Az csak egy része volt a hozzászólásnak, majdhogynem zárójelbe tett. Nem érdemes nektek többet mondani, mint 3 szó, mert ha valaki kicsit elkalandozik gondolatban, elkapjátok, mint Floki a lábtörlőt és rázzátok, mig ki nem fogytok a szuszból. Jószándéku embernek elmegy a kedve a beírástól, mert az első hozzászólás után lehülyézik. Majd, ha ki lesz írva a topikra, hogy csak tudományos akadémia tagjai szólhatnak hozzá, akkor írhatsz ilyeneket, addig ez csak egy társalgási csoport, ahol tiszteletben kell venni mások véleményét is.
Egyébként a Kovács minden kétséget kizárólag angol eredetű szó (co-wax), amely a francia nyelv és a MOKÉP közvetítésével jutott el hozzánk is: Jean-Paul Belmondo a Kifulladásig című filmben jól hallhatóan Kovaksz-ot mond Kovács helyett.
Nem bizony, hanem a topictárs azon kijelentéséről, hogyaszongya "Egyébként nem is hallottam szerb, vagy szlovák emberről akit Kovácsnak hívtak volna...
Segítettem volna neki, de kicsit nehéz felfogású. Te ugye nem?
* Aleksandra Kovač, Serbian singer/songwriter * Boris Kovač, Serbian composer and multi-instrumentalist * Kornelije Kovač, singer/musician/record producer from Serbia * Kristina Kovač, Serbian singer/songwriter * Mario Kovač, Croatian director * Michal Kováč, former President of Slovakia * Mirko Kovač, writer from Montenegro * Mirko Kovač, Serbian basketball player * Mio Kovač, Croatian singer * Niko Kovač, Croatian football player * Radoslav Kováč, Czech football player * Robert Kovač, Croatian football player * Slobodan Kovač, Serbian volleyball player * Tom Kovach, American author and activist of Carpatho-Rusyn descent
Szerinted nekik valójában nem is Kovač a nevük, mert nem a vasat verik?
"Még mindig a dogmatikus nézetek vannak előnyben a T. Akadémia nyelvkutatás és magyar történelem szakmai körében."
Tessék őket békibe hagyni! Olyan jól elvannak... Minek törjék a fejüket? A nyelv finnugor, a nép meg görbe lábú. (Bűgatyás, pályinkaszagú, mindent a dicső szláv népektől kaptunk... Kell ennél több?) Örüljünk, hogy luk van a seggünkön, oszt nem az orvos veszi ki... Itt van pl. ez az aranyember, ez a glaccarcú glacc... Mi a gond vele? Az igaz, hogy egy rendes melóhelyen a dolgozók eldugnák az uzsonnájukat előle, de hát nem lehet minden tökéletes... Vagy a másik tökély, aki azt mondta, hogy '49-ben nem vittek magyar honvédeket Oroszországba. Hát kinek árt ő ezzel? Hogy elvtársa, Karikás Frigyes mást írt, az mellékes. Elvannak szépen a lekvárban, onnét moslékolnak, csak nem tesznek felelőtlen kijelentéseket? Még a végén az utcán találnák magukat! Így aztán szépen, Pató Pálként leélik éltöket... Az megint más, ha valaki ellenkezik! Annak nekieresztik az ügyeletes fiatal csicskákat, a szépreményű, majdan az ő helyükbe kerülő csahosaikat. Működik ez! Nem érdemes szót pazarolni rájuk. Az új külföldi kutatások eredményei, a másként való hozzáállások idővel a helyükre teszik őket. (Mint mindent. Sajnos belső tudományos forradalomra nem lehet számítani...) Addig is érdemes ismertetni az érdeklődő művelt közönséggel amit lehet.
A rómaiak a 3. század utolsó harmadában és a 4. század elején rávették az Alföld iráni szarmatáit-alánjait, hogy a birodalom érdekében is erődítsék meg északi és keleti határaikat a kvádok, gepidák, vandálok és gótok ellen. Ennek eredménye a helyenként még ma is látható legendás Csörszárok. Két, sőt több széles és mély árokból és a hozzájuk tartozó sáncból áll. Ezek a védművek a Dunánál kezdődnek Vác közelében, és futnak keletre egészen a Nyírségig. Nyíregyháza előtt hirtelen délre fordulnak, a debreceni Nagyerdő mellett mennek tovább le, a Marostól is délre a Bánátba, majd Aradon és Temesváron át az Al-Dunáig, Versecig és Titelig érnek. Sőt áthaladva a Duna-Tisza közén, Zenta környékén a Dunáig. A bácskai szakaszok neve a Nagy Római Sánc és a Kis Római Sánc. E nevek arra utalnak, hogy a hagyomány megőrizte azt, e védművek a római korban épültek. Nem hagyhatjuk említés nélkül az 1563 körül meghalt Benczédi Székely Istvánt és kiváló magyar történetét: Krónika ez világnak jeles dolgairól. Rápirítva az azóta eltelt négy évszázad minden tudósára, már 1559-ben pontosan megírta, kik (a szarmaták) és mikor (még a hun uralom előtt) építették az ormótlan Csörszárkot vagy Ördögárkot. Az árok bekerítette ugyan a szarmaták-alánok egész alföldi or-szágát, de mégsem tudta azt az egyre érkező keleti ellenségektől megvédeni. A keleti lovas népek minden jel szerint játszi könnyedséggel ugratták át lovaikat sáncon-árkon-bokron. A szarmaták-alánok számban megszaporodva itt éltek az Alföldön a következő évszázadokban is, legfeljebb új és még újabb urakat kaptak. Elsősorban a germán gótok voltak azok, akik nem tudtak nyugton maradni. Néhány évvel 320 után áttörték a Csörszárok vonalát és behatoltak a Tiszántúlra. Constantinus császár ugyan még kiverte őket, de kénytelen volt rengeteg menekülő szarmatát és alánt betelepíteni a birodalomba. Részben a Dunántúlra, de az Adria mellékére, sőt magába Itáliába is. Az Alföld iráni nyelvű népei a Kr. u. 3. és 4. század fordulóján komoly válságokat éltek át, háborúk törtek ki a szarmaták és alánok, valamint a gepidák, vandálok és gótok között. A gepidák jártak sikerrel, és 378 után az egész szarmata területen uralomra kerültek, ők lettek a szarmaták királyai. A vandálok viszont később, 401-ben bemenekültek a birodalomba, és Róma kirablása után megkezdték vandál vándorlásukat Gallián és Hispánián át egészen Karthágóig. A szarmaták-alánok a kvádokkal szövetségben 357 telén, majd 374-375-ben, és 384-ben is, immár gepida király vezetésével megtámadták Pannóniát. A birodalomra azonban már nem ők voltak az igazán veszélyesek, hanem a gótok, akik 376-377-ben betörtek a Balkánra, és 378 augusztusában döntő vereséget mértek Hadrianopolis, a mai Edirne mellett a római seregekre. Maga Valens császár is elesett (állítólag egy kunyhóba menekült, amit rágyújtottak). Megnyílt az út a birodalom tartományai és belseje felé, mert területei a Fekete-tenger és a Kárpátok között teljesen védtelenek maradtak az Al-Duna mentén betörő keletiekkel szemben. Csakhamar meg is érkeztek oda a hunok. Az iráni nyelveket beszélő régi és újabb népek ősidők óta a sztyeppen éltek a Kárpátok és a Volga között, és a hosszú évezredek során bőven nyílt alkalom arra, hogy találkozzanak, kereskedjenek, háborúzzanak, sőt tartós kapcsolatba lépjenek a magyarság mindenkori elődeivel. A tudomány ezekből a sztyeppi és erdős-ligetes sztyeppi, de minden esetben a Kárpátoktól keletre lezajlott érintkezések valamelyik szakaszából származtatja a magyar nyelvben meglévő iráni jövevényszavakat. Ezek között szókincsünk olyan darabjai vannak, mint arany, asszony, egész, ezer, gazdag, hét, híd, hús, kard, kert, méreg, nád, özvegy, részeg, sár, szarv, száz, szekér, tehén, tej, tíz, tölgy, üsző, üveg, vám, vár, vásár, vászon, verem, vért, zöld és mások.
Milyen érdekes dolgok, hogy a t. mta erről sem tesz említést.
Részlet: Makkay. indul a magyar 12. old.
a Krisztus utáni első század közepén újabb iráni nyelvű telepesek érkeztek az Al-Duna vidékéről Erdély északkeleti-keleti szorosain-hágóin át és a Duna mentén: a szarmaták. A római birodalomtól engedélyt kaptak a beköltözésre az Alföldön, a Tisza völgyében: a Mátrától és a Bükktől kezdve a bihari hegyekig, délen egészen az Al-Dunáig, Titelig és Orsováig. Jócskán voltak közöttük a híres közép-ázsiai páncélos alán lovagokból is. Ők valahol a Dnyepernél, a Donnál vagy a Volgánál, és csak néhány évvel korábban, csatlakoztak európai szarmata rokonaikhoz. A rómaiak jól ismerték a különféle hitszegő keleti népeket, és ezért megerősítették ellenük a Duna jobb partján a határerődöket, a limest. Az Alföldre beköltöző iráni népek létszámát nem ismerjük, de szaporaságukat igen, hiszen segít a régészet: ha Borsodtól az Al-Dunáig, a kedves Kőhegyi Mihály Katymárjától a Hortobágyig vagy a Budapestet övező M0-ig bárhol ásatáshoz kezd a régész, a szarmata-alán kunyhók romjait, szemetesgödreiket vagy eltemetett halottaik sírjait mindig megtalálja.
Sajnos nagyon tájékozatlan vagy. Én nem Árpád népéről beszélek akik valóban kazárok, avarok, kabarok, turkok, stb.. voltak, hanem az ős földművesekről és parasztokról akik e hazában éltek és élnek a mai napig. A vezetőréteg jön és megy, de ők maradtak a KM -ben. Erről senki sem veszt tudomást?
Szerintem, Te az a fajta vagy, akire gyurcsike is mondta: el lehet innen menni. Az ilyen beszólások inkább hátráltatják, mint előbbre viszik hazánk (bár a tiéd nem tudom hol van) sorsát.
