Tehát héjával együtt apritani. De mi az a tápsó? Bármelyik fajélesztő jó bármelyik cefréhez? Köszönöm!
Az érdeklődőknek:
Tavaly a húsvéti egyéjszakás hideg után láttam 15-20 éves, kb. 15 cm-es törzses kivit elfagyva, de újrahajtott, csak nem termett. Az én 2 éve ültetett kivimnek nem lett semmi baja. A többiek már megfogalmazták a lényeget, annyit tennék hozzá, hogy télre fel kell kupacolni földdel (csirkézni, ahogy megtudtam:-))), + árnyékolom is, hogy az esetleges nappali napsugár ne olvassza fel a kérgét.
Téged melegít a nagykabátod, mert Te hőt termelsz és a benned levő pálinka (hogy kössük már valahogy a pálinkához is a témát) :-)
A növények nem termelnek hőt, hiába takarod úgy is áthűl egy hosszabb periódus után. Ezért csak hőforrással együtt érdemes takarni. A legegyszerűbb hőforrás a föld kérge, a Föld kisugárzása. Ezért ha sátorszerűen takarod, tehát egy sátorban van a növény (lásd őseink vermeit), akkor talán használ.
A törvény a "háztartásonként" kifejezést használja. Ezt a mi körzetünkben lévő vámosok úgy értelmezik, ahogy írtam (közös ill. külön kassza), de ezek szerint ebben a kérdésben is máshol más az értelmezés.
Lehet pH-t állítani többféle savas anyaggal a legolcsóbb a kénsavval történő savasság beállítás. Lehet még pH-t állítani citromsavval, foszforsavval, almasavval, ezek a végeredménye hasonló, de mindegyik drágább.
A savasság fokát indikátor papírral vagy pH mérővel ellenőrizzük.
Szerencsére még csak ott tartanak, hogy minket b... , figyelnünk kellene ki lakik közös lakcímen, mert ezt nem dobja ki a rendszerük csak az azonos adószámot. Sajnos bármikor változhat mert erre van energiájuk.
Sziasztok! Egy kis segítséget szeretnék kérni. Olyan szeszhígítási táblázatra lenne szükségem, ami az összehúzódást is figyelembe veszi, és magas fokú, 45-55 alszesz visszahígítását 20-25 fokra is mutatja.
A reggeli linken lévő táblázat nagyon jó, de csak 35 fokig mutatja a visszahígítást. Nagyon megkönnyítené a dolgomat egy ilyen táblázat, ha lenne. Köszönöm!
Hát igen, vagyunk egy jó néhányan, akik a kivi termesztésével 4-6 éve próbálkozunk sikertelenül. Ahol sikerül, ott nagyon igénytelen, más helyen pedig valósággal lehetetlen termeszteni. Nem részletezem, de a téli fagytűrése sem a legjobb, ugyanakkor tavasszal a nedvkeringés beindulása után elég egy -2.-3 fokos hideg éjszaka és a kéreg végig reped a törzsén. Legtöbb esetben végzetes sebet képez. Igaz tőről még kihajt.
Próbálkozni kell !!!!! A siker azonban nem garantált:-(((
A napokban voltam pálinkát főzetni. 2 fajtából lett (2 főzés volt) összesen 91 liter lett a pálinka 50 fokoson, ami ugye 1 főnek már meghaladja az éves limitet.
Ezért fater nevére ment az egyik fajta, én nevemre pedig a másik fajta pálinka.
Egy címen lakok a szülőkkel még. A főző azt mondta, hogy ez rendben van így.
A kérdésem: Ebbe tuti nem köt bele a hatóság?
Azért kérdem, mert azt olvastam, hogy háztartásonként érvényes a 86 liter 50 fokos határ.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Lenne még kérdésem. Kiviből főzött már valaki pálinkát? Két éve ültettem az első vesszőt, tavaly a többit. Ha bejön a jóslat, és egy tövön 100 kg körül fog teremni, csak-csak megpróbálnám hasznositani. Persze ez még a jövő titka, a harmadik év után fordul csak termőre, még van időm álmodozni:-)))
Ha igen, azt vajon hogy kell? Az is gyorsan romlik, mint a sárgadinnye és a tök?
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Egy ideje már foglalkoztat a pálinkafőzés, sajnos anyagi okok miatt egyenlőre nem tudom magamnak megengedni eg főzőt, meg egyébként is inkább készítek/készítettek egyet. No a lényeg. Van kb 20 liter cefrém és egy ismerősöm,akinek van kis saját készítésü főzője.A kérdés annyi lenne,hogy miután az alszeszt újra feltettük főni, hogyan lehet megkülönböztetni az elő. a közép és az utó párlatot. Úg tudom és a tudásom csupán lexikális és bizonára hiányos is, hogy nekünk csak a középpárlat kell. A válaszokat köszönettel veszem. :)
Ha esetleg behozom, azért ne az ágyam mellé tegyem?!
Pár perce 12 fok volt lent.
Körberaktam a hordót gyapottal+letakartam pokróccal.
Ha nem indul be, reggel behozom.
Nálam a garázsban 5 C körül már teljesen lelassul, leáll az erjedés, ezért fűtök kályhával 15-20 °C-ra így a fehér áttetsző hordókon lehetett látni, hogy újra megindul a forrás.
A tegnap este cefrézett csipkebogyónál, mikor kellene kb. mutatkozni a kotyogón, a forrás elsö jeleinek?
Pektinbontó, kevés élesztö van bent. A pincében van, kazán mellett?
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Kicsit öregszel pár éve talán még a postással kezded a tesztet, most meg nekiugrasz 5 féle pálinkának, helyes ez így?Nade: a postás mindig kétszer csenget!/ha Baracilin megengedi/
Hogy tanították nagy "öregjeink"? Amiből lekvárt lehet főzni, abból pályinkát is.
Javaslom a leírását végigolvasni, abban - igaz, némi cukorral felerősítve - le meg vagyon említve a töklekvár is. A több tíz egyéb gasztronómiai nyalánkságról nem is beszélve.
8kg csipkebogyó után feladtam a szedést.
Langyosvíz- kicsi cukor- pektinbontó- élesztö- festékkeveröszár és már lent is van a pincében, a kazán mellett, a melegen.
Háromnegyedig van a huszas vödör. Kotyogóval.
Remélem nem fut ki.
Látom a gyermekkorod nem a haszontlan meseolvasással telt el. Én nagyon szerettem azokat a tanulságos ügyetlenkedéseket. amiket a rátótiak műveltek, igy a csikótojás kiköltését is. Tudakold meg ezeket a dolgokat. Hátha még nem késő.
Ne szállíts pálinkát üvegben! Nagyon "balesetveszélyes". Teljesen megfelel az arra alkalmas (Csak arra használt!!!) műanyag ballon, semmi baja nem lesz a pálesznak benne pár napig, és utána sem az arra megfelelő műanyagban, de hát a pálinka üveget érdemel!
A szomszédokat csak rossz pálinkával szabad kínálni, ellenkező esetben addig járnak a nyakadra amíg el nem fogy, ráadásul kedvet kapnak, és jövőre még a gyümölcsöt sem adják neked! ;-)
Még nagyon kezdő vagyok, de főztem már őszibarackból, szőlőből, almából és fügéből. Az összes szomszéd nekem adta a gyümölcsét:-))) Kis mennyiség, de tanulásra, tapasztalásra pont jó volt. Sőt, jó volt az érzékszervi birálati képességeim fejlesztésére is! Igy nyugodtan merek vállalkozni zsűrizésre:-))) Sőt, jó volt a jószomszédi kapcsolatok ápolására is! Érdekes, milyen sűrűn jöttek a szomszédok meglátogatni:-))) Gondoltam is, hogy milyen kedvesek, ennyire érdeklődnek a hogylétem felől.
Értem én az ellenérzést a disznótakarmánnyal kapcsolatban:-)))
A szilvalé mérése reménytelen, épp hogy csak ki nem lövi a fokolót, kb -30 beosztáson állna ha lenne ilyen. A bor viszont 3 osztásnál áll, amit ha 2,5-el szorzok, nem is rossz, pláne hogy 30%-ka csigerbor.
Csak hozzávetőleges értéket, hogy tudjam milyen a cefrém. Szűrtem le a vegyesről levet, meg hoztam be bort melegíteni. Nem azt akarom megtudni hogy jó-e hanem hogy rossz-e. :-) Hogy érthető legyen, a törkölyhöz van kb 100 liter bor, borseprő keverékem. Ha véletlenül nagyon kevés jön le, és most meggyőződök róla hogy gyenge a bor, akkor fel sem merül bennem hogy esetleg becsaptak. Bár nem tudom mitől lenne rosz, idén mindent jól csináltam kb, mindent mostam,zúztam,pektinbontóztam, élesztőztem. A cefrém teteje nem fehér, üde gyümölcs illatú és be sem fagyott.
Amikor odaadtad, én is azt hittem, hogy rettenteni akarsz vele, de aztán ízlett. A dícséretet meg köszönöm, volt kitől tanulni, nem égethetem rossz pálinkával - egyiket sem. :)
Bezzeg a barkócád, birsed, kökényed. Na azt lehetne tanítani. Igen, tanítod is. :-)
Komolyra: frissen jobban érződött a dinnye. Most kóstoltam és nem találtam benne, lehet attól volt jobb. Közben meghurcolta a nav, az sem tett jót neki, nekem sem. :-(
...igen, jóval macerásabb mint egy szilva cefrézése és főzése....nade olvass vissza, milyen határozott véleményeket fogalmaztak meg "öreg rókák": -förtelmes, ihatatlan, nem gyümölcs így jó se lehet, senkinek nem ajánlom............stb.
Rá kellett jönnöm, hogy két év alatt végzett cefrézési és főzési kísérletezgetéseim minden téren hasznosnak bizonyúltak. Voltak rosszabb, jobb és mostmár igazán finom párlatok.
...valószínűleg ennél, "rohadtul" nem mindegy, hogy milyen fajtából és hogyan csinálod a cefrét...szentöltvíz is megmondta, mert először Ő is megjárta...ezt aztán gyorsan ki kell főzni, de lehet, hogy savazni a legelején nagyon ajánlatos, mert ezek szerint anélkül nagyon gyorsan romlik...
Az 1921-es és a továbbiakban 100kg borókabogyóra átszámított 2012-es adatok a következők:
Az alszesz alkoholtartalma 1921 2012
10,73l 9,55l
Ebből az következik, hogy cukrosabb volt a borókájuk, vagy jobban kipréselték, mint én a kézi szőlőpréssel.
1921 2012-2lépcsős 2012-2,5lépcsős
A pálinka alkoholtartalma 9,02l 7,5l 8,81l
Alszeszhez viszonyítva 84% 78% 92%
Ebből arra lehet következtetni, hogy régen nem vízzel hígítva érték el az 51,25(V/V)%-os pálinkát, hanem addig engedték az utópárlatot, amíg ennyi lett. Ezzel szemben én (nem érzékszervi alapon) 50% kifolyó szesznél váltottam utópárlatra a 2. és a 2,5. lepárlásnál is, és 64%-os nyers pálinkáim voltak.
Érdekes jelenség lép fel, ha az előpárlatos pohárkákba 10ml vizet készítünk elő és a lassan csepegő boróka előpárlatot a pohár falán csorgatjuk. A folyadék egy alsó homályos és egy felső fényes részre válik szét, a gyümölcspárlatoknál jelentkező középső réteg nem alakul ki. Az alsó réteg 28% szeszfokú és a borókaolaj nagy része abban gyűlik össze. A felső réteg 64%-os és 45%-ra hígítva homályosodik (a középpárlat 39%-nál fényes, 37%-nál homályosodik). A felső réteget pipettával leszippantva eldönthetjük, hogy előpárlatnak vagy pálinkának tekintjük. A borókaolaj tehát a finomítás elején jön jobban és a vízre folyatással elég jól elválasztható, erre akár egy fordított (felső kivezetéses) Szöllősi szűrőt is szerkeszthetünk. Az utópárlat borókaillatban szegény.
Amint azt az első részben (81532 hsz.) írtam, az 1921-es könyvben szűkszavú (és ellentmondásos) leírás van a boróka lepárlásáról:
-95.o „… kierjesztik és többszöri lepárlással körülbelül 50 volumenszázalék alkoholtartalmúra erősítik fel.”
-96.o „A 80-90° párlatot vízzel 40-50%-ra higítják, majd hordókba fejtik, érlelik. A vízzel való higításkor a borókaolaj egy hányada kiválik. A fölös olajat a párlatnak égetett magnéziával való keverésével és megszűrésével távolítják el.”
-96.o „A párláshoz közönséges – nem rektifikáló – készüléket kell használni. A finomítóberendezés épen olyan káros, mint a gőz közvetlen bevezetése, mert az arómaadó alkatrészek ez esetben a cefrében részben visszamaradnak, részben hátrányosan elváltoznak. A direkt tüzelés szintén káros, mert a cefre megkozmásodását okozhatja. Legjobbak a gőzfűtésre berendezett kettősfalú üstök, vörösréz hűtőcsövekkel. A kierjedett cefrét kétszer pároljuk.”
-97.o „A boróka párlásakor 42-55 volumenszázalék erősséget nyer és a reális kereskedelemben 38-40 volumenszázalék alkoholtartalmú.” Írja Hérics Tóth Jenő, miután ismertette a kétlépcsős lepárlásuk számadatait, vízzel történő hígítást (higítás) nem említve.
A ZD-n a vélemények 80%-a az volt, hogy a 44%-ra hígított kétlépcsős borókapálinka úgy jó, ahogy van, 20%-nak nem ízlett, de senki nem javasolt harmadszori lepárlást. Ezért kipróbáltam a 2,5 lépcsős módszert, az EUP (elő- és utópárlat) újbóli lepárlásával és 45%-ra beállításával növeltem a borókapálinka mennyiségét, ügyelve arra, hogy a minőség ne legyen rosszabb. A kihozatal így (átszámítva) 100kg borókabogyóból 17,6l 50%-os pálinka.
"...a sütőtök pálinka érdekelne. Láttam már üzletben is, itt alant is ajánlották. Hogy készithető? Sajnos, cukorral és fajélesztővel is tönkrement a cefrém. 10-10 kg-ot próbáltam, kisérletképpen. Nem nagy veszteség, csak elszomorit, hogy nem tudtam megcsinálni, pedig biztos, hogy lehet..."
A tönkremenés ellen megérne egy próbát a savazás, ennyi akart lenni és semmi több.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Szicsek:-((( Tudtommal a magyarországon termelt gyümölcsből készült párlatot lehet pálinkának nevezni, nem minden sz@rból kotyvasztottat. Vagy lemaradtam valamiről? (Ráadásul a magánfőző desztillátumának csak párlat lehet az elnevezése.)
Egy "agráros guru" szerint a legromlékonyabb anyagok egyike a sütőtök, emiatt létszükséglet a savazás végrehajtása a szinte azonnali rothadás elkerülése miatt. A pH-ra rengeteg utalás található a régebbi hozzászólásokban, ha jól emlékszem, 3-3,2 értékre beállítva "fixálható" általában a cefre állaga. Ettől függetlenül igaz lehet, ha kész az erjedés, azonnal le kell cseppelni.
Lehet, rendelek én is eggyet. Csak mutatósak vannak itthon. 3db. 3féle értéket mutat. De már bejelölgettem mindegyiken, mikor indul és meddig kell főzni.
Cefrehiány!
Szinte minden lefőzve!
Ez az igazi világvége!
Mi lesz velem addíg, míg nem tudok legalább bodzavirágot szedni?!
Bepókhálósodik az apparát.
Lehet szentségtörést követek el, de megpróbálkozok egy kis égetett szeszesitallal, kukoricából, míg uborkaszezon van.
...ahogy Pedropolis is írja, van olyan olcsón kapható (kb. 1.000.-) a RAKY-tól, amit két kis rugóval rögzítesz a cső bármelyik pontján és oda tolod rajta, ahová akarod...nem kell fúrkálni...én is raktam ilyet a legmagasabb pontra, de lassan reagált és levettem, mert tökre elég az (tájékozásul), ami nekem az átfolyós hűtőm felső részébe van beforrasztva...az a fél colos befogadó résszel együtt, csak 7-800-ft volt és oda az elég pontos.....
Attól függ mire akarja használni...nekem kazán hőmérők vannak az apparáton, 2-3 főzés után már kitapasztaja az ember, hogy kb milyen hőfokon mi csurog a túloldalt...én pl 92°C-nál hagyom abba a főzést, 93 körül már meggyújthatatlan ami kifolyik...tudom hogy a hőmérőim durván csalnak, de nem érdekel hogy mennyi a pontos hőmérséklet, mert az elválasztást úgyis ízlelés alapján csinálom. Arra viszont tökéletesek ezek a pontatlan hőmérők is, hogy tudjuk épp hol tart a lepárlás folyamata. Kezdetben én ispontosat szerettem volna, de nem bántam meg, hogy nem költöttem több pénzt a pontosabb hőmérőkre.
Eggyet én is úgy oldottam meg, ahogy te leírtad. Nem lóg bele az érzékelő a páracsőbe, hanem van egy kis leágazó forrasztva 15-ös csőből. Abba van az érzékelő háza forrasztva.
Szerintem főzés nélkül elég sokáig tartana amíg elég pempős lenne a cefre, lehet hogy a héja sem használna sokat az ízeknek. Én a cefrét főzés előtt átrostáltam, hogy még a rostok se legyenek benne.
Ezt naerreiszunk kolléga írta a sárgadinnye főzésre, tőle vettem át.
Én már voltam ott. Vágysz rá, hogy odakeveredj közéjük? Tudod, hogy milyen pálinkákot hordanak ezek ott össze? Elmondjam néked? Inkább nem mondom. Véleményt sem mondok. Megasztán a társaság... Az asztán.... Érted, úgy e? :-))
Nevemet sem írom ide, megismernek, aztán jó megvernek.... :-)
És ha az büdös sárgatök kúszós volt, márpedig kúszik az istenadta, akár fel a fára is, mint a lopót termő testvére. Akkor biza azt már a fáról szedték, az meg má gyümölcsnek számít, nem?
Köszönöm a mindenre kiterjedő, részletes válasz. Többször is elolvastam, értelmezgetem a kis agyamban, sokat segítettél. Anyagbeszerzés következik, majd a kivitelezés. Ha megakadok, látom már, itt gyors és szakszerű segítségre számíthatok. Mégegyszer is köszönöm, szép napot!
...valószínű, hogy vannak ilyen számítások, de én még nem találtam sehol (igaz nem is kerestem)...marad a "józan paraszti ész", no meg a tapasztalás...mostani első főzőmet (lakótelepi 20-as) egy 40-centi hosszú, 110-mm műanyag
lefolyócsőbe tekertem, 3-m 8x1-mm vörösrézcsőből, ami egy átfolyós rendszernél (elég hideg víznél), hűtés szempontjából tökéletesen megfelelő...persze ehhez domború üstfedő, magas sisak és 22-es 18-as páracső társult,
meg itteni instrukciók szerinti "fórumos-festékkeverős" cefrézés...tehát nem kellett attól félnem, hogy egy almacsutka
főzés közben felugrik és eldugítja a rendszert... ez ma is jól működik, de ma már kisebb főzőkhöz 10x1-mm nél vékonyabb
vörösréz csövet nem ajánlanék...de itt is elég a 3-m...
...30-40-liter üst felett már a 12-es jobban illeszkedik a párahozamhoz, de ha valakinek 15-mm es csöve van, az sem túlzás...a lényeg, hogy lehetőleg lágy csövet szerezzünk be, mert ezt gond (és homoktöltés nélkül) 15-mm ig, berogyás nélkül, kézzel is könnyedén és szépen fel lehet tekerni egy megfelelő átmérőjű hengeres tárgyra...vigyázni csak arra kell, hogy minél vastagabb a csövünk, annál nagyobb átmérőre tekerjük...hordós hűtőnél pl. gázpalack...
...a páracső keresztmetszete, hossza és lejtése (emelkedése), itt a fórumon is sokszor és sokat vitatott kérdés...
...vannak már általánosan, (tapasztalati úton) kialakult méretek, de ezeket gyakran felűl írja a magas ár és hogy "ez volt
éppen otthon"...összegezve, ha van helyünk, akkor még egy kisebb üstnél is, min. 1-m, legalább 18-as, a főzőtől a hűtő
felé, 10-30%-ban emelkedő félkemény vörösréz (víz-fűtéscső) a megfelelő...persze nem "szentségtörés", ha ennél vékonyabb, de a 1,5-m 22-mm sem túlzás...
...én 50-es üsthöz, nem csinálok 22-mm nél vékonyabbat és 1.30-m nél rövidebbet...60-70-liternél, már a 28-as sem túlzás, akár 1.5-2-m hosszúságban, ha valakinek van elég helye...
...a hűtő térfogata, sokszor a rendelkezésünkre álló víztől függ...van ahol nincs folyóvíz, ott a vizeshordó nagysága kell nagyjából illeszkedjen az üstünk nagyságához...igaz nem egy 50-es főzőt készítettem 50-literes hordóval, de kombinálva
átfolyós lehetőséggel, amit néha ki kell nyitni, mert 50-liter hűtővíz nem elég egy főzéshez...itt alkalmasabb a 150-200-literes hordó, mert az a tapasztalat szerint (pláne hűvösebb időben) vízcsere nélkül kibír egy-két főzést...
...a Te 30-asod sisakjából (ha lesz) én 1"-os réz-közcsavarral jönnék ki és ahhoz 1"-22mm forrasztható félhollandival
120-150-cm 22-mm páracsövet illesztenék 4-db KB könyökkel, amivel a megfelelő emelkedési szöget beállíthatod...
...a hűtő felé (lefelé) fordulva szűkítőkkel és két kis (18-15-mm) csővel végződne a páracső...
...a hűtőt, ha 3-m 12-mm lágy rézcsőből tekered, elég lesz (vigyázz a menet emelkedésre)...a 12-mm hűtőcső
felfelé álló végére forrassz egy 12-15-mm BB szűkítőt, amibe mint egy kis tölcsérbe, csak belecsusszantod a páracsöved lefelé lógó 15-ös végét és kész is van...itt nincs szükség semmiféle tömítésre és ez egyúttal abiztonsági-szelep funkcióját is ellátja...
...persze a fentiektől, el is lehet térni és attól az még, akár jó is lehet...
üdv! én úgy gondoltam ,hogy kanadai tökből főzném gyümölcsdarálón ledarálnám úgy cefrézném,nem tudom hogy hámozzam e, papír vékony a héja,szerinted fontos előfőzni?
Én kétszer főztem, az első ezüstérmes lett a TZD-én. A második kétszeri finomítás után is egy rakás sz@r. Az elsőt a 4-ik napon főztem, a másodikat a 7-ik napon, ennyi elég volt hogy ecetes legyen.
A tököt kettévágtam, kimagvaltam, forró vízben addig főztem amíg a héja könnyen lejön.
Utána festékkeverővel pépesíthető, pektinbontó, élesztő és 3 % napfény. Vigyázzatok mert nagyon forr nekem kb 40 cm-ről lenyomta ahordó tetejét. 2-3 nap alatt kiforr akkor azonnal főzni !!
Új vagyok a fórumon, a sütőtök pálinka érdekelne. Láttam már üzletben is, itt alant is ajánlották. Hogy készithető? Sajnos, cukorral és fajélesztővel is tönkrement a cefrém. 10-10 kg-ot próbáltam, kisérletképpen. Nem nagy veszteség, csak elszomorit, hogy nem tudtam megcsinálni, pedig biztos, hogy lehet. (Nyáron a kisérleti sárgadinnye fuccsolt be.)
Hozzászólásaimat tekintve új vagyok itt, (bár régóta szinte naponta olvasom és próbálom magamévá tenni a sok tapasztalatot, tudást) Az lenne a kérdésem, hogy van-e valamilyen számítási, méretezési módszer az üst térfogata, a páracső hossza, keresztmetszete, lejtése, a hűtő térfogata, hűtőcső keresztmetszete, hossza tekintetében.
Konkrétabban, van egy 30 literes söröshordóból készített üstöm, ahhoz milyen keresztmetszetű és hosszúságú hűtőcső dukál. (Vásárlás előtt vagyok, nem akarok az alábbi hibába esni)
..."120 l-s hordó kb 8 m. 15-s rézcső beletekerve"...
...már megint túlzásba estek...mekkora főző az, amihez 8m 15-ös rézcső kell??...ezt hogy találtátok ki??...
...egy 120-as hordóban, ennek a fele is bőven elég 15-ösből...és akkor csodálkoztok, ha kék a pálesz, ekkora spirálnál...
...persze nem a hosszú csőtől lesz kék, hanem az ecetes cefrétől, de a sok menetnél, pláne ha nincsenek egymáshoz rögzítve, nehezebb is a megfelelő lejtést tartani... és ha a rakosgatásnál elmozdul, akkor jön a "köpködés-böfögés"...
Nemrég volt hasonló esetem egy ismerősöm körte cefréjével, meg is írtam, de most én se találom.
Ha hideg alszeszbe teszed a szódabikarbónát, nem fog látványosan pezsegni, mert a CO2 hideg vízben jobban elnyelődik. A konkrét mennyiséget hiába írom, hogy én mennyit tettem (fél csomag/tizenkevés liter) mert a tiedben nem biztos, hogy ugyanannyi ecet van.
Egyébként kóstolással elég jól meg lehet állapítani, hogy elmúlt-e már a savanyú íz, de abból se lesz nagy baj, ha kicsit több szódabikarbóna szalad bele.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Egy keveset szedtem ma is, talán holnap is tudok ìgy lessz talán 5 kg.
Nem sok, de annyival már talán tudok valamit kezdni.
Majd az idén, elöbb ráállok.
Nem éri meg a vesződést! É már ittam és az íze... Hát még enyhén szólva is borzalmas. Olyan az íze, mint a szaga-főtt répa... Nem maradsz le semmiről, ha nem kóstolod meg s főleg ha nem főzöl belőle szeszt :)
Most szórtam bele szód bikarbónát, de nem láttam pezsgést.Mi a mennyiség kb? egy zacskó ami nálam van az 50 gr. De nem tettem bele csak egy kiskanálnyit.Túladagoláskor kárt okozok?
Az alszeszét nem feltétlenül, de ez nem baj. Az ecetes alszesz finomításakor egyébként nem az alszeszben lévő réz fog átmenni, hanem az ecet fog újra rezet kioldani a hűtőből. Ezért kell az ecetet lekötni.
Nézd, csodák nincsenek. Ha kék az alszeszed, akkor ecetes volt a cefre. Szódabikarbónával vagy szénsavas mésszel kezeld az alszeszt finomítás előtt. Óvatosan addig adagold hozzá, amíg pezseg.
Sokat tanultam már tőletek, de most kicsit aggódom.Lefőztem ma az első főzet birsemet, és az alszeszem nagy tömegben kicsit kékes(kb 25 liter).Holnap akarom finomítani, nyugtassatok meg, hogy eltűnik a kékes szín.Vagy mit csináljak vele?Biztos volt már szó róla itt a fórumon csak most nem találom a választ, és snapszmester honlapján sem találom a megoldást.
Snapszmester, Nabiti, és mindenki más fórumos szaktekintély véleményét kérem, azzal kapcsolatban, hogy KEG saválló söröshordó alkalmas e pálinka tartós ( kb 1 év ) tárolására ?
Húha!
Kémiafakultáció?
Inkább teszek fel egy pálinkás kérdést!
Eddíg 2kg csipkebogyót bírtam szedni.
Ha nem sikerül többet szednem, belekeverhetem a 25 liter almacefrémbe?
Vagy ne pancsoljak?
El nem rontanám, talán.
A királyvíz 65 m/m%-os salétromsav és tömény (37 m/m%-os) sósav 1:3 térfogatarányú elegye.
A salétromsav, vagy hétköznapi nevén választóvíz a nemesfémek közül képes feloldani az ezüstöt, de azaranyat és a platinát már nem. Így alkalmas ez utóbbi két értékes fém többi fémtől való hatékony elválasztására. A királyvíz (mintegy „feljavított” salétromsav) viszont már képes az aranyat és a platinát is oldatba vinni. A királyvíz készítésénél az alábbi kémiai reakció játszódik le:
A folyamatban naszcens (atomos állapotú) klór és nitrozil-klorid képződik. Ezek a komponensek támadják meg még a nemesfémeket is és oxidálják a következő reakcióegyenletek szerint:
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Gimiben jól megtanultuk anyanyelvünket, majd leérettségiztünk belőle. Utána felsőfokon már a szakképzettségünket növeltük, az általános műveltség már megvolt. A diploma a szakma bővített ismeretét jelenti.
A mi időnkben még így volt, ma meg a gyeplő a lovak között, sőt
Aki söröhordóból építkezik, ami az 50l-es hordóból kivágunk tető részt, valamint ha a 20l-es söröshordóból készítünk rá sisakot, annak is a leeső tető részéből egy jól működő pisztóriustányért tudunk készíteni.
Nálam bevállt, nagyon jól működik.
Most csinálok rá egy olyan vízszabályzást, mellyel be tudom állítani hogy a vízhőmérséklet állandó legyen a tetején, így nagyon jó hatásfokkal működtethető a finomítás közepétől a végéig, az elején még nem töltöm fel meleg vízzel, nem szükséges a deflegmációt túlságosan megnövelni...
Na majdcsak összefutunk, ha már nem kell a tankönyvekkel vacakolni. Ártunk és ormányunk ezen dolgozik, jobb, ha hülyék maradnak a gyerekek. Lehet, idén már ráérek aZD-re.
Köszönöm a válaszokat a gyantához, megkerestem a maradék használatlan töltetet. Mivel még ez egyszer sem volt használva, lehet hogy elkellene hozzá egy gyengébb savas regenerálás mondjuk 4-5 M sósavval, de egyelőre itthon nincs tiszta savam, megpróbálom a jódozatlan vákuum sóval.
Igazából ez a legelképzelhetőbb, hogy a tömény sósav a gyanta vázát elroncsolta, és a pálinka mint jó oldószer valamit "kiold" az anyagából, erre tudok gondolni csak, mivel ha víz megy rajta át, semmi szag és ízhatás, csak ha pálinka, de a kiszedett gyanta anyagán is érezni a furcsa szagot, amit korábban még sose éreztem...
Köszönöm a segítségeteket, remélem újra megfelelően fog üzemelni!
Eddig még a papagájom is szívesen nézegette hogy mi folyik ki belőle :)
Darálva lett?
Víz sok kellett hozzá?
Cukor?
Pektinbontó?
Maggal együtt lett fözve?
Kihozatal?
Ha sikerül értelmes mennyiséget szednem(min.10kg) akkor mite számítsak?
Amatőrként szeretném megkérdezni, hogy a pár éves, de még jó bort ha le szeretném párolni, akkor úgy kell eljárni, mintha cefre lenne, tehát kétszeri lepárlás, vagy elég az egyszeri lepárlás? Tudom, hogy volt már szó a borpárlatról, de ez számomra nem volt világos. Előre is köszi.
Így van, a szódavizes analógia nem érvényes a pálinkánál.
Kéntartalmú anionként szerintem az SO3 (szulfit --> kénessav) jöhet szóba, a kénes bor-aljakból. Más hirtelen nem jut eszembe, ami illékony, és átmehetne a pálinkába. Szerintem nitrogéntartalmú anionok (nitrit, nitrát) jelenlétével sem kell számolni.
Úgy gondolom, hogy anionos komponensként főleg az illékony szerves savak jönnek szóba (ecetsav és társai, a rezet is ők hozzák ki a hűtőből).
Ha hidrogénre cseréljük a rézionokat, akkor ott marad az ecetsav (a kivett réznek megfelelő, tehát csak minimális többlet mennyiségben). A pH-t lehet, hogy elhúzza egy kicsit, mert ugye nincsenek oldott sók, nincs pufferkapacitás, de sztem nagyobb bajt nem csinál, mert az alkohollal előbb-utóbb észteresedik.
De a pálinkás gyakorlati, meg érzékszervi vonatkozásokat te nyilván jobban tudod, ez csak a szokásos vegyészes hangos gondolkodás a részemről.
Nagyon jó a cikk, de át kell tenni pálinkára. Karbonátok garantáltan nem desztillálnak át, tehát szóda víz nem lesz. De mi van kén és nitrogén csoportokkal hidrogénes közegben?
A rezet kationcserélővel kell kivenni. A két színű az gyártás technológia miatt van. Az üveg szerű sima, a matt makropólusú. (megnövelt kapacitás) A sólé lágy pálinkát ad a sósav karcosabbat. pH-val ellenőrizhető. A sósavas 7 alá viszi. Az utolsó vegyszer só legyen, utána alapos mosás, mind egy milyen vízzel csak iható legyen.
Minden bérfőzde hasonlóan működik, a különbség hogy a mester milyen ügyfél kört alakított ki. Ha nem tűrte el a rossz cefréket és ért egy kicsit a szakmához, jó pálinkát főz. Az 50 év az szép, de írtam 30 éve otthonfőzőről aki nagyon sz... szesszel kínált meg.
Az idő arra kell hogy kialakuljon egy ügyfélkör azokból akik jó pálinkát akarnak inni. A mesternek elég 1 év is.
amikor vásároltam az első kation cserélő gyantát, akkor felhívták a figyelmem, hogy sósavval regeneráljam. A másodiknál meg a sós vízre hívták fel a figyelmem. A kétféle kationcserélő gyanta színében is különbözik egymástól!
10 évig gyártottam az ioncserélőket. Nehezen vettem rá magam hogy közkincsé tegyem a használatát. A regenerálásuk vegyszerekkel történik még ha az csak sólé is. Megisszuk azt ami át jön rajtuk. Nem csak annyi hogy megdöglenek a halak.
Alapos odafigyelést, mosást igényel a használatuk. Kevés ember szereti a kémiát és még kevesebb ért is hozzá. (itt most lettünk egypáran :-( ) Az erős savak annak ellenére hogy a váz nagyon ellenálló, de szerves anyag károsodhat. Féltek a pet palacktól, de az ioncserélővel durván bántok. Az alapanyaga ilyen messziről nézve hasonló.
Tehát mindenkinek: a regenerálása 10%-os nem jódozott finom só oldat. Én ezt ajánlom, ezért vállalok erkölcsi felelősséget.
Ez igaz (kation-, és anioncserélő), de a réz kivonásához használatos kationcserélőt H+ és Na+ ciklusban is lehet regenerálni, szóval nem, vagy nem emiatt kell kidobni a gyantát (lehet, hogy a tömény sósav azért nem tett jót neki, hígítani szokták).
Fémkohász gyantája valószínűleg azért maradhatott kék a sóoldatos regenerálás után is, mert nem csak ionos rezet, hanem felületi lerakódásként bázisos réz-karbonátot ("grünspan") is tartalmazott, ami nem oldódik vízben (és a sóoldatban sem), viszont a sósav azt is levitte, nem csak a gyanta által ionos formában kötött rezet.
Itt van egy jó kis cikk az ioncserélők élelmiszer- és vendéglátóipari alkalmazásáról, érdemes elolvasni.
Az akvaristák is használnak gyantát vízlágyításra, tőlük is lehet infókat csipegetni.
Karácsony előtt voltam a helyi főzdében. Régi főzde , legalább 50 éve üzemel, a mester
sem mai " gyerök".
Figyeltem a technológiát---,cefre felöntése után erőteljes tűzelés---, a leállás akkor volt amikor az alszesz fokmérője 10--12-öt mutatott.
A rendszer teljesen zárt ,---lehet vagy 100db. blomba minden fele.
Az alszeszt átszívattyuzzák a finomító üstbe ,melyen pistorius,- ezt és a sisak felső részét is hűtik meleg vízzel. Lassú tüzelés,-a szesz megjelenését figyeli a mester,--amikor már megindulna az átfolyás egy csap megnyitásával leenged egy adagot, majd ismételten egy
újabbat,ezután indul az átfolyás. A leállás 22--25 fok körül van.
Minden rézből van. Az alszesz hígítására nincs lehetőség. Előpárlat--utápárlat elvátele a leírtak szerint.
kétféle gyanta van, az egyik H ionra cserél a másik Na ionra, ebből adódóan az egyiket sósavval, a másikat sós vízzel kell regenerálni, tehát nem vegyesen mindkettővel
Megnéztem a linket, de a 10%-os sós oldat, nekem nem hozta le a gyanta kékes szinét. Lefényképezem, hogy a sósavas kezelés után milyen oldat jött ki. Szakirodalomaban is utána néztem, ahol erős savvakkal regenerálható a kationcserélő gyanta. Ahhoz hogy a megkötött ionokat elengedje a nagy hidrogénion koncentrációra van szükség, mivel a réz jóval erősebben kötődik a gyantához.
A savval így regenerált gyantát, utána már lehet kezelni sós vizzel, mert a Na ionok is jobban kötődnek mint a hidrogén ionok, utána pedig a réz ionok helyet cserélnek a Na ionokkal.
Nem értem, ha a sósvíz képes regenerálni, akkor miért nem hozta ki a megkötött réztartalmát az oszlopnak.
Egyébként mi dolgozunk ilyen gyantákkal, de főleg anioncserélővel, ott is 6 mol/dm3 NaOH oldattal kell regenerálni az oszlopot, hogy a megkötött anionokat lehozzuk.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Szép jó reggelt mindenkinek (pálinkában gazdagot)!!!
A kérdésem a következő lenne:, ha többször párlom le az alszeszt, minden esetben el kell vennem az előpárlatot vagy elég az első alkalommal tennem. Remélem érhető a kérdésem?
Érdeklődnék, hogyan sikerült a cefre ecetmentesítése?
Sajnos az idén én is pórul jártam és próbálom fellelni a "javítási" lehetőségeket.
A kalcium-karbonát, nátrium-hidroxidos megoldásról már olvastam, csak szereném tudni a végkifejleményt, ha már van aki kipróbálta, érdemes-e vele próbálkozni.
Ha bárki kipróbálta már valamelyik megoldást, kérem ossza meg velem tapasztalatait!
Én inkább a sav tisztaságára gondolok, valamit megköthetett a gyanta. Lehetőség szerint megpróbálom analitikai tisztaságú savval a regenerálást.
Régen mikor először kezdtem el használni akkor is tiszta savval regeneráltam nem is volt probléma, több mint egy éven át szolgált ez a töltet, de már látszott az üvegen telítődik...
Remélem sikerül újra életre kelteni :)
Ha nem akkor új töltetet leszek kénytelen beszerezni.
Az öblítés és újabb konyhasós öblítés nem segített, azzal próbálkoztam most, a gyantán is érezni ezt a furcsa szagot...
Igen, 37%-ossal regeneráltam, először konyhasós oldattal próbáltam de semmit nem hozott lea megkötődött rézből, a sósav azonnal lehozta, csak most ki kellene találni hol jött a hiba....
Jódozott sót nem szabad használni? Ez egyébként lehet az volt a konyhaszekrényből...
Ioncserélő gyanta regenerálásával kapcsolatban kérdeznék. Jó pár liter anyag átment rajta, és látszott a gyantán a zöldes szín, tehát úgy döntöttem hogy regenerálom. Tömény sósavat engedtem rá, de nem analitikai tisztaságút, szépen kihozta belőle a rezet, a kifolyó sav szép zöld volt és mivel vizzel is keveredett az üvegben jócskán keletkezett réz(I)-klorid is (fehér csapadék, mint a griz olyan). Utána konyhasós oldatot engedtem át az oszlopom és párszor átöblítettem.
Azonban most furcsaságot tapasztalok, ahogy átjön rajta a pálinka furcsa szaga lesz, ami előtte nem érződik rajta és izre is eléggé furcsává válik, az előtte lévő pálinkának ilyen jellegű baja nincs. Tehát csak az oszlopból vehetett fel valamit.
Lehet a sósav tisztaságból adódik ez a probléma, valami ötlet?
Nem, a pálinkába kevertem bele. Bár most nézzük pont a 2. szűrés után már kicsit tisztult.Egyébként Granucol Ge fajta(?) aktív szénnel próbálkozom. Azt írja a leírás, hogy közvetlenül bele lehet keverni. Nem is tudom, majd meglátjuk mi lesz belőle! Na meg a kérdés, hogy min érdemes átszűrni, mert a papírtörlőt és a teafiltert próbáltuk, hát 1 liter 1 óra alatt csöpög át.Tipp?Köszi!
Én ezután már inkább csak valami gyengébb minöségü, kevésbé aromás gyümölcsökkel kísérletezek a deflegmációval.
A csipkebogyót mostanában kellene gyüjteni cefrézéshez?
Elég puhára fagyott.
Az a tapasztalatom hogy ha alszeszfőzésnél nem erőltetem a deflegmációt a kiengedett cefrének finom gyümölcsös illata van. Ha erőltetem akkor már nincs. Igaz, az én rendszeremben nem kell az alszeszt hígítani mert általában 20-30 % között van.
A másik tapasztalat: az otthonfőzött pálinkák gyakori hibája az elő-utó párlat elvétel. Jó a poharas módszer, de ha rossz léptéket választatok nem különül el megfelelően. A folyamatos kóstolás jó de nagy rutin kell hozzá.
Vagytok néhányan akiről feltételezhetem a rutint és szakértelmet, de nem általános.
Mivel vizzel higítassz vissza nincsenek ( kisebb mennyiségben vannak) zavaró savanyú ízek az alszeszben. Így finomításkor sem tudnak belekerülni a pálinkádba.
Régen a finomítást is úgy csinálták , hogy addig engedték az utópárlatot , ameddig a gyűjtőedényben lévő anyag elérte az v/v 50 %-ot.
Azaz savanyúvízzel higítottak. Ezért jó növelni alszeszfőzésnél is a deflegmációt.
A következőben szeretném a segítségeteket kérni...
Van egy dohos szagú szilvapálinkám. Több helyen olvastam, hogy aktív szénnel sokat lehet segíteni rajta.
Kipróbáltam de valami nem kóser...
Az ajánlott mennyiségű aktív szén granulátumot belekevertem, kevergettem, kb. 12 óra múlva leszűrtem. A dohos szag szinte teljesen eltűnt, de a pálinka sajnos elszürkült. Hagytam leülepedni, többször átszűrtem mindenféle szűrőn, szűrőpapíron, de nem lett olyan mint az eredeti. Pedig azt írták, hogy a színén nem változtat.
Mi lehet a baj? Hogyan kellene másképpen csinálnom?
Nem akarok veled vitába szállni, csak nem egészen értem az okfejtésedet.
"Az alszezsfőzésnél természetesen lehet nagy erősítés, de ne essetek abba a tévedésbe hogy akkor már 1 lépcsős. Csak annyi az előnye hogy nagyobb valószínűséggel mentitek meg az aromákat."
Az én értelmezésem szerint alszeszfőzéskor egyedül abban az esetben van értelme növelni a deflegmációt, ha anélkül gyenge (25 % alatti) lenne az alszesz. Felesleges töményebbre törekedni, ha finomításhoz visszahígítjuk 25-re.
Nem értem, hogy az aroma-mentés itt hogy függ össze a deflegmáció mértékével.
"ha magas szeszfokkal indul kevés az előpárlat mennyisége. Nagy valószínűséggel kidobjátok az aromákat."
Ezt az előpárlat mennyiség kérdést nem érzem annyira kritikusnak.
Vegyük azt, hogy normál kisüsti üzemmódban 25 %-os alszeszből kiindulva kb. 70 %-on indul a párlat, fokozott deflegmációval meg 80 körül (Pistorius, vizesrongy, hüvelyspirál, akármi). Arányaiban ez nem tűnik olyan nagy eltérésnek, hogy az ötpohras szisztémával ne lehetne lekezelni. Ha eddig mondjuk 0,8 dl előpárlati frakciókat szedett valaki, akkor deflegmátorral 0,7 dl-ket kell szedni, és helyreállnak az arányok. Meg egyébként is kóstolunk, tehát nem dobjuk el automatikusan az elejét, csak azt, ami már nem jó.
Másrészt minden szakkönyv meg oktató anyag hangsúlyozza, hogy a finomítás elején lassan kell vezetni a lepárlást, hogy legyen ideje elválni az előpárlati komponenseknek (etilacetát, acetaldehid), ne "üsse el" őket az etanol. Egy erősebb deflegmációval működtetett rendszerrel szerintem élesebb előpárlat-elválasztást lehet megvalósítani. Azokkal az aromákkal pedig, amik az etilacetáttal és acetaldehiddel fedésben jönnek, egyébként sem tudunk mit kezdeni, azok így is-úgy is veszendőbe mennek.
Vagy van valami, amit nem vettem figyelembe, vagy rosszul gondolok?
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Sajnos nem oldják meg, tavaly több hordóba szedtem át, úgy ment felfelé a kocsira, kishíjján lenyakaztak hogy nem zsákban van. Szivattyúzzák a cefrét, a törkölyt viszont nem birják, így ha meg nem is követelik a zsákot, örülni nem örülnek a hordós törkölynek. Egyéb okokból viszont szeretem őket, szóval inkább engedelmeskedek. :-)
120 L hordóból nem kell kiszedni, főleg ha ilyen leves. Ha főzdébe viszed ott megoldják, ha házi ott is van rá idő. Kiszedni cementkádból kell ami nem mozgatható.
1 hétre előre nem lehet garantálni a hideget, elfolyik a leve, van spontán melegedés is.
Sziasztok! mit rontottam el hogy a szilva pálinkámnak 48 fokos csak sima vodka illata van,ize jó, az üres poháron érzik fogyasztás után egy minimális szilva illat semmi több?
Ja, hogy legyen valami magyarázata is hogy miért akarom előbb kiszedni, nehogy azt hidjétek hogy pusztán lázadásból. :-) A főzés napjára kapok szabit. Reggelről vinnem kell és főzik is. Előtte folyamatosan dolgozok, hétvégén is, és este már nem sok energiám van a törkölyt kiharcolni a hordóból. És ha nincs szerencsém még minusz sok is lehet, abba meg pláne nem nagy élvezet a törkölyt rakosgatni. Szóval ez az ok. Ma egyik 120 literes hordót fel is pattintottam, kiváncsi voltam az illatára, meg az állagára. Láttam hogy nem tünt el a levesessége, és kicsit beparáztam hogy ha így zsákba teszem és lyukas a zsák elfolyik a lé. Oldalra fordítottam, 32 liter bor csurgott ki belőlle. Ha a többi hordó is ilyen, akkor páleszba fürdök idén. :-)
Arra amit írtál. Nem tudtam okozhat-e valami gondot, te írtad hogy mi így utánna néztem. Ha nem kérdezem meg, csak tovább agyalok hogy lehet-e valami baja és nem nézek utánna, mert nem tudom mit keressek. Úgyhogy köszönöm szépen!
Vannak gyümölcsök amit cefrézéshez össze kell aprítani. Találtam egy ügyes szerkezetet amit barkácsolni szerető honfitársaim talán szívesen elkészítenének otthon.
Ha a kezedbe adnak egy hegedűt, több, mint valószínű, hogy nem tudsz rajta igazán játszani. Több gyakorlás után jönnek ki az igazi hangok, s aztán valamilyen mű is összeáll. Na így van ez a pálinkafőzésnél is, kell "egy kis"gyakorlás. Azt pedig már rég leírták, hogy az elején jön igazán az illat és a végén az íz. Sőt valamikor úgy merészeltem fogalmazni, hogy a végén "beleengedek egy kis büdöset", ami eloszlik az összesben.
Azt ne várd, hogy valaki megmondja a tutit azzal kapcsolatban, hogyan használd a rendszeredet. Ezzel úgy vagyunk, mint az asszonnyal. A magáét is nehezen ismeri ki az ember:-)
Annyi bizonyos, talán még ez sem, ha két lépcsőben főzöl, akkor ne erőltesd a fokozott kiválasztást. Az az egymeneteseknek jó, de annak igazán. Ez is csak egy vélemény és semmi tuti:-)
El vagytok ezzel a deflegmációval. Minél erősebb annál nehezebben tudjátok elvenni az optimális előpárlatot.
Amit már javasoltam (nem kell megfogadni, de legalább gondoljátok át) ha magas szeszfokkal indul kevés az előpárlat mennyisége. Nagy valószínűséggel kidobjátok az aromákat. Induljatok gyenge deflemációval és növeljétek az előpárlat elvétel után. Az alszezsfőzésnél természetesen lehet nagy erősítés, de ne essetek abba a tévedésbe hogy akkor már 1 lépcsős. Csak annyi az előnye hogy nagyobb valószínűséggel mentitek meg az aromákat.
Én úgy gondolom, hogy ha az első 2 literben benne van az illatok-aromák java, akkor a harmadikból nem a deflegmáció miatt hiányzik, hanem addigra már kijött minden finomság, ami ki akart. Normál finomításnál is más jellegű a párlat eleje meg a vége.
A hűtésre az lenne a tippem, hogy a nagy hűtő elfolyó végénél csinálj egy elágazást (lefolyó+deflegmátor), a deflegmátor elé meg tegyél be egy külön csapot, így függetlenül tudod szabályozni a két hűtőt.
A multkor szó volt a deflegmáció növelés módjairól.
Említettem egy lehetöséget, miszerint, egy leibig hütöt szerkesztve az emelkedö páracsöre, növelném a deflegmációt.
Megcsináltam a napokban és ki is próbáltam.
A nagyobbik hütö kijövö melegvizét vezettem a páracsöre.
Az elsö egy liter párlat 82%-os, a második 78-as.
A harmadik liter, bár még elég erös, 68-as volt, de már alig volt meg az az illat, ami az elsö kettöre volt jellemzö.
10 liter vadkörte alszesz fözésröl van szó.
Lehet, túl erös volt a deflegmáció?
Vagy nagy lett a deflegmátor?
80cm hosszú a 22- es páracsö és kb. 25cm hosszú rajt a 28-as hütö.
Nem tudtam összehangolni a két hütöt, mert vagy kevés volt a hütés, vagy sok a deflegmáció.
Közben átkötöttem a hidegvíz csapra, épp hogy csöpögjön, de így is soknak találtam.
Lehet, maradok a hagyományos módszer mellett, legyen gyengébb, több, de maradjon meg az illata, aromája.
Vagy tévedek?
Lehet hogy kicsit hülyeriporteres lesz a kérdésem, előre is elnézést kérek.
Kaptam karácsonyra egy háztáji borász könyvecskét. Nem mintha ilyen irányú terveim lennének, csak úgy olvasgatom.
Nekem így első blikkre jóval összetettebb, buktatósabb dolognak tűnik a borászat, mint a pálinkafőzés, de ez nyilván csak egy felszínes, egyoldalú vélemény a részemről.
Kíváncsi lennék rá, hogy aki bor, meg pálinka terén is képben van, melyik műfajt tartja komplikáltabbnak, ill. szerintetek melyik fegyvernemben van több esélye a hobbistának elérni a jó, netán kiváló szintet?
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
...szivesen segítek, hiszen ezért van ez a fórum, de kicsit több infóra volna szükségem, ha lehet fotókkal és méretekkel...az én címem publikus, írj arra és megbeszéljük...
Tavaly még volt bennük bor. Jó, akkor beleteszem azokba, de a biztonság kedvéért lábasba állítom őket. Egy normál parafa dugó megfelel lezárni? Nem párolog át rajta semmi?
Volt főnököm mondta hogy neki egy 50 literes üveg ment így szét, ott ahol olyan mintha varrat lenne rajta függőlegesen. A multkor meg egy ismerősöm kapott egy félliteres üveg pálinkát, a kocsiban felejtette, majd másnap leszaladt érte, bevitte a lakásba, egyszer hallott egy pattanást és az üveg nyaka elhagyta a testet. Jó, gondolom ez azért volt megt minusz x fokról hirtelen melegre vitte.
Én töményet semmilyen műanyagba nem tennék, de ez az én heppem, és nem tudom alátámasztani tudományos kutatásokkal vagy hasonlókkal. :)
Az biztos, hogy léteznek élelmiszerbarát műanyagok, ezeknél a kioldódási határértékek összege nem haladhatja meg az aktuális össz. kioldási határértéket (amit időnként lejjebb visznek, mert rájönnek, hogy még mindig túl magas). Ha jól tudom, ez jelenleg a cefréző tartályok esetében 60 mg a cefre minden kilójára vonatkoztatva (2002/72/EC).
Régi üveg ballonokban hajszálrepedések lehetnek - azt pedig bármilyen folyadék nyomása szétnyomja, szóval ezt egyszerűen kipróbálhatod, ha vízzel telitöltöd (pár napnál tovább ne hagyd benne, mert képes berohadni a víz).
Pálinkaüst! A boros ötlet nem rossz, van is egy italdiszkontos cimborám, kérdeztem hordanak-e valamelyik kocsmába ilyen bort (ott szemétnek számít mert nem betétdíjjas) de nem hordanak. Venni meg nem szeretnék, mert 70-80 literre számítok így nem lenne valami gazdaságos.
Vannak ithon boros üvegballonok, 20-25 literesek, viszont azt hallottam, hogy az ilyen üvegeket, főlleg ha öregek, szétnyomja a pálinka. Igaz ez? Arra is gondoltam hogy beleteszem ilyen ballonokba, azokat meg nagy fazekakba, ha szétmegy, legalább ne csurogjon szét.
Van egyébként olyan műanyag ami alkalmas a tárolásra vagy egyik sem?
Ne mérgezd magadat nem alkohol tárolására szolgáló műanyagokkal, igazából még cefrét sem volna szabad bármilyen műa. hordóba tenni. Lehet kapni 5 literes nagyon szép boros üveget borral együtt a Pennyben, a bort kiiszod belőle (vagy készítesz belőle borpárlatot, azt is szabad csinálni), aztán van üveged.
„A tejivás hangsúlyozását kritikus szemmel kell vizsgálni. A kereskedelem érdekeltsége, hogy nyomást gyakoroljon az emberekre: ha nem iszik tejet, rosszul táplált lesz. A félelem nem helyénvaló. Emberek milliói egészségesebbek tejtermékek nélkül; és milliók betegek a tejfogyasztás ellenére. Minden szenvedésük ellenére sem gyanakszanak az emberek, hogy a tej a bajok okozója… A tej sokféle betegséget, sőt halált is okozhat.” Dr. C. L. Trash
...a "tejes derítésről" csak annyit, kipróbáltam működik...ne kételkedjetek, higgyetek...
...pályinkás jó reggelt...
...erre a problémára lehet jó módszer, amit Nabiti-től tanultam (a tejes derítés)...a borászatban
régóta alkalmazott módszer, a különböző anyagokkal való derítés és ez bizonyos esetekben, egyes pálinkahibák javítására is alkalmas...a Sólyom-könyvben is többféle módszer le van írva,
hogyan és mivel kell csinálni...
...tejes derítés: csak sovány 1.5%-os tejjel, amiből elég egy kólás (üdítős) palack kupakjával beletenni az opálos páleszba és összerázni...egy-két nap után minden leül az aljára, amit a tej
"összekapott"...a tiszta részt egyszerű rögtön, óvatosan leönteni és többször vattán átszűrni...
...az alját a sűrűjével kicsit macerásabb, mert a vatta szűrőt az üledék hamar eltömi és emiatt
többször kell a vattát cserélni, de a végeredmény (legalább 3-szori szűrés után), gyönyörű
tiszta, tükrös pálinka...
...ennek ellenére, néha mégis előfordul, hogy hónapok múlva a palack alján, kis fehér "úszkálók"
jelennek meg, de ez a pálinka élvezeti értékét nem befolyásolja...
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Sziasztok! Most főztük ki az augusztus végén eltett cefrét, (körte) és a kétszeres főzés után, amikor kihigitottuk 50fokra, az egész olyan fehér lett. Ha jól tudom, zsírszegény tejet kell hozzáadni, és utána leszűrni. Valaki tudna nekem segíteni, hogy 1L páleszhoz mennyi tejet kell adni? meg hogy egyeltalán hogyan müködik ez a megoldás? Előre is köszönöm!
Most kezdtem főzni a birsem,de nagyon opálos az alszeszem,mint még soha,olyan mint a tej.
Szerintetek ez normális?Takarított kozmaszűrő,stb,de még az epruvettában a fokolón is látható olajszerű valami.
Szűrjem mégegyszer alszesz formában hűtve?Mit gondoltok? 3kg napenergia lett téve 120-as hordóba ,42°-on indult az alszesz.Kiforrás után hidegen lett tárolva.
Köszönöm nagy segítséget kaptam hozzá, anélkül nekem se biztos hogy ilyen lett volna :)
Héjja60:
Rengeteg finom pálinka és étel került a résztvevők elé, mindig van mit tanulni :)
A rádióműsorban (eddigi tapasztalatom szerint) abban igazuk van, hogy nem az igazán finom nedűket előállíttó társaság a többség... max 25-30%-ra saccolnám a magán és bérfőzető személyek számát akiknek téyleg jó pálinkájuk van. A többieknél módszer, szemlélet, igényesség, a megszokástól való eltérésre hajlandóságra és mennyiség beáldosására a minőség javára lenne szükség...és még így is maradnak olyanok akik azt fogják keresni ami még mélyhűtve is rommá égeti az ember belét.
Mindenesetre a házifőzés engedélyezése javította a minőséget, elindított egy most is tartó folyamatot (én így látom), mert már többen mernek róla beszélni (akik azelőtt is főztek), tapasztalatot cserélnek, kérdeznek, és nagyon jókat főznek vagy főzetnek (bérfőzdében, nem otthon)
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
...rövid riport a "TZD"-ről, néhány képben.........
......eközben az udvaron......
......és ebéd után......hát röviden ennyi...eredményes és nagyon hasznos volt a "fikázás" (házi verseny) mindenki számára, szerintem ebből megint tanultunk...
...Kupeci uramnak mégegyszer köszönet a rendezésért...(ha valaki nem érezte jól magát, nem az ő hibája volt)...
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
. A házi pálinkák ugyanis egyre jobb minőségűek, legalábbis a legutóbbi Kárászi Pálinkaversenyen ezt hangsúlyozta a Bolyhos Lászlót is sorai közt tudható szakmai zsűri.""
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Ha már a műsor összegzéséről van szó, a legfontosabb kijelentés kimaradt, elhangzott, hogy az otthoni főzés engedélyezése javította a pálinka minőségét.
Az agárdi főzdés elismerte, hogy a főzdei pálinkák között ugyanúgy vannak pocsék és jó minőségű pálinkák, mint az otthon főzőknél. Ezzel a véleményével szerintem itt sincs, aki vitába szállna, teljesen korrekt kijelentés.
Annyit tett hozzá még, hogy sajnos viszonylag kevesen törekednek a jó minőségre (én úgy tapasztalom, hogy egyre többen szeretnének valóban jót csinálni) és mélyednek bele a témába, viszont egyes fórumokon igencsak szakmai és önzetlen segítés folyik.
Csak annyi volt a gondom, hogy nem veszik komolyan a fórum munkáját, pedig ebben sok ember önzetlen segítsége van bent ami nem jellemző a mai világban.
Hogy hogyan akadtam rá? Egyszerű guglizás eredménye... Úgy kb. fél éve akadhattam rá és azóta van "elmentve" a gépemen. A sok talált leírás közül ez volt a legfigyelemre méltóbb "egyszerű" leírás. Csak most jöttem rá (egy kis keresés folytán), hogy ez valójában az Te "költeményed". Ezúton is szeretném bocsánatodat kérni, ha megsértettem személyi jogtulajdonodat. Akkoriban nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget (mármint a szerző személyét illetően). Örültem, hogy ráleltem. Hasznos információkhoz jutottam és ez volt a lényeg. Így néhanapján továbbadom az infót egy-két érdeklődőnek, ahogyan történt ebben az esetben is.
Hát röviden ennyi... Amint említettem, legközelebb feltüntetem a szerző személyét is. Megértésedet előre is köszönöm :)
A Kossuth rádión volt egy kis műsor az otthoni pálinkafőzésről. Nem hangzott el benne semmi okosság, azért ha valaki szeretné meghallgatni, a következő linken megteheti:
A nemesitalok weboldal tulajdonosa az ismerősöm. Megengedtem neki hogy használja a kiskátét. Jobban esne nabitinek és nekem is ha a forrásdokumentumot használnák. Felmerül bennem a kérdés, honnét akadt rá. A tudás forrása itt van. :-)
Sokan lenyúlták már ezeket az infókat. Van aki megemlíti a forrást van aki ezzel tetszeleg, de a fórum eredménye hogy ezek összejöttek.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Gyakorlatilag ugyanúgy csináltam mint akármelyik másik gyümölcsből, egyébként meg snapszmester leírása alapján, illetve ha a keresőbe beírod a narancs vagy mandarin szót akkor itt a topikon belül elég sok infót találsz.
Nekem nem volt keserű a cefre valószínű azért mert kevés fehér hártya került a cefrébe a kanalas módszer miatt, illetve lehet, hogy részben gyümölcs függő is a keserű íz.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Szia kezdö kotyvaszto !!! Kösz a válaszod én a kis alföldön lakom náluk jó a minöség menyiség de nem aszt kel követni amit a gyárto hablakol amit te tapasztalsz de ha kel szivesen segitek alapanyag téren ha érdekel a töbi privát @mail-on szia jo szeszfokot!!!
Ez minden év végén és év elején előjön, mint téma. :)
A törvény azt határozza meg, mennyit főzhetünk évente háztartásonként, azt nem teszi kötelezővé, hogy ezt meg is igyuk december 31-ig. Bár szép feladat volna és érdekes munka szilveszterre. :)
A bogyókat nem mostam meg és nem hőkezeltem, Unikén borélesztővel próbáltam külön kis oltólevet készíteni, de a cefre és az oltólé egyszerre kezdett erjedni, ezért nem lehet tudni, hogy melyik élesztő végezte az erjesztést. Három 2x2kg-os adagot cefréztem, tehát 12kg-ot, a száraz számadatok a következők:
-1. kísérlet. Az A-re öntött vizek 2,8l-1,2l-1,2l. A cefre Brix28,4-Brix24,3-Brix20,8. Cefre tömeg 4078g, erjedési idő 265 óra, kierjedve Brix 10, alkoholtartalma 0,363l.
-2.kísérlet. Az A-ra öntött vizek 3l-1,6l-1,6l és B-re 1,2l. A cefre Brix28,8-Brix23.3-Brix18,5-Brix16,4. Cefre tömeg 6124g, erjedési idő 108 óra, kierjedve Brix8, alkoholtartalma 0,373l
-3.kísérlet (olasz módszer). Az A-ra öntött vizek 3l-2l-2l és B-re 1,2l. A cefre Brix28-Brix22,3-Brix18-Brix14,4. Cefre tömeg 7036g, erjedési idő 62 óra, kierjedve Brix7, alkoholtartalma 0,376l. Ez itt a 3. kísérlet során mért cefre hőmérséklet és cefre Brix az idő előrehaladtával:
A három kísérlet közös alszesze 20%-os volt, a második lepárlás érdekessége az előpárlat, amely illatra nem tartalmaz etil acetátot vagy acetaldehidet, csak borókaillat érződik, viszont olyan sok a borókaolaj benne, hogy hígításra homályosodik, ezért vettem el 1% előpárlatot. Így a középpárlat kibírta a 44%-ra hígítást, és még maradt bőven borókaíz. Lehet, hogy szükség lesz harmadik lepárlásra is mert másképp viselkedik, mint egy gyümölcs párlat, egyelőre kétlépcsősen hagyom.
A lényeg, hogy milyen lett a borókapálinka? Aki ott lesz a ZD-n, kóstolhatja.
A borókabogyóim novemberi szedésűek voltak, (fajtája Juniperus communis) a Kunságból származtak. 1kg bogyó kb.2,6l helyet foglalt, ez az adat a bogyó kiszáradásával csökkenhet, ami a szesz kihozatalban növekedést jelenthet. Nekem 2kg bogyó ledarálása 40percig tartott kézi húsdarálón. Próbáltam famozsárban zúzni a bogyókat de a cukorkihozatal ilyenkor kisebb. A boróka az első áztatásból felvesz 25%-nyi vizet, tehát a 2kg bogyó a kipréselés után nem 2kg lesz, hanem 2,5kg. Próbáltam a vászonnal kifacsarni a levet de így csak a lé 75%-a nyerhető ki, a további 25%-hoz kell a kézi szőlőprés. A 2kg-os adagok kényelmesen kezelhetők 8l-es szőlőprésben, sokkal több nem fér be.
A 2l-es víz mennyiségeket a boróka darálék elnyeli, nem látunk vízfelületet sehol, végig gyantás sárral kell dolgozni. A présből barnás zavaros lé folyik ami kezdetben mézédes (Brix24) később csak édes. A száraz törköly pogácsák erjedni kezdenek néhány nap után, ezért az olasz módszert kiegészítettem egy negyedik áztatással, a B pogácsát amely végig cukros levet kapott az A-ról, még egyszer leöntöttem 50°C-os vízzel és így 3%-kal növeltem a szesz kihozatalt. Az összes edény és eszköz gyantás lesz amivel dolgozunk, a szappanos kézmosás majdnem lehozza a gyantát a kezünkről, a vödröket, szőlőprést lúggal vagy hígítóval lehet tisztítani.
Az olasz módszer az én kis házi mennyiségeimmel röviden a következő:
-cefrézni akarunk 4kg borókabogyót, húsdarálón ledaráljuk és két egyenlő részre osztjuk, tehát 2kg „A” és 2kg „B” boróka lesz.
-az A-ra öntünk 3liter 50°C-os vizet és állni hagyjuk 24 órát
-24 óra múlva szőlőpréssel kinyomjuk az A1 levet és ráöntjük a B adagra, az A pedig újabb 2l 50°C-os vizet kap.
-12óra múlva a B-ből kipréseljük a B1 levet és a cefre gyűjtőbe öntjük, az A-ból pedig kipréseljük az A2 levet és a száraz B adagra öntjük, az A pedig újabb 2l 50°C-os vizet kap.
-12óra múlva a B-ből kipréseljük a B2 levet és a cefre gyűjtőbe öntjük, az A-ból pedig kipréseljük az A3 levet és a száraz B adagra öntjük.
-12óra múlva a B-ből kipréseljük a B3 levet és a cefre gyűjtőbe öntjük.
Ez a bonyolult eljárás azért szükséges, mert a szimpla áztatással nagyon alacsony lenne a cefre cukorfoka és emiatt romlékony lesz és a lepárlásnál is alacsony szeszfokot kapunk.
Az olasz módszert végig csináltam kisebb vízmennyiségekkel, hogy a cefre cukorfokát növeljem, de Brix20%-nál már nehézkes volt az erjedés, nem a cukor tartalom miatt, valószínűleg a boróka illó olaja zavarja az élesztőt a működésben.
...nem tudom, hogy az illető "előállító" hogyan jutott hozzá a főző rajzaihoz, de könnyen meglehet, hogy ügyesebb lakatos, vagy hegesztő, mint "Pálinka-professzor", ahogy a főzőjét nevezi...lehet, hogy ő se nagyon ismeri a használatát...
...nemrégiben láttam a videós "készülék-bemutatóját" ...egy lomos sufniban volt felvéve és egy teljesítményben, egyáltalán nem hozzáillő "piacos" gáz-zsámoly billegett alatta, pár rossz téglán...valahogy az egész környezet, meg a "felvezetés" sem illett egyáltalán, a "Profi" cucchoz...szerintem aki látta (és kicsit ért is az egészhez) furcsákat gondolhatott erről a "bemutatóról"...
Leírnád nekem a pontos eljárásodat a cefrézésről esetleges cukrozásról és a főzésről.
Én most csináltam életemben előszőr narancsot és mandarint vegyesen. Cukor nélkül volt a cefrének kicsi kesernyés utóíze,de cukrozás után hála az égnek elmúlt.
Ezelőtt 5 évvel volt egy kísérletem, hogy a borókából pálinkát csináljak, akkor kudarccal végződött, mert mindössze 0,5l kátrányízű 50%-os szeszt sikerült előállítanom (fényképes leírás a 6326, 6328, 6329, 6363 hsz.-ban). Be kellett látnom, hogy a boróka pálinka el van felejtve, semelyik főzde kínálatában nem szerepel a mai napig sem, keverik a borovicskával, senki nem tudja hogyan kell cefrézni, a Sólyom könyvben is csak futólag szerepel a különleges erjesztési eljárások között (68.o).
Ezért is örültem Baracilin felfedezésének, amit a 78188-ban tett közzé, egy 1921-ben íródott pálinkás könyv: Hérics-Osztróvszkij Gyümölcsök szeszipari feldolgozása Borgazdasági melléktermékek értékesítése címmel amely több elfelejtett pálinkát is tárgyal (szentjánoskenyér, genciána), de mint a bevezetőben írják: „Munkánkban részletesen csakis a nagyobb mennyiségben piacra kerülő, közgazdaságilag jelentős gyümölcsnemekkel foglakozunk”. A boróka 1921-ben a törköllyel és a szilvával együtt említett legnépszerűbb pálinka volt (akkoriban nevezték borovicskának is, de ma már a borovicska mást jelent) , Magyarországon a keletkezett borókatörköly mennyisége évente 300-400 vagonnyi (191.o), ezért szerencsére részletes cefrézési és szűkszavú lepárlási útmutató van a könyvben. Az eljárást „olasz módszer” néven mutatják be (96.o.), én is ezt követtem nagyjából és sikerült a boróka 25% körüli cukortartalmát kihasználva az első lepárlásban 9,2hlf alkoholt kinyerni 100kg borókára átszámolva, ami 18,4l 50%-os pálinkát jelentene, ha a második lepárlás nem lenne veszteséges.
...akkor Te biztosan a vasútnál dolgoztál úgye???...mert ott használtak régebben "metilt" a fékek fagymentesítésére...
...ezt csak azért gondolom, mert közönséges halandó, életében nem szagolt még "metilt" és nem is tudja, hogy milyen szaga van...de aki pálinkát sokszor főzött már, az sem tudja megkülönbötetni az etiltől, mert nem is lehetne...
...áruld már el, hogy miből gondolod, hogy az metil???...szerintem Te is csak képzeled ezt, mert nem azt érzed...
...ha a (barack), vagy bármilyen cefre nagyon sűrű, max odaég, ha nem kevered, vagy nem dupla az üstöd...
...nem lehet, hogy a finomításkor nem kellő mennyiségű előpárlatot vettél el és most az "tréfált" meg???...
...ha meg az erős alkoholszag zavar, hígítsd lejjebb...nem mindíg az 52%-os pálesz a jó!!!...
...jó nedűt...
...ui: ha néha egy-egy vesszőt, vagy pontot is elejtenél, érthetőbb lenne...
sziasztok most keztem aszakmát és már sikerült egy kisseb adagot főzni csak apálinkám igenerős metilalkohol szagúra sikeredet vajon mitrontotam el talán túl sűrű volt acefre egyébként barackbol főztem és az ilatán érezni csak ez az erős alkoholszag nem tetszik segitségeteket előre is köszönöm
..
ez galagonya 
ez csipke
...
...
...eközben az udvaron...
...
...és ebéd után...
...hát röviden ennyi...eredményes és nagyon hasznos volt a "fikázás" (házi verseny) mindenki számára, szerintem ebből megint tanultunk...
