Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
A napokban készült el a kombi-csempe-kandallóm. :-) (A tűztere fölött egy víztartályt melegít, ami egy hőcserélővel a radiátorkört fűti.) Mivel elég nagynak látszik a tűztere, talán beleférne egy szalmabála egészben is.
Igen, én is őket írtam, megnéztem a kazánjaikat, elég sok ihletet merítettem belőle. Az áraik nem vészesek (akkoriban 1000 Ft/kg áron adták a kazánt, ez egy bálásnál 200eFt-ra jött ki), nagyon jól ki vannak találva a kazánjaik, szerintem a legjobbak, bár én inkább csinálok sajátot, mert úgy azért csak lényegesen olcsóbb és pont akkorára csinálom amekkora helyem van.
Olvasd el a körítést is! Azt a szalmát kaptam meg, amit különben kinn a szántón elégettek volna. A szomszéd "útközben" összebálázta, ezért kellett fizetni. Ha külön csak azért küldöm ki a határba, más a tarifa. A másik szomszéd hazafelé, hogy ne üresen jöjjön, hazahozta. Ha mindenre árat számítasz, más érték jön ki.
Nyáron ha jól le van hőszigetelve a tartály (15-20 cm kőzetgyapot) akkor végig meleg a víz benne, főleg hogy 10-20 m2 home-made napkollektort akarok feltenni. Télen úgyis melegen kell tartanom szalmabálával, mivel ebből fűtök. Szerintem a tartály mérete nem olyan lényeges ebből a szempontból, mert ha egyszer már felfűtötted, és jól hőszigetelt, akkor már nem okoz hátrányt a kisebbhez képest. A külső hőszigetelendő felülete pedig nem arányosan nagyobb a térfogatához képest, lehet hogy közel akkora veszteségből meg lehet úszni a 4000 literest, mint egy 300l-es 5 cm szigetelésű olcsó HMV tárolót, mindenesetre nem hiszem hogy nagyságrendekkel rosszabb lenne.
Ha több meleget veszek ki belőle mint amit termel a nap, akkor langyosabb vizem lesz, maximum rá kell fűteni 1-2 hetente bálával, viszont egy 200 literes HMV tároló esetén kifogy és kampec. Viszont ha süt a nap hétágra, akkor sem tud több meleget belepaszírozni a 200 literesbe, azaz kárba vész a nagy kollektorfelület, és este ugyanúgy kiüríthető.
Esetleg meg lehetne bontani 2x2000 literre a tárolót.
A keveredés alatt azt értem, hogy az aljában, a kazán visszatérő alatt elvileg a leghidegebb vízréteg van, ami a napkollektor miatt előnyös. Ha összekutyulom szivattyúval, vagy esetleg mindenféle mozgások jönnek létre benne akkor melegebb víz lesz alul mint nyugalmi helyzetben, ami rontja a napkollektor hatásfokát.
Ha nincs kollektorod a fűtés kezdetén egy darabig eltart mire felnyomod a vizet. Egész évben a 4000l vizet melegen kell tartanod hogy minden pillanatban kész legyen a rendszer... Igazad van hogy így elhagyható minden kütyü.
Bonyolultnak lehet hogy bonyolult, de nem egy vészes árban vannak a szelepek, és minden funkciót meg tud oldani. Ha azt vesszük hogy egy sima fűtésrendszerbe beletesznek 2-3 szivattyút meg hőcserélőt meg anyámtyúkját akkor nem is olyan bonyolult a 4 db szelep. Esetleg ha tud egyszerűbbet akkor szívesen veszem. Egy ismerős fűtésszerelő például azt mondta hogy a falfűtés nem jó, radiátort kell betenni, gravitációsat, mert az gazdaságosabb is és áramszünet esetén nem robban fel a kazán és a falban a csövek. A puffertartályról meg nem is igazán hallott, szerinte jobb a begyújtás után ha 30 fok meleg van a szobában, reggelre meg 17. No comment, persze vannak kivételek. Ezért vagyunk itt, hogy elfogultság nélkül okosakat találjunk ki, ezeket úgyse tanítják sehol, a szerelők meg legjobb esetben a rendszer gyártójának általános leírása alapján dolgoznak.
A mostanira a napenergiás topicban felvetettre gondolsz? Lényegesen egyszerűbb mint az előző, és utólag át lehet alakítani, csiszolgatni ha nem válik be teljesen. A lassú reagálást nem tudom mire érted, de a következő lassúságot tudom:
Mivel nincs a kazánban hőcserélő, ezért a fűtéshez fel kell melegíteni a puffer vizét hogy elkezdje fűteni a lakást. Ez hátrány, de azért hagytam el, mert ha jobban belegondolok akkor a következő lenne a gyakorlat:
- nyáron van 4000 liter forró vizem, ezzel kezdem az őszt, egy darabig elég, és a nap is pótol utána. Azt meg akarom csinálni hogy a napkollektor közvetlenül melegítse a fal és padlófűtést, a puffert kikerülve, ilyen időszakokban jól jöhet.
- télen pedig 1-2 naponta begyújtok amikor már kezd 30-40 fok körüli lenni a puffer hőmérséklete, és felfűtöm, tehát elvileg sosem hűl ki hidegre.
A kazánra kell még egy termosztát hogy ha kialudt akkor ne áramoljon benne a melegvíz.
A pufferben elvileg a legalján a leghidegebb víz van, úgyhogy a napocska tud rádolgozni, HMV elvétel esetén pedig rögtön le is hűl az alja, és a nap érvényesülhet. A napkollektort a legjobban akkor lehet kihasználni, ha sok hidegvizet tudsz vele melegíteni, itt pedig ez adott lenne.
A külön HMV tartályt, egyebeket meg el lehet hagyni, mert drága is, és így rengeteg HMV kinyerhető. Régebben németországban egy tanyán láttam ilyesmit, ott nem volt gáz, csak fával tüzeltek és egy 3 m3 tartályt melegítettek, abból volt a melegvizük is hasonló módszerrel.
A megoldás tök egyszerű és olcsó, a kérdés csak az, hogy tényleg nem keveredik-e össze a nagy tartály vize.
Van valakinek tapasztalata a mostanság több helyen is kapható DEMRAD típusú öntöttvas kazánokról? Eléggé küszködök egy házilag összeeszkábált lemez kazánnal és nekem ugy tünik ez a legolcsobb most a piacon! Minden vélemény érdekel...
Mivel 1 vakolt falszerkezet tűzállóságát vizsgálták, így a szövegben, ha csak külön ki nem emelik, minden meghatározás erre vonatkozik. Ezért írhatják, hogy "...megfelelő mennyiségű levegőt tartalmaznak ahhoz, hogy jó szigetelő értéket biztosítsanak, de nem eleget ahhoz, hogy táplálják a tüzet.", mert több külső levegő nem fér hozzá. Egyébként a szalma, széna nagyon jól ég, amíg a felszíne ellobban. Utána a tömör belsőre ráül a hamu, alatta mennyiségtől függően akár napokig izzik a mély. Emiatt szükséges a megfelelően irányított intenzív huzat. Vagy locsolócső! :-)
Bocsi, de szerintem a két külön mondat nem véletlen: 1. tkp. a vakolt fal tűzálló 2. "A szalmabálák megfelelő mennyiségű levegőt tartalmaznak ahhoz, hogy jó szigetelő értéket biztosítsanak, de nem eleget ahhoz, hogy táplálják a tüzet."
A második mondatban CSAK szalmabálát említenek. De aki ilyen kazánt szeretne, tegyen próbát: meg kell gyújtani egy szalmabálát és megtudjuk.
Magad idézted: "...vakolt szalmabála szerkezetű fal" A vakolat alatt nem fér elegendő levegő a szalmabálához. Egy kazánban a huzat, ráadásul komolyabb, erre készült kazánban ventillátorral fokozott huzat biztosítja az égéshez szükséges levegőt.
>> A Kanadai Jelzálog és Lakásügyi Testület szerint "a vakolt szalmabála szerkezetű fal kivételesen ellenállónak bizonyult a tűzzel szemben. A szalmabálák megfelelő mennyiségű levegőt tartalmaznak ahhoz, hogy jó szigetelő értéket biztosítsanak, de nem eleget ahhoz, hogy táplálják a tüzet. Forrás: http://www.szalmahaz.hu/faq/faq-hu.html#tuz
Akkor most hogyis tudjátok eltüzelni a szalmabálát?
Két-két V forma egymással szemben, (lent és fent,) egy karral, a felsőket lenyomni, valamivel (drót, madzag...) összekötni, égéstérhossz-10cm-re vágni, és kész egy kis kéve. Egyszerűbb szállítani, tárolni és tűzrevetni.
Ha már tapogattad, a sima bála is igen keményre és szorosra van préselve. Hát nem tudom lehet -e ill érdemes -e ezt tovább préselni. Szerintem irdatlan erő kell hozzá, főleg egy ekkora tömeget. A pellet meg brikett az pici méretű arra könnyebb hidraulikát építeni. De lehet, hogy tévedek.
Örömmel olvasom a különböző ötleteket. Csak ha valaki elkezd egy ötlet megvalósításába, kérem, hogy ne hagyjon miket cserben. Számoljon be az összes lépésről, és a fejleményekről is. Köszi
Egyáltalán nem biztos. Ha nem pellet méretűre akarod préselni akkor nem kell pakolni mint a mozdonyt. A legegyszerűbb prést szerintem egy hidraulikus emelővel tudod megoldani.
"A múltkori kérdésem lényege a présgépről szólt, amivel az apró elégetni valókból kisebb, sűrűbb bálát lehetne csinálni."
Ezzel az a gond, hogyha te hagyományos vegyestüzelésű kazánban akarsz ezzel tüzelni, akkor le kell költözz a pincébe a kázánod mellé, jobb ha viszel tv-t is meg priccset is amin néha megpihenhetsz. Úgy kell pakolmod mint egy mozdonyt. :-) Sűrűn raknod kell.
Örülök a válaszoknak. A műanyag hulladék elégetése valóban nem egy környezetvédelmi hőstett. Bár a Kossuth rádióban valami környezetvédelemmel kapcsolatos műsorban egy tudós ember (bocs, konkrétabbat nem tudok)nyilatkozott úgy, hogy tul. képpen ez is szénhidrogén ugyanúgy, mint az olaj, csak ugye hosszabb szénláncokból. Most én sem a pvc-re meg az autógumira gondolok, hanem azokra a kis átlátszó zacskókra, amit ha kell, ha nem, az orrunk alá dugnak pl a zöldségesnél, vagy a pékségekben. Igen, az olaj is szennyez, de ha elhozatok x kilométerről egy teherautó fát, annak a kibocsátott veszélyesanyag tartalma azért jócskán vetekszik az én egy évben elégetendő műanyagzacsi készletemmel. Persze a ha csak lehet, ne szennyezzünk elvvel én is maximálisan egyetértek. A papírral kapcsolatban nem végeztem hatástanulmányt, szerintem azért nem annyira borzalmas a helyzet, de helyt adok a szigorúbb véleményeknek, hiszen alapvetően én is a környezetemet védeném.
A múltkori kérdésem lényege a présgépről szólt, amivel az apró elégetni valókból kisebb, sűrűbb bálát lehetne csinálni.
peter513
amire te gondolsz, az egy előkályhás rendszer, H.P. Ebert Fatüzelés c. könyvében tárgyalja. Bővebb infokat, esetleg tervrajzot én is elfogadnék.
