Ajánlom figyelmedbe a (83) válaszomat, bár nem neked címeztem eredetileg.
A síkok/felületek topológiája nem volt a kérdés tárgya. Egyébként ha egy gömbön
köralaku lyukat vágunk és befoltozását az egyetlen zárt szegéllyel "körszéllel" rendelkező Mőbiusz szalaggal végezzük akkor olyan különleges felszínt kapunk
amire a példám vonatkozott.
Mi a bajod a példával? Nem értetted meg hogyan lehet ilyen felület? Vagy a
rajta mérhető szögekkel van problémád?
Egyébként, ha a naprendszerünkben a görbületből adódó mérési hibát
megfelelő mérési elrendezéssel kikompenzáljuk akkor a három pontra
ugyanazok a szabályok válnak érvényessé, mint a síkokon lévő
háromszögek esetében.
Hiszen csak a pontokat összekötő egyenesre "hat" a görbület, de
a pontok helyére nem.
Remélem megérted. Ez pont olyan, mint az amikor két ember verseng, kimond nagyobb számot és az egyik milliókat kezd mondani, a másik pedig azt, hogy
az én számom a tiedénél mindig eggyel nagyobb...
Hiába görbűlt a tér, és hiába nem ott látunk egy pontot, mint ahol van,
akkor is kivetíthető a kordinátája egy derékszögű koordináta rendszerre.
Így a kivetített pontok által képzett háromszög (csupán a kivetítés/konverzió minőségétől függő mértékben, de ) ekvivalens a naprendszer három pontjával képzett háromszöggel. Így belső szögeinek összege továbbra is 180 fok...
Ez érdekes mondat (bocs). Attól, hogy szándékosan mindent a legérthetőbb, legleegyszerűsítettebben próbálok megfogalmazni, hogy olyanok is megértsék, akik
csak középiskolai szinten (vagy azon sem) ismerik az alapfogalmakat,
ugyanúgy megértsék, mint a témában jártasak, ilyen következtetésre juss???
Olvass figyelmesebben. Erre a véleményedre más orvosságot nem ismerek.
A Möbius-szalag és a gömbfelület mind geometriailag, mind topológiailag különböző dolgok. Nem lehet "belevarrni", vagy összvegyíteni, mert akkor már nem az lesz, ami eredetileg volt.
Nem az a kérdés, hogy egy Möbius-szalagon mennyi lenne a háromszögek szögösszege, hanem az,hogy pl. a valós Naprendszerben mennyi. Ezt meg nem előírjuk neki,hanem megmérjük.
Az erötérnek, vagy helytállóbban kifejezve a mezönek, a szerkezete a c-vel megkivánja a tér-idö Minkowski metrikáját, mind egy Riemann geometriát, ez adja meg a véges tér-idö tartomány szerkezetét is, legalább is az Egyesített Mezöelméleten belül.
De szerkezete ott is van a térdidőnek, ahol éppen nincs benne anyag.
Hol is van ez a hely ahol nincs benne anyag ?
Az erőtérnek lehet, vagy van szerkezete, a térnek nincs. Így a téridőnek sincs.
Ha veszünk egy (pl derékszögű) koordináta rendszert, amivel definíció szerint kijelölhetjük a teret (nem erőteret!!!), a tengelyeket meghosszabbítjuk akármeddig ahol feltételezhetően már nincs anyag (amennyiben az Univerzum nem végtelen). A tér ezáltal ott is ki lesz jelölve, de mitől lenne szerkezete ?
Szerkezetet csak anyag adhat, a DVAG áthatja az egész Univerzumot, a DVAG -nak lehet szerkezete, ha látható anyag van benne akkor még szembetűnőbb a szerkezete. Ha nincs benne anyag (az Univerzumunkon jóval túl esetleg) akkor nem lehet szerkezete sem, mitől lenne?. Még akkor sem ha Einstein vagy bárki más azt hazudta is.
A semminek nincs szerkezete. Az anyagnak van szerkezete. Azt állítani, hogy a semminek szerkezete van otrombaság, kísérletileg ellenőrizhetetlen, mert mindenütt van valami, a vákuum zsúfolásig tele van.
A semmi szerkezete mi lehetne? pl. itt van a semmi, egy kicsivel arrébb pedig két semmi ?? Miért kellene a térről feltételezni, hogy szerkezete van, ha a teret kitöltő erőtérnek (DVAG) megvan a szerkezete? A térnek még akkor sem lesz szerkezete ha az Univerzum végtelen kiterjedésű és mindenhol kitölti a sötét energia. Egy kristályrácsnál sem állítod, hogy a tér kristályszerkezetű hanem a benne lévő anyag a kristályszerkezetű.
A tér geometriai fogalom, nem anyag. Az erőtér fizikai fogalom, anyag. Kár keverni a kettőt, mert fizikusék hajlamosak megfeledkezni a fogalomzavarról ugyanúgy mint a látszólagos hossz esetében.
A helyesség a tapasztalati eredményekből látszik.
Igen, csak az nem a téridő szerkezete, hanem az erőtér (anyag)szerkezetét írja le. Azt is csak látszólagosan. A többi stimmel.
egyáltalán nem lényeges, "mennyire üres a tér". a fizikai modellben az lesz, hogy a tér görbült. a hozzád hasonló szofisták számára ez úgy értelmezendő, hogy "ha megnyomom a piros gombot, akkor az űrhajó itt eltűnik, ott meg felbukkan".
Nem tudom,hány kiló vagy, de szegény szavak aligha bírják el, ha így lovagolsz rajtuk.
Tehát: a téridő szerkezetét a nemeuklidészi geometria egy fajtája írja le helyesen, az Einstein-egyenletekben leírt módon. A helyesség a tapasztalati eredményekből látszik.
A követeket, attasékat hagyjuk ki ebből.
Az Einstein-egyenletek éppen azt mutatják meg, hogy az anyag-energia és a téridő hogyan befolyásolják egymást. De szerkezete ott is van a térdidőnek, ahol éppen nincs benne anyag.
Háromszög: a valós Naprendszer való terében kérdeztem a dolgot, amiben nem mi szabjuk meg, hanem csak megmérjük,leolvassuk. Nos?
segíthetek: nagyobb lesz,mint 180 fok.
Éppen ezt (és a hasonló tulajdonságokat) jelenti a téridő görbülete.
1. A téidőnek szerkezete van, nemeuklidészi geometriát követ az Einstein-egyenletek által meghatározott módon."
A téridőnek fogalma sincs arroól, hogy létezett Eukledes és Einstein...
Így követni sem követheti. Akkor meg miért írsz ilyeneket???
idézet:"2. A téridő nem a "semmi"."
Valóban, hát nem semmi! Anyag vagy energia nélkül sem a valami, sem
az idő nem létezik.. Így az anyaghoz vagy energiához rendelhető téridő sem!
Ok... A tudomány kérdez-felelek játéka: Mi a bizonyítéka az energia megmaradásának ? Mert ugye enélkül értelmetlen minden másról agyalogni...
A konkrét kérdésedre a válasz: ha bármely koordináta rendszerben kijelölünk
három különálló pontot, akkor ezen pontok által képzett háromszög
belső szögeinek összege az adott koordináta rendszer szabályai
szerint adódnak.
Ha pedig pl. a derékszögű koordináta rendszerben elhelyezünk egy olyan labdát, amelynek palástjába egy möbius-szalagot vartunk, és a három pont közül kettő a palást ellenkező(külső -belső) oldalán lettek kijelölve és azt a szabályt alkalmazzuk, hogy a labdára vetített koordináta rendszerbeli szögekre vagyunk
kiváncsiak, akkor ne csodálkozzunk, hogy negatív szögértékeket kapunk eredményül.
Ha valaki nem megy bele annak az álproblémának a zsákutcájába, amit te propagálsz, akkor nem megkerüli a kérdést, hanem nem téved el.
Állítjuk, hogy szerkezete van a
semminek, mert olyan modellt használunk ami ezt kimondja.
Na ezt a térnek is mond el! Mert ha válaszol, megérti, akkor a tér valami.
És az a valami pedig meggörbíthető. Vagyis akkor az a tér ami reagált.......
1. A téidőnek szerkezete van, nemeuklidészi geometriát követ az Einstein-egyenletek által meghatározott módon.
2. A téridő nem a "semmi".
3. Válaszol. Minden tudományosan lefolytatott kísérlet egy kérdés, amire a természet válaszol. Eddig ezek a válaszok összhangban vannak a relativitáselmélettel.
A tudomány ilyen kérdés-felelet játékokkal jut előbbre, és nem agyalgással arról, hogy mi minek a helye, semmi-e a tér meg hogy hogyan lehetne meggörbíteni a mindent vagy a semmit.
Konkrét kérdés: ha kijelölünk egy nagy háromszöget a Naprendszer egy üres részén, és lemérjük a szögeinek összegét, akkor mennyit kapunk?
(Gauss is megróbálta anno, de ő még nem tudott elég ponbtosan mérni hozzá).
ja, csakhogy a tér görbítése nem ezt jelenti. hanem azt, hogy a dolgokat leíró "metrika" nem "sima" hanem valami faramuci. persze, hogy ha nincs ott semmi, akkor ez tökmindegy. ám amint lesz ott valami, rögtön érdekessé válik. pl ha "görbült a tér" akkor az arra tévedő foton nem egyenesen fog skerázni.
tehát hasonlatként, olyan mintha azt mondanád, hogy micsoda hülyeség a fényelhajlás, mivel a tér nem tud görbülni, mert az nem valóságos. ettől még a fény görbe úton jár. ugyanígy lehetséges, hogy a hiperhajtómű működjön, és ennek jó matematikai leírása a térgörbület.
ne kelljen már magyarázni, hogy miért hasznosak a negatív számok.
megint vagdalkozol a levegőbe, de a "sok", "több", stb eseteket dokumentálni kellene. egyetlen eset, amire a modell rossz eredményt ad, valótlanná teszi a modellt. ilyeneket nem szokás eltitkolni, hanem világgá szokás kürtölni.
az meg egy másik kérdés, hogy összekevered az állításokat. az egyik állítás, hogy a modellből következő jelenségek nem biztos, hogy valóban is úgy vannak. a másik az, hogy a modell az egy fantazmagória, és az állításai nem igazak, tehát nem következik belőlük semmi. előbbi egy lehetőség. utóbbi egy butaság. a térgörbületből, mint modellből egy sor utólagosan igazolt állítás következett. nyilván lesz még jóslat, és lesz még igazolás is.
le kellene tisztázni a fejedben a gondolatokat, mert most elég zavaros. keveredik benne némi modern tudomány ellenesség, kis összeesküvéselmélet, formál-logika ignorálása, stb.
