Nem "leépittés" ha 3% körül korrigálnak ez átgongolt
nem cucalizmus a Teslaba nem éhbérér dolgoznak
A tesla? De igen, az szocializmus jellegzetes esete, ilyesmik adták a fölényünket a tőkésekkel szemben. Más játékszabályok alapján, de veszteséges termelés van tartósan finaníszrozva, mint ha párthatározat írná elő, hogy akkumulátoros gépkocsit kell gyártani.
"De a jövő valóban elég nagy valószínűséggel hatással van a jelenre."
Ép elméjű ember ilyen mondatot nem ír le. PONT.
És most ne kezdd el magyarázni, hogy ez "nem is azt jelenti" - ebben a formában de, azt jelenti. Hogy te zűrzavarosan valami tök mást értesz szokás alatt egy kijelentés/kifejezés alatt, mint amit az tényszerűen jelent - az legyen a te gondod... Nem fogunk emiatt théta-magyar nagyszótárt használni, egyébként is, bármilyen vitában bármilyen kifejezés jelentését állandóan úgy definiálod át, ahogy az az álláspontod védéséhez éppen kell...
Nem kérlek, a jelen van hatással a jövőre, de nagyon. A jelenre meg a múlt.
Vigyázz ezzel, a z internet nagyon nagy teret ad a kamuságoknak. De volt előtte is, a sumér magyar rokonságot bizonyították pl már 40 évvel ez előtt is pl a kairoi múzeumban adott leltári számon található tárggyal csak éppen se olyan szám se olyan tárgy nincs és olyan professzor cikkével aki ami nem létezik.
Youtubon nem csak asszonyokat köveznek meg sötét arabok, töltik felfele kiszórandó méreggel a repülőgépet, de olyan ismerősöm is van aki elhitte, hogy van ember aki gyorsabban fut mint a gepard mert látta videon.
De a jövő valóban elég nagy valószínűséggel hatással van a jelenre.
Szóval a világ nem egészen annyiból áll mint ami tudományos megismerés tárgya lehet, egyre tudományosabban alátámasztódó tény már, hogy van valami azon túl is.
Nem kell ezt ennyire túlbonyolítani. Elég, hogyha arra a kérdésre választ tudsz adni, hogy adott cselekmény pusztán katonai vagy politikai döntést igényel. Politikai döntést SOHA nem fognak robotokra ruházni.
A tőzsdei árfolyamok alakulását NEM a tőzsdei hírek vezérlik. Vannak belső összefüggések, amikre lehet és kell is gyorsan reagálni, de kétlem, hogy valaha is ott fognak tartani ezek a rendszerek, hogy a gazdasági híreket elemezve önállóan döntsenek a követendő stratégiáról.
De se pénzügyi stratégiát nem készít, se érdemi döntést nem hoz, hiszen a paraméterezést továbbra is emberek végzik.
Persze, ezért beszéltem egy folyamatról. A döntések fokozatosan válnak a célintelligencia hatáskörévé és egyre inkább elég egyetlen döntést hozni. Start.
Egy tőzsdei eszköznél ugye az adott cél a pénzkeresés, és ha ehhez egyre több paramétert optimalizál a gép öntanuló módon, akkor gyorsan elérünk oda, hogy nem csak beavatkozni nem tudunk a folyamatokba, de nem is látjuk át mi miért történik, hiszen a gép sem tudja megindokolni a neuronhálón végigfutó jelek ok-okozati összefüggéseit.
Először persze elemezget és mindig állíthatok fel korlátokat, de ezek egyre látszólagosabbakká válnak, ahogyan egy mai számítógépfelhasználó is egyre inkább "készételeket" fogyaszt, többnyire már nem áll neki "hegesztgetni" a Linuxját, hogy testreszabja a működését.
A mindennapi életünkben ma is túl sok információforrás van körülöttünk, de egyre kevesebb döntéskényszer.
Ami taktikailag támadó eszköz, az lehet stratégiailag védekező.
És fordítva.
Egy rakétaelhárító rendszer (pl. ellenrakéta) taktikailag védekező.
De ha megbontja az elrettentés egyensúlyát (amit nem AI alakított ki, hanem a másik fél irracionalitásától is tartó emberi parancsnokság*), akkor taktikai támadást készít elő, tehát támadó.
Más: a géppuska (vagy tüzérüteg) támadó vagy védekező fegyver?
*tkp. játékelmélet ez is, az is, csak másképp paraméterezve
Soha nem fognak támadó fegyverrendszereket adni egy AI kezébe. A védelmi rendszereknél logikus, hiszen ott nincs érdemi döntés.
Fontos a határozott, időben indított reakció, támadás esetén nincs mit dönteni (lehet meghalni, vagy védekezni) de egy (válasz)csapás indítása MINDIg is politikai döntés lesz... sosem katonai ;)
A poén az, hogy a pénzügyi műveleteknél sincs átadva a döntés. A kereskedőalgoritmusokat programozzák. Megadott szempontrendszer alapján ad-vesz a gép (sokkal gyorsabba, mint egy ember 7/24 nem fárad, nem
téved tehát MINDIG terv szerint fog cselekedni. Az elemzéseket hajtja végre nagy sebességgel és MINDIG a programozásának megfelelően
De se pénzügyi stratégiát nem készít, se érdemi döntést nem hoz, hiszen a paraméterezést továbbra is emberek végzik.
A hadviselésben az MI nem csak gyakorlati problémákat vet fel, hanem egy elvi logikai dilemmát is, a szilvatövis-paradoxont, amit megpróbálok lecsupaszítani, a feladatban nélkülözhető emberi tényezőt teljesen kiiktatni.
Tehát van két MI, mindkettő (A,B) racionálisan értékeli a környezetét és optimális döntéseket hoz.
Mindkettő képes elpusztítani a másikat rakétáival, tehát nem képes a saját elpusztítását megakadályozni.
Az atomháború háromféle módon törhet ki. A kezdeményezi B kezdeményezi, véletlen események láncolataként.
Mindkét MI értékeli a körülményeket és folyamatosan döntenie kell indítja a rakétákat/nem indítja.
A paradoxon lényege az, hogy bár az optimális döntés az lenne, hogy nem indítjuk a rakétákat, de mindkét MI tudja, hogy a másik MI is tudja, hogy ha az ellenfél előbb indítja a rakétákat akkor az optimális döntés: nem indítani válaszcsapást, hiszen az mindkét fél pusztulásával jár, ami értelmetlen lenne.
Emberes változatban ez nem paradoxon, hiszen senki sem lehet biztos benne, hogy a másik fél racionálisan dönt.
Persze, a leépítés, a későbbi még gyorsabb növekedés miatt szükséges, kezdenék már a további gyárak építését(Kínában, Európában), de ahhoz már erdményesnek kell lennie a meglévőknek, hogy olcsón finanszírozni tudják.
Huh. Ezek nagyon jók. Annyi gondolatot ébresztett olvasás közben, hogy a felét elfelejtettem mire a végére értem. :-)
A MI fogalomértelmezése nagyon tág. Mint az autopiloté is. Amíg célgép, addig nem MI szerintem. Lehet annak hívni, de valójában nem az.
Másik. Törvényszerű-e a folyamatos, egyre magasabb szintet érintő döntésátadás a stratégiai hadviselésben?
A gazdasági, pénzügyi döntések esetében úgy tűnik igen. Az ember a gépi környezetben egyre anakronisztikusabbá válik, döntési kompetenciája egyre gyengül, lassan a végső döntés lehetősége amolyan aranyrészvény, szimbolikus szintre degradálódik. Ha megbízunk a gép helyzetértékelésében miért ne bíznánk az erre alapuló döntésben?
Ez nem csak katonai, de az emberek társadalmi, szociális kapcsolataiban is rohamosan terjed... talán veszélyesebb, mint a gonosszá váló MI. (Hallottál már rasszista MI-ről? Van már.)
Szóval nem kell ahhoz semmilyen MI, hogy a gépek átvegyék az ember fölött a hatalmat. A gépek lassan totálissá váló diktatúrájához elég ha racionálisan haladunk azon az úton tovább amire léptünk és az életünk egyre jobban körülveszik az egyre hatékonyabb célgépek.
Nem az ember munkáját, hanem döntési lehetőségeit veszi át a "gépdiktátor".
Ahogyan ma egy ember csak csetlik-botlik, ha betéved egy automata összeszerelő üzembe, esélye sincs semmilyen szinten beavatkozni az üzemvitelébe, úgy csetlünk-botlunk nemsokára a személyes univerzumunkban safe-place-ünkben is.
Életünk minden pillanatában ki fognak szolgálni a gépek, de ezzel be is határolják, szűk intervallumra determinálják a sorsunk.
Nem a munkánk, az életlehetőségeink veszik el, hanem a kompetenciánk a saját életünkhöz.
Nem véletlen szerintem az IQ csökkenés ami a fejlett társadalmakat érinti.
A folyamat megertese a fontos. Katonai teren egyre inkabb segitseget kapnak a "felismerö"/AI rendszerektöl, mert az ember döntesi sebessege alacsonyabb, mint a legtöbb esetben a gépé. Pl. egy "automatizalt" pancelos jarmü akkor "gyözhet", ha gyorsabban felismeri az ellenseget, dönt es keslekedes nelkül "odapörköl" Ha totojazik, könnyen lehet, hogy veszit.
Vagy a dronok felülröl meglatnak "valamit" es el kell dönteni, hogy tamadjanak-e. Ha betartja a hivatalos hierarchiat, akkor valahol (jo tavol) egy operator eszreveszi, tovabbitja a fönökenek, azok döntenek, hogy tamadjanak-e ... majd forditva döcög a parancs, mig mondjuk egy raketat inditanak ... Egyszerübb, ha aszongyak a drone-nak, hogy, ha latsz egy jeep-et, amelyem hatul nejezgeppuska van, akkor rögtön "tüzelj".
Aztan idövel egyre több ilyen "gyors" folyamat alakul ki (a dronok esetleg mar jet-ek, swarm-ok ...), a döntesi idö egyre szükebb ...
Aztan valamikor a "maradekbol" is visszahuzodik az ember, mert az automatak jobbak lesznek minden teren ...
Advo, most pont úgy viselkedsz, mint a klasszikus viccben a székely bácsi, mikor először lát zsiráfot... ;)
Sajnos itt te ferdíted el a valóságot, mert a fiatal csaj évekig küszködött a magyar nyelv tanulásával, még idős korában is hallható volt a spanyol akcentusa, és ráadásként a családja kvázi kitagadta , mert bár úgy nézett ki, de többé nem volt az, mint régen.
Igazi önsorsrontó kitartó vicc lenne a tinédzser csajtól, főleg úgy hogy módos családból származott...
Ez az eset anno körüljárta a világsajtót, csak a szkeptikusok nagy szerencséjére alább hagyott az érdeklődés iránta. ;)
Szilvatövis paradoxonjának a kiindulópontja az igazán nyugtalanító. Az, hogy katonai döntéshez AI/MI döntéstámogatást venne igénybe az ember. Szóval az ember itt a gyenge láncszem nem a gép, de az ismert tulajdonságú ember ha egy okosnak vélt de buta géppel gyengíti magát, nos ez így nagyon nem jó...
Valóban régi trükk - ahogy régi trükk a hülyeségek, hazugságok (akár jól felépítve) ténynek eladása is.
Éppen ezért a tudomány tényként azt kezeli, ami kimeríti a tény tudományos fogalomkörét. A te spanyollá váló (majd érdekes módon később pillanatok alatt visszavedlő, megint magyarul beszélő, sőt, spanyolul is elfelejtő...) reinkarnálódott leányzód nem ilyen. Ahogy a hívek által szentként tisztelt Pio atya sem, aki ugyan Krisztus stigmáival rendelkezett, meg egyszerre tudott több helyen is lenni - de ezt érdekes módon valóban tudományosnak megfelelő, ellenőrzött körülmények között véletlenül sem tudta reprodukálni.
Persze, én is azt mondom, hogy ettől még akár "lehet is benne valami" - de akkor is kevés ahhoz, hogy tényként kezeljük.
Hidd el, a tudomány semmit nem fog lesöpörni az asztalról - ami valóban tény. Sőt, pontosan ilyenekből született a relativitás-elmélet, ilyenekből született a kvantummechanika, ilyen "megmagyarázhatatlan", a tudásunknak-tudományunknak ott és akkor ellentmondó mérési adatokból születtek meg a félvezetők, ilyen eredmények szülötte az egész genetika, konkrétan a Darwini tanok, az egész evolúció, a paleontológia mind-mind ilyen, az ott és akkor jellemző "tudományos" tudásunknak ellentmondó, azokkal nem magyarázható jelenségek, tapasztalások következetes kutatásának, továbbgondolásának az eredménye.
Csak tudod a "mágikus elme" pont itt hibázik - nem tudja a vélt és valós dolgokat kellő bizonyossággal elkülöníteni egymástól, összemossa a valós- és áltudományt. Nem mellesleg szó szerint kétségbeesett erőlködéssel keresi a "jeleket", amivel cáfolhatja az aktuálisan érvényes, tényleges tudományos eredményeket - egyszerűen azért, mert ő ezek helyett valami más hülyeségben szeretne hinni - neki az tetszetősebb (de legtöbbször simán csak az érthető, egyszerű, világos). Önmagában ez egyébként nem baj, pont ez viszi előre a tudományt, nem egy, a tudományon tényleg lendítő felfedezés, eredmény valamilyen szinten köthető ilyen "erőfeszítésekhez" is - persze az elindítójuk nem ezt akarta vele elérni, de az eredmény szempontjából ez sem gond... ;-))
Mivel az embenek más eszköe nem volt csak a vallás, így próbálta azt használni a társadalmi kérdések megoldásában. A Tízparancsolat ma is helyes.
A vallások persze nehezen korrigáltak a változásokhoz. Az iszlám kb. teljes csőd ezen a területen, de a kereszténység sem optimális. Kereszténységben a legfőbb parancsolat, ami a legjobban előrevitte a dolgokat, a monogámia előírása volt. Talán ezt is csak véletlenül írták elő és nem is tudatosult soha, hogy milyen óriási pozitív társadalom formáló erő lett belőle.
Aki a babonáihoz meg mágikus mintafelismeréséhez rendszerezett mesét kanyarít (legyen az az angyalok rendje, nomenklatúrája-hierarchiája, a Dűne vagy a Gyűrűk Ura univerzuma, Asimov), az már vallás, az már belépő Arisztotelész, Pitagorasz, Eratoszthenesz, Szent Ágoston és Maxwell világába."
Ez így elég hülyeség.
Gyűrűk Ura: fantasy. Színtiszta fantasy. Bármikor előkerül egy addig ismeretlen szereplő, ismeretlen tulajdonságokkal és indítékokkal. Az univerzuma nem konzisztens.
Dűne: Már Sci-Fi. Herbert egy nagyon értelems ember, aki számos területről szedi össze gondolatait, melyeket nem tud tudományos igénnyel igazolni, ezért megírja irodalomként. Hatalmas, összetett, és konzisztens univerzum, figyelemre métló gondolatokkal.
Asimov: Tiszta Sci-Fi. Világában a valósághoz képest egy tényezőt változtat meg és elgondolkodik arról, hogy mi lenne ha a világban egy ilyen változás lehetséges lenne. Ahogy mondja, egy lehetséges jövőt vázol fel, ellentében mondjuk a Gyűrűk Urával, aminek világa soha nem valósulhat meg.
Szet Ágoston meg Maxwell? Hát, ez tényleg érthetetlen így együtt.
Ez nem igaz. A félelem az ismeretlentől volt az ok, ami a vallás felé fordította az embereket. Magyarázatot szolgáltatott akkor még másként nem magyarázható félelmetes természeti jelenségekre. Erőt, önbizalmat adott, hitet a túléléshez, a feladatok véghezvitekléhez, a nehézségek legyőzéséhez. A vallásosság túlélést segítő szelekciós tényező volt az ember történetében.
Ez független attól, hogy volt-e, van-e alapja, a fent leírt jelenség maga tudományosan bizonyított.
(Magam nem vagyok vallásos, ha esetleg valaki erről az oldalról próbálkozna.)
A Vallás a félelemre tanitott, embernek nemvolt választása, megtanult "hinni" a vallások formálták a világot mivel a politika ismeretlen volt, de ugyaolyan kegyetlen, kényszerittö és aggrassziv volt.
de volt jo oldala is bizonyos fokon például a tiz parancsolat, de mamár szimpla politika
Régi trükk a tények relativizálása, mert már nem lehet vele vitatkozni... Nekem nem kell hinni, nézd meg az újságíró riportját a YouTube-on, mi volt a véleménye a "felfedezéséről"... Nagyon tanulságos, mert maga a szerző is szkeptikus volt, csak szembe jött a valóság... Az oldal milyensége nem lényeges, az számít hogy nagyon jól dokumentált eset, csupa ellenőrizhető tényekkel. Ugyan ez elmondható a klinikai halált halt pasasról is, száraz tényeket közölt, és nem himi-humi ezobullshittel bolindította az orvosát.
Kérlek alássan Advo, én nem hiszek ilyen dolgokban, és ezt komolyan mondom. :)
igazi tudóst, aki azt mondaná, hogy a világnézetünk teljes, befejezett, valóban "felépített egész". A tudós kifejezetten keresi az ilyen kihívásokat, örül neki,
Örül, hogy van mit csinálni, igen.
A munka közbeni kísérő érzelmek állomásai viszont kb. azok, amit mondtam.
Úgy nem lehet a munkához kezdeni, hogy nem tudok semmit.
Általában lehet ebben ringani magunkat (jót tesz a túlzott önbizalmunknak), de a tényleges részt tekintve bizony előfeltevésekkel, felépített elgondolásokkal megyünk neki, még egy semmi kis javításnak is.
"A vallásos az közelebb van a tudományoshoz, mint a mágikushoz - mert van benne rendszer."
Röviden: MARHASÁG. Bővebben kifejtve - a vallásos valóban közelebb van a tudományos (racionális) gondolkodáshoz, mint a simán babonáshoz, mert valóban van benne rendszer - de ettől még egyáltalán nem tudományos/racionális.
De te is, mint mágikus gondolkodású, természetesen a valóságban nem érted a tudomány és áltudomány közötti különbséget. Attól, hogy valamiben szigorú és logikus rendszer van - totális baromság lehet még (és sokszor az is). Ellenben egy buta és mágikus gondolkodású embernek bőven elég, ha fehér köpenyben kiáll valaki egy tábla elé, és teleírja képletekkel. Akkor az tudomány. Neki. Akkor is - ha értelmetlen krikszkraksz az egész, és csak az ő becsapására megy ki a dolog...
"És szar ügy, ha vannak jelen jól felépített világnézetünkből kilógó jelenségek."
Csöppet sem szar, a legkevésbé sem az, már csak azért sem, mert nem találsz ezen a bolygón valódi, igazi tudóst, aki azt mondaná, hogy a világnézetünk teljes, befejezett, valóban "felépített egész". A tudós kifejezetten keresi az ilyen kihívásokat, örül neki, pontosan tudja, hogy nem tud még mindent, és értelemszerűen csak a még ismeretlen, megmagyarázatlan jelenségek kutatásán keresztül juthat előbbre.
Ellenben a görcsösen mágikus gondolkodású meg minden ilyen esetben a bizonyítékát látja annak, hogy "egy szó nem igaz a tudományból, nem tudnak azok semmit, az xy szentírásban, abban van az igazság".
Valójában ez egy problémás elmeállapot, csak azért nem deklaráljuk kórosnak, mert a normál hétköznapi interakciókban ez nem különösebben probléma (egy mélyen vallási tébolyodott is lehet nyugodt, békés ember, jó buszsofőr, fizeti rendesen az adóját, levágja a füvet...), és túlságosan sok embert (nota bene a népesség nagyobbik hányadát) érinti ahhoz, hogy tudjunk vele érdemben kezdeni valamit...
De ettől még ez pont olyan dolog, mint mondjuk pár száz éve az analfabetizmus volt - nem tudtuk leküzdeni, az akkori nívón nem volt kirívó, de azért nyilvánvaló volt, hogy nem az írástudatlanok fogják majd a világot előbbre vinni, megváltoztatni, a gazdaság és tudomány fejlődését előre lendíteni...
