Az ő vérük adja ma is e népek szabadságszeretetét, kitartását, munkabírását. A Hun Birodalom nem tűnt el, az európai hunok nem a semmiből jelentek meg BARABÁSI 2005. [pp. 336–339.]."
Aki önmagában Barabásira hivatkozik, az már névjegy, nem is kellett volna hozzátennie a sajátját ...
Elképesztően ostoba, és még inkább siralmas az ELTE fejléc.
Ibn Khordadbeh - Nem egy szórakoztató olvasmány, kivéve annak aki szeret pl. menetrendeket is olvasgatni. De nem tud Itilről csak Kazáriáról, Szemenderről meg Balanjarról. Ezzel megerősíteni látszik Ibn Rusztát, hogy a 9. században még vagy nem volt Itil vagy olyan jelentéktelen és a kereskedelmi hálón kívül eső dolog volt, hogy nem került említésre.
Egyébként erről csak az jutott eszembe, ha ennyire gyorsan húzták fel Itilt, és ennyire gyorsan is pusztították el, talán nem volt olyan nagy város, legalábbis a kőből épült része. Talán tényleg Itilt találta meg Vasilyev.
Viszont az a rész ami nekünk most fontos lehet, szerintem is (ahogy mint látod Sprenger szerint is) teljesen megfeleltethető az egyébként ismert képnek, hogy kazárok alul, volgai bolgárok felül, közöttük meg burtaszok. Viszont ebben az esetben meg is lenne a rejtélyes "Bortász" folyónk, mivel akkor az gyakorlatilag a Volga középső, kanyar előtti szakasza.
Ez elfogadhatónak tűnik nekem. Bár csak az adott forrásban, mert egyébként mindenki más leírja, hogy mennyire hosszú a volga.
érdemes lenne boncolgatni Ibn Haukal és a többiek kaszpi térképét még kicsit, tehát nem az egész világot mutató térképüket, hanem annak a 20 térképnek az egyikét ami a hagyományban szerepel. Ezen ugye rajta van Itil a folyó torkolatánál, de egyértelműen nem pont a parton hanem kicsit felette.
Ha tényleg ott ült a kagán gyakorlatilag a többiek közvetlen szomszédságában a parton
Szerintem abban megállapodhatunk, hogy nem a parton volt, ott ugyanis nem jön össze a folyó két oldalára rakott város, az első árvíz elvitte volna. Maximum a delta valamelyik ágán olyan kiemelkedésen amit nem fenyegetett minden árvíz.
Egyébként ha megnézed a kazárok külpolitikáját dél felé, jópár kisérletet tettek a transzkaukázusi kereskedelmi útvonal uralására is, a Kura folyóhoz jópárszor betörtek, később pedig házasság útján próbáltak poziciókat szerezni.
Egy alapvetően a kereskedelemre építő nép miért is marad ki - gyakorlatilag mint a tenger körül az egyetlen ország - egy olyan élénk kereskedelmi hálóból mint ami ezen a tengeren folyt, ha ott van a parton a kikötő-fővárosuk? Kihagyott valaha valaki ilyen lehetőséget?
Nagyon úgy néz ki, legalábbis amit le lehet szűrni a forrásokból, hogy más utat választották, gyakorlatilag a világkereskedelem megadóztatását, szárazföldön lezárták a kaukázusi útvonalakat, illetve uralták a don és a volga közötti területet, vízen pedig szintén. Ha a rusztól elszedték a fele zsákmányt az áthajózásért cserébe, gyanítom másoktól is.
Na de hogy is volt akkor az az Al-Arsiyah támadás meg menekülés? Miért hagyták ott a hajókat?
Már nem tudom melyiküknél olvastam, hogy volga bulgáriába az út kétszer annyi idő hajón mint gyalogosan, tehát simán lehet, hogy csak a folyásiránnyal szembeni gyorsabb haladás végett.
Tényleg van ilyen förmedvény, ahol a 96. lábjegyzetben megtaláljuk:
"Serdica a későbbi bolgár főváros Szófia szkíta-hun eredetű latin neve. A belőle visszavezethető alap-alak: *Szered vagy *Szeredi. A város mára már archaikussá vált magyar névalakja Szeredőc őrzi a korai formát. Későbbi szláv neve Szredec (IX. század), ez a magyar Szeredec változata. A X. században szláv nyelvre váltó szkíta-hun bolgárok (nándorok) a XVI. századig használták az alapnév szláv változatát,..." Aaaaa...
434 oldal. És ez most hivatalos jegyzet? Ami lektorált egy másik dr.???
Pár csemege.
"...minden jel arra mutat, hogy a mai germán népek családja korábban hun-avar-szaka népesség volt, akik azonban elég korán nyelvet váltottak, jóval a többi ma ismert európai nép előtt. Svájc, s a mai Franciaország jelentős része a nagy Hun Birodalom területe volt. Nem vándoroltak el onnan a hunok. Nyelvet cseréltek. Az ő vérük adja ma is e népek szabadságszeretetét, kitartását, munkabírását. A Hun Birodalom nem tűnt el, az európai hunok nem a semmiből jelentek meg BARABÁSI 2005. [pp. 336–339.]."
"A szláv népnévről az első írásos emlék Prokopiosz178, Belizár179 hadvezér tanácsadójától származik, aki 512-ben slavus sclavini megnevezéssel említi az Északnyugati-Kárpátok és a Duna között élő népességet, amely szkíta-szlávokat jelöl („slavus” = ’szláv ős’, „sclavini” = ’szkíta’). Prokopiosz leírása mutatja, hogy a Kárpátok és a Duna között található két népcsoport az ő idejében még külön-külön törzseket alkotva, csak az V. századot követően keveredett egymással BALAGEL 2006., létrehozva a magyarban a későbbiekben tót népnévvel nevezett népességet."
Ezek a szövegrészek felvetnek pár izgalmas kérdést a szerzővel, meg a lektorral kapcsolatban. Mindketten beleolvashatnak a topik Prokopiosszal kapcsolatos hsz-be, rögtön kiderülne mennyire voltak a szklavenoi-k szkíták, mondjuk fegyverzetileg.
"Serdica a későbbi bolgár főváros Szófia szkíta-hun eredetű latin neve."
Ez már igen! :-DDD
Talán Faragó úr megejthetett volna egy minimalista ellenőrzést a fenti bölcsesség leírása előtt.
"For the longest time the city possessed[28] a Thracian name, Serdica, derived from the tribe Serdi, who were either of Thracian,[14][16]Celtic,[29] or mixed Thracian-Celtic origin." Van egy konkrét törzs.
"Город основан в I веке н. э. в составе Римской империи под названием Сердика — название от фракийского этнонима «серды». Пришедшие в VI веке славяне переосмыслили название в виде Средец («середина», из основы -серед и суффикса -ец). В XI веке после захвата города Византией город переименован в Триадицу, в честь Троицы, но это название не прижилось[5]."
Meg beteszem a hazafelé tartó ruszok elverésének történetét, csak hogy itt is meglegyen.
Miután Maszudi részletesen leírja a ruszok hogy fosztogatták végig módszeresen gyakorlatilag az összes part menti országot és hogy vertek tábort a szigeteken, ez jön:
"As the merchants sailed in boats and vessels in pursuit of their commercial business to those islands, the Russians attacked them; thousands of Moslims perished, and were partly put to the sword, partly drowned. The Russians remained several months in this sea, as we have before said. The nations on the coast had no means of repelling them, although they made warlike preparations and put themselves in a state of defence, for the inhabitants of the coasts on this sea are well civilized. When they had made booty and captives, they sailed to the mouths of the river of the Khazar (Wolga), and sent messengers with money and booty to the king, in conformity with the stipulations which they had made. The king of the Khazar has no ships on this sea, for the Khazar are no sailors; if they were, they would be of the greatest danger to the Moslims.
The Larisians and other Moslims in the country of the Khazar heard of the conduct of the Russians, and they said to their king: "The Russians have invaded the country of our Moslim brothers; they have shed their blood and made their wives and children captives, as they were unable to resist; permit us to oppose them." As the king was not able to keep them quiet, he sent messengers to the Russians, informing them that the Moslims intended to attack them. The Moslims took the field and marched against them, going down the banks of the river. When both parties saw each other, the Russians left their vessels and formed their battle array opposite the Moslims. In the ranks of the latter were many Christians of Itil. The number of the Moslim army was about fifteen thousand men, provided with horses and equipments. They fought three days, and God gave victory to the Moslims: they put the Russians to the sword, others were drowned, and only five thousand escaped; who sailed (first) along the bank of the river, on which Bortas is situated; (then) they left their vessels and proceeded by land. Some of them were slain by the inhabitants of Bortas, and others came into the country of Targhiz, where they fell under the sword of the Moslims. There were about thirty thousand dead counted on the banks of the river of the Khazar. The Russians did not make a similar attempt after that year."
(Aztán Maszudi után mégis megcsinálták megint de az egy másik történet...)
Pár észrevétel ami szerintem még nem lett említve:
- Érdekes, hogy a Don-torkolattól (ahol Maszudi idejében még opciónak sem merül fel Itil) és a Volga-torkolattól is pont úgy futárokat küldenek a kagánhoz. úgy néz ki mintha ő egyik helyen sem lenne ott.
- Az is érdekes, hogy bár máshol írja Maszudi, hogy a kazárok aktívan hajóznak a Volgán és "Bortász" folyón és így intenzíven kereskednek is a targhizokkal(volgai bolgárokkal?) is, a Kaszpin egyáltalán nem hajóznak. Egy alapvetően a kereskedelemre építő nép miért is marad ki - gyakorlatilag mint a tenger körül az egyetlen ország - egy olyan élénk kereskedelmi hálóból mint ami ezen a tengeren folyt, ha ott van a parton a kikötő-fővárosuk? Kihagyott valaha valaki ilyen lehetőséget?
- Ha tényleg ott ült a kagán gyakorlatilag a többiek közvetlen szomszédságában a parton, kicsit sem tartott attól, hogy mi lesz ennek a következménye? Hiszen gondolkozás nélkül tudta mindenki, hogy csak ő engedhette rájuk a ruszokat. Így számíthatott volna a ruszok elvonulása utáni bosszúra. Mégsem támadták meg Itil városát a Kaszpi menti népek se most, se a 943-as megismételt rusz hadjáratnál. A várost a ruszok fogják 965-969 között feldúlni. Akik meg pont a másik oldalon vannak.
Szaszkinnel kapcsolatban is belefutottam pár új infóba, lehet érdekel valakit:
Tévedtem mikor azt mondtam, hogy Dunlop ötlete volt az Itil=Szaszkin azanosítás, valójában már Westberg felvetette 1908-ban.
Magára a névre már előálltak egy csuvas etimológiával ("fehér ház") és Bartholdnak is feltűnt ami nekem és azt mondta, hogy mivel a várost mindig a volgai bolgárokkal kapcsolatban emlegetik és mind a város mind környezetének leírása Volgai Bulgáriával azonosítható, biztos ott is volt.
De hogy ne legyen kevés az opció, Minorsky meg azt okoskodta ki, hogy biztos Sztálingrádnál volt (engem nem nagyon győzött meg). Bár ő meg közben elfogadja, Westberg Szaszkin-Itil azonosítását...
Még egy város amit gyakorlatilag mindenhová tettek már a Volgán, talán Tverhez még nem.
"És hol élt olyan muszlim népesség a meotisznál akit Maszudi Targhiznak nevezhet? Mert a volga bolgároknál mintha erre valamivel nagyobb esély lenne."
Az a rész egyértelműen a volgai bolgárokról szól. Évszámot is megad és említi Ibn Fadlánék útját is. De ezek mellettt pont így van említésünk az alánok földjén élő muszlimokról is.
Én nem azt mondtam, hogy a targhizok egy az egyben ez vagy az lennének, hanem hogy ez egy Maszudi agyában képződött fiktív izé, több valós népről szóló infóból összegyúrva. Arra is gondoltam, hogy összeszedem, hogy vonatkoznak az említéseik egész konkrétan egyszer a Fekete-tengerre, egyszer a Kaukázusra, egyszer meg Volgai Bulgáriára vagy hogy hogyan támadják rendszeresen Konstantinápolyt de szerintem annyira nem fontos most, hogy oldalakat gépeljek.
Viszont az a rész ami nekünk most fontos lehet, szerintem is (ahogy mint látod Sprenger szerint is) teljesen megfeleltethető az egyébként ismert képnek, hogy kazárok alul, volgai bolgárok felül, közöttük meg burtaszok. Viszont ebben az esetben meg is lenne a rejtélyes "Bortász" folyónk, mivel akkor az gyakorlatilag a Volga középső, kanyar előtti szakasza.
"The Khazar have boats, with which they go on a river, which falls above their city (Itil) into the river (Wolga) that runs through their capital (Itil). On the banks of this river, which has the name of Bortas, Turks have settled, who form part of the kingdom of the Khazar. Their country is well-cultivated, and lies between the Khazar and the kingdom of the Targhiz (Bulgarians). The river (Bortas) comes from the Targhiz (Bulgarians), and there is an active navigation carried on between the Targhiz and Khazar. Bortas is originally the name of a Turkish nation, as we have before said, who live on this river, and give to it their name. From their country come the furs of black and red foxes, which are called the Bortasian furs."
Na de hogy is volt akkor az az Al-Arsiyah támadás meg menekülés? Miért hagyták ott a hajókat?
Maszudi azt írta korábban, hogy minden hajón 100 ember volt, így akkor azok skeidek voltak. Vagyis a vikingeknek sokkal jobb és gyorsabb hajóik voltak mint a környéken bárkinek. Ráadásul észak felé a folyó széles, Volgai Bulgáriánál meg extra széles lesz, így simán áthajózhattak volna mindenkin egyenesen haza.
Akkor lenne értelme a hajók otthagyásának ha az általad javasolt csatorna felé mentek volna. Mivel ha volt ott csatorna vagy akár összeérő folyóág vagy mocsaras terület, azt a részt biztos nagyon őrizték a kazárok. Egyébként vinni is simán átvihették akár a hajókat de azt sem lehet menekülés közben csinálni. Ha a sagák túlzónak tűnő adatait nem is veszed be, azért vannak olyan tényszerű adatok is amik lenyűgözőek, pl. a Volgáról átvitték a hajókat a Dnyeperre, az meg van azért vagy 50km szerintem.
Ibn Khordadbeh - Nem egy szórakoztató olvasmány, kivéve annak aki szeret pl. menetrendeket is olvasgatni. De nem tud Itilről csak Kazáriáról, Szemenderről meg Balanjarról. Ezzel megerősíteni látszik Ibn Rusztát, hogy a 9. században még vagy nem volt Itil vagy olyan jelentéktelen és a kereskedelmi hálón kívül eső dolog volt, hogy nem került említésre.
Judah Halevi és a Kuzari - Ez ugye egy 12. századi filozófiai mű és a szakik szerint nincs is semmi történeti forrásértéke, pusztán a költői szabadság miatt került bele egy kazár. Beleolvastam és úgy néz ki tényleg így van. Az egész egy teológiai okoskodás egy párbszéd formájában előadva "a Rabbit" és "a Kazár" között, ahol a Rabbi elmondja a kazárnak miért jó zsidónak lenni és hogy kell azt csinálni. A végére meg a Kazár meggyőződik. Azért végigkerestem a szövegen, hogy valahol feltűnik-e bármi Kazáriával, Itillel vagy kazárokkal kapcsolatos említés de nem találtam semmi ilyesmit.
Mózes és az örmények - Itt valóban van szó kazárokról de csak a 7. század magasságában, amikor azok a Kaukázusban randalíroztak. Úgy néz ki, amint a kazárok északra szorultak és az örmények megszabadultak tőlük, már nem érdekelték őket. Várost én egyet találtam említve ami a kazárok ellenőrzése alatt állt az örményektől nézve valahol északon, Varacant, ami a fordító szerint Balanjarral lenne azonos.
az "amigó" egyébként nagyon régi magyar szó. Még Levédiában éltek eleink, amikor az öreg Levedi segítséget kért a kazár kagántól, hogy küldene neki egy IT szakembert, aki ellenőrízné a keleti határon a tűzfalakat, mert idősebb Besenyő Pista bácsiék meg akarnák látogatni a magyarokat. Szóval, miközben egy folyó partján álldogáltak az öreg Levediék, jön a hírrel a kazár IT-s, és jelenti, hogy: ez a Levédia nagyon Bug-os.
Erre felkiáltott az öreg Levedi: lóra amigók, irány Etelköz!
SZLÁV: BIJEL O rokonértelmű, hiszen fehéret jelent, tehát VEL ÁGOSAT.
Kevesen tudják, de a honfoglalás úgy zajlott, hogy Árpád vezér álldogált Etelközben egy folyónál, a vezérekkel körbevéve. (Közben keményen gondolkozott, mert hallotta, hogy Besenyő Pista bácsiék meg akarják őket látogatni.)
Tehát emígyen morfondírozgatott a folyóparton: Szeret, nem Szeret, Szeret, nem Szeret. Amikor idáig elért, akkor bevillant neki, hogy mit is kell tenni, odakiáltott a vezéreknek: lóra amigók, irány Vereczke!
Namost, ebből az "amigó" fordulatból gondolják egyesek, hogy a honfoglaló magyarok nem is tudtak magyarul. Pedig, de.
SZLÁV: BIJEL O rokonértelmű, hiszen fehéret jelent, tehát VEL ÁGOSAT.
Ómagyar Mária siralom (XIII. század):
"Vyl ag uila ga viragnak uiraga."
(VI R UL, VI R RAD = VILágosodik, élénkül, fénylik, - VIRÁG = KIVIRULT)
-----
Késő-középkori magyar szóalak:
"Kinek ilyen élete vala, míg ez velágba éle, és magát ekképpen viselé, mikoron szól vala, bölcsen ejti vala, és kerályfiú vala, mind ő életébe magát gonosztól megótalmazá, míg ez velágba lőn."
"A bolgár Szent Bertalan éj, amikor az új rend ellen felkelő onogur-bolgár eredetű arisztokrácia lázadását Borisz és hozzá hű csapatai leverték, és Ötvenkét boil családot (vagy inkább nagycsaládot) írmagostól kiirtottak."
Makkay, A honfoglalás bolgár modellje,
Dunai bolgárok és bolgár szlávok a Kárpát- medencében, 2007, 28. old.
Serdica a későbbi bolgár főváros Szófia szkíta-hun eredetű latin neve. A belőle visszavezethető alap-alak: *Szered vagy *Szeredi. A város mára már archaikussá vált magyar névalakja Szeredőc őrzi a korai formát. Későbbi szláv neve Szredec (IX. század), ez a magyar Szeredec változata. A X. században szláv nyelvre váltó szkíta-hun bolgárok (nándorok) a XVI. századig használták az alapnév szláv változatát, ekkortól terjedt el a görög személynévi eredetű Szófia.
Faragó Imre: Térképészeti földrajz III. Románok és moldovánok
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM INFORMATIKAI KAR Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Budapest, 2017
A Bol/gárok, Nándorok is. És lám, a FEHÉR hun-avar-magyar fővárosokat Belgrádnak / Fejérvárnak/Nándorfehérvárnak hívjuk!
Nándorfehérvár! :)))))))
Ismered a Villámot, Villog, Világ, Világos szavaink jelentését?
Belgrád = Bjelo/garád = Vilo/garád
világos = fehér
Belár = Fehér
Hogy a világosság szinonimája a fejérnek, és a Belgrád/Fejérvár elnevezés között szoros etimológiai kapcsolat van, az hun/avar/bololgár/magyar nyelvben.
Fejlődés. Aki fejlődik annak a felfogása már elég fejlett lesz, hogy a felvilágosult gondolatokat is felfogja, mert ott "fenn" a fejében fény és világosság gyúlik.
Ez estben meg is érti, hogy mi a köze egymáshoz a fénynek, a fennségesnek, a "fő"-nek, a fejérnek és a fel szó f →b, v különböző irányú fejleményként: "bel, biel, vel, vil"-nek, Belárnak, Belgrádnak, és Nádor Fejérvárnak.
A Fehérvár alaptag összetett szó, a magyar „fehér” és a „vár” összetétele. A fehér szó abszolút gyöke a „fe”, amelyben a magasság alapfogalma rejlik és a fehér mellett számos más szó is létrejött belőle. A „fe” kicsit módosult formája a „feü”, amely beleillik a magyar alapszavak hangfejlődési sorába, mutatja, hogy alapszavainkat két változatban használjuk : ló – lov, kő – köv, tó – tav, ró – rov, hó – hav stb. Ez a kettősség azért keletkezett, mert nem ló, kő, tó, ró, hó az eredeti kiejtés, hanem lou, köti, tou, rou, hou stb. Ebben a fejlődési folyamatban a szóvégi u, ü (sokszor i, ö) vagy kiesett, ekkor az előtte lévő magánhangzó hosszúvá vált, vagy a szó belsejében legjellemzőbben j, v,h hanggá vált. Jól őrzi ezt a keleti magyar tájnyelv, a csángó: bihal = bivaly, dió = dijó = divó stb., de további j →s → sz módosulat is előfordul: fejlik → feslik → foszlik stb. Hogy alakult e folyamat a „fehér” esetében? A magasság fogalmát tartalmazó fe, feü abszolút gyök az -r hangzóval bővült, így lett feüer. Ez ü → h változással: feher, későbbi és mai kiejtéssel fehér, j-s változatként fejér, (a csángó tájnyelvben: feér.) lett. A „feh” gyök jelentése ’fő’, („fehképpen” = ’főképpen’), illetve a régi magyarban „fehe”, „fee”, „fé” = ’fej’. A fej és a fő ugyanazon jelentésűek, ezt sok földrajzi köznévi példa is alátámasztja, például a hegynevek körében. Ehhez a „feh” alaphoz tapadt hozzá az -r (helynévképző?), hasonló módon, ahogy a fészer, hámor stb. szavak létrejöttek (ezek esetében is az -r helyjelölő státusú). A fehér és fejér, s így Fehérvár és Fejérvár tehát azonos szavak, jelentésük: ’fővár’, azaz ’központi vár’. A név alapja ugyanaz, mint a „fej” szóé: fej-er vár, vagyis a „fej” = ’fő’ egyenlőség alapján: „fej vár” = ’fő vár’. A fel szó f →b, v különböző irányú fejleményként: bel, biel, vel, vil (ahogy világ, régi velág, virág (verág), virít, virrad, világos, villan), gyöke azonos a „fel” gyökkel, illetve annak minden származékával. Minden esetben arról van szó, hogy „a fényerő legfentebb van”. Tehát a feher és fel, f → b, v, vagyis a bel, vel szavak azonosak.
"Abszolút nem, a volga bolgárokról van szó, max Maszudi keveri őket néha (egyébként nem csak ő) a dunai meg egyéb bolgárokkal."
Hm... Megint nem a forrást magát olvasod. Maszudi konkrétan leírja, hogy a targhizok azok a Meotisz mellett laknak. A szöveg kb. 10 helyen említi őket és ebből ha kettő az ami úgy hangzik mintha a volgai bolgárokat jelentené. A szövegből magából induljunk ki mert ha már rögtön interpretálgatunk, abból lesznek ugye 300 éves kazáriai tartózkodások és hasonlók...
A fordító is azt írja, hogy Maszudi Hérodotosz türagétáiból kölcsönözhette ezt a "targhiz" dolgot. És ott ahol tényleg a volgai bolgárokat érti alatta, ott jelzi lábjegyzetben, hogy itt zavar van. Egyébként nem csak azt írja róluk, hogy a Meotisznál élnek, hanem azt is, hogy rendszeresen támadják Konstantinápolyt és hasonló más, délhez kötődő infókat.
Nekem nagyon úgy néz ki, hogy Maszudi a szaltovói alánokat, volgai bolgárokat, egyben az eddigre már nem is itt lévő dunai bolgárok emlékét is összekeveri ebben a targhiz dologban. Pont így, ahogy a fordítás kommentárja is írja, az "alánokat" meg a Kaukázusba teszi és a szarirokkal keveri egyértelműen össze.
Viszont én ilyen értelmezésekbe meg interpretációkba nem kezdek még bele, csak a szöveget próbálom részleteiben is megfejteni. Szóval, van egy Meotisznál és Donnál élő "targhiz" nép, akik néha-néha felteleportálnak volgai bolgárnak. Még ha én is tudom, hogy ilyen nép nem is volt :-)
"A Belgorod név (mint a szerbiaiBelgrád) a szláv fehér város szóból ered, mivel a város környékén sok a fehér mészkő. A települést először 1237-ben említik, amikor Batu kán csapatai pusztították. "
Ugye, avarok/magyarok erre nincsenek a 13. században.
