de ez a "szintétikus hus" amire reagáltam, Szintétikus hus NINCS és kész, nemhogy piacon van É Koreába daccára, hogy "drága"
pace
Mondom, hogy van, na, még írtam egy receptet is az elkészítésére az egyiknek növényi alapanyagból. Igaz, azt nem tudom milyen proteint és milyen módon von ki hozzá a borsóból, de ha komolyan érdekel utána nézel te. Táptalajon szaprorított izom sejtekről most pár napja is volt pedig cikk az indexen, ha az hazudott akkor én is, de nem látok nyomós okot miért ne lehetne ilyet megcsinálni.
Mond inkább, hogy "hús helyettesítő" a helyes kifejezés ezekre az ennivalókra.
Észak koreában mit árulnak azt nem tudom és nem is fárasztanám magam megkeresni az indexen a cikket ami említette.
- az élő szervezetek nagyon-nagyon rossz, a melegvérű gerincesek meg egészen elkeserítően pocsék hatásfokúak, Newcomen gőzgépe hozzánk képest csúcs volt...
Az újrahasznosítás, a végtelen ciklusban fenntarthatóság mellett ennyit lehet elérni.
Én úgy tudom, hogy a ledes salátatermesztés ötlete Japánból jön... ahogy a vertikális farmok is ott meg szingapúrban virágzanak igazán... kétlem, hogy Japánban meg Szingapúrban annyira keményen szívnának az emberek, hogy ezért fejlesztették volna ki a technológiát ;)
Helyhiány viszont van és elég fizetőképes kereslet is ahhoz, hogy megérje a friss zöldséget így termelni ;)
Vagy úgy érted a fényáteresztő napelemes technológia a kendertermesztés miatt alakult ki? A cikk íróinak erről más a véleménye (szerintem)...
...közelebb járunk a valósághoz, hogyha azt feltételezzük, hogy a fényáteresztő napelemek hatékonysága alacsonyabb, ezért speciális felhasználási
Ennek a cikknek a margójára pedig, hogy ez a technológia nem a salátatermesztés miatt alakult ki, hanem a kendertermesztésért, a virágai miatti nagy kereslet miatt, lévén, hogy jogszabályok tiltották 2016 novemberéig. Ezt eltitkolandóan zárt szobákban termesztették, mindenféle lámpákkal kisérletezve - a hatóságok pont a nagyobb áramfogyasztás alapján szúrták ki az ilyen helyeket. Forradalmi változást hozott ebben a kínai LED gyártás, ami nagy fényerejű de kisfogyasztású fényforrásokkal ált elő, ezzel a rózsaszín spektrummal ami a fényképeken is látszik. Le is aratták érte a profitot, mert amikor egy normál lámpa 6 dollár volt, akkor ez 27 dollár, persze legálisan lehetett kapni mint növénylámpa és persze mindenki tudta, hogy senki nem salátához veszi. A termesztés legalizálása sem hozott ebben változást, a legtöbben egy kis szobában lámpával termesztik, nem kötve mások orrára a tevékenységet - a villlany félelmetesen olcsó (ipari 5.1, lakossági 14 cent/kwh - a magyar 24) , a szolárcellák használata egyelőre csak reklámfogás, mert azt is el kell adni, pörög tőle a gazdaság, végül is kitermeli az árát, egy uncia végtermék 200 dollár amiből nappali fénnyel lehet elárasztani a lakást 24 órában és még marad is.
A mezőgazdasági területen egyelőre más módszereket használnak, paradicsom egyenként búra alatt és egyenként öntözőcsővel, illetve fóliasátor ameddig a szem ellát, tehát mérföldeken át tartó távolságokban:
de, ha ceteris paribus eltolod a táplálkozásod arányát a fehérje felé, akkor több izmod lesz
ha meg a szénhidrát, vagy a zsír felé tolod el, akkor meg több hájad lesz
ez ilyen egyszerű, a sok változó közül ez a kettő megváltozik, akkor kifejti a hatását, még akkor is ha semmivel sem mozogsz többet
az meg nem összehasonlítás hogy az egyik játékos gabonát eszik és egész nap gályázik, a másik meg húst eszik, de nem mozog semmit, mert az nem szűkíti le a változást csak a táplálkozási összetevők arányára
de akár azt is elő lehetne szedni, hogy aki húst és szénhidrátot is eszik az nem ugyanaz mint aki húst és zöldséget eszik, megint más aki jóformán csak szénhidrátot eszik kevés zöldséggel, vagy kevés szénhidrát sok zöldség
máris lehet csalós statisztikát csinálni, ha azt tekinted húsevőnek aki nem vegán, de azért a hús mellett tömi magába a kenyeret-rizst-krumplit és levonod a következtetést hogy a hústól és a zsírtól hízott el, a szénhidrát komponenst meg alapnak tekinted és meg se fordul a fejedben hogy azzal van a baj
én egyszer már sikeresen leadtam 12 kg felesleget a szénhidrátok elhagyásával, és hús + zöldség alapú táplálkozással
most meg abbahagytam ezt, és vissza is szedtem a súlyfelesleget, úgyhogy megvolt a kontra-teszt is sajnos
azért használnak gabonát takarmányként, mert azt lehet olcsón nagyüzemben, gépesítve-vegyszerezve termelni
ha most is gályázni kéne és kézzel kaszálni a búzát hamar kimenne a divatból, és nem jutna eszébe senkinek hogy takarmánynak használja amikor az állat legelni is tud, csak szabad terület kell neki
az ilyen ökölszabályok hogy "ja igen 1kg húshoz kell 5 kg gabona" már önmagában hordja az ellentmondást, eleve nem kell gabonával etetni az állatokat sem
A két dolog nem ugyanarról szól. A kaliforniai család módszere ugyanis eléggé kétes módon adoptálható pl svédországban.
Nem is beszélve arról, hogy az ő módszerük korántsem netto energiasemleges. Speciális piacra termelnek és kihasználják a helyi piac fizetőképességét... ha nem lennének vásárlóik, ha nem lennének gyorséttermek ahonnan pl a használt sütőolajellátásukat
ingyen oldják meg... akkor más lenne az összkép is ;)
Egy fűthető, megújulókra, komposztgázra támaszkodóan energiasemleges üvegház pedig nagy valószínűséggel kisebb környezeti
lábnyomot hagy és rugalmasabban is alkalmazható mindenfelé.
Amennyire én ismerem az ember evolúciója és vele együtt a táplálkozása is végigment az ételfajták nagy részén. Eredendően gyümölcsevők voltunk, a testünk felépítése most is ahhoz igazodik nagyrészt. Plusz magok, némi rovar, zöld levél, nyers hús már akkor benne lehetett a táplálkozásban. Utána lejöttünk (egyeseket elnézve leestünk) a fáról és hozzászoktunk a húsevéshez. De a sült hús evéséhez, nem a nyershez. Ehhez jött a zöldség majd a gabonaevés. Némileg a tej is.
Az elhízás is alapvetően abból ered, hogy a gabonákban túl sok a szénhidrát és az emberi szervezet egyszerűen nem tud vele mit kezdeni. Ha keveset eszünk, éhezünk, ha annyit hogy ne éhezzünk elhízunk és cukorbetegek leszünk. Az emberi szervezet képtelen rendesen szabályozni. Ahogy írtad amikor még keményen gályáztak a népek, akkor ez nem okozott akkora gondot, de most igen. Ha hozzá lennénk szokva, akkor kevés gabona alapú étel után egyszerűen nem lennénk éhesek. De sajnos ez nem így van, így elhízunk és cukorbetegek leszünk.
Viszont nem hinném, hogy véletlenül mondanák, hogy egy kiló húshoz öt kiló gabona kell. Ez az áraikban is meglátszik. Plusz mintha úgy olvastam volna, hogy az összemberiség táplálékának kb 60%-a gabona. Vagyis ha elkezdenénk csökkenteni a gabonák arányát, hogy egészségesebben éljünk, akkor annak igen csúnya végeredménye lenne. És idővel szerintem el fogjuk kezdeni csökkenteni.
Az emberi test remek alkalmazkodóképességű evolúciós produktum. Igazándiból szinte bármilyen - elégséges mennyiségű, és bizonyos feltétlenül szükséges alapdolgokat azért tartalmazó - táplálékkal elvan. Igen, ha izmot akarunk építeni, akkor jelentősebb fehérjebevitel mellett ez könnyebb a szervezetnek, de a megfelelő mennyiségű és minőségű mozgás nélkül a szervezet egyszerűen nem épít izmot (hanem leépít), akkor is, ha csak fehérjét viszel be - ehelyett abból is csak elhízás lesz, mert zsírt bármiből képes a szervezet szintetizálni. BÁRMIBŐL... Legfeljebb kevesebbet meg nehezebben - de ez már csak ilyen, a biológiai organizmusok, így az ember is a nagy alkalmazkodóképességért cserébe a hatékonysággal fizetnek - az élő szervezetek nagyon-nagyon rossz, a melegvérű gerincesek meg egészen elkeserítően pocsék hatásfokúak, Newcomen gőzgépe hozzánk képest csúcs volt...
Úgyhogy nem, nem leszel izmosabb csak attól, hogy több húst eszel - semmivel sem. Attól leszel izmosabb, ha használod azokat az izmokat, majd azért beviszed a szervezetnek az izmok felépítéséhez szükséges anyagokat - akár fehérje formájában, akár másképpen. Ami meg a szénhidrátot illeti - az agy alapvető "üzemanyaga" a glükóz, és egy átlagember esetében a legnagyobb állandó energiafelhasználó pont az agy. Ha csak bambán nézel egész nap magad elé, akkor is több kalóriát éget el az agyad, mint ha futsz tíz kilométert.
Persze attól nem tartok, hogy téged bármiről bármiben meg lehetne győzni, ez még soha senkinek semmilyen témában sem sikerült.
te hízelegsz :DD
de hát amikor igaza van valakinek igen nehéz meggyőzni az ellenkezőjéről
még egy gondolat erre a szálra:
a magasabb fehérje bevitel több izomzatot eredményez, márpedig az izmok használják el még nyugalmi állapotban is, a bevitt energia zömét
ebből logikusan következik, hogy aki arányaiban több fehérjét eszik, annak feljebb megy az önfogyasztása, tehát kevésbé hízik el
ha még mozog is hozzá, akkor meg pláne
meg vagyok róla győződve, hogy erre van drótozva az emberi test, a gabonafogyasztás az egy 'workaround' amit az új-kőkorszak meg a bronzkor népesedési problémáira találtak ki, és ami a gabonatermeléssel párhuzamosan megnövekedett fizikai munka igénnyel ki is kompenzálta magát
Erre szoktam mondani, hogy feltaláltak egy bioreaktort, ami az emészthetetlen zöldhulladékot első osztályú táplálékká konvertálja.... tehénnek nevezték el.
A cigánygödrökhöz meg te értesz itt egyedül, ez ügyben nem állhatok le veled vitázni.. ;-)))
Étel maradék, talán még az emberi ürülék is pillanatok alatt emberi táplálékká alakul benne.
(-:
Írtam itt lejjebb, olyan vélemény is van, hogy a hal azért szorult ki az étlapról mert a kádárrendszernek azonnal kellett emelni az életszínvonalat. A csirke meg talán 5 ször annyi takarmánnyal, de 1 hónap alatt adja amire a pontynál 2 évet kell várni.
Szóval most majdnem egyet értünk, élelem termelésben rengeteg még a tartalék.
Ez most féligazság. A tó (tenger) egésze egy "biomassza-generátor", és valójában vagy nagyon kicsi lesz az eltartóképessége - vagy nagyon is tömni kell azt is tápanyaggal.
Abban alapvetően persze igazad van, hogy a halak - mint általában a hidegvérű állatok - sokkal hatékonyabbak a tápanyag hasznosításában, mint a melegvérűek, ez tény.
A cigánygödrökhöz meg te értesz itt egyedül, ez ügyben nem állhatok le veled vitázni.. ;-)))
ja! a ragadozó? az az, környezetvédelmi rémálom. hatalmas nehéz hálókat húznak végig tengerfenéken és mindent bedarálnak ami beleakadt és abból lesz pl a szarvasi haltáp. Fél évszázad mire az így lepusztított tenger rész újra éled.
Nem nem, nem így van, nem a hal eszi meg amit beledobálsz hanem a tó.
A pnty 1 kg ja olyan 1.2-1.3 kg kukoricára vezethető vissza, az afrikai harcsa a legjobb. Írtam lejjebb, az idő a probléma, vagy 5 ször jobban hasznost mint pl a baromfi de vagy 20 szor hosszabb idő alatt.
Sok falu határában van valami amit máig cigánygödörnek emlegetnek, azok szerették, mindég lehetett belőle némi élelemhez jutni, a tó mindent hasznosít.
Na nem egészen így van ez. Több fű terem mint kukorica, de több is kell. Az a bölcs okos állat a lajhár logikája, hogy azt eszi ami nem kell senkinek, a falevélre nincs konkurencia. De azért nincs mert olyan amilyen, ő is csak úgy van el vele azzal a végletesen energia takarékos mozgásával.
ezekre szükség is volt : a paraszti földműves kultúrában amikor rengeteget kellett a földeken dolgozni
ma már semmi szükség erre
Régen se az élelmezésért volt arra szükség, hanem sok ember csoportosult át az iparba, ezért egy földművesre sokkal nagyobb megművelni való terület jutott.
A legeltetett állatok sem tudják megemészteni a cellulózt - csak a kérődzők bendőjében általában vannak olyan baktériumfélék, amelyek részben képesek ezt megenni - valamekkora részben, ha megnézel egy tehénlepényt-lócitromot, nem olyan drámaian nagy részben, valójában iszonyatosan rossz a hatásfokuk, ennek megfelelően őrületes mennyiségű tápanyagra van szükségük.
Erről kár vitát nyitni, egy adott területen mondjuk marhákat tartva-legeltetve tized annyi embert sem lehet megetetni, mint bármilyen más - összetett - direkt növényi kultúrával. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy valójában például az egész globális közlekedés okozta CO2 emisszió üvegház-hatását többszörösen felülmúlja az állattartás által generált, metánnak köszönhető üvegházhatás - ugyebár az ezerszer emlegetett példa, hogy csak a nem is hasznosított indiai szent tehenek valójában nagyobb üvegházhatást generálnak, mint a világ összes dízel közúti járműve...
Persze attól nem tartok, hogy téged bármiről bármiben meg lehetne győzni, ez még soha senkinek semmilyen témában sem sikerült.
Annyit azért hozzátennék, hogy az utolsó két bekezdésedet én sem vitattam, csak én pont ezekből nem arra a következtetésre jutottam, hogy akkor még több húst kellene ennünk (mint te...), hanem arra, hogy általában nem kellene magunkba tömni olyan kalóriákat, amelyeket fel sem használunk, a népesség nagy része napi 3-4 ezer kalóriákat fal be úgy, hogy még 2 ezret sem használ fel, és csak azért nem 250kg mindegyikük, mert szerencsére az emberi szervezet ezen a téren is elég vacakul teljesít... Ha olyan hatékonyan és megbízhatóan raktároznánk, mint egy jegesmedve - akkora is lenne a populáció fele...
de húst egyáltalán nem (vagy csak alig, mondjuk a tej/tojás termelésből kiöregedő állatokét) fogyasztanánk.
A hal, az tényleg nagyon hatékony, csak lassú a folyamata.
A mennyiséggel - azzal van mostanság baj, mozgásszegény, igen kicsi fizikális aktivitással járó életmód mellett esznek nagyon sokan nagyon sokat.
Ez csak az utóbbi 100-200 év igazsága, a nagy zsír hozamú mangalica a kubikos és a mezőgazdasági bérmunkával terjedt el. A nagyobb részt saját célra élelmiszer termelés nem igen megterhelőbb az irodai munkánál. A kubaiak is nagyon sokáig élnek 76 év az átlag és sok az igazoltan 100 éven felüli, pedig nagyon mozgásszegény az életmódjuk, sokat dohányoznak, egészségtelenül táplálkoznak. A pszichológia jelentősége nagyobb mint gondolod.
a legeltetett állatok magas cellulóz tartalmú füveket esznek, meg is tudják azt emészteni ellentétben velünk
ebből a fajta biomasszából vagy 10x annyi keletkezik egységnyi területen mint az általunk is elfogyasztható gabona, salátafélék, krumpli, paprika etc
Tehát abszolút nem igaz, hogy sokkal nagyobb a növényi alapú eltartóképesség mint a hús alapú, valamennyivel tényleg nagyobb, de itt egyelőre a túlsúly és nem az éhezés a probléma. Ha már éhezés, akkor is a relatív éhezés, olyan táplálék bevitele ami 93%ban szénhidrát (=búza), a maradék 7%-on osztozik a fehérje, zsír, vitamin, rost... tehát gyakorlatilag a feleslegesen sok energián kívül nincs benne semmi.
Ha archaikusan vizsgáljuk a kérdést, akkor húzzuk ki az időskálát a releváns szintre: a homo sapinens kb 70 ezer éve jelent meg. Ebből az első kb 65 ezret halászó-vadászó-gyűjtögető lényként élte le, nemesített növényfajták nélkül, a mai gabonafajtákra lisztérzékenységgel válaszolva.
A gabonafogyasztás kb az uccsó 5 ezer év terméke. Ha akadnak is népcsoportok mondjuk közel-keleten akik 10 ezer éve fogyasztják, az is a hetede az időskálának, de európa nagy része csak jóval később kezdett el gabonát termeszteni. (és az is a rozs volt nem a búza)
Békén hagyott erdő apró foltokban létezik, és azt is nagyon nehéz kiharcolni. Az erdőgazdálkodással lehet összevetni, ott nyilván nagyobb a fajgazdagság, de élelmiszert az erdőben nem fogunk tudni termelni, vagy legalábbis nem sokat és nem úgy. Pl a gyümölcstermesztésnek abszolút a híve vagyok, és az fán terem.
finomított cukrok:
a feleslegesen sok kalóriát egyértelműen nem ezzel visszük be, hacsak nem eszik meg valaki naponta két tortát
a döntő energia és szénhidrát forrás a kenyér, krumpli, rizs, tészták stb
ezekre szükség is volt : a paraszti földműves kultúrában amikor rengeteget kellett a földeken dolgozni
A legeltetett állatok által egyáltalán elfogyasztható takarmányok egy részét mi is tudnánk közvetlenül fogyasztani (a takarmány-gabona és kukorica meg az "étkezési" között csak elvi minőségi különbségek vannak, a valóságban a történelem zömében az emberek olyan gabonákat fogyasztottak, amit ma takarmánynak sem fogadnának el...) - másrészt azokon a területeken (legelők), ahol meg a nekünk nem fogyasztható fűféléket termesztik (ilyeneken futok minden áldott nap jókat) - lehetne magától értetődően mást is termelni, nekünk közvetlenül fogyaszthatókat is.
A különbség az, hogy kb: tized akkora terület is elég lenne - magyarán ezekre egyáltalán nem is lenne szükség intenzív állattartás nélkül, Magyarország a mai művelés alá vont termőterületének ötödéről-hatodáról meg tudná etetni a lakosságát, ha tejet-tojást igen, de húst egyáltalán nem (vagy csak alig, mondjuk a tej/tojás termelésből kiöregedő állatokét) fogyasztanánk. A békén hagyott erdő fajgazdagságával meg aztán a legtutibb legelő sem vetekedhet...
Írom ezt úgy, hogy egyáltalán nem vagyok vega. De mérlegelni tudok.
Ami a szénhidrát-alapú táplálkozást illeti - ebből annyit gondolok helytállónak, hogy a cukorbevitel messze-messze brutálisan túlzott, édességből, cukrozott, magas cukortartalmú ételekből-italokból nagyon-nagyon a célszerű feletti mennyiségben fogyasztunk. Amúgy a nem finomított szénhidrátokkal (gabonafélék, kása, kenyér, müzli, tészták) nem volna semmi baj, konkrétan ezeken él/élt az emberiség zöme általában. Nézd meg egy római légiós étrendjét - 9x%-ban gabonából állt, korpás kenyér, kása, tészták formájában, igen kevés hússal-zsírral-szalonnával (kb: heti 1-2 alkalommal valamilyen menyiségben), zöldségekkel keverve. Viszont édesség - gyakorlatilag nem volt, esetleg a sör, néha bor pótolta... A mennyiséggel - azzal van mostanság baj, mozgásszegény, igen kicsi fizikális aktivitással járó életmód mellett esznek nagyon sokan nagyon sokat. Ja, és isznak is - ne feledjük, az alkohol is rendkívül nagy kalóriatartalmú - egy liter sör megfelel kb: csaknem egy tábla Milka csokinak, egy liter jóféle nehéz bor majdnem kettőnek...
És azért tegyük hozzá, hogy az evés-ivás az ember életének nagyon fontos, meghatározó örömforrása, amiről nem lemondani kell, csak a megfelelő egyensúlyt megtalálni.
