Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
az a térkép akkor lenne pontos hogyha rá lehetne nagyítani és az adott szám helyén lenne még kábé 50 számérték. igy csak valami. nem semmi csak valami azért lehet adni rá ezt azt. valamit ér.
logikát meg már ne keress a dolgokban ezen a bolygón, hirtelen nagyon sok lett a világban a logikátlan dolog, a becsapás, az átverés, minden elromlik, nem ugy működik ahogy kellene. hát ilyen ez a bolygó most. hogy nyáron nem tudsz venni rövidnadrágot b.ssza meg, tavasszal teszi ki a barom a nyári cuccokat. stb.. no comment. de ezt ti is észreveszitek biztosan.
A multkor már egyszer felhoztam ezt a témát de én továbbra sem értem ezt: időképen egy napos csapadéktérképen (tegnap déltől ma délig) adott területen 7mm-t jelez. A reggel óta esett csapadék térképen ma 0-12 órára meg 23-mat? Most ez hogy lehet? Meg ebben mi a logika? Mert a két időszak fedi egymást, a mai fél napos a tegnap délig nyúlo egésznaposban komplett benne van, tehát a lezárt időszakban benne van az egész, még sincs hozzáadva a ma reggeli mennyiség az egész naposhoz? Most akkor a holnapi egésznaposban meg már benne se lesz elvileg, mert a fél napos ma déllel bezárult. Én nem értem ezekben a logikát.
A gond ezzel, hogy David Attenborough munkásságával a hátunk mögött, a válasznak már nem annak kellene lennie, hogy ezért ültettük. Csak ezek a jó emberek nem veszik ezt észre. Bár mondjuk a társadalom se. Nem éppen a természetvédelem a magyar társadalom fő ismérve.
ha azt gondolnám, hogy a szétkaszált bükkös helyén megint bükkös lesz, jobban el tudnám fogadni bele tudnék törődni. ráadásul ezek nem valami "zugbükkösök" (ha egyáltalán van olyan), tényleg az ország legnépszerűbb kirándulóhelyei mentén (is) ordít a lánc. való igaz, hogy "azért ültették", de ez nem jelenti azt, hogy ez jó is így.
Én az erdőirtás kapcsán annyit jegyeznék meg, hogy én is azt tapasztaltam, hogy gyakran tűnnek el gyermekkorom óta ismert erdőrészletek, ami fájdalmasan érint mindig.
És igen, sok végzi közülük az erőművek kazánjaiban a környezetvédelem, megújuló energiák címszó alatt.
Ezért, mikor módom volt rá, próbáltam információkat szerezni erről erdészeti szakemberektől.
Egybehangzóan azt állították, hogy ez csak a látszat, valójában Magyarország erdőállománya folyamatosan növekszik már hosszú ideje, és a kitermelt famennyiség mindig elmarad az éves növekmény mögött.
Persze ez nem segít azon, hogy általában a régi, erős erdők esnek a láncfűrészek áldozatává, többnyire a legjobb gombatermő helyek.
Meg gondolom úgy számolják, hogy egy év alatt kivágott erdő össztömege van összehasonlítva az ország teljes területén lévő telepítésekkel, és a már meglévő erdők egy év alatti összes tömegnövekedésével, ami nyilván igen jelentős lehet, de nagy részét az adott évben növesztett vékony hajtások, és az ágak milliméter nagyságrendű vastagodása adja ki...
Azt miből sikerült kikövetkeztetni? A termőréteg, a kalap nem sárga, hanem vörös. A tönkön látni ugyan sárga színt, de alul meg vöröset is. A tönk felszíne sima, tipikus vörös tinórú.
én is sokszor mentem, sokat is tanultam, de más egy beázott, élő, mindenféle növényektől és gombáktól duzzadó, felvillanyozó erdőtársulásban kolbászolni, és más az, amit írtam is. mondjuk párszor mentem direkt eső után, csak az élményért, de ebből sem adatott meg sok.
Nekem csak a bóklászó élmény jutott, de abból jó sok volt. A mozgás miatt amúgy nem bánom, de jó lenne, ha lenne legalább 2 hét, amikor találni is lehet valamit.
én mennyiségre nem panaszkodom, de gombászós-bóklászós élmény alig volt. két villámhullám, amikor futva kapkodsz össze mindent, otthon aztán orrvérzésig puceva, mindezt száraz, szétvágott, meggyalázott erdőben, pattogatott kukorica felszínű termőtestekkel. szóval szépség nem sok jutott idén.
Szerintetek ez milyen tinóru lehet? Nem sikerült beazonosítanom. Kalap csövesz rész barnás-narancssárgás. Kalap nyomásra feketedik. Tönk szép citromsárgás, hálózat nincs, finoman szemcsés. Nyomásra enyhén kékül utána feketébe vált. Belül rágásokban mintha vörösödne is. Eredetileg vörös szín csak a tönk föld alatti részén van.
Hát óriási betli lett. Gyakorlatilag pár csenevész őzlábon kívül semmit sem láttam, még szaprofitákat se. Száraz az egész, semmi élet nincs az erdőkben, Várom a 100 mm-es ciklont, tavaly az mentette meg a szezont, bár az idén még jele sincs. 3 héten belül jó lenne valami esősebb időszak, különben ez az év nálam kimegy szinte zéró eredménnyel.
Urak nem urak... a BWM-t is megveszik olykor olyanok akik nem urak, de azért nem ők a fő piaca.
Akkor tehát a beígért képek, és mielőtt valaki ebbe próbálna kapaszkodni: nem, a képek nem Bükkszentkereszten és nem is Répáshután készültek, szóval ez nem a helyieknek jutatott háztájifa.
És igen ismerem már hogy megy ilyenkor tovább a diskurzus, hogy ez csak egyedi eset. meg nem ez az általános. Úgyhogy igyekszem majd valahonnan elkérni a képeket amin a bükkfval megrakott vagonok állnak valamelyik erőmű udvarán. Interneten már nem leltem fel őket, de talán a WWF-nek vagy a Greenpeace-nek még megvan. Ha sikerül, pótolom a hiányt megígérem.
A vita onnan indult, hogy Bencuc szerint tuzifanak vagjak ki az erdoket, en meg azt tippelnem, hogy abban nincs annyi penz, mint az egyeb iranyu felhasznalasban. A vegeredmeny szempontjabol persze mindegy (bar Tamas szerint nem.)
huu, most lenyeltem egy szamra kivankozo megjegyzest, mert allitolag urino vagyok. Nem allitottam olyat, hogy nem tuzelnek bukkfaval. Viszont acstol hallottam, hogy erosen novekedett a faanyag ara a nemzetkozi piacokon (o a kanadai export megszuneset emlitette, es ezt alatamasztja a mellekelt cikk is.) En siman csak azt tippelem, hogy az ertekes faanyag nagyobb reszet kulfoldon adjak el (sugva szolok, fa nem csak butorhoz kell, hanem - sokkal inkabb - epitkezeshez is). A parasztvakitas megjegyzest meg nem ertem, mert az erdo es az erdei kikapcsolodasra vagyo egyszeri allampolgar szempontjabol piszok mindegy, hogy tuzifa vagy butor celjabol taroljak le a bukkosoket, senki sem fog lelkesen bologatni, hogy ja, Angliaban mennyit adnak azert a faert, igy mar rendben is van.
(Nekem az az erzesem, es hangsulyoznam, hogy ez csak erzes, nem tudom tenyszeruen alatamasztani, hogy a "tuzelesre kell" csak szoveg, mert igy lakossag-barat intezkedesnek tunik az erdokivagas, amit csakis a mi megsegitesunkre csinalnak, mint a rezsicsokkentest. Ha kereken odairnak, hogy jo aron eladjuk itt meg itt, akkor talan jobban zavarna az embereket.)
Ha engem kérdezel speciel könnyűfaként előnyösebb a fenyőnél, mert nem gyantás. De hasonlóan könnyű. Ha valakinek ilyen szempontból kell, akkor jó alternatíva. De fogalmam sincs mit csinálnak vele mint általános felhasználási terület. Azt hallottam tüzifának jó meg gondolom a pozdorjalemez se sértődik meg ha belerakják.
Az égernek amúgy mi a története, felhasználása? Egy csomó égererdőt ismerek régóta, és semmi sem történt bennük évtizedek óta. Olyan, mintha nem is nőnének. Simán tűzifa? Vagy szép színű, bútoralapanyag? Akárhányszor ránézek egy égeresre, mindig az jut az eszembe, hogy bezzeg itt nyáras is lehetne... az szerintem nem szorul magyarázatra, hogy miért nem szeretem az égert (ilyen szempontból).
Egyébként ehhez az akáctémához még annyit - és ezen gondolkodtam leírjam-e, de talán ennyiből még nem származik károm - hogy mint a faanyagát használó egyén, csak annyit tudok mondani, hogy óriási nagy kincs, hogy ez ilyen mennyiségben így rendelkezésre áll idehaza. És erről többet nem is akarok nyilatkozni, mert nem akarok magamnak konkurenciát. De akárki is találta ki anno hogy ezt a fafajtát idehozzák, a jó isten áldja meg érte. A magam részéről ezt tudom mondani.
Van rá pénz, csak pályázni kell rá. https://kap.gov.hu/tamogatas/kap-rd40-1-24 193Euro/ha "a tisztítást úgy elvégezni, hogy a kifizetési kérelem benyújtását követő 90 napban - a védett fajok kivételével -;
ba) az erdőrészletben a Vhr. 3. számú mellékletében, intenzíven terjedő idegenhonos fafajként jelölt fafajok 1 évesnél idősebb egyedei, valamint a fő és elegyfajok növekedését veszélyeztető, azok csúcshajtását elérő cserjék és lágyszárú növényzet nem található; bb) a ba) alpont szerinti tisztítás végrehajtása során kivétel az Akácos, Nemes nyáras-akácos, Hazai nyáras-akácos, Egyéb lomb elegyes-akácos, Fenyő elegyes-akácos, Akácos- nemes nyáras, Akácos-hazai nyáras, Akácos-erdeifenyves faállományú erdőrészletek esetén az Akác fafaj. Az előzőekben felsorolt faállomány típusú erdőrészletekben az akác, mint állományalkotó fafaj egyedei fenntarthatóak."
Ez így van, az akácból hálistennek a mult rendszerben nem csináltak gondot, ennek ma érezzük is az előnyeit a berzenkedések ellenére. Hát ha még ez se lenne.
Ez nem igaz igy önmagában. A nagy erdőírtások idehaza a 18. században kezdődtek, a hamúzsírégetés miatt, a magyar hamuzsír híresen jó volt, és szinte a komplett magyarországon felégették érte a lomboserdőket (a fenyőben nem vagyok biztos). Továbbá pl. Erdélyben a birkatenyésztés miatt alakultak ki nagy pusztaságok (a román birkapásztorok betelepítésével párhuzamban). A nemesség nagyon jó pénzt keresett anno a még angliába is exportált hamuzsíron és gyapjún. Ha jól emllékszek az ipari forradalom alatt fellendült manufaktúraipar és utazások igényelte a gyapjút. Az utolsók egyike a Máramarosi erdők voltak, aminek mikor megkezdődött az égetése, akkor kezdtek reklamálni a bécsi udvarnál egyesek, és onnan datálódott egy jól megkésett erdészeti koncepció, amire mint genezisére a magyar erdészet hivatkozik. (Ezt érdemes megjegyezni, hogy nem a nagy szakmán alakult anno az erdészet, hanem mert már nem volt fa.) A legutolsó nagy lombos erdőség pedig a Szlavón tölgyesek voltak Magyarországon gigantikus fapéldányokkal, amelyeket a 19.-20. század fordulóján termeltek ki, talpfának bútornak. A parlament bútorzata is abból van. Ennek pár fából álló maradványa megvan a mai napig Horvátországban, ott lehet megtekinteni milyen hatalmas fákból állt az állomány. Az ok amiért ilyen sokáig húzta az az erdő, hogy a török hódoltság alatt veszélyes határterület volt, a kiegyezéskor kapta vissza a területet a magyar állam, azután kezdődött meg a letermelése.
Mindezeken kívül az erdőkre ironikus módon a jobbágyfelszabadítás is pusztító hatással járt a 19. században, a megmaradt Alföldi erdőket akkor vágták ki a parasztok hogy művelésbe tudjanak fogni a helyükön.
Igen, és sajnos,de egyuttal örülök is neki, mert ez is a jobb mint a semmi elvet erősíti. Egyébként mi is hasonló helyen lakunk, a mult rendszerben gyümölcstermelő dombvidék volt 6 falura jutó gazdasági területekkel, azaz pontosabban kiskertes műveléssel. A szocializmusban felszámolták őket, és a dombvidéket betelepítették akáccal és fenyővel. Ma egyrészt a helyi erdészet ezekből él, mármint az akácból, és ezek nem okoztak ökológiai katasztrófát. Sőt, igazából a régi fotókon borzad el az ember, hogy hogy lehetett ilyen nagy területeken leírtani az erdőt, és milyen rondán nézett ki a térség. Közben ma ott sorakoznak a kaptárak tavasszal a bérelt réteken. A telepített erdők között pedig ott vannak a tölgyes és bükkös maradványok, és nem látom hogy bárhol ezeket leuralta volna az akác. Van olyan tölgyes, amihez évtizedek óta nem nyúltak, egy magánerdő, mellette 2 oldalt akác, nem látom rajta, hogy leuralta volna a tölgyest. Az a pár kicsi akác ami itt ott kinőtt benne a 60 év alatt, körülbelül pár óra lenne egy erdészeti munkásnak, hogy körbejárja az erdőtagot és ezeket egy kézi elektromos fűrésszel levágja. Szerintem az erdészet ma örülne, ha ennyi gondja lenne egy erdővel.
Na, ez már jobban konvergál a valósághoz. Ezzel teljesen egyet értek, az akarat hiányzik, valamint a kultúra és a műveltség. Amíg az országban erről döntő fejesek úgy léteznek, hogy elmúlt egy korszak amit David Attenborough neve fémjelzett, és mintha ez meg se történt volna, sajnos addig nem lesz változás. Nameg addig amíg a 2 tehenet tartó bácsira úgy tekintünk mint a mezőgazdaság sarokköve, akit ha kár ér a köz azzal kommentál hogy őtőlük származik az ételed, micsoda hallatlan dolog.
engem rengeteg dolog zavar. az egyik, amit írsz is, hogy faipari szemlélet mentén kezeljük a középhegységi nemzeti parkjainkat. ez, ma, hülyeség.
síkvidéki részeken kitermelésre telepített nyaras, akác, cseres részemről oké lenne, magyarán innen a fotelből támogatom, hogy minél több háborítatlan(hoz közeli) hely legyen, és a fa iránti igényeket erre telepített helyekről elégítsük ki. ugye a gond most az, hogy "de hát most is így van, ez a mátra, a bükk, a bakony stb.". na, ennyi a gond, első körben.
lehet persze azt mondani, hogy ha a síkvidékre teszünk erdőt, akkor ott nincs legelő, gyep, ami igaz is. ez olyan nagy téma megint, mint az energiamix vagy x másik. ezzel együtt egy dologban teljesen biztos vagyok: meg lehetne oldani, hogy tényleg nemzeti parkot csináljunk a középhegységeinkből, nem csak a nevében. meg lehetne. minden más duma -- az akarat hiányzik elsősorban.
Ja, hát meg a másik: ha tegyük fel túlaggódom és azt mondom igen tönkreteszi a talajt az akác és az milyen borzalmas, még akkor is: ha eljátszunk a gondolattal hogy mondjuk beültetünk a kopárokon egy fél Mátrányi helyet Magyarországon, és ott tönkremegy a talaj, de lehet vagdosni úgy mintha nem lenne holnap,és mondjuk kiváltódna vele a Bükki Nemzeti Park vagy a Mátra, és ott akkor nem kellene a bükköst megbontani, vagy épp a VH-ban, ha jól értem akkor szerinted ez rossz fejlemény lenne? Nem tudom de nem tűnt még fel, hogy a mai világ nem úgy működik, hogy óvjuk a földet, hanem kis helyen óvjuk, nagy helyen tönkretesszük. Ha már eleve egy hely tönkre van téve, nem mindegy mi lesz ott, főleg, ha ezzel eléred azt, hogy mégtöbbet meg tudj óvni abból ami még jó állapotban megvan?
"a túl sok akác (vagy pláne bálvány, az tényleg a legalja) azért sem jó, mert teljesen megváltoztatja a talajt maga körül és szépen hazavágja a többi fajt így."
De most felteszem x-edjére a kérdést: Az téged nem zavar, hogy ahova telepíteni lehetne, ott most sincs semmi? Közel, s távol. Se őstölgyes, de megbontott bükkös, se védett vadvirág, semmi. És nem lesz őshonos se többet ott, mert nem bírja már az ezen az éghajlaton kinőni magát, hiszen le fogják termelni, mielőtt megnőne, ráadásul az anyaga is rossz lesz, ami a felhasználást is limitálja. A semmiért aggódsz, ez nem esett még le? Ugyanilyen semmi volt annó a Kiskunságban, ahova betelepítették az akácot, és senki nem járt vele rosszul. Nem falta fel az országot, továbbra is vannak bükk és tölgyerdőink. Sőt, ha elmész a hegyekbe, egymás mellett létezik az őshonos és az akácos sokhelyen.
PErsze, ezt látjuk Magyarországon, hogy 300 év alatt átvette az akác az uralmat az erdőkben. Azért ennyire nem invazív. Ennél sokkal invazívabb a bálványfa, érdekes módon arról nem látom, hogy háborognátok. Jelenleg ott tart a helyzet, hogy van parlag dombvidéki terület elenyésző nemzetgazdasági hasznú gazdasággal, ahol semmi nem történik. Ezt a semmit nem akarod beáldozni az akácosra. Inkább úgy vagy vele írtásk ki a nemzeti parkot, és hagyják meg azokat a fákat, amiket már beharangozott a szakma hogy el fognak hamarosan tűnni az éghajlatváltozás miatt. De nem baj, mi majd elégedetten csettintünk, hogy ugyan az őshonos erdeink eltűntek, de milyen jól megakadályoztuk, hogy a kopár dombokat akáccal beültessék. Ez a típikus egyről a kettőre sosem jutó hazai gondolkodás.
Hááát, most erre mit mondjak, ezeken a problémákon merengeni a globális felmelegedés, a tüzifaéhség és a kiszáradó vidékeink közepette nekem kicsit luxusnak tűnik. Kicsit el van már késve ezzel Magyarország, hogy ezen elmélkedjen, hogy ha akácot ültet, a sarjat majd nehéz írtani. Mikor ott tartunk hogy a nemzeti parkainkat kell tarra vágni, ez elég túlkényelmesedet nézőpont, hogy nade az akác meg a sarja. Annak kéne örülni, hogy adott egy hatékony, és jól használható alternatíva, ami megállja a helyét egy változó éghajlatú kiszáradó környezetben. Szép és jó dolog az őshonos erdők, csak mit kezdünk az őshonos telepítésekkel, amikor ezekre köztudottan megterhelő hatással van a jelenlegi éghajlatváltozás, tehát gazdaságilag nem valós alternatíva. Na meg azért van ebben az egészben egy nagy ellentmondás: idehaza az erdészetben az ipari szemlélet dominál. Jelenleg a nemzeti parkokban is, tisztelet a kivételnek (bár hogy ez a kivétel meddig áll még fenn, abban lesz szerintem még meglepetés). Adott lenne, hogy legalább a nemzzeti parkokban kiváltsuk ezt a szemléletet ipari ültetvényekkel. De nem, azt inkább nem, mert ipari lesz, mert a sarja majd akadályozza az őshonos természetet, tehát hagyjuk, maradjon inkább a nemzeti park ipari, jó van az úgy. Aminek egyébként is kérdéses így a jövője a kiszáradás közepette. Lehet bennem van a hiba, de én nem értem ezt a logikát.
Én értem mit írtál, semmi bajom vele, örülök neki, hogy vannak szép bútort készítő és vásárló emberek, te nem érted, hogy nem erről ment a diskurzus hanem arról, hogy mire használják a kivágott bükköt. Ezt leszámítva semmi bajom vele, ha valaki keményfa bútort vesz, ha csak annyian vesznek mint manapság, az bőven jó az erdőknek.
Bingó. :) Van egy jellegzetes, amolyan pikkelyes mintázat, ami sok bükk (de nem csak annál) tárgynál visszaköszön. Ehhez hasonló kis deszkából van kb. 6-7 db-unk, legalább 50 évesek. Némi teknő van rajtuk, de szálkásodás nélkül. Ükapám monogramjával van lisztes kanalunk ill. kévekötő / zsupos fa is, 189x-es évszámjelöléssel. Utóbbiak annyira nem koptak, de az örökkévalóságnak készültek.
Nyilván domborzatfüggő, lehet az hasznos, ha nem zúdul le rögtön az árokba. Mongyuk egy ilyen beetee- féle megoldás önmagában megállhatja a helyét meredeken is. Láttam én már felhőszakadást vareszhullámot indítani bükk meredélyen, mongyuk az az eső a Dömösi átkelés fölötti hegyoldalt is elinditotta.
Aztat belátom h nagyoroszi-hont vonalában nem nézelődtem mennyiséget, előbbi helyen igen ritkán fordulok elő, utóbbin soha.
nyugodtan lehetne és kellene gondolkodni azon, hogy biztosan jól csináljuk-e, pont így kell-e stb. stb. attól még, hogy valamit "úgy szoktunk", nem biztos, hogy az "jóaú".
egyébként ez megint olyan dolog (megfigyelésem szerint), hogy ahol nem bontják meg az erdőt, oda nem tud benyomulni, de amint kitarolnak egy részt csak a gépeknek, ott az akác és a bálványfa. ami megint csak nem tud "beljebb" menni, amíg egységes az erdő, és be tud, ha nem. utak mentén nőnek és ott meg is állnak, ha nem kapnak plusz teret.
a túl sok akác (vagy pláne bálvány, az tényleg a legalja) azért sem jó, mert teljesen megváltoztatja a talajt maga körül és szépen hazavágja a többi fajt így.
De van megoldás. Az erdőt gondozni kell. Hagyni kell, hogy a tölgy túlnőjje a sarjról hajtott akácot és akkor elél a két faj egymás mellett. Nálunk a családban van Naturás homoki akácos. Ott az a cél, hogy a természetes erdő átvegye az uralmat. Akác tarvágásnál ki van adva, hogy pl. a tölgy nem vágható ki! A tölgy környezetében az akácot ki kell vágni és akkor felnő a tölgy. Látható, hogy a tölgy egyre beljebb hatol az akácosban.
Ha megnézed a korábban csatolt videót abban is 90 éves tölgy -akác vegyes erdőt mutatnak.
Bohém fiatal ember koromban meghagytam itt a Mátra totális közepén egy akácot. Akkor még nem tudtam, mi lesz belőle. Építkezéshez hozott homokkal jött az Alföldről, kinőtt a maradék homokban. Debreceni, homokháti gyerek vagyok hozzászoktam az akáchoz.
Huszonév múlva lett kivágva, a tetőt veszélyeztette már.
Azóta újabb 20 év telt el.
Nem győzzük irtani azóta se, minden évben kétszer nő meg.
Szanaszét a telkeken. Árokban.
A szomszédomnak kijött a földes pincéjében. 6-8 méterre lehetett az eredeti törzstől, de a pincében bújt elő.
Az a gond az akáccal, hogy azt nem elég kivágni, mert sarjad és csak még több lesz. (És kevésbé értékes.) Terjeszkedik, kiszorítja a tölgyeseket is és egyelőre nincs is megoldás ennek megakadályozására.
Egyébként viccnek szántad, de ez lett volna megoldás arra, hogy legalább a nemzeti parkokban ne vagdossák az erdőket, és legyen csak papíron nemzeti park a nemzeti park. Ha anno a 90-es évek elején mikor kiesett az olaj mint tüzelőanyag, ha elkezdték volna beerdősíteni a rengeteg parlag helyet a dombvidékeken és a hegyvidékeken akáccal, akkor ma ezeket lehetne már tüzelésre, a régebbi telepítésűeket pedig faiparilag használni. Itt van ez a remek fa, számos gazdasági haszna van, ha csak pl. a méztermelésre gondolok, gyorsan nő, igénytelen, a fája kifejezetten kemény, sok mindent ki lehetett volna vele váltani, mégha nem is kifejezetten nemes anyag, bár nekem színben az akác fűrészárú a kedvencem. Ha ezt megcsinálták volna, most nem arról beszélgetnénk, hogy eltűnik a bükkös. De legalább is nem az ember miatt. Ehelyett most előállt az a helyzet, hogy rá van 1 millió háztartás állva a fára, és amúgy ez nem is nagyon fog változni jó ideig, mert nincs más. Amit meg majd Popenka meg a hozzá hasonlók bánnak, mert egyre csökken a kitermelhető erdőkben a faipari felhasználásra alkalmas anyag aránya, amiből tömörfabútor készülhetne.
Értem én, csak ennek semmi köze ahhoz amiről szó volt. Én nem mondtam, hogy bükkből nem készül bútor. Jómagam is foglalkozok asztalosipari termékek készítésével, szóval tudom, hogy léteznek keményfa bükk bútorok, rétegelt lemez, csak most nem erről volt szó. Én azt gondoltam nem lesz ilyen nehéz kivenni a mondandómból a lényeget de akkor mégegyszer leveztném logikailag miről van szó:
1. Edula jött ezzel, hogy a bükköt nem vágják tüzifának.
2. Én erre írtam, hogy ez badarság, mert egyrészt magam látom az erdőn, hogy sokszor nem igyekeznek a bükköt bútoripari minőségben hagyni, számos alkalommal látom is, hogy ilyen visznek házhoz, nagy egészséges rönöket is, és nem csak ágfát.
3. Egyébként meg - és ez vonatkozik a bútorra - abból is kilogikázható, hogy nem a bútoripar teszi tönkre a bükkerdőket, hogy ma már nem a keményfa bútor a slágertermék. Erre írtam, hogy "senki nem veszi". Én azt hittem ez nyilván való bárki számára, de ezek szerint nem.
Most írhatod még hosszasan, hogy neked ilyen meg olyan bükkfa bútorod van, meg hogy vannak ilyen asztalosok, akik ezzel foglalkoznak, én nagyon örülök neki, hogy még van ilyen, viszont a téma kapcsán vajmi kevés köze van ennek a diskurzushoz. Kivéve persze, ha úgy gondolod slágertermék a bükk keménybútor, és szerinted emiatt tűnnek el a bükkerdők, és tüzifának nem vágnak amúgy bükköt. Ezen vitatkozhatunk tovább, én nagyon szívesen közreműködök benne, viszont ha nem így van, folyamatosan ezt ecsetelni, hogy lehet keményfa bútort kapni felesleges, mert nem erről megy a vita, és én is tudom, hogy lehet kapni. Ahogy lehet bükk tüzifát is.
Thonet állandóan kísérletezett, új módszereket és gépeket fejlesztett, hogy a hatékonyságot növelje. Rájött, hogy a Monarchia erdeiben bőven elérhető bükkfa jól hajlítható, így áttért a tömör bükk használatára, ami egy új korszak kezdetét jelentette."
Rengeteg bükkfát égettünk el nagyszüleimnél a kályhákban. Debrecenben, ahol nincs bükkfa mutatóba se.
Megoldás: a Székgyárban, alias hajlítottbútor gyárban dolgoztak a Horthy rendszerben, nagyanyám egész életében kézzel csiszolta csiszoló vászonnal a székeket, tükörsimára. A szárítóban a teljesen kiszárított bükkfa törzs nyesedékeit pedig kiosztották a dolgozók között. Jobban égett mint a szén.
Ja, ma ugye ez a Sellaton...
Nekem csináltak ott egy ebédlő asztalt, az öreg szakik, amikor összeköltöztem a feleségemmel. Ezek a szakik nagyapám alatt voltak tanulók, és anyagárban megcsinálták nekem, megható volt.
kovácsolt vas székek színes textillel bevont pozdorja ülőlappal, hatalmas fém lábakon álló asztal tölgyfa munkalappal, valamint akác kerti székek :))
el a kezekkel a bükköseimtől! :))) :(
(részemről minden ér, ami megőrzi az erdőt 100%-os egészségben. amennyit így el lehet vinni belőle, vigyék. de ha szétvágják, aztán közlik, hogy jaj, kiszárad a bükk és le kell cserélni, akkor menjenek a jó büdös p...)
"...mert szerintem amúgy mindenkinek evidens, hogy te egymagad nem testesíted meg a komplett országot lakberendezésileg. De ha még sokan azt hiszik igen, a valóságban akkor se lesz ez így, mert elve olyan drága a tömör fa bútor, hogy ilyen áron nem lesz erdőpusztulás a tömörfa székek és asztalok miatt."
Nem is tudtam, hogy "luxizok", ecsém. :(
Ne mondd már, hogy senkinek nincs otthon tömörfa bükk és társai széke asztala! Legalább a tartóelemei. Bármilyen gyártású. Ez nem lakberendezés, hanem valóság.
Szerintem az luxizik és az a környezetromboló, aki nem a tartós (unokáink is látni fogják) bútort veszi.
Ne mondd már nekem, hogy otthon mindenkinek csak pozdorja van. Pozdorja szék???
És a pozdorja meg miből készül? Azt a gombás rohadt fát is ledarálják, műgyantával összeragasztják. Én mondjuk örülnék, ha a konyhaszekrényből kinőne a laskagomba.... :)
Értsd már meg: a bükkről azért beszélek én is, az erdész is, mert az a legjobb ipari tömeg fa, mindenféle szempontból.
Megmunkálási tulajdonságaiban, és a végeredményben veri a tölgyet. Teniszütőtől a sakk figurákig.
Apropó.. biztos nem légzuhatag volt. Egyetlen kidőlt, megtépett fa sincs a környéken. még a magas súlypontú cserepes növényeim sem feküdtek el, pedig azoknak nem kell sok.
Csak masszívan lejött egy kis részen rettenet mennyiség.
Éngem nem idegesít ha ilyeneket írsz, mert szerintem amúgy mindenkinek evidens, hogy te egymagad nem testesíted meg a komplett országot lakberendezésileg. De ha még sokan azt hiszik igen, a valóságban akkor se lesz ez így, mert elve olyan drága a tömör fa bútor, hogy ilyen áron nem lesz erdőpusztulás a tömörfa székek és asztalok miatt. A vita inkább arról szólt, hogy ezt észre tudod-e venni, vagy nem, ha felvetődik az a kérdés, miért vágják idehaza a bükkerdőt. Vagy mikor felemlegeted az erdésznek, hogy vágja a nemzeti parkot, ő meg visszakérdez: bútort szoktál venni. Persze, lapból készültet, pozdorját, mint ahogy idehaza ma már az emberek legnagyobb része.
Nem tudom, hagyjalak-e még egy kicsit "tombolni"? Vagy mondjam el neked halkan, hogy én minden fa égetését megtiltanám. Erőműben különösen, azonnal. Ha bükk, ha nem. Háztartásokban lassan.
Viszont a ténylegesen bútor célú felhasználást nem tiltanám meg.
Egyrészt az én csípőmmel és térdemmel nem tudok japán lenni. A visszereim miatt a talponálló sem megoldás.
Valahová le kell ülnöm, kell szék és asztal. Lássuk: műanyagból ne legyen, az még nagyobb gáz. Fémből? Mekkora környezet szennyezés a kohászat és acélgyártás, alumínium gyártás? Ott égessék el a fát, szenet? Ne. Esetleg nádból, gyékényből fonjunk széket, asztalt. Aztán meg a vízimadarak nem tudnak hol fészkelni, halak ívni. Pff, ez se jó. Építsük kőből? Környezet szennyező cementgyárak. Esetleg hordjunk be a lakásba terméskövet, üljünk azon. A'la Flintstones. Aztán jöhet a lábbal hajtós kocsi...
Észszerű, megújítható felhasználásnak ne legyünk ellensége.
Szerintem erre a válasz az, hogy meg kéne kérdezni a szlovák erdészetet, hogy nekik hogy sikerül. A Wikipedia adatai alapján nekik 13000km2 lombos erdő van, nekünk 17000km2. A műholdon viszont pont az ellenkezője látszik ennek, mintha nekünk lenne kevesebb, annyi a tarvágás. Hogy lehet az hogy nekik kevesebb van, mégis több marad. Ja értem kevesebben vannak, nem kell annyi tüzifa. Nade mivan a jól fizető német exporttal. Jaaa, hogy a szlovák természetkedvelő nép és nem adja a fáját a németnek. 44%-a szlovákiának erdő, kevesebb a szántójuk, főleg erdészkedni tudnának, de lemondanak róla nem kell nekik a német pénz. Ejj de derék.
Na holnap körülnézek, hátha maradt még valami, amihez nem nyúltam, és megmutatja mennyi esett bele.
a vödör sajna kellett a pince kimeréséhez, a medence meg saccolva van. Kb emlékszem mennyivel volt a víz a befújó felett (direkt lustaságból nem töltöttem fel, hamarosan úgyis le kell engedni), most meg majdnem kifolyik.
Tökre kíváncsi lennék, mi lenne, ha az állami bükkösökre tilalom lenne. Elsősorban nem ökológiailag (nyilván attól még igényelne némelyik munkát), hanem gazdaságilag: az így kieső mennyiséget vajon mennyiért lehetne pótolni importtal? Vajon felmenne-e annyira itthon a bükk ára, hogy a magántulajdonban lévő bükkösöket idejekorán elkezdenék kitermelni?
Nem bírná ki mert akkor mint olvasható le kellene mondanunk a bútorhasználatról. Bár, a Japánok aránylag úgy is jól elvannak, talán még az se lehetetlen.
(nekem kis túlzással "mindegy", hogy miért barmolják szét a középhegységi bükköseinket. egyszerűen hagyják abba. garantáltan kibírná a nemzetgazdaság, sokkal nagyobb marhaságokat is kibír)
És akkor ebből az következik, hogy bükköt nem vágnak tüzifának? Látom nem sikerül leakadni erről a bútor témáról, maradjunk akkor az alapoknál? Tehát ha jól értem, mivel létezik az országban olyan, hogy bükkfa bútor, ebből következően a bükkerdőket bútorért termelik le, és a bükkből tüzifa nincs. Ahogy edula állítja.
Tudom, most jön az, hogy ez biztos csak ágfa. Ezért mondtam hogy holnap lövök pár képet a szomszédban, és akkor vagy az lesz a helyzet, hogy mégsem csak ágfa, vagy én vagyok a hülye, hogy nem láttam még bükköt 50 centis ágátmérővel.
Addig is egy kis olvasnivaló, hátha hamarabb is leesik a tantusz:
"
De milyen célból is vágják a fát? Sokat hangoztatott vélekedés, hogy a fakitermelésnek a mellékterméke a tűzifa. Ez a szabályos, négyzethálós ültetésű faültetvények esetében valóban így van. Ezekben az erdőkben a kitermelt fa közel 60%-ából lesz a faipart szolgáló fűrészáru, egynegyedéből papír- és rostfa készül, és kb. 15%-ából lesz tűzifaválaszték. Ezen erdők, amelyek ökológiai értéke csekély, az összes erdőterület mindössze 6%-át teszik ki.
Az összes többi, magasabb természetességű erdőterület döntő részén, 95%-án történik fakitermelés, viszont ezekben a választékok aránya merőben más: a fűrészáru aránya mindössze 20%, az energetikai választék viszont kb. 55%. Így az országos átlagot nézve inkább az az állítás igaz, hogy
a tűzifa az erdőgazdálkodás legfőbb eredménye, és a mellett termelődik valamennyi magasabb minőségű fűrészipari választék."
És egyébként ez koherens azzal, amit az ember az erdőn lát. Hogy vajmi kevés a bútoriparilag előkészített és kezelt fa, de halomra van repedt, gombás, meg állott.
"Nekem 2 étkező asztalom és hozzávaló 8 székem van. 1 kávéházi asztal is 2 székkel. Meg még amit nem számolok, de biztos, hogy van bükk asztalom még legalább kettő."
Most lebuktál! :) Amúgy, a szalonnát te nem szereted?
Nekem 2 étkező asztalom és hozzávaló 8 székem van. 1 kávéházi asztal is 2 székkel. Meg még amit nem számolok, de biztos, hogy van bükk asztalom még legalább kettő.
De nem csak háztartásokban.
Intézményekben, étteremben, kávéházban, cukrászdában, hotelben, a Parlamentből közvetített képeken is kiszúrtam konkrétan a fenti gyár termékeit.
Egy-két tömör fa szék táncsak van minden háztartásban. Na, az bükk.
Már bocsánat de ha úgy gondolom balgaságot beszélsz akkor hadd javítsam már ki azzal amit én tapasztalok. Főleg ha a parasztvakító magyarázatok közül pont ez az amivel az erdészet is szeret takarózni.
ez üres volt tegnap 
