Apríték adagagoló építése .Ide lehet írni tapasztalatokat kérdéseket ebben a témában.Sok embert foglalkoztat a kérdés .hogyan lehet kiváltani a gázfűtést ,hogy a komfort azért megmaradjon.
Meglepődtem, mert az alsó tisztítónyílásban gyakorlatilag nem volt számottevő korom. Egy frankó tükörrel benéztem és a kémyényjáratot szépen lehetett látni a tetején beszűrődő fényben. A kémény belső fala ki van kenve, jól látható volt, hogy ez a réteg nem sérült, nincsenek leváló darabok, lent a tisztítónyílásban sem találtam malterdarabokat. Ha jól emlékszem a sógorkám cementes habarcssal kente ki!
A lerakódásokat is néztem, ehhez egy lámpát bedugtam a lyukba. Nem láttam folyást, vagy kátrányos réteget. Vékony sima szürke hamuráteget látni végig. Sőt, lehetett látni, ahogy a föst hőhullámokat vet, mert igazából füstöt nem láttam, kivéve, mikor 5perc elteltével beadagolt, ekkor volt némi szürke köd a kéményben, amíg be nem indult az égés, utána megint csak "délibábos" hullámzást lehetett látni.
Barátommal próbáltunk valami okot keresni, hogy ez miért lehet, mármint, hogy az ilyen alacsony hőfokok mellett (jelenleg 115°C a füst alapjele), nem keletkezik kátrányos kiválás a kéményben!? Minden elmélet azzal fenyeget, hogy ennek meg kellene történnie, de én semmi nyomát ennek nem látom, pedig már hónapok óta egyfolytában ilyen hőfokon tüzelek!
Arra jutottunk, hogy a fals levegő lehet az oka, amit a kéményhuzatszabályzó ad. A kéményem huzata hatalmas, szinte mindig nyitva van a csappantyú, elég sok falslevegőt adva a füsthöz.
Első cáfolatom az volt, hogy a beáramló levegő tovább hűti a gázt, ami még inkább kicsapódásokhoz kéne, hogy vezessen. Ez igaz is, de a füstgázhoz képest a beáramló levegő mennyiség sokkal többnek látszik, ami a keverék relativ páratartalmát csökkenti, ez pedig a harmatpontot szintén lejjebb viszi. Ha ez igaz, akkor a fals levegő leegyszerűsítve a dolgokat, gyakorlatilag szárítja a kéményt!
Új fogyasztási adatom is van. Kint az átlag hőmérséklet az elmúlt 48órában 1°C volt. Szoba 23°C, Víz 47,5°C, Füst 114°C, Beadagolási időközök 6percenként 3,5sec (kb 116gramm), 240 beadagolás/24óra, száraz fűrészporból fogyás 28kg/24óra.
Ez a középrész siklócsapágyas, egy köszörült tengely forog egy perselyben. A szimering mögötti részen van egy válla a tengelynek, ezért nem tud hátra kicsúszni. Hátulról viszont ki tud csúszni előre a tengely némi erőhatásra, vagy kitolja a szimeringet, vagy kibújik belőle. Ezért az ékszíjtárcsát vagy fogaskereket úgy kell felerősíteni a tengely végére, hogy ne engedje kicsúszni a tengelyt a menet irányába. A mosógépekben évekig elmegy, de ott az ékszíj kevesebb mint 1kg erővel húzza. A nagy erőhatásokat nem komálja. Szerintem a leggyengébb része a menet mögött van, ott csak 8 mm vastag a tengely. Ha itt feszíti valami, elég gyorsan el fog törni. Ezt kiküszöbölve viszont ezer év meg egy nap.
Egyébként háromféle minőségben lehet összefutni vele. Legjobb az eredeti gyári, amit arról lehet megismerni, hogy nagyon szép fényesre köszörült a tengelye és az alu ház is szépen préselt, sorjamentes. A zsírt sem sajnálják ki belőle.
Van a "gyárival megegyező utángyártott", aminek szintén elég szép köszörült tengelye van. Ennél az alu ház általában esztergált, ennek látszik a nyoma.
A harmadik -legolcsóbb- változat sima esztergált tengellyel készül (nem fényes a tengely), ez elég tré, gyorsan kikoptatja a tengely a perselyt.
Ez attól függ neked mi éri meg! Én drágán veszem, mert nem éri meg távolabbról ideszállítani az olcsóbbat. 1000 és 2500 között szokott lenni m3-re. 1m3 kb 175kg...
Ez a 303-as középrész nagyon jó ötlet! 1270 Ft/darabért vettem az orczyban (orczy.com), ennél olcsóbban tuti nem lehet kihozni a csiga csapágyazását. Köszönöm szépen!
(Mondjuk bele nem látok, szétszedni pedig most nem fogom. Golyóscsapágyak vannak ebben? Hogy van a tengely megfogva axiálisan, Sieger-gyűrűvel?)
Szia! A csiga több okból lett ilyen. Első, hogy ezt könnyen el tudtam készíteni itthon. A másik, hogy láttam valahol, hogy ilyen csigákat használnak két, vagy több anyag összekeverésére a szállítás során. Tehát ez nem csak szállít, hanem kever is, ami jótékonyan hat a beszorulások ellen.
Jól látod, csak a relén múlik mit kapcsolsz be vele.
Akkor nem papírport lehet venni az említett helyen? Fűrészporral nincs gondom a beszerzés terén, bár ez is ár függő, hogy érdemes-e elmenni távolabbra érte. Kérlek írd meg a forrás címét, írtam levelet a címedre.
Te milyen port szeretnél kipróbálni?
Kész kazánrajzom nincsen, csak elképzeléseim, lehet nem is jók, még sokat kell dolgoznom rajta.
Ez lemaradt az elöbb, azt írtad az egyik hozzászólásodban, hogy szeretnél építeni egy kazánt, ha lenne valami jó kazán rajzod, amit megosztanál velem nagyon szivesen venném.A z én kazánom már közel 30-éves , gyári lemez kazán(már új álná a helyét) denemtudom milyet kellene csinálni.
szia!A kérdésem az, acsiga miért nem folytatolagosan van hegesztve, hanem eltolva egymástól. Amásik kérdésem, ezzel az elektronikával lehet e 3-fázisú motort kapcsoltatni, vagy ez csak a kapcsoló relén múlik.Már szedegetem az anyagot amechanikai részekhez.
Amit a multkor irtam, hogy ebből aporbol ha vinnék neked 1-2 zsákkal , mert én nagyon kíváncsi vagyok, hogy az hogy ég abba a fejbe. Amultkor én nem jó anyagot irtam neked, az nem papír por, hanem fapor.
Ezek komoly cuccok! Érdekes ez az oldalról bepotyogtatós. Azért érdekelne, hogy fűrészporral hogyan működne, mert szerintem azonnal lepotyogna az egész alulra. Faaprítés, pellett, fa, azzal okés.
Ez a lambda szerintem csak parasztvakítás, na de mindegy... :)
Egyébként nem akarom én túllihegni, van pufferem, így elég egy fix teljesítményre belőnöm a rendszert, tehát valószínűleg elég lesz a füsthőfok, de érdekel, hogy hogyan használják. Egy mérést majd mindenképpen megérdemel a dolog, de ahhoz először működni kell a rendszernek. Megvan az első adag aprítanivalóm, megvettem az egyik csigamotort+hajtóművet, szereztem 200 literes hordót napi tartálynak ... haladok.
Passzív ház!? Na ez érdekes, sajna nem e topic témája, van ilyen téma valahol, ahol résztveszel?
A lambdát eddig kizárólag faelgázosítóban és gázkazánokban láttam. Gondolom a lerakódások elég nagy gondot okozhatnak a mérnököknek.
Maga a szabályzó kör működése elvileg nem túl bonyolult, viszont nagyon sok tényező megtévesztheti, ha nem csak a tökéletes égés beállításához szeretnénk használni a jelét, hanem a beadagoláshoz is.
A gond az, hogy akkor is növekszik az oxigén koncentráció, ha elégett a tüzelőanyag és akkor is, ha a beadagolás után egy nedvesebb anyag esetén nem gyullad be azonnal, és tökéletlen lesz az égés. Ezért ebből közvetlenül nem lehet eldönteni, hogy beadagolni kell, vagy vissza kell venni a levegőt.
Ha más, mondjuk nyelves szabályzásthasználunk,akkorlehettartani az ideális oxigén arányt, mert ott csak a levegőmennyiséget kell szabályozni.
Viszont itt megint felvetődik egy kérdés, hogy mit is akarunk? Az ideális égéhez adott mennyiségű oxigén kell, ez tiszta, de ha ez túl magas füsthőfokot okoz, én meg alacsonyat szeretnék, akkor minek a lambda, ha felülbírálom a füsthőfokkal?
Még egy fontos kérdés, hogy az égés tökéletlensége okoz-e több veszteséget, vagy a kéményen kirohanó - tökéletes égéssel égő - égéstermék? :-)
Emellett a rövid élettartama és az ára miatt is óckodok tőle.
Igen a passzívház a tuti, de ott is kell azért néha fűteni. Apríték égetőt én is szeretnék, de szerintem a lamda szondás szabályzás nem biztos, hogy nekem jó lenne. Az égető teljesítményét lehet ugyan változtatni, de eljön a pillanat amikor nem tudod lejjebb venni és ki kell, hogy kapcsoljon vagy tűztartás. Amikor rendesen megy a fej akkor nincs látható füst. Azért kell, hogy a fej minnél melegebb legyen mert akkor égnek el a legjobban a fagázok.
"Ha netán tönkremenne a kazánom, akkor a következő kazánomat magam fogom építeni, és 40°C kilépőfüsthőfokot szeretnék elérni. Füstventilátorral, ellenáramú vízzel, kondenzációval, automatán állítható hőátadó felülettel, öntisztítósan. Azért remélem mostanában nem kell nekiállnom! :)"
Én is ezt tervezgetem, de mindig arra jutok, hogy ez már a következő házamban lenne, oda pedig -lévén passzívház - semmi szükség ilyesmire :-)
Most viszont nekiláttam én is az égetőfejnek + ágaprítónak. Éppen szabadalmakat bújok, hogy hogyan építik fel a szabályzási köröket O2 (lambda) szenzorral.
Szia! Örökös a harc a káros mellékhatások és a jó hatásfok elérése között.
Régen, mikor fával és szénnel, meg ami volt, tüzeltem az előremenő víz nem volt 60°C alatt, még is olyan vastag kátrányos lerakódások keletkeztek a kazánban, hogy alig tudtam kivakarni!
Mióta a fejjel fűtök folyamatos üzemben, nincs lerakódás, pedig a víz visszatérő 34..40°C közötti, a kilépő pedig 43..58°C közötti, igénytől függően.
Akkor volt lerakódás még az első időszakban, mikor szakaszosan fűtöttem és a lángtartások közben lehűlt a hőfok 50°C alá a kazántérben.
Jelenleg a teljes belső kazánfal porzik mikor tisztítom, pedig a fpor sem teljesen száraz mindig.
A kazánom lassan 21éves lesz, ha kibírta a korábbi atomcsapásokat, most már ezt a kicsit ki fogja bírni! :)
Abban igazad van, hogy nem az effektív vízhőfok határozza meg a veszteséget, ilyen formán butaság amit írtam, bár a magasabb hőfok, mindig veszteségesebb, azonos körülmények között, ha csak a veszteséget nézzük. A radiátorral kapcsolatban is igazad van természetesen.
Ha netán tönkremenne a kazánom, akkor a következő kazánomat magam fogom építeni, és 40°C kilépőfüsthőfokot szeretnék elérni. Füstventilátorral, ellenáramú vízzel, kondenzációval, automatán állítható hőátadó felülettel, öntisztítósan. Azért remélem mostanában nem kell nekiállnom! :)
"Az is édekes, hogy sokszor olvasom, hogy 80°C vízzel mennek rendszerek. Nálam 80°C-os vízzel 38°C lenne a lakásban! A legmelegebb vizem 58°C volt, amikor -10 és -25 között volt a hideg egy hétig. Ahol ilyen forró víz kell, ott valami nem okés, hatalmas a veszteség valahol."
Ezt már nem először írod, de ez - ne haragudj - így butaság, ahogy van. Az előremenő és visszatérő hőmérsékletek a hőtermelő és hőleadó egységek ismeretében tervezett értékek és semmi közük a veszteséghez. Radiátoros fűtésnél teljesen elfogadott a 90/70-es hőfok (90°C előremenő, 70°C visszatérő, nézz meg egy radiátor-katalógust). Hogy miért? Mert a 60 °C alatti vízhőmérséklet kátrányosodást és a savas pára lecsapódását okozza a kazánban, ami tudjuk hová vezet. Ha Te ezt a hideg vizet keringeted a kazánodban, akkor valami nálad nem okés. Javaslom google: ESBE kazánvédő szelep (de van a Danfoss-nak is, VDO márkanéven). Az alacsonyabb hőfokot kívánó fűtések a kondenzációs gázkazánokkal terjedtek el, ahol ez előfeltétele a jó hatásfoknak, hiszen maga a kondenzáció 50°C alatt indul be igazán. Ha a te radiátoraid alacsonyabb hőfokra vannak méretezve, akkor mindenképpen javaslom egy kazánvédő szelep beépítését (Vagy nálad gravitációs a fűtés? Akkor túl vannak méretezve a radiátoraid.).
Még annyit, hogy a fával tüzelésnél a legtöbb energia a lángolás periódusban megy ki a felfűtési szakaszban. A visszamaradó parázsban már sokkal kisebb sugárzó energia marad. Ez tisztán látszik, mikor fával tüzelek, a kéménycső közelébe se lehet menni, nem hogy megfogni.
Fejj esetén simán megfogom a csövet, ha 130°C körül van a kilépő hőfok, 170-nél is meg tudom fogni, de rajta már nem tudom tartani, de ilyen csak -15 alatt van.
A fej szinte mindig "lángolás" üzemmódban van. A forszírozott levegő sokkal jobban elégeti a tüzelőt, mint amikor összeroskad a fa és csak izzik visszafojtva levegő nélkül. Ilyenkor elégetlen gázok is távoznak nagy mennyiségben, ez is hatásfok csökkentő tényező. Nyílván ekkora mennyiségű tüzelőnek nem lehet levegőt adni többet, mert elforralná a vizet! Nem véletlen, hogy fából kétszer annyi kiló fogy, mint fporból!
"Szilárd tüzelőanyaggal teli kazánnál viszont a füsgáz hőtmérséklete kevésbé lényeges a hatásfok szemponjából."
Szerintem ezt nem jól gondolod. Vegyestüzeléssel soha nem lehet olyan hatásfokot elérni mint égőfejjel. Egyik ok pont a magas füshőfokból eredő veszteség.
Nem tudom mennyit fognak jelenteni ezek a betétek a kazánodban, lehet, hogy csak késleltetnek majd.
Az is édekes, hogy sokszor olvasom, hogy 80°C vízzel mennek rendszerek. Nálam 80°C-os vízzel 38°C lenne a lakásban! A legmelegebb vizem 58°C volt, amikor -10 és -25 között volt a hideg egy hétig. Ahol ilyen forró víz kell, ott valami nem okés, hatalmas a veszteség valahol. Pedig a házam szigetelése nem a legmodernebb, főleg a nyílászárók, és az 5cm hungarocel se jobb, mint egy 80cm-es vertfal! A teli pince sem segít a dolgon...
Amikor fával fűtöttem, nálam is előfordult, hogy felment a víz 70°C-ra, de ez nem tartott túl soká. A szoba is felszaladt 24°C fölé. A régi fejjel még a kezdetekben, szakaszos begyújtogatásnál, szintén ez volt a helyzet, csak kicsit elnyújtottabban.
Akkor derült ki, hogy valójában milyen kicsi teljesítmény kell, amikor az új fejjel egy beállított füst hőfokkal próbáltam beállítani a víz, illetve a szoba hőfokát. Novemberben, decemberben alig tudtam olyan kicsi hőfokokat elérni, ami nem okozott 24°C-nál magasabb szobát! Jelenleg a víz hőfokát állítom be, a füst alapjelét az eltérés adja(kaszkád). Ez egy fokkal jobb szabályzást ad. A következő lépésben a szoba fogja meghatározni a víz alapjelét, de nem sok időm van programozni, ezért ez csúszik. Igaz késztetés se nagy, mert tök jól működik így is, alig kell beavatkozni a víz alapjelébe.
Lehet, hogy nálad is másképpen alakulna a szükségesnek vélt teljesítmény nagysága, ha egyszer felfűtenéd a lakást, és után hőn tartanád...
Kicsit elbambultam és nem is figyeltem, hogy nekem írtad.
Most jobban megnéztem a képeket, jó masszívnak tűnik a cucc. Sajnos a képek mérete miatt nem igazán lehet megállapítani, hogy mi az az anyag, ami körbeveszi az égőteret. Én így olyan porózus, szivacsos anyagnak nézem. Arról el tudom képzelni, hogy jó hőszigetelő, de a sima hőálló beton az nekem is rejtély.
Kíváncsian várom a tapasztalatokat arról, hogy viselkedik az égető.
Átnéztem én is amiket írtunk és úgy látom, hogy mindketten a saját rendszerünk szemponjából írtuk a tapasztalatokat és mindkettő helyes.
Ha az égőfej felől nézzük a dolgokat, ott egyértelműen a füstgáz az elsődleges hőhordozó, tehát annak a jellemzőit kell figyelembe venni.
Szilárd tüzelőanyaggal teli kazánnál viszont a füsgáz hőtmérséklete kevésbé lényeges a hatásfok szemponjából. Pl ha tele van izzó anyaggal a kazán, de vissza van véve a levegő, akkor alacsony lesz a kilépő füsthőfok, mégis jól teljesít a kazán. Ha pedig túl sok a levegő, akkor visszahűtjük a tűzteret, ami megint alacsony füsthőfokot eredményez, mégsem melegszik a víz. Úgy vettem észre, hogy fánál a lehető legkevesebb levegővel érhető el a legjobb hatásfok. Ha több levegőt adok neki, akkor nő az égés intenzitása és a teljesítmény is, de a hatásfok romlik, mert nagy lángnál a hő jelentős része kiszalad a kéményen. Viszont jól leégeti az útjába kerülő hőcserélő felületről a rárakódott cuccot. Ez nálam a takarító üzemmód.
Úgy néz ki, hogy ha égőfej kerül a kazánomba, akkor nekem szükségem lesz némi hőtároló töltelékre. Most, a nagy hidegek alatt bebizonyosodott, hogy ilyenkor bizony éppen csak elég a kazán. Tehát elég volt a teljesítmény de a pufferba már alig jutott valami, így éjszaka már ráindult a gáz is. Ha csak a levegő által leadott hőre hagyatkozhatok, akkor nagyobb hidegben kevés lesz a hőcserélő felület nagysága. De valószínűleg nem fémforgács lesz a töltelék, hanem majd laposvasból hegesztek valami rácsozatot úgy 30 kg súlyban és úgy oldom meg, hogy egy csőkeret segítségével egyben ki tudjam emelni akkor is, ha sárgán izzik. Vészhelyzet esetére. A felső ajtón egyben lehet majd ki-be rakosgatni. Ha külső égetőm lesz, akkor esetleg alulra is csinálok még egy ilyet. Az, hogy lomhává teszi a kazánt, nem érdekes, mert nálam nem a kazánból megy a lakásba a víz, hanem a pufferből, azt meg mindenféleképpen benne hagyom a rendszerben, mert így lett építve és gondolni kell arra az esetre is, ha elfogy az apríték és vissza kell térni a fára.
