Sajnos ez nem így van ! A nitrátos nitrites baktériumokkal szennyezett víz is kristálytiszta. Pl az ásott kutak ( tipikus talavízkút) vize is kristálytiszta viszont szinte már az egész országban fogyasztásra sőt még kisgyerek fürdetésre tisztálkodásra is alkalmatlan, csak locsolásra jó. Erre pontos választ egy laborvizsgálat tud adni.
Köszönöm a válaszokat , végül is a lényeg ,hogy eddig jól működik a kút , mindig kristály tiszta a víz még a nagy esőzések után is én ebből arra következtetek,hogy nincs összefolyás a talajvízzel .
hm...hát nem tudom,hogy csinált e ilyesmiket nekem ez már kicsit kinai, viszont most ,hogy így próbálok visszaemlékezni több zsák bentonitot láttam amit elhasznált az mihez kellett vajon ?
Sajnos azt hibázta el hogy nem holdtöltekor bal kézzel tette. -Ez kb annyit ér mint ha imádkoznál érte a vasárnapi misén :)
A kavicsolás tetejére ( ami nyilván a szűrözött rész fölé kell hogy érjen) 1 méternyi homokfeltöltést kell rakni majd a homok fölé vagy kompaktonitot kell szórni vagy alulról kell feltölteni cementtejjel. A legjobb ha több rakatos a kút és a rakatok be vannak cementezve. A fentről beöntött beszórt cement vagy cementtej semmit nem ér mert nem megy le.
2.5.6. Béléscső cementezése
A cementezés során cementtejet szivattyúznak a béléscső oszlopon és saruján át a béléscsőoszlop mögötti gyűrűs térbe a folyadék- vagy gáztermelés érdekében a tároló rétegek tömör elválasztása és a béléscsőoszlop rögzítése és védelme céljából. Fontos feltétel a sikeres cementezéshez a megelőző öblítés, hogy minden idegen anyagot eltávolítsunk és így a cement stabilan köthessen mind a béléscsőhöz, mind a lyukfalhoz. A cementpalást fontos feladata egyrészt a tároló rétegek izolálása, másrészt a csőoszlop védelme a külső nyomástól, korróziótól és lehorgonyozza a csőoszlopot a rétegsorhoz a kiemeléssel és a lefelé elmozdulással szemben, és nem utolsó sorban kizárja a folyadéknyelő vagy egyéb zavart okozó rétegeket a további műveletekből.
2.5.7. Rétegkizárás (saruzárás)
A felső szennyezett vizek leszivárgását a kútba, illetve a termelésre szánt és az ebből kizárt vizek közlekedését meg kell akadályozni. Ezért az iránycsőrakatot saruzárással kell elhelyezni, és azt a kivitelezés folyamán csak azután szabad visszahúzni miután az első közbenső csőrakat zárását a felszínig érő cementpalásttal biztosították. Ezenkívül minden egyes csőrakatot oly módon kell elhelyezni, hogy a cső külső palástja mentén a felsőbb vízadó szintek vize ne áramolhasson be. Rétegkizárási célra szolgálnak a mélyfúrási kutakban használatos saruzárások: - egyszerű saruzás, - saruzárás cementezéssel.
2.5.7.1. Egyszerű saruzárás
Az egyes rétegnek a furatból való kizárására a legegyszerűbb mód, ha fúrással hatolunk a legközelebbi vízátnemeresztő rétegig, ott a béléscsőrakat saruját a csőrakattal együtt legalább 30 cm hosszban be kell préselni a vízzáró rétegbe (agyag, márga). Nagyobb mélységek esetén a bepréseléshez elegendő a béléscsőrakat súlya, különösen ha azt hirtelen ejtjük rá a talpra.
2.5.7.2. Saruzárás cementezéssel
A béléscsőrakat mögötti szakaszt elzárhatjuk úgy is, hogy a béléscsősaru mélységében cementdugót helyezünk el legalább 3 m hosszban, és ebbe a béléscsőrakatot beleültetjük. A sarucementezéshez legalább 500-as portlandcementből készült 1,7-1,9 kp/dm3 (16,68-18,64 N/dm3) sűrűségű víz-cement keveréket kell használni. A cementdugó elhelyezésekor a béléscsőrakatot a dugó fölé kell húzni.
A cementdugó készítéshez szánt cementtej elhelyezhető kanállal vagy fúrócsövön keresztül. A cementelhelyező csövet olyan mélyre kell beépíteni, ahová a cementdugó alját – pl. talp közelébe – tervezzük, majd a cementtejet megfelelő mennyiségű öblítőközeggel (víz, iszap) ki kell nyomni a furatba. A cementtej elhelyezése után a cementelhelyező csövet ki kell építeni, és a béléscsőrakatot azonnal le kell ültetni a talpra. A cementtej kötésének befejezéséig nem szabad megmozgatni. Ilyen formán a béléscsőrakat körül és magában a béléscsőben is cementtej van melyet a továbbfúrás előtt ki kell fúrni. Célszerű a cementezést úgy elvégezni, hogy a béléscső és a lyukfal közötti térrészt a felszínig cementtel töltsék ki. Ezt teljes cementezésnek nevezik. A béléscső rakatot körülvevő cement védi a rétegvizektől, amelyek gyakran korróziót okozhatnak.
Azt hozzáteszem,hogy környékünkön megbecsült öreg szaki fúrta a kutamat , rengeteg jó kutat csinált már felénk csak jót hallani az öregről ezért nem hiszem ,hogy bármit szakszerűtlenül csinált volna max. nem kötött mindent az orromra :)
Hát az enyém 500 e-be volt azért azt olcsónak nem mondanám , 42m mély , cementezés akkor volt amikor olyan üreges részekhez ért amiben eltűnt a fúróvíz,meg a végén amúgy nagyon nyögvenyelős volt az egész mert én kb 20 méterig akartam lemenni de mivel egy deka vízet sem talált ezen a mélységen hát folytatta nekem meg patakokba folyt a víz a hátamon,hogy hol lesz vége mibe fog majd kerülni . Szal kemény menet volt de így utólag azt mondom,hogy megérte , mert egy rendkívül bő vízü , ivóvíz minőségű kutam lett . Ami tanulság lehet mások számára is,hogy nem szabad nekiállni úgy egy kút fúratásnak ,hogy 20 méteren tuti lesz víz meg kb annyi pénz van betervezve , mert az majd csak a fúrásnál derül ki ,hogy milyen mélyen van víz.
Üdv!
Így első olvasatra semmiképp!
Pár adat azért nem ártana. milyen mély a kút?
Rétegvízre lett fúrva?
Fedőkizárást több módszerrel is lehet csinálni.
Általában palástcementezéssel szokás és ritkán a csövön kívülről és felülről.
Inkább csövön belülről alulról felfelé.
Többek között ezért is van hogy néhány "szaki" olcsóban vállalja a kutat.
Spórolnak az anyagon és időn ha nem csinálnak kizárást.
Arról nem is beszélve, hogy szennyezik a rétegvizeket, és ha a környéken valaki rendes pénzért rendes kutat fúratott azt is tönkre teszik evvel.
Ha nem szakmai titok akkor megkérdezhetem ,hogy a felső réteg vízkizárása milyen módszerrel történik ? Teljesen laikus kúttulajként érdekel a dolog , az én fúrt kutam amikor készült a mester cementporos sóderral szórta be a műanyagcső külső részét , ez lehetett a talajvíz kizárása ?
Arra azért majd figyeljél hogy hiába fúrsz 40 méterre, mert ha nincs kizárva a felső réteg(ek) akkor lefolyik a víz csövön kívül és elszennyezi az alsó tiszta kevésbé vasas vizet.
Én is segítséget szeretnék kérni Tőled. Nekünk Budapest, III. kerületében, Csúcshegyen a Mécsvirág utcában (az utca harmadik harmadában, közelebb a természetvédelmi területhez) van telkünk, ahol egy 18 méteres ásott kutunk van. Sajnos kevés a víz benne és azt szeretném megkérdezni, hogy érdemes-e mélyíteni vagy inkább fúrni kellene? Én is azt szeretném megkérdezni, hogy milyen mélységben lehet megfelelő minőségű vizet találni? Segítségedet előre is köszönöm! Miskabácsi
Nagyon szépen köszönöm az infót. Az a tény, hogy alföldi technikával fúrhatók, ebbe a mélységbe is, könyebbséget jelent. Mivel nem igényel nagy és drága fúróberendezést. Így a fúrás költsége is kisebb lehet, mint egy keményszerkezetű talajban való fúrás. 2-3 év alatt meg is tud térülni a beruházás. Most akkor egy kis tőkét kell összegyüjteni és keresni egy kútfúrót.
Segítséget kérek tőled. Van egy -18m talpmélységű, mosogatócsöves kutam. Locsolásra megfelel. De az a probléma, hogy nagyon vasas. Szeretném a vízszámlám csökkenteni és egy komolyabb kutat fúratni, ami mélyebb rétegből adná a vizet. Abban a reményben, hogy talán, az nem lenne vasas és a fürdőszobát, + mosógépet tudnám róla üzemeltetni.
Tudsz-e nekem adatokkal szolgálni, hogy Vaskúton a Deák utca környékén, milyen mélységbe lehet megfelelő minőségű vizet találni. És lehet-e felszíni szivattyúval üzemelteni, vagy csőbuvárt kell venni?
