a szabvány szerint a vízszintes égéstermék elvezetés nem tartozik a kéményseprő kompetenciájába, így ha a cső iránytörés nélkül vízszintesen kerül kivezetésre (de ezt csak tetősík fölé lehet), akkor elvben nem kell kéményseprő vizsgálat.
azért elvben, mert mind a gáz- mind a kéményseprő szolgáltatást rendező jogszabályokban benne van az, hogy a szolgáltató saját hatáskörben alakítja ki az engedélyeztetés és a vizsgálat rendjét és szabályait, figyelemmel a szakmai követelmények és biztonsági előírások betartására.
és mivel szabvány nem kötelező, így vagy alkalmazza valaki, vagy nem. tehát lehet olyan, hogy a gázszolg. mindenre kér kéményseprő vizsgálatot és olyan is (na ez csak lvben), hogy semmire elég neki a kivitelező nyilatkozata. (pl. pest megyében elég volt egy ideig használatba vételhez a femű nyilatkozata, hogy a kémény ok-s, ki sem mentek megnézni)
Ja és ha emlékeim nem csalnak a Pest megyei kéményseprőknél is így volt, még amikor voltak Pest megyei kéményseprők, no de a politika, meg a globalizáció sok mindent megváltoztat......
A FŐGÁZnál van egy szabály, azt hiszem 2m-ig, ha a gázkészülék saját rendszerű kéményét építik be, a FŐGÁZ nem kér kéményseprő nyilatkozatot a rákötéshez.
Pontos es gyors valasz kellene a kovetkezo ugyben: Azt hallottam, hogy abban az esetben, hogy ha a kazabol a fustgaz kivezeto cso iranytores nelkul megy ki es a hossza nem eri el a 3 metert, akkor az nem minosul kemenynek, ergo nem kell engedelyeztetni a kemenyseproknel, igy sporolnek vele kozel 50 rugot. Viszont egy masik forrasbol azt hallottam, hogy ez a "szabaly" csak Budapest teruleten belul ervenyes, en viszont Sulysapon elek, igaz az is FoGaz-hoz tartozik... mi az igazsag? Tuti biztos valasz kellene, vagy esetleg info, hogy hol erdeklodjek.
Saválló csőnek mennyire elenyésző a hőtágulása, azaz ha a cső körül van rakva téglával "passzentosan" (vagy a kémény felfúrva és becsövezve), akkor fűtés alatt nem tágul annyit, hogy esetleg megrepesztheti a kémény oldalát?
Felénk nem jellemzőek a pellet tüzelő berendezések. Kvázi lámpással kéne keresni ... szegények az emberek ... Mondjuk ettől még illik ismerni a lehetőségeket. Amúgy a méretezés jó volt?
köszi az infot! cimboráméknál tuti tömörtelen a kondikazán elvezetése, és kíváncsi leszek, vizsgálják-e valóban, mert volt egy előzetes szemrevételezés, és akkor azt mondták neki, jó lesz ez így...
T fefefe! Vagy úgy ahogyan azt írtad, vagy koncentrikus rendszer esetén közvetett módon vizsgálják. Ez anyit takar, hogy működés közben az égési levegő oldalból vett levegő-összetételt vizsgálják, ha égésterméknyomokat találnak benne, akkor a rendszer valamely pontja tömörtelen. Szétválasztott rendszer esetén, nyilvánvalóan csak a közvetlen nyomásvizsgálat lehetséges.
a füsttömörséget hogyan mérik szakszerűen, pl. egy kondis gázkazán esetén? gondolom, nem dugózzák le a füstgázelvezető végeit, mint egy nyomáspróbánál...
T mistro1! A 27/1996 (X.30.) BM. rendelet 2.§ (2) alatt olvasható 8db közvetlen élet- vagy tűzveszélyt jelentő hibák esetén, azonnali hatállyal felszólítanak a berendezés használatának beszüntetésére, és értesítik a megfelelő hatóságot és gázszolgáltatót. Az említett hibák közül a "tömörtelenség" a gáztüzelő berendezések esetén a legveszélyesebb, és a legkevésbé felfedezhető. Ebben az esetben a kémény helyreállítása béleléssel történik. A tömörtelenséget meg lehet állapítani szemrevételezéssel, pl: hatalmas repedés a kéménytesten, tisztítóidonok teljes hiánya stb. ezek evidens dolgok, de a legtöbb esetben csak úgynevezett füsttömörség, "füstnyomás" próbával lehet feltárni a nemmegfelelőséget, amit a négyévenkénti műszaki felülvizsgálat során kell végezni. Egyszóval, hibát vagy hiányosságot feltáró szakvéleményt, figyelmeztetést kell kapnod ahhoz, hogy önszántadon kívül kéményfelújításba, bélelésbe kelljen kezdened! Ha ilyen jellegű, nagymérvű hibákat nem tárnak fel, akkor javasolhatnak ilyen olyan indokkal (nem feltétlenül minden alapot nélkülözve) bélelést, de pl.: mert a jogszabályok szabványok megváltoztak duma felejtős. Ha viszont elkerülhetetlen a javítás, felújítás, akkor sajnos csak hatályos előírások figyelembe vételével lehet ténykedni a kéményen.
A felújítás költségviselője közös használatú kémények esetén, tuti hogy a társasház, de a tiéd egyedi kémény, kvázi saját használatú ... érdemes utána nézni a társasházi szerződésben szabályzatban. Ha mindenkit köteleznek ilyenre akkor a társasház a hitelfelvétel okán sokszor összefog, de így kétséges. Ha a szerződés közös tulajdonba vonta akkor viszont nyert ügyed van, bár akkor az éves seprési díjat is a társasházon keresztül fizetitek.
T gmkiev! Nem ismervén az Ecoidro működését (bár a venti teljesítményét semmilyen leírásban nem találtam, csak annyit, hogy az égéstermék elvezetését is az végzi) valamint csabilc4 kivitelezésre vonatkozó adatait ellenőrzöttnek gondolva, egyértelműen csak magasabb nyomás jöhetett volna szóba, ezért feltételeztem a minimum P1 nyomásosztályú elvezető szükségességét. Ennek megfelelően mondtam, hogyha nincs ilyen jellegű túlnyomás, akkor a kigondolt elvezetési mód (depressziós) mellett nem fog működni a rendszer. Hsz-ed és az időközben megküldött rajz alapján a méretezés meg is mutatja, hogy a keletkező huzat a tömegáramból és a kémény kialakításból adódó saját ellenállást sem képes legyőzni nemhogy a megkövetelt 12Pa huzatszükségletet biztosítsa. Ha depressziósan kell elvezetni az égésterméket akkor ehhez bizony kémény kell. Úgyhogy ugyan az az álláspontunk, csak én az elgondolást megfelelőnek hittem.
Budapesten, társasházban lévő béleletlen kéményem van, amibe konvektor van kötve. Kötelezhetnek-e a kéményseprők a kémény kibélelésére? A tavalyi kéményseprői ellenőrzés papírja nincs meg, mivel bérlő lakik a lakásban. Idén várhatóan mire számítathatok? Elzárhatják-e a gázt, vagy vagy milyen haladékot szoktak adni, ha kötelező bélelni? Lekapcsolás előtt tömörségvizsgálatot kötelező csinálni? Köszönöm szépen a segítséget! Üdv: M
Az alábbi képek egy új építésű ház, új építésű Schiedel kéményéről készültek egy kb. 35 mm-es, 45 perces esőzés (kemény zápor) után. Mi lehet a probléma, illetve mi a megoldás?
Magyarországon sok százezer, ha nem több millió kémény van és ezek nagyrésze már bélelt. Vagy aluminiummal vagy acéllal. Nem azt mutatja a statisztika , hogy pont a kéménybe csap be a villám. Egyébkét is ha leveszed a kalapot akkor is becsap, ha úgy van kedve.
Egyébként csinálj villámhárítót ! Minden középületre - kötelező. Le koppintod.
Eccerű első látásra : felfógó - levezető és földelő.
Koppints !
Ha meg nem használt , befeded. Odaszoktatod a gólyákat építenek rá szép nagy fészket, ha nem tetszik a megoldás, ráhúzol egy műanyag hordót ( szomszéd lehet kinevet, de a műanyag jól szigetel. )
"Hogyan lehetne azt levenni, ill mit lehetne tenni a helyére?"
Fogsz egy bádogvágó lemezollót felmégy a tetőre és levágod ! 3 lemezláb tartja !
Semmit nem teszel a helyére, hanem a felső megoldásokból választasz !
Viszont fedésnél nagybetükkel írd ki ha gázkészüléked van a készlék indító gombjára, hogy vigyázat füstgázevezetés nincs , visszaállítandó az eredeti állapot.
Szilárdnál lényegtelen, ott mivel orránszáján jön majd a füst a kályhából, csak észreveszítek.
Ezt most nem értem. Ezek szerint a d80mm kevés lesz, vastagabb kémény kell?
Ennyire speciális az esetem?
Nem épült még új ház ecoidroval, szerelt kéménnyel?
Mindenki falazottba (pl. uniplus) köti be?
Eredetileg nálam is felépült egy uniplus félig, de annyira szarul lett falazva, hogy egy kis vésővel és kalapáccsal lebonottam, és komplett el tudtam adni, minden darabja ép volt. :)
Ezért váltottam szerelt kéményre, emellett szerintem szebb is egy inox cső, mint egy 32x32-es pillér.
Segítségeteket szeretném kérni. Adott egy vidéki palatetős családi ház, aminek van egy nem használt acélcső betétes kéménye. Ennek a tetején van egy acél "esővédő", amit igen veszélyesnek tartok villámcsapás miatt. Mi a véleményetek róla?
Hogyan lehetne azt levenni, ill mit lehetne tenni a helyére?
Aztán nagyon nem valószínű, hogy eggen az átmérőben valamilyen huzat egyáltalán létrejön.
Megjegyzem még, hogy a kéményseprők sem díjaznák, illetve díjjazzák az ilyen kis átmérőt, mivel nem tudják zisztítani.
A pelletes berendezéseknél a beépített ventillátor nem tolja ki hagyományos értelemben az égésterméket, csak kisegíti a berendezésből. A többi a kémény huzat feladata. Természetesen vannak iparosok, akik kémény nélkül is bekötik e berendezéseket, de igazából ez több kérdést is felvet a műszaki megoldáson kívűl.
T gmkiev! A berendezés egy ventilátor segítségével látja el az égési levegő hozzávezetést, és az égéstermék elvezetését. Amennyiben a füstcsőcsonkon a nyomás meghaladja a 30-40Pa-t, akkor túlnyomásos égéstermék elvezetés a "menő". Gondolom ezért is engedélyezett a a 80mm-es kürtőkeresztmetszet, mivel a tömegáram figyelembe vételével, a szükséges huzatmennyiség és a kürtő belső áramlási ellenállását véve, egy DN 80, szimplán atmoszférikus kürtő vélhetően képtelen lenne a keletkező égésterméket eltávolítani. Ezért gondoltam, hogy egy P1 nyomáskategóriába tartozó elvezető fog épülni. Valszeg tévedtem, de ebben az esetben szívesen nyomnék egy áramlástechnikai méretezést. (mivel nincs nálam a hardverkulcs, csak hétfőn fog menni.) A kivitelezős részre pedig már megkeptad a választ egy másik topiktárstól.
Sőt a füredi úti meg egyéb lakótelepeken lévő házak lakásaiban sincs egy fia kémény se és mégis megvannak. Ha lenne valami nagy durranás, bonyodalom a fűtéssel , bizony sok sirás rivás lenne.
Elsőnek leégetnék a villamos hálózatot, majd a többi, had ne soroljam !
