"a Hagyó-Spirit berendezésen előállított párlat íze jellemzően édeskés és lekváros jegyekkel rendelkezett, a Müller Aromat elsősorban a citrusos és a narancsolajos jegyeket hozta"
Az édeskés, lekváros az nem fajtajelleg, hanem erjedési melléktermék, míg a citrus, narancsolaj az (valószínűleg) primer fajtajelleg.
Ebből könnyű eljutni oda, hogy a Hagyó nem választ el olyan jól és marad benne édes, lekváros, olajos test. Míg az Aromat ezeket lefejti és meg tudja mutatni a citrust és a narancsot, amik egyébként fedve vannak.
De mi van, ha ezt így fordítjuk meg:
Az adott évjárat olyan gyenge, hogy sem citrus, sem narancsolaj nincs benne, neutrálisra érett be a gyümölcs, ebből az Aromat neutrális párlatot produkál, míg a Hagyó hozza a lekváros, édes eredményt.
Így meg is van a mítosz alapja, hogy a mozgólépcsős az róóósz, mert a szar alapanyagból nem sikerült a rézmikroszkóppal sem kimutatni semmit.
"A vizsgálatok alapján elmondható, hogy a fenti összehasonlításban szereplő berendezésektől függetlenül minden elkészült párlat minősége kiváló, ám a műszaki kialakításuknak és a főzőmestereknek köszönhetően egyes tulajdonságaik eltérhetnek."
Ezen a szinten a beállításokon több múlik, mint a készülék gyártóján. Ha azt vizsgálják, hogy ugyanazon a készüléken különböző beállítások mellett mit kapnak, legalább ekkora lenne az eltérés.
"Míg a Hagyó-Spirit berendezésen előállított párlat íze jellemzően édeskés és lekváros jegyekkel rendelkezett, a Müller Aromat elsősorban a citrusos és a narancsolajos jegyeket hozta. "
Ha szerinted az multifunkcionális csoda, esélytelen elvárás, hogy illat és íz is legyen egymenetesben (hívhatom így, lényegtelen ebből a szempontból most), akkor azt mondod, hogy azzal a technológiával nem valósítható meg.
Ha állandó hőfokon tartod a kolonna fejhőmérsékletét, akkor a desztilláció előrehaladtával a párlat mennyisége csökken, de nem változik az összetétele. Ha hagyod emelkedni a fejhőmérsékletet, akkor a párlat mennyisége lesz állandó, de az összetételében szegényedik. Az, hogy Neked milyen beállítások mellett, mikor jelenik meg az utópárlat, Neked kell kikísérletezni. Nem lehet, nem szabad csak úgy megadni egy fejhőmérséklet értéket. Minden berendezésre kicsit másabb, sőt még cefrétől is erősen függ. Éppen ezért mondják azt, hogy az egymenetes berendezések bizony "pilótavizsgásak".
Már megint kiragadsz egy részletet a teljes szövegkörnyezetből, és abba kötsz bele.
Akkor mégegyszer: ha egy 3 tányéros, buboréksapkás oszlopn nagyon alacsony gőzárammal ÉS nagyon magas reflux-aránnyal főzöd a cefrét, az olyan, mintha kisüstben négyszer főznél. Ez az elméleti tányérszám megközelítése. Természetesen a valós érték más, erősen függ a refux-arány, és a gőzáram beállításától. De még ekkor sem csak a kétlépcsősnek megfelelő az elválasztási hányad. Annál jóval magasabb. Ezért lesz illatos (alacsony forráspontú komponensekben gazdagabb), kevésbé ízes (magasabb forráspontú komponensekben szegényebb) a párlat.
Elmegyek Hozzád ebédre, és Te nagyon finomat főzöl, elkérem a titkos receptedet, otthon kipróbálom valószínűleg nem lesz ugyanolyan, de hasonlítani fog rá egy picit. Naív illatot szeretne, én elmondtam a receptemet, természetesen ez nem garancia, hogy működni fog Nála, de picike esély van rá.
Azt írja, hogy szeretne egy illatos-ízes pálinkát. Eddig amit főzőt íze megvolt, viszont illat nem volt. Próbálta mind a két cefrézési technológiát, de az eredmény nem változott. Próbálkozott pisturiusszal is, de az sem segített.
Ezek után kéne segíteni, tanácsot adni... min változtasson, mit próbáljon ki, mit csináljon másképp???
Ez a lényeg. Én szeretem az illatos szőlőkből készült pálinkát, de nekem az Irsai pacsulija túl sok. Mások meg éppen azért rajonganak. Ajánlom még kipróbálásra pl. a Traminit, az Alettát, a Sárgamuskotályt és sorolhatnám...
Ha már egymenetes főzőkről/főzésről van szó, hátha tud valaki segíteni az alábbi „probléma” kapcsán.
Adott egy kínai tornyos, három buboréksapkás tányérral szerelt készülék. Sok gondom adódik az középpárlat-utópárlat határának megállapításával. Tudom, hogy elsősorban ízleléssel, szaglászással kell meghatározni és nem különféle adatok alapján. Mégis mikortól kóstoljam, szaglásszam?Folyamatosan? A problémám az, hogy én valamilyen oknál fogva nem tudom „kicsavarni” az összes alkoholt egy adott fejhőmérsékletnél. Tehát nincs olyan pont,hogy mondjuk 81 celsius fokos fejhőmérsékletet addig tartom a defi hűtésének szabályozásával, hogy már úgymond nem jön át adott arányú víz-alkohol elegy a defin. Szinte végig tudom úgy folytatni a főzést,hogy 82 celsius fokos fejhőmérsékletnél nem megyek magasabbra, mégis már utópárlatos a nedű.
Főztem úgy egyet,hogy kifejezetten magas deflegmációval vezettem a főzést, huzamosabb ideig 80 körül tartottam a fejhőmérsékletet, majd lassult a folyás ezért engedtem 82-ig és a középpárlatom majdnem 90 alkoholfokos lett és szerintem mégis utópárlatos.
Hogy van ez? Olvastam,hogy mások engedik akár 85-ig a fejhőmérsékletet és szinte fokonként ki tudják „csavarni” a középpárlatot.Tudom, hogy ez nagyban készülékfüggő dolog,de én mégis keresek valamilyen magyarázatot erre. Hozzáteszem, finoman szabályozható szeleppel, átfolyásmérővel szerelt a tornyom.
3 éve egy másik projekt kapcsán beszéltem a Kothe magyarországi képviselőjével. Akkor egy új, 100 literes kisüsti berendezést újonnan 2,4 milláért adtak volna. (K600-as modell)
Akkor még sokáig kell várnod. Te olyan gépet akarsz, ami mindent tud. Mint a multifunkciós szerszámok. Amikről köztudott, hogy semmit sem tudnak igazán jól. Mindenben csak erősen középszerűek.
Az egymenetes (najó, nevezd egylépcsősnek - pedig közel sem az) technológia eleve "kiheréli" a párlatot. Lévén, hogy egy-egy tányéron egy-egy desztillációs folyamat megy végbe részben, vagy egészben. Attól függően, mekkora gőzáramot és mekkora reflux-arányt állít be a főzőmester. Ezért sem egzakt az egylépcsős elnevezés. Például: magas reflux és alacsony gőzáram mellett egy 3db, buboréksapkás tányérral szerelt berendezésben négy desztillációs lépés realizálódhat. Olyan, mintha kisüstiben négyszer főznéd le. Az ízt adó, magasabb forráspontú komponensek nem jutnak át.
Ezért lehetne egy kolonnnás berendezéssel kisüsti jelleget úgy előállítani, hogy csak egy tányér üzemel, és alacsony reflux-hányaddal. És csak talán, mert rendkívül sok függ az arányok beállításán.
Is. Meg az alapanyag ára miatt is. Semmi sem olcsóbb a gabonaszesznél. A másik nagy tömegben, egyenletes minőségben olcsón rendelkezésre álló alapanyag a tömegbor.
Ez is igaz...de van aki ezt is jobban készíti másoknál...talán a pálinkánál is a "sokfélesége" a nagyszerű...viszont sajnos pont ezért nem tud világszerte elterjedni...
Nagyon jól megfogtad a lényeget, azt gondolom szinte az összes mondatodban...ez alatt a 13-év alatt, itt a fórumon jól-rosszul, de sokan megtanultunk pálinkát főzni. De nincsen két egyforma, hiszen az okokat remekül elmondtad. Talán az alapvető hibákat, azért már a legtöbbünk el tudja kerülni és ha sikerül jó gyümölcsöt is szerezni, akkor még egészen kiváló is lehet a végeredmény.
Azt gondolom, hogy alapvetően ez a lényege az otthonfőzésnek és nem az aranyérmek gyűjtögetése.
Akkor csak olyan berendezés jöhet szóba, ami mellett van az oszlop, nem pedig rajta. Elég szűkös limit az, mi van felette? Nem lehet kivágni a födémet és tenni fent rá egy üvegbúrát? Nézhetnéd fent a fejhőmérsékletet. :)
Használt német vagy osztrák piacon nem biztos, hogy a pince ára rámenne, náluk is zsugorodik a piac, zárnak be a főzdék, nem csak az ilyen mini panzióban főzőcskék, hanem nagy nevek is húzzák le a rolót, magánemberek nem főzhetnek, ki vesz meg egy használt 120literes gépet Münchenben? Sztem senki.
Nem a főzésből indulnék ki. Semmiben nem egyeztek meg.
Sem a gyümölcs megfelelő érettségét nem azonosan ítélitek meg, természetesen teljesen máshonnan szerzitek be, máshogy erjesztetek, más segédanyagokat használtok, naivkezdo többnyire semmit, a cefre elkészültét teljesen máshogy ítélitek meg és különböző készüléken főzitek le és nekem az jött le más az eredményt tekintve az elvárásotok is. Ez is ki lett beszélve az elmúlt 5-6évben kb hússzor. Miért kellene a végeredménynek hasonlítania? Ha építene egy pont olyan főzőt valaki, mint a tied, miért hasonlítana a végeredmény, ha teljesen más a technológiátok és teljesen különbözik az ízlésetek? :)
Nálam pl: bodza alszeszéből is a KP 78 fokos. A bodza alszesze elég alacsony szokott lenni.
Boltban vásárolni főzőt nem egyszerű, anno én is azért kezdtem az építésbe. Lehet azért kapni jó főzőket, de azok felső kategóriásak (pl: Müller), áruk is magas.
Pisztoriuszról nem tudok nyilatkozni, mert sosem használtam. A Te főződ és az enyém között azt a különbséget látom, hogy én minden cefréből 78-82 alkoholfokos KP-t készítek, Te 65-75. Lehetséges, hogy köze van az illathoz.
Abban nem tudok segíteni, mert nincs tapasztalatom.
Amit írtam, az viszont a saját tapasztalatom, többször hasonlítottam (volt mikor többen is hasonlították) össze az így készült pálinkát egylépcsőssel (azonos cefréből főzve), sokszor a vélemények alapján komplexebbre, ítélték meg az egylépcsőshőz képest.
A fűtésem jól szabályozható, ep csepegve jön, ha ügyes vagyok, videót is raktam róla ide.
Minden réz, Sándor féle, és pluszban Majdnem Pista a tetejére.
Kp kísérleteim voltak bőven, 75-82 között produkáltam szabadtéren így.
Kevés az illat, gyenge.
Majdnem Pista nélkül 65-75 közöttiek voltak régebben.
Aki elfogadta, annak küldtem mintát az ekkori fellendülésemben, szerintem mindenki megerősíti, hogy az íz még csak-csak, ha nem basztam el, de illat kevés.
Megoldás: kisüsti főző+nagy gőztérrel-rézfelületekkel (akár a gőztér térfogata közel azonos is lehet az üst térfogatával, (vagy még nagyobb))+jó szabályozható fűtés=KP 78-82 alkoholfok
Ami leginkább limitálja az egymenetes berendezések terjedését, az az ár. Döntően nincs rá pénze a legtöbb embernek, hogy egy 2-3 millás gépet megvegyen. De belejátszik még a rosszul értelmezett takarékosság is. Inkább kókányolnak-tákolnak, de ne kelljen annyit kifizetni. Közben sok sok pénzt elköltenek másra, amiről azt hiszik, hogy az feltétlenül szükséges. Például "városi terepjáró". De egy élelmiszert előállító berendezésre sajnálnak akár 2-300ezret is kiadni.
Bármelyikkel, ha kisüstiként üzemelteted. Magyarán, kikapcsolod a kolona nagy részét, és csak 1 esetleg 2 tányért használsz, alacsony deflegmációs rátával. Akkor, talán.
Egyetértek nincs szükség semmilyen csoda fejlesztésre. Én azt hittem még pár éve, hogy a piac majd kialakul és lehet választani pár fajta magyar gyártmányú szériatermékből, aminek van füle-farka.
Egy termék van a piacon, amit meg lehet venni, mint szériatermék polcról, a magyar szitatányéros oszlop, ami valami marketing öngól miatt vagy nem tudom miért nem kapott nevet, nincs márkája, Koszó féle.. A másik a DES, ami egy jól beazonosítható, biztos pont. Ezen kívül lakatos vállalkozók működnek, akiknél lehet rendelni ezt-azt, van aki már magas színvonalon építkezik, de szériaterméke raktárral, terméktámogatással, üzlettel nincs. Erre írtam, hogy a piac leszálló ágban van, így ez nem is fog változni sztem belátható időben, pedig jó lett volna több "tömegtermék", minél többen főznek azonos kiépítésű gépen, annál könnyebb a tapasztalatcsere stb.
Gondolom, már rájöttél, hogy a Kőbányai-Soproni stílusú 50-esek a legjobbak, az arányaik miatt.
A Borsodis az nem annyira jó, mert az keskenyebb és magasabb. A "ducibb" Kőbányainak, ha kiszeretnéd vágni a tetejét, akkor kb. 320-325mm-nél nagyobbat ne vágjál, mert ennél a méretnél még megmarad egy stabil, erős perem, amire felerősítheted a rézbográcsot, vagy akár egy kicsit jobb sisakot is.
Üdvözlök mindenkit! Olvasgattam ezt a topikot, a régebbi hozzászólásokat is, és az lenne a kérdésem, hogy mekkora átmérőjű réz süveget rakjak az 50 L-es söröshordó tetejére. Láttam sokan rézbográccsal csinálták meg. Annak mennyi lehet kb az átmérője? Vagy mennyi lenne az a minimum átmérő ami még jó?
A desztillációs technológia eléggé régi technológia. Amit lehetett, már kihoztak belőle. Olyasmi ez, mint az egykezes, 30dekás kalapács. Százas szög beverésére a legalkalmasabb szerszám. Nincs mit fejleszteni rajta.
A desztillációs iparban nemrégi fejlesztés ugyan a rendezett töltetű kolonnák megjelenése. De azok előállítása olyan drága, hogy csak nagyüzemi szinten gazdaságos a telepítésük.
De, ha már innováció, ott van a K-úr féle "matyóhímzéses" szabadalmaztatott csoda. Akkora durranás lesz, hogy a fal adja a másikat.
nem. :) de azt nem tudom, hogy reális e a várakozásod, hogy itt bármi változni fog. én nem fogadnék rá, hogy valaha lesz miről beszélnünk, tekintsük ezt egy kísérletnek.
Azon kívül, hogy nehezebb az egyes faktorok szétválasztása finomításnál, mi baj származhat még abból, ha 30% -nál nagyobb alkohol fokú alszeszt öntök fel?
Mennyiség kérdése az egész. Az élesztő korlátozottam bírja az alkoholt (a borászati élesztők alkoholtűrése kicsit jobb). De az is létező technika, hogy az alma alszeszbe beleteszed a birset, nem erjeszted, hanem főzöd. Nagyjából ez a geistelés.
150 liter 12,5 fokos borban van 18,75 hlf alkohol (37,5 liter 50-es). Ezt gyakorlatilag teljes mennyiségben át tudod vinni az alszeszbe. Hogy ebből mennyi borpárlat lesz, az attól is függ, hogy hol vágsz. Én külön főzném az illatos fehér és a hagyományos vörös borokat.
Anno, a Borászati Kutatóintézetnek végeztünk borélesztő fajtaleválogatási, tenyésztési és termelőképesség viszgálatokat. Nem lombikban, hanem 60, 300, 600 és 1000 literes, felműszerezett fermentorokban. Így "csak" gyakorlati tapasztalatokról tudok írni.
Rendszerint RO-szűrővel töményített 80%-os mustsűrítmény volt a kiindulási táptalaj. Mivel sem rost, sem fehérje nem volt benne, így muszáj volt a borászati által küldött tápoldatból is hozzáadni a léhez. Az utolsó 100 kisérlethez már hoztak friss, hűtött mustot is.
Az egyik kisérletsor arra ment ki, hogy mekkora alkoholkoncentrációt képes elviselni az adott élesztőtörzs. Ehhez az induláskor 15% cukortartalmú táptalajhoz folyamatosan adagoltuk az 50%-ra hígított mustsűrítményt. És az élesztőgombák éltek-virultak. Egészen addig, míg a táptalaj alkoholtartalma elérte az adott törzs alkohol tolerancia-szintjét. Ekkor megpusztultak. Ez az alkoholszint törzsenként változó volt.
Volt olyan kisérletsorozat is, amikor sima erjesztés végén a fermentorban maradt 10%-nyi kevertetett lé, és arra töltöttük rá a friss mustos táptalajt. A legtöbb törzs simán visszaindult, és dolgozott.
Az sem igaz, hogy anaerob körülmények között nem szaporodik az élesztő. Viszont sokkal lassabban. Úgy harmad-negyedannyi a populációfaktora. Ennek mértéke is törzsfüggő volt. Leginkább szaporodóképes az a törzs volt, ami borászati célra kevésbé felet meg, de végül uvaferm 228 néven a pálinkászok kedvenc fajélesztője lett.
Ami a többi paramétert illet, sok esetben tapasztaltuk, hogy a "szakirodalmi" értékek jó részének köze sincs a valósághoz.
Nyilván van különbség a sok fáról sokszor 10 litert, és a néhány fáról tízegynéhány liter pálinka körül termelő gazdák technológiája között. Én eddig a naponta hozzáteszek, ha megtelt a negyven literes töltőszint, újat kezdek technológiát alkalmaztam. Nekem az jött le, hogy esetleg lehetne értelme naponta újat kezdeni, majd - amikor beindult az erjedés, hozzáönteni a régihez.
Ezeréves módszer: A szárított kovászt kis liszttel és langyos vízzel feláztatják. Adnak hozzá lisztet és vizet, előtésztát készítenek. Adnak hozzá lisztet és vizet, kenyértésztát készítenek. Egy részét vékonyra nyújtják és kiszárítják, ez lesz a következő kovász. És ezt így működött évszázadokon át, nem árultak a boltban élesztőt (meg leginkább bolt sem volt, vásárba jártak).
Amikor elérte a növekedési fázist maximumát és átlép a stagnáló fázisba akkor etetheted bármivel sőt itt már az alkoholtűrés is "megosztotta" a kultúrát.
Persze ez egy "sarzsra" (zárt rendszerre) igaz.
Egy "nyitott" rendszerben - mikor naponta pakolod a gyümölcsöt a cefrébe - simán eltudom képzelni pl. 3-4 napon keresztüli "etetést" egy hűvösebb helyen és működik de mivel nem csak cukor, hanem oldott oxigén is kell a növekedéshez ezért egy idő után csak átlép a stacioner fázisba, ahol a legtöbb sejtszám ami folyamatosan csökken a cukor átalakítása során.
Még teljes forrásban lévő, tehát aktív élesztőkultúrát tartalmazó cefrébe, ha teszel új gyümölcspürét, akkor az kb. élesztőtáp, tehát arra is rákapnak a gombákok.
Persze ha közben leállt már az erjedés és elhalt a kultúra, akkor az alkoholos közegben nem, vagy nehezen indul be.
Meg ott van, hogy az erjedés során nem mindig egy gombafaj dolgozik. Lehet valamelyik előbb megadja magát és átadja a terepet a többinek. Az új körülmények között meg ha csak bizonyos erjesztő kultúrák lesznek aktívak, akkor igen, "félremehet" az erjesztés.
Viszont ha háromnegyed hordónyi majdnem készre kiforrt cefréhez teszel egy vödörnyi friss gyümölcsöt,nagy az esélye,hogy vagy egyáltalán nem,vagy csak lassan,hibákkal indul meg az erjedés.
Ha elér egy bizonyos alkohol koncentrációt az erjedés akkor az "kinyírja" az erjesztő gombák aktivitását, szóval ezért nem szerencsés több napon keresztül cefrézni...
Ez meglepő, mert a glicerin a szappankészítés mellékterméke, akkor is keletkezik, ha nem akarják. Amikor a szappan kiválik a léből, a maradék jórészt glicerinoldat.
Átnéztem jónéhány pálinkafőző oldalt, egyik sem említi, hogy a már erjedésnek indult anyag megakasztaná az erjedést. Egy helyen azt olvastam, hogy az új hordóba érdemes adni egy kis régi cefrét, hogy beindítsa az erjedést.
"A folyamat az elméletinél lényegesen bonyolultabb, több lépésben megy végbe. A közbenső termékek között szerepel az acetaldehid nevű vegyület is. Ha az erjedő folyadékba nátrium-szulfitot tesznek, az acetaldehidet leköti, minek következménye, hogy lényegesen több glicerin keletkezik az erjedésnél, mint közönségesen. A világháború folyamán ezt az elvet a gyakorlatban is használták glicerin termelésre, nitro-glicerin gyártáshoz."
" az erjesztő tartályba mindig csak annyi anyagot tegyünk, amit egyszerre feldolgoztunk! A következő napi feldolgozások új edénybe kerüljenek, mert a már erjedésnek indult anyag az új gyümölccsel nem kezd el újra erjedni, tehát az utólagosan belekerült anyagból a cukor nem alakul át alkohollá!!!!!" https://www.acsaiszeszfozde.wlap.hu/hu/acsaiszeszfozde/cefre-keszites/
Ezek szerint a negyven literes gyűjtőedényből csak az első vödörnyi erjed alkohollá? Kis kertben ténylég érdemes naponta új és új vödörbe szedni, abban kezdeni az erjesztést?
Láttam a marketpleacon olyan főzőt hogy a kimenő csöve hullámba volt hajtogatva és 3 leeresztője visszavezetve a üstbe vékony benzin csővel. Azt írják egylépcsős, igaz lehet?
Sziasztok.Egy pálinkabarát betegsège miatt szabaddá vált 250-300kg feketeribizli.Ára 600ft/kg. Elmèletileg holnap aratják ha nem jön közbe semmi. Helyileg Gyöngyösön vehető át
Nyolc éve töltöttem fel a duplafalú főzőmet szűk 20 liter MOL 68-as hőközlő olajjal. Az automata fűtés 135 fokra melegíti a cekászt, az olaj egy másik felső helyen kb.105 fok hőmérsékletű. Kell ezt az olajat néha cserélni? Mennyi az olaj kihordási ideje, ha egy évben kb. 15 főzés van?
Én elkevernék 1 kupica (4 cent) Foamsolt fél liter vízben és ráönteném a 65l-re.
Ha erjedés közben nem akart elfutni, akkor viszonylag kevés volt a cukor benne (az esős idő miatt valószínű), tehát kevésbé fog felhabzani. Ilyenkor elég ennyi habzásgátló.
Sziasztok! Hozzá jutottam egy adag szomolyai rövidszárú fekete cseresznyéhez amit fórumosan lecefréztem. Még nem főztem cseresznyéből soha. Egy két segítséget a főzéssel kapcsolatosan szívesen meghallgatnék. Vagy mindent csináljak úgy mint máskor? Semmi extra? DES 100-as főzőm van. Üdv
De rég láttalak! Sokáig tartana... El se fogyna szerintem. Én már jó ideje kórházlakó vagyok; csípőprotézis-műtét utáni rehabilitációs kezelésen, úgyhogy mostanában ha akarnék se ihatnék :-)))
Sziasztok régen voltam a fórumon. Kérdés : Az első főzés előtt hogyan szoktátok kitakarítani a főzőt és a páracsöveket főleg az oxidációtól ?? Ja és legyen tényleg hatékony !
A hőmérő csak a gőzzel és a rajta kondenzálódó folyadékkal érintkezik, a környezet nem hűti. Az áramlási sebesség sem befolyásolja. A jellemzően kétórás főzés elég lassú ahhoz, hogy a pici tömegű érzékelőn beálljon a pillanatnyi összetételre jellemző egyensúly.
Az up környékéből szerintem házilag soha nem lesz semleges szesz. (Azt leginkább szupermarket cefréből lehet - de nem szabad - készíteni, annak is inkább csak a közepe alkalmas.)
Sziasztok! Ha egylépcsőssel lefőzött UP-kat újra lefőzöm, és utána újra, akkor az mennyit veszít az ízéből? (Tehát egy főzés amikor UP lett belőle, és utána még kettő.) Konkrétan nekem az lenne a legjobb, ha minél semlegesebb íz jönne ki. Illyetve milyen oszlop beállítást érdemes használni ilyesmihez? Soha nem csináltam még ilyet.
Szia, javasolnám, hogy az utópárlat közelében kisebb egységekben vedd el a párlatot és behigítás után kóstolgasd. Az előpárlat elválsztáshoz hasonlatos, de itt végig kell kóstolgatni, mert vannak néha meglepetések (pl. kajszi esetében). A mérések itt legfeljebb iránymutatásra jók.
Egész évben, évről évre ugyanolyan cefrét gabonából lehet készíteni. Az egy másik ipar. ;) Régen sokan úgy főztek, hogy a gyűjtőben ötven fokos legyen a párlat. Azt is megitták, de ma nem ez a követendő példa...
Eléggé hibás szemlélet, hogy felesleges kóstolni. Megtévesztő lehet, főként a k.p.-u.p. határán. Ha már a "fazékillat" kiérződik, akkor régen átcsúszott utópárlatosba. Nem egyszer jártam már úgy, hogy illatra még hibátlan, de hígítva a nyelvgyökön már megjelent a kesernyés utóíz. Töményen meg nem szabad kóstolni, mert a magasabb alkoholtartalom elnyomja az ízeket. Főleg szőlőpárlatnál jelentkezett ez az effektus.
A főzőberendezések fejhőmérséklete is igen csak változó lehet a környezeti tényezőktől függően, hacsak nem egy temperált helyiségben, állandóra beállított hűtővíz-hőmérséklettel dolgozik az illető. Ez esetben lehet Celsius fokokra szabni az elválasztási pontokat, ha a kiindulási anyag (gyümölcs) is homogén, minden évben egyforma volt.
nincs ellentmondás ... egy kereskedelmi főzdében a kifolyás mennyiségéhez az eprüvetta térfogata persze, hogy jó ... mindig szem előtt kell legyen azonban, hogy az eprüvettában a fokoló nem a pillanatnyi értéket mutatja, hanem az utolsó egy-két deci késleltetett átlagát, egy 300-500 literes, pláne nagyobb üstnél az pont jó (minél nagyobb, annál inkább), de ha kisebb egy üst (pl. 30 liter), akkor az eprüvetta egyre inkább "torzít", inkább késleltetve mutatja a valós helyzetet és ennek pont az UP elválasztásnál van nagy jelentősége ...
egy jó helyre elhelyezett jó hőmérő ellenben a pára hőmérsékletből visszaszámolva pontosabban mutatja a pillananatnyi állapotot ...
ez nem azt jelenti, hogy az eprüvettában a fokoló nem lenne jó megoldás (évszázadokig jó volt, jó lesz ezután is), csak tudni kell leolvasni és értelmezni ...
ja és nagyon szép látvány a himbálózó fokoló, nekem is van, szeretem ...
szóval nálam alsó belépős, felső kifolyós eprüvettás fokoló és toronytető hőmérő is szolgál ...
..."Az eprüvetta leginkább látvány elemnek számít nálam, mérni vele nem nagyon lehet, ha folyamatosan úszik benne a fokoló ... bár szépen mutat és valami támpontot azért ad" ...
Már megbocsáss, de ezzel sokan nem értenek egyet...ha így vesszük és Te egy menzúrában szeretnéd mérni, aminek a töltögetése tegyük hozzá kicsit macerás...:)...akkor annak az eleje és a vége sem egyforma és csak igen kicsivel pontosabb egy jó epruvettánál, amit nem kell buzerálni, mert az abban úszó fokoló, (otthon főzésnél) pont megfelő pontossággal tájákoztat, hogy miként áll a főzés menete...légy őszinte, egy otthoni főzésnél kell ennél pontosabb mérés?...
De mást mondok...tudod, hogy az országban sok főzdében jártam, de még a legprofibban is volt epruvetta, mert a főzőmester tájékoztatásához pontosan elég...
Az eprüvetta ráadásul nem szakaszosan üzemel, tehát nem engedi le az ember a tartalmát, majd tölti fel újra 1-2 decivel és méri a koncentrációt (Erre a poharazgatás a jó, nálam fél decinként).
Az eprüvetta folyamatos üzem mellett átlagol, még az sem mindegy, hogy alsó vagy felső befolyás után van-e a felső kifolyás (nálam alsó befolyás van).
Az eprüvetta leginkább látvány elemnek számít nálam, mérni vele nem nagyon lehet, ha folyamatosan úszik benne a fokoló ... bár szépen mutat és valami támpontot azért ad ...
Az utópárlat elválasztására a torony legfelső hőmérséklete (tapasztalati torony és cefre specifikus értékek kellenek hozzá) mellett a poharazgatás illata (a feleségemet is bevonva) nekem a támpont, így a kettő együtt már használható. Soha nem kóstolok főzés közben ...
Ha mérhető adathoz akarod kötni az utópárlat elválasztást, akkor mást kell választanod, a fej hőmérséklet nem megbízható. Ha az oszlopon már csak kevés 83℃-os pára jut át, akkor a fejet nem tudja átfűteni, mert annak is van hőleadása és csak 81℃-ot mutat a hőmérőd. A hűtő végén viszont a 83℃-nak megfelelő utópárlatos cseppek lesznek. Ennek a szeszfokát tudod mérni és megfigyelés alapján rögzíteni egy szeszfokot, hogy pl. 80% kifolyónál már meg szokott jelenni az utópárlat. Gondot okozhat hogy kis mennyiségeket kell mérni, mert hirtelen esik a szeszfok az eprüvetta meg 1-2dl. Nekem bevált fokoló helyett az Easy Dens sűrűség mérő, amivel 1ml-t is meg lehet mérni. U alakú csőben rezegteti a folyadékot és a kialakult rezgés frekvenciájából tudja a folyadék tömegét, ebből a sűrűségét, de skálázható rögtön szeszfokban.
A másik mérhető paraméter az üst hőmérséklet. A fedélbe épített hőmérő mindig bőségesen el van látva párával és ezért megbízhatóan mutatja, hogy mi az összetétele az oszlopba kerülő párának. Itt is megfigyelés alapján választhatsz egy hőmérséklet értéket, hogy pl. 95℃ üst hőmérsékletnél a hűtő végén már utópárlatra kell számítani de ez csak azonos oszlop beállításokkal lesz igaz.
Nem feltétlen szükséges, de az biztos jó hatásfokot ad. Akármit megpörgethetsz egy hordó vízben, a víz keveredni fog, lehet, hogy kevésbé, mint egy speciális kialakítással és a motor jobban fog melegedni, de az örvénylés megindul. Hajtóműves motor tengelyén van nyomaték tartalék bőven, ne aggódj e miatt, működni fog merőleges 3db lapátokkal is.
Kedves szü(r)cs! Korábban próbáltam 83-84-ig elvinni de nagyon szélesnek, már szinte utópárlatosnak éreztem. Azóta törekszem arra, hogy szinte végig 80-81 fokos fejhőmérsékleten vezessem végig. Lehet,hogy hagyok még benne anyagot, de egy kicsit biztonsági játékra törekszem. Illatra mindig szuper a végeredmény, viszont ízre tényleg egy kicsit "heréltnek" tűnik. Mondjuk nemrég az egyik szilvám arany minősítés lett, de tudom, hogy ez nem jelent sokat.
Igazából van ismerős,aki savállót hegeszt,de azt hittem, hogy a propeller kialakítás feltétlen szükséges. Amúgy az üst 100 literes és 100-as fordulaton fog menni a keverőmotor.
Az esetleg akkor merülhet fel, ha a lemezt csak ezért az egy vágásért szerzik be, de egy ezzel foglalkozó vállalkozás 2-es lemezt biztos, hogy tart a polcon. Ha 1db-ot vágatsz ki, akkor anyagigazgatási költség jön rá, ami megdobja, amiért a targoncás vagy a melós felrakja a polcról a megkezdett táblát. A díjat a szoftveres előkészítés, anyagigazgatás, befoglaló téglalap, a vágási hossz és a vágófej ki/be kapcsolások számából kalkulálják. Az lehet, hogy van olyan kevésbé iparosodott országrész, ahol ez más arányokkal működik és egy lakatos, otthon másod állásban olcsóbban összerakja.
Azt kihagytad a "számításból", hogy a vízsugarasoknál a fél, vagy negyed tábla lemezt kifizettetik ( min. 2400Ft/kg.), akármennyit is vágsz ki belőle. Egyenes anyagból meg szinte mindenhol akad hulló darab.
Szerintem nagyon szűk tartományban főzöl. Nálam(szintén három tányéros, buboréksapkás) 76 után indul meg az előpárlat(deflegmátor fejhőmérsékletről beszélünk) végig vezetem 83-84 fokig, itt már poharazgatással megszedem az utópárlati jegyekre hajazó szekciót. Ha "szorítani" akarom valamelyik tartományt, illatok, aromák miatt, ott egy kicsit növelem a hűtés intenzítását, de ez eléggé korlátozott.
Nem feltétlen muszáj háromtollú, tükörpolírozott propellerkeverőt gyártatnod. Tökéletesen megfelel a ferdén felhegesztett egyenes lapátpár is. Azt egy kevésbé képzett lakatos is meg tudja csinálni, töredékéért, mint amibe egy kiegyensúlyozott propeller kerül.
Igazság szerint nem lehet konkrét számokhoz kötni az utópárlat megjelenését. Rettentő sok mindentől függ, nemcsak a fejhőmérséklettől, vagy az alkoholfoktól.
De ez esetben is használhatnád a vegyiparban már bevált frakciószedés módszerét. Amikor gyaníthatóan közeledik az e.p.-u.p. határ, a párlatot decinként külön-külön szedd kisebb edénykékbe. Aztán ki lehet értékelni, akár más valaki segítségével, hogy melyik jó még, és melyik már utópárlatos.
El kellene felejteni már a trafóolajat, mégha egy ideig viszonylag jól tette is a dolgát...az nem fűtésre, hanem hűtésre van optimalizálva, kisebb hőmérsékletekre és az erős fűtéstől hamar megváltoznak a fizikai tulajdonságai...persze tudom, hogy eleinte sokan használtak ilyet és ha nem főzött sokat, csak az engedélyezett mennyiséget, akkor az új trafóolaj akár évekig jó volt...de voltak akik nem is új olajat, hanem már lecserélt, évekig használtat tettek a főzőbe és az még hamarabb elfáradt, mint a régi, használt villanyradiátorokból összeöntött trutymó...
Nem akarom reklámozni, de öreg néne megmondta a frankót gyári hőkőzlő olaj ...MOL-thermol 68.
Tudom, hogy nem olcsó, de ezt nem kell 10-15-ezer "kilóméterenként" cserélni, és nagyon tartós...
Nem az olajjal van a baj, valószínűleg túl intenzíven fűtöttél és túlmelegedett az olaj. Nem lóverseny ez...
Cégnél nem trafó, hanem hőközlő olajat használtunk, jóval az ajánlott hőmérséklet felett, sokkal több ideig, mint egy otthonfőző. Azon kívül, hogy jó sötét lett, működött.
Megtöröm a csendet két kérdéssel, ha nem haragszotok:)
Hol tudnék venni vagy csináltatni kb 30 cm átmérőjű propeller kialakítású keverőlapátot saválló anyagból? A neten már nézegettem,de nem nagyon találtam.
Más:
Háromtányéros buboréksapkás főzőm van. Mindig bajban vagyok a középpárlat végének megállapításánál. Tudom,hogy ízleléssel és illatolással lehet igazából, de ezen kívül jó lenne valami értékhez is kötni. Az a helyzet,hogy én végig tudom vezetni a főzést 80-81 celsius fokos fejhőmérsékleten úgy,hogy ha nem figyelek már jönnek az utópárlatos jegyek. Szóval nem tudom fejhőmérséklethez kötni. Nem tudom „kicsavarni” az adott fejhőmérsékletet, nem áll meg a „kifolyás”, hanem jönnek az utópárlatos jegyek. Ez másnál is előfordul, vagy én balekolok valamit? Olvastam, hogy van aki sisak hőmérsékletet figyel vagy valami mást.
Az a helyzet, hogy pár éve covid-os voltam és azóta nem az igazi a szaglásom és az ízlelésem. Nagyjából érzem az utópárlat megjelenését, de sokat kell rajta agyalnom.
Sajnos el kell, hogy keserítselek, igaza van Jolidának...valakik, akik Kínábol behozzák, becsapják azt, aki nem ért hozzá...szép fényes, lepárlónak (nem pálinkafőzőnek) látszó tárgy, de köze sincs hozzá...talán Amerikában, a készen kapott (por alakú) hígítható, "szupermarket"-cefréből, lehet evvel valami alkoholos löttyöt párolni...de én elfogadnám, (ha mindenképpen főzni szeretnél) az alábbi két főzőt, pláne, ha saját gyümölcsöd van...az a 60-as már egészen komoly, de a kicsi sem komolytalan...
Szeretném kipróbálni a főzést,4 cseresznye,12 kajszi,16 őszi,6 meggy,4 körte,a barackok sajnos idén is lefagytak,szóval anyag az lenne,légyszives az alsó árkategóriába ajánlj egy berendezést ami működőképes
Lehet vele -eléggé kétséges hatékonysággal- valamilyen alkoholtartalmú löttyből párolni valamit, de semmiben nem különbözik egy kuktából és egy Liebig hűtőből tákolt akármitől.
Nem egylépcsős (szemléletesen: a pára nem megy többször végig az elpárolog-lecsapódik, elpárolog-lecsapódik .... fázisokon), nem "pálinkafőző" (egy szemernyi réz sincs benne), nagy valószínűséggel alkalmatlan kicsit sűrűbb gyümölcs cefre hevítésére.
A pancs, mint kifejezés elég pejoratív, erre ugrottam. :)
Én úgy vagyok vele, ha nem lóg ki és hoz valamit, ami működik, akkor miért ne. Ittam olyan balkáni brandyt, amiből kilógott, az tényleg inkább a pancs kategória. Én próbáltam tenni sajátba, de nem vált be.
Igen, a törvény megenged egy bizonyos mértékű cukrozást. Hogy hány gyártó él vele, azt nem tudom. Mindenesetre szeretnénk, ha a pálinka feleannyira elismert lenne, mint a konyak...
Ezeknek a játékhordóknak aránytalanul nagy a felületük a térfogatukhoz képest. Az igazi érlelés nem csak annyi, hogy kioldódik egy kis színezőanyag a fából, idő is kell hozzá. A fafelületen át korlátozott mértékben "lélegzik" is az ital, az is hozzájárul az átalakuláshoz. De nem véletlen, hogy a világhírű érlelt italokat egészen más nagyságrendben készítik. Pedig egyszerűnek tűnik, két hét alatt kész is lenne benne a konyak. ;)
Eleve csak dísznek valók ezek a pici hordók. Nem véletlen, hogy ahol komolyan gondolják az érlelést (a három hét nem érlelés!), ott 200-400 literes hordókat használnak. (ASB (Bourbon hordó) 200 liter, legalább két év érlelés. Hogshead (skót whisky) 238 liter, konyak, rum, calvados 300-400 liter... És mindegyikben éveket tölt az ital.)
Adott egy kb. 5 literes eperfahordò, egy alkalommal volt benne eddig pàlinka kb 3 hétig érlelésre... azòta , hogy ne szàradjon ki , vizzel volt töltve, kb...3 - 4 éve így ment , ha elillant a víz utàntöltöttem...ma akartam a tavaly novemberi ringlò pàlinkàmat beletölteni, de a csap màr nem működött , a beöntőn keresztül kiöntve vörösbarnàs víz, és rengeteg aprò lerakòdàs jött ki belőle, hàromszor àtöblítettem, de még mindig van benne dzsuva, és a csap tovàbbra sem működik...(gondolom eltömődött a lerakodàsoktol) Tudok vele valamit kezdeni vagy marad dísz a szekrény tetején? (szétszedni gondolom nem tudom)
A kancsó leírásából az derül ki, hogy 3 fajta betétet lehet használni:
...
Használhatók hozzá a LAICA Minerálbalance és Magnéziumactiv szűrőbetétek is.
Amennyiben kizárólag kávé és tea készítéséhez javasolt lágy víz elérés a cél választható a LAICA egyedi Kávé&Tea szűrőbetétje is.
...
Ez alapján a Kávé&Tea szűrőetét az, ami biztos alkalmas higítóvíz előállítására.
Ha olyan helyen laksz, ahol a vezetékes víz kifejezetten kemény, akkor valószínűleg a visszasózás után is jobban jársz a kezelt vízzel, ha Minerálbalance betéted van.
Magnéziumos vizet én nem használnék, ha Magnéziumactiv betéted van, akkor érdemes lenne beszerezni másikat.
A L...a vízszűrő kancsót használnám a hozzá való L...a kávé, és tea készítéséhez alkalmazható víz szűrőbetéttel. Úgy gondolom, hogy ez megfelelően szűrt víz lenne kp. hígításához. Üdv
A kávésok régebben (épp úgy, mint a "pálinkások") kis ásványi anyag tartalmú vizeket - Norda, Nestlé Vera (in Bosco) - használtak (szinte lehetetlen már hozzájutni ezekhez), vagy szűrtet (kancsósat, házi beépített vízszűrőt stb.), illetve RO (reverse osmosis) vizet "sóztak" vissza.
Én is az utóbbit használom, meghatározott mennyiségű szódabikarbóna és keserűsó kell hozzá.
Nem tudom pontosan milyenek ezek a kancsók, de a kávégépekbe vízlányító gyantás patron van vagy ilyen párnát szoktak a víztartályba tenni, ezek a kálcium és magnézium ionokat cserélik le nátrium ionokra.
Sziasztok! Azzal a kérdéssel fordulok a hozzáértő kollégákhoz, hogy vízszűrő kancsóba kapható olyan szűrőbetét, hogy kávé és tea főzéséhez csinál lágy szűrt vizet. Ez a szűrt csapi víz alkalmas középpárlat hígításához? Üdv Tibi
A pálinka főzéshez deflegmáció szükséges, ahhoz pedig valamekkora réz sisak, gömb, henger bármi, csak lehűlő felület legyen, e nélkül nem fog menni, ebből a szempontból ezek még kis méretben is alkalmatlanok.
Üdv ! Sajnos itt a "banáköztársaságba" mindig a másodlagos szempont lesz a lényeg ,kinek a pálinkáját vették közpénzből 3-4x áron és osztogatják "marketing" céllal! ? !:-)
Ne legyen illúziótok, a népszerűsítés csak mellékterméke/apropója annak, hogy meghatározott körök pénzhez jussanak ebből. És ez pártsemleges jelenség.... :( (!)
"Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy konferencián azt mondta, hogy a készülő Magyar Bormarketing Stratégia kidolgozására és megvalósítására évi 3 milliárd forintot szánnak."
Lesznek copy paste-es tanácsadói anyagok, reklámszerződések stb. Habzsi, dőzsi. Csak füstölgök...
Viszont most szűröm birs pálinkám, főzdés :( és dupla kávészűrőn még áteresztem mert látok olajat úszni a tetején. A cefréhez használtam aromafelszabadítót, szerintem jót tett neki.
Barátommal készülünk a cseresznyére, szerintetek ott mennyire van értelme aromafelszabadítót használni?
Biztos vagy benne,hogy van értelme az egészet a gépedre menteni?Ugyanolyan kezelhetetlen adathalmazt kapnál,mint a mostani,csak ez nem foglaja a helyet a vinyódon.Ha elkezded előlről olvasni a topikot,csodálkozni fogsz,de lesz olyan lap,ahonnan egy hsz.-t sem tartasz lementésre érdemesnek.Tényleg tárolni akarod azokat a hsz.-eket,amik évente ismétlődő kérdéseket taglalnak,vagy amik pl karácsonyi jókivánságok,esetleg egymás közötti szúrkálódások stb?
Mit gondoltok, le lehet menteni valahogy ennek a fórumnak a teljes szöveges folyamát az otthoni számítógépre? Jó Jó értem, hogy 182.000 hozzászólás az sok , de akkor is ... sokkal jobban olvasható, kereshető és kezelhető lenne (persze egy kis szakértelemmel) ... mert így nagyon szegényes a lehetőség ... gagyi a kereső, állandó betöltésre kell várni, semmi fejlesztés stb. , semmi támogatás egy téma visszaolvasásához vagy feldolgozásához ... egész más lenne egy magam paraméterezte helyi eszközzel ... szóval lementhető akár karakter folyamként, struktúra nélkül? Hihetetlen tudás gyűlt itt össze két évtized alatt, ez a legteljesebb tudásbázis a témában és itt hever parlagon ...
PS: érzésem szerint szerzői jogi kérdések nem vetőd(het)nek fel, ez nyilvános adatbázis, személyiségi jogokat biztosan nem sért, talán közkincsnek nevezhető (végül is oldalanként most is másolható lenne), csak strukturálatlan (jó, alig strukturált) és kezelhetetlen.
De nem mindegy, hogy mikor, és milyen intenzitással. Ha erőteljesebben fűtesz, könnyebben átbillen up-osodásba a párlat. Az üstben lévő folyadék felületi feszültsége is sokkal nagyobb lesz, mint főzés elején. Így az intenzívebb fűtés mellékhatásaként erőteljesebb az aeroszol képződés - a folyadékból felszálló gőzbuborékok nagyon apró folyadékcsöppeket ragadnak magukkal, és egy részük simán átkerül a párlatba.
Szerintem az upot nem lehet késleltetni, az üstben lévő alszesz alkohol- víz aránya határozza meg, és ha ez elér egy küszöböt az jön, kicsiben vagy nagyban, de jön.
Üdv ! Szerintem a bejelentőben minden adat benne volt (NAV_J49) !Ügyfélkapun annyit írtak hogy beérkezett a kérelem !:-)
-A magánfőzést – a párlat előállítása előtt – be kell jelenteni a NAV-hoz. A bejelentésben meg kell adnia: • a nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, • az előállítani kívánt párlat mennyiségét literben, valamint • nyilatkoznia kell, hogy megfelel a magánfőzésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek. 16 A bejelentését – papíralapon vagy elektronikusan – a „Bejelentés a magánfőzött párlat előállításáról” elnevezésű, NAV_J49 jelű nyomtatványon kell megtennie, amely a NAV honlapján, (www.nav.gov.hu) érhető el.17 A bejelentése alapján a NAV magánfőzöttpárlat-származási igazolást állít ki és küld Önnek, amivel igazolni tudja az előállított párlat jogszerű eredetét. 18 Ha az előzetesen bejelentett párlatmennyiségnél több párlatot állított elő – de annak mennyisége nem haladja meg a 86 litert – akkor a különbözetről, a tárgyév végéig tájékoztatnia kell a NAVot a NAV_J49 nyomtatványon. A NAV – a bejelentése alapján – a különbözetre is magánfőzöttpárlat-származási igazolást állít ki és küld Önnek.19
Logika bizonyos értelemben mellette szól, az eredmény nálam nem.
Ha a főzés során minden állandó, akkor nem futhat meg a vége, ép ellenkezőleg, mivel emelkedik az üstben a forráspont, szóval ott vmit kompenzálsz.
Más oldalról nézve: ha alkoholprés üzemmódban akarsz működni, akkor az egyik megoldás, hogy növeled a deflegmációt a végén. Az vezérelt főzéseknél ez csak az egyik lehetőség és nem biztos, hogy az, ami a legjobb minőséget eredményezi.
"Nagy" főző programozásánál a KP vége felé (3/4?) elkezdik növelni a visszatartást, ami kisüsti esetében a fűtés visszavételének felel meg ... vagy Pistorius esetében a víz hidegítésének.
Ha egylépcsőssel főzök, mindenképpen növelni kell a visszatartást (növelni a defi hideg vizét), különben hamar megfut.
A fűtés visszavétel up-nél az egy nagyon logikus dolognak tűnik, erőltettem ezt jó párszor, minden egyes alkalommal zavaros, up gyanús lett az eredmény, nekem nem vált be.
Ez így "normális". Következő lépés, hogy bejelented az idén előállítani kívánt mennyiséget (max. 86 liter). Erre majd fogsz kapni egy egy választ és megkezdheted a főzést.
60% körül -ha jó a cefre- szőlő esetében általában még "biztonságban vagy".
Én kb. onnantól veszem vissza a fűtést és elkezdek kóstolgatni, UP gyanú esetén átváltani kisebb mennyiségek (pl. pár alkoholfok esés, vagy pár C fok emelkedés) gyűjtögetésére, amiket másnap kóstolok vissza.
Gondolom,ez elírás,nem a KP 32,hanem az alszesz,így kijön a matek,az a 8 L 84 %-os kb 60 %, a hiányzó rész EP-UP,ha kihígítás után az íze vagy illata nem tetszik,az lehet cefrézési hiba,a gyümölcsről sincs infó,lehet túl sok cukor benne,32 %-os alszesz már szinte túl jó,gyanús.
Hát igen.Csak ez ugy van,hogy se sav mérés,se cukorfok mérés,van az udvaron ki tudja hány éves szőlő édes azt jo.És ez a baj,hogy semmi adat nincs amihez visszonyitani tudnám a kihozatalt.De nembaj,nemadom fel amig nem tudok kifőzni olyan pálinkát,amivel elégedett vagyok.
100 literes főzőm van,olajos duplafalu.Demendi Miklós féle.Kicsit átalakitva.Van rajta egy 20 literes üstfedő,egy 10 literes gömb és azon egy pis tányér amit Rézműves ur készitett.Ha használom a pisz.tányért is,feltöltve és foly.potolva a meleg vizet,akkor az ep.sokkal jobban és éslesebben elválasztható.Amikor leválasztom ez ep.,akkor feltekerem a fűtést,amivel ugyebár csökkentem a defit.Igy sokkal intezivebbek az izek és az aromák.Kb.anyira tekerem fel a fűtést,hogy 12-15 perc alatt folyon le 2 liter szesz.Tegnap ugy éreztem,hogy levettem az első 2 litert,beleöntöttem a korsoba,egy kis idő mulva kinyitottam és semmi szurós,semmi oda nem illő illatot nem éreztem.Nagyon jol meghatározható volt az illata.Utána még egy liter volt ilyen kb vagy másfél,és utána mintha csak megint elvágták volna,amikor beleszagoltam a további 2 literbe akkor már éretztem rajta ezt a mosogato valami állot szivacsos,ilyen keserű illatot,de amikor rácseppegtettem a kezemre és elillant az alkohol,akkor még kellemes illatu volt.Mintha egy cseppet talán változtt valami,olajosabb lett volna,mintha a szőlőmag olajt éreztem volna vagy valami ilyesmi.Azért is gondolom hogy minden upés,mert eleinte elég jok,de ahogy állnak egyszerűen széjjelesenk,szarabbak lesznek,szinte ihatatlanok.Gondolom az idő előrehaladtával az up.egyre jobban kiérződik és ezért.Ha epés marad,akkor azt rögtön érzem,megcsap a szúrós,csipős szag.Érzékszervileg ugy gondolom,hogy itt már felismertem az ep. és az up.határát,csakhogy ezt az alszeszt kaptam.És itt ugyebár meghozzá vannak szokva ahozz,hogy legyen sok és legyen is jo.Mertha nincs sok akkor leveszel magadnak meg stb.
Hello.Lenne egy kérdésem.Szőlőt tisztáztam mult évi alszesz volt.Ugy főztem,hogy rajta volt a pis.tányér is,feltöltve vizzel.Körülbelül 90 foknál indult meg az ep,szépen csepegtetve elvettem.Utána ráadtam a fűtést,mert azt tapasztaltam,ha csak nagyon lassan folyik ki a pálinka,akkor se ize sem illata.
Ráadtam rendesen a fűtést,kb 15 perc alatt folyt le 2 liter.Utána még lefolyt 1 liter és onnantol kezdve már olyan illat jöt,ami kesrű,nem is tudom,mintha állott,ázott mosogató szivacs szaga lett volna.Ezt betudtam már utópárlatnak.Az alszesz mennyisége 33 liter volt.Hogyan létezik az,hogy ilyen hamar 3 liter után jelenik meg az up?
Megnéztem párszor, mivel egy mozdulat az egész, a TR könyök engedi elfordítani. Nem is a hűtésre voltam kíváncsi, inkább arra jobb-e nekem, ha asztal magasságban engedem. A kilépő hűtővíz vízhőfok reagál a fordításra azonnal.
Kicsi a különbség, nem ezen múlik, hogy jól működjön, a kényelmesebb variációt kell választani. A homedistiller.org-on pár topicban nagyon szétszedték ezt a kérdsét, van aki libellát szerelt a csőre, hogy tökéletesen főggőbe tudja rakni.
Themowood a hőkezeléssel ellenállóvá tett fa. Az elszenesített hordó kivesz az ízből, mivel aktívszén szűrőként működik, ezért gondolom ez itt nem lenne cél. Az a helyzet, hogy a 25literes soha nincs tele nálam.
Ami mély, akár teljes keresztmetszet, ott a kis hő sokáig.
Nem messze egy fatelep vett gépet/licenszet finn vagy svéd nem tudom már technikára. Ott megvan, hogy hasraütök 180 fok 10 óra, és nem lesz égett, hanem teljes keresztmetszetben elszíneződik a fa szépen.
Amúgy ha már szétkaptad, nem raknék misztikus tüzet és nem tancolnám körbe, hanem pörzsölném, ahogy írtad.
En amúgy kisebb hővel sokáig, hogy mélyebben beégjen a fába.
Ne is égjen, hanem hőkezelés.
Max utána hibrid kezelés, boroshordóknál olvastam ezt, hogy utána kap rövid ideig nagyobb hőt.
Lehet ezzel játszani.
Faépületnél asszem japán mintára csináltam minden egyes elem égetését, ott mondjuk a krokodilos volt a cél (utána drótkefe majd mosás), de simán tudtam volna mélyebb rétegig mediumot, ha akartam volna (plusz idő és plusz energia persze)
25l. Újra össze tudok rakni hordót, az faterrel megvolt. Nem is szedném szét csak az egyik oldalon, kivenném a feneket és bumm. Igazad lehet, gyorsan letudom még ma. :)
Nem hiszem, hogy krokodilosra égetni ilyen típusú érleléshez, az egyáltalán szóba jöhet.
Arra gondoltam, hogy a pörkölés azon kívül, hogy azint ad, a tölgy vanília ízét erősíti, új ízeket hoz be, más alapanyagoknál ez más, esetleg ugyanolyan irányú változást okoz-e vagy mást, erre gondoltam. Konkrétan hogy nézhet ki ez pl egy cseresznye hordónál?
Nekem 2 hónapot volt közepes tölgyben a szilva. Nem ad a hordó már csak világos színt, mint a pisi, ez nem tetszik, egyébként elégedett vagyok. Cseresznye milyen színt adott?
Csak kínáncsiságból döntöttem meg, macerásabb úgy, függőlegesen állítani egyszerűbb is. De ez már tényleg nüansz, így is, úgy is jó. A Te képeidet megtaláltam az enyémet nem. Pedig úgy emlékszem tudatosan használtam a csőhűtő kifejezést ezekben a hozzászólásokban, hogy könnyű legyen keresni. :)
Véget nem érő időhiány miatt azóta is első töltet van a cseresznyehordómban, vissza fogom keresni, hogy az hány hónapot is jelent tulajdonképpen, de sokat:)
Itt több száz hozzászóláson keresztül értekeznek a szögben vs vertikális kérdésről, szóval ez másokat is izgat. Aztán megmérik, hogy na jó, de ha szögben áll, akkor nem kell akkorát hajolni. :)
A technológiai laborgyakorlat során pont az ellenkezőjét tapasztaltuk: Minnél meredekebben állt a Liebig-hűtő, annál rosszabbul hűtött. Ha függőlegesbe állítod, hamarább leszalad a folyadék, kevesebb idő jut a hűtésre. Jó, lehet hivatkozni, hogy a szögben álló csőben patakká gyűlik a folyadék. De ez a függőleges csőben is megtörténik. Tudod, az a fránya felületi feszültség nem hagyja szétterülve. Szereti összehúzni.
Ezek a roppantós szerelhető szerelvények jópofák, de arany árban vannak, ha keresel egy csőszerelőt, épülethépészt kb 1 óra alatt össze tudja forrasztani.
Minél jobban növeled a külső cső átmérőjét, annál rosszabb lesz a hatásfoka, annál több vizet fog fogyasztani, 1-2mm-es hézaggal működik a legjobban, viszont a hűtővíz csapot ki kell nyitni főzés elején, ha ez nem történik meg, akkor lent fog jönni a gőz. :)
120cm hossz. lehet, megmértem. A belső 28mm, a külső cső nagyobb átmérőjű lenne? Pl 54mm, akkor nem hűtene jobban? Vagy olyan fittingek már nincsenek? A kút (hidrofor) adja a vizet, valami tűszelepet meg biztos adnak a boltban.
Ha a belső csőre kerül egy ilyen drót menet, az keveri a vizet. Víz szabályzásához minimum radiátorszelep vagy egy rotamáter, amin van tűszelep, 50-70litert fog nyelni óránként cefrefőzéskor 100-as főzőn.
Jó persze a képen látható átmérőkkel, 1.1-1.2m hosszban 50-60literes főzőhöz. Ha 100literes főzőhöz szeretnéd használni, akkor NA28mm belső, NA35mm külső átmérőben kell gondolkozni szintén 1-1.2m hosszban, ha jó hideg a hűtővized, akkor a hosszon csökkenthetsz, függőlegesen kell felállítani, meg is lehet dönteni, akkor egy kicsit gyengébben fog hűteni.
Szia,jól néz ki, ezt te keszítetted? Bevált, jó lett?
Beszéltem telefonon a palinkafozo.hu oldalon hirdetett Pro tt rozsdamentes átfolyós hűtő iránt érdeklődve. Magyar beszállitó gyártja, de jelenleg nincs, később érdeklődjek, volt a válasz.
Nekem a csőköteges van, nem tudom tisztítani, csak párával, az meg nem elegendő szerintem. A havernak van ez a fajta már 3 éve, első télen történt, hogy benne felejtette a vizet, és deformálódott a belseje. De a fagy tól, nem a hőtől!! Amúgy még a vízigénye is kissebb, mint a csőkötegesnek, ezt ő tapasztalta, mivel a javítási idő alatt csőkötegeset használt.
nekem ilyen nem volt soha, de egyenes csőhűtőből már 2 fajtát készítettem és azt tapasztaltam, hogy a nagy hőmérséklet különbség a köpeny és a belső cső között, deformál és szaggat, de olyan erővel, hogy a tokos keményforrasztást eltörte. Szóval ehhez megfelelő anyagvastagság és hegesztés szükséges, hogy tartós legyen.
Ez egy nagyon jó hűtő. Sokkal jobb, mint a csőköteges, egy részt a tisztítás miatt, másrést ennek a víztere zárt. Aki a belső eldeformálódásra panaszkodott, az benne felejtette a hűtő vizet télire, és a fagy rongálta meg!
Én is ilyent készítettem magamnak, kb. 30 litert használ óránként. Ez akkor is vállalható, ha vezetékes víz... (Érdemes egy áramlásmérőt beépíteni, akkor sokkal pontosabba lehet beállítani.)
Ez nem optimális hűtőnek, mert rövid, a kapacitása nagy lesz, de csak nagy víz fogyasztás mellett lesz “hideg” a párlat 18-20c fokos hűtővíz hőmérsékletet feltételezve, 13 fokos kútvíznél jobb a helyzet, akkor persze a fogyasztás is mellékes. lehet kompromisszumot kötni és elfogadni így, de az eredeti felvetés a homedistiller.org-on pont arról szólt, hogy ezt optimalizálni és kihozni belőle a maximumot.
Én magamnak raktam össze, ez egy egyenes csőhűtő. A homedistiller.org fórumon sokat témáznak ezen és kifejlesztették nagyon hatékonyra, onnan koppintottam. Most nem működik a kereső (csak nekem?), majd keresek hozzászólásokat, ha feléled.
nálam kb 80liter vízről van szó cefre főzésnél, finomításkor jóval kevesebb, amit hasznosítok utána. Azért szabadultam meg részben a hordótól, hogy ne kellejen kerülgetnem sem. Én nem foglalkozom ezzel.
Ezt néztem én is.Valami hűtőt keresek ami nem átfolyós,mert a vizet nem akarom pazarolni.Valami olyat mint pl.egy 200 literes tányéros hűtőt csak nem lelek sehol sem.
Egy vastag cső a hordó közepén. Ha nem lehet kefével takarítani, akkor egy oldalra lépés, nem látom milyen előnye lenne a spirálhoz képest. Rövidebb utat tesz meg a párlat, esetleg ennyi.
A legkönnyebben tisztítható a cső a csőben rendszerű hűtő. Minimális szerszámkészlettel és minimális kézügyességgel otthon is elkészíthető. Viszont állandó, és szabályozható hűtővíz áramlást igényel. Ez az előnye a Destillatori 300lityis hűtőhordójának.
Üdv ! Ami termett már azt valami magyar kajsziként vettem ,a másikat csak 2021 nov. ültettem az Ceglédi Arany !:-) Talán idén a kis fa már mutat valamit ,a nagy meg legalább egy hordónyi cefrét adjon és akkor minden Ok !:-))
Üdv ! Nekem van Pécsen 2 fiatal kajszifám ,az egyiken már volt nemi termés (kb 20-25 kg),de pont azért szeretnék egy 3.-at ,hogy ha beindulnak talán lesz annyi saját termés ,amiből lesz némi pájinka ls !
Üdv ! Olyan kérdésem lenne ,hogy kimondottan pálinkafőzésre optimalizált kajszibarack fa van-e ,lehetőleg nem legyen túl kényes fagyra és betegségekre??!:-) Előre is kössz !:-)
Vandára gondolsz a Telekomtól? Társalogtam vele. :( Amikor elfogyott a türelmem, akkor azt mondtam neki, hogy megdöglött ez a sz.r. Így sikerült élő emberhez jutni.
Játéknak jó, ez már ismerős. Ezt mondták a telefonra is, a vonatra meg azt, hogy az emberi test nem bírja a sebességet, a repülőt senki nem hitte el stb..
Sztem készülhetsz fel, hogy az MVM ügyfélszolgálatán egy ilyennel fogsz nemsokára beszélgetni. :)
"Én próbálgattam és valóban lenyűgöző, amit tud, de van egy óriásai hibája
Ez is hibázik, nem is kicsiket, de úgy, hogy azt háttér tudás nélkül nem is tudod kiszűrni és még az a lehetőséges sincsen meg, hogy a forrás hitelességéről meggyőződjünk, vagy több forrást is összevessünk.
Pl kértem tőle egy dolgozatot József Attiláról, amit marha jól megírt. Csak éppen egy bekezdést szentelt annak, hogy a '48-as szabadsáharcban milyen szerepe volt. És egy csomó hasonló tévedése van, amit nem is lehet kiszűrni vagy ellenőrizni, ha nincs tudásom vagy nem végzem el a hagyományos kutató munkát. Továbbá öngerjesztő a folyamat, hiszen ez is adatbázisok alapján dolgozik, de a hitelességét nem ellenőrzi (magyarán ha 10 oldal tartalmát veszi alapul, akkor lehet, hogy pont a 6 legnépszerűbb fake news oldal lesz neki a releváns, nem pedig az egy igazán fontos) és így hibás tartalmak kerülnek újra és újra a világhálóra, teljesen tönkretéve azt, mint információ forrást. Ez így most talán kicsit sarkos, de szerintem a folyamat ez lesz.
Szóval pont az a baja, hogy elég jó ahhoz, hogy a szarvashibákat is el tudja adni. Pl. a fentebbi költős eset vagy éppen kértem egy bemutatást egy budapesti kerületről, amit szépen összedolgozott más kerületek adataival, pl azt írta, hogy Ferencvárosban van a városliget, meg ilyenek. Akinek nincs saját infója, nem elleőrzi le az összes adatot, az totális marhaságokat fog kapni tulajdonképpen.
Illetve soha nem lehet tudni, hogy mennyi adatot ad le és mennyit tart meg magának.
Szerintem ez az a megoldás, ami szerintem jóval több kárt fog okozni, mint hasznot. Vagy meg fog bukni, vagy lebutul egyszerűbb szinte, vagy szétcseszi az internetet és rengeteg problémát generál minden szinten. Arra látom a legkisebb esély, hogy ez a mindentudó Bölcs Elme, ami megmondja, hogy 42."
"össz alkoholfok fele, ha jól csinálja az ember a desztillálást, mehet a KP-be, vagyis KP lesz. addig nyugisan gyűjthetem. kb. utána kell már figyelni nagyon"
Ez Krumpli főzője esetén ... az össz alkohol fele után kezdi vizsgálni (illatolás, kóstolgatás)... az tán annyi lesz, amennyi, de 50%-nál több.
Pár példa (kifejezetten az én főzőmre és az én ízlésemre hangolva):
Első kérdésedre pontos válasz nem adható,a veszteség függ attól,hogy miért párolod újra,mennyi EP-t és UP-t veszel el. Alszeszből a pálinka mennyiségét saccolni lehet,nagyban függ a cefre minőségétől,a főző elválasztó képességétől.Az alszesz mennyiségét(L) összeszorzod az alkoholtartalmával(%),az eredményt osztod a kívánt szeszfokkal,na ennél kevesebb lesz,hogy mennyivel,az az előbb leírtaktól függ.
Például az üstök mérete sem teljesen egyforma: ( DES 100...Destilatori 100)a DES üst belül a szélénél 42,5cm magas ,a Destilatori üst belül 43 cm magas, a DES üst felül a vízzárnál 62 cm széles külső peremnél,a Destilatorié pedig 63 cm széles,ez azért is nyilvánvaló,ha a Destilatori sisakot használom a DES keverős üstjén, a sisak szemmel láthatóan közelebb van a vízzárban az üst külső széléhez,kompatibilis a két gyártó terméke,de nem teljesen ugyan az.Szerencsém volt mikor megvettem a DES-nek csak a keverős üstjét,a Destilatori leégés gátlós főzővel így tudom használni,pl leégésgátlósan csak törkölyhöz szoktam,DES keverősen meg bármihez (is) :)
Hello.Mitől lehet az,hogy a főzés során végig érezni a szúrós szagot,ha beleszagolok a kihigitott párlatba is,csepegtetve elveszem ez előpárlatot,de utána végig érzek valami szúrós szagot,és erre nem tudok rájönni,hogy mi lehet ez.Lehet hülyeséget fogok irni,de valami ep komponens lehet ami jön végig?Akkor ez azt jelentené,hogy az elején amikor csepeg,akkor csak az alszesz pl.feléből lejön az ep,és a másikba benne marad?És amikor azt hiszem,hogy vége ez ep.nek,akkor ráadom a fűtést,hogy jön a kp,és akkor elkezd jönni a maradék ep is a kpval egyhuzamban.Vagy ez az elmélet már hülyeség?
Mai világban amikor a minnél kevesebb anyagból kihozni a legnagyobb nyereséget szisztéma van...és egyéb ügyeskedések...szerinted akar egyik olcsóbb lenni mint a másik?:D
Nem tudod összehasonlítani a 2 gyártó sisak súlyát,már csak abból kifolyólag sem,hogy a Destilatori sisakon 4 vas rögzítő fül van .....a DES-en meg 2 db,meg mint írták is a sisak tetején a páracső csatlakozás is más,ez is másként befolyásolja a súlyát.
Mire az a fedél "elkopik", az unokáid is őszapók lesznek. A fedél súlyából nehéz megsaccolni a lemezvastagságot. Rajta van még az az idióta reteszfül, a fogantyú, és a Destillatori fedélen a gömbszelet menetes vég. A DES fedélen meg egy rézharang. Inkább azon gondolkozz, hogy a "vízzár" nevű tákolmányt hogyan váltod ki biztosan záró megoldással.
Nekem 11 éve van Destillatorim, nem sok kopás látszik a fedélen sem.
Amúgy mindkét cég ugyanazzal a fémnyomóval dolgoztat, így sanszos, hogy ugyanazt a lemezt kapják. A két cég azonos űrtartalmú "köcsögei" szinte csereszabatosak a páracső csatlakozás kivételével. Ebből a szempontból a Destillatori-féle gömbszelet-hollandi egy fokkal jobb a DES összedugós-vízzárasnál.
Továbbra is várom annak a DES 100-as főző tulajdonosának a válaszát aki meg tudja mérni a főzőjének a kupolájának a súlyát, amit nem rég vett, mondhatni új.... Előre is köszönöm....
Tökéletesen igazad van, csak pontosan egy árban van a kettő, és kíváncsi lettem volna... Viszont így hogy meg kérdő jelezted a kérdésem (nem az volt a kérdés hogy befolyásolja-e a főzést, hogy jön ez ide???), valószínű sosem tudom meg, pedig érdekes lett volna, több okból is....
Üdv mindenkinek ! A kérdésem az volna hogy van-e itt, a fórumozók között olyan aki nemrégiben vett DES 100.l.-es főzőt. Én most vettem DESTILATORI-t. Érdekes lenne ha valaki meg tudná mérni a DES főző sisak súlyát. Kíváncsi vagyok melyikben van több anyag, sok mindent elmondana a termékekről.
vagy:a nem teletöltött edényt ledugózva langyos helyen tartod,megrázod.Másnap beleszagolsz,ha intenzív EP szagot érzel,egy gumicsővel benyúlsz a pálinka szintje fölé,kifújod az üveg légterében levő EP-s levegőt,lezárod,megrázod.Ezt ismételgeted napokig,akár hetekig.Ha csökken a hibás illat,érdemes mellőzni az ismételt lepárlást,azzal sokat veszítesz.
Lehet, hogy az is elég, ha radiátor mellé rakod és nem teszel rá a dugót, időnként megmozgatod. Ha nem sietős, először ezt. 1 hónap, utána még mindig újra főzheted.
Nem akartam bele rakni, a gyümölcs is teljesen vegyszermentes. Viszont utolsó főzés előtt a főző kupoláján a páracsővet rögzítő hollandi forrasztása is megadta magát,telhesen elvált, így egy kölcsönfözővel fejeztem be a főzést. Próbálom megforrasztatni de nem tudom lehetséges e. Úgye használtan vettem, és már volt rajta egy lyuk azt szépen sárgarézzel beforrasztották nekem. Kesergéltem de nem nagyon találtam hozzá csak kupolát,pedig lehet érdemesebb lenne venni eggyet! Ilyen főzőm van.
Akkor ha újra főzném az mindenki szerint megoldás lehet?
Annyira nem vészes ha beleszagolok pl az üvegballonba, igazából nagyon mélyen bele kell szippantanom, h a technokol szagot véljem felfedezni, de amikor fokoltam és nagyobb mennyiséget toltöttem ki nagy edénybe, na akkor csapott meg.
Én leszek a Te embered, mert itt mindenki urizál és épphogy kierjedt cefréket főz:)) én meg szoktam kapni fél-1 éves vagy néha öregebb cefréket.
A másfél százalék az semmire sem jó tanács. Friss cefrénél alig van ep oda ez sok, az ilyen öreg háborús veteránoknál meg a 2-3% vagy ettől is több sem ritka.
Nincs mit bevizsgálni, érzed az acetátot! Jártam már én is így a bevizsgálás nem mutatott sokat, érzékszervileg mindenki érezte. Egy lehetőség van újrafőzni, leválasztani jól!
Vizsgáltasd be.Mondjuk egy olyan mukival,aki már nem első bálos.Lehet,hogy nem is EP az,amit érzel,csak a tömény alkohol szaga.Attól meg eddig még senkinek nem lett baja,ha ivott a gyengén előpárlatos pálinkából.Nem fínom,de nem is mérgező.
Kicsit utána olvastam, elméletben ha újra főzöm akkor még menthető a pálinka, illetve azon is gondolkodtam h bevizsgáltatom...30 liternyi lett belőle, nem szívesen önteném ki, de egészségre ártalmas löttyöt sem akarok inni....
Jó cefréből lehet 0.5% is, ilyen hosszan tartogatott, romlottból nem tudni mennyit kellett volna, a sokszorosát annak, amit elvettél. Az ajánlások nem romlott cefrére vonatkoznak. Az elválasztás érzékszervi alapon történik minden esetben, az nem kellemes gyümölcs illat volt, amit éreztél, hanem ugyanaz, mint amit most is érzel, csak töményen. Mindent érdemes azonnal kifőzni, körtére ez méginkább igaz, mert nagyon alacsony a sava, cukra, ettől lesz nagyon romlékony.
Fogyaszthatóságáról neked kell döntened, ha erős a technokol én nem eröltetném.
Igen, a cefre valóban nem mostani volt...ezt akkor újra ki kellene főznöm, vagy csak szellőztetni? Fogyasztható e ha elillan a szaga, és izre kellemes, vagy egészségre akkor is ártalmas?
Mennyit kellett volna elvennem ep-ként? Mindenki 1,5 % mondott és mindenhol így is olvastam. A cefre tény hogy nyár végi őszi volt,de csak most tudtam kifőzni. Miután fel lett higítva és vissza töltve üvegbe, már jóval enyhébb volt a technokol szag. Én is a szellőztetésre gondoltam, csak azt nem tudom h akkor ez ìgy most fogyasztható-e. Egyebekben ízre még igy frissen is egészen kellemes volt.
Nem tudom, mikor cefréztél. Ha biztosra akarsz menni, akkor erjedés végeztével azonnal főzd ki. Ez lehet 5-10 nap. Ha nem tudod ilyen hamar főzni, akkor ne nyitogasd, nézegesd és mozgasd a hordót és lehet, hogy nem lesz baja. Előőárlatot 5-10 pohárba szokták engedni, és azokban ráérsz szaglászni, ízlelgetni és eldönteni honnan jó. Rizikós cefrénél lehet több poharat is használni.
Lefőztem életem első pálinkáját..körtéből. A cefréből kinyertem amit lehetett 10 fokig engedtem folyni, itt még nem vettem el előpárlatot, rézelejét. Az igy kapott alszeszt 25 fokra higìtva kifőztem, elvettem az előpárlatot a réz elejét összesen 1,5% -ot. A középpárlatot 50 fokig engedtem csak. A mai napon állítottam be a fogyasztási szeszfokot, és erős tecnokol szagot éreztem miközben áttöltöttem egy másik üvegbe. Mit rontottam el főzés során h ilyen szaga lett?
Kevés lett volna a 1,5százalék? A kezemnek viszont kellemes gyümölcs illata volt ott ahol rá folyt a pálinka. A kérdésem h elrontottam valamit vagy csak a nyers pálinkának tudható be h ilyen szaga volt?
A régi két fűtőszál 3KW-os volt (2x3=6) és Vrec-Co Kft. egyedileg gyártotta és azzal nem volt probléma, ... de most 2 db. olasz került a helyére és a felforralási idő kb. 2 óráról kb. 3-ra nőtt, erre megmértük üzemen kívül és visszaszámolva jött ki a kb. 2.5 KW a 3-nak eladott eszközre ... azaz korábban a 6 KW esetén kb. két óra, a mostani - ténylegesen - 5 KW esetén kb. 3 óra a felforralási idő ...
100liter cefrét, ha fel akarsz melegíteni 20-ról 95C-fokra és 3kW fűtőteljesítmény áll rendelkezésedre, optimista hozzáálással 90% hatásfokot kalkulálva,
az minimum 3óra 13perc 58mp-ig fog tartani. :)
Szóval itt valami egyéb gubanc is van, az új fűtőbetéteden kívül. Ahhoz, hogy 2óra alatt végezz, 5kW szükséges.
Évekig itthon gyártott 3 KW-os (kör 5/4) fűtőszálakat használtam, ekkor kb. 2 óra volt a felfűtési idő, pár hete az egyik tönkrement és mindkettőt cseréltem olasz 3 KW-osra ... és kb. 3 órára nőtt a felfűtési idő ... hm. ... ezek után megmérve az derült ki, hogy a két olasz gyári egyformán csak mondva 3 KW-os, valójában kb. 2.6 ... szóval átverés van a dologban ... de hát apám megmondta gyerek koromban, hogy olasz (műszaki) terméket ne vegyél ... nem hallgattam rá ...
Inox kúpkereket találsz a hazaipálinka.hu oldalon, potom 38e. Ft(kiegészítő lapátot is, alias "derékkeverő"), de csatlakozom az előttem szólókhoz, miszerint előnyösebb lenne a ferdén bevezetett propeller keverő, egyrészt hatékonyabb és nem csak a leégéstől véd meg, de jelentősen csökken a felfűtési idő, másrészt félig-meddig ki van építve a rendszer csak kisebb módosítást igényel az átalakítás. Azt is mecsinálhatod(nekem úgy van), hogy a propeller tengely irányba állítható legyen, fentebb tudod tenni vagy lentebb süllyeszteni, ha kell átmérő növelni. Egyébként neked a 6KW mennyi ideig fűti fel az üstöt átlagban?
Most is ferde a kézi bevezetés, egyenesen belóg kb. 60 fokban, csak a csónak propeller túl kicsi és nem is ér le eléggé, szóval sürűbb anyagban szerintem "lyukat kever középen" ... nagyobb propeller nincs, talán jobb lenne a teljes feneket keverni, meg egy-két lapátot - akár lehajthatót - betenni derék magasságba ...
Azért a másik oldalra sem szerencsés átesni, attól, hogy korszak alkotó eszközöket a készítők kezébe nem adott, hogy építsenek elektron csöves pálinkafőzőt, viszont a tudás, amit közölt jól használható. Egyébként nem is rajta kellene számon kérni azt, hogy lediktálja mitől lesz egy megoldás egyedi és B helyen megismételhetetlen, ennek kifundálása tipikusan az A hely feladata. Azt megemlíthette volna, hogy van ilyen, most legalább nem kellene onnan indulni, hogy mi van a lefojtott erjesztőedényen túl, de nem biztos, hogy abban a közegben, amiben Ő dolgozott, ez egyáltalán téma volt, ahogy a pékek képzési anyagában sem szerepel a kovász ma Magyarországon.
Átalakítom a 100 literes főzőm keverőjét kéziről motorosra ...
Ehhez keresek két rozsdamentes (inox, saválló, nem réz) kúpkereket, hogy a vízszintes erőt függőlegesbe fordítsam ... gondolom kb. 20 mm a meghajtó szár vastagsága ... alulra pontosan passzított lapátot gondolok ... motor sincs még ...
Minden tanácsot és tapasztalatot szívesen fogadok, beleértve a beszerzési linket is ...
Ezt nagyon jól tudom. Csupán jelezni akartam, hogy nem viccből használták a platina izzítótégelyt a laboratóriumi gyakorlatban. De mindenbe bele lehet kötni.
Persze tudjuk, hogy problémásabb a tisztántartása, meg a vele való bánásmód is, de ettől függetlenül, a sok főzdében, ahol az évek során volt szerencsém látogatást tenni, minden üst belseje vörösrézből volt...:)
Több neves gyártó cuccait láttam, szebbnél szebbeket és érdekes módon, egymástól függetlenül, kivétel nélkül, a vörösrezet használták az üst, üstfedő és a sisak anyagának, akár hazai gyártók voltak, akár divatos külhoniak.
Pedig már több évtizede, kiváló technológia áll rendelkezésre a rozsdamentes és saválló anyagok felhasználására, meg talán olcsóbb is, de mégis a vörösréz a szeszfőzés leg elfogadottabb anyaga. És ez gondolom nem véletlen.
Ennek pedig nem a mostani energiaválság az oka, habár az is igaz, hogy most ez a kiváló hővezető képessége méginkább felértékelődik...
Meg, ugye, néha le kell írnunk, hogy a pálinkafőző alapvetően egy hőtechnikai eszköz. A réz hővezetése majdnem négyszáz, a rozsdamentesé tizenhat. (SI-ben.) A következtetést vonja le mindenki magának. :)
Ugyan már, én ezeken már régen túl léptem...érdeklődéssel figyelgetem a pengeváltásokat, de úgy látom, hogy azért van még aki nem tudja elengedni...talán a régi sérelmeket?
Én nem állítom, hogy 70-után megvilágosodik az ember, de idővel szép lassan máshová tevődnek a hangsúlyok...
Tökéletesen egyetértek ezzel. Egy észrevétel: szuperrealizmus vs impresszionizmust javaslok a BH vs AD helyett. :)
Ez a benne van az egész gyümölcsös élmény bornál is ilyen, meg kajszinál: a fajélesztős olyan, mint lekvárfőzősnél a lábos szélére tapadt, gumisan lefejthető tömény barack, a spontán meg egy lágy gyerekkori emlék barackvirággal, lekváros süteménnyel.. Nem is hasonlítanak egymásra, aki az egyikhez hozzászokott nem érti a másikat, szerencsém volt oda-vissza tapasztalni pl szerb vonalon kóstoltattam Krumpli kajsziját, illetve a szerb megoldást Krumplival. Őszintén nem tudom eldönteni melyik inkább kajszi, lehet össze kellene őket keverni. :)
Milyen fajta a szilvád? A spontán idővel sokat fejlődik, nem tudom ez oszlopos vonalra igaz-e, erre kíváncsi is vagyok.
Véletlen egybeesés, de a Quintessence-re versenytételeket készítettem elő tegnap, és pont a vita tárgyát képező irányzatokat tudtam összekóstolni, saját főzetek közül. Konkrétan végre lehetőségem volt egy szezonban 2 különféle módon szilvát főzni: lett egy tökéletes időpontban (képletesen "savra") szüretelt technocefrém és egy picivel később szedett, spontán erjesztett szilvám is. Főzve mindkettő az oszlopomon, azonos stratégia mentén. Tegnap végre egymás mellé rakva kóstoltam őket, és az alábbi következtetéseket vontam le belőle:
Bauhaus vs. art deco.
A technocefréből készült pálinkában nincs semmi, csak a konkrét gyümölcs íze és illata. Az nagyon profin, töményen, de gyakorlatilag illatolva és kóstolva is inkább emlékeztet a frissen pépesített szilvára. Ezzel szemben a spontán erjesztett komplex: nem fedi el az eredeti gyümölcs ízét, illatát, de van benne valami, amitől elvontabb lesz, csukott szemmel inkább érzem magam tőle a kertben nyárvégi - ősz eleji időben, valahogy "filozofikusabb" tétel. És bár kevésbé fajtaspecifikusabb, mégis nagyobb szilvaélményt ad, kicsit több oldala van benne a szilvának. Ez persze lehet, hogy a picit eltérő szüreti időpontból is következik, de emellett egészen egyedi erjedési ízek is fellelhetők a spontán erjesztésnél. Izgalmas. Alapvetően techno-párti vagyok, mivel saját kertem gyümölcsét főzöm, így nem fér bele az esetleges hibázás, de ez most jól jött ki: a techno "hibátlan" lett, a spontán viszont jobb. És hogy tovább bonyolítsam: a 2021-es techno-szilvát is összekóstoltam velük, amit ugyanúgy főztem, mint ezeket. A vicc az, hogy ízben közelebb van az idei spontánhoz, mint a technohoz, és jobbnak gondolom, mint a 2022-es technót. Tehát a 2022-es nagy szárazság is erősen befolyásolta a végeredményt.
Ezek alapján azt gondolom, hogy van létjogosultsága az egyéni utak keresésének, mert működhet. Naivkezdo kolléga a tavalyelőtti irsaimnál már kóstolta ezt a "filozófiát", a nem tankönyv szerinti erjesztés eredményét. Endrepp kollégával egyetértve ez nem vagy-vagy, hanem két párhuzamos irány. Amúgy meg talán van ennek némi időbelisége is: a legalizálással elindult egy folyamat, amikor néhány emblematikus szereplő lefektette a "standard" iskola tanait, ami mára sokak számára szűk kereteket jelent, de akkor és ott összességében hasznos volt, mert biztonságos és korrekt utat jelölt ki, ami mentén fejlődni tudott a "kollektív tudat". De valóban válaszolni kell arra a kérdésre is, hogy mivel lehet dögössé tenni a pálinkát, mivel lehet valódi egyediséget kölcsönözni neki, ha már egyszer "hungarikum". És ebből a szempontból lehet tanulni északi és déli szláv környezetünktől is. Amíg például a facebook csoportokban még mindig garantált a fröcsögés, amint előkerül a fahordós érlelés kérdése, ahelyett, hogy érdemi szakmai diskurzus és tapasztalatcsere indulna - nos akkor van még min dolgozni.
Mindent nem lehet párhuzamba állítani, de a gyümölcs erjesztést, a gyümölcs erjesztéssel igen. A borkészítőknek is volt szakértője, aki megmondta mit kell csinálni, mi a jó, mi nem, kellett hozzá vagy 20 év, mire átléptek rajta. Egyébként Panyikné vagy akárki, aki tudást közvetített ebben a kérdésben mi újat tett le az asztalra? semmit. A fajélesztő gyártók technológiai utasítása és a német, osztrák főző evolució műszaki eredménye van tankönyvbe rendezve és ráírva, hogy ez a hungarikum. Vallási, filozófiai kérdéskörökben az ilyesmit szokták elegánsan úgy hívni, hogy a “ kis út”. :)
"Mutass egy technológiai leírást (hasonlot pl: téli szalámihoz) amelyben az van leírva, hogy ecetes cefréből kell jó pálinkát főzni."
.
"Semmi gond, próbálkoznod kell, olyan cefrével ami technológiailag nem tiszta, a végterméket összehasonlítani a technológiailag tiszta cefréből főzöttel. Amennyiben ha jobb lesz akkor az lesz a népszerű, új irány. Te leszel az, akitől tanulnak az emberek, követnek, és nem Dr. Panyikné."
.
"Pillanatnyilag a technológiailag tiszta cefréből főzött pálinkámnál a legtöbb az íz, illat, aroma stb... ez ami nekem ízlik. De, ha valaki egy új technóligával jobbat készít, rögtön követni fogom. "
.
Amikor megkérdezem, mi a technológiailag tiszta/nem tiszta cefre hiszen ennyiszer kapaszkodsz ebbe, akkor visszabújsz szegény Panyikné mögé.
Borokhoz nem értesz. A bor tulajdonképpen kierjedt cefre, amit fogyasztunk. Sok tapasztalat hasznos pálinka kapcsán. Aki enélkül akar fejlődni, nagy lemaradásban van.
Képzeld a "romlott" illós bornál (illósav, etilacetát) van bizonyos határérték ameddig fogyasztható, sőt keveset észre sem veszed. De ugye itt a cefrét fogyasztod, nem főzöd le egyszer/kétszer.
Párszor írtam már, úgysem hiszi el senki;) de volt olyan alapanyagom kajsziból, hogy makulátlan technocefréből jobb lett a végeredmény, mint sm-é. Ez is szubjektív, de lemosta ízben, illatban.
Ízlés kérdése mit hívok jónak, van ami nekem tetszik közülük jobban, van ami kevésbé, de abban kb biztos vagyok, hogy nála leginkább az alapanyagon múlik, azt mutatja meg milyen volt a gyümölcs, míg nálam veszteség van a technológiában, nem látszik olyan jól az alapanyag, ez biztos, hiszen van azonos kiindulópont. Ízben nálam van ami vastagabb, de becserélnék belőle illatra, Ezért növeltem a gőzteret, mert más választ erre nem találtam.
Az is fejlődés, ha technológiai vonalon 10tételből 9olyan, hogy... Nagy különbségek vannak azonos cefréből indult tételeink között, engem pl nagy megelégedéssel töltene el, ha a technológiai vonalat (legalább :) úgy uralnám, ahogy Krumpli.
Sztem ne rakjuk fel ezt a fejlődés/nem fejlődés egyenesre, legyen ez két párhuzamos vonal inkább. :)
Én főztem tavalyelőtt aszúsodott Hárslevelűt, késői szüretelésű volt. Azt hiszem, hogy a fürtökről kézzel csipkodják le az egészséges a aszú szemeket (nem értek hozzá), ezekből a fürtökből sikerült vásárolnom. Volt olyan fűrt ami annyira megaszosodott, hogy szinte összeszáradt, belül a szemek között volt valami penész szerűség, ezeknek a nagyát kiválogattam, bogyózóval lebogoztam. Elküldtem Ongára kapott egy ezüstöt, amin meglepődtem, mikor kóstoltam -bíráló lapra is ezt írták pozitívumnak- , hogy dió ízű.
Összességében nem rossz, iható, hangulat kell hozzá.
A technonál max a legerősebb amit szeretsz, semmiképp nem a legtöbb.
Épp ellenkező a helyzet, a spontán TUD komplexebb lenni, tehát ott lehet a legtöbb íz, aroma, illat, viszont talán emiatt az egyszerű 1-2 illat, íz kevésbé erős.
Ez a jobb/nem jobb csak azon a szinten értelmezhető, ha kikiáltod célnak a legtöbb illatot és aromát, a fajtajelleget mindenhatónak nevezed ki és egy másikhoz képest lesz, amelyik többet tud. Ez a játék tér így kerek, ne akarj más egyedi termékeket itt versenyeztetni, annak semmi értelme. Én el tudom képzelni, hogy valakit kielégít egy olyan ital, ami állandóan valami referenciához méri magát, engem pl nem, mert elunom.
Nagy potenciál van a tiszta párlataidban, meg úgy általában ebben az irányzatban, mert meg lehet ismerni a gyümölcsöket részletesen, olyan részleteket tárnak fel pl a különböző fajta szilvákból, szőlőkből, amiket sok esetben nem írezni ki a friss gyümölcsből. Nincs ezzel semmi gond, sok munka és érték van mögötte. De lezárni a kérdést, hogy a pálnika ennyi, technológiai erjesztés és pipa, a többi az rohasztás, ez a szemlélet a gond.
Amit krumpli írt éllel, hogy akkor majd tőlem (vagy valakitől) fognak tanulni, nem Panyiknétól.
Nos vannak emlékképeim, amikor kezdőként betoppantam ide, nem volt tapasztalatom főzéssel, cefrézéssel pálinka kapcsán.
Viszont boros volt. (Akkor még a techno útját jártam, abba mélyültem el, az is izgalmas volt egy darabig. Majd elkezdtem visszatérni a hagyományokhoz illetve a spontán erjedés változatosságához. Előfordul mostanában is, hogy bizonyos tétel technobor lesz, de egyre ritkábban.)
Szóval akkor itt az volt az uralkodó széljárás, hogy budafoki sütőélesztő az Isten, nem kell más.
Finoman felvetettem, hogy számomra ez roppant furcsa, borászatban rengeteg élesztő van, eltérő végterméket tudnak, miért nem használják azokat?
Magabiztos válaszokat kaptam, aki azt kiérzi..., stb.
Hogy hogynem később sm továbbképezte magát kokoferm vonalon és belátta lényegében, hogy tud az jobb lenni, mint a budafoki és tud különböző szelekció mást produkálni még pálinkában is.
Aki nyitott, az tud fejlődni, más meg szorongatja a bibliát.
Elsősorban magamnak főzők pálinkát, próbálok saját ízlésemnek megfelelőt készíteni, nem igazán érdekel a piac. Pillanatnyilag a technológiailag tiszta cefréből főzött pálinkámnál a legtöbb az íz, illat, aroma stb... ez ami nekem ízlik. De, ha valaki egy új technóligával jobbat készít, rögtön követni fogom.
Ha "csak" 100-as a fordulat, ez a konstrukció tökéletesen megfelel a célnak(állítható tengelyirányban). 
90l , duplafalu, Pálmaolajal töltve. +362033033 tizen egy.
Szerintetek ez milyen fából lehet? Egy bolha piacon vettem tegnap egy bácsikától,nem tudta megmondani milyen fa.
.... ez lemaradt...
Tesztfőzés a kisüstivel, betárolt alma cefre alszeszének a finomítása. Nagyon stabil, precíz a gép.... 
