Ez volt a kiindulási alap, amikor terveztem a fűtést :)
De valamiért nem szimpatikus ez a nyit/zár megoldás, mert a falak lehűlnek és újra fel kell fűteni. Én folyamatos üzemet szeretnék szabályozással és eddig még ilyet nem láttam. Az egyedüli módszer az enginer által javasolt lenne (bár motorosszelep helyett gyanítom, hogy keverőszelepet akart írni :) ), az viszont már tényleg értelmetlen beruházás lenne :). Így marad az előremenő szabályozása egyelőre, aztán majd kiderül, hogy a méretezés jó-e és kell-é valamit bütykölni vele.
Nem sokat kell fizetned. Minden helyiségbe egy szobatermoszát és a helyiséget fűtő hőleadó egységbe (pf. kör vagy radiátor egység) egy thermo mozgató szekezet (pl. Hoeywell M100 BG stb.). Ehhez csinálsz egy relés vezérlő egységet ami illeszkedik a kazánodhoz és kész. Téli vagy nyári szünetben kivitelezed. (helyiségenként kb. 15 e. Ft. anyag + kivitelezés.)
segítségre lenne szükségem. egy barátnőm átfolyós vízmelegítőt szeretne - gázos -. hol tudna ilyet venni, milyet lenne érdemes beszereznie - használt, új, teljesítmény stb.
üdv a olvtársaknak! az idézett témában a szerző téved a 2.sz verzióval, ugyanis a tágulásitartályban változik a vízszint, mivel ez a funkciója és mivel nyitott ,benne oxigén dús a víz és vizszint ingadozáskor ez a oxigénben telített víz "bemosódik" a hálózatba, aztán meg ugye az a fránya légtelenedés hogy alakul ilyenkor--üdv haka
Nekem ennél sokkal kevésbé körmönfontabb válaszok kellenek, mert nem értem most mit is erősítesz meg a példával: hogy akkor a vascsöves rendszerben is ki tudott lukadni, mert eleve szarok voltak a radiátorok, vagy mi? És ebből meg következik, hogy az én rézcsövesemnél meg nem fog lukadni????
Cimboránál zárt rendszer acélcsövekkel, keverőszeleppel közös körön diffúzmentes padlóval, erre sorra lukadtak a d*ferr radiátorok. Igaz, utóbb sikerült kiverni a kivitelezőből, hogy osztályos árút vett okosba'. Viszont állta is a cserét. :-)
A lényeg, hogy a réz és a vas vagy alumínium is elemi állapotú, így semmilyen hatással nincsenek egymásra. Az oxidálódást az oxigén, jelen esetben az oldott oxigén okozza, a réz a galvánelem-hatás miatt katailizátor-szerepet tölt be. Mivel a réz változatlan a folyamatban, egészen kicsi, szabad szemel láthatatlan rézpötty is egészen sok vasat el tud "fogyaszatni", mert igazából az oxigén eszi a vasat, de a réz katalizáló hatása miatt egy pontban.
A rézhez közeli radiátoroknak nagyobb az esélyük, hogy elfogjanak egy réz vagy rézoxid-darabot, és pontkorrózióban kilyukadjanak, de távolabbinál sem kizárt.
A zárt fűtési rendszerben megoldható az oxigénmentesség, így ilyenkor sem rozsdásodik, de az oxigéndiffúzióra is ügyelni kell. A nyomáspróbán légmentes műanyagcsöveken is diffundál kevés oxigén, ha nem ötrétegű, a műanyag láncmolekulái között ugyanis befér.
Villanyszrelésnél is az alu-réz kötés tartósságát az oxigén távoltartásával oldják meg, speciális paszta van erre. ("kontaktzsír")
"Ezek az új kondenzációs csodák általában két vezetékesek."
Ez így ebben a formában nem igaz. Európán asszem csak 2 gyártó forgalmaz 3 vezetékes (szabélyozni képes) készülékeket és ez a kondenzációs készülékekre is igaz.
Pedig kondi készülékeknél még nagyobb értelme lenne a helyiséghőmérséklet szabályózóknak.
Keverőszelep után persze, hogy kell a szivattyú. :)
Mire mindent hozzászámolsz, úgy olyan 100e körül jön ki 1 kör. :( Éppen ezért nem szoktak vele ennyire bibelődni. Ha igen nagy a ház, akkor már érdemes (nagyobb) zónákra osztani.
Amennyire emléxem ezt nem konkrétan csak a keverő szelepre irtam, hanem úgy általában a márkák közötti árkülönbségekre.
Régebben irtam azt is, hogy sokan a Vaillant kazánokhoz megveszik a Honeywell termosztátokat, meg a Siemens-t. Soxor olyan árakon, hogy az már nem vicc, közben meg a Vaillant termosztátjai sokkal komolyabb tudást rejtenek magukban, alacsonyabb áron. Az igaz, hogy nem lehet azzal reklámozni, hogy öntanuló, meg pröty-pröty, de azoknak nem is kell, mert másképpen működnek. Talán nem véletlen, hogy nem egyszerűen termosztátnak, hanem helyiség hőmérséklet szabályózónak hivják azokat?
És ha ezt nem körönként csinálom, hanem az egész rendszerre? Bár valamiféle érzékelő (szabályozni tudó termosztát) csak kell, ami iránytja a motorokat?
Ezt nem lehetne úgy megcsinálni, hogy mondjuk egy keverőszelepen olyan motor lenne, amit ez a termosztát szabályoz? Bár ugye ebben az esetben az egész rendszerben kellene folyamatosan keringetni a vizet. Azt nem is kérdeztem még, hogy a keverőszelep után mindenképpen kell még egy szivattyú?
Simán átlépheti, sajnos. Körönként 1 szivattyú, motoros szelep motorral + a vezérlő ami az összes kört meg a kazánt radiátorokat vezérli. Éppen ezért nem is nagyon szoktak csak tisztán PF fűtést kivitelezni.
Érdekes. mégha követlenűl érintkezne a rézcső a radiátorral, de nem szokott. Közvetitő közeg a viz lehet közöttük, aminek zárt oxigén mentes közegben nincs akkora hatása, meg akkor a többi radiátornak miért nem lesz semmi baja soha? Az ok, hogy távolabb vannak, de azért azoknak is ellene 2X-3X időnként kilyukadnia, ha ennyire erős folyamatok játszódnak ott le. Állitólag a zárt rendszer egy idő után beáll és semleges lesz, vagy mi. De nem vagyok én elektrokémikus. :D
Meglehet oldani helyiségenként is a szabályozást (nem folytással), de azt kevesen tudják megfizetni egyenlőre. Majd, ha jobban drágul a gáz, akkor többen fognak költeni a szabályozásra és olcsóbb lesz. :) Addíg maradnak az egytermosztátos rendszerek.
Én is hajlottam az olcsóbb csövek felé, de mivel a legtöbben ezt ajánlották, úgy gondoltam nem kéne ezen spórolni. Végül ezt vettem, és olcsóbban mint bármelyiket, amit láttam :) És még a présgépet is odaadták hozzá a szereléshez. Jó volt vele dolgozni.
megakadt a szemem a HENCO-n: számít az egy ötrétegű csőnél, hogy ki követte el? Most épp egy olasz gyártmányú 20-ast kínálgatnak 230 körül, erősen gondolkodom, hogy az lesz letekerve padlófűtésnek....
