Apríték adagagoló építése .Ide lehet írni tapasztalatokat kérdéseket ebben a témában.Sok embert foglalkoztat a kérdés .hogyan lehet kiváltani a gázfűtést ,hogy a komfort azért megmaradjon.
Igen, a fej sokkal kisebb sugárzó forrás, mint a szén, vagy parázsló nagytömegű fa.
Ellenben a háznak sokkal kisebb energiára van szüksége a hőntartáshoz, mint amit a kazán fával tud minimumon. Ilyenkor jön jól a puffer.
De a fejet lehet méretezni úgy is, hogy abban a tartományban működjön jól, ahová a lakás hőigénye esik. Nekem pl. a legnagyobb hidegben sem érte el a 8kW-ot, a fűtőértékből számolva, 0fok környékén pedig 4kW körül mozgott. A relatív kis fejnek megvan a hátránya, hogy a hideg rendszert lassan fűti fel, de egy jó rendszert "egyszer kell" begyújtani. A tisztítások időtartama olyan rövid, hogy nem számottevő a szoba hőfokára, a víz is csak 2..3°C hűl vissza a nagytakarításkor(fejből kiszedem a makacsabb salakot, hetente egszer). Ebben a rendszerben a puffer már nem is olyan jótékony, mert mire azt felfűti...
Régen én is úgy gondoltam, hogy a fejnek tombolni kell, fenéket...
-20-ban szépen folyamatosan ég közepes 20cm-es lánggal, 0fok környékén pedig alig pislákol. Gondolhatnád, hogy ilyenkor nem tökéletes az égés. Igen lehet, de ebből sokkal kisebb veszteség adódik, mint ha teljesen áttenném lángtartásba. A hamuból egyébként nem látszik, hogy ne égne el tökéletesen, mert mindig szürke porszerű, salakmentes a hamu(fűrészpor, vagy szotyihéj esetében). Tehát nem is olyan tökéletlen az a pislákolás ezek szerint. A fogyás sem azt mutatja, hogy több fogyna, mint ha ki-be kapcsolgatná a termosztát, sőt, miután próbáltam úgy is, 1/3 résszel kevesebb fogy, ha nem a fele.
De nem az a célom, hogy olyan rendszert építsen valaki, mint az enyém, én csak próbálom alátámasztani az érvelésemet a gyakorlati tapasztalatokkal.
Szia! Párszor még elolvastam, hátha valamit nem jól értettem elsőre.
A hőtan három fizikai jelenséget említ: Hővezetés(szilárd testek), Hőáramlás(Gázok, folyadékok), Hősugárzás(forró felületek alapvetően).
Az általad említett hősugárzás leginkább forró felületeken jöhet számításba, azaz a gázok hősugárzása elhanyagolható. A gázok energiatartalmukat hőáramlással adják át a testeknek, azaz a mi esetünkben ez az elsődleges hőátadási mód. A fejben izzó fűtőanyag és maga a forró fej is sugároz, de ha ezt külön térbe helyezed, akkor ez is elhanyagolható lesz, de amúgy is jóval kisebb, mint ha tele lenne izzó fűtőanyaggal a tűztér. A hasznosítható energia a füstgázban illetve a lángban(ami ugyanaz, csak nem annak hívjuk, mert látjuk) lesz.
Tehát a legfőbb energiaveszteség a füstgázzal jut ki a kéményen.
A töltettel semmi mást nem teszel, mint megnöveled a kazánod hőcserélő felületét.
Akkor lehetne haszna, ha a kazán hőátadó felülete miatt a füstgáz nem lenne képes átadni az energiáját a víznek, adott teljesítmény igénykor.
A töltet, miután a gáz felhevítette a hőáramlás útján, már sugározni kezd, ami jobb hatásfokkal fog átadódni a hőcserélőnek.
Viszont ekkor a füstgáz hőmérséklete csökken, azaz ugyanott vagyunk, mint ha nagyobb hőcserélőfelülete lett volna eleve a kazánnak.
Tehát ezzel csak akkor érünk el eredményt, ha a kilépő füst hőmérséklete túl magas lenne annál a teljesítménynél, amivel fűteni szeretnénk. Ha a kívánt teljesítmény esetén a füstgáz megfelelő tartományban marad, akkor a további felületnövelés káros, mert túl hideg gázt eredményez.
A sok töltet további hátránya, hogy szábályozhatalanná, túl lomhává teszi a kazánt a nagy hőtároló képessége miatt, valamint egy esetleges vészleállítás szinte lehetetlen lenne a nagytömegű izzó vas miatt!
A felfűtési idő is elég hosszú lesz, arányosan az imént említett tehetetlenséggel.
Összefoglalva, miután a gáz nem sugároz, csak hőáramlás útján tud átadni hőt, és más felület számottevően nincs ami sugározna(fej esetében), ezért a veszteséget csak és kizárólag a füstgáz hőmérséklete és az időegység alatt kijutó mennyisége határozza meg.
Azért is készítenek kondenzációs kazánokat - itt most eltekintve a víz állapotváltozásában rejlő elég nagy energia kiaknázásától - a hőmérséklet csökkenésével a veszteség jelentősen csökken.
Nyugodtan vehetjük szent grálnak a füst hőfokot! :)
Utána kéne néznetek, milyen anyag a hőálló beton, mert azt nem hőszigetelő anyagnak gyártják, ajánlják. Nem minden beton, ami annak látszik. Valószínű más szigetelő anyagból készült az általad látott fej. A Rath kft. nél elég sok anyag kapható és sok adatlap letölthető. Ritka az a szigetlő anyag, ami közvetlenül bírja a lángot! Ezért építik az ilyen kazánokat rétegesre(lángálló réteg, hőszigetelő réteg).
Én csak elektromos kemencéket ismerek közelebbről, amikben 1000°C feletti is lehet a hőmérséklet, szigetelése nem betonból van, hanem erre való hőszigetelő téglákból, vagy gyapotból, kb. 10cm vastagon. Nem fogdosnám meg mikor fel van fűtve így sem csupasz kézzel, mert elég meleg, de nem is lehet, mert egy távtartott perforált lemez védi a meleg felületet ami így is sugároz!
A tűzálló beton, vagy samott természetesen nem a kályha vázát adná, csak benne lenne.
Úgy képzeltem el a dolgot, hogy egy négyszög vagy kör keresztmetszetű fém burkolatban, belül kapna helyet a 3-5 cm vastag beton vagy samott bélés. Ezen belül helyezkedne el a fej, alatta egy kivehető hamuzó fiók, értelemszerűen valahol felül a füstgáz elvezetés és egy levehető fedél a tisztításhoz. Mindez kívülről kapna pár cm tűzálló szigetelést, egy alu hőtükör "fóliát" majd jöhetne az olcsóbb, de jó hőszigetelő kőzet- vagy üveggyapot külső szigetelés. Ez utóbbi réteg kívül lépésálló lenne, hogy ne sérüljön ha véletlenül belerúgok, meg könnyebb belőle doboz formát létrehozni.
Vizes burkolatban nem gondolkodom, végülis nem másik kazánt akarok építeni, csak egy égőteret.
A füst leválasztás tényleg nem egyszerű dolog, szenvednek is vele rendesen az erőművek meg a kohók. Ezt a témát már körüljártam, a meglévő fatüzelési módomhoz is akartam egy sztatikusat építeni, mert engem kimondottan zavar, hogy füstölök. Nem véletlenül forszírozom a levegő előmelegítést, szeretném az anyagot minél tökéletesebben, ezáltal füstmentesen elégetni. Különösebben nem zavarna, ha két-háromhetente meg kellene állnom néhány órára, hogy kicseréljem a füst leválasztóban a patront. A puffer áthidalná, végül is ezért van. A napi három órányi elfoglaltsághoz képest, amit jelenleg a fatüzelés megkíván, valóságos felüdülés lenne. Ha pedig levegőre kerülve a patron anyaga meggyulladna, az azt jelenti, hogy sok, még éghető anyagot tartalmaz, ami ott a helyén is kiégethető lenne belőle, csak a megfelelő módszert kell megtalálni hozzá.
Ha nem válna be a kazán tűztérben a fémforgács, akkor raknék helyette samott légterelőket. De ha beválik, akkor nagyot alakít majd. Képzelj el 100-150 kilónyi halványan izzó vasat, mennyi hőt sugároz az szét minden irányba.
A puffer nem csak fafűtéshez jó, hanem mindenhová, ahol radiátor van a rendszerben. Minden komolyabb gázos mini hőközpontban ott figyel valamekkora tartály és nem csak a HMV miatt. Vegyes kazánnál pedig valóságos áldás a puffer, mert jelentősen megnöveli a fűtési rendszer hatásfokát. Mégpedig azzal, hogy kevesebb hőigény esetén nem kell visszavenni a vegyes kazán teljesítményét -mert akkor drámaian romlik a hatásfoka-, hanem teljes grafton üzemelhet és a fölösleges hőt felveszi a puffer. Annak ellenére a legjobb hatásfokú a vegyeskazán teljes teljesítményen, hogy nyilvánvalóan ekkor távozik a legtöbb hő a füsttel együtt. Ez a látszólagos ellentmondás rávilágít arra, hogy a vegyes tüzelésű kazánon belüli hőcsere jelentős része nem a levegő közvetítésével zajlik. Hanem hővezetéssel és hősugárzással. Minél magasabb a hőmérséklet a tűztérben, annál inkább eltolódik az arány a hősugárzás javára. Itt négyzetes összefüggés van, a kétszeres hőmérsékletű test négyszer annyi energiát sugároz ki. A hővezetés tudtommal lineáris. Ha lecsökken a hőmérséklet a tűztérben, akkor arányaiban megnő a levegő által szállított hő jelentősége. De a viszonylag alacsony hőmérsékletű levegő igen rossz hatásfokkal tudja átadni az általa szállított hőt a kazán fém alkatrészeinek, (a levegő az egyik legrosszabb hővezető) ellenben szépen kicsapódik belőle a kátrány az alacsony hőmérsékletű fémre, tovább rontva a felület hővezető képességét. A maradék hő pedig a levegővel együtt egyszerűen kisunnyog a kéményen.
Úgy gondolom, hogy lemez-, de főleg öntvénykazánoknál arra kellene törekedni, hogy bármely fűtési mód esetén a hőt még azelőtt kivegyük a fűtőanyagból, mielőtt jelentősen felmelegíti a levegőt, mert ezekkel a kazánokkal nem a füsgázból lehet a legjobb hatásfokkal kinyerni a hőt, azt még előtte meg kell tenni. Ezért egy-egy jól elhelyezett hővisszaverő felület és hőtároló elem sokkal többet segíthet a hatásfok javításában, mint a füsthőfok alacsonyan tartása, annak káros hatásai nélkül.
Ezzel természtesen nem azt akartam mondani, hogy amit eddig csináltál az rossz, (sőt!) csak ha nem szent grálként tekintesz a füsthőfokra, akkor esetleg látótérbe kerülhetnek egyéb hasznos lehetőségek is.
A hozzászólásodért pedig külön köszönet, mert enélkül biztos nem jutott volna eszembe egy kicsit mélyebben elgondolkozni ezeken az összefüggéseken!
Szia! Nekem külön motor, de lehet bármilyen egyedi megoldás, lánc, fogaskerék, bordásszíj stb. Lényeg, hogy a második csiga legalább kétszer gyorsabban forogjon, mint az első.
Még új vagyok ezen az oldalon, csak ma kapcsolodtam be, de sok érdekes dolgot találtam ezekről az apríték égető berendezésekről. Az én kérdésem igazából az lenne, hogy nem-e lenne valaki olyan, aki Bács-Kiskun megyében épített ilyen berendezést, és esetleg megengedné, hogy ezt megtekintsem. Vagy esetleg más megye is szóba kerülhet, mert sűrűn járom az országot, és lehet, hogy messzebb is elmennék megnézni. Előre is köszönöm, ha valaki tud segíteni!!!
Szia! A külső külön égéstér jó megoldás lehet ilyen kazánoknál is. Viszont a hőálló beton legfeljebb a belső burkolatnak felelne meg, mert elég komoly hőszigetelést kell biztosítani, ahhoz pedig más anyag szükséges. A tűztérben 1000°C körüli lesz a hőfok, a külső fal nem lehetne több 30..50°C-nál. Tehát még a vízteres külső burkolat is szóba jöhetne a szigetelésen kívül, akkor nem is kéne akkora. Ha csak szigetelés lesz, akkor viszont több mint 10cm hőálló szigetelésre lesz szükség.
A füstleválasztás szerintem elég nehéz feladat, szinte megoldhatatlan. Elég macerás a forró töltetet cserélgetni(forró, füstöl, begyullad!, stb.). Külön ezért leállni pedig elég időigényes, kényelmetlen és veszteséges.
A kazán terében a töltet szerintem több problémát okozna, mint hasznot, de ki lehet próbálni.
A pufferes fűtés a fához ideális, azaz a szakaszos fűtéshez. A legjobb hatásfok, mint kiderült, akkor érhető el, ha folyamatosan üzemel a kazán, nagyon kicsi hőingadozással. A puffer gyors felfűtése, füstgázzal kijutó nagy hőveszteséget okoz. Ha lassan fűtjük, akkor meg feleslegessé válik a puffer. Én pont a fejes és a pufferes fűtés között választottam annó. Mindkettőnek nem látom értelmét, de ha már van puffer, együtt használatuk akkor is sok dilemmát okoz.
Véleményem szerint a legjobb hatásfok akkor érhető el, ha nagy radiátor felületek vannak a lakásban, ezért alacsony vízhőfokkal lehet operálni, a kazán túlméretezett a szükséges folyamatos teljesítményhez képest, mert így érhető el a relatív nagy hőátadó felület(ami nálam pl. kb. 4kW vs. 40kW), ezért a füst hőfoka alacsony lehet.
Egyértelmű, hogy a füsttel megy ki a legtöbb energia, tehát a levegő áramlást is a szükséges minimumra kellene szorítani és a füsthőfokot a szükséges legalacsonyabban kéne tartani, mert nem mindegy, hogy egységnyi idő alatt mennyi forró levegő jut ki a kéményen.
Itt jönne be a kondenzációs megoldás, ami sok plusz problémát vet fel. Leginkább a korrózív kátrányos barna lével nem lehet mit kezdeni, mert ugye ez nem egy gázkazán, ahol tiszta a lecsapódó pára.
Marad a 100°C feletti füsthő és a jó hatásfokkal működő fej és a kémény időnkénti kiégetése! :)
Sziasztok, régen jártam erre, bár nagyjából figyelemmel kísértem a fejleményeket. Utólag is elnézést kérek mindenkitől, akinek nem reagáltam valamelyik kérdésére!
Egyébként egyre inkább hajlok arra, hogy egy külső kis kályhát építek, és csak a meleg égésterméket vezetem bele a kazánba, de azt a vizes rostély alá.
Így teljesen szabad kezet kapok az égető megtervezésében, nem kell igazodnom a kazánhoz. A rostély alatti betáplálás növeli a hatásfokot is és előtte valami egyszerű füstleválasztót is tudok csinálni, így kevésbé koszolódik el a kazán. Most már csak azt kell kitalálnom, hogy mindezt hogy helyezzem el a kazánházban. Mivel az égetőt csak nyáron akarom megcsinálni, ráérek agyalni a dolgokon.
Füstleválasztónak néhány tíz dm3-nyi esztergályozásnál keletkező fémforgácsot tennék egy kivehető kapszulában a füst útjába, amit így gyorsan lehetne cserélni, ha megtelik. Sőt, ezzel az anyaggal meg lehetne tölteni a kazán tűzterét is, -vagy száz kilónyi beleférne- ami igen jó hőtárolónak bizonyulna. Ha előtte viszonylag jól meg tudnám tisztítani a lebegő részektől az égésterméket, akkor a kazánban már nem is koszolódna a fémforgács. Az apríték égetése közben elvileg nem is képződik sok füst, így még működhet is a dolog.
Szóval egy kicsi külső hőszigetelt kályha lenne az égető, olyasmi fejjel, mint Totya3-é, belül az egész hőálló betonból, vagy samottból megcsinálva. A befúvott levegőt a lánggal előmelegíteném, ami jót tenne az égésnek. Így gyorsabban eléri az üzemi hőfokot a rendszer és talán kevésbé is füstöl majd. Mivel nekem van puffer tartályom, nem kell centizgetnem a füsthőfokot, valószínűleg a szabályozás is nagyon egyszerű lesz majd.
Egyelőre ez a terv, ha valakinek van esetleg kóbor ötlete, szívesen veszem.
Ez egy régi kép, már csináltam egy tisztító ajtót az ajtóra. Alul max 5cm magas fej férne be, de akkor a hamu nem tudna lehullani. Holnap csinálok képet róla.
Nagyon közel van a tálcákhoz, ez sokat számít negatívban. Hogyan tudod tisztítani a réseket? Most már naponta kétszer tisztítom, mert 10°C mászik el a füsthőfok 12óra alatt a lerakódásoktól, ami egyébként alig pár mm!
Nem fér be egy lapos fej a rostély felett? Vagy a rostély belelőg az ajtóba? Nincs egy képed az alsó ajtóról nyitva?
Csak felül lehet, mert öntöttvas kazánom van, és a rostély nem kiszedhető. Fával nagyon jó hatásfokú, mert a rostélyban is víz megy, de égetővel nem....
Ja igen, nem válaszoltam a kérdésedre, hogy hol kerl az anyag a fejbe. A fej egy könyök(patentív). Az anyagot a csiga tolja bele a belépőnyílásán keresztül(zöld gyűrűhöz illeszkedik a beadagolócső).
Szia! Ez is tök jó megoldás! Annyit változtatnék, hogy a rugók kiérnének a falig, mert így sok ott maradhat és van olyan is, hogy felboltosodik a tartály szélénél a falnál. Nekem volt ilyen, amíg nem hosszabbítottam meg...
