Nem gondoltam, hogy 4 minusszal ez ennyire szar deck lenne! :) Vagy Magyarországon a minuszt hozzá kell adni a plusszhoz? ;) Sajnálom, hogy itthon egy 5K50 maximum irigységet vált ki! Természetesen tisztelet a kivételnek!
A LUXMAN magnók,a K 03,04,05 megjelenése tekintélyt parancsoló,nem mintha az ALPINE AL-85 vagy az AL-90 gyengébb lenne,de a LUXMAN nagyon eltalálta(privát vélemény)
A topic elviekben arra szolgálna, hogy azok akik a téma iránt érdeklődnek, tapasztalatot cseréljenek vagy mások véleményét kikérhessék. Utóbbiak vonatkozhatnak szervizre, szakemberre, eladóra vagy akár egy adott termékre, készülékre.
Én személy szerint nem értek egyet a moderációval, de nem is az én kompetenciám. Ugyanakkor azt nem kéne elfelejteni, hogy nem a user van az oldalért, hanem fordítva, mert az oldal él a kattintásokból és nem mi felhasználók.
Tudod engem az sem igazán zavar, ha beraknak tőlem egy hirdetést, mert amit eladok, azért vállalom a felelősséget is.
Mi elég sokan tettünk azért, hogy emberek bekukkantsanak, posztoltunk mind képben, mind egyéb tartalomban olyat amiért érdemes volt idenézni, most meg a nagy semmi van. Ehhez csak gratulálni tudok.
De Te ehhez tapsolsz Te kis szerencsétlen, Aki még magadat sem vállalod csak idejössz és egy friss regisztráció mögül hinted az észt.
Akárhogy is vered magad, akkor is csak egy ku..va nagy nulla maradsz. :)))
Hát ja. Egy vacak kép linkelés miatt biztosan nem forgom lementegetni, átméretezni, hogy az özönvíz előtti szarkupac fórummotor megegye, vagy máshova feltöltögetni. Akkor inkább tolom facéra, ott nem kell szarakodni.
Professzionális felhasználásra szánt változata a GX-9-nek. A flightcase az ilyesmihez alapvetően nem jár, csak éppen ebbe is szerelhető, gyárilag füles az előlap.
Csináld, amit Oldhifi ír. A készülék műszerével sose foglalkozz, az sosem pontos, pláne a teljes sávban és a teljes mérési tartományban. Mindig a mérendő értékekhez ragaszkodj, a műszert valahol a kalibrálás során kell betekerni egy nullértékhez (mindegy, hogy hol, csak 0 dB körüli legyen, mert ott kell amennyire lehet, pontosnak lennie).
Először is érdemes lenne megnézni mind a két magnót a következő módon.
A bemenetére hanggenerátorral 60 mv-ot beadni mondjuk 315 Hz-et source állásban max. kivezérlésnél, ilyenkor megközelítőleg 400 mv-ot kell mérni a kimeneten és a kijelző 0dB-t kell mutatni. Ha nem akkor a kijelző áramkörén állítani kell.
Ha ez jó akkor lehet a tesztkazettával lejátszás módban ellenőrizni a fenti értékeket.
Szerintem ez után célszerű az azimuthot állítani 8-10 kHz-el maxra.
Sziasztok! Segítségeteket szeretném kérni a következő érdekes hibajelenséggel kapcsolatban. Adott kettő Technics RS-B765 deck,amik a beállítás előtti állapotban szinte teljesen együtt működtek,kisebb magas hangok visszaadási különbséggel.Kivezérlés mérők is! A gépek beállítását QZZCFM Test kazettával végeztük a Service manual szerit. A beállításhoz Maxwell MX-25 304 digitális multimetert,és INSTRUSTAR ISDS205B Oscilloscopot használtunk. 1. elvégeztük a fej beéllítását (tesztkazetta 8kHz, -20dB jelnél) 2. Majd a playback gain adjustment( lejátszási erősítés beállítása) következett,aminél a testkazettáról a 315 Hz, 0dB jelnél a deck kimenetén 400mv +/- 0,5DB kell mérni,illetve beállítani. És elérkeztünk a probléma kezdetéhez,mert az egyik decknél a kimeneten lévő 400mV-ot simán be lehetett állítani,úgy hogy a kivezérlés mérő 0 dB-t mutatott,de a másiknál ha a kimeneten 400mV-ot állítunk be,akkor a kivezérlésmérőre +2 dB fölött állt,és hogy azon is 0 dB legyen a kijelzőn,így vissza kellett venni 375mV-ra. És most jön a probléma,mert egy műsoros kazettával ismét meghallgatva a két gépet azt tapasztaltuk,hogy annál a decknél,aminél simán be lehetett állítani a 400mV-ot,szinte minimális lett a változás,de amelyiknél nem jött össze,és még vissza is kellett venni a testkazetta jeléhez képest,az a készülék hangosabb lett,és a kivezérlésmérője is +4 dB-el többet mutat,mint a másik készüléké. Egyenlőre fogalmunk sincs,hogy mi ver át,miért nem lett ugyan olyan a kettő RS-B765-ős deck. Elronthattunk valamit a beállításnál,vagy a hiba a kijelzőnél,vagy valahol az erősítő áramkörben lehet? A Segítséget,válaszokat előre is köszönöm!
Ezt a művészt meg nem értem. Miért csinál ilyet valaki? Ép szemes saru, ki kellett volna tekerni egy csavart és alárakni. Borzasztó nehéz lett volna.. (a hiányzó három csavarról nem is beszélve)
legendás⇨ az átkosban a legtöbb proletárhifistának ilyenje volt a Legenda ⇨elképesztő hozsannát olvastam róla a neten felsőkategóriás ⇨ középkategóriás középkategóriás ⇨ belépőszint zsír új ⇨zsíros, koszos ujjakkal kezelték, ami egyértelműen látszik rajta megkímélt ⇨télen fagyos, nyáron fülledt pajtában tárolva (cirka 20-30 évig) - hihetetlen, de működik!
apró karcok ⇨ 1 méterről jól kivehető avantgárd gravírozás (báj júzersz) szervizelve⇨ lecsavaroztam a tetejét, kifújtam a nagyobb porcicákat oszt jónapot kishibás ⇨ csak a torka véres hiányos ⇨ a hiányzó alkatrész globális hiánycikk alkatrésznek ajánlom⇨ kurrens donoralkatrészt ne keress benne - ha nem az romlott el, akkor kiszerelte és elvitte a cica garancia nincs, és helyszíni kipróbálásra sincs lehetőség⇨ mert hülye azért nem vagyok nem bízom a postában⇨ lusta disznó nepper vagyok nem kenyérre kell⇨ vaze vegyé'má' valamit, kenyérre kell az áru leütése után legfeljebb három napot adok a fizetésre ⇨ lásd 1 sorral feljebb nincs alku ⇨ lásd 2 sorral feljebb
Tehát nehogy félreértse valaki, a decket szeretném eladni, a CD játszót pedig megjavíttatni és megtartani.
A deck szalagkezelése abszolút nem működik. Talán nem a szíj csúszik rajta, hanem van benne egy kb. 5cm átmérőjű fehér műanyag fogaskerék. Úgy tűnik, mintha ez a fogaskerék hiányos volna. Nem hiszem hogy ez gyárilag ilyen. Megy három másodpercig, azután nem tekeri fel a szalagot, csak a letekerés megy, és kilök 30 cm szalagot, én pedig gyorsan kikapcsoltam. Nem akarok vele többet foglalkozni, nincs is igazán szükségem deckre.
A CD játszó más tészta, azt szívesen megjavíttatnám és megtartanám. A CD-t beveszi, pár másodpercig ,,gondolkodik" majd kiadja a CD-t. A fedelét levettem, ránéztem, de nem lettem okosabb.
Az ennyiért nagyon baráti, és szerintem jól javítható is, én meggondolnám. A CD behúzza a lemezt és aztán el sem jut olvasási kísérletig, hanem visszaadja? Az egy filléres ékszíj lesz, ha az van benne.
"A spektrumra szűkíthető kivezérlésjelző például nagyon hasznos dolog tud lenni"
Aki tudja, mit miért csinál, viszont nem bízik eléggé a fülében. Nekem speciel mutathatna bármit a háromfejes magnó "okos"kijelzője, a monitorkapcsoló alapján döntenék.
A GX-75 már az utolsó évek uniformis terméke, az egyetlen komoly előnye a HX-Pro (jó, a rendes felbontású kijelzőt is ide tehetjük, érthetetlen, miért kapott a GX-9 12 szegmenst). A kalibrációja egy leegyszerűsített, két potméteres megoldás, szemben a GX-9 piszok gyors automatikájával és kézi bias-ával, a 9-es szolgáltatásai is valamivel jobbak (a spektrumra szűkíthető kivezérlésjelző például nagyon hasznos dolog tud lenni). A lejátszó oldali fokozata sokkal szebben kidolgozott, a felvételi fokozata is sokkal jobb. A megjelenése ugyan szubjektív, de sokkal stílusosabb, egyedibb, mint a 75 (a 9-ben is két panelre vannak elrakva, szeparálva a területek, árnyékolással a kettő között, mégis elfér abban a lapos dobozban). Sajnos ennek a két, utolsó modellnek a japán belpiacos változatai lettek olyanok, amilyennek lenniük kellett volna a GX-9 után (de EQ kalibrálás azokon sincs), azoknak jobb a motorvezérlése (quartz), jobbak az erősítőfokozatai és minőségibbek az alkatrészei. Jó magnó a 75, jó okkal szeretik szerintem, de sok ponton visszalépés az elődökhöz képest, hangra meg a fene tudja, szubjektív az is.
Összesen két szíj és egy dörzskerék van benne. Egy szíj a bal tengelyhez és egy az üzemmódhoz. Az ilyen akai futóműveknek a szíjon kívül igen ritkán van más baja, olykor a null/végállást kell betekerni a helyére, és ennyi.
"hogy pl. miként "jut át" a hibajavító algorizmus miatt alkalmazott puffermemórián a mechanikai eredetű jitter."
Úgy jut át, mint Anettka az űrbe. Kell hozzá egy buta ember, aki hinni akar valami misztikusban, és aki korlátoltságánál fogva megvezethető minden baromsággal. De legalább nem vagy vele egyedül, nélkületek képtelenség lenne fenntartani 30 éve ezt a vallásos-áltudományos agybajt.
"A dat felül múlja a CD minőséget ha egy szinpadra mikrofont teszek ..."
Nyilván, de ezzel igazából csak annyit mondasz, hogy a CD-játszó nem tud felvenni, és hogy a DAT-ban A/D konverter is van, némelyikben egész jó. Jobb, mint amit a többség hanglemez digitalizálására használ. A limiter fokozatot én mindenesetre kikötném...
Tesztkérdésnek mióta kell szorosan összefüggenie a vita tárgyával, de egyáltalán, hol volt itt vita? Ezzel a fajta "vitakultúrával" (nincs épkézláb érvelés, csak ostobázás) inkább tessék fellépni valamelyik trash tévéshowban, mert amint látom, óriási tehetség vagy. A digitális audiotechnika részletkérdéseinek megértésében sajnos kevésbé, úgyhogy azt kár erőlteted. A digit. áramkörök alaposabb ismerete pedig nélkül fehér folt marad számodra, hogy pl. miként "jut át" a hibajavító algorizmus miatt alkalmazott puffermemórián a mechanikai eredetű jitter.
Üdv a Dat 24bit el is dolgozik és 48khz úgy jön ki De ezt nem én találtam ki hanem a gépkönyve írja a DAT nak. A dat felül múlja a CD minőséget ha egy szinpadra mikrofont teszek bele dugom a DAT ba és felveszem tehát élő felvétel. Vagy egy bakelit lemezt veszek föl és nem korlátozza a felvételt a CD például.
A valóságban nem az elméleti blokkvázlat működik és jobban teszed, ha beéred ennyivel! Majd ha megérted, miért mérthettek anno Solymosék (MEEI) egy DAT magnón furcsán változó mértékű THD-t "közepes alatti jelszinteken", és el is tudod magyarázni, akkor méltó leszel egy szakmai eszmecserére. Nem a műszer volt hibás, és nem is a vadonatúj készülék. Addig viszont elképzelhető, h csak egy tipikus indexfórumos személyeskedő b*****rcnak foglak tartani.
(A méréshez fűzött megjegyzésben csatornánként eltérően változó torzításról, "gerjedésszerű pamacsokról" volt szó, amely minden bizonnyal megnehezítette az érték leolvasását is. 1987...)
"Csak egy példa: a szalagsebesség ingadozása jittert, az pedig torzítást eredményez."
Le kellene veled rajzoltatni egy DAT magnó vagy egy CD lejátszó blokkvázlatát, és indítani egy Comedy Central műszakiaknak csatornát.
Nem tudom mi lehet fejedben, hogyan képzeled el egy CD/DAT működését.... pl. DAT esetében jön le a jel a szalagról, kinyerik belőle az órajelet ami rá van kötve a D/A konverterre :D ? Leülök egy 10 éves gyerekkel, elmagyarázom neki az alapokat, az nem tudna ekkora marhaságot mondani.
És még ehhez idiótázol.
És egyben a többieket sem értem. Azért itt a topicban feltételezem van pár ember, akinél kicsapja az ilyen ostobaság a biztosítékot. De jobb a béke, és nem szólunk rá, hogy: "ijjjjjjjjjjjjjjj, ezt inkább nem kellene"? Finoman sem lehet, sértés nélkül? Idiótázás nélkül, pl. mesélni neki valamit a pufferekről, órajelről, szervóról?
Így néz ki egy stúdióeszköz specifikációja. Nem "jellemző", hanem garantált érték...
Ráadásul (elvileg - nem tudom, hogy igaz-e a pletyka) van egy óriási előnye a kommersz DAT magnók felett: nem tiltja le a 44.1kHz-es S/PDIF jel rögzítését. Így kimaradhat a D/A és A/D átalakító, illetve az utóbbit megelőző primitív limiterfokozat.
Én ezt csak az olcsó gépekről mondanám a sony dtc2000es 77es, za5es STB.. ami 4DD mehanikás soha egy kazettámat sem bántott igen finoman precízen kezeli közel 20éve már.
Egy ilyen sávkiosztású fejjel az is csoda, hogy a saját felvételét egynél többször le tudta játszani egy deck. A kazetták szalagvezetésének pontosságát ismerve ez egy halott technika volt :-(
Hát köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat, megvettem a Technics-et, azóta szinte folyamatosan használom. Azért az M255X-nek (pedig jóval öregebb) tényleg jobb hangja volt...
A korai digitális kazettás magnóknak gyakran meggyűlt a baja a más gyártmányú, más típusú készülékkel felvett műsor lejátszásával (nem csak a DCC-nek). A egyik német magazin kifejezetten erről szóló tesztsorozata lesújtó eredményt hozott... főleg, ha meggondoljuk, hogy a DAT magnókat elsősorban professzionális használatra ajánlották.
A Compact Cassette-hoz képest meglehetősen dicstelen technológia. Mielőtt elterjedhetett volna, ki is ment a divatból. Volt DCC magnóm. A szalag legcsekélyebb gyűrődése is meghiúsította a rajta tárolt zene élvezetét, de vadonat új szalaggal is rosszabbul muzsikált, mint a céda.
nagyeszti11(-1) (Vevő) Negatív 2019.03.11. 19:42:13 2730041738 A videó fimen a "nagyon szép állapot" szerepelt. Ehelyett ütött-kopott készülék volt karcolásokkal teli, az alsó elemen letört darabokkal, megrepedve. Jobb lett volna egy őszintébb leírás, nem pedig ügyeskedett fényképek...Az eladó elmondása több helyen "sántított", valótlanságot tartalmazott. Az újrahirdetés költségét nem kérte, bár Mi is mondhattuk volna, hogy 150km-ert autóztunk feleslegesen és ennek mennyi a költsége. Kommunikációja nem volt megfelelő. Nem ajánlom Másik fél: A képeken és videón minden maximálisan kivehető és látható!
És pofátlanul újra hirdeti ugyan úgy, igaz 9 ezerrel olcsóbban.
Nekem volt egy RS-BX 701-esem. Egy 646-os után vettem, azt hittem, hogy előrelépés lesz, de nem volt az :-((
A legnagyobb bajuk a zaj volt, ha nem metál kazettával használtad, akkor a Dolby elengedhetetlen volt. Sokan nem szeretik a hangjuk karakterét sem, eléggé zárt, sötét tónusú hangja van ezeknek a szériáknak. Amúgy más rosszat nem tudok rá mondani, stabilan ment a szalagveztés, nem nyávogott, az ATC elég jól működött benne.
Csak 1 évig volt meg, vettem helyette egy RS-AZ6-ost, na az teljesen más világ, könnyed, nyílt, részletező a hangjuk. De a legnagyobb előrelépést a zajban mutatta a magnó, kb. egy fél Dolby-val kisebb a zaja, mint az RS-BX széria végének. Ez az RS-AZ6 magnóm mai napig megvan, hetente használom, teljesen elégedett vagyok vele.
Összefoglalva: 6 ezer forintot megér a 601-es :-))
Neked kell dönteni. A Technics deckek általában civilizáltan szólnak, de számomra a zene sava-borsa hiányzott a hangjukból. (Az eredetihez képest, és kivétel nélkül... természetesen felső kategóriában sokkal szigorúbb elvárásaim voltak, vannak.)
Hát tegnap este kipucoltam, kipróbáltam. Tényleg nem egy nagy durranás, de hallottam már rosszabbat is. A helyzet az, hogy a régi deckjeim bekrepáltak, nincs aki javítson, valamivel meg hallgatni kell a kazettáimat. Ezen úgy tűnik, hogy minden működik, 6ezer pengőt kérnek érte... Vegyem, ne vegyem?
Még egy kérdés. Most vettem észre, hogy ahogyan veszek fel, és átkapcsolok tape állásra, egy nagyon halk, kijelző szerint -30 -20 dB közötti gerjedő hang hallható nagyon halkan.
Próbáld ki, hogyan szól metállal... nem kizárt a meglepetés. A többivel (főleg vasoxiddal) minden általam hallott Technics felejthető volt. Sötétebb, komorabb tónusú láncba sehogy sem lesz nyerő.
Pont nem a márka, hanem az a lényeg, hogy mi van ráírva, mini vagy mikró. Rengeteg márkanév alatt láttam mini kazettát is, Pl: Assmann, Uher, Stenocord, sőt Dictaphone. Ez mind jó a diktafonodba.
De, hogy ne csak a szót szaporítsam, ha ragaszkodsz a Philipshez, és megfelel az általam posztolt képen lévő - valószínüleg - használt Philips kazetta, akkor nálam Káposztásmegyeren kaphatsz egyet.
Kifejezetten a Philips érdekel, - bánom is én hogy hívják, mikro- vagy sem - mert ilyen diktafonom van. Tudom, hogy csak és kizárólag a Philips készülékekbe jó, és a mérete valamivel nagyobb, mint a megszokott "mikrokazetta" méret.
Lehet, hogy a Philips márkájú mikro kazettával kapcsolatban tévedtem.
Ugyanis az Elmebayon találtam most egy Philips márkájú, de "Made in Japan" mikrokazettás diktafont, aminek a hátuljára az van írva, hogy "Philips MC 60 (vagy hasonló) mikrokazettával kell használni".
Sajnos a kazettáról nincs fotó, így továbbra is mondhatom, hogy én még nem láttam Philips márkájú mikrókazettát.
Megtartom donornak, mert az is az enyém. Eddig kölcsönadtam egy ismerősömnek, de mondtam neki hogy kell, hozza vissza. Kell alkatrésznek, mert így még tovább élhet a másik.
Vagy kisebb eséllyel keresek bele valamit, amivel kiválthatom a pici műanyag kart, és lesz kettő.
Minden kedves és segítőkész fórumozó segítő hozzászólását szeretném megköszönni még egyszer. Köszönöm!
Én hozzátok képest lentebb vagyok mind szakmailag, mind tapasztalatok alapján. Csak szeretem a magnókat, még a digitális világban is.
Nem tudom, de ezek a régebbi készülékek, még szinte az örökké valóságnak készültek. Ez szinte bármelyik régebbi típusról ez elmondható majdnem, nem úgy mint
Budapesten jártamkor, ott vásárolt Sony deckem. Ezek az ujjak rendelkeznek pár kényelmi funkcióval, de nem tartósak, az biztos.
Ehhez képest #62205-ben még azt írta, hogy napokon belül jön a donor, amiből át fogja rakni az alkatrészeket, hogy működjön az érzékelő.
Vagy már megjött a donor és megjavította magnót?
Vagy esetleg átmenetileg lekötötte a metál bevágás érzékelőt és nem használja metál kazettával a magnót? (Bár ezt az utóbbi verziót én csak korlátozottan nevezném javításnak.)
A JVC deckek általában eléggé alulértékeltek. Ezt már DD korábban elemezte a 1050 kapcsán. A lenti JVC TD V 66 és KD V 6 a bias poti hiánya ellenére is meglepően jók.
Érdekességük a diszkrét fejes megoldás, öntvény talpon. Nem mindennapos!
Nem igazán hinném hogy a 770 hangban jobb lenne már csak azért sem mert a JVC jóval modernebb gép. A 770-990 inkább kultgép és azért drága. Egyébként pár hónappal ezelőttig nekem sem volt sem 770 sem 990-esem. Egyszerűen azért mert nem tartom sokra a pléhlemez alapú Aiwa futóműveket...
Viszont annál inkább becsülöm a JVC megbízható DD mechanikáit
Csak a kedvedert visszaneztem : a problema posztolasakor egyeb elfoglaltsagaim miatt nem a forumot nezegettem, szombat-vasarnap pedig autot vezettem (ossz 1400 km)
Tegnap jutottam el oda, hogy mindent kipakoljak a kocsibol, igy kerult elo a 770, a DAT-ot szinten eloszor csomagoltam ki.
Kuldjek screenshotot a szolgaltatoi SMS-ekrol, hogy mikor melyik hatart leptem at?
Nem mintha magyarazkodnom kellene, de tudod epp most jottem vissza hollandba dolgozni es mire a forumra neztem, ott mar reszletesen kiveseztek a dolgot.
Ezen felul barmikor szivesen segitek barkinek, de egy 770 nem olyan ritka gep es mivel nem is ertek hozza, igy teljesen felesleges beleokoskodnom.
Es meg valami : nem vagyok jelenleg a topon mentalisan... Nagyjabol 15 kg-t vesztettem 2 het alatt es nem is latom a fenyt jelenleg. Paran tudjak miert.
A magnó a saját tulajdonom, a netről vásároltam. Szeretem őket, mert egy bútordarab, és reneszánszát éli. Azon kívül szeretek magnózni, mind a mai napig.
Nekem gyerekkoromban nem volt ilyen készülékem, de még csak másmilyen deckem sem. Nem futotta rá, majd csak nagyobbacska koromban egy AD F-260, az volt az első,
természetesen használtan.
Szeretem a szép deckeket, mert lenyűgöznek, hogy akkor tájt milyen technikai csodákat vonultattak fel bennük a gyártók.
Emlékszem nálunk Kaposváron volt anno egy dollárbolt, és egyszer benéztem, ott láttam ilyet, vagy ehhez hasonlót, de csak valutáért lehetett megvásárolni.
Esélyem sem volt rá.
Most már hozzá lehet jutni a net segítségével bármihez, és most jutottam el oda, hogy nekem is legyen egy ilyen készülékem. De nincsen egyik magnóm sem napi használatban.
Néha előveszem valamelyiket a szekrényből, egy pár napig, hétig használom hogy be ne álljon, és gondosan megtakarítva visszateszem a helyére.
Aztán egy másikat veszek elő, hogy forogjon a készlet.
Most hogy táppénzen vagyok idehaza, így van rá egy picit több időm, hogy foglalkozzam velük.
Az mondjuk fel sem merül benned, hogy dolgozik, vagy a magnói máshol vannak, nem feltétlenül ott, ahol ő. Egyébként, már a probléma felvetésekor tisztáztuk, hogy minek és hogy kell világítania, úgyhogy eleve érthetetlen, miért kell kvázi indokolatlanul beleállni.
Szerintem nem az övé, csak képeket gyűjtöget. Akinek valóban van ilyen magnója, az a javítási segítséget kérő kolléga kérdésére megírta volna, hogy milyen LED-ek világítanak a magnón kazetta nélkül, bekapcsolt állapotban.
Szerintem volt már javítva, és akkor elkeveredett, eltörött, stb. Intézkedtem donor ügyileg, így már csak át kell raknom majd a napokban, ha megjön az utánpótlás.
Új görgők, szíjak vannak benne, látni. Fejben azért van üzemóra rendesen, de még így is döbbenetes a hangzása! Gyári védőfólia teljesen rajta, és a doboza is megvan,
természetesen habszivacsokkal együtt. De volt javítva, kókányolva. Mindenesetre azért szép darab.
Képzeljétek, a fészekben a negyedik érintkezőt, valaki direktbe forrasztotta, mert a rudacska, ami mozgatja, nincs meg. Egyszerűen hiányzik. A jó műszerész, ha nincs fegyverzet, hát direktbe köti.
Ezért mindig azt érezte, hogy van benne kazetta, és ezért nem feszített. Ezt előbb is észrevehettem volna. Nos, most szereznem kell egy stücnit, ami mozgatja az érintkezőt.
A12 pólusú csatlakozóban a 3.-ra a fekete, a 4.-re a fehér színű vezeték megy. A 3-.ról nagyon úgy nézem, hogy az IC 2-es lábára megy, és ez így akkor rendben is volna, de
a 4. pólus az alaplapon nem megy sehová, üres, csak be van forrasztva. Ez így értelmetlen. Akkor mit érzékel az érzékelő a fészekben, ha a másik fele szakadt??
Az alább említett IC3 az a motor mögötti függőleges ki panelon van rajta? Az van ráírva, hogy: AIWA 82-191-643?
Ez a függőlegesen rögzített panel egyébként kivehető a foglalatából, vagy fix? Nálam hajlik az alaplap, de ellent fogok neki, és az istenért sem akar megmozdulni, ezért inkább nem feszegetem jobban.
Azért volna jó kivenni mert könnyebben hozzáférnék.
Köszönöm a segítségedet! Igazán hasznos, amit leírtál. Nagy valószínűséggel ma délután, vagy holnaptól tudok majd vele foglalkozni, bár ez több mindentől függ.
Addig gyűjtöm a segítőkész emberek hozzászólását, tapasztalatait.
Javíthatatlan? XX századi magnóproci programja röhögve beleférne egy filléres korszerű mikrovezérlőbe... a kérdés "mindössze" annyi, hogy lesz-e, akinek megéri ilyen programvisszafejtésekre, átkódolásokra specializálódni.
Alapesetben tényleg nem kell világítania egyetlen szalagfajta LED-nek sem az előlapon. Végigpróbálgattam kazetta nélkül az érzékelők felnyomását
Nem a kazetta érzékelő kapcsoló környékén kell keresned a gondot, mert ha egy ujjal felnyomom a kazetta érzékelő kapcsolót, akkor a NORMAL típus zöld LED-je kezd világítani.
Viszont ha felnyomom kézzel a metál érzékelő kapcsolót, akkor áll elő az általad jelzett jelenség, kigyullad a piros METAL LED, ráadásul zúgni is kezd a motor nyitott ajtóval is. Érezhető, hogy a magnó logikai áramköreit nem készítették fel arra az esetre, hogy nincs kazetta jel, de van metal jel :-(
Szóval ne a kazetta érzékelő környékén keresd a problémát. Vagy a metál érzékelő mikrokapcsoló zárlatos, vagy mechanikai hibás és fent ragad, vagy esetleg az IC adott lába kap valamiért folyamatosan jelet és így azt hiszi, hogy a metal érzékelő fel van nyomva.
Akkor az már IC1-nél sem lesz rendben és IC2 sem kapja meg, két terület önállóan produkálja azt, mintha mindig érzékelne. Az jó jel, mert akkor inkább ott lesz a hiba a gomb körül, vagy esetleg a lehúzóellenállás környékén (R26). Van még ott két tranzisztorral valami logika, ami talán bele tud szólni a működésbe, de majd meglátjuk, ha mértél.
Köszönöm a sok segítséget, de legkorábban hétfőn tudok nekiállni.
Igen valóban vannak olyan típusú készülékek, melyek üres kazettafészeknél METAL kazetta meglétét jelzik, de a 770 nem ilyen. Mellesleg nekem fel sem tűnt, csak az, hogy nem feszít rá a szalagra, mikor behelyezem a fészekbe. Jelen esetben pedig azért nem feszít, mert kazettát érzékel állandóan.
Szóval jövő héten tudok ráhasalni a témára, és majd visszaírok hogy mire jutottam.
Addig is minden kedves fórumozónak, szép napot kívánok!
IC3 a compubrain vezérlője, ő talán nem érintett, és párhuzamos is egy diódán keresztül IC1-gyel. IC2 esetében van ott pár más alkatrész is. Persze ellenőrizni nem árt azt sem, de a kijelzés miatt IC2 a gyanúsabb. Ami érdekes lehet még, hogy nyitott fészekkel indul-e a mechanika, vagy sem.
Hozzám került egy 770-es Aiwa, és azt tapasztalom, hogy ha nincs benne kazetta, akkor is világít a metál szalagfajtát visszajelző piros led.
Függetlenül attól, hogy a kazetta ajtó nyitva, vagy zárva van."
Nekem két deckem van (Aiwa AD-460R piros led, és Pioneer CT-8R zöld led) és az általad írt esetekben az én deckeimen is világítanak a "Metal" szalagtípust jelző ledek. A két említett deckem rendben működik.
Biztos, hogy nem. Ott van a külön nyomógomb a funkcióhoz. IC1 40-es lába a bemenet, ott mérj feszültséget, elvileg kazetta nélkül L, kazettával H, ha jól emlékszem (vagy pont fordítva, lényeg, hogy legyen szintváltozás).
A témánál maradva, volt szervizben a gép, és ott azt próbálják belém sulykolni, hogy ennek így kell működnie. Ez eddig rendben is lenne, de van egy másik 770-esem, igaz azt most egy jó barátom használja, és ott van nála, de az nem csinál ilyet. Úgy hogy nem osztom a műszerész véleményét. Egyébként a közelmúltban került hozzám, látatlanban hozták el nekem. Még a gyári védőfólia is rajta van! Gyári dobozában, hungarocell stb. Úgy hogy tip-top a gép, csak ezt a nyűgjét kell rendbe hoznom. Amúgy elektromos végzettségem van, és gyerek koromban sok mindent megépítettem hobbi szinten. Hétfőn folytatom a javítást. Addig is mindenkinek köszönök minden nemű hasznos hozzászólást. Majd érkezem.
Az van a köztudatban, hogy ezek a hibák javíthatatlanok. Az adott esetben is könnyen lehet, hogy egy filléres kontakthiba van a probléma mögött, de mindenki azonnal belelátja az IC hibáját. Csak azt javasoltam a kérdezőnek, hogy forduljon szakemberhez, aki fel tudja tárni a hiba tényleges okát.
Aztán természetesen kiderülhet, hogy IC hiba van ÉS az adott IC már tényleg javíthatatlan :-(
Nem vagyok különösebben jártas a dologban, csak olvasom a fórumot.
Nekem van egy AD-F990-es deckem, ezért annak idején elolvastam azt a bejegyzést, amit didyman írt egy D-F770-es deck javításáról, ő írta le ezt a javítási lehetőséget (#50347)
Nagy koponya vagy,, minden elismerésem a tiéd! Köszönöm a segítséget, nagyon jól esett a hasznos infó. Hétfőn fogo folytatni, és majd be fogok számolni, hogy mennyire megy a dolog.
Köszönöm! Természetesen mások hozzászólását is szívesen fogadom. Üdv.
A probléma oka sokféle lehet, az egyszerű kontakthibától a beszerezhetetlen IC meghibásodásáig. A kontakthiba könnyen elhárítható, az IC hibája már nehezebb ügy, de az sem megoldhatatlan.
Van itt egy kolléga, aki hasonló decket IC hiba mellett is használhatóvá tudott varázsolni, mert az IC hiba oka egyszerű, csak annyi, hogy az elöregedett IC nem tud digital IGEN jelnek megfelelő szintű kimeneti jelet (minimum 3,8 volt) kiadni. Ha pedig nincs meg megfelelő szintű kimeneti jel, akkor a következő fokozat nem kapcsol be, mert azt érzékeli, hogy nincs digital IGEN jel.
Ha ez csak 1-2 kimenete esetén fordul elő (a te esetedben mondjuk csak a kazettaérzékelő jelénél), akkor egy feszültségfelhúzó megoldással el lehet érni, hogy az adott kimeneten megemelkedjen a kimeneti feszültség, vagyis megjelenjen a digital IGEN jel (tehát érzékelje, hogy bent van a kazetta).
Szóval vagy kidobod az ablakon a decket, (de ebben az esetben feltétlenül szólj nekem, hogy hol és mikor kerül erre sor, mert akkor megyek az ablak alá, hogy elkapjam a decket), vagy megkeresed didyman kollégát, aki valószínűleg meg tudja oldani a problémát akkor is, ha kontakthibáról van szó, meg akkor is meg tudja oldani a problémát, oldani, ha az IC adott kimenetét kell tuningolni.
Ha a magnódeck-őrület még sokáig kitart, szerintem előbb-utóbb lesz megoldás a drágább és keresettebb magnók procijaira - persze nem ocsón. Ebben a kategóriában az alkatrészként ill. hibátlan állapotban kínált készülék közti különbség simán lehet >>100EUR...
Azért - hogy ne legyen a végén nagy csalódás, kezdd magadat hozáedzeni a gondolathoz. hogy ez a készülék már haldoklik. A haldoklás oka a MOS technológiával gyártott mikroprofesszor IC, amiből eben a készülékben 3db. is van. És át csak annyi a gond velük, hogymár rég nem gyártanak ilyet, és beszerezhetetlen mint megannyi hasonló 80-90 között gyártott hasonlókészülék. Ebben a betegségben szenved sok-sok ONKYO Integra tipus is.
Köszönöm a gyors válaszodat, és segítségedet! A kazetta behelyezésért felelős érintkező, vagy ahhoz kapcsolódó áramkör hibája lesz. Meg fogom nézni majd a napokban, és beszámolok majd róla.
Egyébként minden érintkező alapállásban nyitva van. A kazetták között (Norm; CrO2; Metal) különbséget tud tenni, csak ha nincs benne kazetta, akkor egy piros színű LED, és a kijelzőn megjelenő METAL felirat együttesen jelez.
Ez egészen biztosan nem normális, mert ha bekapcsolom a készüléket, és nincsen benne kazetta, és még a kazetta ajtó is nyitva van, bár ez utóbbi mindegy hogy nyitva van-e, vagy zárva, még a levegőre is ráfeszít. Tuti hogy nem így kell működnie. Azt érzékeli, hogy van benne kazetta, persze a valóságban nincsen.
Ha a magnó bekapcsolva marad ezután, akkor akárhányszor ki, és beteszek egy kazettát, többé már nem feszít, mert azt érzékeli hogy már van benne egy (persze a valóságban nincsen), ez végül is logikus.
A kazettafészek felső részén van 4db érintkező ami kazetta nélkül nem érintkezik, egy a krómnak, egy a Metálnak, egy kazetta betöltés érzékelő, egy pedig a felvétel védelmének. Ezeket kézzel is lehet mozgatni és reagálni is kell a magnónak. Az is lehet, hogy elektronikus probléma merült fel, nem csak az érntkező hibája.
Hozzám került egy 770-es Aiwa, és azt tapasztalom, hogy ha nincs benne kazetta, akkor is világít a metál szalagfajtát visszajelző piros led.
Függetlenül attól, hogy a kazetta ajtó nyitva, vagy zárva van.
Ebből kifolyólag, ha teszek bele kazit, és becsukom az ajtaját, nem feszíti ki a szalagot, mert úgy érzékeli, hogy van már benne kazetta.
Tehát innen kezdve érzéketlen a kazetták ki, ill. behelyezésére, viszont a szalagfajtákat felismeri, és váltja is. Csupán állandóan világít a metált jelző led. Egyébként minden más működik rajta.
A legnagyobb videómegosztó portálon látni számos ilyen videót, és ott egyiken sem világít a szalagtípust visszajelző led mindaddig, amíg kazettát nem teszünk a készülékbe.
Szerintem annyi a hibája, hogy van egy kazetta érzékelő valahol, és ez összeér. Kérdésem pedig, itt mi érzékeli a kazetta meglétét?
A BRG-ben annó a fejrést...ha jól emlékszem... berílium hártyával/fóliával alakították ki elég töcskölős munkafolyamatokkal darabonként egy sima munkatérben, aztán jött egy üveggőzölő gép, az egyszerre "egy vagonnyi" fejtestfélre gőzölögtette rá a fejrést adó üvegréteget vákumban, nagytisztaságű környezetben.
Eredmény: nagyságrendileg csökkent a fejrés-szennyezettség miatti selejt, plusz megnőtt az élettartam, mert a keményebb üveg miatt később nyílt ki a fejrés.
A valós történet mögött alapvetően nem a (hang)minőségjavítás igénye áll, hanem a CrO2 mágnesszalag szabadalomtulajdonos Dupont kapzsisága. Más kérdés, hogy némelyik cég (TDK, Maxell) az általánosságban le nem védetett kobaltadalékolásos vasoxid technológiával hangminőségben is felül tudta múlni a legjobb krómdioxidos szalagokat. A kissé furcsa hangú Sony "Cobalt Doped alpha" nem tartozik ezek közé...
Az "uniaxial" az ugyanazt a kobalttal feljavított speciális vasoxiddal készült type2 szalagot jelentette a SONY-nál, mint a TDK-nál a "super avilyn" , a MAXELL-nál az "epitaxial" , vagy a FUJI-nál a "beridox". Egyik se króm, a mágneses tulajdonságai hasonlóak, de a hangja jobb.
Amúgy az első TDK SA kazettát 1974-ben hozták forgalomba, tehát a "króm helyettesítő" anyagokból készült szalaggal gyártott kazetták múltja majdnem olyan régi, mint az igazi CrO2 kazetták múltja.
Úgy tudtam, hogy csak a BASF és az AGFA gyártott igazi CrO2 alapanyagból TYPEII kazettát, mindenki más valami más anyagból kotyvasztotta az ilyen kazetták mágnesezhető rétegét.
Lehet, hogy a SONY-nak volt eleinte valódi CrO2 anyagú kazettája, de ők is már az ősidőkben kijöttek a CDalfa nevű TYPEII kazettájukkal, az már biztosan nem CrO2 anyagú volt.
Az lehet, hogy az FeCr kazettájukban (amit DUAD néven kezdtek forgalmazni) valódi CrO2 anyagból öntötték a felső réteget, mert az tényleg eléggé fekete.
Ba+! Belefáradtam már..... most jösz az akajifanok üvegkristályával.....
Az üveg nem kristály szerkezetű, hanem úgynevezett amorf állapotu anyag. Emiatt olyan kemény. És nem csak azüvegnek - mit sziliciumdioxidnak, hanem más anyagoknak is leginkább a fémeknek is van amorf változata. A titok az, hogy a megolvasztott anyagot nagyor gyorsan kell lehűteni (minimum 75K(elvin)/sec-el, és akkor amorf álapotban marad, nem tud kialakulni kristályrács.
Az első generációs GX-fejeknél igen nagy volt a gyártási veszteség, mivel a fejmagok hajlamosak voltak kitöredezni, nem bírták a hirtelen hőingadozást. Az akai ezt egy új technológiával kívánta megszüntetni, a 2.generációs GX fejeket ún. tekercselési technológiával állították elő, ennek lényege az, hogy a felolvasztott permaloyt egy vékony szalagként öntötték rá egy forgó vörösrézhengerre, melyet folyékony nitrogénnel hűtöttek. Ar így kialakított csöveket gyűrükte vágták, melyeket keresztbe felnégyeltek, ezek a negyed körcikkek lettek a mágneses fegyverzetek. A tekercseket lis ferrit rudacskákra tekercselték, a fejmagok között is ferrit árnyékolás volt (e miatt volt akkora áthallás a sávok között a mély tartományban)
A 80-as években fejlődött tovább a technológia, ekkorra már nagyobb anyagvastagságú dolgokat is tudtak amorf formában előállítani (ez a nagyobb vastagság kb. 10-12 mm) Ilyen technológiával készültek az utolső GX-fejek, persze ekkor már csk kazettásmagnókat gyártott az AKAI, de a ruszkiknál az Elektronika gyárban már evvel a technológiával - ami lényegében egy speciális fröccsöntési technológia - készülltek az elektronika és olymp magnetofonok fejei, ezekben amorf permaloy árnyékolás van már, nem is dubognak ezek a magnók, mint anno az Akaik.
A Sony anno a Ferrit fejeket csinálta, ez mocsok drága, és szintén egy elég nagy veszteséget termelő technológia volt anno, mígnem jött a lézer, meg a heuréka a sony egyik mérnökénél, és ebből lett az un. "Laser-Amorphyzed Head" A lényege az, hogy csinálok egy jó prmaloy-anyagu fejet, majd ennek fejpalástját egy nagy teljesítményű infra-lézersugárral végig kel söpölrni úgy, hogy a felület kb. 30 mikron mélyégig olvadjn meg, Innen külön hűtés nélkül is visszahül az anyag olyan sebességgel, hogy amorf állapot alakljon ki. Gyakorlatilag az eredmény ekvivalens egy II. generációs GX-fejével, de precízebb sávokközti árnyékolással. Az élettertama ezeknek a fejeknek kazettás magnókban több mint 100 ezer üzemóra.
Elektronikailag korrekt, tehát csak némileg egészíteném ki:)
A műv. erősítők, stb. hangjáért legalább annyira "felelős" a gyártója, mint a kapcsolása, és ez akár a pórias TL07x-re is igaz. (A különbség először házibarkács diszkós keverőben, VT-Akai magnóval tűnt fel...)
A kondik hangjával kapcsolatban rengeteg tévképzet kering. Amikor először szembesülünk a valósággal, nehezen tudjuk hová tenni, és beindul a fantáziánk: 1-2 elkóval határozott változást tudtam elérni - mi lesz, ha mind "audiofil fajtára" cserélem? Hát nem feltétlenül az, amit remélnénk...
Hú!!! Ezt nagyon jó, hogy megosztottad, pont most gondolkodtam upgare-n, de ennek fényében más megvilágításba helyezi az egészet. Át is értékelem a dolgot. Kondikat csak a jelútba terveztem cserélni kifejezetten audió célra gyátott változatokra, a fokozatok tápjába nem, de lehet a Silmic-en elgondolkozom. A műveleti erősítő cserében mostmár nem vagyok olyan biztos, de szerencsére nincs a láncomban 4066-os Ic. A 4558 elég alap típus, az újabb gépekben a jelben nem is találni, csak a kisegítő áramkörökben. Inkább a 4580, 5220 fordul elő, esetleg ezekre érdemes váltani?
Micsiriiii???? Mivel etetted? Pár vvel ezelőtt rámtukmáltak a topictalin egy rakat BASF CRO2 kazit, mondván, hogy megbuggyant és torzan vesz fel rá minden magnó. Na ha hallanát a 760 felvételét rajta, azt hinnéd valami szipi-szpi metál kazi. Na igen, ez egy valódi öregfiú. nem szereti a korszrű szalagokat, csak a maga korabelieket. Persze ez a gyári bias eállítás, természeesen lehet aktalizálni is.
Nekem 2 db. 760-van, ez az 570 hanyatdöntött változata, de elektronikusan detto ua, kivéve a kezelőszerveket borító motoros plexiajtót. Nem rosz annak a feje én mondom néked.. :)))
Ennek a kéttipusnak van a legtartósabb és robosztusabb mechája, amit az Akai valaha is csinált.
Lett amúgy a jelen állás szerint nyugdíjas kori elfoglaltság részét képező Beocord 5000-es gépem. A B&O mindenben külön utakon járt, saját, mindenki másétól gyökeresen elütő mechanika, így egyedi és igen szivatós szerelés, amiben egy 50 Hz-ről ketyegő AC motor hajt, amit egy egyenirányítóval kötöttek sorba, így a hozzá tartozó FG szervó DC oldalon nyomatékszabályoz. Állat. Eredetileg 3 fejes, de a két évvel később módosított 2 fejes (a fej tisztára Technicsnek tűnik) paraméterei semmivel sem rosszabbak. Két fejes, kettős hangtengelyes, zárt hurkú, FG szervós gépezet a műveleti erősítők hajnalán, a legelső NE545-ös dolby IC-vel és tranzisztoros logikával-hát nem idióta? :-) Valamint egy olyan megjelenéssel, amit senki meg sem közelített és olyan szerelhetőséggel, ami bármelyik másik gyártónak példaértékű lehetne. 5 egyszerű lépésben ki lehet fordítani mindenét szervizállásba és ezt a készülék alján rajz is mutatja. Kondik? Roedersten bakelit házas, műgyantával tokozott örökkévalóságok, meg pár rendesebb aluelkó, és tantál. Hozzájuk nem nyúlok..
Van baja bőven a gépnek, nagy nehezen működésre lehet bírni, de akkor úgy zenél, hogy nagyon jó hallgatni. Az a mechanika tényleg finom darab.
De pl. valahol olvastam, hogy a régi AKAI GX-570-esben lévő fej, eléggé gyenge és egy újabb AKAI magnóból származó GX fej beépítésével, majd az elektronika hozzátekergetése után jelentőset lép a magnó.
Szvsz kicsit túllihegett dolog a különféle alkatrészek csereberéje.
Elkók: tiszta sor, hogy egy 30-40 évessel lehet gond. Ezért mérni kell. Saját tapasztalat: vannak olyan márkák, típusok, amik ennyi idősen jobb paramétereket mutatnak, mint egy új. Ezek ilyenek, nem kell szaladni cserélni. A legtöbb úgyis kiszárad, annak oka a gumidugó, hirtelen baja nem lesz, tehát ha mérve rendben a kapacitás, ESR és a veszteség is, akkor nincs érdemleges ok cserélni.
Kivétel pontosan egy van: a jelút. Az elkó három dolgot nem szeret a magnókban: azt, ha melege van, vagy ha minimális (~1,2 V alatti), illetve nem esik rajta DC feszültség és ha sokáig áll kikapcsolt állapotban. Utóbbi értelemszerűen, érinti az összes elkót, a melegedőket meg könnyű kiszűrni, a középső ok viszont csak a jelútban lévőknél gond, meg az emitter körieknél. Ezek cseréje mellett főként az szól, hogy az elkó nagyon pocsék a jelútban, pláne kicsi jeleknél jelentős torzítást tud belevinni a műsorba. Persze a kazetta százalékokban kifejezhető értéke mellett ennek ritkán van jelentősége, de mivel a kisebb kapacitásokat már rég lehet fóliára cserélni, így érdemes is. 10 uF felett pedig a hanggal érintkező elkók valamilyen hangra kitalált darabok lehetnek. Amiket esetleg érdemes lehet ilyenre cserélni, a különféle fokozatok helyi tápjának elkói (a Silmic például erre igen jó megoldás).
Műveleti erősítők: Rengeteg tévhit és babona van ezek körül. Az első, hogy nincs univerzális. Minden alkalmazásban oda kell figyelni, melyik paramétere lényeges és hogy miként kompenzáljuk például a jelentősen nagyobb sávszélességet, hatalmas felfutási meredekséget, ami az adott helyen gerjedékennyé teszi-amitől színezetet kap a hangja-amit aztán sokan úgy csodálnak, mintha maga a megváltás lenne. Pedig semmi keresnivalója ott.
-Lejátszás, fej utáni első fokozat: ide alacsony zajú típus kell, ha FET bemenetű volt a gyári, a jóval nagyobb bemenőáramot igénylő bipolárisat tilos használni. Itt a kompenzálás és a táplábak lezárása kerámia kondikkal rendkívül fontos, nagy körerősítés van, könnyen gerjed ez a rész.
-Felvételi erősítő: itt a nagy kimeneti áram, nagyjelű linearitás a lényeges szempont, gyakran van kiegészítve külsőleg tranzisztorokkal, szintén jelentős erősítés és komplex terhelés van, a visszacsatolókörben szintén reaktív tagokkal (EQ). Úgyhogy ide sem érdemes borzasztó nagy sávszélességű típust rakni (meg mert minek..)
-vonali szintű erősítők (flat amp, line amp..): kicsi körerősítés, lineáris frekimenet, ez nem kihívás egy műveleti erősítőnek. Hogy itt mi van, az úgyszólván tökmindegy. Ezek a fokozatok impedanciát illesztenek, bufferként vannak jelen, ha nagyon akarunk bajlódni ezzel, akkor erre tekintettel érdemes, de egy JRC4558 sem fog itt rosszul szólni, vagy máshogy, mint egy Muse II. A fülhallgató fokozata is ide tehető, ott azért nem árt a nagyobb kimenőáram.
Az egészhez pár gondolat még:
-A fenti diskurálás értelmét teljesen elveszi, hogy a jel áthalad egy dolby IC tökéletlen, faék egyszerű fokozatain;
-Hogy a jelútban szinte mindenhol ott vigyorog egy valóban hallható 4066-os IC;
-hogy a fül, illetve a hallás memóriája pár perc, és bizony amikor az ember tesz valamit a hangzás javulásáért, akkor nehezen fogja azt hallani, hogy valójában semmit nem tett.
a 700-asban a rec és playback amp boardra azt hiszem azok kerültek. Ha jól tévedek akkor a tápszekcióba mentek valami panák, ezen felül alacsonyabb zajú IC-k kerültek be szinte mindenhová.
Fűrésszel és reszelővel annó megoldottam a Polimer High Dynamic metal kazimon annak idején. Büszke nem vagyok a végeredményre, de azóta felismerik metálnak a deckek. :-)
Nem, azon gondolkodtam melyiket tartsam meg, mert mind a 2 tetszik, és tudni szerettem volna kinek mi a véleménye ebben a kérdésben, és Én se tudom eldönteni melyik maradjon, így mindegyik marad.
A Sony esetében kár, hogy kihagyták belőle a LA fejet, de így is egy kicsit jobban tetszik a hangja, a Sony mechanikával nem vagyok megelégedve 100%-ban, az Onkyo jobb. A 950 stb. biztos még jobb hangban, talán a KA5- KA7-tel van partiban.
Bármiféle készülék hangja lehet rövidteszten precíznek tűnő, ugyanakkor hosszabb távon hallgathatatlan/untató. És nagyon nem mindegy, milyen forrásról rögzítesz a magnóval... vagy főleg műsoros kazettát kívánsz lejátszani.
Köszi! A Sony 10évvel fiatalabb konstrukció a 90-es évek második felében Európában a csúcsmodel volt. Talán kifinomultabb hangilag, kivitelben nyílván az Onkyo viszi a pálmát. Összevetve nem tisztább, precízebb hangilag a Sony?
Én az Onkyot mondanám, bár a 6ES sem rossz gép, deha már Sony akkor inkább mondanék egyet a 950-970-990 vonulatból. A 6os inkább rokona a 7xx-8xx szériáknak.
Ezzel szemben az Onkyo TA-2090 a magnózás aranykorának csúcsgépe, szinte teljesen diszkrét áramkörökkel felépítve, a jól ismert Sankyo DD Dual Capstan futóművel, automata kalibrációval, dbx zajcsökkentővel, egy csomó computeres funkcióval, gyönyörű fluoreszcens kijelzővel és alapfelszereltségként beépített karácsonyi izzósorral :)
Na látoDD, sem a 700ZXL, sem a 1000ZXL nem top10-es, ezektől gyorsan meg kell szabadulj!
Talán valamelyik nepper tudna segiteni, hogy egy gyorsban ad értük egy TOP10-es Kenwood kx9050s-t és egy TOP10 Technics AZ7-est és rádobsz egy pár száz Eur-t és akkor végre TOP10-es magnód lesz és megszabadulsz ettől a szenvedéstől, amit a Nakamichik okoznak! :-))
Általában azok a legokosabbak a Nakákkal kapcsolatban Akiknél maximum egy hazai mekkmester által faszán bekalibrált BX-125 volt az is csak kölcsönben.
Mert például az emlegetett CT-F1000 egy gyönyörű és szuper kis készülék volt a maga idejében, de manapság azért már igen korlátozottan használható. Persze hozzá passzoló kazikkal ma is egy nagyon szeretnivaló cucc, de ugye annál a Metal kazik rögtön kiesnek, azokat csak lejátszani képes.
Akad nagyon sok jó készülék, én magam nem is szeretek listázgatni, mert az mindig kicsit ízlés dolga is. Ugyanakkor a 700ZXL/1000ZXL páros vitán felül a világ legjobb magnói közé tartoznak.
Ha Valaki nagyon kíváncsi alkalmasint meglátogatom a 700-assal, úgy ahogyan egy itteni fórumtársat. Jani barátom kicsit nyomkodta, majd egyszerűn beraktunk egy kazettát és hallgattuk. Amennyire én emlékszem még a felesége is elismerően nyilatkozott a hangzásról...
Mókás lenne megtudni, hogy miféle "hájgend" rig, továbbá milyen zenei ízlés bújik meg e slágerlista mögött, és a véleményezett drága ritkaságokból, mint az olajsejk-Naka, melyiket látta egyáltalán élőben...;))
Hiába na, a Sansui nagyon érezte ezt az old school elegáns vonalat.
Csak azt mondja már meg Valaki hogy melyik nyomoronc mínuszol egy ilyet? Nekem volt már vitám csárlival, de eszembe sem jutna ilyesmi. Biztos valami Unitrás vagy Robotronos fan....
A Polimertől nem vártunk mást... a Hitachi viszont csalódás, ha a lefényképezett Maxell metál valóban a '80 évek terméke. Illett volna a külső csomagoláson feltüntetni, a 'Type II' kivágás ellenére "krómosként" minden további nélkül lejátszható, a felvételkészítés azonban komolyabb minőségromlással jár, ha nincs a deck Type IV-esre felkészítve (továbbá, hogy automata szalagtípus-választós magnó esetén mi a teendő).
Jól mondod, a kazetta(test) gyártásának idején még nem volt "szabványosítva", akarom mondani nem alakult ki, hogy az automata szalagtípus-választós magnók milyen módon fogják felismerni a Type IV-et. A többi belemagyarázásnak se füle, se farka;)
Ez ok, csak a Maxellnel valoszinuleg az volt a helyzet mint a korai MA-Reknel, vagyis meg nem volt megegyezes, es 78ban meg spacc mester elmelete lehet igaz. A 80-as evek kozepen viszont ez mar nagyon durva hiba..
Szerintem ez boven a 80-as evek kozeperol szarmazo kazetta, de ettol fuggetlenul lehet hogy igazad van.
Ettol fuggetlenul eleg bosszanto dolog mert az ilyen kazik az automata szalagvalasztos magnok kozul csak azokban hasznalhatoak, amelyikben olyan kalibracios rendszer van ami mindent felulir. A legtobb esetben kalibracios hibajelzessel leall.
Ami vicces a dologban az az, hogy azok a 80-as evek kozeperol szarmazo magnok amikben automatikus a szalagvalasztas, azok altalaban 100% kompatibilisek a metal szalagokkal.
Lejátszásnál ez ok, felvételnél nem annyira. Ami lehet, hogy bizonyos készüléknél pontosan megfelelő :-)
Itt van alant a képen egy elég komoly 2 kazettás ghettoblaster, amelyben a lejátszó rész automata szalagválasztós, de a felvevő rész kézi. Egy ilyenben tökéletesen működik a Magna Metál és hasonló tokozású metál társai. 1980-as évek második fele évjárat ez is, mint a szalag.
Igazad lehet, bár a Magna verziók nem a Polimer kazettagyártás hőskorában jöttek ki, hanem inkább már a derekán. Az elődjét, a sima Polimer feliratos metál kazettát 1984-ben tesztelte a 15. számában a HiFi Magazin (és már akkor megjegyezték a tesztben, hogy nincs rajta metál kivágás, szóval már 1984-ben sem volt elfogadott a metál ablak nélküli metál kazetta).
Nyuszó-muszó! Eröltesd meg küsvé a fantáziádat, ez a kazetta akkoriban készült, amikor a kazimagnók zöme még nem tudott METAL-ra fevenni. Viszont a METAL felvétel lejátszási korrekciója megegyezik a CRO2-vel, így azért már van füle-farka a dolognak nem?
Öreg metalokkal játszottam kicsit, hát félelmetesek. Talán a TEAC mdx kicsit kilóg lefelé a sorból, de még az is sokkal jobb mint egy kései mondjuk Metal XR...
Nem tudom, de kicsit az az érzésem később szándékosan rontották az alap Metalok minőségét, hogy az überverziókat is el tudják adni...
Az első Maxell Metal kazi, viszont az automatikus felismerésre szolgáló réselés nem teljes így a magnók krómnak ismerik fel. Talán nem állapodtak még meg akkortájt a szabványban?
Ha minden igaz, akkor ez a 78-tól készült első MX.
Én anno azért tettem le a Polimer használatáról mert hatalmas volt a szórás és 1 igazán jó kazira jutott 2-3 vacak, ami vagy eleve szarul szólt, vagy pedig jól szólt csak éppen volt rajta pár durva hiba... Konkrétan a lengyelpiacon árult ruszki kazikat is többre tartottam, az egészen jó volt (krómost abból nem is láttam). Nagyon sokat másoltam olyan kazikra haveroknak és sose volt rá panasz. Nem tudom abban milyen szalag volt, de szerintem a keleti blokk egyik, ha nem a legjobb kazettái voltak. Sokan az Orwora is esküdtek, nekem az annyira nem jött be.
Polimer kazettatestet (egyik barátom nagy rajongójuk volt;)) nem egyet kellett szétszedni kisebb mechanikai problémák miatt... előfordult, hogy túlzottan súrlódott (már-már szorult) benne a szalag, némelyik sorozatban pedig a leszorító rugólapka ki tudja miért, de túl erősre sikerült.
Ez (és ekörül még néhány) évjárat nemigen maradt meg jó minőségben, ha egyszer ki lett bontva :-(
Nagyon szép aranyszínű festékkel (fóliával?) volt színezve a kazetta tokjában lévő információs papír, de ez az aranyszínű réteg nagyon érzékeny volt az ujjlenyomatból rákerülő zsírra. Egy idő után úgy néznek ki a papírok, mintha az ujjlenyomat megmarta volna őket.
Nekem is van pár ezekből az évjáratokból, a metálból is, az XLII-ből és az az XLII-S-ből is, de sajna a papírjukon letörölhetetlenül ott vannak az ujjlenyomatok :-((
Pár éve befutott hozzám egy, nevetséges áron, annyi problémája volt, hogy erősen hasonlított egy szalmakazalhoz. Tisztítás, mosás után teljesen üzemképesnek bizonyult.
Nagyon sejtelmes a TOP-HOLE márka. Gondolom TOP-NOTCH akart lenni, csak nem voltak naprakészek az elvtik a Polimernél angolból. De még mindig jobb, mint ha TOP-WHORE lett volna! :-))))
Nekem is van jópár olyan ami 100 euro feletti. Nagyon sok esetben a ritkasága miatt drága egy-egy kazi. Például a TDK SA-XG drágább mint az ugyanakkori MA-XG. Az MA-XG 90-130 euro (a 46-os akár 140ig is elmegy a nagy orsók miatt), az SA-XG pedig 110-150. Ugyanígy überdrága a Sony UX Mastere vagy éppen a DENON HG-M is. Hasonlóképpen megszaladt a TEAC orsósok ára is.
Persze időnként bele lehet sztaladni olcsóbban is, pár éve egy idióta német tette rá a kezét egy nagy valag Maxell Metal Vertexre és végén már 70-80 euroért árulta. Pedig ha nem kapkodott volna vele akkor 130-ért elvitték volna szép lassan.
Mivel tilos mellékelni, így remélve hogy megemlíteni nem tilos.. a Vatykoson hirdetnek egy Radiotehnika kazettást - természetesen "gyűjteményből" .. hát honnan is máshonnan..?
A kísérő tudományos hájend szöveg:
" Korához képest jó állapotban, fa borítású, igazi vintage készülék. Különlegessége, hogy a kazettafészek a mechanikával együtt, fiókszerüen nyílik. Gyűjtemény felszámolásásból eladó. Hibásként árulom, annak ellenére hogy működik, mivel a mechanika, korából fakadóan egy alapos karbantartást igényelne. Az interneten fellelhető dokumentumok alapján a mechanika nem szovjet, hanem magyar BRG gyártmány."
Fantasztikus volt régen kazettákat venni és isten volt akinek telt metál kazettára. Bár most is isten mert láttam 30.000ft is metál kazettát az ebay on eladót.
Csináltam pár jobb képet az AKAI magnókról. Majd nyitok egy új Insta accountot oda mindenféle magnó egy majd, mert a jelenlegit csak Nakamichi témájú képekre használom.
Érdeklődöm a szakembertől, hogy a Mosolygos11az vatykos-nepper vagy sem? A jófogásról eltünt tegnap egy JVC magnó 25-ért és most feltett egy megtévesztésig hasonlót 37-ért.
Kedves kétbors "vaterafigyelő" őrmester úr! Úgy látom továbbra sem bírod az itteni világot (ami részben neked köszönheti a mai helyzetét), akkor miért jársz még mindig ide? (holott elméletileg már kiléptél, egyszer, vagy többször :-)) )
lehet délutáni csendespihenő van a zártosztályon ;)
Egyébként meg semmi újat nem mondtam.
Azért azt leszögezhetjük, hogy akad rajtam kívül más gyűjtő is itt és szerintem az sem újdonság senkinek, hogy mivel a magnókat nem a legyek hordják össze (és itt mindegy hogy 15 vagy 35 darabról beszélünk) így azokkal együtt némi tudásanyag és tapasztalat is felgyülemlik az évek során. Ezen felül szintén nem elhanyagolható a kapcsolati tőke ami szintén kialakul, ha az ember nem csak nézegeti a gépeket, hanem használja is. Márpedig ezek így együtt én azt gondolom jelentős szellemi tőkét képviselnek, amit nagy butaság parlagon hagyni. Persze tudom egyesek méltatlannak érzik eme kufármentalitást, de én akkor is azt gondolom, hogy ha már egyszer ~30 évnyi "invesztálás" után az ember esetleg ki is vehet valamit ebből a hobbitevékenységből, akkor nem szabad szégyenlősködni mert az önérzetért vagy éppen a büszkeségért nem kap az ember kenyeret a boltban...
Márpedig sokan rendelkeznek itt olyan tudással, ami megfelelően használva pénzt is hozhatna nekik, Ők mégis megmaradnak az irigykedésnél és a mínuszolgatásnál.
Node hol vannak az irigykedő mínuszok a 40-50db magnóra?;)
Lassan ki lehet jelenteni, hogy vége a dalnak, lehet papot hívni az utolsó kenethez, ja és ne feledjük: "Aukciós és hirdetési portálok linkelése tilos!":))
Azért ha 40-50 magnód van és ezirányú terveid, akkor nem ördögtől való gondolat egy ilyen sablon beszerzése. Nem véletlenül van az én sablonom didynél ;)
Egyébként én azt vallom, hogy jó minőségű szerszámra sosem hülyeség pénzt áldozni.
Én is pontosan emiatt készíttettem el egy CNC-s munkaállomáson alutömbből, lehetett volna csavarozni is rá a pozicionáló kockákat, de biztosabb a sajátanyagából készített.
Simán kézzel csináltam Displex-szel. Persze nem teljesen tökéletes, de mivel kívülről festett feliratok vannak, így nem is szabad erőltetni. Azért a nagyja így is lejött, szerintem szép lett.
Pont a teli plexi ajtó egyébként, amiért a GX-8 jobban tetszik nekem a 9-nél.
Polírt azt géppel csináltad? (Autópolírozó gépre gondolok + paszta)
Célszerszámot mindig annak éri meg megvenni aki az adott szakmában használja. Pl vezérlésrögzítő készletet sem a tulajnak hanem a szerelőnek aki cseréli a vezérműszíjat. Persze meg lehet csinálni házilag is összejelölgetve meg fúrószárakkal, szorítókkal is aki 10 évben 1x használná. Meg 1 óra helyett rászánja a napot. :)
Korábban egyesek pénzkidobásnak, felesleges cuccnak mondták a WHS-300 beállítósablont, amivel persze nem értettem egyet. Az igaz, hogy nem olcsó cucc, de én továbbra is tartom, hogy Aki komolyan gondolja a szervizelést, sok időt és idegeskedést spórolhat vele.
Délután volt egy rövid beszélgetésem didyvel, Akinek egy kókányolt M85-ös Technics került az asztalára. Elmondása szerint Valami okostóni berhelése következtében az egész fejszerelvény elgörbült. A sablon használatával seperc alatt vissza tudta állítani, ráadásul olyan pontosan, hogy azimuthban is alig kellett utánaállítani.
Hát nem tudom... szerintem didy egyike azon szakembereknek errefelé, Akiknek lehet adni a szavára.
Márpedig Ő azt mondta, hogy a sablon nélkül igencsak nehéz dolga lett volna, így meg percek alatt megoldotta.
Akkor lehet, hogy hosszútávon mégiscsak megéri egy ilyen sablonba beruházni?
Nálunk 1x egy kopasz kiokosította a vezénylőt, h ha ennyire közel dobják le, nem sok hang fogja elhagyni a törzszászlós elvtárs torkát. Képzelheted, mi volt utána...))
A sorkatonaságban, főleg természettudományos vonalon való előfelvételisként, a kiképző tisztektől áramló hülyeség igencsak "kontrasztos" volt...
Kedvencem az "atomkabát", ami egy vegyileg valamivel lekezelt orkánkabát volt, és atomvillanáskor fel kellett venni, ügyelvén arra, hogy a puska csöve nem lóghatott ki alóla, mert akkor az az atombomba sugárzásától megolvad! (vö. a kabát alatt ugyi nem)
Attól tartok, ehhez a matematikus fórumtársnak lesz néhány szava.
Most csak a minden lében kanál Pistike szól közbe a hátsó sorból: képzeljünk el egy végtelen hosszú egyenest, egy végtelen kiterjedésű síkot, aztán egy végtelen kiterjedésű háromdimenziós teret. Aki tudja, folytassa négy dimenzióban, és így tovább. Lehet megkülönböztetni a végteleneket numerikusan (halmazelméletben pl. a megszámolhatóság fontos tulajdonság!), de másképpen próbálkozva könnyedén belátható, hogy végtelen féle végtelen lehetséges.
Kár volt véleményt nyilvánítanod, mert eléggé alaptétel a matematikában, hogy kétféle végtelen van, a megszámolható és a megszámolhatatlan.
Pl. a pozitív egész számok halmaza a megszámolható végtelen, mert van a számok között egy definiált lépésköz (az 1), tehát meg tudod számolni őket (elméletileg legalábbis, a valóságban természetesen végtelen ideig tartana, de pl. Chuck Norrisnak már kétszer is sikerült :-)).
A nulla és az egy közötti törtszámok halmaza viszont a megszámlálhatatlan végtelen, mert már a nulla után következő első törtet sem tudod megmondani, tehát elvileg sem tudod megszámolni őket.
"Ha a fénysebesség tényleg csak háromszorosa lenne a hangsebességnek, akkor csak kettőig kéne számolni."
Látod, ebben neked van igazad, csakhogy... A többiben ordasul nagyot tévecc, me besztosan nemvótá kotona, oszt nem felylődött ki a zattitűdöd a humorhoz vagy mihöz.
Ha így lenne, bevallom, irigyelnélek; de tényleg ám, tudnám nélkülözni az ilyen ismereteket...
Lefogadnám egy marék krumplivirágba, hogy vsz azt sem tudod, mi volt az "...elnézést!" szabadkozásra a sztenderd válasz arrafelé.
Ebből a megfigyelésből egyáltalán nem következik, hogy a fény háromszor gyorsabban terjed, mint a hang (sőt). A 3 másodperc azért annyi, mert a hang nagyjából ennyi idő alatt tesz meg egy kilométert, a fény meg olyan gyors, hogy földi (pláne belátható) távolságokat lényegében 0 idő alatt tesz meg. Ha a fénysebesség tényleg csak háromszorosa lenne a hangsebességnek, akkor csak kettőig kéne számolni.
Nem haragszom, inkább csak sajnállak titeket emberszabásúkat, hogy újfent kiderült - a humánum már megint a majmoknál van!:((( Persze az én (majom) matektanárom még úgy tanította, hogy ami végtelen(ül sok), az nem megszámolható, de Ő még nem ismerte Csák Norrisz-t, aki elszámol a végtelenig és vissza! Kétszer!:)))
Ezt a megfigyelést el kell fogadni. Ugyanakkor a sorkatonaságban meg azt tanitották, hogy fény háromszor gyorsabban terjed, mint a hang. Ugyanis villámcsapás esetén a villanás és a dörgés között ahányszor el tudsz számolni háromig, annyi km-re volt a villám becsapás.
A demagógusok sok hülyeséget tanítanak. El akarták hitetni velünk, hogy a fénysebesség > hangsebesség. Amikor bekapcsoltam a tévét, a tapasztalat azonnal megcáfolta ezt, hiszen a hang hamarabb jött be, mint a kép.
A suliban azt tanultuk matekból, hogyha megszámolhatóan végtelen sok majomnak adunk irógépet, akkor a valószinűségszámítás alapján, az egyik majom egyszer csak legépeli Madách Imrétől Az ember tragédiáját, mint a legnagyobb magyar irodalmi remekművet.
Az internet megjelenése óta mindenki beláthatja, hogy ez a tézis teljességgel hamis.
Egy érdekességnek számító ebay vagy vatykos link, na az már sáros bakanccsal tiporja a szabályzatot! Nem is tudjuk elképzelni, hogy betesz valaki egy linket (mondjuk volt aki kibelezett kazettaajtókat árult) hogy milyen rettenetes, beláthatatlan következményei lehetnek egy ilyennek,mind anyagilag és erkölcsileg is.
Én 2 évben 2x szólok hozzá, a politikai topikokat igyekszem kerülni.. oda marha ritkán írok valamit.. de mégis kitörölték perceken belül egy hozzászólásomat egy magnós rovatban amit magnós hirdetés csatolásával illusztráltam - súlyosan megsértettem az elveket, mi több egyenesen tilos csatolni!
Visszaírtam a cenzoroknak, hogy elfogadom az elveiket ~ nem illusztrálok többet hirdetés témát hirdetéssel (ami abszurd) csak halkan megjegyeztem és becsatoltam pár példát, ahol pl. az egyik politikai rovatban az egyik hozzászóló iszonyatos lealázása érdekében olyan oldalt mellékeltek, hogy egy klikkel azonnal megnyílt egy állatias pornófilm. Tehát a pornó és mások lealázása emberi méltóságában az nem esik cenzúra alá.
;)
Mono, helyedre!
ez még mindig csodaszép...
ez az orsó nekem még jobban tetszik :)
Metal FR, ebben a gépben nagyot üt...
