Apríték adagagoló építése .Ide lehet írni tapasztalatokat kérdéseket ebben a témában.Sok embert foglalkoztat a kérdés .hogyan lehet kiváltani a gázfűtést ,hogy a komfort azért megmaradjon.
Szia! A csiga több okból lett ilyen. Első, hogy ezt könnyen el tudtam készíteni itthon. A másik, hogy láttam valahol, hogy ilyen csigákat használnak két, vagy több anyag összekeverésére a szállítás során. Tehát ez nem csak szállít, hanem kever is, ami jótékonyan hat a beszorulások ellen.
Jól látod, csak a relén múlik mit kapcsolsz be vele.
Akkor nem papírport lehet venni az említett helyen? Fűrészporral nincs gondom a beszerzés terén, bár ez is ár függő, hogy érdemes-e elmenni távolabbra érte. Kérlek írd meg a forrás címét, írtam levelet a címedre.
Te milyen port szeretnél kipróbálni?
Kész kazánrajzom nincsen, csak elképzeléseim, lehet nem is jók, még sokat kell dolgoznom rajta.
Ez lemaradt az elöbb, azt írtad az egyik hozzászólásodban, hogy szeretnél építeni egy kazánt, ha lenne valami jó kazán rajzod, amit megosztanál velem nagyon szivesen venném.A z én kazánom már közel 30-éves , gyári lemez kazán(már új álná a helyét) denemtudom milyet kellene csinálni.
szia!A kérdésem az, acsiga miért nem folytatolagosan van hegesztve, hanem eltolva egymástól. Amásik kérdésem, ezzel az elektronikával lehet e 3-fázisú motort kapcsoltatni, vagy ez csak a kapcsoló relén múlik.Már szedegetem az anyagot amechanikai részekhez.
Amit a multkor irtam, hogy ebből aporbol ha vinnék neked 1-2 zsákkal , mert én nagyon kíváncsi vagyok, hogy az hogy ég abba a fejbe. Amultkor én nem jó anyagot irtam neked, az nem papír por, hanem fapor.
Ezek komoly cuccok! Érdekes ez az oldalról bepotyogtatós. Azért érdekelne, hogy fűrészporral hogyan működne, mert szerintem azonnal lepotyogna az egész alulra. Faaprítés, pellett, fa, azzal okés.
Ez a lambda szerintem csak parasztvakítás, na de mindegy... :)
Egyébként nem akarom én túllihegni, van pufferem, így elég egy fix teljesítményre belőnöm a rendszert, tehát valószínűleg elég lesz a füsthőfok, de érdekel, hogy hogyan használják. Egy mérést majd mindenképpen megérdemel a dolog, de ahhoz először működni kell a rendszernek. Megvan az első adag aprítanivalóm, megvettem az egyik csigamotort+hajtóművet, szereztem 200 literes hordót napi tartálynak ... haladok.
Passzív ház!? Na ez érdekes, sajna nem e topic témája, van ilyen téma valahol, ahol résztveszel?
A lambdát eddig kizárólag faelgázosítóban és gázkazánokban láttam. Gondolom a lerakódások elég nagy gondot okozhatnak a mérnököknek.
Maga a szabályzó kör működése elvileg nem túl bonyolult, viszont nagyon sok tényező megtévesztheti, ha nem csak a tökéletes égés beállításához szeretnénk használni a jelét, hanem a beadagoláshoz is.
A gond az, hogy akkor is növekszik az oxigén koncentráció, ha elégett a tüzelőanyag és akkor is, ha a beadagolás után egy nedvesebb anyag esetén nem gyullad be azonnal, és tökéletlen lesz az égés. Ezért ebből közvetlenül nem lehet eldönteni, hogy beadagolni kell, vagy vissza kell venni a levegőt.
Ha más, mondjuk nyelves szabályzásthasználunk,akkorlehettartani az ideális oxigén arányt, mert ott csak a levegőmennyiséget kell szabályozni.
Viszont itt megint felvetődik egy kérdés, hogy mit is akarunk? Az ideális égéhez adott mennyiségű oxigén kell, ez tiszta, de ha ez túl magas füsthőfokot okoz, én meg alacsonyat szeretnék, akkor minek a lambda, ha felülbírálom a füsthőfokkal?
Még egy fontos kérdés, hogy az égés tökéletlensége okoz-e több veszteséget, vagy a kéményen kirohanó - tökéletes égéssel égő - égéstermék? :-)
Emellett a rövid élettartama és az ára miatt is óckodok tőle.
Igen a passzívház a tuti, de ott is kell azért néha fűteni. Apríték égetőt én is szeretnék, de szerintem a lamda szondás szabályzás nem biztos, hogy nekem jó lenne. Az égető teljesítményét lehet ugyan változtatni, de eljön a pillanat amikor nem tudod lejjebb venni és ki kell, hogy kapcsoljon vagy tűztartás. Amikor rendesen megy a fej akkor nincs látható füst. Azért kell, hogy a fej minnél melegebb legyen mert akkor égnek el a legjobban a fagázok.
"Ha netán tönkremenne a kazánom, akkor a következő kazánomat magam fogom építeni, és 40°C kilépőfüsthőfokot szeretnék elérni. Füstventilátorral, ellenáramú vízzel, kondenzációval, automatán állítható hőátadó felülettel, öntisztítósan. Azért remélem mostanában nem kell nekiállnom! :)"
Én is ezt tervezgetem, de mindig arra jutok, hogy ez már a következő házamban lenne, oda pedig -lévén passzívház - semmi szükség ilyesmire :-)
Most viszont nekiláttam én is az égetőfejnek + ágaprítónak. Éppen szabadalmakat bújok, hogy hogyan építik fel a szabályzási köröket O2 (lambda) szenzorral.
Szia! Örökös a harc a káros mellékhatások és a jó hatásfok elérése között.
Régen, mikor fával és szénnel, meg ami volt, tüzeltem az előremenő víz nem volt 60°C alatt, még is olyan vastag kátrányos lerakódások keletkeztek a kazánban, hogy alig tudtam kivakarni!
Mióta a fejjel fűtök folyamatos üzemben, nincs lerakódás, pedig a víz visszatérő 34..40°C közötti, a kilépő pedig 43..58°C közötti, igénytől függően.
Akkor volt lerakódás még az első időszakban, mikor szakaszosan fűtöttem és a lángtartások közben lehűlt a hőfok 50°C alá a kazántérben.
Jelenleg a teljes belső kazánfal porzik mikor tisztítom, pedig a fpor sem teljesen száraz mindig.
A kazánom lassan 21éves lesz, ha kibírta a korábbi atomcsapásokat, most már ezt a kicsit ki fogja bírni! :)
Abban igazad van, hogy nem az effektív vízhőfok határozza meg a veszteséget, ilyen formán butaság amit írtam, bár a magasabb hőfok, mindig veszteségesebb, azonos körülmények között, ha csak a veszteséget nézzük. A radiátorral kapcsolatban is igazad van természetesen.
Ha netán tönkremenne a kazánom, akkor a következő kazánomat magam fogom építeni, és 40°C kilépőfüsthőfokot szeretnék elérni. Füstventilátorral, ellenáramú vízzel, kondenzációval, automatán állítható hőátadó felülettel, öntisztítósan. Azért remélem mostanában nem kell nekiállnom! :)
"Az is édekes, hogy sokszor olvasom, hogy 80°C vízzel mennek rendszerek. Nálam 80°C-os vízzel 38°C lenne a lakásban! A legmelegebb vizem 58°C volt, amikor -10 és -25 között volt a hideg egy hétig. Ahol ilyen forró víz kell, ott valami nem okés, hatalmas a veszteség valahol."
Ezt már nem először írod, de ez - ne haragudj - így butaság, ahogy van. Az előremenő és visszatérő hőmérsékletek a hőtermelő és hőleadó egységek ismeretében tervezett értékek és semmi közük a veszteséghez. Radiátoros fűtésnél teljesen elfogadott a 90/70-es hőfok (90°C előremenő, 70°C visszatérő, nézz meg egy radiátor-katalógust). Hogy miért? Mert a 60 °C alatti vízhőmérséklet kátrányosodást és a savas pára lecsapódását okozza a kazánban, ami tudjuk hová vezet. Ha Te ezt a hideg vizet keringeted a kazánodban, akkor valami nálad nem okés. Javaslom google: ESBE kazánvédő szelep (de van a Danfoss-nak is, VDO márkanéven). Az alacsonyabb hőfokot kívánó fűtések a kondenzációs gázkazánokkal terjedtek el, ahol ez előfeltétele a jó hatásfoknak, hiszen maga a kondenzáció 50°C alatt indul be igazán. Ha a te radiátoraid alacsonyabb hőfokra vannak méretezve, akkor mindenképpen javaslom egy kazánvédő szelep beépítését (Vagy nálad gravitációs a fűtés? Akkor túl vannak méretezve a radiátoraid.).
Még annyit, hogy a fával tüzelésnél a legtöbb energia a lángolás periódusban megy ki a felfűtési szakaszban. A visszamaradó parázsban már sokkal kisebb sugárzó energia marad. Ez tisztán látszik, mikor fával tüzelek, a kéménycső közelébe se lehet menni, nem hogy megfogni.
Fejj esetén simán megfogom a csövet, ha 130°C körül van a kilépő hőfok, 170-nél is meg tudom fogni, de rajta már nem tudom tartani, de ilyen csak -15 alatt van.
A fej szinte mindig "lángolás" üzemmódban van. A forszírozott levegő sokkal jobban elégeti a tüzelőt, mint amikor összeroskad a fa és csak izzik visszafojtva levegő nélkül. Ilyenkor elégetlen gázok is távoznak nagy mennyiségben, ez is hatásfok csökkentő tényező. Nyílván ekkora mennyiségű tüzelőnek nem lehet levegőt adni többet, mert elforralná a vizet! Nem véletlen, hogy fából kétszer annyi kiló fogy, mint fporból!
"Szilárd tüzelőanyaggal teli kazánnál viszont a füsgáz hőtmérséklete kevésbé lényeges a hatásfok szemponjából."
Szerintem ezt nem jól gondolod. Vegyestüzeléssel soha nem lehet olyan hatásfokot elérni mint égőfejjel. Egyik ok pont a magas füshőfokból eredő veszteség.
Nem tudom mennyit fognak jelenteni ezek a betétek a kazánodban, lehet, hogy csak késleltetnek majd.
Az is édekes, hogy sokszor olvasom, hogy 80°C vízzel mennek rendszerek. Nálam 80°C-os vízzel 38°C lenne a lakásban! A legmelegebb vizem 58°C volt, amikor -10 és -25 között volt a hideg egy hétig. Ahol ilyen forró víz kell, ott valami nem okés, hatalmas a veszteség valahol. Pedig a házam szigetelése nem a legmodernebb, főleg a nyílászárók, és az 5cm hungarocel se jobb, mint egy 80cm-es vertfal! A teli pince sem segít a dolgon...
Amikor fával fűtöttem, nálam is előfordult, hogy felment a víz 70°C-ra, de ez nem tartott túl soká. A szoba is felszaladt 24°C fölé. A régi fejjel még a kezdetekben, szakaszos begyújtogatásnál, szintén ez volt a helyzet, csak kicsit elnyújtottabban.
Akkor derült ki, hogy valójában milyen kicsi teljesítmény kell, amikor az új fejjel egy beállított füst hőfokkal próbáltam beállítani a víz, illetve a szoba hőfokát. Novemberben, decemberben alig tudtam olyan kicsi hőfokokat elérni, ami nem okozott 24°C-nál magasabb szobát! Jelenleg a víz hőfokát állítom be, a füst alapjelét az eltérés adja(kaszkád). Ez egy fokkal jobb szabályzást ad. A következő lépésben a szoba fogja meghatározni a víz alapjelét, de nem sok időm van programozni, ezért ez csúszik. Igaz késztetés se nagy, mert tök jól működik így is, alig kell beavatkozni a víz alapjelébe.
Lehet, hogy nálad is másképpen alakulna a szükségesnek vélt teljesítmény nagysága, ha egyszer felfűtenéd a lakást, és után hőn tartanád...
Kicsit elbambultam és nem is figyeltem, hogy nekem írtad.
Most jobban megnéztem a képeket, jó masszívnak tűnik a cucc. Sajnos a képek mérete miatt nem igazán lehet megállapítani, hogy mi az az anyag, ami körbeveszi az égőteret. Én így olyan porózus, szivacsos anyagnak nézem. Arról el tudom képzelni, hogy jó hőszigetelő, de a sima hőálló beton az nekem is rejtély.
Kíváncsian várom a tapasztalatokat arról, hogy viselkedik az égető.
Átnéztem én is amiket írtunk és úgy látom, hogy mindketten a saját rendszerünk szemponjából írtuk a tapasztalatokat és mindkettő helyes.
Ha az égőfej felől nézzük a dolgokat, ott egyértelműen a füstgáz az elsődleges hőhordozó, tehát annak a jellemzőit kell figyelembe venni.
Szilárd tüzelőanyaggal teli kazánnál viszont a füsgáz hőtmérséklete kevésbé lényeges a hatásfok szemponjából. Pl ha tele van izzó anyaggal a kazán, de vissza van véve a levegő, akkor alacsony lesz a kilépő füsthőfok, mégis jól teljesít a kazán. Ha pedig túl sok a levegő, akkor visszahűtjük a tűzteret, ami megint alacsony füsthőfokot eredményez, mégsem melegszik a víz. Úgy vettem észre, hogy fánál a lehető legkevesebb levegővel érhető el a legjobb hatásfok. Ha több levegőt adok neki, akkor nő az égés intenzitása és a teljesítmény is, de a hatásfok romlik, mert nagy lángnál a hő jelentős része kiszalad a kéményen. Viszont jól leégeti az útjába kerülő hőcserélő felületről a rárakódott cuccot. Ez nálam a takarító üzemmód.
Úgy néz ki, hogy ha égőfej kerül a kazánomba, akkor nekem szükségem lesz némi hőtároló töltelékre. Most, a nagy hidegek alatt bebizonyosodott, hogy ilyenkor bizony éppen csak elég a kazán. Tehát elég volt a teljesítmény de a pufferba már alig jutott valami, így éjszaka már ráindult a gáz is. Ha csak a levegő által leadott hőre hagyatkozhatok, akkor nagyobb hidegben kevés lesz a hőcserélő felület nagysága. De valószínűleg nem fémforgács lesz a töltelék, hanem majd laposvasból hegesztek valami rácsozatot úgy 30 kg súlyban és úgy oldom meg, hogy egy csőkeret segítségével egyben ki tudjam emelni akkor is, ha sárgán izzik. Vészhelyzet esetére. A felső ajtón egyben lehet majd ki-be rakosgatni. Ha külső égetőm lesz, akkor esetleg alulra is csinálok még egy ilyet. Az, hogy lomhává teszi a kazánt, nem érdekes, mert nálam nem a kazánból megy a lakásba a víz, hanem a pufferből, azt meg mindenféleképpen benne hagyom a rendszerben, mert így lett építve és gondolni kell arra az esetre is, ha elfogy az apríték és vissza kell térni a fára.
Ha jól követi a füsthőfok a frisslevegő mennyiség változását, akkor a szabályzási kör könnyen szabályozható lesz.
Nem szükséges előre ismerni a hőfokokhoz tartozó nyitási mértékeket, mert az a fűtőanyagtól is függhet. Rá kell bízni a szabályzó körre, hogy találja meg a megfelelő nyitási mértéket a beállított füsthőfok-alapjel eléréséhez. Ehhez PID, vagy PI szabályzás kéne igazából, de egy P szabályzás is megteszi, ha jól van beállítva a nullpontja.
Legelőször egy füstgázhőfok logolás kellene a levegőcsappantyú nyitási keresztmetszetének függvényében, gondolom.
Tapasztalat szerint igen jól követi a füstgázhőfok a levegőszabályozást, gyorsan reagál, a hőcserélő egy állandó áramlási ellenállás, a rostély is viszonylag egyenletesen töltött parázzsal.
Nem tudom hogy oldják meg a lerakódások elkerülését a labdán vegyes tüzelésnél. Merthogy a lerakódás garantált, akkor meg a lambda nem mér jól.
A másik, hogy ha alacsony hőfokot akarunk a kilépő füstnél, akkor a lambda nem éri el az üzemi hőfokát, valamint még inkább lerakódik rá a korom.
Ezen kívül sem látom, hogy bármilyen haszna is lenne a szabályzó körömben. Ha a füst hőfok megvan, akkor vissza kell venni a levegőt, ha nincs, rá kell adni, bármit is mondjon a lambda.
A falslevegőt szerintem nem kell szabályozni, az akkor jó, ha állandó vákumot állít be a kazánnak, azt meg a gravitációs zsalu megoldja.
A füstgáz áramlási sebessége a vákkumtól és a frisslevegőt beállító ajtó nyitási mértékétől függ. Nincs értelme két helyen ugyanazt szabályozni.
Nem a szabályzási körrel vagyok bajban, hanem a kazánod felépítéséből adódó késleltetések és az égés bizonytalansága, mászkálása miatt nem lehet tudni, mekkora idő amíg a füstgázban jelentkezik a frisslevegő változtatás hatása.
Ezt nem tudom biztosan. Talán igen, mert több anyag van a csiga felett, de lehet, hogy tévedek. Ha folyamatos ütemű a beadagolás, akkor nem ég vissza így se, úgy se. A kétcsigás kialakítás is véd. Csak áramszünet esetén tudna, de akkor is csak a második csigában, az meg nem számít. Az első csigába kell oltó, de nem hiszem, hogy valaha odáig visszaégne, de az ördög nem alszik.
Hát nem. Legalább is nem úgy, hogy együtt forgott a csigával. Ez a leveles csiga széttöri a fport, nem csak szállít, hanem keveri is az anyagot. Az elakadás csak úgy fordult elő, hogy a régi fejben az előmelegítő szakasz betömörödött(ott nincs csiga) és a kicsi motor nem bírta el. Ezért mondtam, hogy egy 500W körüli motor szükséges. Az még az esetleges fadarabokat is szétvágja. Lényeg, hogy amikor elakadt a kezdeti próbálkozásokkor, akkor az nem a csigacső miatt volt, azóta mióta nyelv nélkül az új fejben használom, nem akadt el egyszer sem.
