3 éve van egy épített cserépkályhánk ( képek mellékelve ), ami egy használaton kívüli, meglévő 14x14 es béleletlen kéménybe lett bekötve. ( dupla kémény, 2x 14x14-es, jelenleg csak az egyik van használva belőle a cserépkályha részére )
A kémény kapott egy kb 2 m-es szigetelt magasítást, és egy huzatnövelő fejet. A kályha kitűnően működik, huzat problémánk sosem volt.
Pár hete, amikor ezek a hatalmas napokig tartó esőzések voltak, megjelent a tetőtéri szobában egy szúrós szag. Végül megtaláltam az okot, amint a képeken is látszik, átütött a kátránylé a tapétán, közvetlen azon a helyen, ahol a kémény kilép a tetősíkból. A folt nem terjed, de kellemetlen a szaga. Pont ezen a magasságon van egy kéménynyílás, azt kivettük, és ahogy én látom, a bentlévő kátrányos fal szinte száraz, ha hozzáérek a kátrányhoz, lepereg mint egy levél.
Kihívtuk a hivatalos kéményseprőket, és azt mondták, hogy az eső miatt történt a dolog. Egyikük foglalkozik maszekban is kéményekkel, ő azt mondta, hogy ki lehet égetni, és kicsit felfúrva egy 150-es acél csővel ki lehetne bélelni. Szüleim intézték, én nem voltam itthon.
Kérdésem az lenne, mit javasolnátok, megoldható lenne-e a dolog a kémény lebontása nélkül, ha igen akkor milyen módon, hogy a kérdéses ponton a szag megszűnjön, és a kémény bélelt lehessen. ( természetesen újravakolással a kérdéses szobarészben )
sziasztok!egy éve tértem át gázról vegyes tüzelésre,a kémény a bekötéstől 3,5 m magas,nem kátrányosodik a kazán de kicsinylem a kéményt meg a huzatot is,ha leszigetelem kívülről a kéményt hungarocellel az javít rajta,vagy bele kellene toldani?egy 2-3 m csőre gondoltam,mivel mellék épületben van a kazán és a tető fölött már így is 2,5 m kémény van,ja és 5 téglás kéményről van szó.
De ha van elég szelvény, tegyél a kritikus szakaszra saválló bélést.
ez cirka 1,5 --- 2 m lehet !
Vagy kicibálni azt a csövet és újra bélelni savállóval - ami csak acél lehet mondják korr acélnak is.
Amúgy ez savállósdi : előírják a seperők hogy a kéménytisztító ajtó csak saválló acélból lehet. tény ennek van minősítése, de az nem jelenti azt, hogy másanyagból ne lenne nem megfelelő.
A kéményajtónak jól kell zárni , főleg tűzvédelmi szempontból. Az hogy a normál acélból készült elrozsdásodik, nem jelenti azt, hogy nem megfelelő.
az aluspiro már 150 C-on bőven el tud oxidálódni a füstgáz maradék oxigén tartalmával. (ja és a savas füstgázkondenzátumok is gyorsan meg tudnák enni, ha kibírná odáig)
A nagyobb baj az hogy nekem a kémény téglával föl lett rakva úgy hogy a béléscső benn volt a közepén, és a kettő közötti tér ki lett töltve perlittel. Ha kilyukad valahol a béléscső az összes perlit bepotyohg a kémény belsejébe...dugulás...füst..baj lesz!
Schiedel UNI plus 20-as kéményünk van, még nincs vakolva, burkolva, teljes magasságában csupasz. Már körbe van bádogozva de ennek ellenére a kémény teljes felülte vizes úgy a padláson mint a lakótérben. Az lenne a kérdésem, hogy mi lehet ennek az oka? Amennyiben a bádogos jó munkát végzett előfordulhat az, hogy maga a kémény anyaga vezeti be a vizet? A bádogos szerint ettől a rengeteg esőtöl egyszerűen átnedvesedik a kémény mivel még nincs rajta vakolat.
Köszönöm a válaszaidat, a rajzot, de nem az ideális megoldást keresem. Igazából, egy meglévő rendszert szeretnék legalizálni, ha muszáj lesz béleltetni. Az érdekelne, hogy lehetséges e. Üdvözlettel: Józsi
Köszönöm a gyors választ. A kandallóhoz is Uni-t vagy LKS-t érdemes venni? A 5,4 m magas kandalló kéményhez hány tisztítóajtó kell? (Egyszintes ház padlástérrel)
T Broome! Az LK és LSK között a különbség, hogy utóbbi teljes belső szigeteléssel van ellátva. A tervező (gondolom) készített egy hő- és áramlástechnikai méretzést, nomost, ha kicseréli benne a kéményre vonatkozó adatokat (amúgy az UNI és az LSK különbsége elhanyagolható), és a méretezést nedvességre érzékeny égéstermék elvezetőre végzi el, és a hőtechnikai méretezés megfelelő, akkor alkalmazható az LSK is. Az UNI azonban nedvességre érzéketlen, vagyis az esetleges kondenzálódás nem tehet benne kárt, míg az LSK csöve csak száraz égéstermék elvezetésére alkalmas. (Ha a fent említett hőtech. méretezés megfelelőséget mutat, akkor mindegy.) Az LK-t és SR-t azonban nem ajánlanám jó szívvel, Atmoshoz.
Elnézést, hogy nem tudom végigolvasni a fórumot, de korlátozott ideig férek a NET-hez. Én egy Athmos faelgázosító kazánt és egy kandallót terveztettünk a leendő családi házunkba. A tervező a faelgázosító kazánnak 7 m-es magasságú, a kandallóhoz 5,4 m magasságú Schiedel UNI kényényt tervezett. A tüzépen szembesültem vele, hogy a Leier is kínál hasonló tudású kéményt. Az lenne a kérdésem, hogy van-e különbség a Schiedel és a Leier LK vagy LSK kémények között? Az említett két fűtőkészülékhez mit ajánlatok, (árérzékeny vagyok)? Az LK és LSK között mi a különbség, mindkettő jó nekem?
Olyan nincs, hogy nem enged mást, nem hatóság, csak azt játssza ... (nem mellesleg a Schiedel a főtámogató ...) Ott van pl.: a Leier ECO-LSK ... (csak ugye ez nem reklámfelület ...) Kérdezz rá, hogy nincs -e más alternatíva ... ha azt mondja, hogy nincs, akkor vesd oda neki a fentit, ha azt mondja nem jó, kérdezd meg miért, kb. ekkor fog megszakadni köztetek a nyílt, őszinte társalgás, amit eztán hallasz az ködösítés. No mindegy, szóval kinek is nem jó a külön rendszer? Neked, vagy a Főkétüsznek? Mivel a kondenzációsod zárt égésterű, a vegyes meg nyílt nem befolyásolják egymást a működésben. Szóval nem releváns, hogy egy épületrészben (gondolom kazánház) vannak.
7m magas a tetőgerinc, nem tudom, milyen magasra kell rakni. Nekem jó, ha külön van. A tervező mondta, ha egy helyiségbe rakom a kondenzációst és a vegyes tüzelést nem enged meg mást a Pest Megyei kéményes, csak az Absolut. Nekem kicsit fura, hogy ilyenre köteleznének. Kicsit sok, hogy csak a nappali kéményével együtt 650e fizessek füstölésnek. Ha pedig ezt akarja a kéményseprő erőltetni hőszivattyú lesz a vége és akkor lesheti a kéményt.
T ja nyugi! Nem vagyok túl gyors cad-alkalmazó úgy hogy csak vázlatosan:
:) Gyermeteg -gyermeteg de az enyém ... szóval kb. egy ilyen kialakítás az ami elfogadható. Ha egyszer majd lesz kedven megcsinálom szebben is ...ha lesz kedvem ... :)
Akkor elfogadtatható e a kéményseprőkkel, vagy el kell e fogadtatni az alábbiakat?
Födém áttörés a fürdőszobában. Függőleges füst csatorna kiépítve, hossza 1.4 méter. Anyaga tégla, betonnal bélelve /szabályos kőr/, belső átmérő 150 mm. Felső bekötés kéménybe 1 könyök + 1 méter füstcső. Alsó bekötés 2 könyök+ 1 méter füstcső.
Tisztítási lehetőség, alul felül oldható kötés, nem csákánnyal, hanem egyszerűen a füstcső betolással a kiépített stucnikba.
Milyen magasra kell kivezetned? Ha kétkürtős, elemes, egybe épített rendszerben gondolkodsz, akkor valóban szóba kerül a jelzett kémény, szinte egyeduralkodóként. De ez az 500k kicsit soknak tűnik ... szvsz.: UNI a vegyesnek, 80/125 pps/alu a kondinak ... ha nem nem tetszik a külön gyári szett akkor azért viszont tényleg fizetni kell, és az Absolulton kívül nem sok minden jöhet szóba ...
Milyen kémény kell ha egy helységbe kerülne a kondenzációs kazán és a vegyes tüzelésű? A tervezőm szerint csak a Scheidel Absolut jó. De 500e körül van az ára. Jobban megérné már a hőszivattyú.
T ja nyugi! Szabvány mondja, hogy a füstcsőnek bonthatónak kellene lennie (nyilván nem csákánnyal). (MSZ 04-82/1-85 , 1.2.13 pontja alapján) Ha nem bontható akkor az már füstcsatorna, ami viszont hőszigetelt, fix, saját tisztítási lehetőséggel telepítésére vonatkozó egyéb előírásokkal.
Az igazság az, hogy érdemes betámadni vele a helyi kéményseprőt ... ha hozzám hoznád én a fentiekre hivatkozva azt mondanám rá, hogy nem megfelelő.
A jegyző továbbítja, a megkeresést a seprőkhöz. A seprők megállapítják, hogy életveszélyes, a jegyző a tulajt felszólítja, hogy az életveszélyes állapotot, harminc napon belül szüntesse meg, ellenkező esetben 1 millió forintig terjedő, ismétlődő bírsággal sújtja, a tulajt. Fellebbezésnek, nincs halasztó hatálya, de a díja 30. 000.-Ft.
