Feleségem ultimátumot adott nekem, hogyha most már nem építek azonnal-de-rögtön egy terepasztalt mert nagyon óhajtana villanyvasutazni (amiért mellesleg egy jó ideje nyúz már) akkor rettenetes dolgok fognak történni, amiket én nem óhajtottam megtudni, hogy micsodák, inkább építettem egyet.:-) Szeretném ha ez egy olyan topik lenne, ahol képes beszámolókkal, építési leírásokkal, ötletekkel, trükkökkel ismertetnénk meg egymást és jómagam szívesen olvasnék, néznék meg hasonló építési leírásokat mint amibe én fogtam.
Ez is mestermunka! Igaza van a Kisfaludynak, telibe találtad! Nagy-nagy elismerésem! (mint mindig)
Értettem én az iróniát! :) A válaszom is az. :) Nem véletlen a Túr és a Szamos se. Sokat meséltél a gyermekkorodról :) Én vagy 18 éve nem horgászok, de rengeteget kajakozok a Túron és a Szamoson is. Szirénekkel sose találkoztam. A linkelt videóban az első fajta nagyfogú nem is hiányzik. :)) A végéről a szelídebb változat jöhet! :D
Szia. Próbáltam egy kicsit ironikus lenni.:-) Hiszen ezek az egyedi dolgok teszik érdekessé a terepasztalt. Én most ezen az épületen ügyködtem a most épülő modulra kerül, de nagyon lassan haladok vele. Nagyon nincs időm. Írod a Túrt és a Szamost. A Túr mellett nőttem fel, sokat jártunk ki pecázni (színte mindig) de én szirénekkel nem találkoztam. Nézd már meg ha arra jársz, hogy a Szamosba vannak e?:-)De éjfélkor menjél!! https://www.youtube.com/watch?v=wZnVQT_iEYo&list=RDwZnVQT_iEYo&start_radio=1
Attól tartok semelyikben. :) Se az óperencián, de még az üveghegyen túl se kapható, de ha valaki szépen megkér, a Szamoson innen és a Túron túl elérhető :D
OFF. Gábor. Elnézést de az egész írásom fals volt, de te meg fejtetted.:-) Az általad megépített erdőben talán még őzláb gomba is szedhető. Elnézést mindenkitől.:-)On.
Ilyesmi házakat kb. 120 éve építgettek. :) "Szurkos papír" persze van a cserép alatt (a belső világítás kisugárzása miatt), bár akkoriban az se nagyon volt divat , de a gerendák közti hőszigetelés a tetőtér kelléke, itt meg az nincs. :)
Is. Is. A Garadnán van egy hasonló épület, de az nagyobb. Viszont van alatta kőfalazatos félpince rész. A lakórészt a Felső-Tarjánka erdészház alapján mintáztam, de vannak hasonló emlékeim a putnoki Szörnyű völgyben régvolt erdészházról, ahol két gyönyörű hetet töltöttem anno 1970 körül. Sajna annak ma már nyoma sincs. Igaz ott alacsonyabb volt a kőalap és nem volt benne pince.
Összegezve: ez egy valós alapokon nyugvó fantázia épület. Pont ilyen sehol sincs, de minden részlete megtalálható a valóságban is.
Szia! Elnézést a késedelmes válaszért, de így alakult. :)
Maga az épület, habkarton (falak), levegőre száradó gyurma (kőfal), balsafa (burkolatok, korlát), és különböző vastagságú papír (ablakdíszek, vékonyabb deszkák). Az ablakok gyáriak, de átszabva, festve.
A tetőszerkezetek balsalécből készülnek (0.8x2; 1x2; 2x2; 3x2; 3x3). Ha van értelme mert metszetben látszik, az eredeti szerint, ha nem akkor is ahhoz hasonlóan, mert így stabil és megadja a formát.
A cserép anyaga 180-200 g-os kartonlap. Rányomtatom a cserépmintát. Én 5x3 mm-t használok az egyszerűség kedvéért. Ezt még egyben az oszlopok közt megbígelem. (vonalzó mellett egy vékony csavarhúzóélével többször áthúzom) hogy a cserepek közt legyen mélyedés. Vigyázni kell, mert a papír átszakadhat! Utána felcsíkozom sorokra. Egy 4mm -es vonalsablont csinálok ugyanolyan kartonra, amit már méretre szabtam a tetőhöz. Erre ragasztom a sorokat 1mm-es átfedéssel.
Ezt ragasztom a gerendákra. De előtte ha kell a bádogosmunkát célszerű elvégezni!
Húha :) Nagyon élethű, szinte kiülnék az erdő szélére szalonnát sütni. :)
Az építési fázisokról, anyagokról, módszerről van valahol részletesebb leírás, amin végigkövethető és lehet belőle tanulni? Főleg a tető érdekelne hogyan készült. (Régebben - igaz 1/35 méretben - a cserepeket modellező masszából, meg égethető gyurmából készítettem, de nagyon macerás volt még egy csíkot is elkészíteni).
Az asztal negyedik éve épül, félig sincs kész. Nem számoltam, de jóval több mint ezer óra van benne. :) Ez az erdészház is több mint 100 óra. Bár cserébe az anyagköltség kb. 300 Ft. :) , a káromkodásokat nem számoltam :) Még hiányzik sok minden körülötte. Az erdő is csak készül.
Csíkos mestertől kaptam egy nekem nagyon tetsző tervet, amit ekhatároztam, hogy megvalósítok. Akkor 200x100cm volt az alap. Ebből az idő múltával, ahogy az lenni szokott, növekedett egy kicsit. Most ott tart a dolog, hogy 225x130cm az asztal, ma eszembe jutott, mi lenne, ha végig vezetnék egy részt a fal mentén... Arra gondoltam, a szoba egyik falán a nyílt pálya 15-20 cm szélességben menne, lenne a végén egy 2 vágányos fejállomás kb 30 cm szélességben. Ehhez a fal melletti részhez szeretnék kérni némi segítséget, hogy lehetne ezt szépen kivitelezni... mellékelem a.pályatervet is. Hogy érthetőbb legyen a terven 2 szintes pálya van, egy fejállomás van felül, ami piros színnel van jelölve az átlátszó az alagútban fut, a szürke szabadon, a zöld az emelkedőt jelöli.
Nekem is két vágány megy, kellenek ipari részek, többvágányos állomások, hogy játszani lehessen, de közben legyen automata uzem is, hogy változatos legyen, az egyik szerelvény megáll, a másik indul, stb. Igazából tényleg jól meg kell tervezni, hogy mit akarunk, elképzelni, hogy mi lesz, ha kész lesz (nyilván sosem lesz kész, mert az épités a lényeg :) ), legyen-e ingajárat.
Pár apróság, amit már máshogy csinálnék: az állomások: Az állomásépületek legyenek a nézővel szemben, a háttérben, mert akkor látható ami előtte van. Nálam most középen van egy nem nagy, de egyemeletes állomásépület, ami takarja a mögöttes közlekdést, nem szerencsés.
A sok épülettel nekem is gondom van, a zsúfolt terepasztal inkább városrész építéshez jó.
Gondolom neked még a régi 2,5mm-es sínjeid voltak, a Roco meg már legalább 15 éve csak a 2,1mm magasakat gyártja. Meg ott más a geometria, és a flexi hossza is másra jön ki ezért (ugye a Roco Line flexi 4 darab G1-es egyenes hosszú).
Nem fogom! A cél az, hogy 2 vágány menjen teljesen körbe, szembelevő forgalom is legyen, eddig ugy 100 épületem van, az állomásokkal vagyok gondban,azok megoldása telepitése.
Ez már a 3.- dik asztal ebben a helységben, most arra törekszem, hogy digitalizáljam a váltokat, jelzöket, átjárokat, épületek belső megvilágitását, vagonokat. A DCC dekoderek saját fejlesztésüek,saját szoftver, a mozdonyokban gyári dekoderek vannak , a vezérlők Z21 és ESU ECoS 50210 DCC Command Station, itt most gyakorlok, tanulok a saját hibáimbol. A végleges helység mérete 7.8-méter * 4,8-méter, ezt szeretném az elöző hibáimbol tanulva megépiteni. Minden ötletet, segitséget szivesen fogadok.
Örülök, hogy így látod. Tényleg nem bántásból írtam. A nagy terveimből annó a vége egy 150x150x110 cm-es sarok asztal lett, amit akkor sajnos nem fényképeztem körbe. Így ma már csak az emélke van meg a fejemben. A terv ötletét a PIKO pályaterv füzetéből vettem és azt ültettem át H0-ból TT-be. Szóval arra bíztatlak, mivel szép nagy helyed van amit irigylek is, ülj le a tervező progi mellé és adj időt magadnak egy kiforrott terv elkészítésére. Milyen a pontos alapterület amit felhasználhatsz? Hátha tudunk egy-két jó tippet adni.
Én is csatlakoznék az előtted szóló véleményéhez. Alapvetően szerintem ekkora helyen egy kicsit szerényebb vágányhálózattal lenne érdemes nekifutni, előtte viszont alaposan végiggondolni, hogy mit is szeretnél látni az asztalodon.
Ne haragudj, hogy ezt írom. Úgy harminc éve én is egy hasonlóan gigantomán elképzelést akartam megvalósítani csak TT-ben. Egy ideig erölködtem. Azután elbontottam az egészet. Újra kezdtem a tervezéssel és reális, megvalósítható asztal építésébe kezdtem...
Sziasztok Épitési, bővítési kedvet kaptam, pár vágányt csak úgy odaraktam az új részre, ha esetleg van valakinek ötlete hogyan csinálná, szívesen fogadok minden ötletet, minden féle kivitelben, megvan ez a tervező programom is SCARM, pár képet is felraktam, egyikre a méreteket is ráírtam. Előre is köszönök minden tanácsot, tervet.
Bocs, de szerintem a te munkásságod eddig itt a fikázásban és olyan dolgok idekommentelésében merült ki, amikről 2 perc alatt kiderült hogy nem fedik a "valóságot". 0 építő jellegű bármi. Arról nem is beszélve hogy halálbiztosan sikerült olyan dolgokat állítanod amik khmm. Legalább akkor próbálj meg nem ilyen kioktató lenéző stílusban írni, mert még a végén aztán majd én is úgy válaszolok neked.
Ahogy érzed, de én a valóságról írok. A 2-3 vágány még mellékvonalon is a kisállomások közé tartozik. Vontatási telep ilyenen biztosan nem lesz, ahogy komolyabb áruforgalom sem.
Itt nem a szubjektív véleményem számít, hanem az hogy az aktuális álláspont szerint a vonal mellék vagy fővonal-e (illetve mint az 5-ös esetében "törzshálózati") a MÁV nyilvántartása szerint.
Mint mondtam a másik topikban, engem ezekkel a subjektív dolgokkal nem fog senki sem meggyőzni semmiről.
Nem akarok tolakodó lenni, a többi hozzászólóhoz képest zöldfülűként mégis megosztom az érzéseimet a terveddel kapcsolatban, hátha akad olyan szempontom, ami segít
A mellékvonalak de vannak, akik szerint még a 81-es fővonal is :)- unalmasak. Persze a szónak a jó értelmében: lassan mennek a vonatok, ritkán állnak meg, vonatkereszt alig-alig (megelőzés soha), tehervonat is csak hetente-havonta. Áthaladó vonat sincs (max. a segélygép a lerohadt Bz-ért). Más a hangulat az enyingi, mint a kelenföldi forgalmi irodában. Ennek a vasútnak nagyon is meg van a romantikája, nekem speciel ez a világ a kedvesebb. Viszont ennek a hangulatát megidézni kevésbé izgalmas, kevésbé mozgalmas, szellősebb pályával talán könnyebb. A mostani terv szerintem nem ilyen: két állomás (plusz egy rejtett), vontatási telep koronggal, kihúzó- és rakodóvágányok. Mire ezen végigmegy a vonat, addig annyi munkád lesz vele, hogy pont a zötykölődő Bz-ben nem marad majd időd gyönyörködni. Nekem ez a terv (és STModell javaslata is) inkább egyvágányú fővonalat idéz de ez persze szubjektív.
Ha tényleg mellékvonalat akarsz, én megpróbálnék kicsit lazítani a dolgon: szerintem elég lenne egy látható állomás, a másik meg lehetne valami egyszerűbb dolog (pl.: megálló-rakodóhely, vagy csak megállóhely szakállas sorompóval, ad absurdum csak egy hosszú nyílt vonali szakasz...). Ha mindenképpen két állomás lesz, akkor is tolnék a hangsúlyokon, mert most kb. ugyanazt tudják. Szerintem szebb lenne, ha az A állomás még nagyobb lenne, a B meg kisebb. Ezzel is lazulna a dolog: a gyakorlatban a B-vel nem nagyon kell foglalkozni, csak a reggeli keresztnél, vagy ha jön a tolatós teher.
Törekednék arra is, hogy minél több nyílt vonal legyen. Kevesebb rejtett szakaszt tennék, inkább a kanyargó vonatot nézném még ha ez bizonyos helyeken életidegen is de pont ettől szépek a terepasztalok: esszenciát hordoznak, nem egy-az egyben másolnak.
Ha nekem lenne 545x115 cm helyem egy terepasztalra és mellékvonali hangulatot szeretnék, akkor valami ilyenben gondolkodnék:
- kutyacsont, csak nagyban
- egy-egy tároló (egy kisebb és egy nagyobb) a két huroknál a végén
- két háromvágányos állomás az egyiken egy kis 1 vagy max 2. állásos fűtőház
- két kisebb ipartelep/rakodó
- maximális vonathossz: kb. 160 cm
1-es szint bal fent alagútban a hurok, 2 vágánnyal (szépen lehet rajta vonatot fordítani, és nem mindig annak kell kijönnie onnan, ami bement - ez szerintem sokat dob a játékon)
Bal oldalt középen "A" állomás, bal oldalán a mini vontatási telep, jobb oldali váltókörzetéből meg egy rakodó (vagy faüzem, kavicsbánya, szénbánya, akármi) kiágazás.
Jobb lent a "B" állomás két hoszabb + 1 rövidebb vágánnyal (gyakori az ilyen a mellékvonalakon), bal oldal fele egy kis rakodó iparvágánnyal.
0. szint, itt a másik hurok van egy nagyobb kapacitású tárolóállomással
Nyilván lehetne cizellálni a tervet, de most reggel így ennyit skicceltem fel. A lehetőségek remélem kivehetőek. Itt lehet tolatgatni, tudunk célt adni a tolatásnak (pl. egyik rakodótól el lehet juttatni kocsikat a másikra, stb.), folyamatos üzemre alkalmas, illetve a hurkok miatt élethűbb vasúti jelleget tudunk adni azzal neki, hogy "a gőzös nem mindig jobbról jön" :)
A szintek között 9 illetve 10 cm szintkülönbség van (ez nem villamosított mellékvonalon bőven elegendő), maximum 3%-os emelkedőkkel.
Pedig az a vonal bizony fővonal, ráadásul nemzetközi fővonalnak épült. Ami még érdekesség, hogy Hatvannál sokáig a 81-es felé volt az egyenes irány, Miskolc felé kitérőbe volt a járás! Az hogy jelenleg kisebb forgalmú, és szerinted nem számít fővonalnak, az nem releváns, mert nem a szubjektív vélemény dönt. Mellékvonal pl. a 27-es, a 35-ös, stb...
A teljesség kedvéért lerajzoltam a pálya sémáját... ez a terv két körpálya egy rövid, nyílt pályán (forgalmi szempontból talán nem túl szerencsés helyen) lévő átfedéssel. Szerintem a sémáról jól látszik a pálya előnye és korlátai is. Ha a hurok/hurkok léte még tényleg kérdés, akkor szerintem hatékonyabb először egy ilyen szintű séma-rajzon átgondolni annak (és a többi vágánykapcsolatnak) a pozícióját, mert -ahogy diginewl írta- ez nem pénzügyi, hanem konceptuális kérdés!
Azért írtam hogy jellemzően, mert jellemzően azok, kivétel persze akad ahogy írtad, de pont ezért nem azt írtam, hogy minden mellékvonali állomás 2-3 vágányos ;) De ahogy Csíkos is írta a körfűtő pl. nagyon nem mellékvonali dolog.
Én továbbra is azon az állásponton vagyok, amit többször is kifejtettem, hogy a tervezés egy komplex dolog, és érdemes jól átgondolni, hogy mit is szeretne az ember, érdemes még a tervező programban eljátszani különböző variánsokkal, és valós példákat keresni arra amit látni szeretnénk. Ha már elkezdődik az építkezés, onnan nehezebb a főbb paramétereken változtatni, ha meg már le van szórva az ágyazat, onnan meg aztán még nehezebb. Nagy csalódásoktól tudjuk magunkat megkímélni, ha előrelátóak vagyunk, és szánunk időt arra, hogy megfelelően előkészüljünk, és megfelelő tervet készítsünk.
Ejjbakker, ezt nem írtad volna le: "Az jó, hogy nincs mivel egy további költséget takarítok meg, hogy nem kell a hurokmodul, aminek az árát másra tudom fordítani az asztalon."
Az alsó rejtett állomáson a leglövidebb tárolóvágányt felhasználva, most is be tudsz építeni egy-egy hurkot, így mind a két irányba meg tudod fordítani a szerelvényt. Hidd el nincs annál lehangolóbb, hogy mindig jobbról jön a gőzös. Anyagiak: ha gyárit veszel kb 10e/db modulból... hát ott még lesz egy fordítókorong is.... az sem 10e. Szóval ne menj el a politika irányába :) Ha pedig magad csinálsz hurokfordítót azt kb 3eFt-ből simán ki lehet hozni, és még rövidzárat sem okoz - a rejtett helyen a legegyszerűbb egy sima moduláció nálküli 2 fénykapuval, és egy bistabil 2 áramkörös relével, bolondbiztos (Csíkosnál van bistabil relé áramkör, a Kínaiaknál fénykapu...)- máris megvan a plusz két váltónak az ára nullszaldós vagy :). De egyszerűbb, ha megveszed a gyárit, azt már nem kell kitalálnod, készen van...
Az állomások hosszát jól gondold meg, mert azt utólag már nehéz átépíteni - kicsit hasonlóan többlet munkával jár, mint a nagyvasúton :) Nyújtani többféleképpen is tudsz váltók átrendezésével, vagy szimplán az egész megnyújtásával. De mindenesetre, ha Neked az tetszik, hogy hosszan megy egy rövidebb szerelvény, akkor tervezz úgy, hiszen magadnak építed, nem az itteni topiktársaknak. :)
Elkészültem a 4. résszel is, ahol az előző részben tervezett asztalt folytattam, és javítottam ki rajta az előző részben szándékosan elrejtett hibákat, hogy bemutassam nektek a folyamatot: https://youtu.be/Xsqf5v7N98U
STModell kollégának igaza van. Én is nyújtanék az állomásokon, ha ez a terv marad. Eléggé fővonali stílusa van, pláne a körfűtőházzal, és a fordítóval együtt. (A vontatási telep egy csöppet nekem kevésnek tűnik, csak ennyiért nem csinálnak ilyen drága dolgokat nagyvasúton. Vagy elhagynám, vagy kiegészíteném, hely van rá.) Attól még lehet mellékvonali személyvonatokat járatni, meg rövid, kezelő tehervonatokat. De helyed az van, és a pálya vonalvezetése sem zárja ki a fővonali jellegű személy- vagy sebesvonatokat, meg a hosszabb tehervonatokat sem. Mondjuk ICE-t, megy railjet vonatokat azért nem járatnék rajra, de egy 3-4 kocsis sebesvonat egy BR01, BR03-mal, vagy dízelnél BR218, BR221, DR BR118, villanygépnél meg BR140, BR110, DR BR211 BR243 mozdonnyal még szép is lenne.
Egyébként láttam olyan fotót (most nem tudom melyik MIBA újságban, jó régi, az biztos!), ahol a sebesvonat két Eilzugwagen-ből, egy kéttengelyes poggyászkocsiból, és egy BR064 tendergőzösből lett kiállítva!
Még véletlenül sem szeretnék nagyon beleszólni, de ha tényleg ez a cél: "A másik dolog pedig pontosan, ahogy leírtad egy mellékvonali rövid, de több szerelvényt szeretnék rajta többnyire futtatni. Bz-k, rövidebb tehervonatok, kicsi tolatómozdonyokkal tolatgatások, stb. Az egész tereprendezést is ilyen kisvárosi mellékvonalúra szeretném." akkor érdemes lehet tanulmányozni a tipikus mellékvonali üzemet, mert jelenleg a terved a vágányhálózata nem mellékvonali jellegű. Hazánkban (de mondjuk nagy áltagban a környező országokban is) a tipikus mellékvonali állomások 2-3 vágányosak jellemzően. Nekem meg az a másik meglátásom, hogy a hatalmas helyre a jelenlegi vágányhálózat pazarló. Egy ilyen mellékvonali dolgot hasonló elrendezésben még kisebb helyen is kényelmesen össze lehet hozni, vagy ugyanekkora helyen sokkal érdekesebb vonalvezetés valósítható meg.
Én pl. ennél sokkal kisebb helyen oldottam meg 11cm szintkülönbséget, és fővonali jellegű témát. Szó ami szó, szerintem érdemes lenne átgondolni hogy akkor a célnak tényleg ez e a legmegfelelőbb vonalvezetés, és kialakítás.
Menjetek oltakozni, legyen vége a korlátozásoknak. A csöcsös Brünhilda pincérnőm már nem bírja tovább a tétlenséget és befarcolt. Épp készül levetni magát a mélységbe, 6 korsó sörrel a kezében.
Az, hogy nincs hurok, annak csak örülök, nem ragaszkodom hozzá. Csak azért kérdeztem még az építés kezdetén, hogy ha van akkor már azt a részt úgy tudjam szakaszolni, ahogy azt kell, kellene. Az jó, hogy nincs mivel egy további költséget takarítok meg, hogy nem kell a hurokmodul, aminek az árát másra tudom fordítani az asztalon.
Az egyes szintek közti magasságkülönbség 9 cm, ezért nem szeretném még jobban nyújtani az állomásokat. A másik dolog pedig pontosan, ahogy leírtad egy mellékvonali rövid, de több szerelvényt szeretnék rajta többnyire futtatni. Bz-k, rövidebb tehervonatok, kicsi tolatómozdonyokkal tolatgatások, stb. Az egész tereprendezést is ilyen kisvárosi mellékvonalúra szeretném.
Azt tisztáztuk, hogy ebben egy árva hurok sincs. Ha szeretnél bele tenni, akkor azt még a továbbépítés előtt tedd meg, mert egyik dimenzióban szűk vagy (120cm).
A-ból B-be jobb oldalt összekötő ív kicsit rövidke lesz, ha 9-12 cm-er szeretnél szintet csökkenteni. Ezt még nézd át. A többi helyeken belefér az emelkedő.
Azt még áruld el, hogy milyen témában szeretnél üzemeltetni? Ha inkább mellékvonali rövidebb szerelvényeket hosszan nézegetni, akkor erre ez a pálya szép lesz. Ha hosszabbakat, azok nem fognak elférni a látható részen, csak a rejtett állomáson.
Tetszik a koncepció, mert hosszan lehet nézegetni egy mellékvonali gőzöst, ahogy előjön aztán elűnik, vagy beáll az állomásra.
Kiváncsi lennék, hány ezrelékesek az emelkedők? Nagyon rövidkék ezek a pályaszakaszok szerintem. 25-30 ezreléknél (2,5-3 %) nem javallott meredekebbre építeni.
Az A és a B állomásokon elég rövidek a vágányok. Ekkora helyhez képest pazarlás ilyen rövidre hagyni őket. Az A állomáson a bal oldalt azt a nyíltvonali részt simán lehetne felezni, vagy akár csak egy 15-20cm-t (egy G231 es vágánymező) hagyni, és helyette az állomási vágányok hosszát növelni. A B állomáson szintén érdemes lenne játszani a váltókörzetek helyével, mert ott is lehetne még találni így szemre egy 45-50 cm + vágányhosszt.
Nagyjából érdemes úgy kalkulálni, hogy egy ekkora helyen minimum egy hoszabb mozdony + 4-5 30,3cm hosszú vagon kényelmesen beférjen a vágányokra, tehát legalább 180cm minimális hasznos vágányhosszra tervezni az állomásokat. Ez ekkora helyen szerintem gond nélkül megvalósítható (nekem 285 cm-es asztalon vannak 2 méteres állomási vágányaim).
pár napja a digitális topikban feltettem egy kérdést a tervezett terepasztalommal kapcsoltaban. (Van e benne hurok, ha igen mennyi és hol?) A beszélgetés végül olyan irányt vett, hogy ennek itt van a legjobb helye.
Szóval van egy durván 550 (546) x 120 (116) cm alapterületű 3 szintes asztaltevem. Piko A-Gleis sínanyaból, szakaszolással tervezem a kivitelezést. A sínanyag már megvan. Továbbá a "C" szinten már le is vannak fektetve a sínek néhány éve, de eddig sajnos nem jutottam hozzá, hogy folytassam, de most ezt szeretném. Az eredeti tervezetet leporoltam, végeztem rajta még néhány korrekciót, hogy a lehető legjobban legyen kihasználva a tér és a meglévő sínanyag. A következőkben mellékelem az egyes szintek alaprajzát:
▪ a legfelső szint:
▪ középső szint:
▪ és a legalsó szint a rejtett állomás:
▪ ez ez egész 3D-ben pedig így néz ki:
Nagyon megköszönöm, ha bárkinek van hozzá ötlete mit kellene esetleg változtatni, építő jellegű kritikája vagy bármi hozzászólása, ami hasznos lehet számomra.
Elemes, ezért mobilabb, de gondolom hamar lemeríti a telepeket.
Mi apósommal a fólia szigetelésekor egy régi forrasztópisztolyt alakítottunk át polisztirol vágási célra. Lényegében az elején a fejet/drótot cseréltük le.
(Ehhez hasonlót alakítottunk át - a drót az elején cserélhető és apróbb munkához is jó:
A terepépítés során használt hungarocell vágásához -hogy ne legyen az egész lakás fehér golyókkal tele- valamiféle hővágó beszerzésére gondoltam. Ti ajánljátok-e ezt az eszközt, és ha igen, akkor milyen kialakításút/gyártmányút javasoltok? (Számít az ár...)
Még annyit, hogy akkor már minden tiszta legyen. Van olyan 2000(?) előtt gyártott I profilos sín, amivel érdemes foglalkozni. Azaz nem korrodál és jó a működése a gördülőállománynak rajta? Régi Pilz volt már a kezemben, az elég jónak tűnt...
Sőt, van-e olyan "újkori" gyártó aminek a sínrendszerét kerülni kellene a fenti indokok alapján?
Az, hogy "csúnya", vagy "nem szépek a váltók szögei" most nem számít, csak a működés és megbízható áramfelvételi lehetőség...
Köszönöm a választ, de közben kiderült, hogy Csehszlovákia van az aljára írva, csak nem merte kiírni, nehogy hülyének nézzék! Egy kedves hölgy árulja apukája hagyatékából. Gondolom ugyanúgy kerülendő, mert az anyaga hasonlóan rozsdásodásra hajlamos lehet. A képeken sínpapucsos, i profilosnak látszik, de a hölgy nem értette az erre irányuló kérdéseimet.
Találkoztam H0 sínekkel amik sínpapucsos, I profilosak. A gazdájuk "szlovák" síneknek hívja, gyártó nem ismert. Tudtok valamit ezekről minőség, geometria, gyártó? Hol tudnék utánanézni, milyen keresőszóval?
Nem azért nincs Weller a műhelyben, mert drága. Napi 8-10 órában mennek nálam az ilyenek. Nem profi felhasználásra valóban jók, ha valaki ki tudja fizetni. Mondjuk nem a Currie-fémes/kapcsolgatósra gondoltam.:-)
A hajszárító felmozgatja a koszt, a poszívó meg elszívja a felmozgatott port.
Az ötlet jónak tűnik, de számomra nem egyértelmű, hogy a felmozgatott por a terepasztalon marad, vagy a padlóra lefújódik. Mert ha fent marad, ugyanúgy a terepasztalt kell porszívózni.
Érthető, de a kérdező pont csak vezetékezésre keresett pákát arra a kettő közül bármelyik jó lesz. Viszont azt azért én is hozzátenném, hogy már én is a Yihua-t venném inkább, ha most kellene páka után néznem.
A Te kezedben, vagy az én kezemben, meg még pár ember kezében valóban használható finomabb dolgokhoz is! Ezt nem vitatom.
De egy kezdő, forrasztás technikában, használatában amatőr kezében vezetékezéshez jó lesz, de az ő kezük (ezzel nem leszólni akarom őket félre ne értse senki, csak ők nem gyakorlott profik ezen a téren) nem eléggé jó ehhez, csak akkor, ha kifinomultabb eszköz van benne. Ráadásul az a Yihua messze komolyabb technikával készül, mint a lassan 30 éves tervezésre visszatekintő jó öreg Farenheit.:-)
Pusztán ezért tanácsolom azoknak nem profik ezen a téren, de éreznek magukban annyit, hogy beforrasszanak egy dekódert egy mozdonyba, hogy akkor vegyenek inkább egy finomabb szerszámot, ha ugyanannyiba kerül, mint egy durvább eszközt.
Jó tudni, majd szólj légyszi annak a pár tucat laptop alaplapnak (meg mozdony nyáknak, DCC világításpanelnek, mg ki tudja még minek) amit ezzel javítottam az elmúlt években, hogy tönkre kellett volna menniük :)
Ezesetben érdemes várni a szállításra. Pénzben is jobban megéri akkor. Köszönöm a felvilágosítást! (no nem mintha nagyon akarnék elektronikát bütykölni :) - hagyjuk meg azt a profiknak)
Azt is megkérdezném, hogy a gyermekkoromból maradt gőzöseimet érdemes digitalizálni? Nem nagyon úgy hiszem. Van egy PIKO (Gützold) Br 52-es (szerintem ezt nem is lehet) , van szintén Gützold Br 64-es (ami egyébként most épp beteg, mert bár szépen világít, ha sínre teszem, de meg sem moccan) , Br 55-ös meg Br 80-as...szóval szerintem megválaszolom magamnak, hogy nem :D
A Br 64-est vidékiként hol tudnám megjavíttatni?
Porszívózás: Köszönöm a remek ötleteket! Persze én is a szabályzós elvet gondoltam elsőre, de ez a harisnyás megoldás és a hajszárítós is zseniális!
Terepasztal vezetékezéséhez jó lesz. Csak a modellekhez ne nyúlj vele! Komolyan, mivel teljesítmény szabályzós, és nem hőmérsékletet figyel, így kényesebb, finomabb dolgokhoz nem megfelelő. Pláne nem a mai, modern, elektronikával teletömött modellekhez.
Illetve szerintem egy kisteljesítményű kézi morzsaporszívó is jól használható, de a legtöbb mezei otthoni porszívón szerintem lehet állítani a teljesítményt. Amit én használok, valami kis Samsung egy tekerővel lehet szépen beállítani, hogy mennyire szívjon.
No, de ne az 1200W-os ipari porszívóval ess neki, mert akkor kezdheted a terepépítést előröl :)))
Még régebben Kisfaludy topiktárs prezentált egy korszakalkotó, egyedi, akár Nobel díjra is jelölhető megoldást: porszívó + hajszárító kombó. A hajszárító felmozgatja a koszt, a poszívó meg elszívja a felmozgatott port. Persze lehet csökkentett nyomású sűrített levegővel is csinálni, de mint az közismert olyan ritkábban fordul elő otthon, mint a hajszárító. Porszívó meg mindig van otthon..
Köszönöm a válaszokat! Ha a mediás forrasztó is jó, akkor inkább azt választom, mert az itt van a sarkon.
STModell: A porszívózás során nem kell attól tartanom, hogy beszippantódik a fél terepzet? (pl lombok, füvek, figurák stb. ) Tudom, vigyázni kell rá, de én rettegnék, hogy felkapja őket a vákuum. :)
Elkapott a kapuzárási így negyven felett és rájöttem, nekem egy terepasztal KELL. :) Több kérdés is felmerült, de szerencsére a nagyjára válaszokat leltem a témák között. Az alanti kérdéseimre viszont nem találtam megnyugtató választ.
H0-ban gondolkodom. Scarmban már terveztem magamnak dilikörnél egy fokkal jobb asztalnak valót. Sajnos helyem nem sok, de az is kevés. A feleségem nem nézi jó szemmel a hobbim - szóval olyan megoldások kellenek amit ő is befogadhat :D
A jelenlegi gördülő állományom digitális, roco-line gumiágyazatos sínen. (nem vagyok egy nagy digi guru - a mozdonyaim is nagyjából analóg átalakítottak csak )
Mostani kérdésem:
A betápok forrasztásához milyen eszközt ajánlotok? Mekkora teljesítményűt szerezzek be? Értelem szerűen nem a legdrágábbat keresem , hiszen más funkciója nem nagyon lenne, így az asztal elkészülte után max egy-egy dekóder bedrótozáshoz használnám csak.
Illetve - bár még asztal sincs - kíváncsi lennék, hogy a POR ellen ti mit tudtok bevetni? Láttam sok sok asztalt már az életemben és nincs lehangolóbb egy pornyűtte terepnél.
Mostanában mivel ragasztjátok az ágyazatot? Volt Palma Fa ragasztóm, de bedöglött, vettem a most kapható Pattex Palma Fa Express ragasztót, de próba ragasztásnál (vízzel kb felesben hígítva) fehérre száradt, nem átlátszóra. Nekem meg átlátszó kéne. Vagy rosszul hígítottam?
Önmagába a rácsozatba nem fogod tudni direkt rögzíteni a sínszálakat. Ahhoz hogy rögzíteni tudjad, ahhoz mint azon a váltóátalakítós linken is látható, talpfa méretűre vágott nyáklapok kellenek. Ha azt gondolod, hogy csak leszeded a talpfarácsról, és ráragasztod a sínszálat, az úgy nem fog működni.
Tapasztalatból mondom, hogy ezekkel az U sínekkel nem érdemes foglalkozni. 2200 Ft egy 90cm-es Piko-A flexi, vagy 1500 Ft ugyanennyi a Tillig standard-ból. 20 év tapasztalata azt mondja hogy ezen nem szabad spórolni (arról nem is beszélve, hogy ha csak nem időmilliomos az ember, irgalmatlan munka egyesével ezt megcsinálni - az a talpfarács nem ér annyit, ráadásul ronda mint a bűn).
"de az egyeneseket lehet, hogy átalakítanám, ha jók a tapasztalatok" - én ennek nem látom értelmét, ennyi erővel jobban jársz, ha eleve I profilos egyeneseket veszel.
Próbált már valaki régi Piko U profilos talpfarácsba I profilos sínszálat fűzni? Tudom, a műanyag púpokat le kell róla túrni, de mennyire ok a végeredmény?
Kanyarral nem biztos hogy játszanék, de az egyeneseket lehet, hogy átalakítanám, ha jók a tapasztalatok.
A leszedett U profilból meg készülhet pl. híd ... :)
A harmadik részben a sínrendszerekről és magáról a konkrét tervezésről beszélek nektek, és osztom meg a tapasztalataimat. A videóban tartok egy konkrét bemutatót is egy kezdő terepasztal tervezésével: https://youtu.be/yyrDNPqVkWo
Ez sajnos nem jó hír, mármint, hogy az új sínek geometriája eltér a régiektől...
Jobban meg kell ismernem az asztalt, hogy tovább tudjak lépni. Feketés lerakódás, és néhol vörös rozsda is van, de nem foltszerűen, hanem csak finoman. Sajnos még nem tudtam megnézni, hogy áram alatt működnek-e a körök, mert az asztal kapcsolópult része elkallódott... Lehet, hogy még előkerül, most arra várok.
Airbrush-al festettek, enyhén "koszoltak" az épületek (tégla-fuga) és a tank is. A bolti új áruk 22.100.-Ft, és így összeragasztva, megfestve, 11.000.-Ft.-ért számlájukkal együtt egyben elvihetők.
Nem csomagolom és postázom. A XI.kerületben, de egyébként Budapesten bárhol átvehetők.
- Ha szeretnéd felújítani, akkor nagyon sok munkát kell beleölni, és a hosszútávú siker nem garantált. Kérdés, hogy mit értünk korrózió alatt? Ha csak feketés réteg, elszíneződés van a síneken, akkor nem veszélyes a helyzet, azt le lehet szedni, polírozással, és a foltbenzines letörléssel, majd utána egy alapos porszívózással.
- A másik, hogy fájó szívvel, de elengeded. Ahogy elnéztem, eléggé "sűrű" a vonalvezetése. Kétségtelen, hogy van benne ötlet, de a cél nyilván nem a teljesen élethű vasútüzem volt, hanem minél több vonat futtatása egyszerre.
A sínek cseréje újakra sajnos nem alternatíva. Gyakorlatilag újra kellene tervezni az egészet, mert két dolog nem stimmel:
- a legkisebb ívsugár (régi: 286mm, új: 310mm)
- az alap kitérők (régi 22,5°/286mm, új: 15°/353mm.
Ez lehetetlenné teszi az elemek "egy az egyben" cseréjét. Páran csinálták, hogy Tillig sínszálakkal átfűzték a régi talpfarácsokat. Ez rengeteg munka. Ráadásul, az új modellek egy része nem is fut el a régi legkisebb íven, és mivel régi váltók ezt használják, így a legtöbb új modellt ezzel kizárnád a pályáról. Az új sínekkel, akár Tillig, akár Kühn, meg az adott területen, a nagyobb ívek, és a hosszabb, laposabb váltók miatt az eredeti pálya nem megvalósítható.
Hát, nem könnyű... Ha kérdésed van, keress meg bátran!
Ha szétszedném a pályát, biztos nem tenném vissza ugyanazt a sínt én sem...
Így meg kell vizsgálnom, hogy a régi BTTB pályarajz, és egy új sínrendszer geometriája közelítőleg összeegyeztethető-e (a meglévő vágány alapok miatt. Az asztalt nézve pici elcsúszás még belefér...)
A meglévő pályaív a BTTB sínek geometriájának ismeretében gépen felrajzolható - az új rendszerek geometriája letölthető (gondolom)...
Milyen gyártó sínrendszerét ajánljátok? (minőség, ár, kontaktálás, korrózió-ellenállás szempontjából)
Én is látom, hogy a pálya alakja inkább "sűrítmény", valóban nem mutat szellős, elegáns képet. Gyerekjátéknak viszont érdekes lehet - nyilván kevesebb energia befektetéssel.
Aki felújítja az ilyen régi asztalokat, konkrétan mit tud tenni a sínek kontakt-javítása érdekében?
Terepépítésbe kezdek. A sínrendszer összeállt, megy rajta a forgalom, most következhet a terepépítés. Styrodur lesz a domborzat alapja és arra gondoltam, hogy majd bevonom gipsszel. A gipsz alá gézt érdemes tenni? A gipszbe érdemes valamilyen ragasztót tenni (pl. csemperagasztót)? Aki tesz ilyet milyet és milyen arányban? Előre is köszönöm a tippeket.
Örököltem egy nagy, 70-es évekbeli TT méretű terepasztalt - 2,8 m ×1,3 m. Csatolok képeket. Nagyon precízen megtervezett és megépített asztal, de a sínek sajnos néhol korrodáltak. A teljes vágánycsere hatalmas; számomra nehezen vállalható munka és komoly költség lenne. Nem tudtok valamilyen hatásos módszert a sínek felújítására, ami anélkül is működik, hogy szét kellene szedni a vágányokat... ? Vagy vágánycsere nélkül nem lehet életre kelteni egy ilyen öreg asztalt?
Csak alul a munkavezetékre van mindkét oldalon szem hajlítva. Azokat
mindkét oldalon merőlegesen rátolom az oszlop tartókarjára mint egy gyűrűt.
Felül a feszítővezetékre nincs szem hajlítva, azt csak beletolom a tartókaron lévő hurokra.
Merev kemény rézvezeték és ez szépen feszesen meg is áll így.
Képen a félig rátolt vezeték.
A kapuknál ez a módszer nem lesz megoldható, oda egy kétfuratú lemezt fogok felhúzni a feszítőre és a fix oldalon
felforrasztom az ellen oldalt meg beledugom a lemez másik furatába. Alul a munkavezeték a fent említett módszerrel lesz szintén megoldva, tehát a tartókarra ráhúzom a szemet.
Egy gondolat erejéig hozzászólnék. Lehet, hogy méretileg a 0.65-ös vezeték ahogyan írod "bumfordi" viszont egészen sötét szürkére van festve és ez optikailag (számomra) sokkal élethűbbé teszi a drótot mint egy világos színű esetleg vékonyabb felsővezeték - pl Viessmann nagyon mű hatást kelt számomra és talán pont a színe miatt.
Ha aktuális még, Tudok küldeni "pár" pályatervekkel foglalkozó kiadványt. Kérnék egy mail-t, a Tied nem publikus és nem találtam az előző hozzászólásaidban sem. Üdv, Zsolt
Bakker! Én is szeretnék felsővezetéket :)))) ezek után már egyértelmű.
"A modul találkozások közt nincs forrasztva, csak szem van hajlítva és rátolva a tartókarra"
Erről tudnál egy képet majd egyszer feltenni, hogy ez a gyakorlatban miként néz ki?
Nem tudom elképzelni a felrakást. Ha mint a két oldalon vissza van hajlítva a felsővezeték (ez 4 pont), akkor az egyik oldal egyértelműen beakasztható a helyére, de a másik oldalon meg kell egy kicsit feszíteni a már kész rendszert, hogy be tudd akasztani. Jól gondolom, vagy más system szerint megy a rendszer? :)
Én jelenleg 0,5ös rozsdamentes acélszállal bíbelődöm. Már tudom rendesen forrasztani, és hajlítani is. Évek, és állni fognak a faoszlopokon a vezetékek :)))
A bazár még romokban, de a hippik már ott nyomulnak a kisbuszukkal a parkolóban. Nem is tudom mit árultak a 60 -as években egy ilyen bazárban, biztos nem hűtőmágnest. Talán pásztor lópikulát meg térdzoknit. :-D
Nincs teljesen a falhoz tolva az asztal (30-40 centis rés van), és ha tudnék beoldalazni, akkor könnyedén leszedhető a forgástengelyről, és bárhová eltologatható.
Egyébként mi a terved? Ha készen lesz, akkor felengeded a szedőt? Vagy félted?
Ezt még nem döntöttem el, fel szeretném, de csak úgy merném, hogy ki van ékelve. Ehhez azonban még mennem kell pár kört az alagútban a kamerás kocsival, és letesztelni, hogy mennyi lehet a maximum kiékelési magasság.
Egy modellvasúti mozdony amúgy le tudja szaggatni a gyári felsővezeték rendszert? Én nem tudom elképzelni. Ahhoz túl erősek az oszlopok és a vezetékek.
Is-is. A masszívabb szedő leszedi simán. Persze ilyenkor a szedő és a vezeték, illetve a tartókar is kuka. Ezt itt pl. egy Piko taurus bontotta el így, még 2011-ben valamikor:
A gyengébb szedő meg eltörik vagy elgörbül. JC-hez, ACME-hoz, meg 0 esély szerezni pótdarabot.
Mielőtt bármit is terveznél, érdemes leülni, és gondolkodni, hogy mit is szeretnénk megvalósítani? Milyen vasútüzemet, mennyi vonat mozoghat egyszerre az asztalon, és erre mekkora hely van? Mi legyen a fő motívum, mi a cél?
Ha ezek tiszták, akkor nem, vagy jóval kevesebb lesz a "tévelygés".
Nem vasút, de magyaros terepasztal építése okán kérdezek. Ezek az 1:87 ZUK apróságok milyen gyártmányok? A weboldal gyönyörű lengyel/szláv nyelvezetéből sajnos nem tudom kihámozni melyik a márkanév. :) :) Forgalmaznak hazánkban valahol ilyeneket? (Mondjuk elég kis nyomingerek szegények.)
Még van jónéhány évem, mire ez a kérdés égető lesz számomra, de mint tudjuk, minden a fejben dől el. Ha megvan az igény, akkor abból lesz valami.
"Egy modellvasúti mozdony amúgy le tudja szaggatni a gyári felsővezeték rendszert?"
Fordítva van a gond. Ezek a filigrán csudaszép áramszedők nagyon törékenyek, és a felsővezetékek találkozásánál szoktak megakadni, aztán kifordulnak magukból. Ezért inkább nem engedik teljesen fel...
Emlékszem Matrisz bácsi mennyit bíbelődött a szuper felsővezeték rendszerével, aztán mégis gond lett, mert a következő videóiban a szedők már nem érték el a vezetéket...
Nagyon sok kis helyigényű terepasztalterv létezik, valahogy szűkíteni kellene a keresést. Mit szeretnél témának, neked mitől lesz változatos egy pályaterv?
A belső sarkot, ahová az alagutat tervezed, hogy fogod elérni? Az N-es pályát azért takarítani kell rendesen. 150x200cm már nem olyan kicsi, hogy csak úgy át lehessen hajolni a túloldalra. Alagúttal meg pláne. :-)
Számítógépen megnézve tényleg jó nagy távolság van a vezeték és a zedő palettája között, amikor ívben halad a vonat. Ezt telefonon nem láttam. 8-)
Jenő!
Az én véleményem:
Ez modellvasút, amit nem szoktam egyszerre a nagyvasúttal együtt nézni, így nekem fel sem tűnik a vastagabb vezeték, viszont érdekes, hogy egyáltalán ott van. Sokat segít a robosztus felsővezeték látványon, ha nem marad gyári fémtiszta, hanem le van festve valami sötétebb és mattabb színnel. Ugye a sötét színek slankítanak és a valóságban sem fémtiszta a drót, meg nem is ilyen sima.
Nekem azok felsővezetékes az asztalok tetszenek, ahol nincs rengeteg vágány. Akkor nincs pókháló feeling. A sokvágányos pályaudvarokon számomra tetszetősebb, ha csak az oszlopok vannak a kereszttartókkal. Ott úgyis elég zsúfoltság van vezetékek nélkül is.
Gábor!
Egyébként mi a terved? Ha készen lesz, akkor felengeded a szedőt? Vagy félted?
Egy modellvasúti mozdony amúgy le tudja szaggatni a gyári felsővezeték rendszert? Én nem tudom elképzelni. Ahhoz túl erősek az oszlopok és a vezetékek.
A véleményeteket szeretném kérni a készülő terepasztalom fő-állomásáról.
Amit tudni kell: az asztal kétszer másfél méteres, a rövidebbik oldalára felhajtható, és nappali sarkában van. Szereléshez a csapágyazás egyszerűen bontható. N méretű, Peco 55-ös sínekkel.
A vonalvezetés terv szerint nem túlságosan bonyolult, egyvágányos alapkör alagutakkal (az asztal sarok felé eső részére tervezek dombokat), valamint egy s-alakban emelkedő mellékvonal kétvágányos megállóval, pár kocsis teherkocsis rakodóval, agy leglábbis vágánnyal. Az állomás ívben fekszik, ahogy a képen is látszik. A tervezési módszerem meglehetősen kezdetleges: lerakom az asztalra a síneket-váltókat, és meglátjuk, hogy mennyire tetszik, és főleg: mi fér el.
Mennyire elrugaszkodott ötlet a képen lévő állomás? Tulajdonképpen két állomást fűztem egybe, az I-II vágányok a mellékvonalé, IV-V a fővonalé, a III meg úgy kb. mindkettő. A "mellék" feliratnál indul a mellékvágány, a külső mindkét irányban értelemszerűen a fővonal. Az ütközőbakhoz tud pl. kihúzni a mellékvonal mozdonya, átjárni a szerelvény másik végére. A peron lila színe csak a helyét jelzi, sem a hosszát, sem a szélességét nem láttatja. Ez így kb. 140 cm hosszú. Az állomást kívülre tettem, így az V. vágány után egyből kezdődhet a természet, nekem előnyösebbnek tűnik. Így a "holt" sarokban lehet utakat, parkolókat, házakat kialakítani. Tulajdonképpen a mellékvonali vágányok (IV-V) lehetnének jóval rövidebbek, de akkor a III. közepéről indulna a jobb oldali váltó (ami átvezet a IV-V.-re), és az elég bután néz ki. Vélemény? V11 a terv száma, már a tizenegyedik verzió. A filctollak síneket jelentenek, ahol elfogyott a flexi. :)
"most úgy mondom: pókhálóval - még tetszik is, de nincsen funkciója, pedig első lendülettel, még a delejt is terveztem beépíteni" - ezt nem értem. Miért ne lenne funkciója? Az igazi felsővezeték imitálása szerintem éppen elég funkció, egy esztétikai elem.
Üdv, ritkán szólok már az ügymenethez, de aktívan olvasok.
Sajnos, teljesen igazad van, nehéz megtalálni a középutat. ( Játszani akarunk, vagy a való élet 1:1 arányát makettezni. ( Nem modellezni) .
((Próbáltam, nem volt annyi türelmem, talán időm sem. Megroggyantam Martisz asztalain, - ezt egyszer jeleztem is neki Gödöllőn , jót nevettünk...))
Teleraktam az asztalt vezetékkel - most úgy mondom: pókhálóval - még tetszik is, de nincsen funkciója, pedig első lendülettel, még a delejt is terveztem beépíteni.
Minden elismerésem a profi felsővezeték rendszer kiépítésébe.
Lehet ekézni az enyémet, el is fogadom zokszó nélkül, de nekem így egy kicsit jobban tetszik.
Egyébként az a meglátásom, hogy felsővezetékileg kb. mindenkinek más az ingerküszöbe. Van aki már azzal is megelégszik, hogy ott az oszlop, van aki pedig még akkor is elégedetlenkedik, ha van vezeték, de "miért vastag". Sajnos nagy a szürke zóna a vasútmodell felsővezetékek terén hazánkban. Keveseknek van, és sokak nem értik a miérteket.
Egyébként érdemes megnézni, pl. a Salzburgiak asztalán van feszített vékony drótos megoldás. Szép, meg néha felengedett szedővel is járatnak egy-két mozdonyt, de rettenetesen időigényes az elkészítése, és kényes:
"Ez most azt jelenti, hogy hozzé sem ér a dróthoz a szedő?"
Igen, nézzed meg a videó másik felében, ahol magasabban megy a felsővezeték, jól látszik, hogy hézag van bőven a szedő és a madzag között.
Jómagam pont ezért az illúzióromboló látvány miatt egyszerűen nem tudom eldönteni érdemes-e belefecolni annyi energiát és pénzt ebbe az egész felsővezetékesdibe - ezen a megvalósítási szinten. Győzzetek meg az ellenkezőjéről. :)
Ellenérveim: Aránytalanul vastag a vezeték. Az oszlopoknál látszik a vezetékek visszahajlítása. A vezetékek találkozásánál, csak egymásra tolva oldható meg biztosan a szedő akadásmentes tovahaladása, így még szembetűnőbb a visszahajlítás. A szűkebb (R420) ívekben rengeteg oszlop kell, hogy egyenesen menjen a felsővezeték, vagy meghajlítjuk (de ez sokak szerint szentségtörés). A hajlítás ugyan egyszerűnek tűnne, de kivitelezni azt is nehéz... A sínpucolás, vonatsiklás kezelés felsővezetékkel hatványozottabban bonyolult.
Azok a megoldások nagyon tetszenek ahol vékonyabb feszített vezetékek vannak, ott látszik, hogy a szedő kicsit megemeli a vezetéket...ezeket kivitelezni olyan precizitást igényel, hogy ezt inkább elmegyek és megnézem valamelyik kiállításon, vagy videón :) Valamint elég egy rossz mozdulat, és már el is szakadt az igényes felsővezeték.
Szóval amennyire jónak nézne ki elsőre, annyira sok-sok bosszúság, és kompromisszum van vele, hogy inkább nézegetek egy villanymozdonyt drót nélkül :))))
Ne értsetek félre, arra szerettem volna kilyukadni, hogy aránytalanul nehéz ezt jól kinézően megcsinálni (szegmensbe meg főleg)....
Köszönöm a tippeket, akkor megint az a konklúzió, hogy első körben H0. Aztán meglátjuk, hogy a gyerekek kinövik-e a modellvasutazást, vagy belebolondulnak :)
H0-ban a Marklin-t kifelejtettem. Bolti kerékcserével kérve (ki kell cserélni a kerekeket szigeteltre, mert eredetileg a Marklin 3 sínes rendszer és a két sín azonos polaritású, rövidre zárt) nincs felára. A Start Up vonalon nagyon robosztus kocsikat gyártanak. Vannak klassz hűtőkocsik mindenféle reklámfestéssel, acél korlátokkal és nyitott teherkocsik jó vastag anyagból. Direkt gyepálásra készülnek. Az áruk is jó.
Ha játszós gördülőállomány kell, akkor H0-ban van a legtöbb (Piko, Roco, Hornby, Bachmann stb. cuccok tömkelege). TT-ben van pár teherkocsi és egy személykocsi készlet, kétféle dízelmozdony (csak a Tillig készít hobby termékeket). N-ben szinte semmi. A Trix készít egy-két hobby teherkocsit. Csak új termékekről írtam. Árban nem igazán számít a méretarány.
Alapvetően játszós asztal lesz gyerekeknek, ráadásul saját építésből az első, úgyhogy itt és most nem igazán lesz téma, a korszakok, országok stb. is nyugodtan keveredhetnek (az erre érzékenyek itt most vegyenek egy nagy levegőt :) ).
Gyakorlatilag úgy kell kalkulálni, hogy lesz a járműparkban némi amotizáció, csodálkoznék, ha ez-az nem törne le vagy hajolna el :) Szóval egyelőre alapmodellek, vegyesen.
A választék kérdéséhez azt is tudni kellene, hogy milyen témában? MÁV? DB? ÖBB? Mert ennek függvényében azért vannak különbségek. Hazai témában szerintem a H0-ban van a legnagyobb választék pl.
Azt meg tudjátok nekem mondani, hogy manapság választék, illetve ár/érték arányban hogy áll a H0 vs TT vs N kérdés? Érzésre arra tippelnék, hogy H0-ból van a legnagyobb kínálat, az árat már nem tudom megtippelni. Utóbbinál olyasmire gondolok, hogy egy közel hasonló pálya és járműkészlet árai mennyire szórnak mérettől függően.
Igen, egy kis réz darabbal korlátoztam, hogy mennyire nyúlhat ki. Az állomáson még nincsenek fent a vezetékek, és nem szerettem volna ha az első tartókar széttöri a csápot.
A nyílt vonalon olyan állapotba került a felsővezeték, hogy végig mertem zavarni alatta egy Gigantot óvatosan, kiékelt szedővel: https://youtu.be/x5RdR8izvg8
Klassz! Nekem ez le is van mentve valahova az egyszerű asztalok közé. Nem emlékszem, hogy van a túloldalon valami kiágazás, vagy mozdonykergető dilikör? :-)
A tippeket köszönöm, nagyjából megerősítik azt, amit én is megsejtettem.
Talán egy dolgot korrigálnék: azt nem állítom, hogy nincs kézügyességem, egyszerűen csak nem tudom, hogy van-e, mert sose próbáltam :) Majd most kiderül.
Amíg nálunk a legnagyobb is még csak óvodás volt, adig három dolog volt fontos az épített "játék"-asztalon:
- Legyen ovál, amin tud menni folyamatosan egy vonat, persze minél gyorsabban.
- legyenek nyitott, strapabíró teherkocsik, mert szállítani kellett mindent, ami csak az eszükbe jutott.
- az autóutak járhatóak legyenek, mert ott tényleg járnak autók, nem csak álldogálnak.
Az elkészült asztalon két ovál lett (kétvégányú fővonal) é két kifelé, az asztal egy-egy sarkába kiágazó csonkavágány. A legtöbbször azt játszottuk, hogy én az egyik csonkán megpakoltam a teherkocsikat, a másik sarokba érve az egyik fiam pedig kipakolta az árut. A menetszabályozók a másik fiamnál voltak. A belső oválon személyvonat zakatolt, a külső oválon át kellett szállítni az árut az egyik csonkáról a másikra. A legkisebb fiam meg rombolt, amit ért. Ezek voltak a vasúti balesetek, amik a korosztályban nagyon fontosak. :-)
Ezeket csak azért írom, mert az ovisoknak ennél komolyabb játék még nem kell. Írtad, hogy nincs kézügyességed. Ovisoknak még ne is rakj nagyon olyan treptárgyat az asztalra, amihez kellene. Aztán ahogy cseperednek, akár ők is tudnak házakat, fákat, utakat építeni. Nálunk ők építették pl. az útátjárókat kartonból.
A "játszós" asztal indulásnak nagyon jó és ha a gyerkőcök mégsem kapnának rá a vasútmodellezés ízére (bár ahogy írtad, ezt nem hiszem) még mindig dönthetsz úgy, hogy folytatod, fejleszted magadnak:)
Szerintem most az elején ne kapkodd el, csak gyűjtsd az információkat, olvass sokat és kérdezz, szívesen segítünk és terelgetünk. Ha az árakkal már tisztában vagy, láthatod, hogy minden eszméletlenül drága, semmit ne vegyél meg amíg biztos nem vagy benne, hogy kell, mert jó eséllyel csak buktával tudnál megszabadulni tőle.
Természetesen érdekelnek pályatervek, köszönettel veszem a segítséget. Az eddigi fórumolvasgatásból annyit szűrtem le a magam számára, hogy érdemesebb az első asztalnak szerény hozzáállással nekivágnom; inkább egy relatív gyorsabban elkészülő, de játszható asztalban gondolkodom, ami nem állít egyelőre komolyabb kihívások elé. Persze ki ne akarna a topikban látott képeken lévő pályákat, fákat, épületeket, sziklákat alkotni saját kezűleg, csak azt nem tudom, hogy menne-e :) Az elmúlt évtizedekben csak a számítógép billenytyűit nyomogattam és programoztam, szóval ki kell, hogy derüljön először, mire vagyok képes.
Ha ebben a pillanatban kellene döntenem, mindenképp egy egyszerű ovál pályát választanék, szinteltolás nélkül. Többször is olvastam a korábbi hozzászólásokban, hogy ez unalmas, de nekem a gyerekkori asztalom is ilyen volt és elképesztően sokat tudtam vele így is játszani, nem untam meg. Persze meggyőzhető vagyok arról, hogy valami huncutság mégiscsak legyen benne :)
Köszönöm a meleg fogadtatást, már jobb, mint a boltokban :)
Mivel az asszony nem olvassa a topikot, bevallom, hogy legalább annyira magamnak is építem, mint a gyerekeknek :) A családban többen is vasutasok voltak, a nagyszüleim vasúti szolgálati házban laktak egy állomáson, úgyhogy sok egész nyarat tölöttem azzal, hogy vonatokat néztem.
Ettől függetlenül a gyerekek nem csak alibinek vannak. :) Még óvodás korúak, de szeretik a vonatokat, sőt a kisfiam imádja őket, rendszeres program a vonatozás, akár nagyvasúton, vagy amíg nem volt pandémia, a gyerekvasúton is. Sokáig a délutáni altatáshoz nem mesét kapott, hanem vonatos videókat nézett a youtube-ról - az ő választása volt, nem én erőltettem rá ;)
Nagyon szeretik a meglévő vonatot, épp azért érlelődött meg az asztal gondolata, mert már meguntam állandóan szétszedni és összerakni a pályát, mivel elviszi az idő egy jelentős részét, amit a játékra szánnánk.
A napokban elmegyek megvenni az asztal faanyagát és amíg azt összerakom, addig olvasgatok tovább szorgalmasan :)
a modellboltos fórumon írtad, hogy pályatervek is érdekelnek. Ebben lehet, hogy tudok segíteni, ha a publikus e-mail címemre írsz, megpróbálok belátható időn belül reagálni.
Egyelőre egy kis bejelentkező hozzászólással kezdeném, miután a modellboltos topikban elmorzsoltam egy-két könnycseppet.
Ahogy ott is írtam, gyerekkorom egyik meghatározó élménye volt a kb 2x1 méteres asztal, amit apám stikában épített és már kész állapotában kaptuk az öcsémel karácsonyra (mindenzt egy panelban - gőzöm sincs, hol rejtegette addig, samíg épült). Azóta is foglalkoztat a gondolat, ami mára elhatározássá érett, hogy én is továbbadnám ezt a szép hobbit-szórakozást, szóval belevágok egy asztalépítésbe. A melléképület a kiszemelt helyszín, a családi béke megbontása nélkül 2,5x1,2 méteres asztalt lehetne első körben csinálni.
Már elkezdtem hétulról visszaolvasni a topikot - eltart egy ideig, mire végzek - láttam többször is dilemmát, hogy H0, vagy kisebb legyen a méret. Én három okból hajlok a H0 felé:
- van már egy dilikörre való Roco sínem és járműveim
- a mostani cél nem a realisztikus modelezés lenne - amit szájtátva és kissé irigykedve nézek - hanem az, hogy a gyerekek játszhassanak vele, szerintem nekik a H0 alatti méretek egyszerűen kicsik lennének, nincs még olyan kifejlett finom motorikájuk (bár lehet, hogy lesz, mire lesz az asztalból valami :) )
- én magam a gyerekkori Pikózás óta eltelt 35+ évben semmi számottevőt nem alkottam kézügyességet igénylő dolgok terén és még a H0 méretben látok arra némi esélyt, hogy valamit összerakjak, annál kisebbel egyelőre nem mernék "pepecselni"
Egyelőre ennyi, majd kérdezek, ez csak amolyan életjel volt :) Először igyekszem magam az archívumon átrágni, hogy ne kelljen ismételgetni azt, ami már szépen le van írva.
Ezt gondoltam megosztom itt is. Általános tapasztalataim a terepasztal tervezéssel kapcsolatban az elmúlt másfél évtizedből: https://youtu.be/ISlmmujGMkE
még csak elhatározás fázisban vagyok, az sincs eldöntve, hogy N vagy H0, de a rendelkezésre álló hely miatt inkább N szerintem.
Ágy alatt, kb. 170 x 100, ebből ki lehetne hozni valami jót? 2-3 szerelvény menne maximum, hatalmas állomás sem szempont nálam, illetve osztrák téma. De mivel magasságban is kb. 10 centi a határ, így a terep nagyjából kilőve.
Valahol láttam, hogy komolyabb domborzatkészítéshez kicsi, téglatest alakú szivacsdarabokat ragasztanak össze. Azt nem tudom, rá a felszínt mivel alakítják ki, de én gipszet vagy gipsztekercset használnék. De azóta nem találkoztam a szivacsokkal, hogy hol lehet venni ilyeneket. Ha esetleg praktikusabb ötletetek van hegy építésre, ne tartsátok magatokban. :)
A nyomtávbővítést csiszolópapírral csináltam, semmi fakszni. Kicsiszoltam érzéssel, aztán teszt szerelvény. Ha még úgy láttam, hogy szenved, még csiszoltam belőle. Ez még akkor történt amikor a rejtett hurok fölött nem volt terep, így egyszerűbb.
A Güglingen asztalnál valóban R1 est használtam a hurkoknál, mert eredetileg ágy alá volt betolva az asztal és csak annyi fért el széltében. Ezért volt levehető a hegycsúcs is. Az íveket belül kicsiszoltam érzésre és a 3 tengelyes vagonokkal teszteltem. Működött szépen, a kis rövid járművekkel. Még a BR 18 liliputot is rátettem érdekességből, elment rajta neccesen, de nem erre lett kitalálva. Csak 3 tengelyes kis gőzösök és két, vagy max 3 tengelyes kocsikra épült. Nagyobb gőzösöknél már nem igazán ajánlanám, főleg ha emelkedő is van és plusz ív, az már szenvedős. Azóta R2 -t használok a visszafordítóknál is, azon kényelmesebb a menet, meg már hosszabbak lettek a gőzöseim is. :-D
Régebben róbertke niknév alatt egy normális segítőkész ember írogatott sokszor hasznos dolgokat, de aztán úgy néz ki átvette egy troll a niknevet, és az viszont mindenbe, mindenkibe beleköt, mindenhova ír valami "okosat", olyan mint Megmondókapitány a South park-ban.
Hát, hogy azért ne legyen, valakinek a saját asztalán R1-es íve, mert a hamburgi kikötőben nem az van... Gondolom azért gyártanak R1-es íveket, mert azt senki se veszi és semmi nem megy el rajta. Ha kiderülne, hogy G méretarányban, meg legóban milyen ívek vannak.. még jó, hogy ott nincs fizika.
De ez a "Ha ennyire olvasott vagy, miért engem kérdezel?" tutira az év öngólja volt! :)
Miért vagy ilyen goromba? A topiktárs nem bántott téged. Hova van az leírva, hogy a Hamburgi kikötői íveknél nem lehez kisebb egy otthoni asztalon? Nekem tetszenek Kisfaludy topiktárs asztalai és magam is preferálom az R1 íveket helyhiány miatt. Sokan vannak még így, ezért is gyártják ezeket.
Carl Arendt oldalán szétnézve találni egészen extrém kis íveket emelkedőkben, amiken simán felmegy egy-egy rövid szerelvény.
Sokoldalú ez a hobbi. Ez a hamburgi kikötő szöveg meg olyan, mint a majom segge piros... :-/
Ívben a külső sínszálnak feszülő kerekek miatt nő a menetellenállás és ezt még hatványozni emelkedővel, akkor adhéziós hajtásnál rohamosan csökken a mozdonnyal továbbítható elegy tömege ...
Helyhiány miatt nem látható helyekre simán tennék R1-et, akár emelkedőben is, de utóbbi esetben tartok a dologtól (nem hosszú négytengelyes kocsik mennének, hegyi, kanyargós pálya lenne kisebb dízelekkel, gőzösökkel).
Egyébként a hegy-híd-alagút-viadukt kombinációval töményen ellátott asztalod azóta tetszik, mióta először megláttam, az U profil vágányzatos régi verzióval együtt.
Vonalvezetés fellelhető valahol a fórumban? (ötletelés miatt, tervezés fázisban vagyok)
1.2. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK AZ UTASÍTÁS RENDELKEZÉSEINEK HELYES ÉRTELMEZÉSE SZEMPONTJÁBÓL
1.2.24. Fejállomás
Olyan állomás, melynek csak az egyik végéhez csatlakozik nyílt vonal.
1.2.86. Rendező-pályaudvar
Különleges elrendezésű vágányzattal és műszaki létesítményekkel felszerelt szolgálati hely, ahol tehervonat összeállítás és szétrendezés történik. Ezek lehetnek: — elegyrendezés szempontjából síktolatásra berendezett és gurítódombos, — vágányok elhelyezkedése szempontjából párhuzamos, folytatólagos és vegyes, — műszaki ellátottság szempontjából automatizált (központi váltóállítás, idő- és célfékezés), gépesített (részben központi váltóállítás, vágányfék, féksaruk alkalmazása), nem gépesített (helyszíni állítású váltók).
Akkor egy kicsit részletesebben, mire is gondoltam:
fogalom: fejpályaudvar
"Olyan állomás, melynek csak az egyik végéhez csatlakozik nyílt vonal."
Az előzőleg mellékelt képen Fradi rendező pu. látható, balra a Nyugati rendező (észak felé nyugati és keleti kapcsolattal az 1-es vonal felé), jobbra a Keleti rendező (északon keleti irányú kapcsolattal az 1-es vonal felé), a kép alja Dél, vagy Gubacs irányába a rendező(k) nem csatlakoznak nyíltvonal felé, csak kihúzóvágányok vannak, ezért Fradi rendezőpályaudvar fejpályaudvar.
A kép közepén látható a régi Nyugati gurítódombhoz tartozó vágányok jelenleg csak délről a kihúzó vágányok felől közelíthetők meg, mert északról, a gurítódomb/vágányfékek irányából (villanyszín felől) a vágányok/kitérők évtizedek óta ki vannak tiltva a forgalomból, azokban fák nőnek. Ezen vágánycsoport ezért - mivel csak egyik végéről lehet bejárni - hasonlatosak a külföldön elterjedtebben használt általában kisebb rendező fejpályaudvarok megoldásához, valamint a NeverwinterKING topiktárs tervében szereplő állomáshoz.
Fradi személypályaudvar az előzőekkel szemben nem csak, hogy átmenő állomás, de elágazó állomás is egyben.
Elnézést, ha nem érthető, de ennél nem tudom jobban leírni.
Nem is kell ilyen messzire menni, mindjárt itt van Fradi rendezőpályaudvar. Ott vannak fejpályaudvar vágánycsoportok a végükön kihúzóvágány(ok)-al, és olyan is aminek a vége csonka (parajos).
A kép alja felé csak kihúzóvágányok vannak. a Középső - régi gurítódombi -, parajosban végződő vágánycsoport csak a kihúzóvágányok felől közelíthető meg.
Igen, ez így lesz, viszont erre a problémára megoldás az állomás megtörése, és részben ívesítése, illetve az amit írtam, ha elszakadunk a téglalapformától, és elindulunk az L alak felé.
"Ekkor felületen, H0-ban nem sok lehetőség van hosszú kocsik járatására, legfeljebb egy klasszikus "nyolcas" formát lehet megcsinálni úgy, hogy az állomás az asztal átlójában van."
Érdekelt, hogy hogy lehet adott területen egy állomásra hosszabb vágányokat - és így hosszabb vonatokat járatni, tárolni, úgyhogy kísérletezni kezdtem ezen átlós állomás elrendezéssel pályatervszerkesztőben.
Nos az eredmény az, hogy - ésszerű határokon belül maradva - nem hogy hosszabb, hanem rövidebb egyenes vágányszakasz hozható ki egy átlós állomáson, mint egy hosszabbik oldallal párhuzamos állomással ugyanolyan téglalap alakú asztalon.
Persze miután kiszerkesztgeti az ember tök logikus, de mindenesetre meglepő volt.
Amit én tudok tanácsolni, hogy ha kevés a hely, akkor érdemes elszakadni a hagyományos téglalap alakú asztaltól, és az L alak felé mozdulni, mert annak az átlója rengeteg olyan lehetőséget nyújt relatíve kis helyen, amit egy téglalap alakú asztalnál nem tudsz meglépni.
Nem az a gond hogy nem létezett volna ilyen, hanem ekkora helyen modellben ez gyakorlatilag játszhatatlan lenne. Sokkal hosszabb vágányok kellenének, megfelelő kihúzókkal, hogy rendesen lehessen szerelvényt fordítani, kocsikat rendezni.
Köszönöm a tippeket az általam tervezett terepasztallal kapcsolatban. Ez volt életem első "tervezett" terepasztala teljesen laikusként, ezért számítottam is rá hogy ebben a formában nem fog működni. Átgondoltam azóta és első nagyobb feladatként úgy átkell rendezni a szobát hogy elférjen egy nagyobb asztal mert ezek a méretek nagyon leszűkítik a lehetőségeket.
Nem ezekért, de szerintem ez így ebben a formában nem megvalósítható. Gyakorlatilag nincs játéklehetőség. A ki- és bejáró forgalmat nem zavarva nem lehet a szerelvényt lehúzni a mozdonyról sehogy, plusz szerintem a szükséges emelkedők is túl meredekek lesznek.
Ekkor felületen, H0-ban nem sok lehetőség van hosszú kocsik járatására, legfeljebb egy klasszikus "nyolcas" formát lehet megcsinálni úgy, hogy az állomás az asztal átlójában van.
Első ránézésre érdekes terv, de jól tetted, hogy ebben a formájában elvetetted.
Gyakorlatilag minden menet után mozdonyt át kell juttatnod a szerelvény másik végére (ha nem akarsz minden második menetnél toltvonatozni), és ez már hamarabb megunható, és bosszantóbb lenne minthogy a terepasztal egyáltalán elkészülne. A leghosszabb vonatod meg annyi lehet amennyi az angolváltó két vágányának a hossza (mínusz még annak a mozdonynak a hossza, ami lehúzza a szerelvényt a bakon lévőről ha kurzkuplungot használsz, mert az csak egyenesbe kapcsol össze), a másik két vágány ebben az esetben feleslegesen hosszú, olyan hosszú szerelvény nem tud körbemenni.
Én is szeretem a konténervonatokat is, de ezekkel az a hátránya modellezés szempontjából, hogy a valóságban "könnyűek" és ezért gyakorlatilag olyan hosszúak, amilyen hosszú csak befér az állomásokra. Ezért is, én is inkább Msk. tervét gondolnám jó kiindulópontnak, az állomást már az ívben/ívekben el kell kezdeni, hogy maradjon valamire való hasznos hossz a vonatok számára egy ekkora asztalon. ha nem zavar, hogy túl "nagy" az állomás, és van széltében annyi hely, akkor az egyik oldalon már "fent" is el lehet kezdeni azt az íves kitérőkkel.
Az alapötlet jó, de én kivenném a felső egyenesből azt a csonka vágányt. Nem látom semmi értelmét, hasznát. Ott süllyed a pálya és bemegy a négyvágányos állomás alá amúgy is. Ennek az állomásnak a vágányait viszont tovább kellene húzni a sarok felé, hogy a vágányok hasznos hossza növekedjen. Ajánlatos lenne váltókat beépíteni (az 1.-2. és a 3.-4. vágányok közé), hogy a mozdonnyal körül lehessen járni azt a néhány kocsit. Vagy csak motorvonatot, ingavonatot akarsz közlekedtetni?
Az ötlet legnagyobb hibája, hogy az állomásról a háromutas váltóból induló ívnek csak egy félkörnyi távolsága van a másik pálya alá süllyedni min.6 centit. Ezen visszafelé, azaz felfelé nem nagyon jönnek fel majd a vonatok. Ha úgy oldod meg, hogy ez 3 (4) centit süllyed, a másik ugyanennyit emelkedik, akkor itt még jól kiadja, de akkor a túloldalon az állomás alávezetéssel leszel bajban a felső vonallal, akkor is, ha az állomás ilyen rövid marad és csak a túloldalon kell elérni a legalsó pontot.
Ez szerintem jó újragondolása a szokásos dilikörnek, nekem tetszik, bár abban persze igazad van, hogy ez is inkább rövidebb, mellékvonali járművekhez illő terv.
Összedobtam gyorsan, ez lett volna az alapterv R1-es sínekkel de mostmár nem is tetszik annyira mint előtte. Alagutas-felüljárós keresztezések lettek volna ahol találkoznak a sínek.
Hosszabb konténeres vagonokról is lenne szó, alapjában véve szinte csak hosszú vagonjaim/mozdonyaim vannak. Ezért sem vágtam bele egyből az R1-be.
A pályatervet letöröltem miután kiderült hogy az R1 nem lesz jó, később ha lesz egy kis időm munka közben összedobom újra bár ami tervet kaptam az előző hozzászólásban szerintem sokkal praktikusabb és használhatóbb mint amit én összeügyeskedtem.
Ha a tehervonataid főleg kéttengelyes kocsikból állnak, amit rövidebb mozdonyok húznak, akkor egy házi pályán simán elférnek a kisebb ívek is. Ha jól emlékszem, Kisfaludy topiktárs még az R1-eket is összébbhúzza. :-)
Egyébként fontos kérdés, hogy milyen a sínrendszer!
A Piko-A R1 nagyobb, mint a RocoLine R2. A Piko-A és a Trix R2 hasonló A Rocoline R3-mal. Nem tudom, hogy a kollega milyen márkára gondolt, amikor R3, vagy annál nagyobb íveket javasolt, de a Roco ívek számozásából mindig le kell vonni egyet, ha más márkák rendszerével hasonlítod.
Köszönöm a segítséget, tisztában voltam vele hogy csodát nem lehet ekkora helyen csinálni de jelenleg ennyiből kell megoldanom aztán majd később jöhet egy másik asztal, addigra legalább belejövök az építésbe. Piko és Roco sín között nagy különbség van futás téren? Piko startszettből van sínem bőven azért gondolkoztam pikoban.
Hosszabb vágányú állomást íves váltókkak tudsz elérni ekkora helyen. H0-ban ne számíts valami bonyolút pályatervre 250x110-es asztalon.
Itt egy gyorsan összedobott terv Roco Line 2.1 sínrendszerrel. 250cmx110cm R4 és R5 ívekkel. 3 vágányos állomás 1 rakodó és 1 tároló vágánnyal, felül 1 iparvágány.
Még az asztal mérete is opcionális, legkényelmesebb 110 centi szélességgel egy 250cm hosszúságú asztal lenne de az eléggé lekorlátozza a lehetőségeket. Gördülőállomány az szószerint minden szinte, többnyire tehervonatok ezért nem lenne rossz egy hosszabb kicsit bonyolultabb állomás is. Nekiesek akkor R3-as ívekkel hátha sikerül összehozni valami ötletesebb nyomvonalat.
Üdv ismét! A multkori terepasztal alapanyag kérdésem megoldódott, most jön a következő problémám a nyomvonal megtervezése. A Piko R1-es sínekből sikerült pont ráférnem az asztalra tervező programban, viszont aggódok hogy túl kicsi lesz az ív kanyarodni a vonatoknak. Még nem rendeltem meg a síneket így nem is tudom elképzelni mekkora íve lehet az R1-nek vagy R2-nek egymáshoz képest. Használható az R1 vagy inkább nagyobb ívű kanyarokban gondolkozzak?
Sajnos csak néhány hónap múlva derül ki, hogy mennyire volt finom a csiszolás - akkor viszont egyértelmű lesz az eredmény. Első körben benzines kezelés kell nekik, mivel nikkelezett, ezért elvileg nem lehet rajta oxidréteg. Ha mégis van rajta, akkor polírpapír. Ezek a lemezsínek nagyon sérülékenyek sajnos.
A megtévesztő dolgokkal meg vigyázz - "A világítás a mozdonyoknál sajnos csak utólagos trükk" ez itt nem a bűvészképző, hanem a vasútmodell fórum. :))
Ha nagyon tetszik a vonalvezetés érdemes lenne a sínanyagot kicserélni újra, a reléket pedig a már említettre átcserélni. Nyilván semmi sincs ingyen - de a modellüzem sokkal megbízhatóbb lesz.
Nem tudom mennyi "kedved" és energiád van de nagyon jó az irány! :)
Sok sok bokor és sok sok fa még. Rejtsd el növényzettel, tereptárgyakkal, legelő állatokkal az illesztéseket és csak így tovább előre. Fogsz csiszolódni egyszer csak felmerülnek újabb és újabb ötletek. Nem vagy tehetségtelen csak egy kicsikét "kis hitű". :)
Egy órát próbálgattam ma: barna temperával koszolgattam az utat és a fűvet. Fehér sziklák (macskaalom) és némi fa és bokor. Alapvetően tehetségtelen vagyok ehhez (is) de ez az én gyerekem:-)
Azt nem tudom a lombos fákat csoportban a fenyőket elosztva telepítsem?
Hátha valakinek tudok segíteni :egy érdekes kiegészítő érkezett ma hozzám ,amit vonóvezeték tartóhoz szeretnék vezetéknek használni.Uschi superfine a neve.Nem tudom miből van,de 10 cm-es darab simán nyújtható további 10 centit.
Nyilván tökéletesen modellezhető vele légvezeték,távírókábel,stb.
Köszi mindkettőtöknek. Rájöttem hogy nincs már lelkierőm felszedni. megpróbálom elkoszolni , besóderezni, begazolni a fűalapot. Ez a kép nagyon hasznos. Holnap nekiállok.
Szia! Ezzel a fűszőnyeggel azt a csomós hatást mint amit a lenti képen látsz nem tudod elérni, ahhoz statikus fű kell. A technika annyi, hogy ha ezt a fűszőnyeget felszeded, akkor az alapot le kell kenni faragasztóval, majd 1-2 rétegben altalajt (lehet világosabb homok szerű, vagy sárgásabb agyagos jellegű) kell rászórni. Száradás után a felesleget le kell porszívózni, és utána mehet rá a faragasztó, de nem telibe, hanem én pl, kis ecsettel foltokba vittem fel. Eztán a ragasztóra mehet a statikus fű. 2-3 féle hosszúságút illetve színűt érdemes keverni, hogy szép legyen az eredmény.
Itt egyébként lehet érdemes lehet az egész művelet előtt a sík terepet egy kicsit átalakítani, és hungarocelből, vagy XPS-ből kialakítani némi domborzatot, rézsűt, majd arra építeni a terepet.
Annyi trükk van a dologban, hogy helyhiány miatt a bal oldalon az alagutak egy gardrób szekrénybe futnak be és abban egy zárt 'dobozban' van a visszafordító hurok. Így nyertem kb 40-45cm-t.
Én Revell oldószeres festéket használtam, egy kisebb ecsettel vittem fel, a sínkorona tetejét sínradírral szépen le lehet szedni, ha végeztél a festéssel, ennek elég hosszú a száradási ideje, úgyhogy nem kell kapkodni.
Én festettem. Revell 82 és 83. A 83 ból kellett több, talán kétharnad- háromnegyed résznyi. A keverés arányát már csak azért sem tudom, mert elcsentem egy szép rozsdás követ a valós pályáról (azóta ott siklanak a vonatok) és addig kevergettem a két festéket míg hasonló nem lett.
Nem jársz jobban egy ebédlőasztallal, sőt. A lakkozott, furnérozott akármilyen felületre nehezebb ragasztani, festeni ésatöbbi, az anyagvastagság miatt meg átfúrni is szívás. A legtöbb terepasztal rétegelt lemezből van, a keretet is szokás abból csinálni (kevésbé vetemedik) de az készülhet lécből. Ez sem olcsó, de például nem muszáj a teljes felületet lefedni, sokan csak a pálya alá tesznek rétegelt, a többi részen meg XPS-re vagy valami hasonló könnyű anyagra épül a terep. Érdemes terepasztal-építős videókat meg félkész terepasztalok képeit nézegetni építés előtt.
Terepasztal építése előtt állok. Egy 180x90cm-es asztal fog csak elférni a nappaliban, erre lesz bezsúfolva minden. A kérdésem az lenne hogy milyen anyagból célszerű asztalt építeni vagy esetleg jobban járok egy ikeából/jyskből vásárolt komplett asztallal? Nem bánnám ha nem kéne egy vagyont az asztalra költenem, most ahogy nézegettem a jobb asztalok 60-70 ezertől felfelé indulnak az üzletekben, ha van esetleg olcsóbb megoldás akkor a különbözetet inkább költeném vonatokra :D
Több módszer is van. Lehet légecsetet is használni, vagy ahogy én csináltam, hogy egy vékony ecsettel végighúzom oldalról a sínszálat barna modellfestékkel, a tetejét meg letörlöm amíg nem száradt meg a festék.
Az alkoholos filc szerintem a sínlekötéseknél nem fog szép eredményt adni, és nem mattítja eléggé a sín oldalát.
A sínszálakat alkoholos filccel tervezem barnára festeni. A tetején, ahol a kerekek érintkezési felülete van, sebbenzinnel le tudom szedni az alkoholos filcet, vagy más eltávolítási módszer kell? Esetleg jobb ötlet a barnításra?
Nem vagyok topon kémiából, de mivel a sebészeti alkoholt benzinnel szokták helyettesíteni, valószínűnek tartom a két anyag hasonló elven működését. :)
Üdv! Ebben a terepasztalban benne van az akkori tudás rendesen! A mozdonyok álló helyzetben IS világítanak (nagyfrekis betáppal megoldható - persze, csak ez még ma sem természetes)!!!
Nem szeretnék károgni, de csatlakozom az előttem szólóhoz. Mennyire, és mivel csiszoltad meg a síneket? Ezeket a lemezből hajlított vasra nikkelezett csudákra nagyon kell vigyázni. Ha lejön róluk a nikkel, a vas védtelen marad, és többet találkozik a levegő páratartalmával. Onnan már csak pályacsere van...
A pálya 2 alagúton át halad gyakorlatilag körbe, az állomásnál van lehetőség 3 vágányra váltani illetve az állomás után van egy szerviz vágány, ahol egy ütközőben végződik a pálya.
Szia, köszönöm a Te hozzászólásod is. A vonatok már végigmennek pár kör csiszolás után, szóval ez a része jelenleg működik:) A vezérlőben lévő trafó 1:1ben olyan volt, mint ami a képen van, csak a régi kontaktos volt. Köszönöm a tippet a relére, ezt is felírtam, aztán meglátjuk. a vezetékezés szépen meg van csinálva, pont azon gondolkodtam mikor tesztelgettük, hogy milyen sok munka volt ebben az asztalban, a feliratok is szépen megvannak, de egyelőre számomra kínai jelölésekkel, illetve az asztalhoz úgy van elvezetve a vezeték, hogy teljesen rejtve. Próbálkozunk, remélem hamarosan megint lesz alkalom tesztelgetni próbálgatni.
Gondolkodtam, hogy beleszóljak-e... no de ezért fórum a fórum. :)
Ez az asztal valahol 1970-75-ben készült, az akkori technika egész jól benne van, szépen vezetékezett. Azóta eltelt néhány év.
Ha a sínek rendben vannak, nincs siklás, és rozsda, abban az esetben ezeket az őslelet reléket (amit itt írták is nem 12V-osak) kicserélném. Erős a gyanúm, hogy nem Fz1-ről ment a tartozék, hanem valami combosabb, és magasabb feszkójú tápról.
Reléből talán nem a vasútmodellest kell megvenni, hanem az utángyártottat, ami majdnem úgy néz ki, de olcsóbb, és kevesebbet is fogyaszt (átváltáskor is), és nem ég be mint a csúszóérintkezős régi barátjai :)
Nem reklám, de úgy tudom szinte csak Csíkos gyárt rendes bistabil relével szerelt, TT-tillig relével egyenértékű relét.
A fenti reléket lenne jó használni ezen régi relék helyett - így az fz1 le tudná vezényelni a tápellátást, és a tartozék tápot is.
A relék mindenhol a kapcsolósínről kapják a jelet (vonat kereke zárja a sín, és az érintkező között az áramkört), vagy Tőled, a kapcsolópultról. Ez azért volt jó megoldás, mert a relé így biztosan tudott egy csomó más dolgot is egyszerre kapcsolni: a relé így átbillen, és behúzza pl. a sorompót, a váltót, a szemafort - vagy mindegyiket egyszerre.
A kapcsolósínről egyszerre egy tekercset illett vezérelni. Elképzelhető, hogy több kapcsolósín esetében egyik a relét, és ezzel összekötött egyéb kényelmi dolgokat állított, míg a másik kapcsolósín csak egy váltót hivatott közvetlenül átbillenteni.
Ahhoz, hogy ki tudjátok találni, mi miért működik az asztalon, mindig a kapcsolósín vezetékétől kell elindulni, és végignézni az hova megy. :)
Bevált hibakeresési módszer? A gyakorlat, a tapasztalat.... Látok kapcsolósíneket, nézd meg a kapcsolt impulzus hová, mihez vezet? Látok ott fénysorompót, fényjelzőt, csapórudas sorompót. Elvileg ezeket mind relékkel, vagy kapcsolókkal kell működtetni. De a fogyasztó több mint a relé...
Kövesd le a kapcsolósíntől vagy a reléktől hová vezetnek a szálak... Ezek régi, 24V-os telefonrelék, én már nem használtam, nem tudom a bekötésüket, de a gugliban biztosan megtalálod a választ. Én a jövőben biztosan kiváltanám valami modernebb eszközzel. "TT relé" a mai napig kapható újonnan a boltban. Igen, van neki ára is, mint mindennek. De pl. egy kétállású, két áramkörös kapcsoló csak pár száz forint... Akkor viszont minden kézzel működtethető csak, nem automatizálható a jelző vagy a sorompó vezérlés. Minden -régi- áramköri bekötés, pl.: jelző, sorompó, váltó fellelhető a neten, ha nincsenek meg neked a régi Berliner TT katalógusok, pályaépítő kiadványok.
Sziasztok, Az ünnepek alatt végre helyére került a kb. 2 éve vásárolt TT asztalunk. Egyelőre hibakeresési fázisban vagyunk, mivel nem mi építettük, elég nehézkes kitalálni mik voltak az eredeti funkciók, és azok hogyan működtek. A trafót és a vezérlés kapcsolóit kicseréltük, a váltók már működnek. Abban tudnátok segíteni, hogy a reléket le lehet valahogy ellenőrízni, hogy rendesen működnek-e. Arra gondolok, hogy a vonat az elhaladására a lámpa vált, viszont a lámpa utáni sorompó nem kap jelet. Maga a sorompó direktbe kötve működik, esetleg ilyen relét lehet még kapni valahol? Könnyebb lenne átvezetékelni, ha tudnám nézni mit hova kell vezetékelni. Esetleg van valami bevált hibakererési metódus az egész asztalra vetítve ?:D
Jó neked, te még tudsz homokozni.:-) Egyszer próbáld ki, hogy keversz hozzá simán földet fele fele arányban és egy pár helyen beleszórsz. Az eredmény, nem lesz enyire homogén és ehhez csak még egy edényt kell összekoszolni.:-) De így is tetszik.:-)
Bár nem vagyok festő, ettől függetlenül érdekel a válasz - minidig tanul az ember.
A szerves oldószerek valóban veszélyesek, viszont "sajnos" könnyebb velük dolgozni. Mivel ide nem kell brutális favédelem, ezzel pl. pillanatok alatt végeztem. (ha kültérre készítenék fa dolgot akkor mindenképpen lenolajjal kezdeném a munkát - mert az több mm vastagon belemegy a fába)
Lenolajjal az volt a tapasztalatom, hogy sok idő mire megszárad, utána meg kell rá valami fedőréteg, hogy ne ragadjál mindig hozzá. És még csiszolni is kell - akkor meg mikor fogok készen lenni??? Még minidig az alapszintnél tartok - sosem fogom megunni az építést :))))
Hadjátok már.:-( Ne igyunk a csapvizet mert a dunából nyerik és a Duna vizéből kimutatható a fogamzásgátló. De abból száz évig kellene igyál hogy dózist kapjál. Azért mert valaki elszív egy doboz cigit, még nem kap tüdőrákot. Én negyvennyolc éve szivom az oldószereket. És?? Nyugodtan használhatja a Xilamont mindenki, csak ne igya meg.
Jelző topiktárs után szabadon: mindegy, csak valamilyen favédőszer legyen.
Jók az előző felsorolt dolgok.
Amit Ő is ajánlani szokott: a xylamon impregnáló. Gyorsan lehet vele haladni, utána ragaszthatsz is hozzá bármit. Meg festheted is. Baromi büdös, így szabadtéren, vagy nagyon jól szellőző helyiségben kell használni.
Háztartási lakkbenzin hígító és lenolajkence 1:1 arányú keverékével két rétegben - a rétegek között 24 óra száradási idő -, majd ahol látható rész lesz selyemfényű zománcfestékkel szintén két rétegben (A két réteg felhordása között 24 óra száradási idő, illetve száradás után egy finom csiszolás az első rétegen.) festve.
Oldószeres Sadolin extra vastaglazúr. A látható helyeken két rétegben vittem föl, előtte és a rétegek között gondosan csiszolva, így a felület szép sima és kezelt bútor hatást ad. A saját alapozóját is érdemes használni hozzá. Az alsó és a nem látható részeken megelégedtem az egy réteggel, de jól átitatva. Arra figyeltem, hogy lehetőleg olyan részre ne kenjek, ahová később ragasztani fogok. Lehet, hogy ennek nincs értelme, de arra törekszem, hogy minél jobb kötést érjek el, ha már ennyit foglalkozom vele. :)
A sín külső oldalára még be lehet forrasztani egy vékony drótot nagyon óvatosan, megakadályozandó a lecsúszást. Lefestve nem fog látszani de persze nem egyszerű mutatvány.
Végülis kiszedtem a rugókat, SG90 szervóval fogom állítani a váltókat.
A videó egy régebbi kialakítású váltót mutat. Sikerült lepattintani a kis lapot ami alatt a rugó található. Lefényképeztem a váltókat rugóval és rugó nélkül, hátha másnak szükséges lesz a jelenlegi kialakításra.
Ezzel a problémával én is szembesültem mikor kivettem a rugókat. Rugóval nekem továbbra is kattant, rugó nélkül csak szervóval meg lecsúszott a csúcssín és a kontakt sem volt biztos. Megoldás képpen beforrasztottam egy kis drót darabot a tősín csúcssín csatlakozásához alulról, de úgy hogy még szabadon járjon. A képeken látszik. Azóta nincs vele gond, rugó nélkül csak szervóval üzembiztosan működik.
Én kiszedtem mindből. Ez után valóban ki tud csúszni, DE, ha berakod a motoros állítóművet az acélszállal, az már a helyén tartja (Conrad, Tillig és MTB állítóművel használom).
Magánvélemény: Hátö izé. Kiszedtem egy Peco ST 245-ös váltóból a rugót - egy csipesszel. Nem volt egyszerű, de szervó fogja mozgatni ezért ne kattogjon - gondoltam. Rugó ki. A csúcssínek önálló életre keltek, szépen elkezdtek kimászni a helyükről... Kb 3x-or annyi idő alatt visszaraktam.
Aztán nincs is gond, mert a szervó szépen viszi át, így nem látszik, hogy benne maradt a rugó.
Hogyan kell kiszedni a PECO váltókból (pl. SL-E91) és angol váltókból (SL-90) a rugót? Néztem youtube videót, de abban régebbi konstrukciójú váltót láttam. Tud valaki képet vagy videót mutatni?
Javaslat: maszkold le, ahová nem szeretnéd, hogy jusson mestertapasz (autókitt is jó, ill. vannak modellező gittek, "putty"-k). Illetve dolgozd el, húzd el még képlékeny állapotban, hogy minél kevesebbet kelljen csiszolni, esetleg megsértve a lábazatot-alapot. Maszkoláshoz a Tamiya-nak van jó maszkolószalagja, de jó a papír festőszalag is. Ha túl erősnek érzed a ragasztóját, akkor "butítsd le" farmeron, tenyéren, nehogy leszedje a festéket festett felületről.
Talán elég alapvető kérdésem van, de nagyon kezdő vagyok... Milyen anyaggal lehetne az olyan illesztési hézagokat betömni, ami 1mm-nél is kisebb helyre bekenhető, keményre szárad, festhető, és a felesleg egyszerűen lemosható, vagy lekaparható. Mestertapasz jó lehet erre?
Pl. ide az állomásépület alá, meg a peron vége alá kéne.
Általában a vágányfektetést befejezem mielőtt nekiállok a terepnek, de még mindig nem jött meg, így az majd később. A támfalak magasságán csökkentettem, így jobb a szemnek. A fogadó felőli peron támfalát is levágtam, most szintben van a peronnal. Oda majd fém korlátok mennek, ha már van panoráma ne a kőfalat bambulják a turisták. A két modul találkozásánál minden fából lesz, a peron és a kőfalat is a fába faragom bele az utolsó 1 cm en. Így szállításnál kevésbé sérülékeny. Mivel szeretem ha a szerelvény mögött domborzatos háttér látszik, itt is így oldom meg. Ezeknek a moduloknak a meglévők lábai alá kell beférnie összerakva, így a háttér kidolgozására ismét nem sok helyem maradt. Minden cm -ért küzdeni kell. Így maradt a szikla és a támfal hátán támfal. Egy zárt erdőszél már nem játszik.
20 * 20 mm-es műanyag L profilt vettem a szervo rögzítéshez. Azért ezt választottam, mert a nagyobb méret már vastagabb is és nehezebb kivágni belőle a szervonak a helyet. A szervo 12 mm vastag. Itthon jöttem rá, hogy így a szervo túl közel lesz a terepasztal lap aljához. Okoz ez problémát? Elképzelhető, hogy a kereszt nem tud rendesen elfordulni, mert a rétegelt lemezben megakad?
Nem szoktam sűrűn mások tartalmait megosztani, viszont szerintem Szabó Bence terepasztal építős videójának második része minden modellezőnek hasznos lehet, aki mostanság kezd bele terepasztal építésbe, nagyon informatív és jól összeállított anyag (aki még nem látta, annak érdemes az első részt is megnézni).
Csak az űrszelvényből tudok kiindulni, ennek a szélessége H0-ban 48 mm, így a vágánytengelytől elvileg legalább ennek a felével kell számolnod (egyenesben, ívesben ez nagyobb!).
Ezt is hígítani kell kb ugyanannyi vízzel kavicságyhoz (egy pici mosogatószert lehet bele tenni - 1 csepp). Füvezéshez meg töményen, vagy 50%-ban hígítva jó.
Tulajdonképpen bármilyen vízbázisú faragasztó jó (fehér trutyi), mindegy milyen gyártó.
Flexi sínnel dolgozom, az ív pontossága így mindegy (nem úgy az illesztésé). Bátor leszek, megpróbálom. Nagyrészt íves váltókkal terveztem megvalósítani az állomást (ami maga is elnyújtott ívben fekszik), ezért illesztettem be íves váltót. Leginkább a váltó szilárdsága, tartása elvesztése aggasztott, de akkor ezzel nem lesz gond. Még biztosan jelentkezem tanácsokért esedezve. :)
Veszélyes. Siklás lehet belőle, ha a leeső rész nem adja azt az egyenes, vagy ívdarabot, amit odaterveztek - nem véletlenül akkora, amekkora.
Ha azonos ívsugárra szeretnél közelebb hozni íves váltókat akkor lehet rövidíteni, vagy egyenes váltókat egyenes oldalon összefűzni. Így spórolhatsz helyet. Készülj fel egy hajhullasztó munkára, mire pontosan összeilleszted a síneket. Nem lehetetlen.
Újabb alapszintű kérdésem van: Peco 55-ös sínkészlettel dolgozom (fogok), mennyire bugyuta ötlet rövidíteni a váltókon (vagy tíz centinyi értkés helyet nyernék vele) úgy, hogy a piros vonalnál levágom a túlnyúló részt?
Közben elkészült ennek a terepasztal szegmensnek/modulnak a visszajelentő bekötése is.
Vágányfoglaltság 15kOhm terhelésnél jelez mindenhol, van ahol 22kOhm-al is. Visszajelzi a váltók állását is az s88 (felső bal LED szegmens kijelző - 3 váltó kitérőben áll). Egy szakasz foglaltsága látható a két képen. Alsó bal 8-as LED szegmens 7-es csatorna. Nagyon jó ez az s88 kiolvasó áramkör, mert így azonnal ellenőrizhető, hogy minden csatorna, jól működik-e.
Kb 6-7 éve kezdődött nálam ez az őrület, azóta nyüstölöm magam egy olyan opto megoldáson, ami
nem látszik, nem érzékeny a külső fényre, keveset fogyaszt, nem igényel agysebészeti precizitást a beépítése, a pálya utána könnyen takarítható. Elég sok kritérium fogalmazódott meg, de én ilyen vagyok. Opto, mert nem akarok mágnest raggatni a kocsik aljára, és azért opto, hogy mindenképpen vegye észre az ott levő dolgot, amolyan bolondbiztos legyen (még ha műanyag kereke van akkor is - azaz nem fogyaszt).
A vitrinvasutamban - ami még most is működik - a sínkorona van bereszelve, és a nyomkarima takarja ki a fényt. Ez nehezen volt telepíthető, és nagyon érzékeny a pálya takarítására. De, jól rejthető, és a mai napig szépen működik. Ezután gondolkodtam más irányban.
Az általad bemutatott áramkör nagyon kecsegtető, de külső fényforrásra érzékeny, valamint nagyon nehezen rejthető.
Ami versenyben maradt nálam ez az is471f (kb 400ft/db még Kínából), ez önmagában lerendezi a modulációt, és egy PLL-es áramkör. Ez utóbbi olcsóbb, de az áramkört meg kell csinálni. A is471f viszont iszonyat keveset fogyaszt (5mA, a PLL 20-30mA)
Mind a kettőre igaz, hogy ha nincsenek elkavicsozva, akkor folyamatos foglaltságot tudnak biztosítani. Erre jutottam, úgy gondolom talán másoknak is hasznos lehet.
Köszi. Így már világos és teljesen konkrét. Szerintem nem kell ehhez hozzányulni negyven évig.:-)) Ja és a modellezés, mindíg drága hobby volt van és lessz.:-)
Így sem occó, de eddig mindegyik működött, ami megérkezett.
Arra kell náluk figyelni, hogy az azonos számú változatok ne kerüljenek 20cm-nél közelebb egymáshoz, mert azoknak azonos a modulációs jelük, így egymást zavarhatják.
Az alap polikarbonát, és fa. Hol ez hol az - a felső szinten osb lap lesz.
Kavicságy a Noch habos mössmer kavicságya. Alagútban, ahol nem látszik ott 3mm-es zöld xps lap van a sín alatt. A sín, váltók piko síncsavarral vannak rögzítve (talpfa kicsit nútolva, így belesimul a csavar - igen az összeset nutoltam :) ). Azaz fémalapú, oldható rögzítéssel oldottam meg a rögzítést :)
Ha majd egyszer a Noch kavicságya elbomlik, akkor csak felszedem a síneket, aztán újra lerakom más technikával. Rombolás nem lesz, mert csavarozva van minden. Ha jól emlékszem azt mondtad, ha elkészül unatkozni fogok - látod, már előre beépítem a későbbi munkalehetőséget. :)))
Egyenlőre nekem nagyon tetszik ez a szabályos Noch ágyazathab, és nagyon csendes is rajta a forgalom. A saját ágyazatkövével javíthatók rajta a hibák, sima hígított faragsztóval. A sínbetáp forrasztást is fektetés után teljesen elrejtve lehet forrasztani a sínre alulról, azaz láthatatlan lesz. A síncsavarok - itt középen - a képen is látható, egy kis sínkaviccsal szépen eltüntethetők. Egy amatőr szintjén szerintem ez az "otthonra elmegy" kategória. Magam nem tudnám ilyen szép szabályosra megcsinálni az ágyazat oldalsó lecsapását.
Úgy érzem sikerült elég jól elrejtenem az infra érzékelőt is471F Működik. Külső fényforrás nem zavarja. A két piros nyilas képnél demonstrálom, hogy a zöld LED visszajelez, ha van az érzékelő felett valami. Ez így elkavicsozva, nem alkalmas folyamatos foglaltság adására, mert magasabb vagonok alját nem érzékeli, de elöl, a kapcsolószerkezetet, tengelyt igen. Fényjelző előtt megállításra szerintem jó lesz. 3-at már beépítettem, mindegyik így rejtve működik.
"milyen módon rögzítsém az XPS-lapokat az asztal felületére"
Ha az asztal lap nedvszívó (pl. nem lakkozott fa) akkor szinte bármilyen vízbázisú ragasztóval dolgozhatsz. A lényeg hogy ne szerves oldószeralapú ragaccsal dolgozz, mert az megeszi a habot.
Ahogy előttem is írták meleg ragasztó, stb. Ami még nagyon jó és relatíve olcsó, az a valmor polisztirol ragasztó. Ami pedig brutálisan összeragaszt, az a pattex palmatex szerves oldószermentes ragacs.
Az xps felülete szándékosan érdesített, így ideális a ragasztók fogadására.
Ha ennek ellenére még csavarozni is szeretnéd, akkor érdemes beleereszteni egy polisztirol tiplit
Sziasztok, tanácsot szeretnék kérni: terepasztalt tervezek-építek, felhajtható formában. Az asztal mérete: 2 x 1,5m. Az alapváz és az asztal már elkészült.
Baráti tanácsra XPS-sel oldom meg a terepépítést. Mit gondoltok róla, milyen módon rögzítsém az XPS-lapokat az asztal felületére (12-es rétegelt lemez), ragasztással, csavarozással (szorítólapos megoldással), vagy mindkettővel?
Nagyon köszönöm, pontosan ilyesmire gondoltam! Első (mobil, szétszedhető) asztalom készül, inkább a technikák kipróbálására, meg persze modell futtatásra.
Sziasztok! Elhanyagolt-gazos vágányok készítésére kinek milyen technológia vált be? Stmodell videói jól használhatók normál ágyazat készítésére, de ez a legnagyobb antikolás mellett sem lesz olyan, mint néhány igazi susnyás vágány (gondolom, ez nem is volt cél). Amire első körben gondoltam:
1) ágyazatkő, de a szokásosnál vékonyabb rétegben 2) erre foltokban különböző színű homok szórása (hogy azért a kő is ki-ki látszódjon) addig amíg még nem köt meg a faragasztó (vagy inkább száradás után, és a homokot újra ragasztózva?) 3) ezutána sínszálak barnítása 4) majd ismét ragasztó és erre statikus fű és gaz (ötlet?) minden mennyiségben
Akinek van tippje (és képe is az eredményről), köszönettel venném.
Összedobtam egy rövidet a hétvégén történt antikolási munkákról. Az állomás így elnyerte majdnem végleges állapotát (legalábbis ami az antikolást illeti), most jöhetnek a kis kiegészítők a peronokra, illetve az utasok majd a végén a madzag a felsővezeték-tartókra: https://youtu.be/uFgy0s-eYbA
Nálam a szerkezet hullámkarton darabokból készült most legutóbb, azt ragasztottam össze meleg-ragasztóval.
Erre jött 10-15-20mm modellgipsz, ahova sziklát terveztem, oda vastagabb réteget tettem.
Érdemes nem megvárni a teljes száradást, ha újabb adagot kell keverni gipszből, máskülönben a már kiszáradt gipsz nagyon gyorsan elvonja az új gipsztől a nedvességet, és azon a területen a gipsz kőkemény lesz.
A már kiszáradt gipsz előnedvesítésével lehet ez ellen tenni.
Én nem használtam ezeket a gipszes tekercseket. Viszont régebben használtam többrétegben újságpappirt. Ezt boritottam a vázra, de előtte lekentem valamilyen tapétaragasztóval. Viszont a bordázatot az újságpappir felragasztása előtt átkentem faiparival. Így erősebb lett a kontakt. No és erre jött a géz a gyógyszertárban kapható. Erre hordtam fel a gipszet, Persze ez is vékony volt és ahogy írtad a fák eldőltek. Ezért alulra patex pisztolyal felragasztottam egy nikeceldarabot és abba szúrtam bele a fát. Ez így elég sok művelet de nam olyan bonyolult.:-) Ma már egyszerübben készítem a domborzatot. Faváz és minden hézagba valamilyen extdrudált anyagot teszek, erre jön a gipsz itt már bíztos hogy meg áll a fa. Főlek ha patex pisztollyal van beragasztva.
én ezt használtam, hasonló, mint ami írtál. De szívok vele, mert erre fákat rárakni kihívás, mivel a vékony gipszes felületbe fúrt lyuk pillanat alatt kitágul, a fa eldől.
Emiatt vastagabb, legalább 5-10 mm-es vastagságú gipszre van szükség, vagy marad a hungarocell/nikecell/egyéb könnyű felületek (amik szintén kitágulnak).
Szia. Ha szúnyoghálót használsz borításra, akkor azt a Rigipsz hézagoló gipszével kend át. Előnye, nem köt gyorsan, fehérre szárad, jólcsiszolható és festhető, vizesbázisu szinezővel. de ha akarsz akkor szikla utánzatokat is karcolhatsz bele, csak azokon a helyeken vastagabban kell felhordani.
Az ok, mondjuk azzal ragasztom össze a borítást, pl szúnyoghálót, de mivel borítom azt, gipsz, valamilyen ragasztó, fal dekor? Tehát mivel dolgozom homogénre a felületet, ha kész?
Sziasztok, terepasztal építésben kezdő vagyok, segítsetek, milyen anyaggal érdemes a domborzati elemek borítását a vázhoz ragasztani, illetve merevíteni? Láttam youtube-on faldekor masszát, fa ragasztót stb. Ti mire esküsztök?
A videózgatás mellett azért a terepépítést sem hanyagolom el. Elkezdtem a pálya antikolását, tettem fel pár képet, meg hozzájuk magyarázatot a blogra: http://www.stmodell.hu/?p=2007
Köszönöm Mester! Hidd el annyira unatkoznék már mellette :))) Elképzelem milyen rossz lehet Neked :)))
Tulajdonképpen nem is látom a végét. Ha az alsó fedett rész üzembiztos lesz, jön a második szint. Jönnek a fény, és alakjelzők. Alakjelzők készen vannak, fényjelzőket magam készítem DR-es típusúak lesznek. Megvan az évek során hozzájuk minden, de össze kell rakni, festeni - saját munka lesz. Ott van a fordítókorong - helye is. Ez is saját készítés lesz. Eléggé bétán van még, de bízom benne, hogy egyszer az is elkészül. Aztán utána zöldíteni, fásítani, és jöhetnek az építkezések, koszolások. Van itt még bőven feladat vele :)
"Ez a terv. Az alsó rész készül rohamtempóval :) csak nehogy a csiga lehagyjon." Ne sürgesd! Ha elkészül unatkozni fogsz, de ami "rosszabb" új terepasztalon fogsz gondolkodni.:-)
A feltett pályarajzon jól látszik, hogy az alapszinten kettő hurok van, ebből az egyiknek kettő kijárata is van.
Sikerült megoldanom, hogy szétágazó hurok két sínjéről mind a két irányba mehet ki belőle vonat, nem lesz egyiknél sem rövidzárlat. Remélem tudok majd róla videót feltenni, mert sokat törpöltem rajta, hogy működjön. Működik. Egy feltétel van jelenleg a maximum szerelvényhossz 170cm lehet. A felső állomás/megálló max befogadó helye kb 150cm (1mozdony 5modwagen), így ami fent elfér, az lenn is meg fog fordulni.
A másik vicc, hogy az egész alsó 2 hurokrendszert egy infra sorompó érzékelő működteti mindössze. Így a szakaszhatáron nincs rövidzár érzékelés sem, a központot sosem terhelem ezzel egy pillanatra sem.
Elsősorban a játszhatóság, és a változatos üzem volt a célom. Valamint a szétszedhetőség. Jelen pillanatban kb 5 perc alatt összerakható. Alul egy tárolóvágány is van, de a nem látható részen a hurkok, mert az annyira nem izgi, hogy kanyarog a vonat - inkább amikor valahol előjön.
DR valamikor 1970-es évek... Ingavonat/modgwagen/rekowagen szerelvények.
Ez a terv. Az alsó rész készül rohamtempóval :) csak nehogy a csiga lehagyjon.
Az alap ugyanaz: rétegelt lemez keret - a többiben már valóban vannak egyedi ötletek. :)
Ami van, azt használom - ennek minden hátrányával... :) Csendes az nem lett annyira, még ezzel a 3mm-es zöld alátéttel sem - hiába alatta a polikarbonát üreges rezonátor - hangvödörként működik, pedig ragasztóval lett beragasztva, és néhol alátámasztva, de mégis zajong rajta a szerelvény. A Noch-habos részeken viszont nagyon csendes az üzem.
Az üreges polikarbonát lap az előző próba-terep része volt, ezért került elő.
6 lábú bogárka épülget tovább. Lehet megint mínuszt is nyomni, hiszen nem profi munka - ezzel tisztában vagyok.
Már lehetett próbameneteket futtatni. A váltó szervók üzemelnek.
Ez lesz az alapszint.
6 vagonból álló szerelvény volt a próba (3reko + 3 y-kocsi - kb 150cm). A hurokrendszerek jól működnek, nincs rövidzárlat. Siklás nem volt - pedig vannak benne meredek részek. Ahol zöld alátéttel megy a pálya, az nem fog látszani. A felmerült hiányosságokat kell most javítanom (váltószív megtáplálása, csúcssínek leválasztása a szívdarabról), így váltón sem lesz rövidzárlat lehetősége. Az emelkedő elindítása tökéletes lett, jó ez a rétegelt lemez hajlításos technika. Elmélet-gyakorlat látható az alábbi képeken.
Sziasztok! Eladó egy 260X160X30 H0 szerkezetkész digit terepasztal Peco sínekkel, váltókkal, 2db fz1 trafóval multimaussal. Az asztalhoz jár még Viessmann felsővezeték, alagútkapuk, kisipari gyönyörű új jelzők, fák, mávos kerítés, házak egyéb kiegészítők. Az asztal alsó részén automatikusan tud közlekedni 6 hosszú vonat amit reedrelé szabályoz, a felső részén lehet játszani.Nem átjárható a két szint.
Ajaj. Te nagyon kifogtad őket, ennyit nem tévedhetnek lazára vették nagyon... (látod én meg a tápokkal jártam így - ki ezt, ki azt fogja sajnos ki).
Továbbra is ajánlom a lapszabászati cégeket, mivel merőlegesen, és egyenesen otthoni körülmények között nagyon nehéz, vagy lassú dolgozni. Valamint sokkal egyszerűbb a darabokat elhozni a cégtől, mint egy egész táblát.
A lapszabászatban is működik a 3-as lehetőség: Mi gyorsan, olcsón, és jól dolgozunk, ön ebből kettőt választhat :)))
Múltkor itt rákérdeztem és azt a tanácsot kaptam, hogy az ágyazatragasztó lefogja. Tulajdonképpen bevált. Én is XPS-re csinálom a diorámáimat, előnye, hogy negatívban is dolgozhatsz vele. Pl. ha egy centit ki kell mélyítened egy pocsolya kedvéért, nem probléma. Azonban én meghúzom előtte csemperagasztóval vagy glettel ragasztás előtt, mert a rácsszerkezete miatt kissé kiszámíthatatlan lenne és sok kavics elmenne a fenébe. Van neutrális sziló, azt később a tapfákról nagy nehezen, de le lehet szedni ha nagyon oda akarod ragasztani. Persze hogy a talpfákon ne jöjjön át. Hátránya az XPS-nek szerintem, hogy ha nincs telibe leragasztva valami szilárdra, hogy üveghangot gerjeszt és nem hogy elnyeli a zajt, de felerősíti.
A lapszabászattal óvatosan! Nagyon utána kell járni hogy hol vágatsz, mert a legtöbb helyen 1-2mm-es (vagy nagyobb) pontossággal dolgoznak, ennyit meg te is tudsz dekopírfűrésszel. Én pont ezért vágtam magamnak mindent amikor legutóbb építkeztem mert az előző asztalnál a lapszabászatban amit sokan ajánlottak nem nagyon ismerték az alapvető geometriát.
Köszönöm, még azért alaposan szeretnék utánajárni, mielőtt nekiesnék.
Arra gondoltam, hogy levágatnám szabászatban méretre az összes elemet, én kis dekopír fűrésszel itthon úgyse tudnék olyan pontosan és szépen vágni, és a csavarok előfúrását is megcsináltatnám, nincs itthon oszlopos fúrógép.
Én csak megtervezném és összeszerelném, mint egy Ikeás bútort.
Pontosan ugyanez a véleményem, mint az előző Topiktársnak:
Ez is jó, de ehhez nagyon meg kell válogatni a faanyagot, amit nem nagyon szeretnek a barkácsboltokban.
Nagyon nem csípik, ha válogatsz. Ezért döntöttem a rétegelt lemez mellett, mert jöttek az áruházi kollegák, hogy ne válogassam már ki az összes szép deszkát, milyen dolog ez :) Lapszabászaton levágattam a lapokat, aztán csak össze kellett őket szerelni.
Ez tömör faanyag. Ha nézted, nem túl magas, kb 9-10 cm-lehet, a vastagsága pedig 15-20mm. Ez is brutálisan erős lesz. Ugyanezzel a paraméterrel egy rétegelt lemez is megteszi.
Amit ne hagyj ki, az a favédelem. Ahogy Jelző topiktárs, is mindig felhívja a figyelmet rá. Valamilyen pórus záróval le kell festeni a fát, amikor összeállt a keret. Ezzel megvéded a pára okozta vetemedéstől, stb.
A videóban nem látszik, de összecsavarozás előtt érdemes megkenni faragasztóval a kapcsolódó részeket, így tovább növeled a stabilitását.
Ez is jó, de ehhez nagyon meg kell válogatni a faanyagot, amit nem nagyon szeretnek a barkácsboltokban. Jó száraz, pihentetett és ideális körülmények között tárolt minőségi, csomómentes faanyag kell hozzá, amivel én eddig nem nagyon találkoztam a kiskereskedelemben. Ellenkező esetben idővel vetemedik és csak a gondokat szaporítja.
Nagyobb, egybefüggő asztalt még nem építettem ugyan, de a modulokat igen. A Fremo szabványban javasolt anyagokat, vastagságokat és módszereket használtam és szerintem elég merev lett. Nálam egy-egy modul (N-es méretarány) 120x40 cm. A hosszabbik oldala 9-es lemez, a két csatlakozó rövidebbik pedig 12 mm vastag. Az egész szerkezet 10 mm magas. A belső merevítések 30 centinként vannak szintén 12-es lemezből. A modul 4 sarkába is tettem háromszög alakú merevítést, nem tudom ez mennyit ér, de nekem jól jött, mert volt hova tenni a csatlakozókat. Csak a vágányzat aká került 9-es rétegelt lemez. A modul többi részén könnyű habanyag van és csak oda tettem 4mm-es lemezt, ahol tudom hogy jól fog jönni fúrhatósága és a szép síma felület. A belső merevítéseket darabonként 3 helyen átfúrtam 35mm átmérőjű fúróval (erdészfúrónak is hívják, a szekrények ajtókivetőjének a helyéhez szokták használni) a vezetékezés megkönnyítéséhez. Ez némileg csökkentette a szerkezet súlyát is.
Minél kisebb egy-egy modul, annál merevebb. A modulok egymáshoz rögzítve szerintem megfelelő merev szerkezetet fognak eredményezni. A kompromisszum a modul méreténél van: a terep kialakításához minél kevesebb és nagyobb modul a kívánatos, a merevséghez pedig a minél kisebb. Igazán merev, egybefüggő asztalt csak egy bonyolultabb andráskeresztes merevítéssel lehet készíteni. Pl. így:
A képet egy régi kis vasútmodellezéssel foglalkozó füzetböl szedtem elő. Megépítettem, 200x120-as méretben, 4x2-es léckeretből és 6mm telibe rakott rétegelt lemezből készült még anno játszóasztalnak gyerkeim számára, de tényleg szép stabil darab lett.
Mehetsz. Azt írtam le, amivel szembesültem :) Nekem csak a kezem van, cnc-m nincs.
Hogyan rögzíted a merőlegesen találkozó éleket, ha vékony a lemez? Ezt gondold előtte végig. Ha fémmerevítéssel kell csinálnod a plusz súly, és nem annyira erős mint anyagában összefúrva, csapolva, ragasztva. Még ha előfúrod is, elrepedhet a 10mm-nél vékonyabb lemez. 6mm-es köldökcsapnál nem nagyon van vékonyabb. Így ott is csak 2-2 mm marad falvastagságnak - persze, ha cnc-vel percízen előfúrod, vagy asztalossal megcsináltatod, akkor más a tészta.
A 20 cm túlzásnak érzem magasságnak. 15 cm szerintem bőven elég - de még az is sok. 10-12cm
Az enyém 9cm magas, 6 helyen van alátámasztva, járkáltam rajta, nem hajlott be...
Nem is hajlik, hiszen rétegelt lemez - a 20 cm talán osb-nél lenne érthető, mert annak kb. negyed akkora a nyíróerő tűrése, mint a rétegeltnek. Az erőhatások pedig köbösen számítanak azaz kb egy 8-9 cm-es rétegelt lemez (állítva) 15-17 cm-es osb-vel azonos erejű terhelés szempontjából.
Nem vagyok benne szaki, így csak nagy vonalakban írom, amit irkászok a teljesítmény adatok és fizika alapján. Talán ide nem kell 100%-os pontosságú terhelésszámítás :) Bár igaz, vonatok fognak rajta menni, és épületek lesznek rajta, szóval ki tudja :)))
Így, benne az átlós merevítőkkel sokkal stabilabb lett.
Ez 18mm-es rétegelt lemez 9cm magasságban. A találkozások csavarral, ragasztással, és csapolással erősítve vannak.
10mm-alá ne menj a vastagságban, mert se csavart, se köldökcsapot nem tudsz bele tenni, mert túl vékony lesz. A rá tett lemez (alaplemez) már lehet 6mm-es (rétegelt, osb), ha elég sűrűn futnak a keresztmerevítők. Vagy csak a vágányok alá teszel lemezt az is jó.
Nekem is, pontosabban 9 mm. Elég hosszú nyelvet két oldalt szabaddá téve hajlik az. Mondjuk nekem volt helyem kis emelkedést beállítani, így kisebbet kell a nyelvnek hajolnia.
Ha túl nagy emelkedést állítasz be, azon a hosszú mozdonyok belső hajtott tengelyei elemelkednek a sínről (a két tengelyes forgóvázasok nem).
A sín és az alátétlemez közé szoktál 3mm-es parafát/vagy bármi mást tenni?
Ha igen, akkor ezen az induló szakaszon érdemes azt 3mm-es rétegelt lemezre kicserélni. Az induló oldalt jól lecsavarozni kb 5-10 cm hosszan az alaplemezhez, az emelkedési ívet meg adja a rétegelt lemez. Nekem szép lett. Igaz itt nem olyan csöndes a szerelvény, valamit valamiért. A lemez magában vékony, így én ragasztót cuppogtattam az alaplemez, és a rétegelt közé az emelkedő első 20 cm-ben. Utána már tudtam alá tenni ékeket.
1 cm vastag a rétegelt lemezem. Nem hajolna ennyit sajnos. Más ötlet után kell néznem.
Vettem XPS-t, nem a legjobb a kézügyességem, ezért nem sikerült olyan szépen a fűrésszel elvékonyítani. Vagy túl hirtelen lett vastag, vagy letört... valami massza vagy sógyurma kialakítás lesz spatulával.
Nekem már sajnos nem hiszem,hogy lesz terepasztalom,ezért csináltam egy próbapályát.
XPS lapokokat össze ragasztottam és egy egyszerü oválpályát tettem rá.Egyenlőre kisebb szögekkel rögzítettem,de nem valami jó ötlet,mert sokszor fellazul.Van valami ötletetek,hogy hogyan rögzítsem a síneket?Esetleg vegyek Geoline sineket és kétoldalú ragasztóval?Előre is köszönöm a javaslatokat.
Én úgy oldottam meg az átmenetet, hogy az alaplapra felrajzoltam a pályát és az emelkedő első kb 50 cm-es szakaszát szúrófűrésszel bevágtam. A megfelelő emelkedési szögben emelem a bevágott rész végét, ehhez csatlakozik az emelkedő további része. Így teljesen törésmentes az emelkedő kezdete.
Sajnos van egy ugrás az emelkedő kezdeténél, nem tudtam olyan ügyesen lelapítani a kezdetét. Arra gondoltam, valami térkitöltő anyaggal kellene alul kipótolni. Csirizre vagy sógyurmára gondoltam, kis spaklival megcsinálom a feljáratot. Esetleg van jobb ötletetek?
Van valakinek egy jó fotója, hogy a Tillig Elite flexi síneket hogy lehet gusztán összekapcsolni sínpapuccsal hogy a beton vagy fa aljak távolságaiban ne legyen bakugrás és felfelé se púposodjon a papucsnál? Itt oldalanként 1-1 helyen le kell csapni a síncsavarokat és lefogatókat hogy elférjen a sínpapucs? Egyelőre csak diorámán próbálkozom és gyakorlok mielőtt élesítenék.
Az nem az akku indítóárama, hanem az önindító motoré.
Naszóval: egy akku mindig annyi áramot ad le,
- amennyit kérnek tőle a fogyasztók, de
- legfeljebb annyit, amennyit tud (ez lesz az autóaksin a 800A). Nagyon rövid ideig tud nagyobbat is, de ilyenkor már saját magát is felforralja, nem egészséges dolog... ;-)
Ha kevesebbet kérnek tőle a fogyasztók (peronvilágítás, izzóval, LED-del, váltók, vagy akár egy-két mozdony), akkor kevesebbet ad.
Igen, a gond ott szokott lenni, ha valahol zárlat van, mert ugyebár rövid ideig hatalmas áramot is le tud adni. Egy zárlat pedig Ohm törvénye értelmében, I=U/R, ahol ha az ellenállás nagyon kicsi, zárlatnál pedig gyakorlatilag nulla ohm, akkor az áramerősség nagyon nagy lesz.
A biztonságos megoldás egy olvadóbiztosító kapcsolása az akku egyik pólusára (célszerűen a pozitívra), majd onnan vinni a tesztelendő cuccokhoz. Sőt, lehet háztartási megszakító is (amilyen a villanyóránál van), de lehetőleg ne 25A-est, hanem max. 10A-est, és jó vastag drótokkal bekötni a tesztet. (A ráírt feszültségérték - pl. 250V - ilyenkor nem játszik.)
Még egy fontos: az akkura csak akkor csatlakozni, ha már minden vezeték a helyén van. Ha valami nem működik, akku le, vezetékek módosítása, akku vissza.
Ja és még: a fenti sorokban az "akku" szó tetszőlegesen helyettesíthető a "tápegység" szóval.
Azóta nem tesztelek akksival ( még csak nem is autó, hanem kisebb, riasztó akkumulátor volt ), amióta a próbált áramkör pár kapcsolás után hirtelen zárlatos lett, én meg a füstölő vezetéket reflexből megpróbáltam kitépni a sorkapocsból. Szerencsére jól meghúztam a sorkapcs csavarját, mint mindig, így a vezeték elégéséig a helyén maradt, viszont a szigetelése beleégett a kezembe.
Azóta csak kis tápegységeket használok tesztelésre akkor is, ha kényelmetlenebb hordozni...
Nem vagyoj villanyász, az biztos. De az indítóáramról beszéltem, amit gondolom, az első pillanatban ad le. A pici váltókat nem tudtam, hogy nem zavarja.
Ezt én sem egészen értettem, főleg mivel a topiktárs 1A-es tápot keresett, tehát nem a váltókra gondolta, hogy 800A kell nekik. Gyanítom, inkább azt hitte, hogy egy sok ampert leadni képes akku tönkreteheti a kis áramfogyasztású eszközt, de ez ugye tévedés.
Mennyi??? Már bocs, de ezzel egy 1:1-es méretarányú villanymozdony elindul! Gyanús, hogy nagyságrendi tévedés van a dologban. Egyébként ekkora áramot egy "normál" 12V-os autó-akksi néhány másodpercig kibír...
Az mindegy, a zárlatos váltó az 1 amperes táptól is elfüstöl, hibátlan váltón meg egy 12 voltra állított atomerőmű sem tud a kelleténél nagyobb áramot áthajtani.
Érkeztek hozzám használt, de újszerű váltók, amik majd DCC rendszer alatt fognak működni. Elkövettem azt a hibát, hogy még nem jött meg a végleges elektronika (nanox-S88), de már építeném őket be, és nem tudom lepróbálni, mert a PIKO Junior kék trafó itthon csak 9V 0,2A-t tud.
Tudom, bizalmi kérdés, de esetleg valakinek van kölcsönbe 1 napra egy 12V 1A-es kimenetű bármilyen trafója? Budapest és környékén személyesen érte tudnék menni. Nagyon hálás lennék!
Köszi! A faragasztó talán azért lehet jó megoldás, mert - ha minden a helyén van - a lapot még föl tudom fordítani, és akkor működik a gravitáció. :) De ez a kábelcsatorna is szuper ötlet.
A meleg ragacs ilyen 1-2 vezetéknél tökéletesen működik, nagyobb kötegeket viszont én is kötegelővel meg a hozzá tartozó öntapadós rögzítővel rakom fel. Eddig ez a megoldás elég jól bírja nálam.
Rögzíteni a vezetéket bármivel megteheted. A meleg ragacs egy jó ötlet - ha jól emlékszem STModell topiktársnak nagy tapasztalata van benne. Az idő őt is igazolja. Faragasztót felfelé/mennyezeten használni, nem tudom mennyire lehet, de az is erős lesz e célra, ha meg tudod oldani, hogy ott maradjon, amíg megköt.
Szigszalag nem lesz erős, mert a vezetéket is, és saját magát is tartania kell - nem erre tervezték.
Köszönöm az infókat. Viszont nekem "bújtatott" szakasz is lesz, ami azt jelenti, hogy magasságban nem sok hely lesz az alsó szakaszon, mert a járművek fölött közel lesz a plafon. Megpróbálom minimalizálni a találkozási pontokat, de elkerülhetetlen, hogy a vonat ne keresztezzen fölülről "érkező" vezetéket. Szigszalag megoldásban gondolkodnék, de az nem tapad úgy a rétegelt lemezhez. Ragasszam oda faragasztóval? :)
Szia. Próbáltam egy kicsit ironikus lenni.:-) Hiszen ezek az egyedi dolgok teszik érdekessé a terepasztalt. Én most ezen az épületen ügyködtem a most épülő modulra kerül, de nagyon lassan haladok vele. Nagyon nincs időm. Írod a Túrt és a Szamost. A Túr mellett nőttem fel, sokat jártunk ki pecázni (színte mindig) de én szirénekkel nem találkoztam. Nézd már meg ha arra jársz, hogy a Szamosba vannak e?:-)De éjfélkor menjél!! 
ON. Legközelebb ha eljöttök, ebből a kosár rókagombából készítek nektek pörköltöt.:-)) OF
Asztali vizes köszörű, használt, de minden rendben vele : 6.000.-
Hőlégfúvó, plusz feltétekkel, keveset használt : 7.000.-
Alig használt, remek állapot : 30.000.-
Hőlégfúvó , gyakorlatilag új, kiegészítőkkel : 8.200.-
Profi szett, új : 10.000.-
Középhaladóknak , új : 5.000.-
Alig használt , tartozékokkal : 6.800.-
Hasznélt, hibátlan : 7.000.-
Tip-top : 24.000.-
Profi szett, teflon tömítő gyűrűkkel : 35.000.-
Használt, kiváló állapotban :24.000.-
Drehmel állvány , kiváló állapotban : 10.000.-
Proxxon körfűrész, jó állapotban : 25.000.-
Vizes csiszoló, jó állapotban : 8.000.-
Profi légpisztoly (teflon tömítéssel) , vadonat új : 38.000.-
Kompresszor , tömlővel , vadi új : 30.000.-
Boldog Újévet Kivánok a Terepasztalépítő Társadalomnak.:-) 
