"Arra vágyom, hogy ezt megmagyarázza valaki tudományosan."
Megkaptad tegnap a linket és idézetet az ezt a kutatást végző és publikáló arcokkal, akik kerek perec megmondták neked, hogy az eredményeik általad is terjesztett interpretációja szerintük baromság, ők hasonlót sem írtak vagy mondtak sehol, és teljesen el is határolódnak tőle.
Szóval szerintem megvolt a magyarázatod, hogy egy a megértés hiányából fakadó szalmabábbal birkózol.
" The Conqueror elite had a significant proportion of N Hgs, 7% of them carrying N1a1a1a1a4-M2118 and 10% N1a1a1a1a2-Z1936, both of which are present in Ugric speaking Khantys and Mansis22"
Hát ha nyelvrokonainkkal még genetikai rokonságunk is van, mégpedig egy unikális mutációval igazolhatóan, akkor már magadtól is tehetsz következtetéseket.
Ami, persze, megengedi, hogy az iszonyú régen megesett nyelvi elválás óta, belénk/beléjük olvadt számos egyéb népek bárhonnan hozott markerei is itt/ott meglegyenek, mégpedig nem kölcsönösen, az eltérő -- és egyre eltérőbb -- szomszédsági viszonyok miatt.
Semmi szó nem volt az ősetimonokról. Arra igyekeztem Carnuntumnak egy nyelvészeti állásfoglalást hozni, hogy a nyelvek "ősiségének" bármilyen vizsgálgatása egy tudománytalan baromság és a nyelvészek ilyet nem csinálnak. Ezt viszont nem írják le lépten nyomon, hiszen valójában marhára evidens dolog.
De akkor a probléma más szinten megfogalmazva:
Igazából a nyelvek között se "térben" se időben nincsenek éles, meghatározható határvonalak. Nem csak azt nem tudod pontosan meghatározni mikortól is létezik egy nyelv de még azt sem, hogy hol is húzódik a határ nyelv és dialektus között. Pl. az izlandiak és sok norvég nyelvjárás igen jól megértik egymást, azok miért külön nyelvek? És akkor a finn és karjalai az két nyelv vagy csak nyelvjárás? Vagy, hogy ne menjünk olyan messze, mi van a moldvai csángókkal? Az elvileg csak egy nyelvjárás de annyi saját újításuk van és jövevényszavuk, hogy kétlem hogy te igazán megérted mit beszélnek ha nagyon belendülnek. Akkor nekik most külön nyelvük van vagy nem?
De hasonló problémával találkozol még a saját nyelveden belül is ha elindulsz vissza az időben, mivel 300 éve nem azt a magyart beszélték amit te, az 1000 évvel ezelőtti nyelvállapottal meg valószínűleg alap dolgok kérdésében is nehezen tudnál elbeszélgetni. És ahogy így mész visszafelé a folyamatosan változó magyar nyelvállapoton, valójában bármilyen érzékelhető határ vagy törés nélkül fogsz nemhogy a proto-ugor de a uráli alapnyelv koráig is visszajutni. Ebből a szempontból ezek a - valójában nyelvészeti okokból felállított, hipotetikus nyelvek - is pont olyan korábbi nyelvállapotai a magyarnak mint a többi. A különbség pusztán azt, hogy addigra a magyar összefut olyan más, korábbi dialektusokkal is, mik azóta a térbeli eltávolodás miatt egészen külön, érthetetlen nyelvekké fejlődtek. De az ő nyelvtörténetükben sincs valójában semmi komolyabb törés vagy határvonal mint pl. a 20. századi és 11. századi magyar nyelvek között. És azóta ők is változtak. Azt a nyelvállapotot amit még mindezek együtt beszéltek már senki nem beszéli a nyelvi egység felbomlása óta. Vagyis, a félreértéssel szemben az obi-ugorok nem "ugorul" beszélnek. Először volt egy a magyartól már független obi-ugor nyelvük aztán az is szétvált. Ha meg azt nézzük, hogy a nagy távolságok meg mitoménmi miatt a hanti és manysi nyelvek is számtalan, sokszor a kölcsönös érthetőség határát súroló nyelvjárásra oszlanak szét, végkép nehéz azt mondani, hogy ők "az ugor" nyelvet beszélnék.
És persze, bizonyos nyelvi jellegek kérdésében egyes nyelvek lehetnek konzervatívabbak, archaikusabbak mint mások. Más szempontokból meg nem. Teljesen süket duma Carnuntumtól, hogy itt csak a hankapcsolatok számítanának, főleg csak az általa épp példának hozott hangkapcsolatok.
De hozok akkor egy ellenpéldát: Észt nyelv. Az észt nyelvtörténeti okokból jóval közelebb áll a finnhez mint a magyarhoz. És sok hangtani kérdésben - ahogy épp a Carnuntum által hozott linken Kálmán is példálózik velük - konzervatívabb mint a magyar. Ez egy dolog. De egy másik oldalról nézve meg, sok nyelvtani jelleg kérdésében a finn még a magyarra is jobban hasonlít mint az észtre, mivel az észt nyelvtanban nagyon sok minden alakult át. Pl. olyan, az uráli nyelvekkel kapcsolatban rögtön emlegetett alap dolgok mint a magánhangzó-harmónia, ahogy a finnben és a magyarban megvannak, úgy vesztek ki az észtből teljesen. Must akkor a magyar "ősibb" mint az észt? De hát közben meg náluk nem volt k->h hangváltozás... Akkor mégis az észt az "ősibb"? Vagy hogy van ez?
És így jutunk oda, hogy aki nyelvek mai nyelvállapota között akarja rangsorolni, hogy melyik az "ősibb" az alapvető dolgokat nem ért. Ha meg esetleg arra gondolt volna Carnuntum, "ősibb" alatt, hogy egyszerűen konzervatívabb, akkor meg az "ősibb" szó szótárban is olvasható jelentésével nincs tisztában. De ezen nem kell aggódni mivel hosszú ideje többször kifejtett nézetei alapján tökéletesen lehet tudni, hogy hogy is értette ő azt.
Ha ezzel sem tudtam elmagyarázni hol itt a gond, akkor tényleg feladom.
Nagyon jó elméleteket fabrikáltok mindahányan. Most már 150 ezer hozzászóláson túl, rakjátok ezeket össze és meglesz az Egyesitett Őstörténeti Elmélet, utána már csak a keltákat kell beilleszteni a képbe.
"Sem Csongrád környékén sem a Maros mentén kijjebb nincsenek szláv nyomok. Lehet, hogy (Csernigrád) Feketevár bolgárszláv gyökerű, de hogy egyetlen megveszekedett cserépnyi régészeti lelet ennek a bolgár voltát nem támasztja alá mind a mai napig, (ráadásul ezt a földvárat sem találják egyébként) az teljesen biztos."
Ez az "ugor migrációs marker" ott van a székelyekben is és Anatóliában is az egykori Káriaiterületeken,magasabb értékekkel mint a honfoglalókban, vagy a mai magyarokban. :)
Arra vágyom, hogy ezt megmagyarázza valaki tudományosan. :)))))))))
"hol afelé hajlik a kutatás, hogy a hun-történet a hajdani népi epika egy-két töredékét is megőrizte, hol afelé, hogy nincs ilyen eleme.
"
a harmadik pedig a székelyek hun származástudata – ez utóbbi lehet akár korábbi a székely néphagyományban, mint a magyarban."
""Van azonban Anonymusnak egy rövidke, szinte odavetett megjegyzése, amely arra utal, hogya szerző ismerhetett olyan mondát, amely a székelyeket mint népcsoportot kötötte össze Attilával
Az ázsiai-hunok nyugati ágának genomja Közép-Ázsiába térképeződik, azért mert ezek azokkal az ázsiai szkítákkal keveredtek el, akik korábban zömmel europidok voltak. Fele ázsiai, fele európai lesz kinézetre.
A nyál szavunk a nyálasodással-nyúlósodással függ össze, ebből lett hangutánzó nyög, nyammog, nyenyeg, nyávog (nyaú-miaú), nyerít -nyihaha (ló) , nyuszog (nyúl) - szóbokrába tartoznak még a "nyel, nyelv, nyal" stb. szavaink.
A bla- hangutánzóból képzett hangsorok inkább azzal a kérdéskörrel van kapcsolatban, hogy vajon hány ingerem van a módszereidtől?
