Igen, arra. Vagyis hogy a kis aliexpress-es ékszerész-hegesztőkészülék is jó lehet hozzá, PB-gázzal és oxigénnel. Ilyenem is van, Feri ezt is kipróbálhatja.
Meg lehet hegeszteni a platinát acetilénnel is, de kockázatos. Ha nem tökéletesen ég el, akkor szén marad a lángban (ezért használható az acetilén karbidlámpákban). A szén ötvöződik a platinával és rideggé, törékennyé teszi. Propán-bután lánggal nem szokott ilyen probléma lenni. Ponthegesztésnél platina elektródot használva nem lesz ötvöződés, illetve a lézerhegesztés is nagyon jó. A platina egyébként viszonylag rossz hővezető, ez hasznos ponthegesztésnél, nem lesz nagy hőterhelés a környezetében.
Itt egy összehasonlító tanulmány a platina hegesztési módokról (angolul):
Van egy egyszerű AWI hegesztőgépem és argonom is. Ha gondolog, kipróbálhatjuk két wolfram elektród közötti ívben. Az AWI nál egészen kis ívet is be lehet állítani .
Sikerült megint elsiklanom a lényeg fölött,de azért utólag kapcsoltam. Tehát a forrasztásnál csak a kötőanyag olvad meg,a hegesztésnél meg az összehegesztendő anyag is. Nekem meg csak simán meg kellene olvasztani a két vékony összetekert huzalt. Most olvastam egy oldalon, hogy az acetilén-oxigén keverékkel el lehet érni a 3000-3200 C-ot is. az már túl sok is. Ha találok egy szakit, majd csinálunk pár próbát egy kisebb, már nem használható termoelem darabkával.
Igazad van ! Nem akartam szakkifejezést használtni, csak konyhanyelven próbáltam megfogalmazni a kérdésemet. (...összeforrasztani idegen anyag használata nélkül..) Azért nem volt számonra egyértelmű a hegesztés-forrasztás általad leírt különbsége, mert a hegesztésnél is használnak hegesztőpálcát. Igaz annak az anyaga eléggé közel állhat vagy azonos lehet a hegesztendő anyaggal, nem úgy mint a forrasztásnál. Mindenesetre köszönöm mindenkinek a válaszokat ! Keresek valakit aki lánggal hegeszt és meglátjuk mire megyek vele, sikerül-e 1700 C-ra fölmelegíteni a termoelem végét és összeolvasztani egy kicsi gömbbé.
Az indító kérdésedben forrasztásról beszéltél, azért kezd itt már teljes katyvasz kialakulni a témában.
A forrasztás definíció szerint olyan technológia, ahol a munkadarabok nem ömlenek meg, és egy harmadik anyaggal hozzák létre a kötést, csak ez a harmadik anyag ömlik meg.
Erre reagált Levente, hogy nem szabad forrasztani.
Amire neked szükséged lesz, az mindenképpen hegesztés,mert nem alkalmazhatsz harmadik anyagot.
A hegesztés definíció szerint olyan kötési eljárás, ahol a munkadarab is megömlik, és úgy jön létre a kötés.
Az én véleményem,hogy mindenképpen valamilyen lánghegesztéses eljárás lesz majd a jó, csak azt nem tudom, hogy milyen gázelegy lángja alkalmazható?
Az ugye fontos, hogy szennyezés a lángból lehetőleg ne kerüljön a hegesztésbe.
Igaz,"K" tipusú érzékelőim vannak,de azoknak az érzékelő vége kis gombóc (mint egy gombostű feje). Az biztosan nem ponthegesztett, hanem olvasztott. Ilyen vékony szálakat nem valószínű,hogy hegesztenek. Annál is inkább,mert a ponthegesztés során elkerülhetetlen (SZERINTEM),hogy az elektródák anyaga beépüljön az érzékelőbe (akkor pedig mehet a kukába). Az olvasztást preferálnám (ha nekem lenne rá szükségem),
Évekkel ezelőtt kellet speckó hegesztési feladatot megoldanom.Akkor sikerült egy öreg ötvös mestert találnom,aki megoldotta a dolgot. (csak egy ötlet! :-) )
Hát soha nem csináltam még, de szerintem ha egy üveg/kerámia lapra lefekteted a szálakat egymás meghosszabbításába, úgy, hogy kicsit átfedjenek (pl 2 mm), közben valamivel össze is szorítod őket, akkor ha a ponthegesztő elektródjait nagy hosszon érintkezteted a szálakkal, akkor a nagy átmeneti ellenállás a 2 mm-en alakul ki, ergó a nagy áramerősség ott párosul max feszültségeséssel, ott szabadul föl (bassz..., majdnem leírtam, hogy keletkezik, ezzel örökre minősítve önmagamat) a nagyobb energia, ott olvad meg.
Vagy nem. Ki kell próbálni.
(Múlt héten egy Nikon profilprojektor objektívének 8 mm átmérőjű, össze-vissza karcolt frontlencséjét csiszoltam 2000-es vizes polírpapíron egy fúrógéppel, meg políroztam utána 3M autópolírozó pasztával.
Vékony huzalokat AWI-val is meg lehet csinálni. Nem a klasszikus módon, kell hozzá egy kis ügyeskedés. Két wolfram elektróda között kell néhány amperes ívet tartani, közben belerakni az összesodort huzalokat. Szép kis gömböc készíthető így.
Csak kissé kapcsolódik a következő kérdésem a mikroszkópiához. Tudja valaki,hogyan lehet összeforrasztani két nagyon vékony (jóval 1mm alatti) platina és platina-ródium ötvözet szálat idegen anyag használata nélkül ? Van egy 50 cm-es termoelemem aminek az utolsó 1-2 cm-es része a hosszú használat során korrodálódott. Iszonyat drága és bűn lenne kidobni, több százezerbe kerül. Régebben azt csináltam iyen esetben, hogy levágtam a tönkrement részt és a jó állapotú végeket összetekertem és egy jól irányzott finom kalapácsütéssel kilapítottam. Elég jól működik így is, de szeretném rendesen megcsináltatni. Gyárilag egy parányi gömbbé van összeolvasztva a melegponti rész. A tiszta platina olvadáspontja 1770 C körüli. Az acetilénes hegesztő lánghőmérséklete a net szerint elérheti a 2200 C-ot is. Tehát elvileg használható talán. Estleg szóba jöhet egy lézeres ponthegesztés ? Ez utóbbit persze nehezebb lehet fölhajtani mint egy acetilénes hegesztéshez használt felszerelést és hegesztőt.
Azt a mindenségét neki! Egyelőre tartózkodom, de ha EU-n belül látok valami érdekeset ebayen, lehet megnézem. Olaszországban van 1-2 érdekesebb, de 30-60k körül nem ér meg nekem 1-2 fotóért.
Akkor Neked Möller Typenplatten-je kell :) Abban jó pár ezer különleges faj van kigyűjtve. Kár, hogy halandó ember nehezen jut ahhoz is, hogy megnézze (megvenni nem lehet).
Nekem nem hiányzik bele a matyó minta ! Nagyon szép a válogatás amit készítettél ! Nekem sokkal érdekesebb látni a különleges fajok gyűjteményét mint egy mintába rendezett preparátumot. Azt meg tudtad csinálni a számítógéppel . Bőven elég az is ha csak a kép kell róla és nem akarod nézegetni a mikr alatt..
Mivel nem videót mutatsz,nem lehet tudni mi mozog a képen. Hagymát még nem néztem,de az algákban pl kloroplasztok és apró kristályok szoktak mozgolódni. Ez utóbbi Brown-féle hőmozgást nagyon jól lehet látni a járommoszatok (Closterium) csúcsaiban, de egyébb fonalas algákban is. A járommoszatokban bárium-szulfát kristályok találhatóak.
Működik a Nikon 2x objektív is, bár sajnos ahogy sejthető volt a kis N.A.-ból, eléggé sötét, de lámpa van, a záridő meg mindegy macro témánál. Ezzel már elértem a szédületes 4mm széles látómezőt, ami anno projektív nélkül a 4x objektívvel is ment. (Múzeumbogár, 2x objektív)
Az aliexpresses UV lámpa is tesztelésre került (https://www.aliexpress.com/item/1005005954466114.html) Még kell állítgatni kell kicsit az ideális kitöltéshez, de a zoomos fej nem volt egy hülye ötlet. (Zellerszár, 10x objektív)
Végtelenül amatőr kérdésem lesz, de sajnos nem túl sok hasznos választ találtam magyarul, ami erre is kitérne. Vöröshagyma epidermiszében a pici pötyik, amik közlekednek, micsodák? (20x objektív, DIC)
Ugyan nem nekem szólt, de ebben van tapasztalatom: OBI - öntapadós velúr fólia. Én kaptam anno, azóta minden optikai eszközbe ragasztok belőle, ami csillogós.
Köszönöm a pontos megnevezést és fogalmi pontosítást.
Más területen is tapasztaltam már, hogy döcöghet az anyanyelvi kifejezés meglelése (ez azért hátránya az idegen nyelvű ismeretanyagnak).
Ha az objektívet tárgylencsének hívom és az okulárt szemlencsének, akkor téves megnevezéssel élek a mikroszkópia világában, vagy ezek a helyes megnevezések? Szeretném megismerni a helyes magyar neveiket is, nem okoskodásnak vagy kötekedésnek szánom a kérdéseimet, vélem, ennyivel tartozom magyar nyelvnek és a benne rejlő képi kifejezőkészségnek.
Hogy milyen rendszerű? Szakszavakkal nem fogom tudni kifejezni, talán nem is a kérdésre fogok válaszolni. Sztereó, ipari, achromatikus lencserendszerrel (cikkszám alapján), zoom-os. A feltöltött kép talán pontosabb megértést ad róla: https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=166109951&t=9105440
Hülye vagyok, 450-490nm szűrővel néztem. A 330-380-on már nem jön át semmi. Akkor talán nem gáz a helyzet, de én úgy emlékszem, hogy kellene előtte legyen valami üveg lap ami szűr, de ez nyitott.
Az ilyen lemezt okulármikrométernek (ezt konkrétan szálkeresztes okulármikrométernek) hívják és ahogyan a neve mutatja az okulárba kell tenni. A tárgymikrométer hasonló, csak a tárgy síkjába kerül. Hívják objektívmikrométernek is, de nem az objektívbe megy, szóval itt van némi logikai bukfenc.
Lehet kapni öntapadós fekete bársonyt, teljesen megszünteti a becsillanásokat. Csillagászati távcsövekbe ezt szokták ragasztani, mert ha valahol zavar a kósza fény, akkor a csillagászás ilyen terület.
A kínai sztereomikroszkópok szerintem nem számottevően rosszabbak a nagy márkák műszereinél, kivéve az egészen speciális mikroszkópokat (lehet egyébként, hogy azoknak is van kínai megfelelője, csak azok szintén drágák).
A Makszutovos kínai sztereoval volt pár gondom, de az optikája nem rossz. Valójában csak a legmagasabb nagyításnál látszik valami egészen finom és furcsa mintázat,de ha visszaveszem egy picikét a max nagyításról, eltűnik. Szabadszemmel egyébként nem látszik különbség a Wild M400-on át látott képhez képest. A fényképeken viszont már észlelhető a különbség, amit ha arányítok a két mikroszkóp piaci értékéhez akkor kiválóan teljesít a Maxutov is. Ami bossszantó rajta az a fotócső gyalázatos belső festése (rondán becsillogott amíg nem raktam bele fekete fotópapirt) és a kontakthibás és könnyen elmozduló felső lámpa. Ez utóbbit garanciálisan kicserélték,de egy idő után az új is hajlamos villogni időnként.
A kínai sztereoval készültek a képek, mert a Wild fotós látóterébe nem fért bele . Az ugyanis valami ok miatt a fotócsövön kb 3x-os nagyítású képet ad. Nem valami hibás illesztés miatt,hanem már az okulárban is bejelölik a kb 2x-es nagyítást, ami megjelenik a géphez tartozó analóg fényképezőgépen. Ehhez jön hozzá, hogy milcet raktam a helyére,az is gondolom levág egy db-ot a képből. Elvileg lenne a mikroszkóphoz egy 0,5 x-ös előtétlencse emiatt, de nekem csak egy 2x -es van. (Annak is örülök, hogy az nem veszett el. )
Mérőskálának vagy optikai mérőkének merném magamtól nevezni, a 'graticule' mint fokhálózat megnevezést nem tartom a legleíróbbnak. Szeretném mérésre használni (csak hobbi szinten), nem szeretnék egy olyan felépítést "alkotni" ahol túl sokat veszítenék minőségben képélesség, mérés, vagy egyszerűen a látvány összbenyomása tekintetében. Volt vélelmezésem a felépítés pontos, optikai parametrikus összehangolására vonatkozik, aminek a megerősítését köszönöm.
Mint írtam, szerintem hamarabb talál az ember 1x objektívet meg 20x okulárt, ezért javasoltam ezt, de ebben lehet hogy tévedek.
Nem tudom azt se, hogy lehet-e bármilyen kínai objektívet kapni, ami passzol a Leica sztereóhoz, de ha lehet, akkor se számítanék arra, hogy a gyárival megegyező lesz a minősége. Ráadásul nem elég az, hogy az objektív meg az okulár passzol, a mikroszkóp testében van egy komplex lencserendszer, ami ezekhez van tervezve. Röviden - vedd meg az eredetit lehetőség szerint. A kínai sztereók jellemzően elvéreznek a nagy nagyításokon. Ha munkára használod, és sokat, nem akarod hogy kifolyjon a szemed gondolom.
Amiket eddig leltem eredeti objektíveket, drágának tűnnek a maguk 400-500€-s áraikkal (használtak esetén is), emiatt is gondoltam a kínaiakra. Azok viszont gyanúsan olcsók az eredeteikhez képest. Tettem bele egy kínai, 0,1 mm-es skálát, azzal elégedett vagyok, ez viszont nem a gyanúsan olcsó kategória volt a ~5.000,- Ft-os árával. Az objektív lencse típusa kötött, ha csak azt cserélném, vagy cseréjével együtt járó az okulár cseréje is?
Ha lehet kerülném a szentségtörést, főleg ha az a minőségromlást is magával hozza.
A javasolt 20x-os okulár és 1x-es objektív változat, az miben jobb/más mint a 10x-es okulár és 2x-es objektív változat.
Azt nem tudom, hogy Kínából lehet-e hozzá működőképes optikát venni, gyanítom nem, de igen, szentségtörés :)
Leica vagy Wild alkatrészeket lehet hozzá vadászni, ezek valóban nem olcsóak, de cserébe tényleg jók. Nem tudom, hogy az objektívek mennyire csereszabatosak az egyes Leica / Wild modellek között, de az okulárok teljes mértékben. Én amúgy 1x objektívet és 20x okulárt vadásznék, szerintem ez hamarabb összejön, de lehet hogy tévedek.
Szerintem a másodiknál elfogadhatóbb a megvilágítás (ez volt ugye a kérdés :) ), DE az első kép összességében jobban sikerült, kevesebb kiégett fehér rész van benne és jobban el lett találva a fehéregyensúly is. Ha odafigyelsz ezekre, a második megvilágítással jobb lesz a végeredmény is.
Amúgy ezek tényleg sztereómikroszkópos képek, vagy a makroszkóppal csináltad?
Akkor már én is véleményt nyilvánítok. :) Nekem az első jön be, mert ott nem jönnek elő élesen a becsillanások, homogénebb sokkal. Viszont a fehéregyensúly ott nagyon el van tolódva a sárgába, míg másiknál a kékbe. Szerintem ha az első képen húzol kicsit a kék felé, akkor elérheted az alsónak a hatását a becsillanások nélkül. (Még talán egy kis zöld-magenta húzogatást is elbír, de csak a fehéregyensúly után)
Ebben a csoportban nekem van ezzel kapcsolatban a legkevesebb tapasztalatom, de beszélgetés megindításként egy kérdés: Milyen mikroszkópról van szó? A Leica MZ6 egy zoom miki 6.3x-40x nagyítástartományig. Ezt úgy szokták növelni, hogy egy 2x lencsét vesznek elé, amivel növekszik a nagyítás és a tárgytávolság is általában. (Ezért is szokták használni, hogy kényelmesebb legyen alatta forrasztgatni. Legalábbis én eddig ennyit tudtam sztereo mikikről. Vannak olyanok, amik csak 1-1 objektívet tartalmaznak átkapcsolhatóan, de ez nem olyannak tűnik. Esetleg mutass róla egy fotót, és mindenkitől elnézést, ha esetleg valótlanságot állítottam.
Félig OFF topic: A mikroszkópot anno így kaptam, le van pattogva a festék, nekiverték valaminek, vagy valami hasonló. Szerintetek valahogy meg lehet javítani, hogy kb úgy nézzen ki, mint az eredeti?
Ha már ennyire kinevelt, mindent tudó mikroszkóppá nőtte magát, a külcsínyre is áldoznék kicsit. Apropó találtam hozzá 2x objektívet, az jó lesz makrózni tavasszal, ha megint fogdosom a legyeket az irodában. Még a 20x és 40x DIC objektívre vadászok hozzá, de szigorúan EU-ból.
Első bejegyzésem ezen a fórumoldalon, amiben segítséget kérek információ formájában, egy sztereó mikroszkóp nagyítási képesség fejlesztésében. A gyártói oldalakon nem leltem olyan és számomra értelmezhető (!) információt, amely segítene a pontos megértésben, különösen annak tekintetében, hogy az anyagiak miatt, kínai kiegészítő termék beszerzésében gondolkoztam. Célom a jelenlegi 20x-os max nagyítást megnövelni 80x-ra, a jelenlegi 0,5x objektív és 10x-es okulár felépítésből kiindulva. Abban gondolkodtam, hogy a 0,5x-es objektívet lecserélem egy 2x-re, de olyan fókusztávolságút nem találtam (ali, bang,.,..), mint ami a gyártói és eredeti (ám sokszoros árú) lencséé. Örömmel venném ha a következő kérdésekben a segítségemre lennének és ha esetlegesen nagyon tévúton járnék, kiigazítanának:
-Mennyire megbízhatóak a kínai lencsék az aliról vagy banggodról (a lencse típusa sincs megadva, enyém 'achromatic')?
-Milyen képminőségromlást okoz ha vegyes a lencserendszer vagy csak az objektív lencse a meghatározó egy adott jellegű vizsgálat esetén?
-Ha a fókusztávolság eltér (gyárié 27 mm, e helyett a kínai 30 mm) az mennyire befolyásolja a használhatóságot vagy a különbség miben/hol mutatkozik meg?
-Szentségtörés vagy erős kompromisszum egy Leica Mz6-ra kínai objektívet tenni?
-Lehetséges-e elfogadható fotókat készíteni az okulár helyére illesztett kamerával? Ha igen, mire érdemes figyelni egy ilyen fényképező rendszer kialakításakor?
Ha csacskaságokat írtam, az a sekélyes ismereteimből fakad, kérem nézzék el.
Egy kérdés. Melyik megvilágítás tűnik elfogadhatóbbnak a mellékelt képeknél ? Az egyiknél a két oldalról bevilágító Led fényét pauzpapiron át szűrtem, a másiknál nem és felülről is megvilágítottam. Sztereomikroszkópos képek vörös-tengeri homokból kiválogatott szemcsékről.
Nem is annyira OFF (és cseppet sem politika....most! :-) :
A Covid kapcsán a Synlab óriási DNS adatbázist készített.Erre rászabadítottak egy GPT-t.Érdekes dolgokat akptak eredményül. (néhány hete,a vaéamelyik TV csatornán mesélt erről a Synlab egyik vezetője).
Ja igen,még egy csepp adalék: merő "véletlen",hogy pont a Covid alatt/után sikerült a rendőrségnek sok éves (évtizedes) lezáratlan ügyet,az elkövető kézrekerítésével lezárni. :-)
OFF Lassan jobban járunánk, ha egy GPT-t feltanítanának háziorvosnak, rákötnék az EESZT-re, a műtéteket meg átalakított 3D nyomtatókkal otthon csinálhatod... Annyira lehangoló. Na mindegy, nem akartam politizálni ON
Ez a néni max jogászdoktor, vagy valami schmittpál, mert igazi orvos nem mond olyat, hogy a perifériás vérből vett vörösvérsejt vasat vesz fel, meg hogy tápanyagot szállít.
Köszönöm az infót. Tudtommal a min. 400 fabatkát akkor is ki kell a postának perkálni, ha minden egyebet már kifizetett az eladó, mert ez vámeljárási díj (csak azt nem értem pl. az ExpressOne-nak miért nem kell akkor).
Tényleg jó cucc. De én nem az íbéjről vettem Kínából, hanem a Banggoodról még régebben, most csak hirtelen rákerestem a típusszámra és ez volt az első találat.
Az áfavacakolás kora óta én is csak alexpresszről meg banggoodról rendeltem Kínából.
Ebayről vettem azóta USA-ból meg Dél Koreából cuccot, vegyesek a tapasztalataim. Általában ilyenkor az eladó az ebay global shipping szolgáltatásával küldi el ide az árut, és ennek értelmében az ebay azonnal kiszámlázza a vámot-áfát, hogy elvileg a postásnak itthon már ne kelljen fizetni. De az eladónak kéne kitöltenie vagy igényelnie vagy mittudomén, de neki kéne intéznie feladáskor egy IOSS azonosítót. Na, ha ezt nem teszi meg, akkor te magyarázhatsz az urukhai orknak, aki kihozza (jó esetben, rossz esetben találd ki, hogy a postán vár egy ideje a csomagod), fizetés nélkül nem adja oda. Utána ezt amúgy az ebay visszafizeti neked, csak levelezd le velük, és legyen pecsétes számlád a dologról, vagy igazolásod a kártyás fizetésről. Anélkül el ne engedd a kézbesítőt!
A képek alapján azt megnézném nagyítóval, hogy tényleg teljesen tiszta-e a 40-es lencse összes tagja. Vagy nincsen-e valamilyen schlieren, delamináció a lencsék között.
Folytattam a próbálgatást. Az a tapasztalatom, hogy a 20x objektívvel sokkal szebb a kép, mint a 40x-el. Persze ez régen is így volt, ott már nem annyira kontrasztos a látvány a DIC ellenére sem. Talán érdemes lenne direkt DIC objektíveket is beszerezni idővel, de már elmentettem a keresést az ebayen, ha esetleg felbukkan EU-ban a CFN Plan DIC objektív. (20x) (40x)
Az USA-ból sok eladó teljes ügyintézést vállal, azaz már vámplva-áfálva jön a termék. Úgy vettem a lupeobjektíveimet is. Viszont emiatt ritkán éri meg onnan rendelni (az én példámban ezek ilyen ritka esetek voltak), mert többe kerül a leves mint a hús.
Btw USPS jobb fej, ha a feladó normálisan feltűnteti az árat a feladáskor, akkor az alapján le tudják vámolni, és végeredményében a postásnál tudod kifizetni a költségeket. Noha elvileg van olyan lehetőség Ebayen is, hogy már fizetéskor kifizeted az ÁFA, VÁM és egyéb mókákat, de akkor az eladónak úgy kell felraknia. Persze ez Amerika. (előző hsz-re reagálva)
Az EBAY esetén magánszemélytől vásárolsz és az nagyon macerás tud lenni, ÁFA + VÁM ügyintézésben a Fedex fuvarcég nagyon kedves partner, de pénzbe fáj.
----------------
Tisztelt Ügyfelünk,
A Tárgy rovatban található fuvarlevélszámon vámáruja fog érkezni.
Kérjük Önt, hogy a kitöltött vámkezelési megbízást, értéknyilatkozatot ( az áruértéket / egységárat feltétlen tüntesse fel ) és a megrendelés visszaigazolást vagy
az áru kifizetését igazoló banki bizonylatot az import.bud.hu@corp.ds.fedex.com e-mail címre szíveskedjen visszaküldeni, a tárgyban feltétlenül adja meg a fuvarlevélszámot.
A kitöltendő nyomtatvány(ok) az alábbi link(ek)re kattintva érhető(ek) el:
Amennyiben az általunk leküldött számla összege, tartalma nem egyezik meg
a fizetett termék adataival, kérjük jelezze nekünk és küldje el a helyes számlát, esetleg rendelés visszaigazolást, kiutalást és az értéknyilatkozatot kitöltve.
Vámmentes vámkezelést ( pl. ajándék, IOSS számmal, utiholmi, tértiáru, garanciális javitás ,csere stb ) csak saját VPID számmal rendelkező magánszemély kérhet. Amennyiben ilyen vámkezelést szeretne a lenti linken lévő utmutató alapján kell igényelnie.
Cégünknél bevezetésre került a 750 EUR-s értékhatár, melyet ha meghalad a küldeményének értéke, akkor saját magának VPID számot kell igényelnie.
Az Ali beszedi az ÁFÁ-t, normál csomagküldésnél ez okés is, de ha a postán keresztül megy, akkor a posta hajlamos mégegyszer beszedni és ha be is nyújtod az összes papírt, hogy de már te befizetted az ÁFÁ-t (az Aliról letölthető) a Posta elhajt a fenébe:
-------------------------------------------
Tisztelt Ügyfelünk!
Tájékoztatjuk, hogy minden az Európai Unió területére beszállított áru tartalmú küldeményt a behozatal jellegétől függetlenül vámkezelni kell. Ebben az automatikus folyamatban zajlik az ún. IOSS küldemények vámkezelése is, melyeknél a vásárló a termék vételárával együtt előzetesen megfizeti az áfa összegét.
Az IOSS áfafizetési mód alkalmazásával történő vámkezelés feltétele a feladó által elektronikusan rendelkezésünkre bocsátott adatok között a pontos IOSS azonosító megléte. Amennyiben az elektronikus adatokban a feladó nem vagy helytelenül továbbította az IOSS azonosítót, úgy a küldemény csak áfa megfizetése ellenében kézbesíthető. Nyilvántartásunk alapján a szóban forgó küldeményhez nem érkezett a feladó számára előírt feltételek szerint IOSS azonosító, ennek megfelelően a vámkezelés a hatályos vámjogi, adójogi szabályok betartásával történt.
Az IOSS azonosító utólagos figyelembevételével történő újbóli vámkezelés lefolytatására nincs lehetőség, ezért erre vonatkozó igény esetén kérjük, hogy forduljon az értékesítő platformhoz az áfa összeg visszatérítése érdekében.
A Postai Vámügynökség minden esetben vám elé állítási tevékenységet végez, ennek megfelelően az IOSS azonosítóval és azonosító nélkül érkező küldemények esetében is fizetendő postai vámügynöki díj. A szolgáltatási díjakat honlapunkon a https://www.posta.hu/static/internet/download/VAM_dijak-dijszabas.pdférheti el.
Jó kis cuccnak néz ki. Tényleg, Bálint, az íbéjes kínai dolgok a Postán keresztül érkeznek? A nagy Áfamentesség Megszüntetés óta Kínából csak Alin vásároltam (és az mással hozatja szerencsére).
Hővédő üveget ahogy Lesi írta diavetítőből bányászhatsz, de szerintem projektorokban is kell hogy legyen (azt is szerintem lehet ingyen szerezni némi szerencsével, mivel azokban sokszor gazdaságtalan az izzócsere, számtechboltban próbálkozhatsz). Amúgy egy darab szimpla táblaüveg is tompít a sugárzó hőn.
A LED hűtésre alumíniumtömb, processzor hűtőborda, stb. alkalmas, ezt neked kell kisakkozni mi fér el.
Tápnak én most ilyet használok, ez elviszi az erősebb ledeket is, de vannak ennél olcsóbbak, egyszerűbbek:
Ledet Simon aliexpresszes boltjában érdemes nézni, olyat, aminek magas a CRI-je, nem elfelejteni azt, hogy PCB lapkára legyen szerelve és nekem a 4-5000 K-es, középfehérek jöttek be. Sajnos emberünk az árukészletének minőségi mivoltát (tényleg az, nem irónia!) hiányos termékleírásokkal dekompenzálja, így neked kell a típusszámok alapján keresgélni, termékadatlapokat átnyálazni, hogy mi lesz jó neked és hány volttal - amperrel kell meghajtani. Ezek itt ígéretesek:
Érdemesebb lenne, csak a komplettírozása még túlmutat rajtam. Kellene valami jópofa led, hűtés, tápegység, valami fényvető, hogy ne pontszerű legyen a fény. Ha van esetleg valami bevált módszeretek, azt megköszönöm.
Eddig a lustaságom és a kényelem miatt jobban megérte a beépített 12V AC-s tápra rágyógyítani egy spot lámpát. Azon gondolkoztam régen, hogy valami szűrő kellene, ami levágja a "hőt", de elég drágák. Eddig az 50W-al nem okozott gondot a melegedés a mintánál.
A felfordított CPL szűrővel mentem tovább, az is tökéletes. Viszont több fény fog kelleni, rendeltem 100w-os spot lámpát az 50w-os helyére, mert a 40x-es objektív mellett már 1/40 alá kell mennem záridőben, ami nagyon kevés.
Elővettem egy régi vízmintát is, az viszont tényleg besz.rás. Csak megérte ezzel küzdeni. (20x objektívvel) (40x objektívvel)
Holnap majd megpróbálom elforgatni, mert a túloldalon van az a (nem tudom, hogyan nevezik, mikor egy gyűrű két átellenes oldalán csak egy bevágás van) dolog, amivel elvileg ki lehet csavarni. Sajnos a kondenzorban nem lehet elforgatni, mert a felfogatás fix. Viszont a fordított CPL jó ötlet, azzal is működni látszik. Ez a látvány már valami olyasmi, amiért megérte ezzel küzdeni.
Közben beszéltem az eladóval is, rossz polarizátort küldött. Csak jó volt a sejtésem. Nem bej, szerencsére az akad itthon is, igaz én CPL-eket használok, de majd szerzek lineárisat is. Vagy esetleg akad valakinek 45 fokos ilyen: (pontosabban nem ilyen, mert ez 90-es)
Vedd ki az egyik okulárt a csőből és nézzél bele. Ha jól van a DIK beállítva, akkor egységes interferenciaszín tölti ki az objektív hátsó lencsetagját. Ha nem, akkor első menetként kondenzorprizma nélkül, de objektívprizmával megnézném, hogyan néz ki az interferencia mintázat, a színes sávok kb. hol állnak. Utána kibillenteném az objektívprizmát és bebillenteném a kondenzorprizmát. Ugyanazoknak a színeknek kellene ugyanolyan sűrűn állniuk. Ha nem ez a helyzet, akkor kicsit emelném-süllyeszteném a kondenzort, hátha úgy javul a helyzet.
No, megérkezett a Nikonhoz a DIC szett, de valami gyanús. A gyári polarizátorral csak kb ilyen képet kapok a 20x objektívvel:
Ha ahelyett alul a forgatható fotós cpl szűrőt használom, már egy fokkal érdekesebb, de még ettől sem dobom le a hátamról magam:
Jelenleg így néz ki a setup:
Ha otthon vagytok a DIC-ben, segítenétek, mit ronthatok el? Analizátor van a sliderben, arra való a másik csavar, hogy ki lehet húzni a "belét" és akkor csak polarizált fényes megfigyelésre is jó. Köszi!
Érdemes lenne kipróbálni a nagyobb lencséjű objektívet is. Hátha szintén jó makróra.
A jelzést illetően úgy vélem, hogy a gyártósornál állíthatták be a lencséket különböző képtávokra. Valamivel még be lehetnek pozícióba ragasztva, egyikből se sikerült kicsavarni a leszorító recés gyűrűt. Biztosan ott címkézték fel helyben. Kollégámnak azt mondta az eladással megbízott hölgy, hogy kiadták neki feladatnak a minél hamarabbi felszámolást (a kamerákét), ezért adták olcsón.
Az egyik objektív olyan, mint amit te írsz, nekem is rajta van a sárga cetli, ugyanazokkal az adatokkal.
A másiknak ugyanakkorák a befoglaló méretei ugyanakkorák, de a fronlencséje vagyobb; a hátstó lencse szintén nagyobb és sokkal közelebb van a szenzorhoz, egészen a foglalat hátsó síkjában. És: se felirat se sárga cetli nincs rajta. Gondolom az utóbbi lehetett ezen is, csak elveszett.
Személy szerint letöltendővel sújtanám azt a döntéshozót, aki jóváhagyta hogy egy öntapadós cetlivel jelöljenek egy objektívot.
És még csak nem is filléres áru, marha drága cucc ez, ha nem használtan/lopott áruként jutsz hozzá.
Kövi csík és fürge cselle van benne, ha jól határoztam meg őket. Meg jó sok rák. Csodás módon valamiképpen a tavalyelőtti szárazságot is túlélték valahogy, amikor 3/4 évig egy csöpp víz sem volt a mederben. Talán a Sédből települtek vissza,
[...] az alaplapra egy 12 V-IEEE1394 csatlakozót forrasztottunk lengőkábelen. A kamerába ekkor mindkét firewire csatlakozót be kell dugni.
Marhaságokat írok :) Csak sima 12 V csatoló van a végén és abba kell bedugni a tápot. Már régebb óta a 2. módszert használom, kiment a fejemből. Valóban terveztünk 12V-IEEE1394 csatolót, hogy ne kelljen megfúrni a házat, de végül maradtam az ExpressCardos megoldásnál.
1. Amikor megfordítod a lencsét, a képtávolság lesz a tárgytávolság, ami ebben a felállásban van majdnem 200mm, ami a fókusztávolság 8x-a, szóval nem is olyan erős makró.
Persze, azért fordítom meg. A nagyítás első pillantásra tényleg nem tűnik nagynak, de ne feledd el, hogy a szenzor képét jelentős nagyításban nézzük a monitoron, tehát nagyon jó rajzolat szükséges jó képhez. A Mikrotarok hasonló primer nagyításra használatosak. Paramétereiben a lencse leginkább a 3,2/20 mm Mikrotarnak felel meg. Ha jól tudom van olyanod, össze tudnád őket hasonlítani.
Szóval az ilyen kis szenzorra való objektív ideális választás erre a célra.
Ez rendben, de eddig ez az egyetlen általam tesztelt ilyen kis szenzorra gyártott objektív, amelyik tényleg megalkuvás nélkül helyettesít egy lupeobjektívet. Vettem a Soósnál múltkor Cosmicar/Pentax gyártmányú, igényes kidolgozású C-mount objektívet, sajnos eléggé rekeszelve volt csak jó a képe.
[...] de arra határozottan emlékszem, hogy nem ugyanolyan objektív van rajtuk.
Érdekes, kollégámmal együtt öt darabot vettünk, nekünk mindegyiken ugyanaz a 3,5/25 mm objektív volt. Egy kis sárga nyomtatott címke alapján 272 mm tárgytávolságra vannak beállítva. Ezért gondolom, hogy speciálisan közelre korrigált rendszer, megfordítva pont jó makróhoz.
Nincs véletlen valakinek kipróbált megoldása arra, hogyan lehet ezt egy laptopba bedugni és használni Linuxon?
De, csak ehhez nekem kellett egy olyan laptop, amelyiken van firewire port. Van rajta még egy ExpressCard bővítő, megfelelő kártyával szintén tudok így kapcsolódni. Mivel a kamera a porton keresztül igényli a tápot, az egyik kamerát megbuheráltuk és az alaplapra egy 12 V-IEEE1394 csatlakozót forrasztottunk lengőkábelen. A kamerába ekkor mindkét firewire csatlakozót be kell dugni. Ha az ExpressCard-os csatolót használom, azon a firewire kártyán van egy külső táp csatlakozó, amelyikre 12 V-os tápot lehet kötni (érdekes módon a leíráshoz képest pont fordított polaritás szükséges...). Ekkor csak az IEEE1394 csatlakozót kell használni, így inkább ezt a második megoldást használom.
A szoftver oldal keményebb dió, eddig csak az oacapture volt képes a kamerát használni. Csak maximális felbontást ad ki opcióként, de legalább működik. Egy csomó régi könyvtárat fel kellett az aktuálisak mellé rakni, mert 2020/21 óta nem adtak ki újabb verziót.
1. Amikor megfordítod a lencsét, a képtávolság lesz a tárgytávolság, ami ebben a felállásban van majdnem 200mm, ami a fókusztávolság 8x-a, szóval nem is olyan erős makró.
2. Ez egy kicsi szenzorra tervezett objektív, azaz kis területre, de nagy feloldásra van optimalizálva. Megfordítva ez éppen a kis tárgy jó felbontású leképezését jelenti.
Szóval az ilyen kis szenzorra való objektív ideális választás erre a célra.
Én is vettem anno ebből a kamerából párat (2000Ft/darab) néhány éve. Emlékeim szerint nekem nincs felirat az objektívokon, de arra határozottan emlékszem, hogy nem ugyanolyan objektív van rajtuk.
Magával a kamerával sajnos elakadtam a FireWire csatlakozó miatt. Nincs véletlen valakinek kipróbált megoldása arra, hogyan lehet ezt egy laptopba bedugni és használni Linuxon?
Láttam mindenféle adapter kábeleket fillérekért és vagyonokért (köztes esetet nem találtam), de attól tartok, hogy az olcsó USB adapterek átverések. Nagyon különböző a két szabvány.
Köszönöm. Nagy szerencsém van ezzel az objektívvel. Elvileg sok fotós/videós lencse lehet alkalmas makrózásra, de az esetek túlnyomó többségénél optimális képminőséghez rekeszelni kell az objektívet. A lupeobjektívek kivételével, amelyek teljes nyílással is tökéletesen rajzolnak. És meglepő módon ez a lencse szintén, az első a sok eddig kipróbált közül. Valószínűleg azért, mert ennek nincsen rekesze, valamilyen ipari folyamat követésére készíthették egy Firewire kamerához.
Ma kicsit szórakoztam a felső megvilágítással, egyben teszteltem a bemutatott 25 mm-es f/3,5 kameralencsét. Ezt sikerült alkotni hengeres diffuzorral, amelyre a mikroszkóplámpa fényét úgy irányítottam, hogy a led előtt pluszban egy selyemraszter homályos üveg volt:
Az optikai felállás a következő: megfordított 3,5/25 mm lencse, Pol F közdarab (1,25× tubusfaktor), 51 mm kihuzat, végül M42 toldat. Gyors számolással a nagyítás nagyjából 7,5-8:1 a szenzoron. Az alany a szokásos nagy rókalepke (Nymphalis polychloros) első szárnyának fonáka. A fotó 21 részképből készült 20 mikronos szeletekkel.
Amennyiben a diffuzor előtt nem használok homályos üveget, akkor kevésbé plasztikus a kép. Ha diffuzort sem használok, akkor zavaróan kemény, becsillogós.
Már nem emlékszek hogy pontosan mit adtam onnan, több alkalommal is gyűjtöttem ott illetve a mintát osztályoztam is méret alapján. De amúgy valóban jellemző a biogén elemek magas aránya a mintára, bár összességében az talán túlzás, hogy alig van benne ásványi szemcse. A hullámok által egy sávba hordott zónában kapargásztam amúgy.
Nem lóg, nem lötyög, mechanikailag teljesen rendben van, és ha eltekintünk attól, hogy az alsó megvilágítás menthetetlenül és kijavíthatatlanul gagyi, sőt, sajnos über gagyi, akkor az van, hogy sötét látóteres, vagy felülről-oldalról megvilágított vizi gezemicékhez nagyszerű lesz trino fejjel, 25 ezerért, plusz némi barkácsolás.
Sajnos megint az én saram a névelírás ! Kösz a helyesbítést ! Pedig most 2x is újra elovastam a szövegemet ! 4x kellett volna ! Ez a minta a tengerparti homok felszínén összegyűlt könnyebb törmelék volt vagy ez alkotta magát a homokot ? Ásványi szemcse alig van benne.
Amiket a szénből szedegettünk ki azok már 10 millió éves cuccok voltak. A szép mintásak amiket keresett,mára már kihalt Theodoxus / Neritina fajok. Egészen hasonlóakat folyami bödöncsigákat (Theodoxus fluviatilis), érdekes módon jó sokat találtam Tihany közelében a sajkodi strandon. A Dunában vannak még szebbek is, rajzos csiga (Theodoxus danubialis), sávos bödöncsiga(Theodoxus transversalis)- habár ez utóbbi,lehet, hogy már kipusztult
Az elmúlt két napban jó sok időt azzal töltöttem, hogy az ajándékba kapott rudnicei homokból válogattam ki és fényképeztem le a szebb,érdekesebb,épebb csigaházakat és egyéb vázakat. Meglepően sokfélét találtam.
A legtöbb kép valós magassága kb 4-5 mm lehet.
Wild Heerbrugg M 400, Panasonic G7. A világítás a mikroszkópon félig még ideiglenes és a beállítások a fényképezésnél sem még nem voltak az igaziak. A fényképezőgéphez sem készült még el az adapter, csak a gravitáció és a Szentlélek tartotta a helyén, de azért így is jó vele szórakozni.
Csak pár képet mutatok,a többit a blogomon lehet megnézni.
Helló! Szerintem nekem is pont ilyen trino. fejem van, én is most kísérletezek vele, hogy hogy menne rá a fényképező. Eddig ezt sikerült kitalálni:
A fényképezőn egy m42-es 2x telekonverter van, az egészet csak rátettem a tubus tetejére és pont éles képet ad. A telekonverter azért kell, hogy a kép kitöltse az apsc szenzort. Azt meg kell jegyezni, hogy ez csak olyan objektívekkel működik jól, amikhez nem kell kompenzációs okulár. Plusz kell majd egy fecskefarok-m42 csatlakozó, hogy rendesen lehessen rögzíteni.
Köszi! Az objektív átfért a revolver helyén, viszont az M42 adapter már nem, így az objektívre nyomtattam egy rövid csövet, amivel megszorul éppen a mikroszkópon, így nem lötyög, de azért el lehet forgatni némi erővel. Még azon gondolkozom, hogy lehetne harmonika kihuzatot gyártani, mert akkor a nagyítást kicsit könnyebben lehetne variálni.
Szép képek és a megoldás is tetszik. Én Lu vázon használok 105 mm-es Meopta Anaret nagyítógép objektívet megfordítva. Nem a kar alatt, hanem felette van az objektív fecskefarok adapterben. Így a tubust nem kell annyira felemelni és még árnyékol is a foglalata.
Köszi! Én jelenleg Scotch magic tape-ből készítettem egy kis hengert, biológiai mikinél azt használom többnyire, majd itt is kipróbálom, csak szeretem a kontrasztot is, ezért alacsony szögből szoktam egy sok ledes lámpával bevilágítani.
Apropó a sztereo mikit leváltottam macro objektívre, mert elegem lett abból, hogy nem képes kivetíteni az APS-C-t. Egy régi 50mm-es objektív, némi közgyűrű, meg a Labophot váza kiváló lett. Főleg kis 0.8x-1.25x környéki objektívnek felel meg így, viszont több a fény és nem kell kivágnom a szenzor felét a képről.
UV-ban is jobb vele dolgozni, igaz így nincs hova applikálni szűrőt, csak a lencse elé. Mondjuk ha már van 3D nyomtatóm, tervezhetnék a közgyűrűk közé egy szűrőtartót is, de egyelőre jó ez. Valami régi ásványom sima, és UV fényben:
Próbáld ki azt, hogy polarizált fénnyel világítod meg a tárgyat és polárszűrőt használsz az objektív felett (vagy kis nagyításnál akár alatta). Így jól lecsökkenthető a reflexfények intenzitása.
Illetve az Alpár által korábban ismertetett pauszsátrat is kipróbálhatod. Készítesz egy csonkakúpot fehér (pausz)papírból, vagy nyomtatsz fehér szálból, ahogyan én. A világítást a kúp oldalára irányítod eléggé nagy foltban. A diffúz világítás kevesebb visszaverődéssel jár. Fényes felületekről visszavert (=spekuláris) reflexiókhoz ez a legmegfelelőbb módszer.
A "folyékony szappan" egy kiterjesztése a klasszikus szappannak. Manapság nem csak a zsírsav alapú szappant hívják annak, hanem mindenféle tenzidet (tenzid=csökkenti a határfelületi feszültséget). A folyékony szappanban általában nem-zsírsav típusú tenzidek vannak, mert ezek jobban tolerálják a pH változását és ellenállóbbak a sóhatással. Szulfonsav/szulfát típusú tenzidek oldhatóságát nagyon sok só gátolja csak. A nem-ionosakra pedig csak a vízelvonó hatás hat, mivel nincsen töltésük.
A jelenlegi megkülönböztetés (sampon, mosogatószer, szappan) nem elsősorban összetételbéli, hanem használati különbségen alapul. Nagyon hasonló összetevők vannak bennük, csupán az arány más és a marketing hozzá.
A habzásgátlás és tisztítóhatás összefüggenek. Attól függ melyik hatás fontos, hogy éppen minek kell lejátszódnia. A tisztításnak az a fázisa, amikor fellazítod a koszt elsősorban szabad tenzidet, míg a kosz bekapszulázása (szolubilizáció) micellát igényel. Ideális esetben először híg, majd töményebb oldat lenne a megfelelő. Azért kell először híg, mivel a micellák képződése után elég kicsi a szabad forma koncentrációja. A gyakorlatban azonban ha koncentrált az oldat, akkor azért a micellákból idővel kompenzálni tudja a kisebb egyensúlyi koncentrációt, mert az oldatból elfogyott szabad tenzid pótlódik.
Igazából a szénlánccal is tud a víz kölcsönhatást létesíteni, mert a van der Waals kölcsönhatás mindenféle molekula(részlet) között vonzó hatású. Viszont nagyobb vesztesége van a víz-víz kölcsönhatás gátlásából, azaz nettó mégis csak kedvezőtlen a hosszú szénlánc jelenléte a vízben.
Így van, a Helicon pont ilyet csinál. Lehet vele szebb 3D renderelést csinálni, ahogy nézem itt a költőnek nem a minőség hanem a látványosság volt a célja inkább.
A Helicon Focus pl. a stacking mellett tudja exportálni a "vélt" 3D modellt is melléktermékként, noha elég pontatlan, de hasonló eredményt ad. Játéknak jó, de hasznát nem vettem még. Talán elég kontrasztos minta esetén megbízhatóbb eredményt ad.
Nézzétek milyen klassz felvétel! Kovamoszat kép. Mozgatható, körbeforgatható,stb. Szenzációs szerintem ! Elektronmikroszkópos kép lehet amit számítógéppel megbuheráltak ?
És akkor mi az a ,,folyékony szappan'', és hol árulnak ilyet?
És mi az a üvegtiszta sűrű folyadék, ami a nyomogatós kézmosóban, meg a mosogató mellett van?
Sókerdés. Az alapján, amit írsz, a só talán habzásgátló lehet. De - azt írod - a tisztító hatást is csökkenti, ami meg nem jó. Hogy van ez? Mennyit számít az a 8g só?
Ez egy régi szöveg lehet amit ide beollóztam. Tetszett a régies szöveg, azért nem írtam át. Bocs ! Az aknázat mai nyelven kihozatal lehet.
Megpróbálom érthetővé tenni .
Tehát, ha tisztességesen járt el a szappankészítő akkor 100 kg zsiradékból kb 150 kg jó minőségű szappant tudott készíteni. Ha pedig csak a haszonra hajtott, akkor 14x-es mennyiségű szappant is készíthetett ugyanannyi zsiradék és egyéb értéktelen és a felhasználó szempontjából haszontalan adalékanyagok és szappangyártási hulladékok felhasználásával.
Szép dolog is a vegyészet ! :) Hasonló kis ügyes trükkökkel adják el a vizet hús-, vaj-, felvágott áron némely élelmiszergyártó cégek. Egy kiváló filmet láttam erről egy német Tv csatornán a nyáron. Egy szakács bemutatta,hogyan készülnek a népszerű és olcsó hűtőpulti kaják némi élelmiszeralapanyag , sok adalék és még több víz segítségével. Kedvencem a filmben a mogyorót sosem látott mogyorókrém-szerű pálmazsírkészítmény volt (de olcsó csoki is lehet belőle-kakaóvaj nélkül)
Két napig nem vagyok jelen, aztán mekkora polémia kerekedik itt :)
Akit a szappan nem érdekel, ugorja át a következőeket, ennél rövidebben nem érdemes taglalni a témát.
Szappanoknak hagyományosan a hosszú szénláncú karbonsavak sóit hívják. Ezek közül az alkálifém kationokkal (majdnem kizárólag K+ és Na+) alkotott sókat használják szappanként. Vízben a szappanok disszociálnak, azaz szabad alkálifém kationra és zsírsav anionra válnak szét, amelyeket vízburok, úgynevezett hidrátburok vesz körül. Míg az alkálifém kationt gömbszerűen hidratálja a víz, a zsírsav anionnak a töltést hordozó fele bár jól hidratálódik, de a hosszú szénlánca apoláris, a vízzel nem tud kedvező kölcsönhatást kialakítani(*), a víz "igyekszik" kizárni a hidrogénkötések rendszerét tartalmazó szerkezetéből. Emiatt ameddig kevés a szappan a vízben, addig a zsírsavanionok a víz felszínére igyekeznek, ott egymolekulás vékony réteget alkotnak, a töltött karbonsav csoport a víz felé fordul (mert neki így jó), a szénlánc pedig kifelé fordul a vízből (mert a víz "kiszorítja").
Amint a koncentráció elér egy -- adott körülmények között fennálló -- kritikus értéket, a felszíni szappanrétegbe már nem fér el több zsírsav anion, telítetté válik. Emiatt a víz most elkezdi a zsírsavláncokat egymáshoz passzírozni úgy, hogy minél szorosabban álljanak, a poláris karbonsavrészek viszont minél inkább hidratáltak maradjanak. Tehát kis részecskék -- micellák -- alakulnak ki, amelyek egyedi zsírsav anionokból jönnek létre asszociációval. A víz felé állnak a külső rétegben a töltött karbonsavcsoportok, befelé pedig a hosszú szénláncok. Ezek a micellák kolloid méretűek, a fényt szórják, emiatt látszik a szappanoldat bizonyos koncentráció felett zavarosnak. Minél hosszabb a szénlánc, annál kisebb koncentrációnál (az úgynevezett cmc-nél, azaz kritikus micellaképződési koncentrációnál) alakulnak ki az első micellák. Minden további szappan oldódása elsősorban a micellák számának növekedésével jár, az egyedi zsírsav anionok mennyisége a cmc felett többé-kevésbé állandó és kis érték.
Mivel a szappan zsírsav anionja negatív töltésű, ezért vonzza a kationokat. Ha a szappan saját Na+ vagy K+ ionjain kívül fölös egyéb kationt adunk, például a tengervíz sótartalmával, akkor a fölös kationok a szappan anionok fejrészei közé ékelődnek és részlegesen semlegesítik töltésüket. Emiatt egyfelől már kisebb koncentrációnál elkezdenek micellák képződni (csökken a cmc), másfelől nem tud a micella külseje eléggé hidratálódni és az oldhatósága lecsökken. Ha nagyon lecsökken az oldhatóság, akkor esetleg már micellák sem tudnak képződni, mert annyira rossz lesz a zsírsav anion oldékonysága (azaz az ún. Krafft-pont alá csökken az oldhatóság). Emiatt nem habzik és nem tisztít a szappan jól tengervízben, vagy kemény csapvízben. Utóbbiban a kétértékű Ca2+ és Mg2+ ionok fékezik a habzást. Ezt olyan anyagokkal lehet megakadályozni, amelyek a kalciummal-magnéziummal stabilis komplexet képeznek (pl. a Calgon nevű Na-hexametafoszfát), így megkötik ezeket a kationokat és a szappan ismét habzik.
Kicsit utána olvastam a témának és ezt találtam a neten: A színszappanok-karbonsavak sói- kiválóan oldódnak vízben. A kis molekulájú karbonsavak nátriumsóinak vizes oldata átlátszó. A hosszú szénláncú sztearinsav, illetve palmitinsav nátriumsójának vizes oldata homályos, áttetsző. Ez arra utal, hogy az oldatban lévő oldott részecskék olyan nagy méretűek, hogy már gátolják a fény szabad terjedését. A sötétben oldalról megvilágított szappan oldatban látjuk a fény útját, ami csak úgy lehet, hogy a fény egy része eltérült a szemünk irányába. A szappan oldatban lévő részecskék a tér különböző irányába szórják a fényt. A lisztes víz átlátszatlan, mert a nagy méretű lisztrészecskék a fénysugarakat visszaverik, az ún. valódi oldatokban lévő apró hidratált ionok ugyanakkor nem jelentenek akadályt a fénysugaraknak. A szappan oldatban lévő részecskék e két méret között vannak: ún. kolloid méretűek. A kolloid rendszerekben lévő diszpergált részecskék átmérője (ha gömbszerűeknek képzeljük el) 1-1000 nm között van. 100 kg zsiradék mintegy 150 kg színszappant ad. Az eschwegi szappan aknázata már 200%-ra emelkedik, míg az enyvszappannál az illető szappanos tisztességével megfordított arányban az aknázat 300, sőt 1400%-ra is felszökik. Az utóbbi esetben a fogyasztó 140 rész szappannal együtt nyolcszor annyi értéktelen töltő anyagot kapott ráadásul, csakhogy a ráadást is szappan gyanánt kellett megfizetnie. Na, ez utóbbiakban már bőven lehet vízben nem oldódó alkotórész is !
Ezt a szappan - víz diszperz rendszer dolgot biztos tanultam korábban, de a kémia valahogy nagyon ritkán tudott a belső énemhez a megfelelő hangon szólni, így mindent gyorsan elfelejtettem a szigorlat után.
Másrészt ezt fordítva szoktuk, én szoktam tőled kérdezni az ilyesmit.
Harmadrészt én is elgondolkoztam rajta, de odaírták, beleraktam.
Negyedrészt ha nagyon muszáj lenne mondanom valamit, akkor arra tippelnék, hogy a szappan máshogy működik sós közegben.
Amikor régesrégen egyetemistaként Olaszországban csöveztem egy barátommal nyaralási szándékkal, akkor egy alkalommal meg akartunk fürdeni a tengerben. Úgy értve tisztálkodási szándékkal, mert ugye a csövesek ott és akkor fürdenek, ahogy sikerül. Meglepett akkor, hogy nem tudom a szappant használni a tengerben, egyszerűen nem oldódott benne.
Egyébként nem biztos, hogy csak spórolás van a dolog mögött. Sokszor volt már olyan, hogy egy jól bevált kereskedelmi terméket egyszer csak kivezettek és a tudományos közösség jól arcra esett, mert nem volt pótlék. Például a "Glyceel" és a "Zut" lakkok, amelyek állítólag nagyon jók voltak nedves preparátum keretezésére. Azután egyszer csak eltűntek és azóta is keresik a helyettesítést. Ha van recept, akkor össze lehet bármikor újra állítani.
Köszi a tippet. Az a helyzet, hogy üvegtisztító van vagy csillió és mindenki másra esküszik :)
Az esetek nagy részében nekem a tiszta izopropanol jól muzsikál, persze nem túl koszos üvegnél. Ezen kívül szoktam sima mosogatószerrel tisztítani, különösen optikákat, mert az biztosan nem oldja ki a ragasztókat. Eleve érdemes mosogatószeres-vizes vattával csap alatt mélytisztítás előtt letörölgetni a lencséket-prizmákat, így a kemény szemcsék többsége lejön és nem karcol pucoláskor.
Akinek pedig érzékeny felületen kell alapos tisztítást végezni, annak az alkohol-éter keverékben oldott nitrocellulózt ajánlom. Csak rá kell a felületre csepegtetni és esetleg ecsettel szétoszlatni, majd száradás után a leválni kezdő filmet lehúzni. Alumíniumozott távcsőtükrökre is működik, az összes szilárd részecskét eltávolítja a filmmel együtt a felületről.
Most látom, hogy elrontottam. A brit tudóst csak poénból írtam, a tudóst áthúztam elvileg szerkesztéskor, de úgy tűnik az nem sikerült. Megpróbálom még egyszer: brit tudóskovamoszatász.
10 USD körüli összeget kérnek 60-100 ml löttyért, ennyiért már elvárja az ember, hogy ne kelljen még utána savval - lángszóróval is nekiesni az üvegnek és a beszámolók szerint nem is hiába, teszi a dolgát. De hiába jelent 10 dollár mást tőlünk nyugatra, mint itt, arrafele is élnek kreatív emberek, akik keresik a spórolási lehetőséget. Így tett nemrég Steve Beats brit tudós kovamoszatász* is, aki nemrég egy nemzetközi kovamoszatos fórumon publikálta a biztonsági adatlapból visszafejtett receptúráját. Ő úgy találta, hogy ugyanolyan hatásos, mint az eredeti, csak épp töredékébe kerül és minden hozzávaló könnyen hozzáférhető. Az engedélyével közlöm itt a receptet:
Distilled water 850.0 ml
Pure liquid soap 90.0 ml
Salt 8.0 g
Ammonia (~28%) 8.0 ml
IPA (99.9%) 42.5 ml
Én azzal a különbséggel kevertem ezt össze, hogy a "pure liquid soap" az nem pont az itthon folyékony szappanként elérhető szintetikus elegyet jelenti, hanem vmi növényi eredetű szappant, de nincs gyakorlati jelentőssége a cserének úgy vettem észre.
* tudom, hogy ilyen szó nincs, de sajnos a diatomist szónak nincs magyar megfelelője
Most ott tartok, hogy a Kínaiak lespórolták a lámparekeszt a talpból.
Nem értek a trinó fejhez. Ha jól gondolom, a zöld nyílhoz kell a projectív lencse, a piros nyílhoz pedig egy megfelelő hosszú közgyűrű a fényképezőgéphez?
Ha már rendbehoztam a fókuszírozót, tesztelési célra kerítettem egy kis kínai halszószt. Elvileg 70% szardella kivonat, meg sok só. Nagyon kényelmes lett a fókuszálás így, a köztes pont jó a legtöbb mintán mászkálás közben, a finom pedig fotózásnál, a durva pedig ha gyorsan le kell engedni a tárgyasztalt.
A fotók 10x objektívvel készültek, a vonalzós polarizált megvilágítással, radiátoron kiszárítva.
Végül sikerült megszerezni a manuálokat, ha bárkinek szüksége van rájuk még, emailen átdobom.
A lényeg pedig:
A kérdésemre pedig a válasz az, hogy ellentétes irányba kell tekerni a másik oldallal, és akkor lejön.
Valami sárga zsír volt benne, ami teljesen összeragasztotta a belsejét. Elvileg a mikroszkópnak három fokozatú a fókuszírozója (amúgy ezt így illik mondani?), de a középső teljesen összegyógyult a legdurvábbal. Kitakarítottam minden oldalon, és most vajpuhán jár az egész. Nem semmi szívás volt, de lassan megismerem a mikroszkóp összes csavarját. Ugye pár napja volt itt az a mondat, hogy keressük a heroikus küzdelmeket. :)
Még csak a trino fejet vonszoltam haza, mert nehéz mint a sár.
Szóval lehet, hogy alsó kategóriás kínai, de az anyagot nem spórolták ki belőle. És sajnos CZJ-hez nincs pénzem trino fejhez - mert egy Pentax K-70et vettem, ami 5 évet töltött tétlenül a polcon, csak rám várva, még mindig nincs 400 expo benne - ezért kényszerűségből
Próbáld óvatosan melegíteni hajszárítóval. Sokszor csak a régi zsír ragasztja össze a darabokat. De ha nem, utána sokszor akkor is jobban jár, mert kissé megpuhul a zsír.
Áhh, hónapok óta kérdezgetek, keresgélek, de semmi. Az a baj, hogy nem látok egyik oldalon se csavart, se anyát, amit lehetne tovább bontani. A rossz eset az, hogy telenyakalom kontaktsprével mindenhol, az majd megoldja a szorulásokat. Már most sokkal jobb amúgy.
Angliából rendeltem, majd megnézem melyik cégtől. Van rajta -- ide teljesen feleslegesen -- egy UV szűrőréteg és talán ettől van egy saját kettőstörése a lapnak már nyugalmi állapotban is, feszítéskor pedig a színrendek el vannak tolódva a szokásos sorrendhez képest. Viszont egy, a Sanderson prizmára merőleges állású, általam szerényen csak Novák-kompenzátornak nevezett polikarbonát darabbal a kettőstörés kikompenzálható. Tehát van egy feszített darab (a Sanderson-prizma) és felette pedig arra 90° ban álló feszítetlen ugyanabból a lapból (Novák-kompenzátor).
Igen, tökéletesen működik. Rendes interferenciarendeket kapok és ha a prizma jó távolságra van a kondenzortól, akkor a háttér még a 6,3× objektívben is homogén. Igazából az a baj, hogy mivel >90%-osan rendben van, nincsen nagy késztetésem a finomságokat még beállítani. Először is Bálinttól kaptam vékonyabb polikarbonát lapot, azt ki kellene próbálni. Másodszor az apertúrarekeszt a prizmatartóra jelenleg egyszerűen rárakom, pedig egybe kellene építeni vele. Nagyon praktikus, hogy pankratikus kondenzort használok. Egyfelől van hely a kondenzortól a megfelelő távolság beállítására függőlegesen, másrészt zoomolással könnyű a prizmát másik objektívhez beállítani. Ugyanis csak egy prizmám van, de az jó az összes objektívhez. Sokat segít, hogy az objektívprizma is közös. Jelenleg csak a Vertivalhoz/Neophothoz való nagy nyírású V2/N2 prizmám van, jó lenne egy nagy felbontású V1/N1-et is szerezni.
Bocsánat, ma eléggé elfoglalt voltam. Most mindenki meg fog lepődni, én FreeCAD-del tervezek. Nem egy intuitív program, de rengeteg mindent lehet vele tervezni és nem csak 3D nyomtatást. Az biztos, hogy aki ebbe először belefog, annak lesz egy-két nehéz pillanata és időbe telik, ameddig belejön. De kezdéskor úgy gondoltam, mivel nem használtam még semelyik CAD programot, végül is mindegy melyiket tanulom meg. Egyébként FreeCAD-del komplett hordozható mikroszkópot is terveztek már:
Hozzáteszem, hogy semmit nem használtam fel ebből a projektből (sem másokból), mindent magam tervezek meg alapobjektumokból kiindulva. A csavarokat a ThreadProfile Workbench függvénykönyvtárral tervezem meg.
Ami a szálakat illeti, én pont az imént rossznak mondott Gembird PETG-gel nyomtatok. Nekem jól működik, nem szöszöl. Az viszont nagyon fontos, hogy a paramétereket mindenki jól állítsa be a saját nyomtatójához, nem feltétlenül azt kell használni, amit az interneten írnak. Az üveglaphoz pl. 10 fokkal emelnem kellett a tálcahőmérsékletet, mert az üveg rossz hővezető és a teteje nincsen olyan hőmérsékleten, mint a fűtőlap. Mint mondtam, a szál legyen minél szárazabb, különben pukkadozik, amint a víz kipárolog a nyomtatófejben.
Más téma: elkezdtem szétszedni a Microphot fókuszírozóját, mert ki akarom takarítani. A régi zsír már bele van ragadva. Itt azonban elakadtam, nem látom a hogyan továbbot:
Ez a bal oldal, a jobbon vannak a fogaskerekek, de arról nem bontható, szóval gondolom ez a jó írány.
Szép munka! Kellően sok démonidézés mellett mindent meg lehet tervezni ott is, de az ilyen úri huncutságok, mint a lekerekítések, ívek, nem barátai sajnos. Noha látszik, hogy fejlesztik azt is, messze van még a tökéletestől. Én általában csak alap alakzatokkal dolgozok, de néha előbújik a kisördög, hogy ha íves dolgokat tervez az ember, akkor support nélkül ki lehet nyomtatni, ami azért sokat javíthat a mű minőségén.
A programot, ami a kész 3d tervből elkészíti a nyomtató számára az utasításokat, el tudom küldeni, ill le tudod tölteni. Ez a "slicer", ami tartalmazza a szimulációt is, meg tudod nézni, hogy épül föl, amit gyártottál.
CAD programként mi a Fusion360 at használjuk, diáknak ingyenes, ill emlékeim szerint magáncélra is. Ebből kell exportálni aZ STL fájlt, abból készül a végeredmény.
Ha gondolod, a két ünnep között átjöhetsz egy nyomtatásra, aztán eldöntöd, kell-e neked.
Ha már ennyi Ender3 infó van itt, akkor egy kérdés: tudja-e valaki konkrétan, hogyan lehet egy ender3-at valamilyen cnc vezérlő programmal KÖZVETLENÜL, manuális módban vezérelni? Értem ezen x, y, z koordinátában mozgatni. Usb-n keresztül, vagy belenyúlva akár a hardverbe.
Ez jól hangzik, én eddig nem mertem váltani a TinkerCad-ről, mert azt hittem, szívás az OnShape abból kiindulva, hogy rengeteg youtuber-t szponzorál manapság, de akkor adok neki egy esélyt. A TinkedCad elég buta sajnos, csak akkor jó, ha pár alap alakzatból ki tudja logikázni az ember amit akar.
(Ferinek is): Én az OnShape-et használom, és mindenkinek csak ajánlani tudom. Webes alapú, nem kell semmit installálni a gépre, csak beregisztrálsz és használod a böngészőből. Nem kell fileokkal szórakozni, fent van a terv a felhőben, bárhonnan elérhető. Még mobilról is. Pl. a műhelyben ez igen praktikus tud lenni.
De a legfontosabb, hogy az ingyenes verzió nem egy lebutított program mesterséges korlátozásokkal.
Hanem mindent tud, amit a fizetős. Egyetlen megszorítás, hogy a létrehozott tervek nyilvánosak.
Ha érdekel ez a téma, akkor első lépésként ne 3D nyomtatót vegyél, hanem a CAD-ot tanuld meg. Az semmi befektetést nem igényel, és amíg a CADet nem tudod többé kevésbé készségszinten kezelni, addig úgyse tudod semmi értelmesre használni.
Azért se érdemes szaladni egyből a printerboltba, mert
1. biztos találsz ismerőst aki kinyomtat esetenként egy-egy darabot.
2. Vállalkozások is vannak akik pénzért nyomtatnak. Magyarországon is, de az utóbbi időben beléptek a kínaiak a piacra.
Pl. a JLCPCB-nél lehet 3D nyomtatni is.
Eddig csak nyomtatott áramkört csináltattam velük, de nagyon elégedett voltam. Fillérekért dolgoznak, kiemelkedő minőségben. A szállítás is olcsó, ők intézik a vámolást, és hamarább itt van mint ígérik (bő egy hét).
A minőség biztos jobb lesz, mint egy elérhető árú nyomtatóban otthon ek tudsz érni.
Te milyen filamentet használsz? Én sikeresen megszívattam magam a Sunlu PLA - Gembird PETG vonalon, úgyhogy ha ezek elfogynak nemsoká, akkor nem akarok több szívást a szálazással.
Neked sikerült Sanderson prizmával eredményeket elérni? Ugyan remélhetőleg jövő hónapban ideér a Microphothoz a DIC, de azért még nem adom fel a kísérletezést.
Ez nem a pro, ez az eredeti verzió, de ez is jó akár. Nekem ilyen van, de azért a kényelmes használat érdekében már ki kellett rajta cserélni ezt-azt, meg kiegészíteni automata szintezővel. Ezt már adják az újabb Creality nyomtatókhoz, most már érdemesebb inkább olyat venni és nem az alapmodellt felszerszámozni. Az lényeges, hogy ne gagyi márkát vegyél, filamentből se. Akkor csak szopsz és nézed sóvárogva a többiek nyomatait.
Szerintem feltétlenül érdemes. Akkor is, ha van műhelyed, mert prototípus kifejlesztésére is remek. Nálunk az egyetemen fejlesztettek viasz alapú szálat, amellyel fém öntvényekhez lehet alakzatokat nyomtatni. Rettentően fejleszti a kreativitást. Jó pár alkatrészt készítettem, amelyeknek nincsen gyári megfelelője. Sokszor nem feltétlenül van fémre szükség. Pár kiragadott példa véletlenszerűen az elmúlt három év terméséből: mikroszkóplámpa fénycsapdás burkolat az eltört rubinüveg helyett (a led nlhője nem olvasztja meg), mikrotomkés hátemelő fenéshez, kézvédő a mikrotomra, különféle okulárkupakok és tubuskupakok, Sanderson prizmához feszítőkeret, fényszóró derítőkúp fotózáshoz, kémcsőtató állvány, vákuumkamra, még okulárkihuzatot is nyomtattam, amire a mikroközdarab is rámegy (és nem nyaklik le!).
Szűrője válogatja. Van, amelyik még jobban is, mint a láthatót, de pl. az NG9 infrában jobban átereszt. De nem veszélyesen. Viszont egyszer egy feketének látszó szűrővel a napfény felé néztem (nem a Napba azért) és gyorsan lekaptam a szemem elől, mert észrevettem a mélyvörös áteresztését. Ha a Napba néztem volna, talán nem úszom meg ennyivel.
Az UV veszélyesebb részét már az üveg elnyeli, a hosszabb hullámhosszú inkább szürkehályogot okoz hosszabb távon. Az infra melegít, éppen ez a baj vele. Az emberi sejtek nem szeretnek 37 C-nál lényegesen magasabb vagy alacsonyabb hőmérsékleten lenni Főleg magasabban, mert a fehérjék koagulálhatnak.
Meg az szól az infra mikroszkópozás "veszélytelensége" mellett, hogy ott kevés késztetést érez az ember hogy belenézzen, mert úgyse látni semmit. Ahhoz mindenképp szenzor kell.
Persze a xenont lehet használni sima mikroszkópozáshoz, és akkor kapjuk a szemünkbe az infrát is, de a xenon fényét úgyis annyira le kell redukálni, hogy akkor már az infra komponens is bőven a veszélyes alá csökken.
Arra nem árt ügyelni, hogy ne infraszűrővel csökkentsük a látható fényt. A normál mikroszkópok szürke szűrőknek mekkora az infra áteresztése?
És még fokozottabban érvényes az infravörösre! Jóval mélyebbre hatol a szemben és a legtöbb fekete műanyag vagy festék simán átengedi. Emiatt nagyon veszélyes kormozott üvegen át nézni napfogyatkozást (a korom alig nyel el IR-ben). A xenon a higanygőznél ebből a szempontból veszélyesebb az erős infra emisszió miatt, bár a felmelegedő elektródák miatt a higanygőzlámpa is sugároz belőle.
Köszi. PETG szállal nyomtattam sima 0,4-es dűznivel és 0,1 mm-es rétegvastagsággal. A szeletelőprogram Prusa Slicer Arachne periméter generátorral. Nagyon fontos, hogy a szál száraz legyen, ne köpködjön. Ilyenkor télen a szálakat a fűtőtesten tárolom, nyáron meg a kutricában meleg van, mert déli fekvésű. És még valami: üveglapon sokkal jobb az eredmény, nem csaklik-nyaklik, mint a mágneses lapon. Nem használok semmi tapadóanyagot, az üveget izopropanollal letörlöm és a tálcahőmérsékletet 80 fokra veszem.
Ezt nem lehet eléggé hangúlyozni. A higanygőz és meg a xenon lámpa nem játék, igen nagyot tud durranni, és villamos szempontból is elég veszélyes. A lámpaházat már kinyitni is csak védőfelszerelésben szaban.A tápegység gyártásba még bele mernék vágni, de ott is nagyon kell figyelni, hogy életvédelmi szempontból renben legyen, buherárak nincs helye.
Retinagyilkolás: ez sajnos a LEDes megoldásra is érvényes. Én azt az elvet követem, hogy mikroszkópba nem egyáltal nézek bele, ha UV fényforrás van rajta, bármilyen jó a zárószűrő. Csak a fényképezőgépen keresztül követem az eseményeket. Valószinűleg túlzott óvatosság, de akkor is. Egyébként meg azért jobban is látni a dolgokat így. A flouros kép gyakran igen sőtét, a mai szenzorok meg sokkal érzékenyebbek, mint a szem.
Az Olymusok tudnak olyat, hogy lecsökkentik a képfrissítést, cserébe kábé azt olyan képet adnak, mint egy éjjellátó készülék.
Most hamarjában ezt az Lu kondenzortartó aljába csavarható segédlencsét mutatom meg. Ez egy foglalt lencse, amelyiknek a foglalatán is van ugyan menet, de túl nagy átmérőjű. A foglalatba préseltem a nyomtatott darabot, amelyiknek kiálló végén a szükséges 35×0,5 mm menet van (a két középső képen felül látszik, az alsó a foglalat saját menete). Szépen illik végig a rekesz alsó menetébe, nem szorul és nem lötyög.
Engem se kell félteni, tudom hogy most vizet prédikálok, de vannak határok :)
A higanygőzlámpa nem játék, ezt tudomásul kell venni. A szakszerű átalakítása pedig sem időben sem anyagilag nem éri meg egy ilyen alsókategóriás kínai vacakhoz.
Van bőven más lehetőség hősies önszivatáshoz áramütésmentes és retinabarát téren.
A 3D nyomtató talán a leghasznosabb eszköz mikroszkópozáshoz és távcsövezéshez az alapfelszerelésen kívül. Alig van olyasmi, amihez valóban szükségem volt fémmegmunkálásra, ugyanakkor 3D nyomtatóval pikk-pakk kinyomtattam és használtam azonnal. Nem kellett esztergálni, marni, stb. Még finommenetet is kellő pontossággal készítek vele. Hiába nem igazi henger a henger és a menetprofil sem gépkönyvi, de a tűrésen belül teljesen megfelelő, könnyen belecsavarodik az ellendarabba és kellő mértékben tart. Egy csomó egyedi fejlesztésű, gyári változatban nem létező kiegészítőt nyomtattam már.
OFF Szerintem aki ilyen technikai sportot választ, valahol magának keresi a heroikus küzdelmeket. :)) ON
Még pár hónapja vettem egy 3D nyomtatót, én terveztem a Microphotba egy szűkítő adaptert, ami pont befogadja a Convoy UV lámpát, így teljesen kényelmes.
Akár a lámpatestre, akár az izzóra gondolsz de, igen, esélyes, hogy ki lehet, de mindkettő várhatóan szopás. Akkor már egyszerűbb meg olcsóbb az uv - királykék led vonal.
Azt már úgyis tudod hogy működik.
Értem én, hogy az ember szeret végeláthatatlan, heroikus küzdelmekbe belefogni (pl.: installáljunk Win95-öt Apple órára és tsai), de az ember környezetének az a feladata, hogy az embert ettől óvni igyekezzen.
Ilyen valamit, de konkrétan a lámpához valót. Az, hogy 100 Wattos, az nem elég infó. Mást meg nagyon nem lehet leolvasni a hirdetési fotókon a lámpaházról.
Ez nem csak egy sima táp, a lámpa bekapcsolásához van egy külön alkatrész is benne.
Azért mondtam, hogy lehetőség szerint nem cserélném, mert ez a konkrét mikroszkóp leginkább fluoreszcenciás vizsgálatokra jó. Gondolom egy dikroikus osztóprizma van benne, normál felső megvilágításra az kevésbé alkalmas. Szóval sima ledet beletenni nem sok értelme van.
Ha életet lehet lehetni az eredeti lámpájába, akkor egyből használható a cucc. Olyan az optikai út, amilyennek lennie kell, vannak rajta a lámpához és az osztóprizmához klappoló szűrők stb.
A LED-et (LED-eket), ahhoz való tápot, szűrőket kiválasztani és beszerezni, aztán a lámpatartót adaptálni nem kevés munka, kísérletezés és nem is olcsó.
Érdekes projekt, de csak annak éri meg, akit a bütykölés magában is érdekel.
Ha az eredeti táp hiányzik és nem beszerezhető, akkor meg nincs igazán kérdés, mert gyakorlatilag csak a ledesítés jön szóba.
Nekem tökéletesen helyettesíti LED a higanygőzlámpát fluoreszcenciára. Három különböző LEDem van erre, 365 nm-es, 395 nm-es, és 450 nm-es. Nem rossz a higanygőzlámpa, ha van(*), de az 50-200 W névleges teljesítmény az egész spektrumra érvényes. Ha szűrőzzük itt-ott, akkor hamar kiderül, hogy adott spektrumsávon nem fényesebb a LEDnél.
*Nekem is van és leginkább azt tartom benne nagyon hasznosnak, hogy rövid hullámhosszú UV-ben is van emissziós csúcsa. A 265 nm-es LED még drága mulatság.
Kelleni nem kell, de lehet. Előnye, hogy nem kell a higanygőzhöz tápot vadászni, nem ég ki és nem lesz rohadt meleg. Hátránya, hogy a led nem tud mindenféle hullámhosszot, kell(het) külön UV, ibolya, királykék a különböző gerjesztésekhez.
Általában mivel nagy és nehéz, gondolom a kikukázásnál nem látnak benne fantáziát/nem tudják, hogy ahhoz való. Rengeteg mikroszkópot láttam már jófogáson is ezzel a gonddal, sőt a Microphotom is mindenféle tápegység és lámpa nélkül érkezett. Nekem a Convoy S2+ UV lámpa megfelel egyelőre, igaz ez csak 360nm körüli, de nem találtam anno jobb alternatívát, arra a néhány fluoreszcens fotóra megteszi.
Ha nem akarja UV fénnyel üzemeltetni, akkor menni fog talán sima LEd-del is. Ezt a feltételezést azért merem megkockáztatni mert kipróbáltam a Reichert MEF- el és jól működik.Egy zárt üvegbúrás LMT AC 100 jelzésű francia ívlámpát cseréltem ki egy Cree ledre ( talán 5 W-os lehet ).
De első körben biztos tápegységet próbálnék keríteni (speckó táp kell hozzá, nem egy sima transzformátor).
Nem rossz lámpa az a higanygőz, és nem könnyű LED-del helyettesíteni. Bazi nagy teljesítményű UV LED kell oda, ráadásul elég kicsi sugárzó felülettel, és még a hullámhossz se mindegy. Igen pedig nem terem minden bokorban.
Nem is biztos, hogy egy leddel helyettesíthető a higanygőz lámpa.
Csúcstechnológia az út széléről. Találtam egy 11 mm-es műanyaglapocskát. Szemétnek számít, holott pár évtizede még a feltalálót Nobel-díjjal jutalmazták az ötletéért, ami ennek az apróságnak a létrehozását lehetővé tette. Holografikus flitter. Pár mm-es pöttyöket tartalmaz amelyek színe a fény beesési szögétől függően változik és gyönyörű fémesen irizál vagy egyáltalán nem látszik, belesímul a környezetébe. Videón még érdekesebb ,de azt nem tudok ide csatolni. Wild M400+ Panasonic G7
Vigyázz Zoli, a Vertival nem ugyanaz, mint a Plastival! A Vertival egy ráeső (és akár áteső) fényű "rendes" mikroszkóp, a Plastival egy kivetítős sztereomikroszkóp.
Idézet a linkről: "Stereo microscope projector is used to enlarge images of small components and then project them on a precision ground frosted glass and thus enable their inspection"
Ha jól értem: ez egy sztereo kmikroszkóp projektor. A képet egy matt üvegre vetíti....
Azért érdekelne,hogy miként varáusol egy matt üvegre sztereo képet... Vagy: mit ért "sztereo" képen.
Megint én válaszolok, pedig ugyanúgy nem ismerem a Nikon dolgokat, mint eddig :) Tehát csak feltételezem, hogy léteznek szemüveges okulárok, de hogy melyik cég mekkora pupillatávolságot tekint szemüvegesnek, arra nincsen szabvány. A mostaniaknak fix a szemkagylója? Mert az nem biztos, hogy szemkagylóval kell szemüveggel együtt használni. A jénai PK 10× is szemüvegesnek van írva, de ott sincs nagy távolság a kagyló és a szemüveg között, viszont a kagyló lecsavarható.
Ha már napok óta a Nikon kondenzorokról és DIC-ről olvasgatok, egy kis figyelemelterelésként magamnak: létezik olyan Nikon okulár, amibe szemüveggel is kényelmes belenézni? Jelenleg a CFWN 10x/20 okulárok vannak hozzá, amik nekem még mindig túl rövidek, nekikoccan a szemkagylónak a szemüveg.
És egyébként ezért jó telecentrikus objektív hiányában, ha a célra ugyanolyan numerikus apertúrájú, de nagyobb gyújtótávolságú objektívet használunk. Igaz hátrány az ilyenkor szükséges nagyobb kihuzat, de a perspektivikus méretváltozás kisebb lesz.
Lehet még érdekes is lenne, ha értenék az optikához, meg ha a költő többet foglakozott volna a témával, amit aztán egy sorral lejjebb csak ritka esetekben megvalósíthatónak tart. Így nem hozta meg a kedvemet, hogy egyáltalán rendesen végigolvassam amit írt :)
No photo tests nor iris exam because Ive changed subject of interest and this post is in overtime.
...
An extra stop can be installed only on some objective models. For most isnt possible because the objective is too packed with glass.
Jópofa projekt, de a gyakorlati haszna elég limitált.
A telecentrikus objektív egyik jellemzője, hogy a tárgy mérete nem lehet nagyobb, mint a frontlencse. Egész pontosan még ennél is nagyobbnak kell lennie annyival, amennyi az n.A. által adódó frontlencseméret lenne.
Egy hagyományos mikroszkóp frontlencséje kb. akkora, mint az utóbbi érték, szóval ha ilyet használunk és pontszerűnél nagyobb tárgyat akarunk nézni, akkor erősen rekeszelni kell.
Emiatt van az, hogy a telecentrikus (nem makró) objektívek gigantikus méretűek tudnak lenni.
Az 1. ponthoz : A bőség zavara és a figyelmetlenségem eredményeként kevertem itt a neveket. 2 nap alatt kétszer, ami azért túlzás . Elnézést kérek ! Tehát a Reichert MEF-re gondoltam. Azért is szeretem ilyen nem szabvány módon használni, mert erős nagyítás és nagyon kicsi tárgytávolságoknál is használható olyan feladatokra amelyek felülvilágítást igényelnek. Néha egészen jó más célokra is, nem csak sík fémfelületek vizsgálatához.
Biológiai mikroszkópokkal is szoktam kísérletezni felső megvilágítással, asztali ledek, zseblámpák segítségével. A kis munkatávolságok miatt többnyire csak legfeljebb 10x objektívekkel értem el valami elfogadható közeli eredményt. Fényképezőgépekkel és Raynox előtétlencsékkel is próbáltam zúzmara kristályokat, kerámiafelületeket, egyéb ,akár 1 mm-nél is kisebb apróságokat fotózgatni. Meglepő módon egy jó régi Nikon P 530 esetében jártam a legtöbb sikerrel. Jobb képeket adott a Raynox makro előtétlencsével mint az újabb és nagyobb zoomos Nikon B 700 vagy a Nikon D 5200 a 300-as Nikon és Tamron telékkel + Raynox-al.
,,Azt se tudom, hogy miért jó a nagy munkatávolság a méréskor, ''
Pont ugyanazért, mint a makrózáskor.
Csak arról sokan megfelejtkeznek, hogy a ,,munkatávolság'' két különböző dolgot takar, és ez a két dolog más miatt fontos:
1. Az tárgy és az első üveg távolsága.
Ahogy írtad, kényelmes, ha ez nagy. A világítás miatt is, meg sok más miatt is praktikus, hogy messzebbről lehet fotózni.
De hasonlóképp fontos a másik:
2. A tárgy és a belépő pupilla távolsága.
Ez határozza meg a perspektívát. Ugyanúgy, mint a portrézásnál, makrózásnál is jó, ha kisebb a perspektivikus rövidülés.
Ennek az extrém esete a telecentrikus objektív, ahol ez a távolság végtelen nagy, ezért a perspektíva megszűnik. Méréskor ez nagyon hasznos: nem változik a tárgy mérete, ha nem pontosan a tárgysíkban van.
De jól jön ez a focus stackeléskor is, mert ha egy tárgyrészlet több képen is éles és az objektív nem telecentrikus, akkor az a részlet az egyes képeken nem egyforma méretű lesz. És ez szoftveresen nem korrigálható, mert a különböző képrészletekre különböző mértékű nagyítást kéne alkalmazni.
Nem tudom, hogy pontosan mire és miért csinálták ezeket az objektíveket, de tuti nem légyfotózásra hanem valami mérési feladatra. Azt se tudom, hogy miért jó a nagy munkatávolság a méréskor, de a makrózáshoz megvilágítást sokkal könnyebb ezekkel megoldani.
A gyártóneve alapján arra tippelek, hogy ezekben a Mitutoyo objektívekben nem a nagy munkatáv az igazi pláne, hanem, hogy tárgyoldali telecentrikus felépítésűek. Ez azt jelenti, hogy nincs távolsági rövidülés, azaz ha messzebb viszed a tárgyat, az csak életlenedik, de nem lesz kisebb. Az ilyen objektíveket - érthető okból - nagyon szeretik a mérőmikroszkópokban, de pont ilyen jól jön ez a tulajdonság a focus stackingnél is.
Köszönöm, jogos mindhárom megjegyzésed ! A fémvizsgáló Wild M400 egészen kiválóan szuperált a kerámiamázakban növesztett kristályoknál és bogarak esetében. Kevertem a nevet, mert van egy pici Reichert fémvizsgálóm is. Az viszont tényleg nem jó máshoz, csak fémhez !
A netes képeket figyelve azt látom, hogy a legszebb rovarfotókat fényképezőgéppel az optikájára rábütykölt mikroszkóp objektíveken keresztül készítik, néha többszáz képes fókuszsorottal. Azoknál miért nem jelentkezik a macro halo jelenség ? A jobb, megfelelőbb, megvilágítás miatt vagy valami fejlettebb programmal szűrik ki a fátyolosodást ?
1 - Az M400 nem Reichert, hanem Wild. Jó, hogy mindkettőt felvásárolta a Leica, na de akkor is.
2 - Amit látsz, mint képminőséget rontó zaj, az szerintem nem a hagyományos, digitálisszenzoros képzaj, hanem esetedben két dologból tevődik össze. Egyrészt a stackelés miatt az épp életlen részek az éles részek mellett mint fátyol jelennek meg (keress rá guglival: macro halo - mindenkinek kivan vele a micsudája). Másrészt a fémvizsgáló mikroszkópok tökéletesen sík felszínek nézegetésére vannak kiépítve, nem lepkeszárnyra (arra a sztereó mikroszkóp van, meg a makroszkóp). Én tudom, hogy ez nem büntetőtábor és másra is használhatod, nem csak arra, amire a gyárban szánták és azt is tudom, hogy ez sokszor jól sül el, de sajnos az ilyen zajszerű fényszennyeződés felső megvilágításnál könnyen jön térbeli kiterjedéssel rendelkező témáknál.
3 - És ha kicsit zajos? 10 éve még mikroszkópod se volt, most meg mennyi van és milyen sok jó képet csinálsz velük!
A kép zajossága (amit egyébként egyáltalán nem érzek zavarónak) elsősorban az ISO beállítástól függ. Ha nem mozog a tárgy, akkor le kell venni kicsire, és nem kell félni a hosszabb expozíciótól. A gépeknek van egy ,,alap'' ISO értéke (ezt meg lehet találni a kézikönyvben, nekem pl. 200) ekkor adja a legjobb képminőséget a kamera. Ez alá is lehet menni, de az csak arra való, amikor valamiért direkt hosszú expozíciós értéket szeretnél használni.
Van még egy faktor: a gépbe beépített zajcsökkentés. Ez minden gépben ott van és alapból be van kapcsolva, mert az emberek nem szeretik a zajos képeket. De ennek ára van, mert a zajcsökkentéskor az apró részletek menthetetlenül elvesznek.
A legtöbb gépen a zajcsökkentés mértéke állítható és ki is kapcsolható. Én mindig kikapcsolom, ha nagyon muszáj, utólag is lehet szűrni a zajt.
Persze ez a beállítás csak a JPG képekre vonatkozik. A RAW file-ba változatlan formában kerül a szenzorról kiolvasott adat. Ilyenkor a zajcsökkentés (a színkorrekcióval, és az élesítéssel, meg egyéb korrekcióval együtt) a képszerkesztőben történik, ahol minden paraméter állítható.
Nekem úgy van beállítva a gép, hogy elmenti a JPG-t és a RAW-t is minden képről. A fotók 98%-ánál tökéletesen megfelel a JPG, amit csinál a gép, a maradék 2%, amit a RAW editorban javítgatok. Az a tapasztalatom, hogy az Olympusnak nagyon jó a JPG processzora, hogy már azon is rengeteget kell dolgozni a RAW editorban, hogy a gép által csinált JPG szintjére eljusson az ember.
Találtam a műhelyemben egy elpusztult fehérpettyes álcsüngőlepkét (Amata phegea) és naná , hogy beraktam pár mikroszkóp alá ! Megnéztem a makszutovos kínai sztereo alatt, a Reichert M 400-al és a Reichert MEF -el is. A Reichertek messze verik minőségben a sztereót, különösen ez utóbbinak az erősebb nagyítású tartományával összehasonlítva. ( A sztereónál a legnagyobb nagyítás környékén eléggé leromlik a kép minősége, még szabad szemmel megfigyelve is ) A lepke testét borító apró, fémesen irizáló pikkelyeket fényképeztem le az MEF-en keresztül a 32x epi obj.-el. A fókuszsorozat 24 képből állt össze, de így is maradtak homályos részek. Az eredetileg fél mm széles képbről kb 20 %-nyit lenyisszantottam. Eléggé zajos lett a kép, lehet, hogy kevés volt a fény ? ( Egy 3 vagy 5 W-os led van benne )A valós képszélesség fél mm.
Feri, ha most fogod a fejed, hogy hová fajult az elsőre ártatlannak tűnő posztod, keress rá, hogy mi lett abból amikor én egyszer gyanútlanul leírtam a "centrálás" szót ezen a fórumon.
Levente, nyilván ilyesmi van mögötte, annyia azért nem vagyok sügér hogy bevegyem a 2 TB-t. Csak kíváncsi voltam, mikor kezd el átmenni last in - first out üzemmódba.
Van itt azért valami sumákolás. Amit írnak-mondanak, az úgy magában nehezen hihető.
Azt írják, négyzetcentiméterenként 1TB-ot tudnak tárolni. Ez cca. 3.5x3.5 nm-t jelent per bit, és akkor még nem számoltam a mindenképpen szükséges hibajavítással à la QR-kód.
A csipgyártás most 3nm-nél tart és vért pisilnek, hogy ezt a felbontást elérjék.
Nehezen hiszem, hogy ezzel versenyezni tudnának "boltban megvehető eszközökkel", ahogy állítják.
Talán lehet, hogy 3 dimenzióban tárolják az adatokat (300nm-es a kerámia bevonatról beszélnek). De még így is 15x15x15nm-es kocka per bit jön ki, ami még mindig elég hihetetlenül hangzik.
És akkor a QR-kódos hasonlat is értelmét veszti, amit pedig remek mikroszkópos felvételekkel is illusztráltak. (Széljegyzet: vajon hogyan csinálták ezeket a képeket?)
A leírás szerint : Az adatokat 2 millió lézersugár írja, és úgy néznek ki, mintha miniatűr QR-kódot égetnénk a felületbe. A lézert digitális mikrotükrökkel élesítik, valamint mikroszkópoptikával formálják.
Érdekesnek tartom, hogy az egyik legelső fényképrögzítés technika (üveglemezes) és a mikrofilmes tárolás továbbgondolt és modernizált változatának is tekinthető. Az a 2 millió lézersugár azért megragadta a fantáziámat ! Valami nagyon egyszerű ötlettel valósíthatták meg, különben toronyházméretűnek kellene lennie a készüléknek.
Elhiszem, de ennél kisebb tűrésű rendszert sem mindig lehet adjusztálni. Mennyire érzékeny a Jenavalos prizma a beállításra? A Lumart ismerem, de annál nem ilyen a megoldás, a kontraszttubusban van minden objektívhez külön-külön prizma. Egyébként a Vertival vagy az Amplival DIK-je nem forgatható. Illetve az utóbbi igen, csak fapadosan: kicsavarod a szorítócsavart és elforgatod a közdarabot kézzel. Egyébként nekem egy pár fokos eltérés a két prizma állása között nem okoz számottevő romlást.
Valószínűleg jó lesz hozzá, de kipróbálva lehetsz benne biztos. Esetleg valamelyik külföldi fórumon érdeklődj, mielőtt megveszed. Ott több Nikon forog, mint itthon.
Áhááá, akkor ezért nem látok külön analizátort árulni hozzá, mert benne van ebben. Szuper, akkor már csak a kondenzor oldali prizma a kérdésem, átfogalmazva az elsőt, tehát nem látok 10-es kondenzor oldali prizmát hozzá sehol, akkor jó lehet a 20-ashoz való a 10x objektívhez? Köszönöm szépen a hasznos információkat.
Akkor ez is egyprizmás rendszer objektív oldalon. Az egyik tekerő a Nomarski prizmát tolja el a csúszka hossztengelye irányában. Ilyenkor a háttér interferenciaszínt lehet változtatni, pontosabban adott mennyiségű fázistolást lehet hozzáadni vagy kivonni a nulladrendű helyzethez/helyzetből. A másik tekerő valószínűleg forgatógomb. Vagy a prizmát forgatja (bár ennek nem sok értelme lenne), vagy az analizátort, ha azzal egybe van építve a csúszka. A jobb oldali nyílás színéből arra következtetek, hogy utóbbiról van szó.
Úgy gondolom, hogy lennie kell kisebb nagyítású objektívprizmának vagy pedig jó a 20-as a 10-eshez is. Ez nem lehetetlen, sok gyártó például egyféle objektívprizmát használt az összes objektívhez (legalábbis egy bizonyos periódusban), vagy pedig volt egy nagyobb és egy kisebb nyírású a szettben (pl. Vertival, Neophot a Zeiss Jenánál). Ehhez azonban az kell, hogy az objektívek hátsó fókuszsíkja mindig körülbelül ugyanazon magasságban legyen. A PZO esetében az objektívprizma függőlegesen mozgatható, hogy a különféle objektívekhez passzoljon a helyzete. De a Robi által korábban itt bemutatott Reichert felsőmegvilágítású prizma is ilyen.
Köszi, közben elúszott a vágyott item az ebayen, de sebaj, majd legközelebb. Ami még izgalmas, hogy a Nikonhoz a DIC prizmákat 20x objektívhez, és afelett gyártották. Ez miért lehet? A 20x-hez való prizma jó lehet a 10x objektívhez, vagy csak valami optikai ok miatt 20x a legkisebb elérhető objektív a DIC-hez Nikonéknál?
Előre bocsátom, hogy nem ismerem a Nikon objektíveket. Arra tudok gondolni, hogy a DIC objektívek esetleg optikailag alkalmasa(bba)k az interferenciakontrasztra. Talán a dedikált objektív saját kettőstörése kisebb a CF N planénál. Ez azonban nem szokott nagy gondot okozni. Vagy pedig lehet a hátsó fókuszsík más távolságban a nem-DIC objektívéhez képest. Ilyenkor az szokott történni, hogy a látómező interferenciaszíne nem lesz homogén, hanem színátmenetes. Ezen úgy lehet(ne) segíteni, hogy a kondenzorprizmát az eredeti helyzetéből lefelé vagy felfelé kissé elmozdítod. Csak utóbbi esetben nem fogod tudni elfordítani a tárcsát.
,,Ha például az NU2-re felteszek egy Opton lencsét, akkor vagy a pankratikus sugármenetet kell használnom (ahol van színkompenzáció, de sajnos utánnagyít), vagy pedig direkt sugármenetet kompenzációs projektívvel (szintén utánnagyít).''
Na de a ugyanez a helyzet az NU2 saját objektíveivel is! Ez nem mond ellent annak, amit mondtam.
Nem az M19-es objektívekre gondoltam, hiszen azoknak is kell kompenzáció, hanem a CF-250-esekre. Megfelelő adapterrel egyszerű feladat a használatuk (lásd pl. Robi esetét). Ugyanaz a baj az M19-es objektívekkel, mint pl. az Optonnal: valahogyan kis nagyítású kompenzációs projektívet kell hozzájuk eszkábálni vagy afokálisan fotózni kompenzációs okulárral, különben kisfilmnél kisebb szenzoron nem tudod jól kihasználni az így kapott korrigált látómezőt, csak a közepét. Az említett megoldásokkal pedig az a tapasztalatom, hogy egyes objektívekkel jó eredményt adnak, másokkal meg nem. Például a reduktoros felállásom nagyobb önnagyítású objektívekkel remekül muzsikál, de a 4×, 6,3× lencsékkel nem kifogástalan a látómező széle. Afokálisan hasonlóan vegyes a helyzet és a reflexképeket nagyon nehéz elkerülni.
Van egy dublettem, hosszanti színi hibára jól korrigált és pont ugyanolyan színnagyítási hibája van, mint egy kompenzációs okulárnak. Gondoltam már rá, hogy tubuslencsének vagy hosszú fókuszú projektívnek felhasználom. A flint tag a szokásosnál vagy kétszer vastagabb. A fősíkjai eléggé távol vannak egymástól, ennyi elég 1-2 százalék színnagyítási hibához, ennél több nem kell objektív kompenzálására.
Egyféleképp lehet kideríteni: berakod egy végtelenes és egy véges mikroszkópba és megnézed, hogy melyikben ad jó (jobb) képet.
Egész pontosan a nyiláshibát (más néven szferikus aberráció vagy planatizmus) kell nézni, amit legjobban a ,,csillagteszttel'' lehet ellenőrizni: egy pontszerű tárgy(*) képét kell nézni miközben állítod az élességet. Ha az objektív (az adott tubushosszra) jól korrigált, akkor az eléletlenedés felfele és lefele ugyanúgy, foltszerűen történik. Ha alul- vagy túlkorrigált, akkor az egyik irányban gyűrűszerű alakzatok jelennek meg a pontszerű tárgy körül.
Nagy apertúrájú (40x-es 100x-os) objektíveknél rossz tubushossz esetén elég szembetűnő a hiba, kisebb nagyítás esetén alig látszik.
Ami egyben azt is jelenti, hogy a kis nagyítású (pontosabban: kis apertúrájú) objektívek kevéssé érzékenyek a korrekt tubushosszra.
(*) az a jobb, ha világító pontszerű a tárgy, pl egy ezüstözöt (=fényt át nem eresztő) tárgylemez, ahol az ezüstözésen egy pontszerű hiba van. Ilyen hiba mindig van, bármilyen jó az ezüstözés.
Az Abbe féle tesztlemez pedig úgy készül, hogy az ezüstözést egy hegyes valamivel egy párhuzamos vonalak mentén lekaparják. Ez nem pontszerű, de a kaparás széle erősen cakkos lesz, amin szintén jól ellenőrizhető a nyíláshiba - és egy csomó más hiba is, pl. színhiba, kóma, képmezőgörbület stb.
,,Ha például az NU2-re felteszek egy Opton lencsét, akkor vagy a pankratikus sugármenetet kell használnom (ahol van színkompenzáció, de sajnos utánnagyít), vagy pedig direkt sugármenetet kompenzációs projektívvel (szintén utánnagyít).''
Na de a ugyanez a helyzet az NU2 saját objektíveivel is! Ez nem mond ellent annak, amit mondtam.
,,Dehogynem, a Kellner-rendszerű kompenzációs okulárban is a szem felőli dublett végzi az egész színkompenzációt.''
Azért az optika ennél egy picit bonyolultabb dolog. A Kellner okulárban azért lehet ezt megcsinálni, mert ott a duplet mellett még van egy harmadik lencse is. Ez a három lencse együtt végzi el a piszkos munkát.
Egy magában álló duplet esetében nem lehet a longitudinális és a transzverzális színkorrekció értékét külön-különmegadott értékekre egyszerre beállítani.
Miért ne lehetne? Végül is nincsen semmi ráírva. Az M19-es menetből gondoltad, hogy végtelenes? Vagy nem is M19-es menetű? Nem tudom, hogy a Leitz milyen menetet használ(t) a felülvilágítós lencsékhez. A véges tubushosszúaké RMS (0,8"×36 Whitworth), mint általában mindenkinek.
A többi objektívhez saját tubuslencse híján kompenzációs okulár kell, pedig egyre gyakoribb az olyan fotózás, ahol projektív nincsen használatban, csak az objektív-tubuslencse kombinációval fényképeznek. Esetleg nem is mikroszkópon és a tubuslencse szerepét egy teleobjektív tölti be. Ha például az NU2-re felteszek egy Opton lencsét, akkor vagy a pankratikus sugármenetet kell használnom (ahol van színkompenzáció, de sajnos utánnagyít), vagy pedig direkt sugármenetet kompenzációs projektívvel (szintén utánnagyít). A modern objektívek az APS-C vagy annál kisebb szenzor teljes átlóján korrigált képet adnak 200-250 mm tubuslencsével, nem igénylik a projektív utánnagyítását.
mert egy sima tubuslencsével nem könnyű a színnagyítási hibát magában javítani.
Dehogynem, a Kellner-rendszerű kompenzációs okulárban is a szem felőli dublett végzi az egész színkompenzációt.
Tesztelésre alkalmas finomszerkezetű mintát nagyon könnyen lehet készíteni. Mutatok egy olyan példát amit mindenki meg tud csinálni. Az ujjamat szárazon végighúztam egy nem frissen takarított bútorfelületen. Rányomtam egy tárgylemezre. Egy csomó szösz megtapadt rajta. Kapott egy csepp vizet, fedőlemezt, majd a fölös vizet leitattam egy papirzsebkendővel. A mellékelt képeket, az utolsó kivételével szándékosan nem módosítottam, a fényerő és az indexen kötelező kicsinyítés kivételével. A 40x objektíven keresztül ilyen képeket kaptam. Reichert diapant használtam, normál áteső fényes üzemmódban, mindenféle trükkös alkalmazás nélkül.
A látótér átmérője kb 330 mikron. A szál legvékonyabb része pedig megközelítőleg 6 mikron lehet.
Kinagyítva és kissé feljavítva a kép. Ilyesmin azért már eléggé jól tesztelhető a felbontás. Remélem tudtam segíteni, és nem bántottalak meg a kéretlen okoskodásommal !
A színnagyítási hibát azért nem említettem, mert azt eleve szokás az objektíven kívül javítani. Az meg végső soron kb. mindegy, hogy az okulárban vagy a tubuslencsében van javítva. Pontosan nem is értem, hogy ez miért volna akadálya az Opton objektívek használatának más mikroszkópon - feltéve, hogy a színhiba kb. ugyanakkora.
Egyébként szerintem a "színnagyítási hibát javítják a tubuslencsével" mondatban a "tubuslencse" alatt inkább "az objektív és az okulár között levő komplex optikai rendszert" kell érteni. Egy modernebb mikroszkópon jó sok minden van ott, és ez pont jól jön ilyenkor, mert egy sima tubuslencsével nem könnyű a színnagyítási hibát magában javítani.
Kicsit hosszabban: elvileg lehetne, hogy az optikai rendszert úgy tervezik meg, bizonyos képalkotási hiba korrigálását a tubuslencsére bízzák. De ilyen rendszerről még nem hallottam.
Egyes gyártók a színnagyítási hibát javítják a tubuslencsével (pl. az Opton/mostani Zeiss). De a Nikon vagy a Zeiss Jena nem javít vele semmit, ezért lehet Nikon vagy CZJ CF-250-es objektíveket is használni a végtelenes vázaikon vagy Auflichtkondensorral (persze menetadapterrel).
A teszteléshez talán szerencsésebb lett volna valami olyan dolgot bevetni,amelyen jól látható vonalak vagy pontok vannak egymás mellett, mint pl a kovamoszatvázak esetében. Ezen a sárgás folt halmazon nehéz eligazodni, megítélni, hogy melyik jobb felbontású és ad több információt a céltárgyról. (Legalábbis, nekem gondot okoz) Valószínűleg ez jobban működik amikor az ember maga nézegeti a képet a mikroszkóp alatt és változtatja a fókuszálást, de így fotók alapján nehezebben megy.
,,De a nem neki tervezett tubuslencse nem okozhatja a képromlást?''
Röviden: Nem.
Kicsit hosszabban: elvileg lehetne, hogy az optikai rendszert úgy tervezik meg, bizonyos képalkotási hiba korrigálását a tubuslencsére bízzák. De ilyen rendszerről még nem hallottam.
A tubuslencse nagy fókusztávolságú, igen kis relatív fényerejű optikai elem, így egy szimpla akromát lencse pont megfelel a célnak. A Reichert Univar doksi büszkélkedik azzal, hogy neki még a tubuslencséje is apokromát; de hogy ez számít-e bármit a gyakorlatban, az kérdéses.
Akkor a nagyításbeli eltérés nem jelent azt, hogy "nem ideális a használata", hanem csak azt, hogy más fókusztávolságú tubuslencsével van használva, mint amire tervezve volt.
Ilyenkor a tárgytávolság se változik a gyárihoz képest, ergó az nA se.
A kisebb felbontás azonos nA értékkel párosulva pedig vizuálisan élesebb képet kell eredményezzen (ami persze a tárgysíkban számolva ez ugyanakkora felbontást jelent).
Ha a 20x objektív a te összeállításodban csak 15x nagyítást ad, ahogy az előbbi egyik hsz-edben írtad,akkor annak most nem ideális a használata.
Annak alapján ne vonj le messzemenő következtetéseket!
A 15x nagyításhoz nagyobb tárgytávolsággal kell üzemeltetned, akkor pedig éppen csökkentetted a beesési szögét a két legszélső fénysugárnak, vagyis csökkentetted az nA-t, és ezzel a felbontást.
Azonos részlet nagyítva egy mészkőben fosszilizálódott növénymaradványról. A jobb minőségű kép egy AO 10x a rosszabb Leitz (? nincs semmiféle felirat, de kinézetre olyan, mint a Leitz feliratú másik kettő, amiken ott a oo jel is) 20x
"Nyilván nem annyira jó a felbontóképessége, mint egy kis munkatávúnak, de 20mm a tárgytávolsága."
Ez egyáltalán nem biztos.
A felbontóképesség az nA értéktől függ. Ha az ugyanaz, akkor a felbontás is az lesz.
A több mint kétszeres lencseátmérő éppen a felbontás növelése miatt akkora, mert a hosszabb munkatáv esetében az azonos nA értéket csak nagyobb frontlencsével tudod elérni.
A szög ugye, meg a nagyobb távolság....
Nincs ráírva az nA érték? Annak alapján eldöntheted.
Ha nincs, akkor a munkatávolságok és a frontlencse átmérők arányai alapján kábé megsaccolhatod.
Ha azonos, vagy közel azonos arányok jönnek ki a lencsék és a munkatávok esetében, akkor azonos lesz az nA érték is.
,,A későbbi időt illetően a háború előtti Lumipanban [...]''
Jó lenne, ha valaki megerősítené vagy megcáfolná, de szerintem a Lumipan is háború utáni.
Tessék, kérlek, itt a megerősítés. A hivatkozó könyv borítója 1943-as kiadási évszámmal és a Lumipan rajza. Kutakodásom szerint 1939-ben készült először, tehát az 1939-es "Mikroskope und Nebenapparaten" katalógusban benne kellene lennie, de csak korábbiakat találtam a publikusan elérhetők között.
,,Kissé kiragadtad a kontextusból, mert az NDK időkről beszéltem, azért írtam hozzá a Jenát megkülönböztetésül.''
Oké, a háború utánra gondoltál, de akkor hibásan írtad. A háború előtt is "Carl Zeiss Jena" volt a cég hivatalos neve, és ez volt a logója:
Ez a név és ez a logó szerepelt minden mikroszkópon és minden brossúrán.
,,A későbbi időt illetően a háború előtti Lumipanban [...]''
Jó lenne, ha valaki megerősítené vagy megcáfolná, de szerintem a Lumipan is háború utáni.
,,[...] majdnem minden benne van, ami az Nf-ben, ha nem is pontosan olyan formában.''
Szerintem a lényeg nincs benne. A teljes értékű beépített megvilágítás mezőrekesszel. A teljes modularitás és univerzalitás: cserélhető kondenzor, cserélhető és leereszthető asztal, felső megvilágítás, polarizációs és fluoreszcenciás mikroszkópia, mikrokeménységmérés lehetősége, stb. Az elképesztő mennyiségű, mindenre kiterjedő tartozékok, amik integráns részét képezik a rendszernek.
A másik példám az optikai tervezés volt. Ebben nem sokkal a háború után újra nagyon elöljárt a Zeiss Jena - ráadásul akkor a nulláról újraindulva érte ezt el. A konkrét példa, amit mutattam, nem mikroszkópos, de lehet okunk feltételezni, hogy ezt a tudást felhasználták a mikroszkópos fejlesztésekben is (pl. a Planachromat sorozat?) és meg is lett az eredménye. Jó lenne erről valami irodalmi adat - sajnos ilyet nem találtam eddig.
Kissé kiragadtad a kontextusból, mert az NDK időkről beszéltem, azért írtam hozzá a Jenát megkülönböztetésül. Az általad felsoroltak szinte mindegyike a háború előtt született. Akkor igenis az innováció első vonalában voltak, de az még az eredeti cég volt. Kár egyébként, hogy a szétválás után kihalt sok jó dolog (paraboloid kondenzor, Leuchtbild, Mikropolychromar, Siedentopf váltókondenzor, felcsatolható pankratikus, nem sokkal később pedig a Homalok), másokat meg csak az Opton vonal vitt tovább (revolveres Auflichtkondensor, fluorit objektívek).
A későbbi időt illetően a háború előtti Lumipanban majdnem minden benne van, ami az Nf-ben, ha nem is pontosan olyan formában. Vannak ötvenes-hatvanas évekből mikroszkópos könyveim, a nyugati gyárakból ugyanabból az időszakból vannak nagyon innovatív megoldások. Sőt ne feledjük a PZO-t sem: a pozitív-negatív fáziskontraszt, ahol a folyamatos átmenet polárszűrővel történik, vagy a kitűnően kitalált, szinte bármelyik 160-as mikroszkóphoz használható MPI-5 interferenciakontraszt fej.
Az NDK Zeiss igazi dobása a hatvanas évekből szerintem az Interphako, ennek nem volt megfelelője máshol. A Mikroval időkben azért sokat innováltak (ne a dizájnt, hanem a használhatóságot nézzed), az a sorozat egészen jó megoldásokat hozott. Végül a nyolcvanas évektől az igazi ász a Jena sorozat lett a CF-250-es lencsékkel. A Nikonon kívül azóta sincsen olyan cég, amelyik magában teljesen korrigált objektíveket gyártana. A Jenalumar pedig tetszőlegesen cserélhető kontrasztmodulátoraival igazi csemege. A másodlagos fókuszsíkba rakhatsz pozitív és negatív fázislemezt, sötétlátótér foltot vagy Nomarski prizmát (de akár Hoffmann lemezt is lehetett volna, ha lett volna nekik erre licenszük).
,,A Zeiss Jena nem volt a nagy innovációk mestere a hetvenes évek végéig,''
Muszáj reagáljak erre így bő 5 év távlatából(*): Már hogy' ne lett volna!
Az optikában majdnem mindent ott találtak ki. Aztán ott az L sorozat, ami kábé forradalmasította a mikroszkóp dizájnt.
De ha csak a mikroszkópi megvilágítást nézzük: Abbe kondenzor, Mikroplychromar, kardioid kondenzor, Leuchtbild kondenzor, a különféle váltókondenzorok, pankratikus kondenzor.
Háború után meg ott az Nf, ami kábé az első kompakt univerzális mikroszkóp volt.
Egyébként a háború után - egész meglepő módon - a keletnémet Zeiss Jena úttörő volt a "számítógéppel" segített optikai tervezésben.
Itt egy nagyon érdekes írás a Biometar objektívről, ami abszolút a világ előtt járt a maga korában:
Szót ejtenek benne az elektronikus optikatervező gépről, az OPREMÁról (Optikrechenmaschine) is.
(*) Az a helyzet, hogy valamiért, ha a telefonomon megnézem a fórumot, akkor mindig a 171. oldalt dobja fel. Most értem ehhez a bejegyzéshez. Egyébként jópofa dolog visszaolvasni a régi dolgokat.
Van egy Zeiss Amplival mikroszkópom, amelynek az emelő mechanikája szorul (csak a durva állítógomb, a finom állító tökéletesen működik), ld. a csatolt kép; gondolom a zsír megöregedett.
Tudna valaki segíteni abban, hogy hogyan, hol tudom megzsírozni, avagy mit tegyek vele?
Végre láthatom ennek a lámpának a gyújtóvezeték-csatlakozóját - hogyan is nézhetett ki eredetileg! :DDDDDD
Az történt ui. hogy egy kolléga egyszercsak megjelent nálam egy bazi nagy készülékkel, amihez hozzá volt gyógyulva a lámpa a drótján keresztül.
A kettő együtt vagy hetven kilónyi vas!
Próbáltam szétszedni, kivenni a csatlakozót a készülékből, de nem lehetett.
Mivel a cucc a kutyának nem kell egyben, így szét lett szerelve. Az elektronikából például a fojtót megkapta egy másik itteni kolléga, a trafóját még ott kerülgetem otthon, a dobozát szétbontottam, java ment a lomisba, az összegyógyult csatlakozót meg flexszel választottam ketté! :DDDDD
Nem vagy. A kék és a zöld között van egy olyan tartomány, ami nagyon kényes, és nagyon gyakran nagyon másképp látják az emberek, vagy inkább csak a szocializálódás miatt másképp hívják. Kinek már kék, kinek még zöld. Én azt is észrevettem, hogy a nők jobban kéknek hívják a még inkább zöldes árnyalatokat ebből a sávból.
Legegyszerűbb ezeket türkiznek hívni, és mindenki azt gondol utána, amit akar: kék, vagy zöld.
Töltsd le a képet.Tedd egy képfeldolgozó szotbe.Hisztogram: kék és zöld majdnem egyforma. Az meg,hogy az ember milyennek látja, a kijelzőtől és a szem érzékeenységétől (is!) függ. :-)
A monitorom kalibrált. Azért lett ilyen színe, mert a szürke DIK meg a kék szűrő már önmagában is hasonlított erre, de az, hogy a fényképezőgép színegyensúlyát vakura állítottam, az volt a lényegi ok.
Sikerült valamennyire engedelmességre bírnom az új szerzeményt ( Wild Fotómakroszkóp )
Begyűjtöttem a közeli erdőben néhány 1mm -s gombafélét és készítettem pár tesztképet vele és a Makszutovos sztereo mikroszkóppal. Az első két kép a Wilddel készült. Nagy előnye, hogy a fókuszsorozat készítése során nem tolódik el a kép, így könnyebb vele a munka, a finomfókuszáló miatt pedig több lépésben lehet készíteni a fókuszsorozatot. A képeket Panasonic G7-el lőttem, a Makroszkóp projektívlencséjével.
Az alkyd gyanták szintetikus műgyanták, melyekkel a hagyományos száradó növényi olajokat lehet helyettesíteni. Az alkyd festékekben tehát alkyd gyanta van, olaj helyett. Azonban az alkyd gyanta érdekes tulajdonsága, hogy teljesen kompatibilis az olajokkal, olajfestékekkel. Tehát, alkyd festéket hígíthatunk lenolajjal, vagy lenolajhoz, keverhetünk alkyd festőszert. Vagy akár keverhetünk egymással alkyd festéket és olajfestéket is minden további nélkül.
Winsor and Newton Griffin alkyd olajfesték
Az alkyd gyanta egyik tulajdonsága, hogy gyorsan, 1-2 nap alatt szárad, ezért sok festő (pl. én is) akkor használja, ha határidős munkája van és kevés az idő, fontos a gyors száradás. Az alkyd gyanták munka közben nagyon hasonlóak az olajfestékhez, kissé talán áttetszőbbek, és kisebb a pigment tartalmuk, ami annak köszönhető, hogy az alkyd gyantából több kötőanyagot kell adni ugyanannyi pigmenthez, mint ha olajat használnánk.
Magyarországon a Winsor & Newton cég Griffin Alkyd nevű készítménye kapható ez elég jó festék, nagyjából a Művész minőségű festékek alsó részén foglal helyet, ami egy alkyd festék esetében jó teljesítmény."
Még három kép frissen növesztett xilit kristályokról a kis ipari kamera objektívvel. Keresztezett polárok (a harmadikon ezen felül lambda lemez), Pol F közdarab és M42 toldat.
Hát szerintem az annyira nem jó. Kipróbáltam de nem igazán oldódik benne ,csak zavaros lesz az egész. Mondjuk nekem csak sprayben van itthon abból szedtem ki egy 5 ml. Tárgylemez viszont úgy csúszik tőle mint a jégpálya.
Ezekhez eljutottam én is, de ilyen nincs kiskereskedelmi fogalomba Mo-on. És mi a bánattal kéne víztelenítés után kezelni a mintát intermedierként. Nekem csak xilol toluol, meg benzol van.
Ma kaptam egy alkyd gyantás lefedőt, de nem tudom mivel lehetne hígítani. A címkéjén csak annyi van solvent: D40 , az meg mi a bánat. Tud valaki segíteni, előre is köszönöm.
Ma kaptam egy M400 Wild Heerbrugg Photomakroskopot a szabályozó transzformátor nélkül. Az izzó és a tükör eltávolítása után ideiglenesen meg tudtam oldani a világítási problémát egy szabályozható LED lámpával és egy külső led lámpával. Szépen használható, a makroszkóp jó állapotban van. De van vele 2 problémám, aminek megoldásához a segítségeteket szeretném kérni ! A fókuszáló gomb kissé elmozdúl magától, túl lazán mozog, és nem tudom, hogyan lehetne kicsit szorosabbra állítani. ( A két durvafókuszálót nem lehet egymással szemben forgatva feszesebb működésűre bírni mint a kínai sztereómikinél) A másik problémám az, hogy a sugárelosztó prizma "phot" helyzetbe állítása után sem kap fényt a fotócső. Az okulárok ilyenkor ki vannak kapcsolva a fényútból , de a fotócsőbe nem jut fény. A neten az újabb M400, 420 változatokra találtam használati és szervízutasításokat, de azokban nem találtam segítséget ezekre a problémákra
Körülbelül másfél éve vettem kollégámmal együtt néhány nagyon olcsó Orbis firewire csatolójú, IR-UV szűrő nélküli ipari kamerát (igazából belsőleg Basler A622f). A kamerával készítettem már infra és UV képeket és itt is mutattam be belőlük. Most végre a kamerához adott objektívet is kipróbálhattam, mivel nyomtattam egy RMS adaptert hozzá. Már ránézésre nagyon bizakodó voltam, mert szép professzionális kinézetű, f=25 mm-es f/3,5 nyílásviszonyú lencse. A reményeket beváltotta, egy remek lupeobjektív vált belőle. A maximális numerikus apertúrája kb. 0,14, ebben kissé hasonlít a 3,2/20-as Mikrotarhoz. Rekesze nincsen (sajnos?), de áteső preparátumokhoz nincsen rá szükség egyébként.
Az alábbi kép hangyaleső (Myrmeleon formicarius) első szárnya, a tubuson egy 1,25× tubusfaktorú Pol F közdarab volt és a gyári M42-es toldat. Próbáltam a Pol F nélkül, tökéletes úgy is, valamint plusz 121 mm-nyi közdarabbal meghosszabbítva, úgyszintén remek, ahogyan a második képen látható. Szóval ezek projektív nélküli, direkt képsíkos fotók, szerintem tökéletesen alkalmas az objektív makrózásra.
Egyébként nem kapnak. Ha jól értem, itt nem arról van szó, hogy vákuummal felforraljuk a vizet, hanem csak arról, hogy a levegőbuborékokat "felfújjuk", hogy kipukkadjon.
Ahhoz , hogy fel tudjam szivatni a metszeteket le kell vágni a fecskendő végét annyira, hogy a pár mm-es szeletkék könnyedén beleférjenek. A cső marad a szűkítés nélkül. Tehát erre már nem lehet tűt tenni. Ráhelyezem a levágott végénél a vizes mintára a fecskendőt, felszívatom vele. Feltolom a dugattyút annyira, hogy levegő ne maradjon a fecskendőben. Utána az ujjammal lefogom a nyitott részt és kezdem a vákumozást. Mivel csak pár mm a fecskendő átmérője, kárt nem okoz a bőrőmön, ráadásul időnként odébb is lehet rakni másik felületre, ha zavarna a hatása. ( nem szokott különösebben) A dolog jól működik, évente 5-10 alkalommal használom és eddig még nem haltam bele.
Vagy megmelegíted, kihúzod belőle a tűt és leömleszted a lyukat. Lehet különben kapni kész vakdugókat tű nélkül. Nekem van ilyen egy-kettő valahol, mert a kromatográfiás oszlopnak szintén Luer csúcsa van és azt lezárandó forgalmazzák.
Igazából árulnak olyan cuccot, ami a fecskendőhöz tökéletesen illeszkedik, úgy hívják, hogy "injekciós tű". Csak el kell tömíteni az "üregét" (lumennek hívják a szakmabeliek). Pillanatragasztóval, sziloplaszttal, vagy epoxival csinálnám, attól függően, hogy épp melyik van nyitva.
Feri, az ujjad védelmében kérdezem, nem lehetne-e helyette pl. egy részben kifúrt gumidugóba nyomnod a fecskendő végét vákuumozáskor? Tűreszelővel kaparsz a gumiba kis lyukat -- amelyik nem megy át teljesen a dugón -- és abba nyomod a fecskendővéget.
A Kerti Pálmaliliom (Yucca filamentosa) bőrszerűen kemény leveleit viszonylag könnyen lehet vágni. A kihegyesedő részből készítettem az alábbi metszetet. Etzold-festékel színeztem, glicerinbe ágyazva fényképeztem. Az Etzold nagyon szép színeket ad, szeretem használni. A tisztára mosott frissen vágott metszetekről leszivatom a vizet és kapnak pár csepp festéket. Mikroszkóp alatt figyelem, hogy mikor lesz elég a festés, akkor kevés vízzel felhigítva a mintát, leállítom a folyamatot. Többször mosom vizzel a tárgylemezen a mintát. Utána felszivatom vízzel együtt egy levágott végű inzulinos fecskendőbe és vákumozom, hogy eltávolítsam a metszetekre tapadt levegőbuborékokat. Az ujjam hegyével befogom a levágott fecskendővéget és kb 50x kihúzom a fecskendő pumpás részét a maximumig. A kialakuló vákum hatására felforr a víz egy része és a levegőbuborékok többsége leszakad a metszetekről. ( Emellett csinos dudort is képez az ujjam bőrén a vákumozás, ami szerencsére pár perc múlva kisimul) Ezután már csak több lépcsőben le kell cserélni a vizet glicerinre és lefedni a tárgylemezt. Körömlakkal lezárva pár hétig/hónapig használható marad a preparátum, majd a színek egy része fokozatosan eltűnik,elhalványul.
Nagyon szépek a képek, de így nem fog menni a szivárványszín. Azt ugyanis a buborékfilm első és hátsó oldalairól visszaverődő fény interferenciája okozza. Tehát a fénynek az objektív felől kell esnie a hártyára (=felső megvilágítás).
Néha érnek meglepetések. Kiváncsi voltam, hogy néz ki a szappanbuborékok irizáló fénye mikroszkóp alatt. Megnéztem. Irizálást csak nyomokban tudtam megfigyelni, de nagyon érdekes és gyorsan változó felületi mintázatokat találtam helyette. Reichert diapan dic, 10x objektív
Tőle idézem: "Tökéletesen alkalmazkodott kék-zöld algaevők: a Nassula nemzetség csillósai. A nassulid csillósoknak speciális kalitka alakú szájszerve van, amellyel óriási sebességgel képesek lenyelni a fonalas cianobaktériumokat, sőt enzimatikusan le is harapják az algaszálat. Az itt látható klipek nem időzítettek, hanem normál sebességgel készültek."
Még egy képet kaptok, mert ebéd előtt krumplit kellett pucolnom. A szokásos polár képekhez képest két különbség van: az analizátort magam lamináltam üveglapokból és 3D szemüveg polárfóliából (majd egy üres Mikroval fluoreszcens szűrő tárcsába applikáltam), a másik pedig az, hogy ferde megvilágítással készült 16/0,32 Planachromattal.
Szerintem nem az lesz a baj, hogy összeveszik a beágyazó a nagy bogárral, hanem az, hogy nem lesz élvezhető a látvány, ha nem csinálsz előtte matricát belőle. Annak hiányában elfogy rengeteg beágyazó, kis nagyításon se lesz egy élességi síkban az egész, lesz csomó átlátszatlan rész, stb. Lúgozni meg lapítani kell a nagyobbakat előtte.
Az egyik 3,2:1-es Mf Projektivem lencséi között kristályszerű kiválások voltak, mielőtt nekifogtam. Maga a kioldás ultrahangos fürdőben történt több napon keresztül, mert nagyon nehezen fért hozzá az oldószer (úgy emlékszem izopropanol volt). Az ultrahang természetesen nem ment végig, csak időnként. Azután az átitatás vagy két hétig eltartott. De most teljesen oké, senki meg nem mondja, hogy átragasztottam.
Igen, pontosan ezt mondom. Ha melegíted a fotopolimert, akkor csökken a viszkozitása. Először pedig acetonnal hígítva kell használni. Nem ötletelek, ezzel a módszerrel ragasztottam át egy csomó dolgot. Persze ez nem öt perc, hanem minimum napok kérdése (az átitatás).
Levente, ez egy 9 mm átmérőjű lencse, ami TELJESEN benne van a sárgaréz házban, mindkét tag. A problémát az okozza, hogy a két tag KÖZÖTT szétvált a... valami, kanadabalzsam vagy fotopolimer.
Te most komolyan azt mondod, hogy addig áztassam acetonba, amíg az a résen behatolva kiold MINDENT, hagy maga után 0.1 mm hézagot, amibe utána szivassam be (bemerítve?) a méz sűrűségű NOA81 et, és az ott optikai tisztaságú réteget ad?!
Hát asszem, ehhez nekem nincs elég fantáziám...
Végül elkészült, a második lencsét egy csavarhúzóra ragasztottam kétoldalúval, hogy rendesen tudjam tisztítani, betenni. Meglámpáztam a Lidl műkörömépítő lámpával.
Júniusban a díszhaltápot ellepték a könyvtetűk (Trogium pulsatorium). Jó nagy adagot rögzítettem belőle, de csak most jutottam el a preparátumkészítésig. Saját fejlesztésű vízoldható lefedőt használok (SMA-Tris 10% glicerinnel), nagyon egyszerű használni. Egy csepp alkoholos preparátumra pár csepp lefedőt öntök, ennyi alkoholtól nem válik ki. Ha nem viszek be buborékokat, akkor később sem jelennek meg és két-három nap alatt az alkohol és a víz kipárolog, a fedőlemez nem mozdul el. Eközben a rovarok szép átlátszóvá válnak.
A képek CZJ 6,3-as, 16-os és 40-es Planachromatokkal készültek, az állat a hátán fekszik. Csak expozíciót állítottam és egy kissé élesítettem. Nem fókuszsorozat és a fotók nincsenek kivágva.
A Funsci zseniális oldal. Sajnos Giovanni Pietro Sini 2020-ban elhunyt, már nem tudja tovább írni. Rengeteg mikroszkóp objektív, kondenzor, mechanika, stb. szétszedését és újra beállítását írta le. Én letöltöttem az összes "Schede"-t.
Vedd figyelembe kérlek, hogy csak okoskodok és azt is csak úgy, hogy a fényképeid alapján, de én nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a besatírozott rész az a rögzítőcsavar, ami felülről tartja az egész kócerájt egy hüvelyben, amit szétba...esztergáltál. Mintha valamelyik régi CZJ objektívben lenne valami ilyen megoldás, de lehet rosszul emlékszek.
Nagyon szeretném tudni, hogy kell kibányászni egy foglalt lencsét. Addig jutottam, jody sniccerrel visszahajlítottam, majd, horribile dictu, körbe is vágtam.
Hogyan tovább? Ragasztást acetonnal, aztán kipréselni?
Mielőtt nekiestem volna, egy csomót nézegettem, SEMMILYEN rögzítő hernyócsavar, vagy ilyesmi.
A külső burkolat lejött, azalatt sem volt semmi.
EKKOR esztergáltam fel az elülső tagot, hogy rá tudjak fogni - és azt a tagot fogtam végül a tokmányba, a házat fogtam a .... igen, a vízpumpafogóval :)
És forgatás után tudtam kihúzni, mert NINCS MENET. sima zszoros illesztés.
A reszelés azért van, 120 fokban, mert még így is elforgott
Utána készítettem egy kinyomószerszámot, amivel a hátsó lencsetagot - illetve, mint kiderült, a középsőt és a hátsót - egy 100mm es satu pofái között kimondottan NAGY erővel kipréseltem.
A hiba sajnos a hátsó lencsetag elemei között van. A képen a kinyomott középső tag.
Ezt nem lehet szétsimogatni - nem tervezték a későbbi javítását :)
Nem találok szavakat. Illetve, de összegyűjtök most néhányat*:
Te jószagú guanótelep! Szűz Mária Szent Nemtudommertnemjártamhittanra! Azta büd kib ku lóf! Bárcás nénik vére folyjon patakokban!
Elnézve a mikroszkóp első fotóit a cucc frontlencséje nagyjából az utolsó dodó lehelletével volt legutóbb megtisztítva. Pár nap gondolgodási időt csak kibírt volna nem? Tiszta szerencse hogy esztregád van, de hidraulikus kalapácsod nincs.
El nem bírom képzelni, hogy ezt oldható kötések nélkül rakták volna össze Csehszlovákiában. Még a gyerekkori minden szempontból elcseszett gyerekmikoszkópomnak is szétszedhetőek voltak egyik irányba az objektívjei, már úgy értve hogy forgácsoló gépek nélkül. Ha az oroszoknak meg a németeknek jó volt az a megoldás, hogy a frontlencse felőli végén a köpenyt lehet lecsavarni, a hátsó lencsetag felőli végénél meg az egész kócerájt a helyén tartó csavart, akkor nem lehet hogy a sztrapacska hazájában is? Én bizony fujkálnék egy kis csavarlazítót azon a végen ide-oda, hátha csinál valamit aztán a fém gavalléros melegítése után megpróbálnám azt a felét még egyszer csavargatni jobbra-balra.
(* őszintén csak a móka kedvéért, én se mindig finomkodok a szerelnivaló alanyokkal, de egy gépészmérnöktől mégiscsak szofisztikáltabb hozzáállást vártam volna el :)
Csizmla fedőnevű illető az, aki az itt megfordulók közül talán a legtöbb Nikont látta, birtokolja. Sajnos csak ritkán jelenik meg, pedig eddigi munkássága teljes mértékben hasznára vált a népnek.
Ez itt a legutóbbi hozzászólásának a linkje, direktbe emailban talán eléred.
Amit találtam neten teljes szett, azon látszik, hogy a revolver fej nem olyan szögben áll, mint az enyémen, meg olvastam a Facebookon egy Nikonos csoportban, hogy valaki megszívta ezt, hogy a mikroszkópjához vett egy szettet, de nem működik rendesen. Alatta írták, hogy azért, mert kétféle van.
Az enyém pedig ilyen:
Sajnos nagyon kevés fellelhető dokumentációt találok. Egyáltalán abban sem vagyok biztos, milyen mikroszkópom van. Az oldalán csak a Nikon Microphot felirat szerepel, de ahogy látom, vagy Microphot SA, FXA, meg mindenféle attól függően, hogy mennyire motorizált a cucc.
Az a lencse peremezett, szóval ha a ragasztás kuka, akkor azt is szét kell barmolni. Vagy a módszeremet használod: kioldod a foglalt lencse elemei közül a ragasztót, majd acetonban alaposan kiáztatod foglalva és először acetonnal hígított, majd fokozatosan tiszta fotopolimerben áztatod. Amikor már biztosan nem maradt aceton benne (a szagából kiderül) kiveszed, óvatosan megtörülgeted egy puha törlőpapírral és UV alatt kikeményíted. A lencsén lévő maradék ragasztót később óvatosan leoldod vagy levakarod fa fogpiszkálóval. Mentettem már így meg fázislemezt, mikroszkópobjektívet, Mf Projektivet egyaránt. Arra vigyázz, hogy a lencsetagok a ragasztó kioldása után ne forogjanak el egymáshoz képest. Oldalirányban a peremezett foglalat úgyis összetartja őket.
Egészen biztos, hogy van a 10-es objektívhez is Nikon DIC. A konkrét modelledet nem ismerem (csak amennyire a képeiden láttam), utána kellene nézni az interneten fellelhető Nikon dokumentumokban. Gondolom a feltét Nomarski prizmája a két variánsban egymáshoz képest 45˚-ban áll. Azt nem tudom minek csináltak kétfélét. A szokványos DIC esetében keresztezett polárok között van a Nomarski prizma és a két polárra a nyírási irány 45°-os, csakúgy, mint a kondenzorprizmánál, más néven kompenzációs prizmánál*.
*Azért hívják így, mert az objektívprizma hatását annak fókuszsíkjában kikompenzálja, azaz nem interferenciarendeket kapsz, hanem homogén interferenciaszínt. Különben rést kellene használni a kondenzorban a hozzá tartozó felbontáscsökkenéssel és a kép extrafokális részei a rés irányában nyújtottak lennének.
Sziasztok! Megint DIC-en agyalok. Nikon Microphot-om van, de két gondom van a fellelhető ebayes cuccokkal. Egyrészt olvastam, hogy kétféle szett van, az egyiknél a felső slider 45 fokos szögben kell legyen a kondenzorhoz képest (talán ez a DIC-A?), a másiknál pedig 90 fokban. Az én mikimen olyan szűrőtartó van, ami csak az utóbbit támogatja. Ezt jól gondolom? Ami nekem kell az az a kondenzor, amin nincs a "Con. A" felirat? Másrészt csak olyan kondenzorokat látok, aminek a 20x a legkisebb objektívje, amihez van benne szűrő. Nekem leginkább a 10x lenne jó, az esetek 80%-ában azt használom. Létezik-e olyan kondenzor hozzá, ami a 10x-et is támogatja? Harmadrészt, ebayen kívül hol érdemes nézelődni? (Ebayen is csak EU-n belül nézelődök, mert ha megvámolnak, az ennyi összegnél már eléggé fájna, noha pont Kínában árulnak egy komplett szettet, de az előbbi okokból nem megyek rá) Köszi!
Nincsen más ötletem, mint a szokásos aukciós oldalak. Elég kevés Meopta volt Magyarországon, sokkal kevesebb, mint PZO vagy Zeiss Jena. Viszont Szlovákiában vagy Csehországban biztosan több van és az ottani használtpiaci oldalakra rákereshetsz.
(Múzeumbogár, 2x objektív)
(Zellerszár, 10x objektív)
(20x objektív, DIC)
bevilágító Led fényét pauzpapiron át szűrtem, a másiknál nem és felülről is megvilágítottam. Sztereomikroszkópos képek vörös-tengeri homokból kiválogatott szemcsékről. 
Pana G7
(Kerekesféreg, 20x objektív)
(Burgonyakeményítő, 20x objektív)
(Gyufa gyújtásának mellékterméke, 20x objektív)
(20x)
(40x)
(20x objektívvel)
(40x objektívvel)
(penész, 20x objektív)
A valós képszélesség fél mm.
10x
20x
Gentlemens , a felvételen látható rendszer minek a micsodája ?
.
