Ha a sötétzöldből egyből pirosodik, akkor az érés során kihagy egy állapotot, ami során, most nem emlékszem, rákeresni meg nincs kedvem, valami hatóanyaga nem alakul ki normálisan.
Kvázi alacsonyabb a beltartalmi értéke, de szép piacos, tipikus ipari paradicsom.
Ha van átmenet a pirosodás előtt (világoszöld, sárga, narancs majd piros), akkor az még hagyományosabb fajta. És így elméletileg értékesebb.
Nálam is alap az ACE-55 és az SM. Utóbbiból mindenbe igyekszem keverni, mert nagyon szépen sűrít. + aszalni is nagyon jó. Nekem a ZKI fajtája van, amit determináltnak írtak, de jó magasra felfut.
Miért érdekes, hogy hogyan szineződik?? Mindenhol piros és a kocsánya erős. több képem nincs. San Marzanó folytonnövőbe a RÉdei Kertimag-nak volt, a ZKI-s csak determinált.
A Marmandét már túlléptem, csak valahogy a tavaly ültetett fajták nem hozták azt az átütő minőséget, amit én keresek, és néha kínomban olyan fajtához is visszalépek, hogy mégis hátha... amit már lepasszoltam. Feleségem nagyon szereti a jugót, passzírozás/darálás nélkül, sima forrázás után kézzel csinál belőle sűrű szószt. Én mégis keresek régi fajtákat, belinkeltem már néhányszor, hogy az új nemesítések többsége laborban bizonyítottan nem az igazi, beltartalmat illetően. Valami átütően jó kell, ezt illetően igyekszem a ti tapasztalatotokra hagyatkozni. Jelenleg a Nagyatádi, Ace55 és a ROMA VF van a listán, amit ki szeretnék próbálni.
Egyszer - nem tudom, hogyan, talán madár tojta oda - nyolcadik emeleti erkélyen egy nagy cserépedényben egyéb növények mellett decemberben találtam egy paradicsom palántát. 5 centis volt, kétszer totál megfagyott napokra, aztán megsajnáltam, bevittem, elültettem. Bogarak kétszer visszazabálták tövig, de túlélte. A bogyói hasonlítottak a K-549-esre, talán nem volt annyira elnyújtott, folyton növő volt. Ha kettévágtam egyet, méterekről lehetett érezni az illatát, az íze olyan volt, amilyennek a tökéletes paradicsomot képzeltem. Az első évben volt, San Marzanó, K-549, Marmande és egyebek mellett. Azt gondoltam, hogy majd veszek magot, talán még jobbat is, ezért nem tetem el magot belőle. Sajnos azóta sem találtam hozzá foghatót ízben. Lehet, talán nem is fogok, ennyi év távlatából talán csak egy megszépült "emléket" kergetek... ki tudja? Azért nem adom fel, próbálkozok.
2014-ben először vetettem .A Rédei Kertimag küldte a magokat. Néhány órára beáztattam vetés : március 2 kelés : március 8 kelési arány 80 % pikírozás : március 15 kiültetés fóliába április 27 szedés : július 25-től 40-60 dekás termések, szépek formásak, gömbölyű picit lapított. Kell 180 centis támrendszer.Nálam ikersor volt , sortáv 50 cm, tőtáv 66 cm és 2 száron nevelve (a csepegtetőn 33 centinként vannak a lyukak ) A szár és levélzet erős és buja. Az alsó gyömölcsfürt ha elkezd érni szedjük le az alatta levő levelet és így haladjunk majd felfelé is. Ezzel a tápanyagot a termés veszi fel tehát gyorsítjuk az érést. 32 fok meleg felett öntözzünk mert bezár a hajtáscsúcs (ez a paprikafélékre is igaz).
Van akinél betegségérzékeny, nálam átlagos. A determináltsága okán befülledhet a bokor belseje, erre kell figyelni. Nem figyeltem rá, de szerintem több színből érős. Elég régi nemesítés.
Nagy, lédús, kellemes ízű (szubjektív) a termése.
Itt többen ugyanígy tartják, mint én. Vannak különlegességek, de ez a biztos pont befőzésre.
Keress rá itt a topik keresőjével is...
Én túl vagyok minimum 50 féle fajta tesztjén. Van ami csak egy évre volt, és vannak amik beváltak.
Többsége heirloom fajta.
A Roma a szegény ember San Marzanoja. Valószínű, hogy közeli rokonok.
Romam már rég volt, és nem egyszerre a SM-val.
Mint írtam: szószparadicsom. Annak jó.
A SM meg igazából egy alakkör. Több típusa van. Magyar magtermesztők is gyakran keverik... Volt év, mikor determinált, volt év, mikor folytonnövő fajtája volt egy cégnél... A zacsin meg csak a San Marzano megnevezés.
Marmande : nem szeretem mert alaktalan lesz, befőzésnél farigcsálni kell és szerintem kényes fajta. Roma VF : enni inni befőzni mindenre jó nálam szabadföldön a fagyokig megmaradt viszont 150 centis karó kell hozzá és 2 hetente kötözni kell a belsejét meg ritkítani (de ez mindegyik szabadföldire igaz !!!!) San Marzanó a folytonérős fajta potyogós éretten tehát megfogod és máris a kezedbe marad. Ace 55 jó választás. BUZAU 50 fajta erős támrendszert igényel 45-60 dekás termést adó fürtös fajta. Ha ez érdekel akkor keresek képet. Alihanem rédei-s.
Ace55? Szeretnék érdeklődni, hogy volt-e lehetőséged kipróbálni, személyes tapasztalatod van-e az adott fajtával? Egy színből érő fajta? Azért kérdezem, mert az új nemesítések egy részében már csalódtam, és hiába küszködök, nem tudok szerezni 2 normális fajtát, ami beltartalmilag tényleg jó - ergo ízben is.
Állítólag a több színből érő fajták genetikailag értékesebbek. Nem tudom biztosan, az Ökörszív egész jó volt, de valahogy nem az igazi, amit szerezni lehet.
A "Roma"-t illetően esetleg tudnál többet mondani? San Marzanótól nagyon különbözik? Ízre jobb? Rosszabb? Szósznak jó? Esetleg házi ketchupnak? Egy jó házi ketchup de jó lenne!
A Roma befőzőparadicsom. A legideálisabb felhasználása szósznak, aszalni lenne, valamint paradicsomlé "dúsítására".
Szubjektív, de enni frissen nyersen azért nem az igazi, mert levetlen a megszokott paradicsomokhoz képest. Vagy úgy is jellemezhető, hogy "ikrás" a húsa.
Aki szereti az ilyet, annak hajrá.
Amit ajánlanék befőző (lé) paradicsomnak, az az ACE55. Nagy bogyójú, pont jó leveses, egyszerre érik az első (legfőbb) terméshulláma, nem kell többször nekiállni tartósítgatni.
Determinált! És azok közül is a nagyméretű bokrot nevelő típus. Kell neki a hely...
Marmande is volt már nálam, nekem nem jött be. Itt érzékenynek tűnt, és nem ezt a típust szeretem ízre.
Nálam a narancssárga szín ki van húzva a "megeszem" listáról. Megkóstoltam, nagyon finom, de egyszerűen nem megy.
Köszönöm a fajta leírást. A nagyatádi tájfajtával felkeltetted a kíváncsiságom, ha tudok szerezni magot, szerintem kipróbálom(azt is). Folyamatosan próbálgatom a fajtákat, bár ott még nem tartok, ahol te. Az a gondom, hogy nagyon is igaznak érzem a "Mitől jó a paradicsom? Régen és most" cikkben írtakat, szóval próbálok visszanyúlni a régi időkbe.
A legnagyobb kérdésem pedig a következő volna: a jugo befőző paradicsomot próbáltad-e? Palántásnál sajnos csak ezt lehetett kapni, kénytelen voltam beérni ezzel. Szóval minőségben hova tennéd a jugot? Jó? Semmit sem ér?
Marmande fajtáról tudnál valamit mondani? Ezen gondolkodok mint esetleges váltó fajtát befőzési vonalon.
Étkezésinek Roma VF? Jókat írtak róla, gyakorlatilag a San Marzanóval említik együtt.
A Berni rózsát lehet, hogy kipróbálom. Attól függ, hogy tudok-e magot szerezni :) Köszönöm az ötletet/véleményt.
Biztosan a rédei féle maggal volt a baj, mert két évvel korábban más forrásból volt ökörszív palánta és az nagyon finom volt. Idén Budapesti kertimaggal próbálkozom, remélem ez is ízletes lesz. Na és peresze a narancssárga ökörszív az idei új szerezmény.
Mind lombtrágyázás, mind tápoldatozás volt. Palánta korban Gari bio zöldség tápoldat és folisol volt használva beöntözéshez, később meg mindaz, amivel lehetett tartani a 1:0,75:2 arányt a makroelemeknél. Egy kertészeti könyv szerint ez az optimális. Lombtrágyával főleg mikroelemeket és kálimot juttattam ki. Én kéthetente tápoldatoztam.
Nálunk kifejezetten az édes paradicsomok a nyerőek, így az, hogy mi a legfinomabb egy kicsit szubjektív. Az én ízlésem szerint a következőek a menők.
- Berni Rózsa (berner rose): alpesi fajta, az a kifejezetten édes piros paradicsom. Átlag bogyósúly 100-150g, formája gömb alakú, de néha kihegyesedik mint az ökörszív. Nagyon fini, de kicsit leves. Egyetlen hátránya, hogy a magas cukortartalma miatt az összes rovar ezt támadta meg. A mellette lévő fajtákat meg se kóstolták, csak ez kellett nekik is. Viszont alig repedt.
- Kellog's Breakfast: beefsteak jellegű, narancssárga és szintén kifejezetten édes. Állagara nekem kicsit krémes, de nem kásás volt a húsa. Ezt így elég nehéz körbeírni, de nagyon bejött. Szerintem az egyik legszebb színű paradicsom, és bőtermő is. Vastag a húsa és kevésbé leves, így már befőzésre is jó lehet, de ezzel nem próbálkoztam. A narancssárga szósz miatt idén lehet belevágok ebbe is. Abszolut kedvenc!!!
- Malakhitovaya Skahtulka (Malakhit doboz): Zöldessárga, közepes termésű, szibériai paradicsom. És tegyük hozzá, hogy rosszul viseli a hűvős szeptemberi időt. Az íze viszont nagyon egyedi fűszeres mellékíze miatt. Ha kicsit hagyod túlérni, akkor szerintem már inkább trópusi ízvarázst kínál paradicsom helyett. Ezt csak a színe miatt választottam, de idén már az íze miatt ültetem. Sajátos ízvilága miatt viszont többen, akik megkóstolták, azt mondták, hogy ez nem is paradicsom. Tényleg nem úgy néz ki.
- Supersweet 100 F1: Biztos sok szuperédes koktél létezik, de én ezt ismerem, ez jött be. Nagyon bőtermő és agilis növény. Tavaly július 20.-án elérte a fólia 3 méteres tetejét. Szóval létrás pariszüret volt. Túl sokat kellett kacsolni, ezért idén csak 1-2 tő lesz ebből. Ja és főliában hamar megpukkan a hőtől a termése.
- Zöld Zebra: Ez is zöld és nem szokványos ízű fajta. Amikor megkostóltam azt mondtam, hogy tavasz íze van. A malakhit dobozzal ellentétben a tőbbség szerint ez már finom, főleg akkor, ha ezt is hagyja az ember kicsit túlérni és már halvány narancssárga-zöld csíkosan veszi le.
Befőzni korábban nem főztünkbe, ezért nem nagyon tudom milyen a jó beöző paradicsom, de a kevésbé magvas fajtát kellene javasolnom, akkor az Nagyatádi tájfajta/Andenhorn, Kellog's Breakfast, Ananas fajtákat mondanám. Több a húsuk, de kevesebb a levük. Szerintem ezek lehetnek jók. Utóbbi fajtárol annyit, hogy eszméletlen bőtermő és zsákban is nagyméretű 200-500 grammos bogyókat nevel, ezért könnyen lehet vele dolgozni.
Még egy kérdés! Ha már ennyi féle paradicsomot neveltél/termeltél, akkor elmondanád, hogy ízre melyik fajta a legjobb? Étkezési/befőzési külön-külön (is) érdekelne.
Wow! 15 másik fajtával? :) Az nem semmi, jó kitartó vagy!
Az ökörszívről konkrétan nem tudok semmit, eléggé elfelejtett fajta, most kezd visszajönni, már amennyire én látom, legalábbis nehéz volt szerezni. Azt viszont valószínűnek tartom (tehát ez csak tipp/vélemény), hogy a fajta jellegből adódón, vagyis azért, mert igen nagy méretű bogyót rakosgat össze, tápanyag igényes a fajta. Én szabad földben tartva, öntözve, és az alant leírt tápoldatozási receptet hetente ismételgetve nagyon finom eredményt kaptam. Nem írtad, hadd kérdezzek rá, hogy tápoldatot vagy más egyéb termés növelő anyagot használtál? És ha igen, az öntözővízzel lett kijuttatva? Vagy lombtrágya?
Igen kipróbáltam ökörszívvel is és még 15 másik fajtával. Rédei kertimag féle ökörszívet vettem, de csapnivaló izű volt. Viszont meglehetősen bőtermő és igencsak jól viselte a kiszáradást is. A csúcshajtások rendszeresen kókadtak, de nem volt virágeldobás vagy bármi más probléma. Ilyen körülmények között meglepő módon kevés volt a repedés is. Ca hiány ha jól emlékszem egyáltalán nem jelentkezett. Viszont pont az ökörszívnek nem jutott hely a nagy zsákokban, így az csak 10 literes tőzeges zsákba került ami minden tekintetben rossz választás volt. Nem is tudom miért gondoltam, hogy egy indeterminált növénynek az megfelelő. Az átlagos bogyósúly is 70-150 g közötti lett, miközben a fóliában 150-300 g volt. Magassága is csak 1,5m volt szemben a fóliabeliekkel, amelyek 3 méteresek voltak.
Paradicsomra minimum a 375 grammos tejfelest használom. Remélem a család szereti a fehérjét:))))) Tökfélékre meg a félliterest ott mélyebbre kell tenni ugye a magot.
Vaterán nem vettem még magot, de a sajátomat és a fórumtársaktól kapottat nem szoktam. Ha veszek magot, az csakis ZKI-s, ők pedig csávázottat árulnak, de akkor is tőlük venném, ha nem így lenne.
Ti szoktátok csávázni a házilag szedett paradicsom-vetőmagot? A Vaterán vettem egy csomó különleges fajta magját magánszemélyektől, persze csávázatlanok. A lakásban nem szívesen használnék mezőgazdasági vegyszert, mert a kipárolgással is gond lehet. mennyire kockézatos, ha nem?
Köszi. Igen, van folyosó, és ott van kint egy óriási terráriumom (a szárazföldi tekimé volt, sajnos tavaly elpusztult), abba bele tudom tenni őket, és ráhúzni a tetejére egy fóliát szükség esetén.