Mi a teendő, akkor ha a szereltkéményt ugyan megszerelte a vállalkozó(ez kifizetve), de a kéményseprők felé az ügyintézést a megállapodásnak megfelelően nem hajlandó tovább intézni. Át veszik így, vagy keresnem kell valakit aki hajlandó megtervezni stb.... Ha nem találok ilyen embert, akkor az új kémény miatt kinéz valamilyen bünti.
Először is melyik településen építettétek és át fogjátok-e vetetni kéményseprőkkel? Van-e a kémény teteje alatt maximum 6m-re tisztítóajtó?
Budapesten a FŐKÉTÜSZ még létrát+kéményjárdát is elő fog írni a kéményhez, mert ők nem fogadják el az alulról tisztítást. Ebben az esetben nem csak a kéményt kell merevítened, de még a létrát+kéményjárdát is tartania kell a szerkezetednek......
építettünk egy kandallókéményt, (uniplus 18cm) full 9 m és a tetőn kívüli rész kb 2.4 m.
Kérdés: mivel kellene a tetősík feletti részt merevíteni és hogyan ?
Az építési útmutatóból látom, hogy van saját rendszerük - ezt nem vettük észre - illetve a katalógus utólagos rögzítésre szögvasat ajánl cikk cakkban összefogatva.
Ha ez utóbbi mellett döntünk, akkor mi lenne a praktikus sorrend? Először rögzítsük szögvassal (hegesztés v önmetsző) és utána pucoljuk be, v fordítva? Kb mekkora szögvas kell egy 36x36-s külső átmérőhöz?
Láttam, hogy van a schiedelnek valamilyen téglahatású egységcsomagja is, ha esetleg vkinek van ilyen, az leírhatná, h konkrétan miből áll. Arra gondolok, mekkora méretűek a lapok (?), illetve ez a rendszer elbírná-e az aláfalazást? (2-3 cm). Mert ha emellett döntenénk esetleg, akkor feltételezem, hogy mindenképp a vasalással lenne praktikus kezdeni és utána kellene ezeket a lapokat felragasztani..
Azért egy dolgot nem értek. A kémény bélelése mindenképpen túl megy a falazott kürtőn, így azt bármivel is fedik le belecsaphat a villám. Az hogy fölötte van egy műanyag tárcsa, még nem fogja megóvni a villámcsapástól, mert a kisülés oldalról meg fogja kerülni a tárcsát.
Ha annyira tartassz a villámcsapástól inkább villámhárítóban gondolkodj.
"Magyarországon sok százezer, ha nem több millió kémény van és ezek nagyrésze már bélelt. Vagy aluminiummal vagy acéllal. Nem azt mutatja a statisztika , hogy pont a kéménybe csap be a villám."
Szia! Hááát szerintem padig szereti a villám a fém tetejű kéményeket. A környéken 2-t is tudok, amelyikbe belevágott.( a mellette lévő "sima" kémény helyett). Na jó, persze igazad van nem kell rögtön a legrosszabbra gondolni, de a tetőtérben lakva elég kellemetlen lenne egy villámcsapás...
És esetleg van olyan más anyagú esővédő amivel ki lehet váltani?
nem ismerek, de ha szükség lenne rá, akkor már gyártanák. viszont van olyan készülék aminek a készülék kitorkollása vizszintesen áll. igen, könyökkel fordul el, de mivel a könyök még a készülékhez tartozik illetve valamelyik kéményes szabvány szerint az még csak bekötésnek számít, az abba csatlakoztatott füstcső egyenes.
a szabvány szerint a vízszintes égéstermék elvezetés nem tartozik a kéményseprő kompetenciájába, így ha a cső iránytörés nélkül vízszintesen kerül kivezetésre (de ezt csak tetősík fölé lehet), akkor elvben nem kell kéményseprő vizsgálat.
azért elvben, mert mind a gáz- mind a kéményseprő szolgáltatást rendező jogszabályokban benne van az, hogy a szolgáltató saját hatáskörben alakítja ki az engedélyeztetés és a vizsgálat rendjét és szabályait, figyelemmel a szakmai követelmények és biztonsági előírások betartására.
és mivel szabvány nem kötelező, így vagy alkalmazza valaki, vagy nem. tehát lehet olyan, hogy a gázszolg. mindenre kér kéményseprő vizsgálatot és olyan is (na ez csak lvben), hogy semmire elég neki a kivitelező nyilatkozata. (pl. pest megyében elég volt egy ideig használatba vételhez a femű nyilatkozata, hogy a kémény ok-s, ki sem mentek megnézni)
Ja és ha emlékeim nem csalnak a Pest megyei kéményseprőknél is így volt, még amikor voltak Pest megyei kéményseprők, no de a politika, meg a globalizáció sok mindent megváltoztat......
A FŐGÁZnál van egy szabály, azt hiszem 2m-ig, ha a gázkészülék saját rendszerű kéményét építik be, a FŐGÁZ nem kér kéményseprő nyilatkozatot a rákötéshez.
Pontos es gyors valasz kellene a kovetkezo ugyben: Azt hallottam, hogy abban az esetben, hogy ha a kazabol a fustgaz kivezeto cso iranytores nelkul megy ki es a hossza nem eri el a 3 metert, akkor az nem minosul kemenynek, ergo nem kell engedelyeztetni a kemenyseproknel, igy sporolnek vele kozel 50 rugot. Viszont egy masik forrasbol azt hallottam, hogy ez a "szabaly" csak Budapest teruleten belul ervenyes, en viszont Sulysapon elek, igaz az is FoGaz-hoz tartozik... mi az igazsag? Tuti biztos valasz kellene, vagy esetleg info, hogy hol erdeklodjek.
Saválló csőnek mennyire elenyésző a hőtágulása, azaz ha a cső körül van rakva téglával "passzentosan" (vagy a kémény felfúrva és becsövezve), akkor fűtés alatt nem tágul annyit, hogy esetleg megrepesztheti a kémény oldalát?
Felénk nem jellemzőek a pellet tüzelő berendezések. Kvázi lámpással kéne keresni ... szegények az emberek ... Mondjuk ettől még illik ismerni a lehetőségeket. Amúgy a méretezés jó volt?
köszi az infot! cimboráméknál tuti tömörtelen a kondikazán elvezetése, és kíváncsi leszek, vizsgálják-e valóban, mert volt egy előzetes szemrevételezés, és akkor azt mondták neki, jó lesz ez így...
T fefefe! Vagy úgy ahogyan azt írtad, vagy koncentrikus rendszer esetén közvetett módon vizsgálják. Ez anyit takar, hogy működés közben az égési levegő oldalból vett levegő-összetételt vizsgálják, ha égésterméknyomokat találnak benne, akkor a rendszer valamely pontja tömörtelen. Szétválasztott rendszer esetén, nyilvánvalóan csak a közvetlen nyomásvizsgálat lehetséges.
a füsttömörséget hogyan mérik szakszerűen, pl. egy kondis gázkazán esetén? gondolom, nem dugózzák le a füstgázelvezető végeit, mint egy nyomáspróbánál...
T mistro1! A 27/1996 (X.30.) BM. rendelet 2.§ (2) alatt olvasható 8db közvetlen élet- vagy tűzveszélyt jelentő hibák esetén, azonnali hatállyal felszólítanak a berendezés használatának beszüntetésére, és értesítik a megfelelő hatóságot és gázszolgáltatót. Az említett hibák közül a "tömörtelenség" a gáztüzelő berendezések esetén a legveszélyesebb, és a legkevésbé felfedezhető. Ebben az esetben a kémény helyreállítása béleléssel történik. A tömörtelenséget meg lehet állapítani szemrevételezéssel, pl: hatalmas repedés a kéménytesten, tisztítóidonok teljes hiánya stb. ezek evidens dolgok, de a legtöbb esetben csak úgynevezett füsttömörség, "füstnyomás" próbával lehet feltárni a nemmegfelelőséget, amit a négyévenkénti műszaki felülvizsgálat során kell végezni. Egyszóval, hibát vagy hiányosságot feltáró szakvéleményt, figyelmeztetést kell kapnod ahhoz, hogy önszántadon kívül kéményfelújításba, bélelésbe kelljen kezdened! Ha ilyen jellegű, nagymérvű hibákat nem tárnak fel, akkor javasolhatnak ilyen olyan indokkal (nem feltétlenül minden alapot nélkülözve) bélelést, de pl.: mert a jogszabályok szabványok megváltoztak duma felejtős. Ha viszont elkerülhetetlen a javítás, felújítás, akkor sajnos csak hatályos előírások figyelembe vételével lehet ténykedni a kéményen.
A felújítás költségviselője közös használatú kémények esetén, tuti hogy a társasház, de a tiéd egyedi kémény, kvázi saját használatú ... érdemes utána nézni a társasházi szerződésben szabályzatban. Ha mindenkit köteleznek ilyenre akkor a társasház a hitelfelvétel okán sokszor összefog, de így kétséges. Ha a szerződés közös tulajdonba vonta akkor viszont nyert ügyed van, bár akkor az éves seprési díjat is a társasházon keresztül fizetitek.
T gmkiev! Nem ismervén az Ecoidro működését (bár a venti teljesítményét semmilyen leírásban nem találtam, csak annyit, hogy az égéstermék elvezetését is az végzi) valamint csabilc4 kivitelezésre vonatkozó adatait ellenőrzöttnek gondolva, egyértelműen csak magasabb nyomás jöhetett volna szóba, ezért feltételeztem a minimum P1 nyomásosztályú elvezető szükségességét. Ennek megfelelően mondtam, hogyha nincs ilyen jellegű túlnyomás, akkor a kigondolt elvezetési mód (depressziós) mellett nem fog működni a rendszer. Hsz-ed és az időközben megküldött rajz alapján a méretezés meg is mutatja, hogy a keletkező huzat a tömegáramból és a kémény kialakításból adódó saját ellenállást sem képes legyőzni nemhogy a megkövetelt 12Pa huzatszükségletet biztosítsa. Ha depressziósan kell elvezetni az égésterméket akkor ehhez bizony kémény kell. Úgyhogy ugyan az az álláspontunk, csak én az elgondolást megfelelőnek hittem.
Budapesten, társasházban lévő béleletlen kéményem van, amibe konvektor van kötve. Kötelezhetnek-e a kéményseprők a kémény kibélelésére? A tavalyi kéményseprői ellenőrzés papírja nincs meg, mivel bérlő lakik a lakásban. Idén várhatóan mire számítathatok? Elzárhatják-e a gázt, vagy vagy milyen haladékot szoktak adni, ha kötelező bélelni? Lekapcsolás előtt tömörségvizsgálatot kötelező csinálni? Köszönöm szépen a segítséget! Üdv: M
