A vegyes tüzelésű fűtő berendezéseket, 15°C külső hőmérsékletre kell méretezni. Ezen a külső hőmérsékleten, a kéményed akkor fog működni ha, rádobsz még vagy 4 méternyi toldást. Egy fali gázkazán huzatigénye (gyári adat) 1,5-5Pa közötti, egy vegyes kazáné 20-30Pa. A keletkező égéstermék mennyisége pedig közel 1,6 szorosa. Ha az elhúzás mértéke szabályos akkor kvázi "korrekt".
És azt még megkérdezhetem, hogy mekkora magassággal "működne" ?
Vagy nem attól függ ?
Jelenleg jó a huzat, úgy, hogy a pince födémnél leszűkül kb 130-asra a méret, mert korábban gázkazán volt rákötve alu csővel, csak az kilett cimbálva belőle.
Illetve az az "eléfalazásos" kémény a pinecében mennyire korrekt ? (koromzsák és dupla beton "ajtó" van rajta)
Mert ha igen akkor lehet, "csak" a tetejét kéne javítani.
Lefuttattam egy közelítő méretezést (DN130 acél, egy elhúzás, légellátás max, 1db 90°os iránytörés a füstcsőben, 90°os bekötés, 0,5+0,4+6+1,6+1 méter szakaszmagasságokkal, ) -5°C fok feletti hőmérséklet esetén nem működik. MSZ EN 13384-1 alapján készült, és gyári műszaki adatokkal. A DN130 kicsi, egy ekkora tömegáramhoz. A 45° amúgy nem nyerő.
A kémény az épületen belül, a középső főfalban van és tulajdonképpen a középső alapig megy le/ül rá.
Örökölt darab, úgy oldották meg, hogy tulképpen az alap/kefnis födém "ki van vésve" kb 45 fokban és pince rész alapja elé van téglával falazva a pince rész kéménye. Érthető ???
Mivel a teteje szétfagyott és az alja is finoman szólva "nem túl korrekt" szerintem , ezért gondoltam a bélelésre (elhúzással)
Akár úgy is, hogy fölül visszabontva födémig és szerelt kéménnyel folytatva.
Celsius 25 kw lemez kazán van rákötve, aminek 130-as a füstcsöve, tehát az átm 130 -as bélés akár még ok is lehetne (kémény magassága a pincefödémtől kb 9m )
A kéménykürtőt a függőlegestől maximum 30°-ban, egyszerre 2 méternyi vetületi távolságban, egy irányban, összesen 3 méternyi vetületi távolságra lehet elhúzni. A homlokzatban, tűzfalban futó falazott tégla kürtő fala (ilyen amúgy nem építhető már) a nyitott tér felőli oldalán minimum 25cm vastag kell, hogy legyen.
Nem javaslom ilyen kémény (homlokzati tégla) kazánra történő használatbavételét bélelés nélkül. Igencsak sanszos a kátrányosodás, mivel fokozott az égéstermék visszahűlése. Ráadásul ez a 14x20 sem ideális mivel ha ki is tudod bélelni, az már csak egy DN 130 körüli kürtőt fog eredményezni ami meg kevés. Kazánteljesítménytől és kéménymagasságtól függő, de minimum DN160-180 kürtőméretű kémény javallott a kazánokhoz.
Csak akkor szabad, ha a "haszonkürtő" anyaga, a kémény teljes nyomvonalán azonos anyagú. Vagyis a kéményt a padlás alatti szakaszon bélelni kell a szerelt rész bélésanyagával. Máskülönben szabálytalan, és nem is érdemes ... Miért nem falazod vissza? Esztétikusabb mint a szerelt kémény.
olyant szabad/érdemes csinálni hogy a padlásig a fűtött részeken marad az 5 téglás kémény és a fűtetlen padlátérig visszabontom a téglakéményt a helyére meg modern szigeteltből megépítem a kritikus 4m-nyi részt 3m a padlástér 1m a tetőn kívüli ?!
Egy 50 négyzetméteres házba szeretnék kemencét és hozzá kéményt építeni. Gondolom ekkora területhez nem kell nagyon nagy, főleg, hogy radiátorokat is szeretnék rákötni. A kémény épületen kívül lenne teljesen, nyilván az egyik fele csatlakozik az épülethez. Elég ehhez az, ha 10 cm-es hungarocellel körbeszigeteljük, hogy ne legyen kicsapódás rajta?
A kéményseprő nem engedélyez. Szakvéleményt állít ki, amit ha nem a sormunkavégzés során tesz (négyévenkénti műszaki felülvizsgálat), akkor valamely engedélyezési eljáráshoz kapcsolódóan, valamely hatóság vagy más szolgáltató eljárásához állít ki.
Nagyon köszönöm a felvilágosításokat. Egy kis időre van szükségem, hogy átrágjam, az egészet, beleértve a BM rendeletet is. Ha megemésztettem, lehet hogy lesznek újabb kérdéseim is.
Csak sajnos egy kéményseprő nem gyújthat be március 10-én minden kéménybe úgy, hogy vizsgálja a nyári - téli üzemet, max és min teljesítményt, légellátási megfelelőséget, nem fogja kivárni vajon kátrányosodik-é a kémény stb. Mindezek pedig meghatározzák a megfelelő működésről alkotott képet.
Nem szívesen (pedig de) vitatkozom veled erről mert látom nem egyről beszélünk ... te gyártási folyamatról beszélsz amelynek során nyilván elég egyszer méretezni az adott terméket ... nyilván minden 23cm-es szívószál DN4-es mert ekkora távról szívjuk ki az üvegből a üccsit minimális erőfeszítés mellett, 2 méteres szívószálnál meg behorpad a homlokod ... Csakhogy minden kémény egyedi, minden kialakítás más, minden berendezés eltérő, stb. ezért nem fogja senki ráírni egy 14x20-as kürtőre hogy a rácsatlakoztatott tüzelőberendezés égéstermékét maradéktalanul eltávolítja, amíg meg nem tud róla bizonyosodni 100%-ig ... igen egy meglévő kéménynél is méreteztetek, ha mint már mondtam bármilyen tényező megváltozott, és az alap felvetés a változás volt ... nyilván nem a 6kW-ról 8kW-ra váltottunk kályhát, hanem a sparheltről a vízteres kandalló esetén, meg hordozható csk.-ról lengyel járatos beépítettre történő átállásnál. Mert a tulajdonos tud ám ferdíteni, ha a nagy tapasztalatok alapján mindenre ráírnám hogy jó, mert láttam már valami hasonlót működni. Ha valami gixer van (befüstölt, kátrányosodott) már kapja is elő a megfelelőséget igazoló szakvéleményt. Meg amúgy teszek én a méretezésre, legyen ... ott a Schiedel méretző diagram, építsen mindenki akkora kéményt. Legyen a pógárnak 7m hatásos magasságú DN250-es kéménye a az 5,2 gerincmagasságú mediterrán egyszintesén, hamár kell neki a vegyes kazán ... Mert mindegyik azt hiszi ám, hogy nagyanyám 5 méteres 14x14-ébe bele lehet kötni mindent, mert annak idején a fűrészporosnak jó volt (amúgy a fűrészporos az jó volt) ... Úgyhogy igen, ellenőrző méretezést futtatok le ha nem vagyok benne biztos, akkor is ha meglévő az a kémény, de tudod mit az öntudatos polgárnak kéne gondolkodnia mielőtt valami változást eszközöl ... csak nem szoktak, mert "látott már hasonlót".
Tudom SolnesM, hogy "csak mert előírás" az számodra nem mindig válasz ... de ez van. Ha az autómnak nincs forgalmija, nem vehetek vele részt a forgalomban, mégha a legjobb műszaki állapotú verda is az országban. Ráadásul ha a rendőr elkap vele, akkor eljár ellenem és nem nekiáll műszaki szempontból átvizsgálni az autót ott helyben. A kéményseprők többsége amúgy nem akad fenn ilyen dolgokon, átvizsgálja a kéményt aztán kataszterbe veszi, max egy ellenőrző méretezésért betelefonál a központba. Az újból használatba vett kéményeknél most kicsit bezavar a "téglakémény" probléma, de a tulajok többsége belátja, hogy nem halál felesleges dolog a bélelés, egy részük (aki teheti) meg inkább újat épít.
A Főkétüsz, addig amíg nem kérem, vagy nem történik jelentős módosítás a meglévő kéményen, egy családi ház esetén, addig ha egy tulajdonos van figyelmeztetésen, felelősség áthárításon kívül, nem tesz semmit. Gondolom, most a kémények felülvizsgálatával kapcsolatban írtad ezt, ezért a rendszeres időközönként, sormunka keretében végzett felülvizsgálatról nem írok. Ellenben négy évente kötelezően el kell végezniük, a kürtők műszaki felülvizsgálatát aminek a 27/1996 (X.30.) BM rendelet szerintinek kellene lennie.
A szabályozásnak nincs visszamenőleges hatálya. Melyiknek? De amúgy általában nincs ...
2./ Kivéve ha: a./ kéménybélelés, (az más tészta) vagy külön kérésre kémény felülvizsgálat történik (csak, ha a vizsgálat alatt hibát tárnak fel.). b./törött, vagy hibás kéményajtó. c./ Szemmel láthatólag életveszélyes kémény. d./Műszerrel kimérhető, a nem megfelelő huzat. e./Készülék csere történik (szintén más dolog.). f./ Tulajdonos váltás történik (nem játszik.) A kémény megfelelőségének megállapítását kvázi minden évben elvégzi a kéményseprő, ha hibát vagy hiányosságot észlel akkor pedig annak súlyától típusától függően valamilyen ajánlást felszólítást, számára előírt eljárást tesz, indít.
Onnantól, hogy a kéményeden valamilyen változtatást hajtasz végre, onnantól az érintett részekre vonatkozó éppen hatályban lévő jogi és szakmai szabályozások lépnek életbe. ÉMI-s tervező nem tudom van-e, de tervezni csak tervezői jogosultsággal rendelkező személy tervezheti. Méretezni azért ésszerű, hogy lássa az ember, hogy az átalakítás, telepítés után nem érheti meglepetés. Nem csak ÉMI-s kéményépítő építhet kéményt, ezt igazából semmi nem írja elő (ez alól a főváros sem kivétel). Ilyen, formailag megadott engedélyt nem ismer a rendelet, minimálisan a négyévenkénti műszaki felülvizsgálatnak megfelelő vizsgálati eljárás alá kellene vonni a kéményt ... amúgy ha valaki így ül a lovon akkor kéretik az ÉM engedélyes koax turbósokat sem nyomáspróbázni ...
A türelmi idős bekezdést (tudom az én hibám), de nem teljesen értem.
Egészen, más a leányzó fekvése, ha a tulajdonos, maga végzi ezen tevékenységet, mert akkor az élő fába is beleköthetnek, és megtagadhatják a használatba vételi engedély kiadását Ugyanazon előírások vonatkoznak mindenféle kivitelezőre. Nem tagadhatja meg a szakvélemény kiadását, legfeljebb nemmegfelelségről ad ki szakvéleményt, szépen megindokolva, esetleg mérési eredménnyel alátámasztva, hogy miért is nem jó.
Inetől kvázi igaz ... Kivéve az ÉMI-s kivitelezőt, nincs velük bajom, csak semmi nem írja elő, és pontosan ugyanaz a vizsgálati eljárás vonatkozik rá mint Kőmíves Kelemenre .
Akkor történt meg, a bélelés, ha a használatba vételi engedély, már kézbe van. Ezt igazából nem értem.
Ha hagyományos vegyes-tüzelésű kazánra kérem az engedélyt, akkor attól a használaton kívüli gázkazán még ott maradhat a rendszerbe kötve, csak a kémény használat, nem engedélyezett. Ha a rendszer működését nem zavarja ... működtetni nyilván nem lehet, és a kéményre történő csatlakoztatása is tilos de a muskátlit rá lehet tenni télen ... Max ennyi.
Csak feltételezés: Kérlek benneteket, hogy a tévedéseimet, tegyétek szóvá, hogy épülhessünk belőle.
1./Ha jól értelmezem, a dolgokat, akkor a következőket leszögezhetjük: A Főkétüsz, addig amíg nem kérem, vagy nem történik jelentős módosítás a meglévő kéményen, egy családi ház esetén, addig ha egy tulajdonos van figyelmeztetésen, felelősség áthárításon kívül, nem tesz semmit.
A szabályozásnak nincs visszamenőleges hatálya.
2./ Kivéve ha: a./ kéménybélelés, vagy külön kérésre kémény felülvizsgálat történik. b./törött, vagy hibás kéményajtó. c./ Szemmel láthatólag életveszélyes kémény. d./Műszerrel kimérhető, a nem megfelelő huzat. e./Készülék csere történik. f./ Tulajdonos váltás történik
A 2. es pontban szereplő kitételek esetén viszont a Főkétüsz alkalmazottai, mint műszaki ellenőrök szerepelnek, és az élő fába is belekötnek. Egy kéménybélelés, előzetes engedélyhez kötött, és elvileg minden kéményt külön kell méretezni, tekintettel a környezetre, a használni kívánt készülékre, a helyi szél és meteorológiai viszonyokra is. Előzetes terv rajzot kell készíteni, és a pontos számításokkal be kell nyújtani a Főkétüszhőz, előzetes engedélyezés céljából. A rajzot és a számításokat, és a kivitelezést is kizárólag ÉMI minősítéssel rendelkező szakemberek készíthetik, végezhetik. Amennyiben az előzetes engedély, kézbe van akkor elkezdhető a kivitelezés. A kivitelezésről jegyzőkönyv készül, amit a Főkétüszhőz a mű átvételéhez, be kell nyújtani. Amennyiben ÉMI minősítéssel rendelkező kivitelező végzi a tevékenységet, akkor, a Főkétüsz csak formailag adja meg a használatba vételi engedélyt, külön vizsgálatot nem végez, azaz nem vizsgálja a kivitelezés minőségét, illetve szakszerűségét.
Kérdés, hogy meddig tart ez a türelmi idő? Szerintem, a következő évi rendes felülvizsgálatig. De, lehet, hogy öt-évig, és ekkor buknak ki a csontvázak a szekrényből. Úgy gondolom, hogyha kellően nagyszámú kémény lesz bélelve, akkor rövidebb idő intervallumú esetleg évenkénti jól jövedelmező kéményvizsgálatokat írnak elő.
Egészen, más a leányzó fekvése, ha a tulajdonos, maga végzi ezen tevékenységet, mert akkor az élő fába is beleköthetnek, és megtagadhatják a használatba vételi engedély kiadását.
Tehát összefoglalva, egy kéménybélelés csak ÉMI minősítéses szakemberrel, célszerű elvégeztetni. Az elvégzendő munkáról, a beépítésre kerülő anyagokról, a garancia időtartamáról, a fizetés időpontjairól, a fizetendő összegekről előzetesen írásban, célszerű megállapodni. A végső árat, csak a használatba vételi engedély kézhezvételekor célszerű kifizetni.
A kémény bélelését, végig folyamatosan felügyelni kell, mert a nem odafigyelés esetén beépített hibák, hiányosságok történhetnek. Mondjuk nem olyan anyaggal, nem megfelelő minőségben, végzik a munkát. Akkor történt meg, a bélelés, ha a használatba vételi engedély, már kézbe van.
Ha hagyományos vegyes-tüzelésű kazánra kérem az engedélyt, akkor attól a használaton kívüli gázkazán még ott maradhat a rendszerbe kötve, csak a kémény használat, nem engedélyezett.
Azért mert fenyővel tüzeltél az nem jelenti azt, hogy attól kátrányosodott le a kéményed.Ha a fenyő elégetésénél ugyanúgy meg volt a szükséges huzat (oxigén) attól nem szabad lekátrányosodnia.Ez tévhit hogy a fenyőben lévő gyanta kátrányosit. Tüzeljé tölgyet kis hőfokon és meglátod a kátrányt. Konixot használhatsz nyugodtan éjjel nappal, attól nem gyúl ki a kémény.
A szerv, azt mondja, hogy kell a bélés, kell a járda, kell a kibúvó, kell elsőre terv, engedély ÉMI min. tervezőtől, ha béleltetek akkor mindent megkövetel. Úgy, hogy egyenlőre marad minden a régiben.
Ettől függetlenül majd unalmas időmben egyszer utánajárok, hogy kéménybélelés esetén nem lehet-e meghagyni a padlástéri tisztítóajtót, persze fémre cserélve a betonajtót és akkor esetleg megúszhatná az ember a költségesebb tetőkibúvót és tetőjárdát.
Nekem a kéményseprők irodájában személyesen mondták, illetve kaptam egy "instrukciót" az építési osztálytól és végül a kivitelező is eképp nyilatkozott.
Nem vagyok a témának szakértője, csak a közelmúlt tapasztalatát írom le.
Béleltettem én is acéllal a régi, kisméretű téglából épült, cserépkályhához csatlakozó kéményemet.
A kémény felső téglasora repedezett volt, azt leszedettem. Az alatta lévőknél néhol újra kell fúgázni.
Tetőkibúvot és tetőjárdát kellett beépíttetnem.
Az alsó (a lakásban lévő) tisztítónyílás régi betonajtaját cserélnem kellett acélra.
A felső (a padlástérben lévő) tisztítónyílást be kellett falazni.
A kéményseprői szakvélemény még nincs a kezemben, tehát még semmit sem merek biztosra mondani, de a kivitelező szerint ezek a szükséges módosítások ilyen esetben.
Azt éppen nem értem, hogy a korábbi, a padlástérben lévő tisztítónyílást miért kellett megszüntetnem és helyette tetőkibúvót rakatnom, de állítólag ez a szabály, amit nem lehet megerőszakolni. Kíváncsi leszek, hogy önszántából hányszor akar majd a kéményseprő kibújni a tetőre.
Szóval érdeklődj utána rendesen! Jobban, mint én tettem.
Pontosan mire kell felkészülnöm? A kéményfejtől számítva 4 méteren belül tisztító nyílás van-lesz, így tisztítás biztosítva. Az egész kémény 7 méter magas. Megtennéd, hogy segítesz, mire készüljek, ha koracél bélést tetettek bele?
Az elmúlt fűtési évadban tetőt cseréltünk ,emiatt fenyővel is jócskán tüzeltem ....
A kéményünk ebből kifolyólag elkátrányosodott .
Ilyenkor ha konix-ot használok azzal nem gyújtom be a kéményt ?
A kéménytisztító hasábnál egyértelműen írják , hogy hidegen lazítja fel a kátrányt . A konix is hidegen hat , vagy féljek attól , hogy begyújtja a kéményt ?
