Ezzel nem akarlak megsérteni, mivel nem tudom, hogy honnan hoztad és lehet, hogy csak egy tudatlan postás vagy. Ezért részletesebben is kifejtem a véleményemet, de elötte egy mottó:
A hülyeséget két pillanat alatt el lehet hinteni, de a cáfolatához -lehet- két óra sem elég.
A lista egy tekintélyes része
- olyan összehozás, ami ránézésre is látható, hogy semmi köze nincs a magyarhoz. [nyúl - zhayil (karakalpak), dzhajil (balkar)];
- olyan altáji nyelvcsoportba tartozó nyelveket hoz, amit nem szakember nem tud leellenőrizni, így én sem (lásd a fenti nyelveket!);
- csuvasos szó, melyek közül valóban vannak igazak is, de ezt a nyelvtudomány nem is cáfolja, mivel ezek a korai török jövevényszavaink: szőlő, ökör, ...
- olyan magyar szavakhoz társít török szót, mely FU (ajak) ill. ismeretlen eredetű, s ezen utóbbi egy részéről igazolható, hogy nem török (pl. bagoly)
De a jellemzően vélt hasonlóság még nem igazol semmit. Pl mikor adtuk volna át a távoli török nyelveknek a lista egy részében szereplő szavakat? Egy szó átadásához tartós kulturális kapcsolat kell illetőleg az, hogy az átvevő nyelvében vagy ne legyen meg az új kulturális szó, vagy a hozzá tartozó tevékenység jellemzően alacsonyabb szinten legyen művelve. Pl a magyar kar szavunk tipikusan török és megvan nagyon sok török és altaji nyelvben. (Ezt miért nem hozza a listád?) Az ugye elképzelhetetlen, hogy korábban ne lett volna erre szavunk, de gyanítom, hogy a csuvasos együttélés idején a honfoglalás előtt a karral történt katonai vezénylések csuvasos török nyelven történtek és így átterjedhetett a magyarra is. Ez persze csak egy lehetőség, nem tudom a valós csere okát.
Remélem elfogadható a véleményem, s bizton állíthatom, hogy komoly magyarulezes olvtárs nem fog neked ettől eltérőt mondani. Te öt perc alatt beollóztad, nekem több, mint egy órámba került.
több szó úgy néz ki mintha a magyarból került volna a török nyelvekbe azért mert a ragozott formája a magyar szónak felel meg az egyes török nyelvek alapszavának.
Beírtam ide egy 60-70 szavas listát magyar és pár török nyelv rokon szavairól ami nyomtalanul eltünt, kiváncsi lettem volna a véleményetekre, mert több szó úgy néz ki mintha a magyarból került volna a török nyelvekbe azért mert a ragozott formája a magyar szónak felel meg az egyes török nyelvek alapszavának.
Megpróbálom újra, ha megint kitörlik hagyom a f...ba.
Dob - doba (gagauz), dobul (kirgiz) dobil (kazah) Gyep - Tsöp (kirgiz) Gyenge - Jenge (osman turkic) Jengi (gagauz word for woman) Gyerek - Törüöh (yakut), Tyereh (Chuvash) Ajak - Ayah (yakut) Harag - Gahar (Türkmen), kahar (kazah) Kacs - Katsa (Chuvash), koltsoh (karaim tatar) Kancsal - Hantsar (Chuvash) Kellemes - Kemelle (Chuvash), Künyelle (tatar) Keskeny - Ketchkene (tatar), kiskene (karakalpak) Kegyelem - Kecirim (kirgiz) Kút - Kutuk (altai turkic), kuduk (tuvan kirgiz and uigur) Mogorva - Mugur (karachay balkar) makarti (chuvash) Nyereg - Jeger (kumik) Jeher (Azerbaidjani) Öl - Öltsö (kirgiz), Öltsu (gagauz) Pici - Bitsi (kirgiz) Pecek (Chuvash) Remeny - Eremnyi (yakut) Ős - Ős (tuvan word for ancestry) Sima - Soma (tatar) Jilma (Karaim tatar) Sor - Sira (gagauz, osman turkish) Sok - tsok (osman turkic, gagauz) tsoh (azerbajdzani) Sugár - Sugla (türmén) Sűrű - Sera (Chuvash) Sürü (osman türkic word for mass of)
Elöre - Ileri (türkish) ily, oly - ejle (türkmén) öjle (osman türkic) onnan - annan (tatar) unnon (bashkir) ott, ottan - onda (kazakh, karakalpak), unta (csuvash) azután - azaktan (tatar, bashkir) ökör - veker (chuvash) anya, atya - ana, ata (pronounced more or less the same in each türkic lang) bagoly - baygus (several türkic lang.) daru - daru (altaic languages) Íz - is (karaim tatar, tatar) iyis (baskir, nogai, karachay, balkar) szeg - sege (kazak, karakalpak), tsege (kirgiz) szav - sav (osman türkic) sab (old turkic) tönk - tönnye (türkmén) tüngek (karaim tatar) tőzsér - tedzhir (türkmén), tüdzhar (osman türkic) Ük apa - üjken ata (türkmen) ülken apa (karakalpak) Ük anya - üjken ana (türkmen) ülken ana (karakalpak) cickány - tiskan (türkmén) ver - vers (chuvash to fight) verse (chuvash word for war) jár - jur (uigur), juru (karaim tatar) csap - tsap (kirgiz, türkmén) szab - sap (chuvash), saba (kirgiz) sap (nogai) isz - is (nogaim ujgur, csuvash, kazah, tuvan) izzit - izit (tuvan) isit (karaim tatar) kell - kül (ceremis, züryen) kirle (chuvash) szöllö - sirla (chuvash) kisér - kösir (nogai, karakalpak) kütser (tatar) kong - kag (karakalpak, balkar) hangin (mongol) nyal - sula (chuvash) zhala (karakalpak, kirgiz) djala (karachay balkar) please note : türkish word starting j, kirgiz zh, balkar dz, chuvash s used to became ny in hungarian in many words. nyúl - zhayil (karakalpak), dzhajil (balkar) perzsel - pezher (chuvash), bisir (tatar) tanit - tanit (to give knowledge : osman türkic, karaim tatar) terem - tere, törö (tatar, kirgiz, yakut, mongol) terenget - tegeret (tatar), töngeret (karacay balkar) ver - ber (tatar) ver (chuvash)
Sajnos, a Zaicz féle nem dolgozta fel (vagy nem kellő alapossággal) az EWUng elkészülte óta megjelent szakirodalmat, lényegében a TESz és EWUng kivonatolása, az EWUng magyarítása.
Jellemző, hogy pl. olyan "alap" közegben megjelent adatok és eredmények sem kerültek bele, mint a Nyelvtudományi Közlemények vagy a Magyar Nyelv c. folyóirat.
Elvileg a Zaicz nem teljesértékű szakirodalom, de nyelvészek állították össze, van összefoglaló irodalomjegyzéke és még sokféle jegyzéke, kigyűjtése. Új dolgot nem közöl, de hozza a legfrisebb eredményeket. Gondolom én.
A katona a TESz szerint valóban a Balkánon terjedő vándorszó, már a bizánciak is használták. Végső eredete tisztázatlan, feltehetőleg a trák-illír *ka-tnt 'sátor' (tkp. az, ami ki van veszítve) szóból eredhet. De azóta ezt megcáfolhatták és ez tükröződhet a Tótfalusiban. A Zaicz szerint már valószínűleg északolasz jövevényszó, mely végső soron a l. capitaneus 'nagyságban kiamalkedő' szóra mehet vissza a kkl. cataneus 'várúr, kisebb hűbéres' jelentésű szón keresztül. Az elvileg átvett északolasz szó alakja előző jelentéssel cattano.
Gyanítom, hogy a Zaicz-féle változat a valószínűbb és a balkáni vonal csak egy hasonló alakú és jelentésű szóbokor, de nem ez a m. katona eredete. A szb-hv, lengyel, rom, 'katona' jelentésű szavak magyar átvételek.
Az északolasz kapcsolat esetén ne feledkezzünk el a Velencei Köztársaságról, mellyel az Árpádháziak idején szoros szomszédsági, apró ellenségességi kapcsolatunk volt az Adrián. Lásd pl. Zára/Zadar történetét!
katona ‘hadseregben szolgálatot teljesítő személy’, ‘harcos nőstény hangya’ , ‘kis kockára vágott kenyérdarab rajta szalonnával’. Származékai: katonás, katonáskodik, katonásdi, katonaság.
A ~ a balkáni nyelvekben elterjedt, tisztázatlan eredetű katun, katund, katuna (‘tábor, málha, szállás, tanya’) szóval lehet kapcsolatos, talán egy katonalegény (‘tábori legény’), katonavitéz (‘tábori vitéz’) típusú összetételből önállósulva vehette fel a ‘harcos’ jelentést.
A jaht is kimaradt, az pedig a holland jacht származéka, amely eredetileg egy kora újkori holland hajótípust, egyfajta gyors járatú vitorlás őrnaszádot jelentett.
A jacht szó eredeti jelentése vadászat, vesd össze német Jagd.