Azt pedig tudni kell, hogy XVI. Benedek ünnepélyes alkalommal, és mint az egész Egyház feje tette e kijelentést, vagyis igencsak súlya van- (kvázi hittétel)
Ha az egyik pápa 5 éves periodusa alatt azt mondja, hogy a Föld lapos, majd a másik 5 évig azt, hogy gömbölyű, a harmadik 5 évig laposat mond, és a következő megint gömböt, akkor te 5 éves ciklusokban felváltva fogsz hinni egymással ellentétest? Nem fáj a fejnek az ilyenfokú puhagerincűség?
Ugyanakkor az őt követő Ratzinger bíboros első pápai miséjét pontifikálva kijelentette: "az ember nem az evolúció jelentéktelen mellékterméke."
Hát persze hogy nem jelentéktelen mellékterméke az evolúciónak, hanem jelentőségteljes főterméke annak. Jól mondta ezt ez az evolúciót elfogadó búzasörivó pápa.
A Biblikus Bizottság hivatalos döntéseinek tekintélye
(Vannak, akik ezeket) a döntéseket, noha azok a pápa támogatását élvezik, nem a megfelelő engedelmességgel fogadták, vagy fogadják el.
Ezért szükségesnek látjuk annak kijelentését és elrendelését, és ezennel ki is jelentjük és kifejezetten el is rendeljük, hogy kivétel nélkül mindenki lelkiismereti kötelességének tekintse a Pápai Biblikus Tanács akár eddig hozott, akár a jövőben hozandó döntéseinek, valamint a Szent Kongregációk tanításra vonatkozó és a pápa által jóváhagyott rendeleteinek való engedelmességet, ne mentesülhessenek továbbá sem az engedelmesség megtagadása, sem a vakmerőség bélyegétől, vagyis a súlyos bűn elkövetésének vádja alól azok, akik ugyanezen döntések ellen szóban vagy írásban támadást intéznek, leszámítva a botrányt, amellyel kárt okoznak és az egyebeket, melyek miatt Isten színe előtt vád alá lehet majd őket helyezni, ha, ahogy gyakorta megtörténik, ezekben a dolgokban meggondolatlan és téves kijelentéseket tesznek.
……….
DS 3514: 3. kérdés: Vajon a történelmi, vagyis szó szerinti értelmezés kétségbe vonható-e különösen azokban az esetekben, amikor az ugyanezekben a fejezetekben elbeszélt olyan tényekről van szó, amelyek a keresztény vallás alapjait érintik; többek közt például a mindenségnek Isten általi, az idők kezdetén véghezment teremtése; az ember rendkívüli teremtése, az első asszonynak az első emberből való megalkotása; az emberi nem egysége, az ősszülők eredeti boldogsága a megigazultság, épség és halhatatlanság állapotában; Isten az embernek adott, engedelmességének kipróbálását célzó parancsa; Isten parancsának a kígyó alakjában megjelenő ördög rábeszélésére végbement áthágása, az ősszülők az ártatlanságnak ama ősi állapotából kivetése; valamint az eljövendő Helyreállítóról szóló ígéret?
Válasz: NEM.
„ISTEN minden időben teremtően tevékeny, miközben az általa létben tartott esetleges létezőket AZ EGYÉNI TOVÁBBFEJLŐDÉSRE képesíti. Ennek eredményeképpen levezethetetlenül új valóság jön létre, amely a TEREMTETT ERŐKBŐL ELÉRHETETLEN.” (szerk. Theodor Schneider: A dogmatika kézikönyve, Vigilia, Bp., I. kötet 226.o.)
IX. Piusz (1846-1878) kifejezetten elvetette azt a véleményt, hogy a pápának ki kell és lehet engesztelődnie a „haladás” gondolatával (vö. DS 2980). (uo. II.kötet 423.o.)
„A beteljesedés reménye azonban nem függ az evolúciós gondolkodástól, s azt nem is követeli meg”. (uo. II. kötet 440-441. o.)
Míg 1996-ban II. János Pál úgy vélekedett, hogy a brit természettudós, Charles Darwin elmélete több mint hipotézis, XVI. Benedek szerint az evolúció elmélete nem egy tudományosan teljesen bizonyított teória. A hosszú időszakok nem teszik lehetővé az ellenőrzést, és "nem tudunk 10 ezer generációt behozni a laboratóriumba".
II. János Pál 1980-ban kijelentette, hogy nincs ellentmondás a természettudomány és a hit között. Ugyanakkor az őt követő Ratzinger bíboros első pápai miséjét pontifikálva kijelentette: "az ember nem az evolúció jelentéktelen mellékterméke."
Azt pedig tudni kell, hogy XVI. Benedek ünnepélyes alkalommal, és mint az egész Egyház feje tette e kijelentést, vagyis igencsak súlya van- (kvázi hittétel)
Még emlékeztetőleg se hasonlít egyik fajé a másikéra.
Ki mondta hogy nagyon kellene hasonlítson? Szoval fingod nincs, mit állít az evolúció, és mit nem. Akkor miért nem ezt mondod?
Ha igaz is lenne -már pedig sokszorosan cáfolt- az evolúció, ezért mindenképp elutasítanám.
Tehát ha valami igaz is, nem-igaznak titulálod, ha büdös, vagy nem tetszik. Akkor a szar, amit kikakálunk nem létezik, meg kell tagadnunk. Nem tűnt fel, hogy gondolkodás nélkül érvelsz?
Az evolúció gyakorlatilag azonos Isten tagadásával. A kettő egy.
Természetesen egy nagy büdös lófaszt azonos a kettő.
Szerintem senki sem gondolhatja komolyan, hogy Ádám egy egész populációt testesít meg ami makog és csak évmilliók alatt bontakozik ki értelmileg.
Ezt sem állította senki, most találtad ki.
Engedelmeddel ezt átmásolom az evo-s topikra, mert odaillik. Ha akarod, ott folytathatjuk, mert itt OFF.
az ősrobbanás szép teória. Pár kérdés azért felmerül:
Robbanásnál ismereteim szerint az anyag sosem tart össze, hanem inkább széjjel. Ha a robbanás a végtelen sűrűségű anyagot szerteszéjjel lökte, akkor az miként tudott különböző sebességű részekre esni, azokból a ma láthatókba összesűrűsödni?
Ha robbanás volt, mi fékezte le a szélen száguldókat, s mi tartotta meg a középen azokat, amelyek kezdetben is ott voltak, hogy azután egy egyenletesnek tűnő tágulást adjanak?
A maga előtt teret teremtő tágulás felveti azt a kérdést, hogy miként lesz az a tér, ahová a tágulás történik?
Ja, és ott van az a nem kis gond, hogy mindezen feltételezések elfogadása megfelelő alap Isten létének kétségbevonására.
MIKOR ÉS MENNYI IDŐ ALATT TEREMTETTE ISTEN A VILÁGOT?
Válasz: A teremtés idejéről annyi állítható bizonyossággal, hogy Isten örök teremtő tevékenységgel úgy alkotta meg a világot, hogy az időben kezdődött.
Magyarázat: Amint fentebb említettük, az „első teremtés”, vagyis az anyag, az idő, a tér, a természeti és matematikai törvények teremtése nem időben történt. Nem is történhetett időben, hiszen az idő feltételezi a teret, a tér pedig az anyagot. Ezért az első teremtéssel kapcsolatban nincs értelme feltenni a „mikor” kérdést. Az egyházatyák véleménye és bölcseleti érvek alapján a legvalószínűbb, hogy az első teremtés egy pillanat alatt ment végbe. A másodteremtés idejét illetően, amely alatt azt értjük, hogy Isten a rendezetlen őskáoszt rendezett világgá alakította, azon kívül, hogy az időben történt, nem uralkodik egyetértés. Az Egyház még nem döntött tekintélyének teljes súlyával, és nem is biztos, hogy fog, mert ez a kérdés a teológia és természettudomány határterülete, és mindkét részről nagy a veszélye az illetéktelen határátlépésnek. A közvetett teremtést a Szentírás a hatnapos teremtéstörténetben (hexaëmeron) írja le. Ennek értelmezése még nem teljesen tisztázott, és számos szabad vélemény uralkodik az Egyházban, melyek bár nem egyenlő mértékben elfogadottak, elítélve vagy támogatva sincsenek. Egy biztos, a Szentírás nem téved és nem téveszt meg, azonban mindenkor figyelemmel kell lenni a sugalmazott író szándékára és az irodalmi műfajokra. A Szentírás egyetlen hiteles helyének valódi (!) értelme és a természettudomány biztos (!) eredményei között sem lehet igazi eltérés. Aquinói Szt. Tamás figyelmeztet: „A Szentírás igazmondásából nem szabad engedni, de helytelen értelmezéssel a hitetlen tudósok gúnyolódásának sem kell kitenni” (Thom. Aqin. STh. I. 68 1, c). Ennek figyelembe vételével néhány elképzelés valószínűségük sorrendjében:
1. A legnagyobb fokban valószínű nézet, hogy a hexaëmeron szó szerint értelmezendő, azonban a szószerintiséget nem primitív és túlzó módon kell felfogni. Nem minden vonatkozásban igényli ui. a szent szöveg, hanem csak ott alkalmazandó, ahol a kinyilatkoztatott igazság és a szöveg természete megköveteli. Mindamellett (bizonyos határok között) szabad más felfogást is követni. A szentatyák álláspontja ezen a ponton ui. nem egységes és nem is egyértelmű. Némelyek szó szerinti értelemben magyarázták a teremtéstörténetet, mások allegórikus magyarázatot követtek, és éppen nem a legkisebb tekintélyűek (Alexandriai Szt. Kelemen, Órigenész, Szt. Ágoston, Szt. Atanáz és Nüsszai Szt. Gergely). Úgy gondolták, hogy vagy a másodteremtés is egy pillanat alatt ment végbe, vagy egyáltalán nem tudjuk, mennyi időt vett igénybe. A bibliai hat napot pedig látomásként (visio) magyarázták: Eszerint a teremtéstörténet az Ádámnak adott (feltételezett) őskinyilatkoztatás (revelatio archaica) hű bizonyítéka, mely még a mózesi rögzítést megelőző, népies szájról-szájra történő továbbadás ellenére is őrzi eredeti formájának nyomait. A hat nap nem a teremtés hat napja, hanem átélt hat nap, melynek reggele és estéje a jelenés kezdetét és végét jelentette. Eszerint Isten hat (hét) éjszakán kinyilatkoztatta Ádámnak (mások szerint Mózesnek) a teremtés titkát, melynek lényege, hogy a világ mindenestül Istentől származik. A teremtett dolgok egymásutánja nem tényleges, hanem logikai sorrend, melyben a megelőző mű mindig előfeltétel a következő számára. Aquinói Szt. Tamás ezt a felvetést szellemesnek, és a Biblia tekintélyének védelmére fölöttébb alkalmasnak találta. Ezt a hipotézist látszik alátámasztani, hogy a második teremtéstörténet nincs tekintettel az elsőre (megváltozik a teremtés sorrendje: az elsőben az embert teremti utolsónak, a másodikban elsőnek), vagyis úgy tűnik, hogy maga a sugalmazott író sem akart dokumentumszerű anyagot közölni a világ kialakulásáról. Pusztán korának nyelvén vallási igazságokat akart átadni az őskinyilatkoztatás népi mondákban megőrzött változatának a Bibliába való beépítésével. A történetek kiválasztásában azonban Isten irányította a szerzőt, így az mindenestül az isteni kinyilatkoztatás terméke, s mint ilyen, nem vethető kritika alá (Vö. XII. Piusz: Humani generis ill. Mediator Dei). Mivel Ádám Éva teremtését is álomban (tardema) látta, nem alaptalan a fölvetés, hogy az egész látható világ teremtését is látomás keretében mutatta meg neki Isten, annál is inkább, mert később is rendszerint álmokban és látomásokban közölte kinyilatkoztatásait. Az elméletnek az ad különös tekintélyt, hogy még jóval az evolúciós elmélet előtt született, és nem árnyékolja be a gyanú, hogy utódvédharcokat folytat a Szentírás tekintélyének megőrzéséért, és egyeztetésnek tünteti fel azt, ami tulajdonképpen a kinyilatkoztatott igazság tartalmának kényszerű csökkentése. Az elmélet hittudományos minősítése: valószínű vélemény (sententia probabilis): súlyosabb belső okkal támogatható nézet; ill. általános nézet (sententia communis): szabad vélemény, melyet általában a teológusok kinyilatkoztatott igazságként vallanak.
2. A másik hipotézis elkötelezett a hat teremtési nap abszolút szó szerintisége mellett. Mivel a természettudomány ezt megingatni látszik, mélyen hívő tudósok kidolgozták az ún. tudományos kreacionizmus tételeit, mely több-kevesebb sikerrel tisztán a természettudományos eredmények alaposabb vizsgálatával próbálja igazolni, hogy tudományosan nem cáfolható, sőt egyenesen igazolható a hat teremtési nap és a viszonylag fiatal világ feltételezése. A hipotézissel több ponton lehet vitatkozni, de számos eredményüket nem lehet mindenestül asztal alá söpörni. Azonban vigyázni kell, nehogy rossz érvekkel támasszuk alá állításainkat, mert ezzel éppen a megvédeni kívánt Szentírás tekintélyét csorbítanánk. Aquinói Szt. Tamás hangsúlyozza az elvet: „Mikor tudományosan akarjuk képviselni a kinyilatkoztatott igazságot, óvatosnak kell lennünk; ha a hitigazságot gyönge észokokkal támogatjuk, a hitetlenek kigúnyolnak, mert azt gondolják, hogy ama gyönge érvek alapján fogadjuk el igaznak, amit a hit nyújt” (Thom. Aquin. Summa contra gentiles. I. 13. fin.). Ennek az elméletnek is vannak túlzó követői, akik erős hittel ugyan, de naiv lelkülettel nem látják és nem is akarják látni a problémákat. Nemcsak betű szerint veszik a teremtéstörténetet, hanem a mai értelmezési modellekkel keverve többet is belemagyaráznak, mint ami benne van. Az elmélet minősítése: jámbor vélemény (sententia pia): teológiailag nem kötelező és nem is cáfolható tanítás, amely azonban összhangban van az egyházias érzülettel.
3. Más teológusok a hat napban hat nagyobb periódust látnak. Ez az elmélet azonban számos problémát vet fel. A Biblia világosan hat 24 órás ciklust említ. Ha a hat napból a napot szimbolikusan magyarázzuk, akkor miért vesszük szó szerint a hatos számot? Ugynanazon mondat egyik felét szimbolikusan, másikat szó szerint értelmezni nem szokása a katolikus egzegézisnek. Túl ezen, a hat periódus nem felel meg a természettudományok által általánosan elfogadott evolúciós vagy földtörténeti (előbb van Föld és a világosság, mint a Nap) sorrendnek. Ha pedig sem az evolúció híveit nem elégíti ki, sem a hagyományos felfogásnak nem felel meg, feleslegesnek tűnik az elmélet terjesztőinek igyekezete. Továbbá itt is fokozottan érvényes Aquinói Szt. Tamás intése az óvatosságra. Ennek ellenére a nézet még ma is népszerű és tolerálható. Teológiai minősítés: általános nézet (sententia communis): szabad vélemény, melyet több hittudós támogat.
4. Manapság sokan tartják azt a sok szempontból kifogásolható szabad véleményt, hogy a Szentírás hat napjának semmiféle történeti mondanivalója nincs, és a Teremtés könyve pusztán a babiloni világkép felhasználásával hirdeti az igazságot: semmi sem áll fenn öröktől, semmi (se nap, se hold, se csillagok) nem isten, csak az egy örök és igaz Isten, akitől minden más létező származik. Eszerint az elmélet szerint a teremtés azért van 6 + 1 napra felosztva, mert a Szentírás ezzel akarja megalapozni a szombat megszentelését, és a hetes ciklust. Ez a periodista magyarázat azonban éppen nem alapozza meg a szombat megszentelését, hiszen szerinte a szentírási alap semmiféle tényre, semmiféle történeti igazságra nem támaszkodik. Éppen az az elmélet legfőbb hibája, hogy körbejár: Azért kell a szombatot megszentelni, mert meg van írva, hogy Isten a hetedik nap megpihent. De ha Isten nem pihent meg, és főleg nem hat nap után, akkor miért írták meg? Azért, hogy a zsidók szenteljék meg a szombatot? Ez így a hibás logikai kör klasszikusát szolgáltatná. Rossz fényt vet a teóriára, hogy gyakorlatilag a keresztényellenes és ateista Friedrich Delitzsch pánbabilonista és mitikus magyarázatának feljavítása, melyet annyira szétszedett a keresztény ellenkritika, hogy eredeti formájában tarthatatlan maradt, sőt némely részigazsága miatt a katolikus hit közvetlen közelében is megtűrik. Éppen ezért minősítése: megtűrt vélemény (sententia tolerata): szabad kérdésben olyan vélemény, amely sokak szerint ellentétben van a józan teológiai állásponttal, azonban a tanítóhivatal rosszallását még nem vívta ki. A fenti négy teória nem azonos teológiai értékű vagy valószínűségű. A minősítésük az általános nézettől a megtűrt véleményig tart. Természetesen a fentieken kívül még sok más elmélet is született a teremtéstörténet értelmezésére, de ezek mind a fenti négy valamelyikével rokoníthatók, ezért általánosságban kijelenthető, hogy – mivel egyik vélemény sem kötelez a hit engedelmességével – aki katolikus akar maradni, a fenti négy elmélet közül kell választania, legalábbis amíg nincs dogmaértékű egyházi állásfoglalás.”
Hát, bár nekem is, annak idején ezt a mesét nyomták, de láttam a valódi magzati fejlődésről készült sorozatokat. Még emlékeztetőleg se hasonlít egyik fajé a másikéra.
De sokkal nagyobb súllyal esett nálam latba ez ügyben az, mikor megtudtam, hogy az evoluciós elméletben szereplő "erősebb szaporodik" felfogást alkalmazták a politikában is, és így jelentek meg a marxizmus-leninizmus/sztalinizmus ill. náci, másnéven ember(faj)gyűlölő ideológiák. Ha igaz is lenne -már pedig sokszorosan cáfolt- az evolúció, ezért mindenképp elutasítanám.
Az evolúció gyakorlatilag azonos Isten tagadásával. A kettő egy. Szerintem senki sem gondolhatja komolyan, hogy Ádám egy egész populációt testesít meg ami makog és csak évmilliók alatt bontakozik ki értelmileg. Ez hittanilag nonszensz, hiszen értelmesen beszél Istennel, fogalmakat alkot és elnevez- ez pedig nem fér össze az evolúciós mesével.
Az evolúció tényeken alapul. pl. a magzati fejlődésen. Ez kétségtelenül tény. Gyakorlati törzsfejlődés nem létezik, pontosabban a tudomány még nem figyelt meg ilyet. Szívesen fogalmazok úgy, hogy törzsfejlődést nem figyelt meg, mert evolúció alatt bármit érthetünk ami változás.
Ugyanabból a lényből fejlődött ki evolúciósan az Úr, és te? Merthogy azt mondtad. És a pápád, aki elfogadja az evolúciót, az is rokona a csimpánznak, de te viszont nem?
Én a folyamatot is vitatom, hiszen mi köze van egy, az emberi szemmel ugyanolyan szemű tengeri lénynek az emberhez, már pedig ha igaz lenne a darvini fantazmagória, akkor szükségszerűen rokonok lennénk, de ezt még ők sem állitják.
Ellenben van olyan példám is, mely élő cáfolata a darvinizta elméletnek: a cápák változatlansága. Ha minden másra hatott az ún. evolució, ugyan miért nem tudott ezekre is hatni? Hisz az életterek változásakor ezek is jelen voltak!
És észérv is van ellene: honnét tudod azt, hogy egy jélig lévő pohár az eredetileg tele volt, s csak utána fogyott le, főleg, ha márpor lep mindent?
Mint evolúciós folyamat, elfogadható a bioszféra.----De mint Isten teremtése , beleprogramozva pl. az ölés, mint önfenntartás, a halál...... , elég 'megkérdőjelezhető'!! Nem??
Nem vagyok súlyos, bár ahogy múlik az idő, lassan elérhetem a 60 kg-t is.
Katolikus vagyok, karizmatikus, és lelkipásztori munkatárs (ez pl. palásthordási kötelezettséggel jár a temetésnél, vagyis a protetáns lelkészekkel egyenlő rang (:)).
Hittanári végzettségem van.
Az evolúciót a fogantatástól a sirig vallom, miként azt a hittudományi főiskolán is tanitották nekünk, vagyis a darvini fantazmagóriát sem a mai, sem a régi változatában nem tartom igaznak.
