"Az itt a nagy kérdés, hogy Kuncze nélkül most az SZDSZ 2%-os vagy 15%-os párt lenne. Merthogy ez utóbbi adat vonatkozna a liberális érzelmű választókra, akik nem mind SZDSZ-szavazók."
Ez nagy süket szöveg, mert többek között arra a felmérésre épít, amelynek kritériumait nézve még én is liberális lennék. Így nagyon könnyű.
"tudod a párt szó, a rész jelentésű latin pars szóból származik. miután az teljesen egyértelmű, hogy mindegyik párt a nemzet érdekét szolgálja, a különbségeket hangsúlyozzák, azaz, hogy milyen részérdekeket képviselnek."
Nem igazán erre céloztam. Megfogalmazom másképpen: Nem hajlandó felvállalni a nemzeti érdeket, nem hajlandó megkísérelni, hogy akár definiálja is azt. Leragad egy-két adott korszellemben favorizált csoport érdekképviseleténél. És ez talán a leginkább jellemző a modern irányzatokra. Látogass el a EU-s lib képviselők/pártok honlapjaira és olvasgasd az agendát: emberi jogok, antirasszizmus, homofóbia. End of story. Ugyanazt játsszák el, mint a szélsőségesek, csak az agendájuk ellentétes előjelű. "The rest is silence."
"Ez az antiliberális mítosz egy eleme, tudniillik, hogy a liberalizmus nemzet- vagy közösségellenes lenne, és "minden érték szétrombolója" és így tovább..."
Pedig én egyre jobban ilyennek látom mindazon emberek/csoportok/pártok hozzáállását, akik a liberalizmus zászlaja alatt vonulnak. Már eleve ott kezdődik az egész, hogy ez az ideológia az egyén elsőbbségét hangsúlyozza a közösségével szemben. Természetesen a vélemények megoszlanak, hogy érdemes-e valamelyiknek prioritást adni, miközben elkerülni azt, hogy rátelepedjék a másikra, de én úgy vélem, hogy a közösség elsőbbsége azért fontosabb, mert megadja a kereteit azoknak a jogoknak, amelyekkel az egyén élhet. A liberalizmus által képviselt egyéni jogokat igazából afféle elvont jogoknak tekintem, amit egy elvont egyénre terjesztenek ki, miközben teljes mértékben (vagy jobb helyeken csupán nagy mértékben) elfeledik azt, hogy ezen jogok hipotetikussága, illetve a "valós élet" által keltett kihívásoknak való megfelelés micsoda komplikációkkal is járhat. Teljes mértékben elfogadhatónak tartom, hogy egy-egy adott közösségnek - akár konszenzus útján (jobbik eset; társadalmi normák), akár felülről ráerőltetve (rosszabbik eset; despotikus hajlamok) - joga van megszabni azokat a kereteket, amelyeken belül az egyének élhetnek a jogaikkal ÉS ugyanakkor ezáltal joga van korlátozni mindazon jogokat, amikkel az egyének élhetnek. Optimális esetben (és ezt természetesen nehéz elérni) ez a korlátozás csak addig terjed, ameddig az egyén jogai magát a közösséget nem veszélyeztetik.
Ezzel ellentétben a hipotetikus egyén jogai - mert vegyük figyelembe, hogy ilyenek nem léteznek - ezeket a korlátokat nem tűrik és még akkor is igyekeznek őket érvényre juttatni, ha meglétük a csoportkohéziót (ha lehet ezt a kifejezést használni) veszélyeztetik. A veszélyeztetés, ismételten, szubjektív vélemény.
Az a baj, hogy nagyon bonyolult ezen keretek megteremtése, de úgy hiszem, hogy a közösség primátusa az életképesebb.
"Ellenkezőleg, a liberalizmus (az, amit én a számos ilyen néven nevezhető irányzatból prefderálok) elismeri és támogatja a szabad emberi közösségek szabad csoportjait, önazonosságuk felmutatásához való jogát, önkifejezésük és vallásos vagy vallástalan meggyőződésük szabad kifejezését és az államot is mint szabad és egyenlő méltósággal bíró egyének szabad és önmagának szigorú törvényeket szabó közösségét fogja fel."
Támogatja a szabad emberi közösségek szabad csoportjait, csak nem tudni, mik ezek, illetve nem foglalkozik olyan dolgokkal, amelyek e definícióba nem esnek bele. A szabad emberi közösségek szabad csoportjai ismét egy nagyon szép kifejezése annak a hipotetikusságnak, amelyre a liberális agenda épül. Semmitmondó, életképtelenségre mutató jeleket viselő.
"Amit a liberalizmus nem tűr, az az, hogy egyes csoportok misztikus vagy spirituális vagy ki tudja, milyen küldetésükre hivatkozva a társadlomban mások nemzeti vagy egyéb kollektív azonosságát firtassák, ezekből maguknak előnyt és másoknak hátrányt kovácsoljanak, hogy ideológiai és vallásio preferenciákat erőltessenek másokra."
A liberalizmus maga is misztikus és spirituális küldetésű ideológia, csak a spiritualitását magának dolgozta ki. Ugyanúgy rendelkezik küldetéstudattal, és ugyanúgy igyekszik firtatni-kovácsolni-erőltetni.
"Lasd alabb a Gergenyi biralatai es allamcsod szintiszta fideszes allaspontjanakhangoztatasa tole"
Erről van szó! Sőt többröl! Fodor Gábor fidesznáci kémféreg az SZDSZ tiszta testében. Kriptofideszes ügynök! A pártnak sürgősen csisztkát kell tartania. Persze Péter önként is visszavonulhat. Kap majd a Krimben az Adrián egy szép nyaralót, és családjával békésen éldegélhetnek:-DDD
"Az emberi jogok iránti elkötelezettség egy párt politikai startégiájában nem más, mint bullshit." - Azt hiszem, ezt elnagyoltan látod. A human rights mint alapérték határozza meg a szólásszabadság, szabad sajtó, gyülekezési szabadság, pártalapítás, politikai menekültek befogadása, másság iránti tolerancia, kisebbségek felkarolása, miegymás reprezentációját, melyekből más irányzatok és közéleti attitúdök csak szemezgetnek, de koherensen nem képviselik.
Az emberi jogok iránti elkötelezettség egy párt politikai startégiájában nem más, mint bullshit. Ez kiváltképpen civiltársadalmi attitűd, egyoldalas szervezetek terrénuma, amelyek egyetlen vagy kevés issue köré fűzik fel tevékenységüket, mint pl. a környezetvédők - azok se valók pártnak, nem is környezetvédelmi programmal indultak a hetvenes években, hanem romantikus antikapitalizmussal és guruló rubelekkel - s meg is hasonléottak, fundókra és realókra, amint konkrét döntésekről kellett vitázniuk.
Az emberi jogok iránti elkötelezettség közvetlenül nem fordítható le a poliotikai terminusaira, ugyanis számos egymással konkuráló megfontolás és exigentia alakítja ki végül a konkrét helyzet konkrét elemzését és az abból kiinduló cselekvési stratégiát.
Az egyik kifogástalan emberjogvédő támogatja a liberális demokráciák határozott önvédelmét belföldön és overseas, mert úgy gondolja, hogy szabadságaink csak a szabadság megvédelmezendő és folymatosan újraalkotandó rendjében maradhatnak fönn, a másik meg elítéli azt, ha a rendőrség (az elszigetelt túlkapásokról nem beszélve) határozottan és egyértelműen jelöli ki törvényes és törvénytelen határait. A harmadik emberjogvédő meg, igen, Morvai Krisztina, aki autentikus jogvédő, lám, formátlan és politikaelőttes emberjogvédelmi toporzékolásában a legocsmányabb jogfosztás és a leghipokritább aljasság szószólójává szegődik.
Ez igaz, de a Medgyessy fele "jaj szeresuk mar az ellenzeket akkor is ha barmire budosrohadkomcsizza is (Fodornal buzizik) minden lepese az sajnos Fodorra nezve meg inkabb igaz lesz.
Pl. A fideszberenc Jarai utodjanak kijelolesekor egyeztetes a Fidesszel?! Raadasul epp azutan hogy a hirek szerint Gyurcsany jeloltje nem is mszp berenc, partkatona?
Ez persze nem azt jelenti, hogy legyen akkor az MSZP penzugyminsiztere az utod, de ilyenekben nem lehet a Fidesszel egyezkedni.
Ajanlom figyelmebe Viktor mondasat (es ez Gaborra 100x igaz!). A hatalmat nem szegyelleni kell, hanem elni vele.
Az igaz jo emberi vonas, hogy Gabor a hatalommal nem elne vissza mint Viktor, de hogy Peterhez hasonloan betoji lesz (jaj mit szol a Fodesz hozza) az sajnos 100%. Lasd alabb a Gergenyi biralatai es allamcsod szintiszta fideszes allaspontjanakhangoztatasa tole
"maximális állami támogatással Európa vezető őssejtkutató és tudásértékesítő országa leszünk 5 éven belül"
ja, valamint...
"a négyes pont: világuralommegvalósítása öt éven belül. Frenszisz! - fordult alvezéréhez. - Te már dolgozol ezen egy ideje. - Igen, köszönöm Redzs - mondta Frenszisz, és kezdte közzétenni kutatási eredményeit. - Hát, ami azt illeti, azt hiszem testvéreim, az öt év kicsit kevés. Hacsak össze nem zúzzuk a Római Birodalmat egy éven belül. - Egy év... - nézett maga elé Redzs, mint aki ízlelgeti a feladatot. - Egy év - bólogatott Frenszisz. - Be kell látnunk, ez a birodalom elég nagy és erõs! Nem ülhetünk tovább a babérjainkon! Nem elég, ha csak fossuk a szót a dologról!"
Sajnos tudomásul kell venni, hogy populizmusra hajlamos kicsi hazánkban a népszerűségnek sokkal inkább hajtóereje a személyes karizma, mint az ideológiai meggyőző erő. Ebből a szempontból (is) talán Fodorban több esély látszik.
Ráadásul Fodor autonómabb közszereplő, mint a kormányzati feladattal is megbízott, ilyen formán Gyurcsánynak alárendelt Kóka.
Mindenesetre, a Fodort támogató szakértők (pl: Bauer) biztos nem engednék azt a sok baromkodást, amit MP elkövetett, és talán már Fodor is tudja, hogy a szolidaritás =/= tékozlás.
Részben indulatból ment. A korlátolt, neolib imakönyveket mantrázó technokrata Kóka János elleni ellenszenvemből, és a régi, az emberi jogok iránt elkötelezett, szociálisan érzékeny párt, illetve a Hálózat iránti rokonszenvemből fakadt.
Ezek valódi neve pragmatikus és őszinte politizálás a közjó és a prosperitás érdekében: minél kevesebb idealisztikus érvet alkalmaznak arra nem termett emberek és minél kevesebb úgynevezett értékelvűséget hazudnak magukról , annál közelebb fog állni a politikai irány a társadalom és gazdaság realitásaihoz és annál könnyebb számonkérni rajta a korrupciót, cinizmust és törtetést.
Az ideológusok meg majd meglesznek hozzá. A második sorban hochmecolni és nyugalmas stallumokból elvi kritikát gyakorolni - ehhez igen jól ért értelmiségünk.
Azért beszélsz butaságot mostan, mert nem érted, hogy tematizálni kell, különben az emberek nem arról fognak beszélni, amit te akarsz, és amiben jó vagy, hanem másról, például az ellenfeled témáiról.
Azért is kell tematizálni, hogy súlytalanítani tudd ellenfeles témáit: a például ha Orbán szóba hozza a rosszabb életnívót, akkor te azt mondod, hogy oké, de tudok rá kitörési pontokat, például... és jössz a rögeszmédel. Ha viszont nem tudsz elentémát, akkor ledumálnak a zínről.
Aztán: nem az a téma, amit mi fontosnak hiszünk, hanem az, amit fontossá teszünk. Ehez pr tízmillió orint kell csak és néhány hét, és meg fox lepődni, hogy bármilyen témáról elkezdenek a népek beszélni, bár finguk sincs róla.
A témákat éppen úgy kell felépíteni, mint a sztárokat.. Nem az a sztár, aki teljesít, hanem akiről beszélnek.
És ez amúgy sem kampányfőnöki döntés vagy szint, hanem politikai stratégia, a vezető döntése. A kampány csak végrehajtja.
Megjegyzem: Fodornak a "nagy" kurrens témák amúgy sem állnak jól, a gazdasági blablában Kóka biztos jobb, Orbán demagógbb. Fodornak a szerethetőségre kell rámenni, a személyiségre, amiben sokkal hitelesebb (bizonyított) é van még benne tartalék, mert nem öregedett megolyan randán, mint mondjuk egy Orbán vvagy Áder. Ezt nem esztétikailag értem csupán, hanem kisugárzásilag.
Na, azt híszem eltéveszteted.Kokának nem szervező hatalma, hanem PÉNZOSZTÓ hatalma van a holdudvarnak, de nem bíztos, hogy a szavazóbázist és színpatizánsokat is meg tudja tartani.Fodor "liberális" politikai eszméi mellett áll ki, mint politikus.Koka-Gyurcsány tandem meg a neokon, neoliberális elveket vallja, mely a mai magyar társadalom kárára megy, s távoll áll az Eu politikájától is, akik állítólag mi is vagyunk.Szeríntem nem lefutott a játszma.Az SZDSZ-nél az a tét, hogy visszatér-e a "nemzeti Liberális" eszmékhez alapértékként(emberi jogok, szabadság, gazdaságfilózófia), vagy megy a sűlyesztőbe.Fodornál nagyobb esélyt látok, mint a tehetségtelen Kokánál(lásd gazdaságfilozófia), akit a nemzetközi gazdasági "Maffia" "Scentologi" mozgat.Semmilyen "politikai" müveltséggel nem rendelkezik, mely már sokszor kíviláglott a nyílatkozataiból.Igaz fel lehet építeni a Médiával, de mi haszna lesz ebből az SZDSZ-nek, ha nem az, mint Gyurcsány az MSZP-nek.Tiszavirág.
A Koka kepes arra, hogy egy fordulatot hajtson vegre a partban es uj alapokra helyezze az SZDSZ politikajat. Ezt nemcsak o hanem az a hires holdudvar bizonyos reszei is felismertek. Rajk, Haraszti es Csepeli mar Koka mellett all. Tehat az sem igaz, hogy Kokat a holdudvar utalja.
Fodornak nincs az a szervezesi tapasztalata ami a Knak megvan mint exmanager.
Én meg, aki SZDSZ-szavazó voltam a kezdetektől, szégyellném magamat. És elbujdosnék szavazás nélkül. Nem az SZDSZ győzelme - vagy jó eredménye - a fontos. Hanem pl. az egészségügy.
"Ha például az SZDSZ azt mondaná: maximális állami támogatással Európa vezető őssejtkutató és tudásértékesítő országa leszünk 5 éven belül, kutató és gyártó központokat hozunk létre, arra azt mondanám, hogy ez már döfi"
Erre a valasztok 99 szazaleka aszongya,na bumm, az meg mi a fene es piszkokul lazba jonnek tole.Ne menj kampanyfonoknek.
rossz lo az az ossejt kutatas. ha bejon, jo. de eleg kicsi az eselye. es az etikai hattere meglehetosen bizonytalan. legalabb annyi embert elforditana, mint ahany embert vonzzana.
az energia gazdalkodas is eleg huzos, a hagyomanyos trendi dolog szidni, viszont az alternativ modok vagy zajosak, rondak es meg kell oldani az energia tarolasat, vagy a futoanyag megtermelese tobb olajat igenyel, mint amennyit a tuzelesevel kivalthat, vagy az eloallitas tobb energiat igenyel, mint amennyit valaha is megtermelhetne.
szoval, batran lehet vallalni az ujat, csak nehez eldonteni, hogy melyik ujjunkba harapjunk kozben.
A kis- és középvállalkozók által foglalkoztatottak jókora része saját maguk és családtagjaik. Alacsony termelékenységgel a GDP arányosan csekély részét állítják elő.
Ezért társadalmi szerepük szinte nincs is. Tehát nem túl jelentős a szerepük a választások eldöntésében sem, nem tudok arról, hoigy bármikor bármilyen eredményt jelentősen befolyásoltak volna.
Azt nem veszitek észre a kis dolgokban, hogy azokból lesznek a nagy dolgok (Churchill).
Az őssejtkuttás például nem szimpla tudományos kérdés, hanem ma már alapvető egészségügyi issue, hiszen ennek révén olyan betegségek is olcsón, gyorsan és eredményesen lesznek gyógyíthatók, amiről ma még álmodni sem merünk. Ezáltal (túl a társadalmi következményeken), javul a munkaerőállomány üsszetétele és csökkennek az egészségügy terhei.
Ha például az SZDSZ azt mondaná: maximális állami támogatással Európa vezető őssejtkutató és tudásértékesítő országa leszünk 5 éven belül, kutató és gyártó központokat hozunk létre, arra azt mondanám, hogy ez már döfi. De jelenleg csak ott tartotok, hogy reformnak tüntettek fel egy olykor ámokfutással és elmebajjal egyenértékű kapkodást, amit a közvélemény sajnos jórészt elutasít és lesajnál.
"Szerintem egészen másutt van" - jó, akkor mondd meg, hogy szerinted hol. Tudom, indonéz olajkutató cégekben :-)
A baj az, hogy az államháztartási hiány sokkal nagyobb (nagyságrendekkel), mint amennyi Gyurcsány vagy Bajnai Gordon zsebében elfér, pedig belátom, nem kicsik azok sem.
De kérdeznék valamit (ha nem volna IRL, ezért nem kérdezem): annyi adó (és pl. egészségbiztosítási járulék) folyt be tőled a közösbe, amennyi járt volna? Ha nemmel válaszolsz (válaszolnál), a hiány egy része már meg is van...
Csak retorikai szempontból javaslom: ne állami költekezésekről beszéljünk, hanem az állampolgárok jövedelmének indokolatlan emeléséről. Már csak azért is, mert lám, mások is így beszélnek: "Csak a szoclibeknek köszönheted, hogy így leégettek minket!" (tarló). Miközben nyilvánvaló, hogy nem tarló lett leégetve (szemben a magyar gyakorlattal), hanem az államháztartás. Nagy valószínűséggel tarló kap, vagy fog kapni 13. havi nyugdíjat, (eddig) támogatták a gázfogyasztását, gyógyszereit, orvosi ellátását, ma is közlekedhet több autópályán, mint amennyi befizetett adójából és járulékaiból járna neki.
Magam is azon a véleményen vagyok egyébként, hogy a baj abból fakad, hogy mindezek tarlónak nem járnának. Nekem se. Ráadásul az egészet úgy fogja fel, hogy a liberálisok ellopták az állam pénzét. Pedig nála van.
Az itt a nagy kérdés, hogy Kuncze nélkül most az SZDSZ 2%-os vagy 15%-os párt lenne. Merthogy ez utóbbi adat vonatkozna a liberális érzelmű választókra, akik nem mind SZDSZ-szavazók.
A dilemma abban áll, hogy a politika (főleg hatalomban) mindig vizezi az ideológiát. Vagyis el kell dönteni, hogy állhatatosan kell-e képviselni egy világnézetet kormányzati tényezőként is, vagy kompromisszumot kell kötni a populizmus oltárán. Egy olyan világban, ahol a „Nyílt társadalom” tagjai nagyobb számban fogékonyak plébánosuk szavaira, mint az emberi szabadságjogok által ígért erősen elvont előnyökre, ott bizony néha „mesterkedni” kell a szavazatokért.
Vagy nem.
Fodor esetleges elnökké választása jó próbája lehet annak, hogy ha a liberálisok kíméletlenül képviselik elveiket, az gyarapítja-e híveinek számát.
Az szdsznek tök mindegy. Majd 2010-ben is csinálnak "gyerekes" kampányt (esetleg kiskutyásat is) és a maszop hátám megint besunnyognak a parlamantbe...
Éppen elég, ha a megfelelő energikus és hozzáértő embereket bíza meg a feladatokkal.
Persze nem árt dinamizmust sugározni. Reagan volt állítólag híresen "lusta"; ő este 7-kor bezárta a boltot és ment Nancyvel tévézni meg lovagolni; a sok előszobázó főhivatalnoknak pedig megmondta, hogy jöjjenek vissza holnap reggel, de ne túl korán )
Viszont a tévében és a sajtótájékoztatókon dinamizmust és fiatalságot sugárzott.
Ha nem csinálnál abból sportot, hogy félremagyarázzad az olvasottakat, talán meg is értenéd őket.
Megoldandó kérdés annyi van, mint égen a fekete lyuk (mielőtt megkérdeznéd, abból is sokmillió van). A pártok között pedig program és tematizálási verseny van, amiben az SZDSZ az utóbbi tíz évben eléggé lemaradt.
De általában, ha egy politikus kreatív tevékenységet akar végezni, komolyan veszi a hivatását, akkor éppen meg kell látnia azokat a témákat, amik a jövő kulcstémái lesznek és amik az emberek meg fogják mozgatni pro és kontra.
Persze ha nem, ha csak üldögélni akar a karosszékben, és a köldökét nézegetni, az újságokat bújni, hogy hol osztanak esetleg jogsértő módon levest - azt is lehet; bár az ilyet én nem nevezném politikusnak. És ne csodálkozzon, ha az 5%-ért kell küszködnie.
Talán azért, mert az ország a 2000-ben elfogadott költségvetés óta - tehát 2001-től - az ország lassan, de biztosan haladt az államcsőd felé. Körülbelül az őszödi beszédig, tehát 2006 közepéig.
Hát visszatértél ehhez a dezinformációhoz, egészségedre.
Csak annyit, hogy nem állam, hanem intellektuális csőd felé akkor tartunk, ha összekeverjük az euróövezetbe való belépés kérdését az "államcsőddel".
"Viszont nem látni, hogy az említettek éppen OV hasznos idiótáinak szerepét játsszák (önként....), szerintem butuska dolog.
Ez más kérdés, nem is tartozik ide. A hasznos idiótáknak is ugyanolyan jogaik vannak, és ugyanazok a törvények vonatkoznak rájuk, mint mindenki másra. "
Azt nem akarod kijelenteni érvként, hogy a paprika piros, kivéve, ha zöld, de akkor is jó a lecsóba?
A politikai cselekvésnek nem az a kérdése egy működő demokráciában, hogy kinek mire van joga. Az legfejlebb rendőrségi vagy bírósági kérdés. Hanem az, hogy a cselekvéseknek mi lesz a következményük, a hatásuk a sok-sok jogosan megengedett többi akció között.
Hasznos idiótaként viselkedni természetesen mindenkinek joga van, csak kínos bugyutaság.
És ami a legnagyobb tragédia az egészben az az, hogy semmiféle olyan külső okot nem tudnánk mondani, ami miatt érthető lenne, hogy nem hajtották végre az igéreteiket. Nem volt a térségben háború, a szomszédok is prosperáltak, nem voltak politikai vagy gazdasági válságok stb. Minden adott volt a békés építkezéshez.
Igen, ez a koalíció legsebezhetőbb pontja. Én tavasszal még jobb híján a szadira szavaztam, azt hittem, h. van még pár ml. vér a tökükben. De nincs. És nem őszöd miatt. En bloc.
Mindenesetre Fodor indulása reményekkel tölt el. Egy ember, akit érdekelnek az emberi jogok is (Gusztoson kívül).
Az is, ami a honlapjukon van - Adó Charta, Liberális Charta. Tessék megnézni - a fenti dokumentumok dátumát - az azóta eltelt - kormányzásban eltöltött!!! - idôt - a "megvalósulásuk"-at, na meg - a mai nagy lapítást ezekkel kapcsolatban... (:–(((
Apró megjegyzés. Tudtommal az országot ténylegesen a kis- és középvállalkozók mozgatják, mintha ők adnának a legtöbb embernek munkát. Talán őket kéne akkor célba venni.
Nem tudom, nem ismerlek IRL. De természetesen igaz, hogy SENKI sem csinálta meg, aki kormányon volt az elmúlt másfél évtizedben. Attól még ez helyes program.
Az SZDSZ eredeti Alapszabálya szerint MINDEN ÉVBEN kell új vezetést választani. Az utóbbi időben kétévente kerül rá sor. Tehát a választások előtt még minimum egy elnökválasztás biztosan lesz - de lehet, hogy több. Attól függ, hogy a küldöttgyűlés módosítja-e egyáltalán az Alapszabályt, és milyen irányban.
"Nemcsak egyszerűen adócsökkentésre, hanem alacsony, lehetőleg lineáris adókra, sőt adóreformra van szükség. Persze a költségvetési hiány elfogadható méretűvé csökkentése után."
Szerintem erről nemcsak Fodor Gábor, hanem minden SZDSZ-es ugyanazt gondolja: ami a honlapon van. Nemcsak egyszerűen adócsökkentésre, hanem alacsony, lehetőleg lineáris adókra, sőt adóreformra van szükség. Persze a költségvetési hiány elfogadható méretűvé csökkentése után.
Amúgy Fodor rövid távon nyerőnek tűnhet majd a szadesznak, bizonyosan megugranak majd népszerűségben. Aztán kezd érződni majd annak hatása, hogy Fodor teszefosza és lusta.
Kizárt, hogy nem lehetett volna két értelmes és tisztességes embert találni erre a feladatra, valakit, aki pl. már valahol bizonyított vezetői készségeket. Ezek minden napra mondanak valami marhaságot, a héten pl. "csodálkozik, hogy valamiről kimondják,hogy veszélyes (novamidazophen) erre az emberek nekiállnak mint az őrültek felvásárolni (Molnár). Persze, mert Molnár szavahihetősége jó magyar szokás szerint olyan, hogy amit mond, annak pont az ellenkezője igaz.
ebből a cikkből épp az elenkezője derül ki. voltak sérelmei és vitái, de a cikk szerint, "azért nem akar újra képviselő lenni, mert szerinte az SZDSZ vezetésében fiatalításra lenne szükség, és személyes példamutatással próbált élen járni a párt megújításában."
Fodor Gábor és a másik / többi elnökjelölt vajon mit mond az SZDSZ "Dokumentumtár"-ának két chartájáról?
SZDSZ Adó Charta (részlet): "Vállaljuk, hogy folyamatosan csökkentjük az emberek adóterheit. Lehetőség szerint olyan adóváltozásokat eszközlünk, amelyek az emberek többsége számára adócsökkentést eredményeznek. Aktuális politikai helyzetünktől függetlenül támogatjuk az adók csökkentését célzó javaslatokat."
SZDSZ Liberális Charta (részlet): "1. Mi, liberálisok hiszünk az egyén szabadságában, ezért jobban bízunk az emberekben, mint az államban. - Mi, liberálisok az önkorlátozó, kis állam hívei vagyunk, ezért ragaszkodni fogunk a további adócsökkentéshez. - Mi, liberálisok tényleges adócsökkentést akarunk: az egyes adónemek csökkenése nem járhat együtt más adónemek növelésével."
Hasznos lenne, ha a vetélkedő jelölteknek nyilatkozniok kellene, mi a helyzet a fenti szövegekkel. Ez igazán megmutatná a jelöltek "hadoválási képességeit"...
Abban persze egyetértünk, hogy az általános szövegek nem lehetnek issue-k. (Ezért beszélt Fodor Gábor gyakorlatias, pragmatikus liberalizmusról.) De a legpragmatikusabb ma az egészségügyi reform, minden - itt nem részletezendő - konkrétumával. Az őssejtkutatás tudományos kérdés, és... miről is volt még szó?
Szóval egyetértünk abban, hogy konkrét dolgokkal kell foglalkozni, csak éppen nem azokkal, amelyek "húzók", hanem azokkal, amelyek fontosak. Különben visszajutunk a hazugságpolitizálásba, és a kampánylogikába.
Nem értünk egyet: az SZDSZ koalíciós szerepvállalásának feltétele az egészségügyi reform, és erre Molnáréknál alkalmasabb ember ma Magyarországon nincs.
Azt hiszem, hogy lassan kezdesz egy politikaszemlélei zavarba süppedni.
A kollégának uigyanis teljesen igaza van abban, hogy kellenek a megjelölt (húzó) témákk, mert azokra lehet célcsoportokat képezni és lekötni.
Az olyan általános szövegek, mint a szabadság, a gazdasági egyensúly megteremtése, szolidaritás, igazságosság, versenyképesség azért nem elegendőek (legfeljebb csak a politikai preambulumok között), mert az MSZP-től az MDF-en át a Fideszig mindenki ezeket szajkózza - lényeges tartalom nélkül.
És igaza van a kollégának abban is, hogy a modern issue-k felkarolása, az ezek mentén való előretörés döntő, például igen, a modern energetika, és igen, az őssejtkutatás, és igen, a modern információs társadalom elősegítése - ezekkel a jövő szavazót lehet megnyerni, mielőtt másnak jut a eszébe.
Az SZDSZ sokáig azért volt számomra rokonszenves, mert innovatív, avantgarde volt, a szó valódi értelmében, tehát elébe ment a láthatóan közelgő folyamatoknak. Mára ezt az innovációs készségét teljesen elveszítette, belesüppedt a napi pártharcok áfavisszaigénylős színvonalú közegébe, ahol viszont nála nagyobbak és erősebbek vannak. Mára az SZDSZ egy unalmas párt, alig más, mint a többi.
Az érdekességét keell visszakapnia, és ehhez nem a tutista tematizálás, hanem a bátorság és ötletesség kell.
Már miért ne rendelkezne? Ez is olyan magyar hülység, hogy egy vezetőnek csak egy gátlástalan szociopatát tudnak elképzelni, aki hullákon gázol keresztül.
Nekem Fodor Gábor tulkép szimpatikus, de egyáltalán nem rendelkezik azokkal a képességekkel, amik egy vezetőnek szükségesek. Az meg egyenesen morbid, vagy hát nem is tudom mit mondjak, mikor ő beszél kormányalakításról, mikor éppen az SzDSz delegálta a két messze legalkalmatlanabb embert a kormányba, a Molnár&Horváth kettőst.
mintha fodroskával együtt Te is kezdenél szétforgácsolódni...annyi mindenért "küdötök", hogy ihaj, csak épp hangotok se hallani (nem csoda, nyaljátok a rezsim seggét)
Olyan program kell, aminek társadalmi mozgatóereje van. Az egészségügy ilyen, csak hát tudjuk, mennyire visszaüthet. De miért nem karolják fel a modern húzótémákat, amik külföldön már a fókuszokban vannak? Energiahelyzet megoldása, őssejtkutatás, informatika, nők helyzete........
Ne haragudj, de hányingerem van, ha egy párt - pláne kormányon - "húzó" és "nem húzó" témák szerint alakítja ki politikáját. A valóságos kérdéseket kell megoldani, lehetőleg a fontosságuk-sürgősségük sorrendjében. Különben megint előjön a kampánykormányzás (= hazudozás), és ott vagyunk, ahol elindultunk: lassan de biztosan az államcsőd felé. :)))
Talán azért, mert az ország a 2000-ben elfogadott költségvetés óta - tehát 2001-től - az ország lassan, de biztosan haladt az államcsőd felé. Körülbelül az őszödi beszédig, tehát 2006 közepéig.
addig a kormányoldal a cselekedeteiért is felel. Nem utasíthatjuk el ezt a felelősséget, és nem mondhatjuk azt az önkormányzatokból kibukott barátainknak, köztük jó néhány kitűnő polgármesternek és képviselőnek, hogy az ellenzék ármánykodásának lettek az áldozatai.
Én csak a Bp. VIII. kerületi szituációt ismerem, a mostani 16-9 ellenzéki fölény pont fordított lenne, ha a szadesz nem a nagy mellényével operál, és visszalépett volna a maszop javára.
Szép az öntudat, de rá fognak faragni, mert én ugyan nem fogok rájuk szavazni a listás lapon.
Úgyhogy lehet, hogy kintről nézegetik majd a Parlamentet.
Bizony, "eljárt egy frászt". Pont azért aktuális, mert sokan gondolják, hogy eljárt fölötte az idő. Ráadásul Fodor -- bölcsen is, ügyesen is -- a jogállamiság kontextusában vetette föl a kérdést.
"Tkp. szerencsés konstelláció. Csak az ég szerelmére, ha győznek ő és a támogatói, akkor ne ezeken a jogvédő témákon lovagoljanak.......afelett eljárt az idő."
Különben meg a szituáció az, hogy Fodor erős "támadást" indított az elnöki pozícióért, és először az életében, talán reális esélye is van rá.
Az SZDSZ meg különben olyan erodálódott állapotban van, hogy szüksége lenne egy gyökeres átalakulásra. Tartalmilag, stílusban, húzóemberekben stb.
Tkp. szerencsés konstelláció. Csak az ég szerelmére, ha győznek ő és a támogatói, akkor ne ezeken a jogvédő témákon lovagoljanak.......afelett eljárt az idő. Olyan program kell, aminek társadalmi mozgatóereje van. Az egészségügy ilyen, csak hát tudjuk, mennyire visszaüthet. De miért nem karolják fel a modern húzótémákat, amik külföldön már a fókuszokban vannak? Energiahelyzet megoldása, őssejtkutatás, informatika, nők helyzete........
Jaj. De azt hangsúlyozta, hogy "lassan, de biztosan haladtunk az államcsőd felé".
Ezen nincs mit mentegetni.
Ha azt írta volna, hogy "hagyták az államadósságot és a költségvetési hiányt annyira felnövekedni, ami már veszélyezteti az ország belépését a közeljövőben az euróövezetbe" akkor nem tettem volna szóvá.
Azt hiszem, te nem veszed komolyan sem a jogállamiságot, sem a rendőri eljárás alá vont személyek állampolgári jogait, pusztán politikai-hatalmi szempontokról beszélsz. De ez így komolytalan (és nem is demokratikus).
Eltekintve attól, hogy az "őszödi szófordulat" egy liberális fülében nem lehet pejoratív (hiszen ezek a fordulatok vetettek véget a hazudozásnak), az SZDSZ az elmúlt ciklusban megszavazta a D-209-es ún. "száz napos programjait", és ezzel hozzájárult az eladósodáshoz. És az SZDSZ szempontjából teljesen lényegtelen, hogy az MSZP és a Fidesz is megszavazta.
A dolog lényege pedig az, hogy a "jogvédő felbuzgók", Morvaitól Szent-Iványiig és vissza, készséges partnerei lettek a Fidesznek a bűnbakképzési stratégiában.
Ha ennek nyomására leváltanák a rendőri vezetőket, az lenne a weimarizálódás, sőt, weijulcsizálódás is.
Asszisztáltunk a felelőtlen kormányzati költekezéshez, és hallgattunk róla, hogy az ország lassan, de biztosan halad az államcsőd felé.
Irja Fodor az általad bemásolt cikkben.
Ez egy picit sem igaz. S lassan, se gyorsan, se biztosan, se pityókásan nem menetelt Magyarország az államcsőd felé.
Unalmas lenne megint leírni, hogy miért. Pl. a kritizált időszakban az infláció rekord kicsi volt, a GDP növekedése pedig az EU-átlag feletti. Stb, stb.
Bizonyára értesz is hozzá, csak most nehéz elismerni, hogy Fodor is hangzatos tévedéseket (hahazugságokat?) hahangoztat.
Ezt most nyilván az elnöki kampányának keretében teszi. Tartsuk retorikai túlzásnak, öszödi szófordulatnak.
Senki nem mondta, hogy államcsőd van Magyarországon. Én sem, Fodor sem. Az elmúlt 6 év - 2000 óta - viszont az államcsőd felé mutatott, s ebben az időben a nagyobb bűnöket az MSZP-SZDSZ koalíció követte el.
Ha világosan és őszintén akarunk beszélni, nem vehetjük figyelembe, hogy ugyanazt mondja-e az ellenzék is. Esetleg még egyben-másban igazuk is lehet, nem?
Az államcsőd olyasvalami, ami pl. Lengyelországban volt a 80-as években a kenyérjegyekkel.
Nálunk most a restrikciós gazdaságpolitika motivációja az, hogy minél előbb bekerüljünk az euroövezetbe. Egy pozitív, fejlődést jelentő monetáris helyzet eléréséről van szó, nem valamilyen "csődről". Nem kéne hangzatos szavakkal dobálózni, főleg, mert az ellenzék úgyis nyomatja ezerrel.
Csakhogy (a rendőrségi törvény szerint) a rendőrségnek - jelen esetben a BRFK parancsnokságának - kell kivizsgálnia első fokon a rendőrök által elkövetett hivatali bűncselekményeket ("bántalmazás hivatalos eljárásban"). Egy kis ország nem, vagy csak nagy kockázattal bír ki ekkora költségvetési hiányt ilyen kis gazdasági fejlődés mellett.
Különben meg természetesen a költségvetési hiánynak semmilyen szerves köze nincs "az államcsőd felé meneteléshez".
Sok növekvő és prosperáló nemzetgazdaság működik állandó költségvetési hiánnyal.
Ha államcsőd felé akarunk haladni, akkor az államháztartás elsődleges egyenlegének kell tartósan és fokozódó mértékben negatívnak lenni. Akkor is csak úgy, hogy a fokozódó finanszírozási igényt egyre rosszabb hitelfelvételi kondíciókkal lehessen csak kielégíteni.
Alacsony infláció és növekvő GDP mellett az ilyesmi esélye szinte = 0.
Gergényi pedig nem mentegettt jogsértéseket. Láttam a kérdéses interjúkat, és egyzserűen karakánul válaszolt a cseszegető kérdésekre. Hangsúlyozva, hogy a vitás eseteket a független ügyészség ki fogja vizsgálni.
Szomorú, hogy az önmegvalósító hajlamú jogvédők ennyire belesétéltak a Fidesz otromba csapdájába, amit okt 23-a ürügyén kreáltak.
és mással kell ma foglalkoznom. Mindenesetre feltűnő, hogy keményen kimond olyanokat, amiket el szoktak mismásolni még pár hónapja is (pl. hogy az elősző kormány költségvetéspolitikája megbukott stb.) De visszhangozik olyan lózungokat is, amik egyszerűen nem igazak ("államcsőd felé menetelés", meg hogy a "rendőrkapitány a jogsértéseket mentegette" volna.....)
Fodor sokkal okosabb annál, hogy ne tudná, hogy ezek tényszerűen nem igazak. Viszont alkalmasak pozicionálni őt a jelenlegi viszonyok között valamilyen markáns, hardcore-liberális pályára.
No igen. Emlékeim szerint annak nyomán a pártok mai formájukban gyakorlatilag megszűntek volna létezni, tehát érthető, ha nem emelték pajzsra a szerzőt.
"Szerintem ki kellene mondani, hogy az SZDSZ a nagytőke, a nagy munkaadók pártja, azoké, akik az országot ténylegesen mozgatják"
Tegyük fel, hogy Kóka kimondja ezt, és ő lesz az elnöke a magyar nagytőkések pártjának. De miért legyen ennek a pártnak "Szabad Demokraták Szövetsége" a neve?
Az elemzésük a diagnózisban erős. Javasolt terápiát szinte nem is látok benne.
És néhány helyen hülyeségeket beszél (lényeges helyeken). Ha lesz időm és kedvem, talán holnap megírom.
Fodornak egy jótanács: vezessék be, hogy akárhányszor kimondja/leírja valaki közülük, hogy "jog", "jogállam" stb, annyiszor fizessenek be 1 eurót (mondjuk a Máltai Szeretetszolgálat számlájára.)
Fodornak ez a leghülyébb kiállása az utóbbi években. Komoly erőfeszítésbe kerül, hogy ennek ellenére őt kívánjam az új elnöknek.
Megint az SZDSZ szokásos neurotikus pótcselekvése. Kiállni a sziklára, mint Tarzan, és mellüket verve ordítani: "Ide figyeljen mindenkiiiiiiiii! Mi nem olyanok vagyunk, mint a komcsik! Neeeeeeeem!
Azok megveretik a tüntetőket, aztán meg viccelődnek! Mi nem! Mi olyan emberjogi izééééééék vagyunk!"
Ezeket részletesen is kifejtette. Remélem, a holnapi lapokban benne lesz.
Addig is, olvasd a mai cikküket:
"Itt az idő
Népszabadság
• Fodor Gábor • 2007. január 19. Szent-Iványi István • 2007. január 19.
Az SZDSZ tisztújítás előtt áll. A mostani vezetőváltás több kell, hogy legyen egyszerű vezetőcserénél: egy korszak zárulhat le március végén a magyar liberálisoknál.
A szerzők: országgyűlési képviselő (SZDSZ) és európai parlamenti képviselő
Egy korszak, amelyben az SZDSZ gyakran úgy próbálta megelőzni támogatottságának csökkenését, hogy félszívvel képviselte a népszerűtlennek vélt szabadelvű álláspontot. Amelyben jó néhányszor feladta a politikai erőt jelentő következetességet a rövidtávon célravezetőnek tűnő előnyökért. A rövid távú előnyök azonban hosszabb távon rendre hátránynak bizonyultak. Most újra meg kell győznünk a kétkedőket, hogy a magyar liberalizmusnak nemcsak büszke múltja van, hanem jövője is. Itt az ideje, hogy megújítsuk a magyar liberális pártot: erre ma, bő három évvel a következő parlamenti választás előtt jobb esélyünk van, mint az elmúlt években bármikor.
A feladat az SZDSZ megújítása, a tét azonban az ország jövője. A tavalyi ősz rámutatott a magyar demokrácia sebezhetőségére. Felelős politikus ilyenkor szembenéz a történtekkel, és levonja belőlük a tanulságokat. Ha ezt megtesszük, arra a következtetésre jutunk, hogy nemcsak az SZDSZ politikáján kell változtatni, hanem a kormányén is.
Az előző év demagóg, a választópolgárokat infantilizáló választási kampányai, a balatonőszödi miniszterelnöki beszéd és a nyilvánosság elé kerülésére adott ellenzéki reakció az alig több mint másfél évtizedes magyar demokrácia akut szervi gyengeségéről árulkodnak. Arról, hogy Magyarországon nincsenek rendben a dolgok. A politikusok többsége olyan társadalmi elvárásoknak kíván megfelelni - némelyek pedig olyan társadalmi elvárásokat igyekeznek gerjeszteni -, amelyeket nem lehet és nem is szabad elfogadni. Az előző ciklus MSZP- SZDSZ kormányának gazdaságpolitikája kudarcot vallott. Eljött az igazság pillanata. A kormány által folytatott költségvetési és jövedelempolitikáról kiderült, hogy tarthatatlan, a kormánykoalíció pedig látványos hitelvesztést szenvedett el.
Sovány vigasz, hogy a minket kritizáló ellenzék ezt a fenntarthatatlanul nagyvonalúnak bizonyult költségvetési és jövedelempolitikát is kevesellte, azaz - elvben - nálunk is nagyobbat hibázott. Amíg azonban a mindenkori ellenzéken elegendő az elveit számon kérni, addig a kormányoldal a cselekedeteiért is felel. Nem utasíthatjuk el ezt a felelősséget, és nem mondhatjuk azt az önkormányzatokból kibukott barátainknak, köztük jó néhány kitűnő polgármesternek és képviselőnek, hogy az ellenzék ármánykodásának lettek az áldozatai. A hitelvesztés, ami kipenderítette őket a pozíciójukból, jelentős részben a kormány - s benne az SZDSZ - helytelen politikájának következménye volt. Asszisztáltunk a felelőtlen kormányzati költekezéshez, és hallgattunk róla, hogy az ország lassan, de biztosan halad az államcsőd felé. A kormány hitelvesztése mindenekelőtt az ezzel való szembesülés drámai élményéből fakadt.
Ennek a folyamatnak az eredményeképpen Magyarország eltávolodott az európai demokráciák normáitól. Nem pusztán gazdaságpolitikai értelemben - bár az uniós gazdaságpolitikai követelmények teljesítésében egyetlen más EU-tagország sem teljesít olyan rosszul, mint mi -, hanem a közállapotaink minőségét illetően is. 2006 őszének egyes pillanataiban Magyarország inkább hasonlított egy anarchiába süllyedt kelet-európai államra, mint egy konszolidált demokráciára. A huligánok által elfoglalt Magyar Televízió, az utcai randalírozás és az általában törvényes, de számos konkrét esetben jogsértő rendőri fellépés, illetve az utóbbit mentegető budapesti rendőrfőkapitány nyilatkozatai a közállapotok eldurvulásáról szóltak.
2006 forró ősze, a forradalom évfordulóján történtek világszerte egyenes adásban közvetített szégyene mindannyiunk közös kudarcát jelentik. Kormány és ellenzéke egyaránt sikertelennek bizonyult a közélet demokratikus normáinak megvédelmezésében. Az SZDSZ vezetői a rendőrségi vizsgálat során elmarasztalt főkapitány melletti fellépéssel tovább kockáztatták a jogállami értékek mellett elkötelezett liberális szavazók egyébként is ingatag bizalmát. Ez nem fordulhat elő még egyszer. Az SZDSZ legfontosabb feladata az alkotmányos demokrácia és a liberális szabadságjogok védelme: ha ebből engedünk, az általunk kezdeményezett reformok is hitelüket vesztik.
A megújuló SZDSZ egyetlen számottevő politikusát sem nélkülözheti. Senkit nem akarunk kiszorítani. Nem nevezzük magunkat sem jobb-, sem baloldali liberálisnak: jelző nélküli szabadelvűek vagyunk, akik értéknek tekintik, hogy az SZDSZ tagjai a közös értékrend különböző elemeit tartják fontosnak. Mindenkire szükség van. Szívesen együttműködünk régiekkel és újakkal egyaránt. Az SZDSZ a magyar liberálisok pártja: az új vezetés feladata lesz meggyőzni őket, hogy valóban a sajátjuknak érezhetik.
Amikor tavaly júniusban megalakult a második Gyurcsány-kormány, mindannyian támogattuk, hogy gyökeresen új korszak kezdődjön a baloldali-liberális kormányzás történetében. A kormányprogram reformelkötelezettsége, a miniszterelnök önkritikus megnyilvánulásai és az államháztartási stabilizáció szükségességének gyors és határozott bejelentése arra utaltak, hogy a felelőtlen ígéretverseny után kezdetét veszi a felelős kormányzás. A reformok végrehajtásához azonban szükség van a közbizalom helyreállítására, s ennek érdekében a kormány még nem tett meg mindent. A választók még nem tudhatják biztosan, hogy nem az őszödi beszédben oly plasztikusan jellemzett kormányzás folytatódik-e tovább.
Nekünk, liberálisoknak minden más politikai szereplőnél komolyabb érdekünk fűződik a reformkormányzás sikeréhez: ez ad értelmet kormányzati szerepvállalásunknak, és ez hitelesít minket a választóink előtt. Az általunk irányított egészségügyi és gazdasági tárcák reformjai nélkülözhetetlenek a kormányprogram sikeréhez. Az SZDSZ-en belüli erőviszonyoktól függetlenül támogatjuk a reformokat végrehajtó liberális minisztereket.
Az SZDSZ a kormányprogram többi elemének megvalósulásához is kész hozzájárulni: támogatjuk a közigazgatás reformját és az önkormányzati rendszer ésszerűsítését; az előző ciklus liberális reformjai után szorgalmazzuk a közoktatás, a felsőoktatás és a szakképzés további korszerűsítését; elengedhetetlennek tartjuk egy méltányos, fenntartható és a jogbiztonság követelményének is eleget tevő nyugdíjrendszer kialakítását; helyeseljük a gyengék és kitaszítottak védelmét szolgáló szociális ellátások értékének növelését.
Mi, liberálisok akkor sem fogadjuk el az emberi jogok megsértését, ha politikai ellenfeleink támogatóinak jogait tiporják lábbal. A közrend védelmét nem a rendőri jogsértések elnézése szolgálja, hanem az önkényeskedést meg nem engedő, a rendőrséget és a randalírozókat egyaránt szigorú jogállami normák közé szorító fellépés. A jogállami normákat azonban nekünk, a politikai élet főszereplőinek is komolyabban kell vennünk az eddigieknél: nem mondhatunk le a párt- és kampányfinanszírozás reformjáról, mert e nélkül nem állítható helyre a demokráciába vetett bizalom.
A legnagyszerűbb kormányzati programok is hatástalanok maradnak, ha nem sikerül konszolidálni a közéletet. Az európai politika alapját az egymást egyenjogúnak elismerő politikai ellenfelek folyamatos párbeszéde jelenti. Az ellenzéki jogokat nem kell kiérdemelni: azok a liberális demokrácia alapelveiből fakadnak, s ezek az alapelvek akkor is fontosabbak a pillanatnyi hatalmi érdekeknél, ha miénk a kormánytöbbség. Az ellenzék irányában nem látszatlépésekre van szükség, hanem aprólékos bizalomépítésre. A felelősség, mint mindig, most is elsősorban a kormányé. A bizalomépítés technikája egyebek között a legfontosabb közintézmények működtetésére irányuló, kompromisszumokon alapuló megállapodások létrehozása lehet. Ahogyan a 2005-ös köztársaságielnök-választáskor szorgalmaztuk az egyeztetést az ellenzékkel, most is javasoljuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökének jelölését megelőzően a miniszterelnök konzultáljon az ellenzék képviselőivel. Javasoljuk és elvárjuk, hogy a kormány érdemi együttműködésre törekedjen az ellenzékkel az európai uniós források felhasználása és a hosszú távú reformok előkészítése során.
Őszintén kell beszélnünk a választókkal, és őszintén kell szembenéznünk a saját felelősségünkkel. Magyarországnak a reformok mellett bátran kiálló, az alkotmányos demokrácia értékeiből nem engedő liberális pártra van szüksége. Nem ígérünk könnyű álmot, amikor egy új és hiteles SZDSZ megteremtéséhez kérjük a szabad demokraták támogatását. Hiszünk abban, hogy az SZDSZ megújulása nemcsak a párt politikusainak és tagságának érdeke, hanem a demokratikus jogállam és a szabad piacgazdaság minden magyarországi hívének."
No, azért a pártfinanszírozás nem piskóta dolog, mondhatni, aki abba belevág az a torkánál ragadja meg a mai magyar közéletet, úgy ahogy van. A saját pártjáét is, persze...
Az elnökjelölt szerint a megújult SZDSZ-nek három fő pilléren kell nyugodnia: a jogállami normák komolyan vételén, a kiegyensúlyozott, felelős költségvetési és gazdaságpolitikán, valamint a közélet tisztaságán, amelybe bele tartozik a pártfinanszírozás ügye is.
Az új osztályfőnökjelölt kifejtette, hogy az osztály életének teljesen meg kell újulnia. A megújulásnak három fő pilléren kell nyugodnia: az iskolarend betartásán, a komolyan végzett tanulmányi munkán valamint a szekrények tisztán tartásán.
Fodor okt. 23. után keményen öszeveszett Kunczéval és Demszkyvel. Ma is elmondta: a rendőrség fellépése a jogellenes tüntetésen jogszerű volt, de egyes rendőrök bűncselekményeket követtek el.
A kérdés leegyszerűsíthető arra, hogy vajon a sértett vidéki küldöttek (akiket FG és SZI meg is szólítanak levelükben) vajon nem akarnak-e törleszteni a gyurcsányistának tartott Kókán, és hogy vajon az egyéni individuális érdekek vagy az elvek lesznek-e erősebbek.
Volt ugyi narancsunk (Tanu)...picit sarga, picit savanyu, de a mienk...
Van focink...picit draga, 2ballabas, ez van...
Vannak liberalisaink...elvtelenek, szemforgatok es igen igen, lopnak mint a szarka......kellenek ok nekunk...???...csak annyira, mint a tobbi, hasonszoru here...
Nagyon orulnek 1, a szadeszhez semmilyen tekintetben se kotheto, uj, valoban liberalis szervezodesnek...
Indul az SZDSZ elnöki posztjáért Fodor Gábor, a párt tavaszi tisztújító küldöttgyűlésén. Az ügyvivő ezt pénteki budapesti sajtótájékoztatóján jelentette be.
"Azért vállalkozom erre a feladatra, mert meg akarom újítani az SZDSZ-t. (...) Megújulásra van szükség a politikában és a párt belső működésében is" - hangsúlyozta Fodor Gábor. Mint mondta, erőt kell mutatni és gyakorlatias liberalizmust teremteni. Az erő szerinte azt jelenti, hogy következetesek a politikai elvekben, ezért olyan SZDSZ-t szeretne megteremteni és vezetni, amely ugyanazt képviseli ellenzékben és kormányon. A gyakorlati liberalizmus kapcsán Fodor Gábor kiemelte: nem a rövid távú, hanem a hosszú távú érdekeket kell szolgálni, mert ez áll tízmillió ember érdekében.
Az elnökjelölt szerint a megújult SZDSZ-nek három fő pilléren kell nyugodnia: a jogállami normák komolyan vételén, a kiegyensúlyozott, felelős költségvetési és gazdaságpolitikán, valamint a közélet tisztaságán, amelybe bele tartozik a pártfinanszírozás ügye is.
Fodor Gábor úgy vélte, az SZDSZ többsége éveken át olyan gazdaságpolitikát támogatott, amelyről bebizonyosodott, nem vezet sehová. Az SZDSZ dolga, hogy támogassa a kormányt egy fordulat végrehajtásában - tette hozzá. Hozzátette: az SZDSZ szerepe a kormányban az, hogy a reformok motorja legyen, és hozzájáruljon a kormánykoalíció sikeressé válásához.
Beszélt arról is, hogy az ellenzékkel egészen új viszonyt építene fel; "áldatlan állapot, hogy nincs párbeszéd a pártok között", ezért tenni kíván annak elindulásáért. Fodor Gábor úgy látja, meg kell újítani a párt belső struktúráját, "életet kell lehelni" a szervezetekbe. Helyesnek nevezte, hogy az alapszabály-módosítási vitát nem nyitják meg az elnökválasztás előtt.
A pártelnöki posztért harcba szálló politikus nem hisz a központosításban, szerinte a belső pártdemokráciát szélesíteni kell. Kiemelte, hogy a tehetséges fiataloknak utat kell nyitni a pártban, és együtt kell működni az Új Generációval.
Fodor Gábor új stílust szeretne meghonosítani ez elnöki posztért való vetélkedésben. "Nem tudom, hányan lesznek, akik jelentkeznek, (...) valószínű, hogy Kóka János is el fog indulni, hiszen őt valószínűsítik általában leginkább esélyes jelöltnek" - közölte. Hozzátette: törekedni fog arra, hogy civilizált vitastílusban vigyék végig az elnökválasztási kampányt.
A liberális politikus azt mondta, szakítni kíván a múlttal, nem lesz személyeskedő kampány, nem lesznek övön aluli ütések, "és én nem is vagyok hajlandó ezekre reagálni, amiket az ember nap, mint nap megkap most is a régi pártvezetéstől".
Arra is kitért, hogy ha elnök lesz, akkor legyőzött vetélytársai "komoly ajánlatra" számíthatnak "Szeretnék szakítani azzal a gyakorlattal, hogy száműzetésbe mindazokkal, akik veszítettek" - mondta.
Fodor Gábor örülne annak, hogy azok, akik az elmúlt években elhagyták a pártot, ismét közel kerülnének az SZDSZ-hez. Újságíróknak nyilatkozva Kis János, Hack Péter és Kőszeg Ferenc nevét említette.
Elmondta, hogy szerinte az SZDSZ elnöke nem lehet tagja a kormánynak, így ha elnök lesz, ilyen pozíciót nem vállal. "Azt látom, hogy a politika mögött, amelyet képviselni szeretnék, könnyen felépíthető a Szabad Demokraták Szövetségének többségi támogatása" - mondta Fodor Gábor.
Az eseményen több liberális képviselő és ismert szabad demokrata politikus jelent meg, többek között Béki Gabriella, Bőhm András, Gulyás József, Ungár Klára, Bauer Tamás, Mécs Imre, és John Emese. Jelen volt Bozóki András volt kulturális miniszter is.
Szent-Iványi István EP-képviselő, Kis Zoltán liberális parlamenti képviselő, valamint Takács Flóra, az Új Generáció alelnöke Fodor Gábor pártelnöksége mellett szólalt fel a sajtótájékoztatón.
Ami Szent-Iványit illeti, a pénteki Népszabadság Vélemény oldalán közölte Fodor Gáborral közösen jegyzett írását. Ebben a szerzők kiemelték: egy korszak zárulhat le március végén a liberálisoknál.
Az írásban szerepel, hogy Fodor és Szent-Iványi szerint a reformok végrehajtásához szükség van a közbizalom helyreállítására, s "ennek érdekében a kormány még nem tett meg mindent. A választók még nem tudhatják biztosan, hogy nem az őszödi beszédben oly plasztikusan jellemzett kormányzás folytatódik-e tovább"
Magam idealista emberként Fodor Gábortól várom, hogy "visszatérítse" a pártot a tradicionális SZDSZ-vonalra. Úgy gondolom, ő alkalmas, és adott esetben csak ő alkalmas erre a feladatra.
Kedves Gábor! Remélem, te nyersz. És remélem, hogy sikerül. Nagyon mélyről kell visszacibálni, de bízom benned.
A Fidesz nem erre a hírre omlott össze. Csak vannak itt Fidesz-szimpatizánsok, akik azért szeretnék Fodort, mert azt terjeszti róla mindenki, hogy kriptofideszes - holott cak demokrata. Őket akartam kiábrándítani.
A jobboldal vezető - ámde hullaszagúan dekadens - pártja, a Fidesz azért omlik össze, mert az MSZP-SZDSZ harmadszor kormányoz, az Orbán-párt viszont - úgy, ahogy egyszer már nyert - soha nem fog visszajönni. Főleg azért, mert a koalíciós partnerét, a Kisgazda Pártot - megengedem, jogosan - felmorzsolta. Aztán a többit is megeszi, akár MDF a neve, akár KDNP.
Fodor (és mögötte minden megjelent SZDSZ-es, köztük Bauer Tamás) teljesen nyilvánvalóvá tette, hogy ezzel a Fidesszel az SZDSZ soha nem fog szövetségre lépni. Ez NONSZENSZ lenne. Viszont a demokratikus jogállamiság azt is jelenti, hogy biztosítani kell a parlamenti pártok számára az ellenzéki jogosítványokat.
képesek voltak komprumisszumokat kötni, akiknek még a politika legmocskosabb bugyraiba sem volt büdös lemerülni céljaik megvalósitásáért.
Nagyon találó jellemzés, jóformán nincs tükör, amelyik elviselné a libertinusok tekintetét. Ehhez képest Gabika már csak bizonytalanabbá teheti a párt nemi identitását.:)))
félre ne értsd, semmi bajom azokkal, akik elmentek...
Hackot kifejezetten kedvelem. Ahhoz képest, hogy ő tényleg hivő, úgy tűnik a hit és a politika világát sokkal jobban el tudja választani egymástól, mint például Kis János, aki bár nem hivő, az erlköcsiség előtérbe helyezésével, sokkal inkább annak tűnik.
Azt nem értem, hogy mit jelent, hogy Hack nem egészen magától távozott. Ilyet el sem tudok képzelni az SZDSZ-ben.
Gyanitom a szadi nem fekezni akarna ezt hanem inkabb meg radikalisabba tenni.De a koalicio maradni fog ,mert a mai helyzetben egy renkivuli valasztas biztos jobboldali gyozelem lenne ,inkabb attol tartok,hogy emiatt inkabb eppen elllenkezoleg eleg elvtelen megalkuvasok lesznek.
hát ez az. még meg sem választották, már minisztercserékről és kormányátalakitásról beszél.
Fodornak szerintem nincs igazi programja. bizonyos ügyeket felkarol, bizonyos ügyekben ügyesen próbálja pozicionálni magát, hogy karakteresnek tűnjön, miközben nem az.
a legjobb példa az új kormányzati negyed. nem mond semmi ellenrévet, hanem arra a demagógiára épit, hogy jaj a szegény megszoritott nép, mit szól hozzá...
egyetlen távozót sem sajnáltam. azokat tisztelem, akik maradtak, főleg azokat, akik sokat dolgoztak az SZDSZ-ért, képesek voltak komprumisszumokat kötni, akiknek még a politika legmocskosabb bugyraiba sem volt büdös lemerülni céljaik megvalósitásáért.
Hallgatván Fodort a Kontrában, sajnos kiderül, hogy semmi ütős tartalmi programja nincs, még a tematizálás szintjén sem.
Azért természetesen neki drukkolok, hiszen a Kóka-átvételt valakinek meg kéne állítani. De azért magukhoz nyúlhatnának már, illetve a külföldi forrásokhoz, hogy valamit tegyenek is, ha nyernek......
Mellesleg a koaliciot a partelnok nem mondhatja fel, az is csak a szadi orszagos ertekezletenek jovahagyasaval,csak a frakcio,ott meg fodornak csak egy szavazata lesz elnokkent is.
"a szociálisan jól teljesítő, jó intellektuális teljesítményt nyújtó rétegek és csoportok (akár származási kötődésű csoportok) képviselete a kádári etatizmus csecsszopóival szemben, még ha ezek teszem azt származási kötődésű destruktív szubkultúrák teljesíteni képtelen, alkalmatlan és erre szándékot sem felmutató tagjai is"
már-már kezd úgy tűnni, hogy a szadesz egy vegyesebb párt, mint a fidesz.
van, aki a csórókat szarná le, a másik arról beszél, hogy a szadesz mindig is a szegények pártját fogja. aztán előbbiek közül van, aki még mindezt szoft cigányozással is társítja :-)
+kerdeznem az itt feltuno kuldott-, es 1eb liberalis ooo, kitarto(tta)krol, hogy mikepp gondoltak a szadeszre (mint liberalis izeere) a tocsik ugy kapcsan...??? Jaaa...es kivancsifancsi lennek fodorka akkori, az emlitett ugyben tett nyilatkozatara is......mar ha volt neki...
Kedves phallus! Ez a duma például sokat segít a megismerésedben. Flaszterparaszt vagy.
Köpsz egyet a vidékre, de annyi csavar még pluszban van benne, hogy nem Mucsaröcsögét vagy Karakószörcsögöt, hanem Csíkbasznádot említed. Tömör bemutatásod lesz ez így. Ollé!
Kiválogat magának egy-két csoportot (kisebbségek), mert a nagyobbat (nemzet) nem meri
tudod a párt szó, a rész jelentésű latin pars szóból származik. miután az teljesen egyértelmű, hogy mindegyik párt a nemzet érdekét szolgálja, a különbségeket hangsúlyozzák, azaz, hogy milyen részérdekeket képviselnek.
Na, te is a Graves-kultusznak (plusz Frazer és Kerényi Károly) hódolsz, ennek örülök... Ezzel és így ezirányú megjegyzéseiddel is teljesen egyetértek, talán azzal a rezervációval, hogy a misztériumkultuszok nem voltak univerzalisztikusak, ugyanakkor talán egyikük sem volt olyan markánsan nemzeti (ezen persze alaposabban el kellene gondolkodnom), mint Izráel istenének és az ő népének viszonya. Ja és hogy szinkretisztikus misztériumvallási eredeztethetőségéből tudatosan és a megmaradt nyomok ellenére egyértelműen a zsidó vallás monoteisztikussá alakította önmagát.
De beszéljünk inkább Fodorról, ő keresztény és ráadásul ellenezte a zsidó kisebbségi kezdeményezést is...
Gyurcsány pl. szerette volna igazságügyminiszterré kinevezni Fodort
ha ez igaz is, valószinűleg csak azért szerette volna, hogy ugyanúgy elvegye az energiáját az ellenzékieskedéstől, mint ahogy pártbeli ellenfeleit leszerelte azzal, hogy miniszteri poziciót kaptak.
és ha 2010-ig megbukik Fodor vagy az általa képviselt irányvonal és egy számodra elfogadható irányzat kerekedik fölül?
nagyon nem örülök annak, hogy Fodor lesz az SZDSZ elnöke. de kétségtelen megérdemli, régóta kampányol, komolyan veszi. szemben Kókával, aki semmit sem tesz érte, ráadásul egyáltalán nem vagyok biztos, hogy alkalmas pártelnöknek.
Én inkább megvárom mi sül ki a dologból. Nem sok esélyt adok rá, de lehet, hogy ha Fodor végre az általa megérdemeltnek tartott pozicióba kerül, komprumisszumképes elnökként vezeti majd az SZDSZ-t.
persze az is lehet, hogy Kis Jánossal a háta mögött elviszi a Schiffer András és a hasonló elmebetegek által képviselt irányba a pártot, de akkor szerintem gyorsan megbukik...
Fodor most azért lesz elnök, mert nincs alternativája, úgyhogy ebből még semmi sem következik biztosan.
Azt gondolom, hogy definíciós problémákba ütköztél a liberalizmus és a nemzeti eszme kapcsolatának tagadása közben. Megjegyzés: ha valamilyen eszmerendszer ellen érvelsz, akkor nem szükséges azt "úgynevezett" jelzővel ellátni. Sok a jóból, mert ez itt például azt jelzi, hogy nem a liberalizmus ellen sorakoztatsz fel érveket. Na mindegy, valahol csak ki kell eresztened magadból az antiliberális horgadást...
Szóval már a cimberek és a teutonok is harcoltak a függetlenségükért, nem beszélve a makkabeusokról...mégsem tekintjük őket a nemzeti eszme előfutárainak. Sőt, ha az anglikán egyház életrehívását is a nemzeti eszme jelentkezésének tekinted, akkor időtlen időktől fogva voltaképpen a zsidó nép a nemzeti eszme legautentikusabb megjelenítője és örök példázata, hiszen a nemzeti vallást soha nem cserélték univerzalisztikus kultuszokra...
A nemzeti eszme természetesen nem azonosítható egyikkel sem, hanem a feudalizmusból szabaduló Európa önrendelkező közösségeken és polgári jogegyenlőségen alapuló berendezkedése, és mint ilyen, elválaszthatatlan a liberalizmustól.
majd otthon kikeresem (ha egyáltalán írt ilyet Ortega :), a guglival mindesetre nem találtam rá
addig is:
"Ahogy a század előrehaladtával elérkezünk a liberalizmus nagy teoretikusaihoz – Stuart Millhez vagy Spencerhez –, meglepődve látjuk, hogy amikor állítólag az egyént igyekeznek védelmezni, nem azzal érvelnek, hogy a szabadság az egyén javát és érdekét szolgálja, hanem épp ellenkezőleg, a társadalom javára és érdekére hivatkoznak. [...] Spencer híres "individualizmusa" mindvégig szociológiájának kollektivista környezetében vergődik. Végül is kiderül, hogy ő is, meg Stuart Mill is ugyanolyan szocializáló kegyetlenséggel kezelik az egyént, mint a termeszek némely társukat, akiket csak azért táplálnak, hogy aztán kiszívják az erejüket. Hát ennyire meghatározta a mindennél többre tartott kollektivitás az – egyébként önmagában is evidens – alapot, amely fölött a gondolataik oly naivan keringtek!
[...] Az említett szerzők inkább csak kapiskálták, mintsem látták, hogy a kollektíva nem azonos az egyének valóságával, egyszerű összegével, de nem tudták pontosan, hogy miből áll, és melyek a tényleges attribútumai. Másrészt, a kor társadalmi jelenségei eltakarták a kollektivitás igazi arculatát, mert akkor annak az volt az érdeke, hogy jól tartsa az egyéneket. Még nem érkezett el az idő, hogy minden szinten nivelláljanak, osztogassanak és fosztogassanak.
Ez az oka, hogy a "régi liberálisok" kellő óvatossággal közeledtek a mindenütt jelen lévő kollektivizmushoz. Ám amikor világosan kiderült, hogy mennyi az előnyös elem ebben a társadalmi jelenségben, az önmagában vett kollektivitásban, és mennyi a rettenetes, rémisztő hátrány, akkor az ember már csak egy gyökeresen új stílusú, kevésbé naiv és bölcsebben harcias liberalizmust tud elfogadni, olyat, ami már sarjadóban van a látóhatáron, és hamarosan ki is virágzik."
(kivirágzik, persze, de nem Magyarországon, nekünk az SZDSZ jut)
A hagyományos, konzervatív kötelékeken az egyház és a dinasztia uralmát meg a feudális viszonyokta értjük - hát igen, ezeket nem a liberális világszellem bomlasztotta fel, hanem a társadalmi és gazdasági viszonyok, de jól tették, hogy felbomlasztották. A nemzeti eszme éppen a magát a dinasztikus vagy hűbéri viszonyokkal szemben szabad és maga számára törvényt és rendet alkotó közösség ideológiája.
Ezeknek a dinasztikus dolgoknak ide most nem sok közük van, érdekesek és szívesen megismerkednék olyan vonatkozásaival, amelyeket érezhetően sokkal jobban ismersz nálam, de tartok tőle, hogy Fodor Gábor elnökké választásának kérdéséhez nem visznek sokkal közelebb...
Volt, hogy fejből idéztem tőle, nem én fordítottam, viszont örömmel megismerkedem azzal az idézettel, amelyet e gondolatmenetbe illőnek találsz - hátha én nem arra gondolok, amire te...
Értem én, mit akarsz mondan, de ez egészen egyszerűen nem igaz a liberalizmusra, mint számos irányzat valamiképpen mégis összefoglalható eszmei lényegére.
Ez az antiliberális mítosz egy eleme, tudniillik, hogy a liberalizmus nemzet- vagy közösségellenes lenne, és "minden érték szétrombolója" és így tovább...
Ennek a kialakulásáért részben felelősek a doktriner jogvédő vagy a közösségi gondolattól történelmi tapoasztalatok miatt megriadt liberálisok is, egyebek között ezért nem szavaznék soha egy Fodor-vezette liberális pártra, de a dolog akkor sem igaz.
Ellenkezőleg, a liberalizmus (az, amit én a számos ilyen néven nevezhető irányzatból prefderálok) elismeri és támogatja a szabad emberi közösségek szabad csoportjait, önazonosságuk felmutatásához való jogát, önkifejezésük és vallásos vagy vallástalan meggyőződésük szabad kifejezését és az államot is mint szabad és egyenlő méltósággal bíró egyének szabad és önmagának szigorú törvényeket szabó közösségét fogja fel.
Amit a liberalizmus nem tűr, az az, hogy egyes csoportok misztikus vagy spirituális vagy ki tudja, milyen küldetésükre hivatkozva a társadlomban mások nemzeti vagy egyéb kollektív azonosságát firtassák, ezekből maguknak előnyt és másoknak hátrányt kovácsoljanak, hogy ideológiai és vallásio preferenciákat erőltessenek másokra.
A "közjó" ájtatos felemlegetésével kapcsolatban Ortegát ajánlanám figyelmedbe, bár tudom, fejből szoktál tőle idézni, vagy hogy is van, te fordítottad?
szerintem, inkabb ne jelentse ki. es nyugodtan hangoztassak a liberalizmust, esetleg az meg jobb lenne, ha a mindez a cselekedeteikben is igy megnyilvanulna.
Én inkább azt mondanám, hogy a nacionalizmus - és annak is a kíméletlenebb válfaja - a liberális találmány utóhatása. A nacionalizmus biztosította a társadalomban élő egyének csoportkötődése helyett azt az új ideológiát, amit a hagyományos, konzervatív kötelékek felbomlásával az individualizmusnak meg kellett teremtenie. Már Eötvös is észlelte ezt. Ezért volt neki egy viszonylag emberarcúbb megközelítése, jóllehet ő sem tudta levetkezni teljesen a magatartását.
"A liberális gondolat tökéletesen tisztában van azzal, hogy az egyén a maga csoportjaiban és társadalmi viszonyaiban létezik és ezeknek az értékválasztásai és teljesítményi követelményei hatnak rá és viszont."
Elvileg igen, de gyakorlatilag nem ezt látni. Ezt sokkal inkább képviseli a konzervatív vonulat. Elég ha csupán megtekinted azokat az ún. "liberális agendákat", amikkel mostanában hozakodnak elő. Éppen ezeknek a társadalmi viszonyoknak (vagy mondhatnám status quónak) a semmibe vételéről és feláldozásáról van szó az egyén önemgvalósításának oltárán. Legalábbis retorikailag. Egyelőre. Ehhez elegendő megvizsgálnod azon csoportok törekvéseit, akik ezen modern liberális agendának a haszonélvezői.
Nem mond ellent de ez nem lesz egy jó vita, mert másodjára is csak szentenciákat alkotsz, méghozzá jelentésüktől egy "mégha nem is teljes mértékben"-nel megfosztva.
Az egyén szentségét nem tudom, melyik zsinat mondta ki, akár teljes mértékben,. akár nem teljes mértékben.
A liberális gondolat tökéletesen tisztában van azzal, hogy az egyén a maga csoportjaiban és társadalmi viszonyaiban létezik és ezeknek az értékválasztásai és teljesítményi követelményei hatnak rá és viszont.
Méltósága egy, de a méltósággal együttjár a felelősségtudat, a szabad akarat és választásaink következményeinek viselése valamint az önmaga által kiharcolt illetve közege által áthagyományozott személyes és társadalmi pozíció is.
És ez nem csupán ilyen nagy közösségek esetében érvényesül, hanem kisebbek esetében is. És akkor még nem is említettem a csoportpreferencia merőben szubjektív mivoltát, ami az indokolhatóságot támadja.
Nehéz dolog ez. Ezért is van az, hogy az itt tárgyalt csoport/párt/akármi azóta is küzd ezzel derekasan. Kiválogat magának egy-két csoportot (kisebbségek), mert a nagyobbat (nemzet) nem meri, mert az már túlzottan ellentmond az egyén mindenhatóságának, ámde ugyanakkor nem tudja igazából azt igazolni, hogy a kiválasztott csoportok kiválasztása milyen érvek/érdekek folytán ment végbe. Akár úgy is mondhatnám: a kiválasztók szája íze érvényesül ebben.
Ez a közjó szempontjából való, legitim és az állampolgári jogegyenlőségen alapuló distinkció. Csak úgy látszik, mintha "cionista cigányozás" volna, mivel valós társadalmi helyzetekről és szubkultúrákról alkot értékítéletet, a kívánatos teljesítmények előmozdítására és a destruktívak átalakítására.
"A kor Európáját mintegy behálózó, térségenként más és más színezetben jelentkezõ liberális gondolatkör az egyén szabadságjogait középpontba állító követelményrendszere a magának kollektív jogokat elérni kívánó, az egyén fölött álló nemzeti eszménnyel logikai ellentmondásba kerül."
Már ugyan miért ne férne össze a csoportpreferencia a liberális értékekkel?
A liberális értékek, nyilván magad is tudod, nem képeznek valamiféle egységes és összefüggő, ellentmondásmentes rendszert és meglehetősen nagy különbségek vannak liberális irányzatok között: a "liebrális értékek" fogamát gyakran azok alkalmazzák, akik valami szerintük ezzel inkongruens dolgot, mint pl. az alkotmányosságért és a közrendért való következetes fellépést, ráé szertnének sütni a liberálisokra....
Liberális pártok a közjó érdekében természetesen gondolhatják úgy, hogy egyik vagy másik társadalmi csoport érdekeit és értékrendjét helyes képviselniük, megjeleníthetnek egy sajátos csoport- vagy rétegszubkultúrát, tekinthenek egyes szubkultúrákat jobben teljesítőnek, másokat meg destruktívnak, és maguk is alkothatnak etalonokat, például a liberális és alkotmányos demokráciák következetes és akár preventív önvédelméét és aztán ezzel leht egyet érteni vagy nem egyetérteni...
Nyúljunk csak picikét vissza a régmúltba és nézzük meg, miképpen vélekedett például majd' 70 éve Cs. Szabó László a Nyugatban az akkori liberalizmusról. És az még korrektebb, a valóságtól kevésbé elszakadt liberalizmus volt. Ez a mai viszont!?
Nem fér össze a réteg/csoportpreferencia a liberális értékekkel. Ez, többek között, a nagy dilemma már bő két évszázada. Ezért nem képes továbbra sem a liberális attitűd megfelelő választ adni a nem egyén szintjén felmerülő kihívásokra. Már Eötvös is érzékelte ennek kettősségét. Azóta meg csak romlik a dolog. Mondom ezt szvsz.
LND/81: "És az meg köztudomású, hogy az SZDSZ állt ki leginkább minden időben az emberi jogok, és a rászorulók támogatása mellett."
Úgy bizony... :-)
Phallus/62: "Pl? Mert szabadelvűek és demokraták vagyunk, nem szenteskedő szittyák, vagy a mindenki buksiját simogató, a minden csóróért krokodilkönnyeket hullajtó demagóg, álszent populisták?"
"Az SZDSZ, mint írtam, nem néppárt, legfőképp nem parasztpárt."
Itt az ideje, hogy levetkezd az urbánus gőgöt és azonosítsd a nem budapesti/nagyvárosi közeget az értelmiségi léttel, illetve a kisvárosi/falusi közeget a parasztsággal. Látod, ez a hozzáállás is az, amely hozzájárult a számomra szívesen látott hanyatláshoz. A parasztság ma már elhanyagolható látszámú, de a szadesz-holdudvarban még szívesen (ki)használják a (fő)város-vidék ellentétet, az utóbbit a parasztsággal azonosítva. Nagy melléfogás, meg is van az eredménye. :-)
"Épp elég sok politikai formáció küzd azért, hogy minél több gumicsizmás x-et gyűjtsön. Mi nem igazán tudjuk őket megszólítani, de nem is nagyon akarjuk. Miért baj ez?"
Nem az a baj, hogy nem küzdötök - bár igazából érthetetlen, hogy az egyén szentségét istenítő ideológia miért kivételez városlakó és vidéki egyének között; de ez már legyen a te gondod -, hanem az, hogy ennek alátámasztásaképpen azt az agresszív (büdösszájú, ahogyan az egyik ismerősöm jellemezte volt) retorikát használjátok, ha őszinteségre kerül a sor, ami miatt a legtöbben elfordulnak tőletek. Talán újra kellene gondolni, hogy vajon a liberalizmus, ami nem kivételező, nálatok miért kivételező formában fordul elő. És talán el kellene azon is töprengenetek, hogy vajon tényleg a liberális értékeket képviselitek-e.
"Ez a párt pragmatikus párt."
Nem. Gerinctelen és megalkuvó. Főleg a vezetői (ifjú) gárda miatt. A többiek meg hallgatnak.
"Forrásaink szerint Szent-Iványi István biztosan nem indul el, viszont tudni lehet, hogy inkább Fodor Gábort támogatná. Magyar Bálint és Pető Iván ugyanakkor valószínűleg inkább Kóka Jánosnak szavazna bizalmat. Horn Gábor kérdéses, ő azonban bárkivel képes lenne együttműködni SZDSZ-es vélekedés szerint"
Ez sokat nem jelent, az az erdekes ,.hogy a mezei talpas kuldottek kit tamogatnak es van egy sanda gyanum egy outsidert,mint Koka nem tamogatnanak.Mas volt a szitu amikor Fodor Kuncze ellen indult aki belso ,jol beagyazodott vezeto volt.
Dehogyis csirkefogók. Szegény naívak, akik még tényleg hisznek abban, amit ma már a szabaddemokratáknál csak pár ember képvisel tiszta lelkiismerettel. Szimplán meg vannak vezetve ők is, mint minden párt rajongótábora. Te is más vagy, te sem vagy más, mint szólott volt a klasszikus.
"Mert szabadelvűek és demokraták vagyunk, nem szenteskedő szittyák, vagy a mindenki buksiját simogató, a minden csóróért krokodilkönnyeket hullajtó demagóg, álszent populisták?"
Igen, így látják magukat azok, akik szabaddemokraták. a külsősök pedig azt látják, hogy mindenféle körmönfont és józan paraszti észtől idegen elvi felfogást másokra puhán erőszakos módon oktrojálni kész, magukat mindenttudó (és mindent jobban tudó) szerepbe láttatni vágyó, a klasszikus liberalizmus nemesnem tűnő elveit sikeresen silányító demagó és álszent populisták gyülevész hada a szabaddemokrata bázis. És ebben nem a naívak a hibásak, hanem a fej, amitől a többi is bűzlik. Olvasd el Schiffer András január 5-én megjelent cikkét az ÉS-ben (más újságot is ajánlhatnék, de úgy vélem, nem forgatják elvhű szadeszosok azokat).
"5%-ra. Ugyanis ez nem egy néppárt. Nézz körül Európában, hány százalékuk van a liberális pártoknak (pl. FDP)."
Pedig nagyon aspiráltak még az ősidőkben olyan szerpre, amilyeneket a klasszikus néppártok töltenek be. Nagyon feldobta őket, hogy az első szavazásnál a választók majd' negyede őket preferálta. Úgy vélték, már akkor is tévesen, hogy egy általuk képviselt liberális politikának még ennél is nagyobb lehet a népszerűsége. Csupán azt hagyták figyelmen kívül, hogy az első eufóriák után felmerülő kérdésekre az általuk képviselt ideológia nem képes vonzó alternatívát nyújtani. Ennek is köszönhető, többek között, az, hogy mostanára leerodálódtak a bejutási küszöb szintjére (amit egyáltalán nem bánok, szvsz). Ezek után nagyon magától értetődő az a magyarázkodás, miszerint nem célozták meg a néppárti státuszt. De igen. Sőt! Továbbmegyek: Kötelességük volt megcélozni. Csak nem jött be és most ezzel az eléggé béna magyarázkodással igyekeznek az elmúlt másfél évtized elqrtukjait igazolni. Önáltatás, nem más.
"Sajnálom Kiss Jánost, méginkább Tölgyessit, de nem hullajtok egy könnycsepet sem azokért a tagokért, vagy törzsszavazókért, akik anno az szdsz-ben csak a harcos antikommunistát látták. Ezektől mára megszabadultunk."
Nem sajnálnotok kellene, hanem inkább tanulnotok tőlük. Tölgyessynek nemrégiben jelent meg egy összegyűjtött kisokosa (válogatott cikkek és effélék) az elmúlt évek általa írott publikációiból és eléggé megdöbbentő látni, hogy mindazon események, amiket ő a szabaddemokraták tevékenysége során a pártra való kihatással előrejelzett, szinte teljes egészében beigazolódtak. Számomra igazán nagy reveláció volt - Tölgyessy megérdemli, hogy nagyon komolyan vegyék az elemzéseit, mert igen jó eséllyel látja meg a várható implikációkat. Ti jártatok pórul, hogy nem tartottátok őt - és Kis Jánost - a magatok köreiben. A jó koponyák elidegenítésében, illetve a szavazóbázis tudatos/tudattalan leamortizálásában nagyon élenjártak a vezetők és a küldött hölgyek/urak.
"Hogy ki változott többet Fodor, vagy Orbán. Ítéld meg magad. Mi most is tagjai vagyunk a Liberális Internacionálénak."
1993-ig be sem akartatok lépni. Addig azon ment a tipródás, hogy a szocialista, vagy a liberális legyen-e. Majd előkeresek egy igen jó elemzést arról, hogy valójában kik is alkotják azt a harcos élcsapatot, akiknek sikerült a szabaddemokraták jelenlegi pozícióját kiharcolniuk. De előlegben annyit: posztkádári belsős csapat.
Mitol tanult volna bele? Kepviselokent eluldogelt teljes passzivitasban minden tevekenysege kimerult abban,hogy idonkent irt egy egy cikket valami ujsagba.
Szerintem ki kellene mondani, hogy az SZDSZ a nagytőke, a nagy munkaadók pártja, azoké, akik az országot ténylegesen mozgatják, ezzel lehet stabil 7-8 százalékot hozni, a többi meg már ajándék.
Pusztán a liberalizmus, szabadságeszmény és társaik nem elegendők, mert más pártok is ezt szajkózzák, és ebben nagy a keveredés.
És azt gondolod, "Gábor" majd kimondja ezt vagy bármi effélét?
A liebralizmus, szabadságeszmény ésatöbbi azért nem elegendő, mert következmények nélküli sületlenségeket beszélnek és magukat univerzális alapértékek hordozóiként tüntetik fel, meglehetősen nevetségesen.
Felelősséggel az adott politikai térben téttel bíró és cselekvési straégiával társítható következetes önmeghatározásra van szükség.
Ilyen lehet az atlantizmus, az antiglobalizmusellenesség, a harmadik világbeli impotens despotizmusok korlátozásának nemzetközi koalíciójával való egyetértés, az antiklerikalizmus, a szociálisan jól teljesítő, jó intellektuális teljesítményt nyújtó rétegek és csoportok (akár származási kötődésű csoportok) képviselete a kádári etatizmus csecsszopóival szemben, még ha ezek teszem azt származási kötődésű destruktív szubkultúrák teljesíteni képtelen, alkalmatlan és erre szándékot sem felmutató tagjai is. Mely utzóbbiaknak a teljes polgári jogegyenlőség felelősségteljes méltóságát kínálhatná(n)k, és azt haogy ha megdolgoznak a méltó életért, akkor mindenkivel egyenlően és háborítás nélkül élvezhetik azt.
Sokan voltak. Kevesen vannak. Én, szerencsére, ezt a hibát ne követtem el. Meg azt sem, hogy a többi pártra szavazzak. Egyik sem nyújtott emlékezetes teljesítményt, látatlanban meg az ember nem adja akárkinek oda a nagyon fontos voksát. De ez itt most off.
Ha Fodor nyerne, itt a színetek előtt ünnepélyesen fogadom, hogy soha többé nem szavazok rájuk.
Másra se nagyon, legfeljebb, ha a Fideszt kitakarítják a korporativista-nacionálbolsevista groteszk spirituális vezetőtől és sleppjétől, és Tölgyessyt teszik meg elnöknek, akkor rájuk.
Rég volt már az az Elvi Nyilatkozat, kedves Libera... Ma már legfeljebb pántlikának hasznosul, hogy durvábbat ne mondjak...
Ma már ott tartunk, hogy az utcán levőket ütlegelni üdvös, függetlenül attól, hogy vandálok-e. A vandálok előtt behúzott farokkal sunyog a Kuncze úr ideálját megtestesítő rendőrség.
Ezzel szemben a kudarctól frusztrált rendőrök csak hadd ütlegeljék a tüntetéseken részt sem vett óvóbácsit, a munkából hazatérő boltost, meg a metróból kifelé igyekvő, a felszíni eseményekről mit sem tudó járókelőt... Kuncze úrtól csak dicséretet kapnak majd ezért.
Hát, ennek a konglomerátumnak már az se sokat használna, ha egy arkangyal lenne a vezetője. Persze, Fodor próbálkozhat. De nem sok esélye lesz a négyek ellen, nagyjából olyan bábelnök lesz, mint Hiller az MSZP-ben. Utóbbi Gyurcsány engedélye nélkül már a cipőfűzőjét sem kötheti meg...
"az SZDSZ állt ki leginkább minden időben az emberi jogok, és a rászorulók támogatása mellett."
Lovasroham a gyülekezési jogukat gyakorló polgárok ellen. Kuncze szerint nem kellett volna kimenni az utcára. Aki kapott a viperából, azt kigúnyolják. Gergényit kitüntetik. Az ez ellen tiltakozó Szent-Iványit fúrják. Ennyit az elvekről.
A szocialisták ugyanolyan "alanyi jogú" támogatásokat szeretnének, mint a Fidesz. Nem a gáz- vagy jegyárakat kell támogatni, hanem a valóban szegényeket - például Solt Otília vagy Csalog Zsolt szellemében.
Hát ezt - mármint a szélkakaskodást - minden parlamenti pártra el lehet mondani, de az SZDSZ-re a legkevésbé. Az SZDSZ ma is kapitalista párt - ezt már az MSZMP-vel szemben is képviselte, de akkor még az MSZMP olyan állampárti volt, mint most a Fidesz. És az meg köztudomású, hogy az SZDSZ állt ki leginkább minden időben az emberi jogok, és a rászorulók támogatása mellett.
Ezzel a szolidaritással vigyázni kell, meg kell hagyni a szociknak, mert például emelkedő fővárosi közmű, bérlet,s tb tarifákkal, vagy az EÜ-költségek bevezetésével kurvára nehéz lesz ezt a szolidaritást hitelesen képviselni. Ez egy könnyen és látványosan megtámadható pozíció, mit az ellenfél kíméletlenül kihasználna.
Mint kifejtettem: nem "csak", e kell egy szilárd társadalmi bázis, mert arra, hogy "szabadság", minden párt mondhatja, hogy ő képviseli aztán leginkább.
Jelenleg éppen az SZDSZ hosszú távon tervezhető társadalmi bázisának hiánya a baj, mert az értelmiség ezt nem tudja biztosítani.
EYÉBKÉNT:
Ki, ki mögé áll?
A FigyelőNetnek egy szabad demokrata politikus elmondta: a programok alappontjai nem valószínű, hogy jelentősen eltérnek majd, ezzel együtt nagy szerepük lesz a döntésben. Az sem mindegy, hogy melyik aspiráns mögé áll be a párt valamelyik hangsúlyos szereplője, mint például az állásfoglalástól tartózkodó Kuncze Gábor vagy Demszky Gábor. Forrásaink szerint Szent-Iványi István biztosan nem indul el, viszont tudni lehet, hogy inkább Fodor Gábort támogatná. Magyar Bálint és Pető Iván ugyanakkor valószínűleg inkább Kóka Jánosnak szavazna bizalmat. Horn Gábor kérdéses, ő azonban bárkivel képes lenne együttműködni SZDSZ-es vélekedés szerint.
Kétesélyes verseny
„Az esélyeket megítélni nem könnyű kívülről, de az biztos, hogy bármelyik jelölt lesz is a párt elnöke, nem csupán a kampányban, de az azt követő ’hétköznapi’ koalíciós munkában is rendszeresen láthatóvá kell majd tennie a két kormánypárt közötti különbséget annak érdekében, hogy a potenciális szavazók előtt igazolja az SZDSZ politikáját. Nem biztos ugyanakkor, hogy a most megválasztott elnök vezeti a pártot a 2010-es választások előtt, hiszen addig még lesz egy újabb tisztújítás az SZDSZ-ben” – hangsúlyozta Gyulai Attila. Pártbéli forrásaink szerint egyelőre teljesen kétesélyes a küzdelem. Egyikük szerint ha egy-két héten belül lenne az elnökválasztás, akkor biztos Fodor Gábor nyerne, a március 31- április elsejei elnökválasztásig azonban még hónapok vannak hátra.
Pro és kontra
Liberális forrásaink szerint míg Fodor Gábor a filozofikus, liberális értelmiségi vonalat képviseli, addig Kóka János inkább a liberális gazdaságra, a tőkére, és a vállalatokra helyezi a hangsúlyt. Kuncze Gábor a liberális párton belül tudta integrálni ezt a két vonalat, ezért egyesek szerint bárki is lesz az új elnök, mindenképpen konszenzusra kell jutnia a másikkal.
Kóka: rutintalan és népszerűtlen
Kóka János információink szerint február elején jelenti be, hogy elindul az elnöki posztárt. A gazdasági miniszter előnyének tartják párton belül, hogy ismeri a tőkéseket és a vállalatok vezetőit, ezáltal meg tudja szólítani őket. Ez azért lehet jó, mert Magyarországon jelenleg nincs olyan párt, ami a gazdagabb felső vállalkozói rétegnek lenne a pártja. A gazdasági miniszter hátrányaként könyvelik el viszont, hogy egy népszerűtlen kormány népszerűtlen minisztere, ráadásul nemrég került be a politikai életbe és még nincs rutinja. Lapunk egy másik belső forrása szerint Kóka János ellen szól az is, hogy egész napját a minisztersége tölti ki, így nem tudna eléggé a pártra koncentrálni. Ha viszont lemondana a miniszterségről, nem tudna értéket hozzáadni a párthoz. Ráadásul elnökké válásával félő, hogy a párt egyarcúvá válna, ami nem tenne jót neki.
Fodor: nem elég kompromisszumkész
Fodor Gábor ezzel szemben a nap 24 órájában pártelnök lehetne. A politikus „előnye”, hogy a liberális értelmiségi réteget meg tudja szólítani, ráadásul már nagy tapasztalata van a politikában. A tagoknak ugyanakkor nem szimpatikus, hogy állandóan bírálja, kritizálja a pártot. Ő úgymond a szakadár, aki mindig szembe megy a többséggel. Ráadásul nem kompromisszumkész, amire pedig szükség van, ha az SZDSZ fenn akar maradni. Egy másik vélekedés szerint azonban éppen Fodorra lenne szükség a párt népszerűségének növeléséhez, hiszen a korrupcióellenes és jogvédő politika hiánya sok szavazatot elvitt az SZDSZ-től az elmúlt években.
Ki biztosítaná a párt jövőjét?
"Az SZDSZ legnagyobb problémája, hogy továbbra sem képes azt a 10-15 százaléknyi szavazóréteget megszólítani, akik bizonyítottan liberális attitűddel rendelkeznek. Az elmúlt években visszaszorult azon szimbolikus ügyek képviselete, amelyek a liberálisan gondolkodók számára az érzelmi, kulturális azonosulást tennék lehetővé, megalapozva az elkötelezett, identitás-alapon kötődő szavazótábor kialakulását. Vélhetően ezen ügyek erőteljesebb képviselete hozzájárulna ahhoz, hogy 2010-ben az SZDSZ ne kerüljön ismét veszélyesen közel az ötszázalékos küszöbhöz" - véli Budai Bernadett.
Azóta fordult a világ, s az szdsz is szélkakaskodott egy kissé...
Az, hogy a nagytőke két tál lencséért megvásárolja a szegények szavazatait, miközben gátlástalanul tékozolja az ország javait a saját harácsolása érdekében...
Hajjaj, szegény elvek. Benneteket eladtak a zsozsóért. Vajon most a zsozsót oda fogják adni az elvekért?
Az SZDSZ ma is a kapitalizmus pártja, a nagytőkéé is. Én nem erről beszélek. Hanem arról, hogy ezen kívül még az SZDSZ a jogállamiság, az emberi jogok, a szegényekkel való szolidaritás pártja is. Legalábbis az alapításkor elfogadott Elvi Nyilatkozat szerint.
Szerintem ez egy közkeletű tévhit. Gyurcsány pl. szerette volna igazságügyminiszterré kinevezni Fodort, de ezt az SZDSZ "mainstream" - Magyar Bálint és tsai - megakadályozta. Kóka SZDSZ-be kerülése mögött szerintem a Sulinet Expressz révén történt jó kapcsolatai állnak: ezen gazdagodott meg. (Nemcsak ő.)
Hát nem szavaztam rátok 2004-óta, de szivesen látnám Fodor Gábort, mint szadesz elnököt. Talán egyszer lesz végre egy valódi liberális elkötelezetten demokrata párt..újra...
Ugyanakkor, mint azt már többször jeleztem, az SZDSZ-nek (a német liberálisokhoz hasonlóan) lassan meg kellene határozniuk azt a szilárd célcsoportot, amire elsősorban épít, és ahonnan esetleg még további szövetségeket nyithat, mert ez így nagyon esetleges.
Szerintem ki kellene mondani, hogy az SZDSZ a nagytőke, a nagy munkaadók pártja, azoké, akik az országot ténylegesen mozgatják, ezzel lehet stabil 7-8 százalékot hozni, a többi meg már ajándék.
Pusztán a liberalizmus, szabadságeszmény és társaik nem elegendők, mert más pártok is ezt szajkózzák, és ebben nagy a keveredés.
De azért azt tudod, hogy Fodor győzelme esetén előállhat esetleg egy "kettős" állapot, mivel nem nagy titok, hogy Gyurcsány sokkal inkább a Kóka-körhöz kötött, mint Fodorhoz.
Ezt nem fogja tudni ukkmukkfukk felmondani. Vagyis nagy kérdés, hogy ha Gábor győz, akkor vajon Kókáék odaállnak-e mögé vagy megbuktatására játszanak, hiszen idő van bőven.
Az SZDSZ, mint írtam, nem néppárt, legfőképp nem parasztpárt.
Épp elég sok politikai formáció küzd azért, hogy minél több gumicsizmás x-et gyűjtsön. Mi nem igazán tudjuk őket megszólítani, de nem is nagyon akarjuk. Miért baj ez?
életidegen ideológia
Ez a párt pragmatikus párt. Nincs is ideológusunk.
A személyes ismerőseim közül nagyon sokan ingyen plakátoztak nektek
A csirkefogók!
azokban az ellenszenves dolgokban
Pl? Mert szabadelvűek és demokraták vagyunk, nem szenteskedő szittyák, vagy a mindenki buksiját simogató, a minden csóróért krokodilkönnyeket hullajtó demagóg, álszent populisták?
egy jobb sorsra érdemes, értelmes személyeket magához vonzó egykori középpárt hová küzdötte le magát.
5%-ra. Ugyanis ez nem egy néppárt. Nézz körül Európában, hány százalékuk van a liberális pártoknak (pl. FDP).
Sajnálom Kiss Jánost, méginkább Tölgyessit, de nem hullajtok egy könnycsepet sem azokért a tagokért, vagy törzsszavazókért, akik anno az szdsz-ben csak a harcos antikommunistát látták. Ezektől mára megszabadultunk. Elvándoroltak a kisgizdákhoz, miéphez, és végül kikötöttek az FMPSZ-nél. Szószerint. A 90-es tagságunk zöme (csak nálunk az alapszervezetben) már valamilyen jobb-széljobb pártot erősít.
A helyi fidesz elnök is nálunk kezdett, nem került be az ÜT-be, lelépett a fideszbe. Ott már elnök, tavaly még két évre honatya is lett. Ő is jól járt, mi is.
Hogy ki változott többet Fodor, vagy Orbán. Ítéld meg magad. Mi most is tagjai vagyunk a Liberális Internacionálénak.
Te ugyanolyan jól tudod, mint én, hogy Gyurcsánynak a levegővételhez is szüksége van az SZDSZ-re. A koalíció partnert képviselő elnököt nem lehet "ellehetetlíteni", az Gyurcsány - és esetleg a koalíció - bukásával járna.
Ugyanakkor, volt a beszélgetésnek egy - ki nem fejtett de fontos része: legyen-e az SZDSZ elnöke a kormány tagja?
Kuncze nem akart lenni, mert anélkül is tudta érvényesíteni a párt befolyását (pl: Kókán keresztül is), de ha Fodor nyer, akkor nagy kérdés lesz, hogy lemondjon-e a kormánytagsággal járó fontos befolyásolási és erőforrás diszpozíciós pozícióról, és hogy miként viszonyul ehhez Gyurcsány? Vajon Hyurcsány melyik körnek fog inkább kedvezni, ha Fodor nyer?
Mert ha Kókának, akkor Fodort egy év alatt el lehet jelentékteleníteni, kvázi meg lehet buktatni, mert nem fog tudni elérni semmit.
Bevetették... elég gyenge és tájékozatlan volt. Szegény, még a (politikailag halott) Demszkyre hivatkozott, aki időnként agyamenten, az SZDSZ (Molnár Lajos, egészségügyi reform) ellen politizál... Szerintem Magyar Bálint be van szarva, megszűnőben van a de facto egyeduralma.
Hehehe... Hányszor, de hányszor hallottuk ezt az elmúlt sok-sok évben =lásd: Bayer Zsolt pezsgőinek sorsát!) - oszt mégis... Szóval, ha ez leköt benneteket 3 évig, az nagyon jó.
• Szent-Iványi István • 2007. január 19. Fodor Gábor • 2007. január 19.
Az SZDSZ tisztújítás előtt áll. A mostani vezetőváltás több kell, hogy legyen egyszerű vezetőcserénél: egy korszak zárulhat le március végén a magyar liberálisoknál.
A szerzők: országgyűlési képviselő (SZDSZ) és európai parlamenti képviselő
Egy korszak, amelyben az SZDSZ gyakran úgy próbálta megelőzni támogatottságának csökkenését, hogy félszívvel képviselte a népszerűtlennek vélt szabadelvű álláspontot. Amelyben jó néhányszor feladta a politikai erőt jelentő következetességet a rövidtávon célravezetőnek tűnő előnyökért. A rövid távú előnyök azonban hosszabb távon rendre hátránynak bizonyultak. Most újra meg kell győznünk a kétkedőket, hogy a magyar liberalizmusnak nemcsak büszke múltja van, hanem jövője is. Itt az ideje, hogy megújítsuk a magyar liberális pártot: erre ma, bő három évvel a következő parlamenti választás előtt jobb esélyünk van, mint az elmúlt években bármikor.
A feladat az SZDSZ megújítása, a tét azonban az ország jövője. A tavalyi ősz rámutatott a magyar demokrácia sebezhetőségére. Felelős politikus ilyenkor szembenéz a történtekkel, és levonja belőlük a tanulságokat. Ha ezt megtesszük, arra a következtetésre jutunk, hogy nemcsak az SZDSZ politikáján kell változtatni, hanem a kormányén is.
Az előző év demagóg, a választópolgárokat infantilizáló választási kampányai, a balatonőszödi miniszterelnöki beszéd és a nyilvánosság elé kerülésére adott ellenzéki reakció az alig több mint másfél évtizedes magyar demokrácia akut szervi gyengeségéről árulkodnak. Arról, hogy Magyarországon nincsenek rendben a dolgok. A politikusok többsége olyan társadalmi elvárásoknak kíván megfelelni - némelyek pedig olyan társadalmi elvárásokat igyekeznek gerjeszteni -, amelyeket nem lehet és nem is szabad elfogadni. Az előző ciklus MSZP- SZDSZ kormányának gazdaságpolitikája kudarcot vallott. Eljött az igazság pillanata. A kormány által folytatott költségvetési és jövedelempolitikáról kiderült, hogy tarthatatlan, a kormánykoalíció pedig látványos hitelvesztést szenvedett el.
Sovány vigasz, hogy a minket kritizáló ellenzék ezt a fenntarthatatlanul nagyvonalúnak bizonyult költségvetési és jövedelempolitikát is kevesellte, azaz - elvben - nálunk is nagyobbat hibázott. Amíg azonban a mindenkori ellenzéken elegendő az elveit számon kérni, addig a kormányoldal a cselekedeteiért is felel. Nem utasíthatjuk el ezt a felelősséget, és nem mondhatjuk azt az önkormányzatokból kibukott barátainknak, köztük jó néhány kitűnő polgármesternek és képviselőnek, hogy az ellenzék ármánykodásának lettek az áldozatai. A hitelvesztés, ami kipenderítette őket a pozíciójukból, jelentős részben a kormány - s benne az SZDSZ - helytelen politikájának következménye volt. Asszisztáltunk a felelőtlen kormányzati költekezéshez, és hallgattunk róla, hogy az ország lassan, de biztosan halad az államcsőd felé. A kormány hitelvesztése mindenekelőtt az ezzel való szembesülés drámai élményéből fakadt.
Ennek a folyamatnak az eredményeképpen Magyarország eltávolodott az európai demokráciák normáitól. Nem pusztán gazdaságpolitikai értelemben - bár az uniós gazdaságpolitikai követelmények teljesítésében egyetlen más EU-tagország sem teljesít olyan rosszul, mint mi -, hanem a közállapotaink minőségét illetően is. 2006 őszének egyes pillanataiban Magyarország inkább hasonlított egy anarchiába süllyedt kelet-európai államra, mint egy konszolidált demokráciára. A huligánok által elfoglalt Magyar Televízió, az utcai randalírozás és az általában törvényes, de számos konkrét esetben jogsértő rendőri fellépés, illetve az utóbbit mentegető budapesti rendőrfőkapitány nyilatkozatai a közállapotok eldurvulásáról szóltak.
2006 forró ősze, a forradalom évfordulóján történtek világszerte egyenes adásban közvetített szégyene mindannyiunk közös kudarcát jelentik. Kormány és ellenzéke egyaránt sikertelennek bizonyult a közélet demokratikus normáinak megvédelmezésében. Az SZDSZ vezetői a rendőrségi vizsgálat során elmarasztalt főkapitány melletti fellépéssel tovább kockáztatták a jogállami értékek mellett elkötelezett liberális szavazók egyébként is ingatag bizalmát. Ez nem fordulhat elő még egyszer. Az SZDSZ legfontosabb feladata az alkotmányos demokrácia és a liberális szabadságjogok védelme: ha ebből engedünk, az általunk kezdeményezett reformok is hitelüket vesztik.
A megújuló SZDSZ egyetlen számottevő politikusát sem nélkülözheti. Senkit nem akarunk kiszorítani. Nem nevezzük magunkat sem jobb-, sem baloldali liberálisnak: jelző nélküli szabadelvűek vagyunk, akik értéknek tekintik, hogy az SZDSZ tagjai a közös értékrend különböző elemeit tartják fontosnak. Mindenkire szükség van. Szívesen együttműködünk régiekkel és újakkal egyaránt. Az SZDSZ a magyar liberálisok pártja: az új vezetés feladata lesz meggyőzni őket, hogy valóban a sajátjuknak érezhetik.
Amikor tavaly júniusban megalakult a második Gyurcsány-kormány, mindannyian támogattuk, hogy gyökeresen új korszak kezdődjön a baloldali-liberális kormányzás történetében. A kormányprogram reformelkötelezettsége, a miniszterelnök önkritikus megnyilvánulásai és az államháztartási stabilizáció szükségességének gyors és határozott bejelentése arra utaltak, hogy a felelőtlen ígéretverseny után kezdetét veszi a felelős kormányzás. A reformok végrehajtásához azonban szükség van a közbizalom helyreállítására, s ennek érdekében a kormány még nem tett meg mindent. A választók még nem tudhatják biztosan, hogy nem az őszödi beszédben oly plasztikusan jellemzett kormányzás folytatódik-e tovább.
Nekünk, liberálisoknak minden más politikai szereplőnél komolyabb érdekünk fűződik a reformkormányzás sikeréhez: ez ad értelmet kormányzati szerepvállalásunknak, és ez hitelesít minket a választóink előtt. Az általunk irányított egészségügyi és gazdasági tárcák reformjai nélkülözhetetlenek a kormányprogram sikeréhez. Az SZDSZ-en belüli erőviszonyoktól függetlenül támogatjuk a reformokat végrehajtó liberális minisztereket.
Az SZDSZ a kormányprogram többi elemének megvalósulásához is kész hozzájárulni: támogatjuk a közigazgatás reformját és az önkormányzati rendszer ésszerűsítését; az előző ciklus liberális reformjai után szorgalmazzuk a közoktatás, a felsőoktatás és a szakképzés további korszerűsítését; elengedhetetlennek tartjuk egy méltányos, fenntartható és a jogbiztonság követelményének is eleget tevő nyugdíjrendszer kialakítását; helyeseljük a gyengék és kitaszítottak védelmét szolgáló szociális ellátások értékének növelését.
Mi, liberálisok akkor sem fogadjuk el az emberi jogok megsértését, ha politikai ellenfeleink támogatóinak jogait tiporják lábbal. A közrend védelmét nem a rendőri jogsértések elnézése szolgálja, hanem az önkényeskedést meg nem engedő, a rendőrséget és a randalírozókat egyaránt szigorú jogállami normák közé szorító fellépés. A jogállami normákat azonban nekünk, a politikai élet főszereplőinek is komolyabban kell vennünk az eddigieknél: nem mondhatunk le a párt- és kampányfinanszírozás reformjáról, mert e nélkül nem állítható helyre a demokráciába vetett bizalom.
A legnagyszerűbb kormányzati programok is hatástalanok maradnak, ha nem sikerül konszolidálni a közéletet. Az európai politika alapját az egymást egyenjogúnak elismerő politikai ellenfelek folyamatos párbeszéde jelenti. Az ellenzéki jogokat nem kell kiérdemelni: azok a liberális demokrácia alapelveiből fakadnak, s ezek az alapelvek akkor is fontosabbak a pillanatnyi hatalmi érdekeknél, ha miénk a kormánytöbbség. Az ellenzék irányában nem látszatlépésekre van szükség, hanem aprólékos bizalomépítésre. A felelősség, mint mindig, most is elsősorban a kormányé. A bizalomépítés technikája egyebek között a legfontosabb közintézmények működtetésére irányuló, kompromisszumokon alapuló megállapodások létrehozása lehet. Ahogyan a 2005-ös köztársaságielnök-választáskor szorgalmaztuk az egyeztetést az ellenzékkel, most is javasoljuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökének jelölését megelőzően a miniszterelnök konzultáljon az ellenzék képviselőivel. Javasoljuk és elvárjuk, hogy a kormány érdemi együttműködésre törekedjen az ellenzékkel az európai uniós források felhasználása és a hosszú távú reformok előkészítése során.
Őszintén kell beszélnünk a választókkal, és őszintén kell szembenéznünk a saját felelősségünkkel. Magyarországnak a reformok mellett bátran kiálló, az alkotmányos demokrácia értékeiből nem engedő liberális pártra van szüksége. Nem ígérünk könnyű álmot, amikor egy új és hiteles SZDSZ megteremtéséhez kérjük a szabad demokraták támogatását. Hiszünk abban, hogy az SZDSZ megújulása nemcsak a párt politikusainak és tagságának érdeke, hanem a demokratikus jogállam és a szabad piacgazdaság minden magyarországi hívének.
1) "A gyöngyösiek tudják: Fodor Gáborral csak nyerni lehet!"
2) "Az SZDSZ által kezdeményezett és a kormány által megvalósított adócsökkentések pedig azt is jelentik, hogy kevesebb bevételből gazdálkodhat az állam – itt az ideje, hogy saját magán karcsúsítson. Kevesebb parlamenti és önkormányzati képviselő is el tudná végezni a jelenlegi feladatokat, ráadásul jóval hatékonyabban. Hiszem, hogy az állami szférának a köztársaságot és annak állampolgárait kell szolgálnia, nem pedig saját magát."
3) "Szívesen látom fogadóóráimon: minden hónap utolsó péntekén 13-16 óra között."
Ej, ez a kemény három óra egy hónapban! Mindenkinek ilyen serény emberre van szüksége, aki az ujját tartja a választókörzete ütőerén és nem a fogait. :-)
Többek között ez a lesajnáló, urbánus gőggel teli hozzáállás az (párosulva a kíméletlen igazságérzet kíméletlen közlésével és annak implikációinak nagyközönséggel való megetetésével, illetve torkán történő lenyomásával), ami miatt a szabad demokratákra úgy tekintenek ma, mint életidegen ideológia belterjes közösségének kiszolgálóira. És tegyük hozzá: nem alaptalanul.
Igen, ismerlek titeket. Nagyon sokat közületek. A személyes ismerőseim közül nagyon sokan ingyen plakátoztak nektek a választások idején, mert ők még naívan hisznek azokban az ellenszenves dolgokban, amiket mostanában képviseltek. Majd kiábrándulnak ők is. Személy szerint sajnálattal vegyes szánalommal nézem, hogy egy jobb sorsra érdemes, értelmes személyeket magához vonzó egykori középpárt hová küzdötte le magát. És ehhez ti asszisztáltatok, küldött urak/hölgyek.
Figyelj csak! A csirkefogózás nem itt kezdődik, hanem lejjebb, a 17-es beírásnál, amit az a nick volt szíves tenni, aki a szabad demokraták tevékenységét nem elfogult szemmel nézőket egy kalap alá véve lecsirkefogózta. Amit tőlem olvashatsz, erre volt reagálás, és ezt te az attitűdöddel csak megerősítetted. Van két opció. Egy: Mész a mea culpába. Kettő: Beszéljük meg mc nélkül! Te melyiket választod?
"Az egyik megoldás az lehet, hogy azért, mert ennek a pártnak a tagsága még silányabb hülyékből és csirkefogókból áll."
Azt hiszem, igazam volt, amikor ezt írtam, hiszen nem nagyon mutattál nagyon magas nívót. De azért, természetesen, szurkolok neked/nektek, hogy FG legyen a főnök a brancsban. Igazi erélyes kéz kell, hogy a rég elmúlt 24% környékére feltornázzátok magatokat, küldött urak. FG ilyen erélyes és határozott jelölt. Sok sikert! :-)
Az a baj, hogy amikor neked nem tetsző véleménnyel találkozol, hajlamos vagy azt hinni, úgy gondolni, hogy az azt képviselő besorolható oda, ahová a te nem tetszőket egybeveszed. Márpedig ez butaság, hiszen attól, hogy egy adott személyt, vagy csoportot valaki nem szeret, még nem biztos, hogy a másikkal egyetért. Miért könnyebb neked úgy gondolnod, hogy aki nem szereti sem az itt tárgyalt személyt, vagy pártot, az mindjárt olyan, amilyennek te látni szeretnéd? És ha tévedsz? Be szoktad ismerni?
Hát jó. Legyen így! Engem nem zavar. Mndjuk, azt is hozzáteszem, hogy én nem többesben írok, de azért nyugodtan használd a többest, ha neked nem tetsző véleménnyel találkozol. Rettentően meg tudja könnyíteni az ellenségkeresést, ha ki lehet vetíteni a belső félelmeket másokra.
valami váltás jó lenne a szadesznak, mert Kuncze csak a túlélésre játszott. Itt az ideje egy mûködô liberális pártot csinálni. Hogy ehhez Fodor a jó ember? Lehet, de szerintem kicsinyt necces.
Nem hinnem, szerintem tobb benne a fantazia, mint a mar medvebundava harcolt Kunczenek. Nem artana egy kis generaciovaltas az SZDSZ-nek sem. Kunczevel szemben Fodor legalabb kulturembernek mondhato. :-)
Azt viszont biztosra veszem, hogy sem Kunczeval sem Fodorral nem lesz tobbe sokkal nagyobb part az SZDSZ-bol, mint 10%, ha megfeszulnek sem. De nem is akkora baj az.
Fodor Gábor egy közösségi internetes oldalon, az iwiw.hu-n jelentette be ismerősei számára, hogy indul az SZDSZ elnöki posztjáért. A politikus a közszolgálati televízió csütörtök reggeli műsorában még azt mondta: pénteken jelenti be, hogy indul-e az elnöki posztért az SZDSZ tavaszi tisztújító küldöttgyűlésén.
"Döntöttem: a tavaszi küldöttgyűlésén indulok az SZDSZ elnöki tisztéért. Itt az ideje, hogy megújítsuk a magyar liberális pártot. Döntésemet január 19-én, pénteken délelőtt 11 órakor jelentem be a nyilvánosság előtt az A38 hajón" – írta Fodor Gábor a honlap üzenőfalán több mint ezer ismerősének.
ha olyan pártelnök lesz, mint amilyen oktatási miniszter, akkor a szdsznek K.O.