1. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez
Az építésügyi hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenységek
Bejelentés (a tevékenység egyidejű megkezdése mellett):
a)6,0 m építménymagasságot nem meghaladó, új, önálló (szabadon álló) égéstermék-elvezető létesítése. b) Meglévő építményben égéstermék-elvezető létesítése, ha annak megvalósítása nem jár a meglévő építmény tartószerkezetének megbontásával, átalakításával, megerősítésével.
Hát ez az amin pörgök mostanában. Telefonálgattam lokál szakértők után és nem lettem sokkal okosabb viszont a jambó rendesen rászorult a fejemre... 3-ból 2 szerint nem kell itt semmit sem bejelenteni (ennek tudnék örülni ha ez igaz). A szerelt kéményem egyébként házon belül menne (csak ott van rá lehetőség) és szerintük mivel nem a homlokzaton megy továbbá nem kell teherhordó elemeket megerősíteni megváltoztatni nem kell bejelenteni. Ha valaki már az igazság közelébe jutott megoszthatná a néppel és velem. Köszönöm.
xps is le tud fagyni. nem a cellákba megy a víz (vagyis oda csak nagyon kevés) hanem közé és ott fagy meg. lábazatnál nincs ekkora páraterhelés mint a kéménynél, azért mondják lényegében vízállónak.
én tudom választ, csak kiváncsi vagyok képzett tüónk is tudja-e? ha idővel ő nem, akkor majd én elmondom. meglepő lesz válasz....
a km. tégla falazott kéménynél van ez a 12 cm (nem tudom pontosan mikortól, de úgy a 90-es évek elejétől). a többinél az emei eng-ben jelzett érték. az volt 0 cm-is rövid ideig, de most mindegyikre 5 cm. (aszem...)
Lehet tévedek , de úgy tudom van olyan polisztirol is ami zárt cellás tehát nem tud lefagyni.
Amúgy régen a kéményeket tényleg azért nem vakolták, mert eccerűen lefagyott a vakolat, hagyták úgy a natúr téglát és csak fúgázták !
Sőt láttam olyant is : ráért a faszi - szépen becsempézte - valami lappal beburkolta a kéményét semmi baj nem lett azonkivül , hogy a lapok lefagytak , lepotyogtak !
Más : meglepetések lehetnek : a belűlről támadó nedvességet megállítani nem lehet.
A burkolat és a kémyfal kötöö megfagyhatt sok sok év után , hogy mi lesz ? nem tudni. Lényeg: máról holnapra se nem esik le, se nem gyullad ki.
"miért pont 12 cm a tűztávolsága éghető anyagtól a falazott kéménynek?"
Ezen én is mint valamikori kéményes, meg egyéb polihisztor elgondolkodtam.
Anno volt, hogy a kéménytestbe fa (gerenda stb.) nem mehet, mert voltak hülék akik ilyen is csináltak. Volt úgy hogy leéget a házuk, sőt néha szomszédé vagy az egész város.
Tehát megtiltották. Ok.
Aztán rájöttek : a kémény falához se érhet semmi fa anyag. Mondjuk, jobb az óvatosság, tehát jogos. Aztán az 5 cm -es előírás következett.
Ez már vitaható, ritkán tán soha nem alakulhat kiolyan szitúáció amikor a kémény külseje annyira átmelegedhetne, hogy egy 5 cm-re lévő fát meggyújtana- még egy intenziv kéménytűznél sem. És már a 12 cm -nél járnak ?
Jövőre a 15 cm lesz az ellőírás ???
Egyszer nyavikolnak, hogy elázik a kémény, majd meg ,hogy mindent meggyújt.
Én ugyan nem láttam kéménytüzet soha, de a családban volt.
Régen még az 'ókórban' az anyám épp a templomban volt valami korúson és látja, hogy jönnek a szikrák és a láng kifelé a kéményéből - Rálátott a házunkra.
Na volt nagy ribillió, szerencsére tűz a kémény belsején kivül nem lett. De akkor még nem gázzal fűtöttek.
Azután a seprést nem sumákolták el !!
Ja a kéménytüznél : nem a 3 - 4 - 5.5 cm -re lévő faszerkezet ami a tűzet okozhatja _ hanem a kéményből kijövő szikra , ami száraz időben bármit megygyújthat.
"mivel házilagosan a gyapotot burkolni ugy sem tudnánk "
Biztos?
Ismerősnél valamilyen olasz - kevésbé ismert szerelt/hőszigeteletlen - kéményt raktak , és a tetőn kívül kőzetgyapottal szigetelték, majd élvédő, majd hálózva lett.
Ha házilag megoldható a házak falazatának kőzetgyapotos hőszigetelés , akkor ez is .
Nem?
Jó a magasság és a tetőn munka miatt pár fokkal nehezebb....
Éedekesség.......:
Hogy a kémény elemeit ragasztva kellett összerakni, de mint utólag kiderült "döglött" volt a ragasztó és az első nagyobb szélnél összedőlt az egész.
Kivéve a tetőn kívüli hőszigetelt/élvédőzött/hálózott rész, az egybe beesett a padlásra.
Szerencséjükre még nem volt cserepezve, csak lécezve/főliázva a tető.
Volt is gyorsba intézkedés, külföldre gyártóhoz ragasztóminta küldözgetés.....
Tűzveszélyességről: Olyanról azért már halottunk/olvastunk, hogy a kéménytől nem volt meg a megfelő (védő) távolsága a gerendának és az kigyúlladt. Vagy nem ?
mint érintettem elöbbi hozzászólásomban, nem a meggyulladása a fő veszély (bár korom- és kátrányégésnél az is megvan) hanem, hogy megolvad, oszt idővel marad a szép felületképzés "üresen". persze csak amíg le nem csúszik kémény tövébe. :)
minden anyagnek megvan, hogy mire való, használjuk arra....
Van még egy harmadik , sőt 'ősi' módszer : ez még a szerelt hőszigetelésből adaptálódott : stafnik a falra (stafni másnéven zárléc). Tehát stafnik a falra a közét kitöltjük hőszigetelővel pl. ásványgyapot -tal , és innen szétágazik.
ragasztásnál természetesen + a szükséges felületképzés, élvédő valamint szükség esetén (magasabb és testesebb kémény esetén) drótozás. de mivel te nem a technológiáját kérdezted, ezért ezt le sem írtam ....
ha pedig te, mint tüzoltó polisztirollal szigeteled kéményedet, akkor neked nincs meg ez a szakmai tudásod. :(
miért mondom ezt?
- mert a gyulladási hőmérséklete igaz, hogy ~350 C (fáé 400 C körüli!), de az olvadása már 80 C-től megindul (fa "hőérzékenysége" >100 C), ez a hőmérséklet meg nem "lehetetlen" egy vegyestüzelésnél. ha igazad lenne, akkor akár faburkolatot is tehetnél kéményre.
- mint említetted van koromégés, ami pedig képez olyan hőt, hogy a kéményfejen is meggyulladjon a polisztirol
- a polisztirol (még az xps is, bár lényegesen kevésbé) vízérzékeny vagyis jelen esetükben a víz fagyására érzékeny. próbáld levezetni, hogy mi történik a polisztirol és a tégla között annak folyamán, hogy téli -10-15 C-ban tüzelünk fával, majd hagyjuk kihűlni a kéményt? segítek: megfagy a polisztirolban a víz és szétroncsolja.
viszont nekem meg lenne egy szakmádba vágó kérdésem: miért pont 12 cm a tűztávolsága éghető anyagtól a falazott kéménynek?
Látom jó nagy vitát generáltam a kéményszigeteléssel - Eps - kontra gyapot - most már csak azon ne vitatkozzunk az üveg- ásvány - salak vagy bazalt gyapot é. Mindegyik van.
Eőször ' meggondolatlanul ' az EPS javallottam, majd jött hogy az tűzveszélyes. Ok, akkor legyen valamilyen gyapott. Akkor meg a problém , hogy hogyan rögzítsük. Elhangzott a ragasztó - ragasztás - igen falra mehet ezzel is, meg dübellel.
De egy kéményen megfelel az egyszerű rákötés. Anno így írtam : lágyvas kötöző huzal.
Tudni illik a kéményre rá lehet kötni.
Aztán ez a gyúllékonyság. Így van az eps ég, nade ha bevan vonva ?
Szóval kéményre - a padlástérben a gyúlékonysága miatt tényleg -gyapot ( a választék a korábban leírt), beburkolva bádoggal stb. A tetön kivül meg : továbbra is az az eps, mivel házilagosan a gyapotot burkolni ugy sem tudnánk - burkolás nélkül meg szarrá ázik - vagy semmi hőszig !!
Tűzveszélyről : mivel a tűzoltó topiktárs is javasolta, állította : nem tud kigyulldni - én is állítom , kicsi a valószinűsége az ilyen tűzijátéknak, előbb fulladok az Atlanti Óceánba - habár soha nem lehet tudni !
Ne haragudj, de mielőtt rátámadsz egy másik fórumtársra nem ártana utánanézni a dolgoknak. A kőzetgyapotot használják ugyan úgy házak szigetelésére mint az eps-t. Amiért az eps nyer a kivitelezések 90%-ban, hogy jóval olcsóbb a gyapotnál. A kőzetgyapothoz több ragasztó kell, drágábban teszik fel, mert nagyobb szakértelmet kíván a vele való munka mint a polisztirol esetében. Ellenben előnye, hogy tűzálló (ezt Neked ezek szerint nagyon is jól kell tudnod) másrészt pedig hang szigetel is ami a modern falazóblokkokról nem mondható el. Tehát mielőtt lehülyéznél másokat nem ártana körbenézni a neten, hogy mibe is kívánsz beleszólni, ezzel nagyon könnyen elkerülheted az ilyen felesleges bántó hozzászólásokat.
Tudod egyáltalán hogy néz ki a kőzetgyapot te szerencsétlen?Mivel ragasztod fel?Gondolkozzál már mielőtt hülyeségeket írsz.Amúgy én is hungarocellel szigeteltem a kéményem és remekül bevált,a tűzveszélyességről pedig annyit hogy a korom előbb begyullad belül a kéményben mint a hungarocell kívül,ja és annak ellenére lemerem ezt írni hogy tűzoltó vagyok.
A kékjelű EPS -ek a lábazati szigetelésre valók. Mivel ott elvileg inkább éri csapadék mint fent a falon.
Ilyen gondolatmenettel jutottam arra, hogy ott fenn a magasban a kéményen szintén ez lenne a jobb. A hőmérsékletről - mármint a külsőről : feleleges aggódalom , de a szabál az szabál, főleg kéményseprőéknél !!!
Egyébként azért birja jobban a nedvességet mert zárt cellás.
Köszi a választ Émile,én is így gondoltam.Megcsinálom sk mert szakmabeli vagyok.Miért jobb a kék ?Ott fönt nem éri semmi fizikai behatás.A vízzel nem lesz gond mert a fedlap alá befér az ötös nikecel,így nem tud mögé menni a víz.
Amikor én csináltam : ásványgyapot és védelemnek gólyónyomott alu fólia.
Viszont itt a kérdező kimondotttan a tető feletti részről beszél, ott meg már semilyen hőmérséklet sincs, nemhogy kivül, de magában a kéményben se. (azért kátrányosodik)
Finomítva : a tető alatt a padlástérben mindenképen éghetetlen anyag szigetelésre - burkolva, a tető felett meg szabad a gazda. Be lehet ugyan borítani ásvány- meg egyéb gyapotokkal, de laikus kizárt, hogy utána vizmentesen tudná burkolni.
Az iparban ez megy - bádogos szerkezettel , vízzáróan.
Köszi a segítséget! Kicsit részleteznéd nekem az összetételt mert ilyenhez nagyon nem értek. Arányokat tudnál írni megközelítőleg? Ha jól emlékszem mész is kellett bele? :/
Sziasztok! Fatüzelésű kandallómnak rozsdamentes acél kéménye van. A kémény csatlakozásnál lévő anyag (amit a kandallós kent oda, mintegy másfél éve) elöregedett, töredezik, pedig még csak próba üzeme volt a kandallónak. Szerintetek mivel pótoljam, én hőálló szilikonra gondoltam, de lehet hogy oda nagyobb hőállóságú, esetleg más anyag kellene? Válaszotokat köszönöm.
A kéménynél inkább a belső számít, de itt tényleg ez a külső.
Szigetelni mindenképpen hasznos.
A padlástérben viszonylag egyszerű, a tető felett annyival bonyolultabb, hogy a víz/nedvesség elleni védelmet is meg kell oldani.
Habár a ragasztott és vékonyvakolatos Nikecellnél ez nem probléma. Talán a lábazai szigetelést kéne oda tenni ( kék jelőlésű ).
Hogy a kátrányosodás ellen jó é ? Hát a régi, az már ott marad, talán tovább nem romlik a helyzet.
A kátrányosodás oka elsősorban a tűzelési szokásokban rejlik ( vizes, nem kellően száraz tüzelő , túl nagy és hamari lefojtás stb. ) Ezeket együtt érdemes vizsgálni.
És amig a kátrányosodás nem ér a zárt térbe (padlás, v. lakótér, kit érdekel ?).
A megoldásod szvsz lényegesen ólcsóbb mint az erőltetet bélelés.
Sk. csinálva megúszhatod egy tizesből (is ).
Ja én csináltam és bevált - igaz csak a padlástérben !!
van egy vegyes kazánom és ahoz egy 500x600 as külső átmérőjű kéményem,tavaly a tető fölötti rész békátrányosodott,arra gondoltam leszigetelném 50mm nikecellel,hogy jobban tartsa a hőt és talán jobban is ég.csinált már ilyet valaki?
A fugázás egy erősen javított, tehát erősen cementes malterral mehet.
A kötés után a felesleg lekaparandó majd egy durva zsákszövettel szépre - kémény szépre - kezelhető !
A perem ami egyebként a fedkő/fedlap egy erős cementes, finomszemcsés betonból a helyszinen önthető. Némi vasalás se árt, de ez csak vékony b. acélból vagy drótból praktikus.
Az új kályhát az eddig gázbéléses 14x14-es kéménybe fogom kötni. A bélést és a csőtoldatokat kiszedtem. Volt benne fatüzelés régen mert kormos a belseje :)
A kémény tető fölötti része viszont elég ramaty. Nem néz ki rosszul de van a fugákban pár lyuk és a perem is törött. Csak újrafugáznám és új peremet öntenék rá. Valaki meg tudná mondani hogy milyen összetételű fugázót kell keverni hozzá? Illetve a tetejére milyen összetételű beton kell? Egyszer volt egy ilyen kéményes könyvem amiben ezek le voltak írva (pdf formátumben) de már nincsen meg "hála" a windowsnak.
