Sziasztok! 200-as Schiedel kéménybe pellet kályha hogyan köthető be? Kb. 180-on van egy 45 fokos bekötése, de természetesen ha nem muszáj nem vinném föl addig a pellet kályha 80-as füstcsövét. Ja és a régi nyílással mit lehet kezdeni?
egy ilyen doksi, hogy megfeleljen kéményseprőnek és aszondja h ok, általában áll egy alaprajzból (alaprajzrészlet) ahol a kémény épül, 1 metszet amin látszik a kémény h milyen szerkezeteken halad keresztül és ha a metszeten nem jelölhető akkor homlokzati nézet azért, hogy látszodjon a kémény-gerinc viszonya illetve az esetleges nyílászárók-kémény viszonya, és egy műszaki leírás amiben benne van kémény szerkezete, alsó és felső tisztíthatóság módja és helye, készülék bekötésének helye, készülék fajtája (nem tipus, hanem pl. 5 kw fa tüzelésű kályha)kitorkollás megközelíthetőségének módja, ill ami még a konkrét esetben szükséges. ha sűrübben beépített terület, akkor lehet h kell helyszínrajz és a szomszédos ingatlanokat (épületeket) is jelölő nézet annak igazolására, hogy a kitorkollásra érvényesül a 10 fokos kúp szabály. (vagyis a kitorkolláshoz rajzolt, a vízszinteshez viszonyított 10 fokos vonal által meghatározott kúpfelület felett szomszédos építményrész nem lehet)
ha ez a doksi megvan, akkor kéményseprőknél ezt kell véleményeztetni (ez helytől függően 5-8e ft) és ha megvan és ok-s, akkor ezt ha benyújtod az önkorinak a bejelentéskor, akkor elvben tervezői nyilatkozat sem szokott kelleni.
--- ez a tipusú "tervezés" egy nem szabályozott kérdése (hm megint egy...) az építésijognak. de építész minden féle képpen megteheti ----
Legegyszerűbb ha felmész az http://aranyoldalak.hu -ra, Mit keres? -hez gépész, mellé meg a település ahol lax, vagy környező nagyobb település. Az eljárás egyéb költségeiről pedig érdeklődj a helyileg illetékes építésügyi hatóságnál és a kéményseprő-ipari szolgáltatódnál.
Köszi a tapasztalatokat! Nem Úri huncutságból de ennél "hivatalosabban" szeretném megoldani a dolgot. Tudod szomszéd öreg néni aki mellesleg polihisztor... az első hetekben fura volt hogy senki sem köszön neki az utcából így pár év után már értem. Valaki a forumról nem foglalkozik véletlenül ilyesmivel?
Tehát : ha szerelt kéményt akarsz válaszd ki a megfelelőt - némi műszaki segítséggel, rendeld meg, majd építesd be.
És ezután álcázd !
Csak a tető felet kell némi tégla imitációval, bent is illik burkolni valamivel és mond: az azóta ott van amióta a ház áll. Ha kémény nélküli, peched van. Akkor is ha gázra kell- ott más is közre működhet.
Más tüzelésnél : mond a seperőknek nem kell tísztítani, ők örömmel elfogadják. Ja a díjat természetesen fizetni kell.
"ha valaki felvilágosítana hogyan megy ez mostanság."
A fene tudja, de tiz éve volt egy mókám. Szintén szerelt kéményt szerettem volna.
Gondoltam : megveszem, felállítatom, de nem így ment.
Építési engedély kellett volna terv alapján.
Addig a seperők szóba se álltak velem. (Nekik nem a kémény volt a fontos hanem a papírok.) Így a gázos engedély se volt meg addig.
De mind ez hab a tortán: még emmissziós számítást is kértek volna.
Na montam, elmentek a ' csába.
Aztán lett egy 6 kW-os konvektor az ablak alatt, ami senkit nem zavar azóta se.
Ami korábban le van írva : az a bürokráciának szól - így kell csinálni !
De a kérdésedre :
Tudom hogy lehet csilli-villi doksit csinálni meg olyant is ami a lényegre koncentrál én az utóbbit szeretném.
Minden terv a lényegre koncentrál, csak más és más szempontól vannak.
Vannak un. kiviteli tervek, munkaközi tervek stb. A lényeg, hogy egyértelmű legyen. Tehát a megrendelő, a kivitelező, a szaki nagyjából ugyan azt csinálja mint az elképzelés.
Hú! Köszi az infókat. Csinált már ilyent valaki mostanában? Egyébként egy tervdokumentáció készítés mennyit kóstál. Tudom hogy lehet csilli-villi doksit csinálni meg olyant is ami a lényegre koncentrál én az utóbbit szeretném.
a 37/2007. Korm. r. 5, sz. melléklete (építési engedélyezési domunentáció tartalmi követelményei)
13. Bejelentéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó új építmény építésekor
aa) a 9. pont a)-c) és j) alpontjában foglaltakat értelemszerűen,
ab) egy jellemző metszetet,
ac) alaprajzot,
b) emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó meglévő építmény átalakításakor, bővítésekor, felújításakor, korszerűsítésekor, helyreállításakor értelemszerűen
ba) a 10. pont a) és k) alpontjában foglaltakat,
bb) egy metszetrajzot az átalakítással, bővítéssel érintett építményrészről,
bc) alaprajzot,
bd) tervező által készített helyszínrajzi elrendezést a telek beépítettségi mértékének változása esetén,
c) emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget nem tartalmazó műtárgy építésekor, átalakításakor, bővítésekor, felújításakor, korszerűsítésekor, helyreállításakor értelemszerűen
ca) a 12. pont a), d) és e) alpontjában foglaltakat,
cb) tervező által készített helyszínrajzi elrendezést a telek beépítettségi mértékének változása esetén,
d) az 1. melléklet IV. oszlop 9. sorában meghatározott építési tevékenység esetén a kéményseprő-ipari közszolgáltatóval egyeztetett vagy építésügyi műszaki szakértő által ellenjegyzett, a tervezett megvalósítás szakszerűségét igazoló dokumentumot,
193/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletaz építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről
45/A. § (1) A bejelentésre az e rendeletben foglalt eltérésekkel alkalmazni kell a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a joghatóságra, hatáskörre és illetékességre, a kapcsolattartás általános szabályaira, valamint az elektronikus kapcsolattartásra és az elektronikus tájékoztatásra, a képviseletre, az iratra, a határidő számítására, a nyilvántartásra, továbbá a költségmentességre vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy ahol a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény ügyfelet említ, azon a bejelentést tevő építtetőt kell érteni.
(2) Az építtető a bejelentés megtételével egyidejűleg megkezdheti a tevékenységet, ha az építésügyi hatóságnak bejelenti az Engr. 1. melléklet
a) IV. oszlopában meghatározott építési tevékenységek végzését,
b) VII. oszlopában meghatározott bontási tevékenységek végzését, és
c) X. oszlopa szerinti építési tevékenységek esetében az építmény használatbavételét.
(3) Az építési és a bontási bejelentés megtételétől számított hat hónapig folytatható a bejelentett tevékenység.
(4) Az építtető haladéktalanul köteles bejelenteni a bejelentett építési és bontási tevékenység befejezését az építésügyi hatóságnak.
45/B. § (1) A bejelentés tartalmazza
a) a bejelentő nevét, megnevezését,
b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
c) az építési tevékenységgel érintett ingatlan címét, helyrajzi számát,
d) a bejelentés 45/A. § (2) bekezdés szerinti fajtáját,
e) a bejelentés tárgyát és annak rövid leírását a bejelentéssel érintett építmények számának, típusának és rendeltetésének megjelölésével,
f) a bejelentés tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, számát és keltét,
g) a bejelentő építtető aláírását és nyilatkozatát arról, hogy rendelkezik a 18. § szerinti építési jogosultsággal,
h) az építési és bontási bejelentéshez csatolt tervezői nyilatkozatot, vagy a használatbavételi bejelentéshez csatolt felelős műszaki vezető nyilatkozatot és
i) az eljárási illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását.
(2) A tervezői nyilatkozat tartalmazza
a) az építtető nevét, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén megnevezését,
b) a felelős tervező nevét, címét, jogosultsága számát,
c) az építési tevékenység
ca) megnevezését,
cb) helyét, az ingatlan címét, helyrajzi számát, és
cc) rövid leírását, jellemzőit, valamint
d) a tervező nyilatkozatát arról, hogy
da) a tervezett építési tevékenység az Engr. előírásai szerint bejelentésköteles, a bejelentéshez előírt építészeti-műszaki dokumentáció elkészült és az abban általa tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti előírásoknak,
db) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű,
dc) az adott tervezési feladatra azonos módszert alkalmazott a hatások, terhek és az ellenállások, valamint a teherbírás megállapítására, és azt a tervezés során teljes körűen alkalmazta,
dd) az építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. § (2) bekezdés c)-h) pontjában meghatározott követelményeknek megfelel,
de) egyeztetett-e az érintett közműszolgáltatókkal és mi az egyeztetés tartalma,
df) az építési, bontási tevékenységgel érintett építmény tartalmaz-e azbesztet, és
dg) az általa tervezett építmény megfelel-e az energetikai követelményeknek és az ezt igazoló energetikai számítást az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet szerint elkészítette.
(3) A felelős műszaki vezetői nyilatkozat az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottakat, továbbá az érintett közműszolgáltatóval a 19. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítése tekintetében lefolytatott egyeztetés eredményét tartalmazza.
1. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez
Az építésügyi hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenységek
Bejelentés (a tevékenység egyidejű megkezdése mellett):
a)6,0 m építménymagasságot nem meghaladó, új, önálló (szabadon álló) égéstermék-elvezető létesítése. b) Meglévő építményben égéstermék-elvezető létesítése, ha annak megvalósítása nem jár a meglévő építmény tartószerkezetének megbontásával, átalakításával, megerősítésével.
Hát ez az amin pörgök mostanában. Telefonálgattam lokál szakértők után és nem lettem sokkal okosabb viszont a jambó rendesen rászorult a fejemre... 3-ból 2 szerint nem kell itt semmit sem bejelenteni (ennek tudnék örülni ha ez igaz). A szerelt kéményem egyébként házon belül menne (csak ott van rá lehetőség) és szerintük mivel nem a homlokzaton megy továbbá nem kell teherhordó elemeket megerősíteni megváltoztatni nem kell bejelenteni. Ha valaki már az igazság közelébe jutott megoszthatná a néppel és velem. Köszönöm.
xps is le tud fagyni. nem a cellákba megy a víz (vagyis oda csak nagyon kevés) hanem közé és ott fagy meg. lábazatnál nincs ekkora páraterhelés mint a kéménynél, azért mondják lényegében vízállónak.
én tudom választ, csak kiváncsi vagyok képzett tüónk is tudja-e? ha idővel ő nem, akkor majd én elmondom. meglepő lesz válasz....
a km. tégla falazott kéménynél van ez a 12 cm (nem tudom pontosan mikortól, de úgy a 90-es évek elejétől). a többinél az emei eng-ben jelzett érték. az volt 0 cm-is rövid ideig, de most mindegyikre 5 cm. (aszem...)
Lehet tévedek , de úgy tudom van olyan polisztirol is ami zárt cellás tehát nem tud lefagyni.
Amúgy régen a kéményeket tényleg azért nem vakolták, mert eccerűen lefagyott a vakolat, hagyták úgy a natúr téglát és csak fúgázták !
Sőt láttam olyant is : ráért a faszi - szépen becsempézte - valami lappal beburkolta a kéményét semmi baj nem lett azonkivül , hogy a lapok lefagytak , lepotyogtak !
Más : meglepetések lehetnek : a belűlről támadó nedvességet megállítani nem lehet.
A burkolat és a kémyfal kötöö megfagyhatt sok sok év után , hogy mi lesz ? nem tudni. Lényeg: máról holnapra se nem esik le, se nem gyullad ki.
"miért pont 12 cm a tűztávolsága éghető anyagtól a falazott kéménynek?"
Ezen én is mint valamikori kéményes, meg egyéb polihisztor elgondolkodtam.
Anno volt, hogy a kéménytestbe fa (gerenda stb.) nem mehet, mert voltak hülék akik ilyen is csináltak. Volt úgy hogy leéget a házuk, sőt néha szomszédé vagy az egész város.
Tehát megtiltották. Ok.
Aztán rájöttek : a kémény falához se érhet semmi fa anyag. Mondjuk, jobb az óvatosság, tehát jogos. Aztán az 5 cm -es előírás következett.
Ez már vitaható, ritkán tán soha nem alakulhat kiolyan szitúáció amikor a kémény külseje annyira átmelegedhetne, hogy egy 5 cm-re lévő fát meggyújtana- még egy intenziv kéménytűznél sem. És már a 12 cm -nél járnak ?
Jövőre a 15 cm lesz az ellőírás ???
Egyszer nyavikolnak, hogy elázik a kémény, majd meg ,hogy mindent meggyújt.
Én ugyan nem láttam kéménytüzet soha, de a családban volt.
Régen még az 'ókórban' az anyám épp a templomban volt valami korúson és látja, hogy jönnek a szikrák és a láng kifelé a kéményéből - Rálátott a házunkra.
Na volt nagy ribillió, szerencsére tűz a kémény belsején kivül nem lett. De akkor még nem gázzal fűtöttek.
Azután a seprést nem sumákolták el !!
Ja a kéménytüznél : nem a 3 - 4 - 5.5 cm -re lévő faszerkezet ami a tűzet okozhatja _ hanem a kéményből kijövő szikra , ami száraz időben bármit megygyújthat.
"mivel házilagosan a gyapotot burkolni ugy sem tudnánk "
Biztos?
Ismerősnél valamilyen olasz - kevésbé ismert szerelt/hőszigeteletlen - kéményt raktak , és a tetőn kívül kőzetgyapottal szigetelték, majd élvédő, majd hálózva lett.
Ha házilag megoldható a házak falazatának kőzetgyapotos hőszigetelés , akkor ez is .
Nem?
Jó a magasság és a tetőn munka miatt pár fokkal nehezebb....
Éedekesség.......:
Hogy a kémény elemeit ragasztva kellett összerakni, de mint utólag kiderült "döglött" volt a ragasztó és az első nagyobb szélnél összedőlt az egész.
Kivéve a tetőn kívüli hőszigetelt/élvédőzött/hálózott rész, az egybe beesett a padlásra.
Szerencséjükre még nem volt cserepezve, csak lécezve/főliázva a tető.
Volt is gyorsba intézkedés, külföldre gyártóhoz ragasztóminta küldözgetés.....
Tűzveszélyességről: Olyanról azért már halottunk/olvastunk, hogy a kéménytől nem volt meg a megfelő (védő) távolsága a gerendának és az kigyúlladt. Vagy nem ?
mint érintettem elöbbi hozzászólásomban, nem a meggyulladása a fő veszély (bár korom- és kátrányégésnél az is megvan) hanem, hogy megolvad, oszt idővel marad a szép felületképzés "üresen". persze csak amíg le nem csúszik kémény tövébe. :)
minden anyagnek megvan, hogy mire való, használjuk arra....
Van még egy harmadik , sőt 'ősi' módszer : ez még a szerelt hőszigetelésből adaptálódott : stafnik a falra (stafni másnéven zárléc). Tehát stafnik a falra a közét kitöltjük hőszigetelővel pl. ásványgyapot -tal , és innen szétágazik.
ragasztásnál természetesen + a szükséges felületképzés, élvédő valamint szükség esetén (magasabb és testesebb kémény esetén) drótozás. de mivel te nem a technológiáját kérdezted, ezért ezt le sem írtam ....
ha pedig te, mint tüzoltó polisztirollal szigeteled kéményedet, akkor neked nincs meg ez a szakmai tudásod. :(
miért mondom ezt?
- mert a gyulladási hőmérséklete igaz, hogy ~350 C (fáé 400 C körüli!), de az olvadása már 80 C-től megindul (fa "hőérzékenysége" >100 C), ez a hőmérséklet meg nem "lehetetlen" egy vegyestüzelésnél. ha igazad lenne, akkor akár faburkolatot is tehetnél kéményre.
- mint említetted van koromégés, ami pedig képez olyan hőt, hogy a kéményfejen is meggyulladjon a polisztirol
- a polisztirol (még az xps is, bár lényegesen kevésbé) vízérzékeny vagyis jelen esetükben a víz fagyására érzékeny. próbáld levezetni, hogy mi történik a polisztirol és a tégla között annak folyamán, hogy téli -10-15 C-ban tüzelünk fával, majd hagyjuk kihűlni a kéményt? segítek: megfagy a polisztirolban a víz és szétroncsolja.
viszont nekem meg lenne egy szakmádba vágó kérdésem: miért pont 12 cm a tűztávolsága éghető anyagtól a falazott kéménynek?
Látom jó nagy vitát generáltam a kéményszigeteléssel - Eps - kontra gyapot - most már csak azon ne vitatkozzunk az üveg- ásvány - salak vagy bazalt gyapot é. Mindegyik van.
Eőször ' meggondolatlanul ' az EPS javallottam, majd jött hogy az tűzveszélyes. Ok, akkor legyen valamilyen gyapott. Akkor meg a problém , hogy hogyan rögzítsük. Elhangzott a ragasztó - ragasztás - igen falra mehet ezzel is, meg dübellel.
De egy kéményen megfelel az egyszerű rákötés. Anno így írtam : lágyvas kötöző huzal.
Tudni illik a kéményre rá lehet kötni.
Aztán ez a gyúllékonyság. Így van az eps ég, nade ha bevan vonva ?
Szóval kéményre - a padlástérben a gyúlékonysága miatt tényleg -gyapot ( a választék a korábban leírt), beburkolva bádoggal stb. A tetön kivül meg : továbbra is az az eps, mivel házilagosan a gyapotot burkolni ugy sem tudnánk - burkolás nélkül meg szarrá ázik - vagy semmi hőszig !!
Tűzveszélyről : mivel a tűzoltó topiktárs is javasolta, állította : nem tud kigyulldni - én is állítom , kicsi a valószinűsége az ilyen tűzijátéknak, előbb fulladok az Atlanti Óceánba - habár soha nem lehet tudni !
Ne haragudj, de mielőtt rátámadsz egy másik fórumtársra nem ártana utánanézni a dolgoknak. A kőzetgyapotot használják ugyan úgy házak szigetelésére mint az eps-t. Amiért az eps nyer a kivitelezések 90%-ban, hogy jóval olcsóbb a gyapotnál. A kőzetgyapothoz több ragasztó kell, drágábban teszik fel, mert nagyobb szakértelmet kíván a vele való munka mint a polisztirol esetében. Ellenben előnye, hogy tűzálló (ezt Neked ezek szerint nagyon is jól kell tudnod) másrészt pedig hang szigetel is ami a modern falazóblokkokról nem mondható el. Tehát mielőtt lehülyéznél másokat nem ártana körbenézni a neten, hogy mibe is kívánsz beleszólni, ezzel nagyon könnyen elkerülheted az ilyen felesleges bántó hozzászólásokat.
Tudod egyáltalán hogy néz ki a kőzetgyapot te szerencsétlen?Mivel ragasztod fel?Gondolkozzál már mielőtt hülyeségeket írsz.Amúgy én is hungarocellel szigeteltem a kéményem és remekül bevált,a tűzveszélyességről pedig annyit hogy a korom előbb begyullad belül a kéményben mint a hungarocell kívül,ja és annak ellenére lemerem ezt írni hogy tűzoltó vagyok.
