Rossz a kérdésfelvetésed is. A helyes kérdés úgy hangzik, hogy várható-e, vagy legalábbis elképzelhető-e jelentékeny mértékű éghajlat-változás, akár az emberi tevékenységtől teljesen függetlenül is, és ráadásul olyan időskálán, ami emberi léptékben nagyon is érezhető (tehát nem évezredek, több tízezer év, hanem évtizedek-évszázadok távlatában)?
Mert ha igen - akkor nem pánikolni kell, meg pótcselekvéseket végezni, meg megrendelni a koporsókat - hanem elkezdeni alkalmazkodni, végiggondolni, mi lesz ehhez szükséges, stb...
Márpedig a válasz minden jel szerint az, hogy igen, ez a változás van/volt/lesz - nélkülünk is. Lehet, hogy mi még lökünk is rajta, nem vitás, de úgy tűnik, az emberiség igazándiból inkább csak amolyan pattanás, ami a popsira nőtt - kellemetlen lehet, de önmagában nem szokott az ilyesmi halálos lenni..
És újra csak azt tudom neked írni, hogy éghajlat/klíma-változás szerintem mindenképpen van/lesz, velünk vagy nélkülünk, de lesz, még ha rá is tolunk a folyamatra, most már akkor is késő leállni, a holtidők évszázados nagyságrendűek - ha nem nagyobbak - ha nem a népesség szabályozásával, és olyan politikai/gazdasági/társadalmi környezet kialakításával foglalkozunk, ami lehetővé is, és értelmessé (végrehajthatóvá) teszi szükség esetén jelentős népcsoportok ide-oda költöztetését a világban - akkor ebből így is, úgy is erőszakos konfliktusok lesznek, tökmindegy, hogy addig mit és hogyan csinálunk, vagy nem csinálunk...
Még mindig nem látom mi a különbség aközött, hogy priorizáljuk a veszélyforrásokat és NEM készülünk fel semmiféle változásra...
... vagy aközött, hogy NEM priorizálgatunk és felkészülünk a lehető legtöbb potenciális hatás kivédésére....
mint mondtam... TÖKMINDEGY miért jönnek a változások. A társadalmak belátható időtávon belül egy eléggé jól megjósolható
(NEM)cselekvési ösvényen mozognak. Erről ugye vagy letérünk és cselekedni kezdünk... vagy a világ összes legtökéletesebben priorizált problémamegoldási sorrendje sem ment meg minket...
Erröl mar soxor beszeltünk. Ismeretes, hogy az egyre extremebb idöjaras sok kart okoz az infrastrukturaban. A kerdes az, hogy ezt hogyan iteljük meg?Mi lesz a pozitiv ... es mi a negataiv "jelensegek" eredöje?
Arra voksolnek, hogy, mondjuk ~20 ev mulva a vilag össz-infrastrukturaja JOBB allapotban lesz (teljesitökepesebb az akkor elö egyenek szamara jobb szolgaltatast nyujto lesz ...), mint jelenleg. Vagyis eredöben nem rombolas, hanem inkabb a pozitiv folyamatok lesznek jellemzöek. Ehhez tarsul pl. a kereskedelem szinte teljes atepitese (ami pl. velemenyem szerint magaban nagyobb kihivas lesz, mint a klima hatasa ... gondolok itt az internet kereskedelemre, vagy a szinte teljesen internetes szolgaltatasok összessegere ...).
(20 ev mulva az autonomia, EV igencsak jellemzö es döntö lesz ... az energiatermeles teljesen mas lesz, ez kihat a varosok szerkezetere ... A kereskedelem gyökeresen atalakul, a szolgaltatas teljesen mas alapokon müködik majd ... a gyartas szinte teljesen automatizalt lesz/lehet ... A kereskedelmet szinte teljesen ki lehet iktatni, ha a "gyartosorok" vegeröl internet plattformon adod el az arut ... az AI mar (közel) döntö jelentöseggel bir ...)
Na látod... az ember közvetlen természetkárosító tevékenysége ide vezet, vezetett már is, és ez egyre gyorsul, miközben mi a "szörnyű" és "kegyetlen", "mérgező" gázzal, a széndioxiddal vagyunk elfoglalva ezért nem jut elég figyelem ezekre a nagyon súlyos következményekkel járó eseményekre.
A néhanapi felhőszakadás és az évi kétszeri áradás kifejezetten jót tenne a rovarvilágnak, a vízháztartásnak is, de sajnos nem ez, legfőképp nem ez lesz a legnagyobb problémánk, hanem az, hogy leölünk, kiírtunk mindent. sokszor teljesen értelmetlenül magunk körül csak azért, hogy még kevesebb természetes élőhely maradjon.
Ott van például a gaz esete. Parlagfűveszélyre való hivatkozással gyakorlatilag kiirtják a természetes flórát, milliós bírságokkal fenyegetik azokat akik hagyni mernek némi menedéket, élőhelyet az apró énekesmadaraknak, rovaroknak. Mindenki tudja hogy ezekkel a forszírozott, csupán kényelmi célokat szolgáló pl.: gátépítés, folyómedrek kibetonozása, karsztvizek leszívása, Bős, vadászatokkal kiirtják, szó szerint kiirtják a természeti környezetünk, utána persze lehet a széndioxidra mutogatni, hogy hát az a bűnős ám, nem az az idióta, aki telerakta húsz kilóméterenként a folyót duzzasztókkal, meg lecsapolta az összes mocsarat.
Kozben felvettek egy csomo embert, es primitiv, parhuzamos vegszereldeket alakitanak ki satorban! hogy valamennyire nojenek azok a franya szamok. A Musk altal megalmodott automata gyartas vizioja mar hetekkel ezelott beleallt a Foldbe.
Hogy a karosszeriagyartas 95%ban automatizalva van az nem nagy eredmeny, az mindenutt igy van. Meg a minosegellenorzes is, bar a fogalmatlan hulyeket lehet ezzel vakitani.
2,58 millió évvel ezelőtt, a pleisztocén kor kezdetén a globális lehűlés felerősödött, aminek következtében az arktiszi állandó és összefüggő jégtakaró is kialakult. Mivel az erőteljesebb lehűlés kezdetét tették meg a negyedidőszak kezdetének, az egész eljegesedésre gyakran hivatkoznak negyedidőszaki eljegesedés néven. Ez a körülbelül 2,5 millió éves határ a pliocén és pleisztocén határa, míg az utolsó nagyobb glaciális vége a holocén kezdetét jelenti. A pleisztocén–pliocén-határt eredetileg 600 000 évvel ezelőttre tették, majd kiderült, hogy a jeges periódus jóval korábban kezdődött, és ezzel a határ is átvándorolt először 2, majd 2,5 millió évvel ezelőttre. Ma már olyan elképzelés is van, miszerint inkább a 3 millió éves időtartamnál kellene a pleisztocénnek kezdődnie.
Európában 2,4 millió évvel ezelőtt kezdett fogyatkozni a szubtrópusi növényzet. Az ekkor kezdődő Biber-glaciális rövid ideig tartott: 2,1 millió évvel ezelőtt Európa éghajlata ismét a mainál jóval melegebbé vált - ez a Biber–Duna-interglaciális. Ettől kezdve máig tartó instabil, hol lehűlő, hol kissé melegedő éghajlat alakult ki."
Segítő kérdések: Letezett-e akkor emberi civilizáció? Létezett-e olyan szintű infrastruktúrafüggés mint most? Hány napot húznátok ki, ha a közértből kifogyna a kaja?
Along with learning about Tesla’s full automation of the Model 3 body line, the Bloomberg team also took a look at Tesla’s quality control for Model 3. Bloomberg has revealed that the quality control process included the scanning of the Model 3 bodies by 47 robots at 1,900 different points, for ensuring that the vehicle matches the design specifications with a 0.15 millimeter precision.
Kivancsisagbol beleneztem mit ir a Wikipedia a jegkorszakrol, erre mi jon szembe:
A 20. század és 21. században a globális felmelegedés egyre erősödik. Általában az emberi tevékenység eredményének (antropogén) tekintik, azonban a Föld klímája még nem érte el azt a hőmérsékletet és hőmérsékleti eloszlást, ami általában jellemző rá. Európa éghajlata még a kainozoikumi eljegesedés első két glaciálisa közti interglaciálisban is jóval melegebb volt a mainál, előtte pedig kifejezetten szubtropikus.
hehe :) Ezt biztos valami klimaszkeptikus geologus irta :)
jahogy, te úgy értelmezed a klímaváltozást, hogy a ma mért értékekhez minden nap hozzáadunk/lavonunk 2 fokot "osztjóvan"?
Ha igen, akkor a kérdésed jogos...
Ha nem, akkor megkérdezném, hogy évi 2-3 áradást meg 2-3 orkán erejű szelet... hetekig tartó kánikulát (amikor majd mindenki egyszerre akarja járatni a légkondit)... miként viselne el az infrastruktúra?
Mármint az utak, elektromos vezetékek, gázvezetékek, távközlési infrastruktúra...
...szerintem nem túl jól... konkrétan Puerto Rico igen szarul viselte... konkrétan még Németországban is hetekig akadozik ilyenkor a környéken a közszolgáltatás, amin ugye csodálkozni sem szokás. Gyanítom még rosszabbul viselné, ha idén meg jövőre is ÚJRA
lehetne majd szépen állni az újjáépítésnek... mert az események ismétlődnek...
A szélsőséges időjárási jelenségek szaporodásának meg mintha már lennének nyomai a statisztikákban... persze az is lehet, hogy
ez csak a véletlenek szerencsétlen összejátszásának köszönhetőek. Nem tudhatjuk.
...a logisztika pedig arra van paraméterezve, hogy az infrastruktúra működik... a termelés pedig a logisztikához van ütemezve...
Nyilvan komoly valtozasra alkalmazkodni kell(ene).
Ennek ellenere a zinternet müködik Texasban is, a sved teherauto (monnyuk Volvo) elkerreg Afrikaban is ... Nyilvan vannak/lesznek elemek, amelyek ujak, amelyekre reagalni kell. De ez mindig is igy volt. A gözmozdony idöszaka utan kicsit polirozni kellett az infrastukturat ... es maris dieselmozdonyok maszkaltak ... az összeomlas meg elmaradt ...
(A logisztika, mondjuk ... miindenfele kommunikacio, telefon, internet, ... repkedes, a zürhajozas, hajokazas, aruszallitas, teherautozas ... Ezek közül melyik purcan(na) ki nehany °C hömersekletemelkedes eseten?)
Hozzáteszem, hogy az amerikai elnök lépései igen erőteljes lökést adhatn(án)ak az átállási folyamatnak...
a most már 55%-os (30 január óta, újabb 25 most) vám a kínai napelemekre hatással lesz az árakra a világ többi részén is... most kell rálépni a gázra... ha az EU-s autókra is rádobják a vámot, akkor az EUnak szimplán nem kéne az USA olajiparát etetni hanem rátolni a termékekre a vámot...
...tökéletes ösztönzés lehetne... ráadásul Trump az ideális "ellenségkép" mivel egy rakás ember lenne hajlandó áldozatokat hozni
Tényleg képesz lesz magát ellátni? Mit értünk ezalatt? Mennyi idő alatt építed fel a globális ellátólánc kiesése miatt
szükséges iparágakat? Miként biztosítod a nyersanyagot és az energiát ehhez? Miként hangolod össze az EU országok
érdekeit? :)
Advo... nincsenek válaszaink... letolt gatáyval várjuk a bukta bekövetkeztét...
Röhej, hogy a nemhogy a közös határvédelem vagy a menekültkérdés okán nincs egyezség.... miért is "nem kell" a közös EU-s költségvetés? Most amikor a dolgok jól mennek... MOST képtelenek vagyunk összefogni...
Egyáltalán mire alapozod, hogy Európa egységes marad AKKOR, ha mindenki az önzés útjára lép?
Erre annyi a reakcióm, hogy Észak-Amerika képes lesz az átmeneti időre önmagát ellátni energiahordozókkal saját kútfőből is, és Európa is képes lesz erre - Oroszországgal közösen. Ez utóbbival viszont olyan erős a kölcsönös függés, és olyan nyilvánvaló, hogy fel sem merülhet, hogy kölcsönösen betartsunk egymásnak.
Összeomlani ökológiailag pedig sajnos jó eséllyel Arábia, Fekete-Afrika, esetleg Dél-Közép-Amerika fog a fékevesztett túlnépesedéstől, illetőleg Ázsia egyes területei (India is életveszélyben van), viszont az lokalizációja miatt nem tud miránk közvetlen veszélyt jelenteni.
Ez most a sima önzésről szól - most azt mérlegelem, hogy ha tűrhetetlenné válik a helyzet pl: Nigériában - akkor mi fog történni?
Mert ilyen helyeken fog először elszakadni a cérna - AZ BIZTOSRA VEHETŐ. Nem a demográfiailag hanyatló, ugyanakkor óriási anyagi és technológiai-pénzügyi tartalékokkal rendelkező fejlett országokban. Itt még egy drámai gazdasági visszaesés, az életszínvonal felének, a tőketartalékok akár 80-90%-nak elveszítése után is teljesen jó, élhető életkörülményeket lehetne biztosítani, nem mellesleg jelenleg a legrosszabb adottságú EU-s országok is képesek saját élelmiszer-fogyasztásuk saját területükön megtermelésére - ami azt is jelenti, hogy a kontinens egésze még egy jelentős klímaváltozás után is képes lenne önellátásra.
A harmadik világ számos országában viszont olyan kihegyezett az egyensúly, hogy még egy viszonylag kis visszaesés is totális katasztrófához vezetne. Szaúd-Arábia például mezőgazdaságilag saját népessége harmadát tudja nagyjából megetetni, és még jelentős fejlesztések és jegyrendszer bevezetése, az elosztás szigorúan ésszerűvé és igazságossá tétele után is (amire szerintem arab országok ab ovo nem képesek, ők inkább a polgárháborút választanák ehelyett) legfeljebb a felét tudná eltartani.. Gondoljunk már bele, az ország népessége a II.világháború környékén cca. 2 milliós volt, és ezt is csak zömében nagy nyomorban, részben már akkor is csak nyersanyagok exportjából tudta a terület eltartani - ma meg van egy meredeken növekvő 34 milliós népességük (mint ha Magyarország a II.világháború óta 170 milliósra duzzadt volna népességileg - el tudja ezt bárki képzelni ????) - Nigéria ugyanez a történet, és nagyjából ez igaz az egész térségre.
Annyit vitáznék talán a dologgal, hogy a globalizáció valójában sokkal régebbi, mint írod, igazándiból már a bronzkorban, már a piramisépítések korában keresztbe-kasul kereskedtek egymással a világ népei (és ennek megfelelően a járványok már az ókorban is szépen terjedtek...).
Hozzátenném még, hogy változatlanul úgy látom, hogy az összes komolyan vehető klíma-modell, és a korábbi, kutatásokból rekonstruálható valós események is arrafelé mutatnak, hogy a felmelegedés irányába a rendszernek egyszerűen nincs annyi mozgástere, mint amit feltételeztek. Nem, hogy Vénusz nem tudunk lenni, de a 8-10 fokos emelkedés sem tűnik reálisnak, vagy ha igen, valahol ez a rendszer elméleti maximuma - efelett nincs tovább, nem fog tudni fizikálisan tovább melegedni a Föld éghajlata.
Viszont lefelé sokkal nagyobb a kilengés lehetősége, mi több, sajnos a jégkorszakok irányába hirtelen is elbillenhet a klíma, nem arról van szó, hogy lassan-lassan lehűl pár ezer év alatt az éghajlat, hanem arról, hogy nagyon gyorsan leállhatnak egy adott ponton olyan légköri-óceáni hőtranszferek, ami eredményeképpen "úgy marad" az időjárás, bizony, a jégkorszak simán eljöhet úgy, hogy 5-10 egyre zordabb tél, és egyre hűvösebb nyár után egyszer csak sosem múlik el többet a tél, enyhül persze valamit az idő, de esetleg már a fagy sem enged el - és utána évezredeken keresztül így is marad (ugyanakkor a másik irányba is viszonylag gyorsan billenhet vissza, egyszer csak "kitavaszodik").
De ettől eltekintve egyetértek abban, hogy ekkora változásoknál nem is az a probléma, hogy elméletileg ne tudnánk hozzá alkalmazkodni - hanem az, hogy gyakorlatban nem leszünk képesek. Az emberiség megosztott, a különböző országok-nemzetek még mindig leginkább egymás rovására képzelik el az előre jutást, az ellenségeskedések általánosak, a mentalitás tekintetében az emberiség kb: fele még mindig szó szerint az ókorban él - miközben a fentebb vázolt klímaváltozások bizony oda vezethetnek, hogy bár meglehet, hogy a bolygón az emberi lakhatásra és földművelésre alkalmas területek nagysága, az ivóvízkészletek mennyisége nem is változik meg drámaian, még az is lehet, hogy egyenesen nőni fog - csak, hogy ezek fizikálisan máshol lesznek, és komplett népeknek-országoknak kellene esetleg költözniük - ami ma kivihetetlennek tűnik, ebből bizonyosan világháború lenne...
A megoldás nyilván egyfelől a népességszabályozás ésszerű irányba terelése, másrészt a globális mentalitás megváltoztatása, egyfajta világállam felé elmozdulás lenne - de tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy ez itt és most utópisztikus. Ergo a dolog vége az lesz, hogy az emberi lakhatásra alkalmasabb területekre egyszerűen nem fogják beengedni az erre alkalmatlanná vált területekről zúduló tömegeket, erőszakos konfliktus lesz belőle, aminek eredményeképpen a végére a lokálisan fenntarthatóra csökken majd az emberiség lélekszáma. Disztópikus jövőkép, de ezt tartom sajnos reálisnak.
Nem tudom többször leírni, hogy elsősorban nem a környezetet akarom védeni vagy a klímát...
(vagyis szeretném védeni.. csupán nem hiszem, hogy időben fogunk tudni lépni, még akkor sem, ha TÉNYLEG elkezdjük komolyan venni... ezért ez most itt mellékszál)
... és igen,jómagam azt hiszem, hogyha AKÁRMILYEN okból borul a globális kereskedelem globális ellátólánc a jelen formájában, akkor az igen durván fogja megérezni
a gazdaságunk. És nem csak a miénk... itt fogunk álldogálni letolt gatyával és szuperfrankó prémiumautókat fogunk tologatni (vagyis nem, mert egy háromtonnás SUV-ot
tuti nem fog tolni a benne csücsükélő 45kg-os nénike vagy a 120 kg-os bácsika) mert majd priorizálhatjuk, hogy fűtésre+áramra vagy autózásra akarjuk használni az épp
rendelkezésre álló olajmennyiséget.
Emellé lehúzhatjuk a klotyón az elveinket, mert a seggük nyalása és az általuk kért BÁRMIFÉLE ÁR megadása nélkül senkitől sem fogunk olajat kapni....
... és az AKÁRMILYEN az lehet ARKÁMILYEN...
... EZÉRT létérdeke a társadalmunknak (vagyis nem a társadalmunknak, csak az életszínvonalunknak, amire a jelenlegi stabilitását alapozza a társadalmunk) hogy
erőltetett ütemben keressen megoldást az energiafüggetlenség kérdésére. Kína sem viccből csinálja... pontosan tudja a vezetés, hogy a hatalma a nép jólététől függ,
az pedig a globális ellátólánc megborulása esetén NEM LESZ KÉPES a mostani életszínvonal fenntartásához szükséges alapanyagok előteremtésére... és igen, ott IS
pénzbe kerül az innováció... csak mások a prioritások.
a négytagú német átlagcsalád egy évben egyszer elrepül egy hétre a Kanári-szigetekre - akkor ezzel az egy szál repüléssel elfogyasztja azt az olajmennyiséget, amit amúgy otthon egész évben elautózik?
Nos igen... de errol senki sem fog (sajnos) lemondani.
És gondolom, ha fogsz egy svéd körülményekre optimalizált műszaki cikket... aztán átviszed marokkóba az ott PONT ugyanolyan jól fog működni...
...és fordítva...
..ja nem? Erről beszélek... az infrastruktúra NEM folyamatosan változó paraméterekre van méretezve... ha úgy lenne, akkor sokkal drágább lenne megépíteni..
...a logisztika pedig arra van paraméterezve, hogy az infrastruktúra működik... a termelés pedig a logisztikához van ütemezve...
Abban hogy a gépjármű flotta emisszión való lovaglás értelmetlen, egyetértünk. Nagyából ezt az érvedet nem kellene többször leírni, értjük.
Auralianus is érti, csak makacs ezt leírni neked. :)
Ő ugyanis azon lovagol, hogy nem lesz 15 év semmilyen átállásra, és ezért gyorsabb ütemű átszerveződés kellene. Erre hozza elő folyton az EV témakört, ahol látszik, hogy egy sztárolt, menő területen is 1% körüli az eredmény sok év alatt.
Ezt csak azért vésem ide, hogy ne beszéljetek már el egymás mellett, mert ez itt nem a bíróság :). Őszintén szeretném ha folytatnátok, mert érdekes a beszélgetésetek, de úgy látom megakadtatok.
A világ forog tovább emberiség nélkül is. Ez tény. Az is tény, hogy volt már melegebb és hidegebb is a klíma.
Azt is elfogadjuk, hogy a jégkorszak reálisabb veszély évmilliók alatt mint az hogy Vénusszá válik a Föld szintén évmilliók alatt.
Ezzel szemben a rövidtávú klíma folyamatok az elkövetkező mondjuk 100 évre a fentiektől függetlenül összehozhatnak egy olyat, hogy mondjuk +4-8 °C-ot emelkedik az átlaghőmérséklet (nem írok többet, pedig vannak nagyobb számokkal dolgozó modellek). Ezzel szemben nem érv, hogy hát istenem van ilyen, meg volt is már. Mivel ha ez megtörténhet, akkor azzal számolni kellene. Nyilván ha nem bírja ki az emberiség akkor kipusztul.
Milyen következménye van, lehet egy ilyen folyamatnak?
Alapvetően nem a mobilizáció meg a világgazdaság állapota lesz itt a kérdés, hanem az élelem, édesvíz és egyéb pórias elemi szükségletei az emberiségnek, helyesebben egyes embercsoportoknak.
Menjünk ebbe kicsit bele: párszáz éve még egymástól független embercsoportok éltek a földön, jóval kevesebben mint ma. Nagyjából minden település önellátó volt, sőt az egyes családok, egyedek is önellátóak voltak.
Ha bármi lokális csapás érte őket akkor belehaltak és a környékről hamar benépesült az üres rész, de egy járvány sem tudott igazán végigsöpörni a világon, mert annak is településről településre kellett eljutnia. Egy globális változás ezeket az önálló telepeket nagyobb részt kiirtja akkor is van esély arra hogy egy-egy megmaradó szerencsés telep aztán megint benépesíti a környéket vagy akár a Földet.
Ezzel szemben ma van egy rendkívül sérülékeny civilizációnk, ahol már egy korábban elképzelhetetlen többnapos-hetes globális áramszünet kinyírja a nagyvárosokat, és az azokat ellátó rendszereket. Kimaxoltuk az élelmiszer termelést, ha két nagyobb gabonatermelő vidéken egyidejűleg lenullázódik a termés akkor a világ fele éhen hal. Mindeközben olyan fegyvereink vannak amik önmagában 40-szer képesek minden egysejtűnél szervezettebb élőlényt kipusztítani a földről, amik egy krízishelyzetben ellenőrizetlenül maradnak, csakúgy mint az atomerőművek. Mondhatni akkora öngól felé haladunk ami még az emberiség létezése alatt eddig semmikor nem jöhetett volna össze.
Én a legnagyobb veszélynek az élelmiszer termelés összeomlását látom, mivel a ma használt területeken ellehetetlenül a termelés. Az igaz ugyan, hogy más területeken megnyílik a lehetőség a termelésre, csak ennek a felskálázása ha nem is évtizedek, de azért évek alatt valósítható meg. A jelenlegi termőterületek környezeti feltételei évszázadok alatt alakultak ki, mocsárlecsapolásokkal, erdőirtásokkal. Az új területeken is el fog telni pár év mire érdemi termés lesz. Ha közben a jelenlegi termőterületek kiesnek, akkor az emberiségnek nem lesz ideje átállni, csak jó esetben úgy hogy a népesség 90%-a éhenhal és a maradék 10% közben újra tudja magát szervezni. Erre a régi emberiséggel 99%-os eséllyel lehetett volna nekiszaladni, de a mai emberrel ez nem ennyire kedvező esély.
Szerintem egyébként már elkéstünk, a rendszer tehetetlensége akkora, hogy már most is hiába nulláznánk a kibocsátást akkor is végigmegy a folyamat. Persze ha nem nullázunk, akkor valamennyivel magasabbra lendítjük a hintát.
Az ember ezzel a mentalitással jutott idáig, és ezen a mentalitáson kellene változtatni. Ez az ami miatt elkerülhetetlen a betonfal.
Nézd, fogd fel úgy egyszerűen az álláspontunkban fennálló különbséget, hogy én egyáltalán nem vagyok meggyőződve - kicsit sem - arról, hogy az időjárás, a klíma egy még viszonylag moderáltnak mondható mértékű változása tényleg globális katasztrófát jelentene. Még az is lehet, hogy kifejezetten jobban járunk vele. És az ismert modellek alapján azt is gondolom, hogy a felmelegedés irányába tényleg csak moderált változások várható, hirtelen és jelentős mértékű megfutás nem, úgy tűnik, a bolygó klímarendszere nem így működik.
Te viszont világvégét, rettenetes katasztrófát vársz ettől, és ezt megelőzendő azonnal olyan változásokat szorgalmaznál a technológiai civilizációnkban - amire viszont szerintem nem vagyunk képesek, ha megpróbálnánk, hát beledöglenénk...
A jövő dönti el, melyikünknek lesz igaza, de jelenleg ez a helyzet...
Másrészt viszont az igazi ordas problémának a túlnépesedést tartom, és valahol abszurd, hogy miközben a fejlett világban óriási erőforrásokat áldozunk mondjuk a gépjárművek emissziójának a csökkentésére (egyébként helyesen), közben meg egész egyszerűen magasról le van xarva, hogy a harmadik világban milyen demográfiai folyamatok zajlanak. Ezért írom, hogy olyan szinten rosszak a prioritások, amiből a végén így is, úgy is sírás lesz, és úgyis azzal leszünk végül elfoglalva, hogy tudunk a sűrűjéből kimaradni...
Hidd el, hogy amikor a végén Arábiában, Fekete-Afrikában végül összeomlik az ökoszisztéma, és milliárdos éhes tömeg kezd kenyérharcba - a legkisebb problémánk lesz majd az, hogy mennyi nanorészecskét püfögnek a dízeleink, és hogy okoz-e ez évente az egész kontinensen pár ezer tüdőrákos esetet, vagy sem...
érdekes módon ha NEM a a klímáról van szó, mindenki hisz a disztruptív változások igen közeli eljövetelében :P
A sok sok technologiai tenyezö altal elöallo disrupcio szamomra evidens ... miközben az idöjaras dramai valtozasa altal (allitolag) elöallo gazdasagi összerogyas bekövetkezese nem annyira. Svedorszagban is müködik a gazdasag, Spanyolorszagban, vagy Marokkoban, vagy Nigeriaban is ... annak ellenere, hogy jelentös hömersekletkülönbsegek uralkodnak a mai napon is ...
