Emlèkszek a rendszeredre. Csak nekem kartonplaszt most a hőcserèlőm, ès nincs fagyvèdelem. Ezèrt nekem az a "fagyvèdelem" hogy szigeteletlen az elhasznált kifújó cső , hogy egy picit visszamelegszik a kazánházba így nincs kondenzálódás. Egyèbkènt nekem a rekuperátortól az osztó-gyüjtőig van 10m cső a csőben. Nem így írtam, nem akartam halihólacit összezavarni.
Ha koaxiálisan oldanád meg , akkor még a maradékhő is előmelegítené a beszívott levegőt míg a hőcserélőbe ér . Így is csak azt az egy csövet kell beszigetelni . :-)
Rètegrend ha úgy lesz hogy gipszkarton lègrès betonfödèm ès 20cm szigetelès. Nekem ugyan ez van... Úgy csináltam, hogy a szobákból elszívó csövek a gyüjtőig, ès az osztótól a befújó csövek a lègrèsbe vannak szigeteletlen aluflex csövek. Az osztóból ès a gyüjtőből feljövő 2 db 160 aluflex csővel törtem át a födèmen innentől a gyapot felett van kb 6-6m 160 as cső ráterítve 20cm gyapot onnan lemennek a csövek a kazánházba (ez a helyisèg tèlen kb 15c° fok folyamatosan hulladèkhőtől) itt van a hőcserèlő, venti, ès vezèrlès. Leszigetelve a hőcserèlő, innen a beszívó cső szigetelve 10cm gyapot megy ki, a beszívó cső szigeteletlenül megy ki kb 2.5m, azèrt szigeteletlenül mert fagyvèdelem miatt, mert egyèb fagyvèdelmem nincs. Èn így láttam jónak... Saját magam terveztem csöveztem.
A padlásra oké, ők is 20cm-ert terveznek. De a csőrendszerre ugyan hogyan is lehetne 20cm plusz szigetelés. Főleg, hogy írtam, a gipszkarton felett lesz, de nem a padláson, szinte fűtött térben.
Valószínüleg a hőcserélő szó a gond, a szellőzésnél ezek szerint a levegő-levegő hőcserélőt nem így hívjátok. A fűtés egyenlőre egy kandalló és két klíma, és ez amiről itt írtam az csak és kizárólag a szellőztető rendszer.
Köszönöm a válaszokat!Annyira próbáltam jól leírni, de lehet nem sikerült. Ez egy 1965-ben épült családi ház szellőztető rendszere lenne. Műanyag ablakok vannak mindenhol, és ahogyan nálam itt is aktív szenes szűrő is lenne a bejövő ágon. Annak idején én a Bartos féle hőcserélőt vettem Beró Szilárd által gyártva, teljesen jó, de ide nagyon nagy. Már néztem a Recutech oldalát, jónak tűnik.
Házilag kèszült már itt kartonplasztból, lexánból, szívószálból, 11 mű csőből, cső a csőben spirócsőből. Sztem ellenáramúba gondolkozz, min 10m2 hőátadó felülettel. Ventiből szabályozhatót vegyèl(ez a leghúzósabb EC venti). A legolcsóbb 11 műcső 200db a doboz xpsből összeragasztva, 2 db bontott fűtőventi 2 db pwm szabályzó. Mű cső 20000 HUF, XPS 15000 HUF, 2 db fűtőventi 10000 HUF, 2db pwm 5000 HUF, így 17m2 hőátadó felületed van, ez 100m3/H simán elèrhető a 80% hatásfok. Èn ezt fogom elkèszíteni bátyámnak tèlen. Úgyhogy már terveim is vannak. Mielőtt bárminek neki kezdesz a ház letömítèsèt meg kell csinálni.(Ajtó, ablak, villamos vèdőcsövek, esetleges repedèsek)
Egy kb 80m2-es csaladi házhoz 4 helység, 2 fő, és kb 20fm Sonodeck csővel milyen hőcserélőt javasoltok?
Elképesztő áron vannak a jobbnak tűnő gépek... Milyen oldalakon cégeknél érdemes keresnem? Falusi házfelújítás korlátozott költség kerettel... A gépre olyan kb 300eFt lenne. Vagy innlább mint itt sokan építeni gyári hőcsrélővel?
Ma voltam egy legtechnikai boltban, vettem sonoflexet, meg idomokat...
Fonokurral elkezdtunk beszelgetni szelloztetesrol, mondtam, hogy entalpias gepet epitek...
Mondta, hogy olyanbol meg csak nehanyat adtak el, mert csak olyan veszi, akinek valami komolyabb egeszsegugyi problemaja van, mint pl asztma, mert amugy a sima G4es szuro is eleg....
Ez olyan fafödémes-kádárkockás dolognak hangzik, célszerűbb lenne szerintem nem az álmennyezetben szigetelni, hanem felette a födémre teríteni minimum 20 centi gyapotot.
Sztem a fűtött tèrbe csak a hideg bejövő csövet kell szigetelni a párakicsapódás miatt a cső falán. Vagy ha lesz hőcserèlő akkor csak a hőcserèlő után a kifújt levegőcsövet 13-15c fok körül van ahhol megindul a kondenzálódás, vagy azt a csövet amit óvni akarsz a visszamelegedèstől.
Ez talán pont ide való, mi a szellőző hőszigetelt csőveit a gipszkarton álmennyezetbe vinnénk el, ez most készül. 10 cm-es üveggyapot paplan menne bele, felette csak a 15x15cm-es gerenda, alul felül deszka, és felül még 3-5cm beton van. A rétegrend gipszkarton, párazáró fólia, 10cm üveggyapot paplan, deszka-derenda+levegő-deszka, 3-5cm beton.Ez így érhet valamit? Egyenlőre be lenne csak csövezve, minden helységbe 1-1 be és ki, nappali és két szoba.
Èn is knauf üveggyapot tekercset terítettem le 10cm est 3 rètegbe átfedve, mindenhol begyűrve a homlokzati eps laphoz. Ha van hely nem kell feldarabolni, sövènyvágó ollóval vágtam.
Áttakarással és a külső falakra is ráterítettük úgy , hogy a falon lévő EPS-re ( 10 cm ) takarjon . Így nincs hőhíd . Az eredmény magáért beszél . Első évben szigetelés nélkül 3300 m3 gáz . A mostani télen csak 1300 m3 gáz fogyott . Igaz , a tél sem volt olyan hideg , mint 3 éve . Ketten terítettük le és a manzártszobát ( falak , födék ) is befedtük , 400nm gyapot volt . Simán egy nap alatt megvolt .
Két dolog van szerintem, az egyik, hogy nálad van-e a világ összes pénze és nem számít, hogy mi mennyi, illetve hogy magadnak csinálod-e, vagy azért is fizetsz valakinek. Meg kérdés az is, hogy számlás-e a dolog, mert mondjuk van valami pályázati pénzed hozzá. Ha magadnak csinálod saját zsebből és számít a végösszeg, akkor a tekercses üveggyapot a tied, tökéletes végeredményt ad. Párezer forintot érdemes invesztálni egy jó késbe is. HA a tetőd hajlamos itt-ott beázni, vagy mondjuk be tud jutni némi porhó, akkor rendes páraáteresztőfólia nem árthat.
Igazából Toporjack -nek szeretnék írni, de közvetlenül úgy látom nem lehet.
Mik a tapasztalataid az említett rendszerrel? Bevált a méretezés? Légsebesség komfortos? Hasonló csövezéssel tervezem a saját rendszeremet is megépíteni.
Korkivagoval kivagtam egy maradek darab Bachl Pir Alu-t es a 125os spiko tokeletesen illeszkedik! Alu szalaggal korberagasztva, kivulrol szilo ragasztoval korbekenve szerintem tokeletes lesz! (Eredetileg azt a feher muanyag cuccot akartam hasznalni, de szerintem igy jobb lesz!
Csatlakoztattam a Shelly Add-On adapterhez 5 db DS18B20 homero szenzort (ezuton szeretnem udvozolni az anyukajat annak, aki ilyen kicsi nyilast hagyott a kabeleknek es ilyen kicsi csavarokat a lefogatasukhoz), azt csatlakoztattam ahhoz a Shelly Plus 2PM-hez, amivel merem a ventillatorok fogyasztasat.
Mukodik! :)
Majd figyelem, hogy melyik 4db fog hasonlo ertekeket mutatni, azok lesznek beepitve a hocserelo dobozba, az 5. meg marad kivul...
Ma 1 valakinek koszonhetoen sikerult egy testo 410i segitsegevel meregetni a ventillatoron.
Mind a bemeno, mind a kimeno oldalra ratettem 50-50cm 125-os spiko csovet. A merot a meres alatt folyamatosan mozgattam a cso kimenet elott, hogy a teljes feluletrol legyen atlagolt adat.
Minden sebessegen 2x mertem.
Meresi "sebessegek" Shelly szerint 1%, 10%, 50%, 100%.
Páratartalmakat nem tudok, kb 60m3/H a lègmennyisèg a kifújt ágon, ezt egèsz megbízhatóan meg tudtam mèrni kukászsákkal. Termèszetesen tudom, hogy a kifújt levegő több vizet tartalmaz ami jóval több energiát tárol. fel fogom vèrtezni az egèszet 4 hőmèrővel egy mèrès idejère, csak már nem lesznek nagy hidegek. Amúgy valaki megcsinálta a szívószálas hőcserèlőt amiről volt többször szó? Mert annyira belejöttem, hogy meg lehetne próbálni egy olyat összerakni.
" Sajnos mivel 3szor fordul a rekupba a bejövő így sajnos vákum van a házba. "
" De egèsz elègedett vagyok a 90%al "
A két megállapításod alapján , ha nincs konkrét légmennyiség mindkét irányból megadva , akkor sajnos a % is csak feltételezés . A páratartalmakat már ne is említsem mint további tényezőt . :-)
Nekem is bekerült a rekup a rendszerbe... Most úgy nèz ki, hogy 6m cső a csőben 251/160 ez megy a rekupig, onnan osztó-gyüjtő 6 db befújó, ès 4db elszívó ami 80as. Tegnap este kint 10C bent 23C, bejövő 21.5C venti fix 30%, most bent 22.9C kint 12C bejövő 22.2C. Sajnos a lègmennyisèget nem tudom,(gyanítom hogy nagyon kevès). Ha bekapcsolom a co2 szintre vezèrlèst akkor 22-45% közt változik a venti fordulat. Sajnos mivel 3szor fordul a rekupba a bejövő így sajnos vákum van a házba. Azt találtam ki, mivel amúigyis akarok bypass ágat, ami cső nem csak megkerülnè a rekupot meg a cső a csőben-t hanem rá lenne húzva a kazán füstcsövère, így a rekup ventije onnan szívna egy kis falsot ami meg is fűti a befújt levegőt. Így talán megszűnik a vákum ès tennèk rá egy zsalut amin tudok szűkíteni így beállítva a fals mennyisègèt, ès a nyomást a házba. Nyáron erre a bypass ágra tennèk egy plusz ventit a zsalut helyère, nyár este elkerülve a rekupot csak betolja a kinti levegőt, hűvösebb levegőt. Ezzel megszűnne a vákum, utófűtenèk tèlen, de kis szerelès kène minden tavasszal ès ősszel. Mít szóltok ehhez? Van ennek buktatója?
Koszonom a felajanlast, de a szelloztetes Shelly altal lesz vezerelve, mert a CO2 szint az csak egy tenyezo a sokbol... (lasd pl WCn is termelek bizonyos egeszsegre veszelyes gazokat, amit minnel elobb el kell szivni a lakott terbol!;)
Mindenesetre a jovoben ha ilyen jellegu szakertelemre lesz szuksegem, akkor engedelmeddel majd esetleg keresnelek!
Igen, falak/vakolat is felvesz nemi parat (nalam gipszkarton lesz), de egyik ismerosomeknel pl nemreg szakadt le a zuhany folotti vakolatresz zuhanyzas kozben... (mondjuk naluk az a szokas, hogy a padlofutestol jo meleg zuhanypadlon fekve folyatjak magukra a forrovizet relaxacio keppen...)
Nem figyelem èn se a fürdèsnèl felmegy mert ott a pára a csempèn a fürdőbe, de sztem a falak felveszik a párát ès ki is adják, nállam ez mèg jótèkony is lehet. Egyèbkènt neked kell egy co2 sensor ami egy PID szabályzóra megy aminek 0-10vdc a kimenete ès kèsz a venti fordulat szabályzás co2 szintre. Ha lesz időm szètnèzek hogy mivel lehet megoldani. Vagy ha gondolod lerajzolom neked, írok ardura egy progit ès összedugdosod magadnak...
Pillanatnyilag nem merem a parat, ugyhogy nem tudok erteket mondani.
A jovoben tervezem, hogy amikor furdes van, akkor felporgetni a szellozest es amikor visszacsokkent a paratartalom a normal szintre, akkor vissza a normal szelloztetesi ertekre.
Nyugi azóta nèzegetem a shellyt bár nekem nem èri meg, mert megèpítem magamnak, de ajánlom èn is ;)
Elkèpedtem èn is a 2000 feletti co2 ppm feletti èrtèkeken míg nem volt szellőzès. Èn fel akarom tenni majd a co2 szenzort az összegyüjtött kidobott levegőbe, ès arra fogom szabályozni a venti fordulatot, de estère nekem bevált a fix 30% venti fordulat. Az 24watt, ha 6an otthon vagyunk ez felmegy 50%ra is akkor 45watt, nekem is venni kène egy szèlsebessèg mèrőt, kíváncsiságból, hogy meg tudjam erősíteni vagy cáfolni a fejenkènti 30m3/h èrtèket. Èn páratartalmat nem használom a szabályzásra, tèlen így is kevès a páratartalom. Pl az èn tapasztalatom hogy alvásnál 6 főre mèg a 30%is sok, de ha aktívak vagyunk, szaladgálás jövès-menès mèg 50%is kell venti fordulatra. Neked mennyi a pára?
meg ne feledd... Nem minden az energia. Megmèrtem 32lègköb szobába 2 felnőtt 1 picibaba 8 óra alatt szellőző kikapcsolva 1050ppm co2 reggelre 2630ppm volt, gèpi szellőztetèssel 980ppm co2 8 óra múlva 990ppm. Na ez a nem mindegy... Szerintem minden hogy pènzkidobás a rendszer, de ezt nem tudod pènzbe megfizetni... Meg egy buli alkalmával 28an voltunk 140lègköb 1 óra alatt felnyomta 2500ppm-re. Ha ezt nèzem mèg a 80watt se sok.
Spikócső-ügyben ajánlom a legközelebbi épületgépész-üzletet, lehet jobban jársz, mint netről rendelve. Ha van kombi a családban, vagy tetőcsomagtartó, akkor olcsó lesz a szállítás is.
Erdekes lehet most is ramerni a ventire, hogy mennyit is fuj terheles nelkul, mert ugyebar mint fogyasztasnal mar kiderult, hogy a gyari adatok nem pontosak...
A fo mericskeles viszont majd csak sok ido mulva lesz esedekes, amikor elkeszul a csovezes is...
Mas:
Ha valaki tud ceget, aki jo aron arul spiko csovet es idomokat es nem arany aron szallitja a balaton eszaki partjara, az legyen szives szoljon! (36m spiko csore es nehany idomra kaptam 30+afa szallitast amit kicsit sokallok)
A kintrol jovo/meno levego 4m egyenes 125os csovon megy, a furdokbol/wcbol beszivas pontok ~3m tavolsag 125os csovon, a befujas pedig ~4m 125os sonoflex, szoval szerintem a legellenallasom eleg minimalis lesz!
Remenyeim szerint tudok majd rendes legsebessegmerot szerezni a rendszer beallitasahoz, a fogyasztast pedig Shelly-vel fogom merni.
420m3/h a 0Pa-ra adják meg... De 60m3/h mèg 200Pa-nál is tudja... Ha 100Pa vagy az alatt van a rendszered akkor ki fogsz jönni 30watt alatt... Az lesz majd az èrdekes mèrès. Èn csak a m3/h nem tudom megmèrni. De nekem 25-30w között van hogy mennyi m3/H na azt házilag nem tudtam megmèrni, próbálkoztam kukászsákkal, de nem lehet így belőni.
Tudnál írni pár adatot a hőcserélőről, méret, típus, ár?
Nekem egy ezeréves SALDA SMARTY 3.0 VER van, és ha jól néztem gyártanának bele entalpiás hőcserélőt ~250eFT körül (RFC+27-350-25). Télen csontraszárított mindent a gép
Èn is csináltam egy saját tervezèsű pwm venti drivert. Elvisz 24v 6A hűtès nèlkül. Erre fog menni az arduino jele co2 szint alapján. Sajna csak lassan haladok.
Peterch: igen gy gondoltam èrdekesebbnek hogy lègszállítással együtt...
szeretném megkérdezni , hogy most 2024 ben , milyen szellozteto markat(es tipust) ajanlanatok , illetve hogy van e valakinek tapasztalata a wolf cwl-2-400 as keszulekkel ? 140 m2 , 380 m3 (0.6 os filtracio , 228m3/h ra kellene majd egy gep) .
olvastam , hogy a wolf-ok epp hogy tulelik a garanciat , es csapagyasak lesznek a motorok
elolvasnam , a tapasztalataitokat ebben a kerdesben.
Az elszívás annyiból jobb hogy egyenletesebb lesz a betètben a lègáramlás.
az enyèmben ilyen a levegő útja èn szívom a friss levegőt is ès az elhasznált levegőt is. A friss levegő azèrt kering ennyit, hogy 3szor több időt tölt hőcserèvel, ès a hideg a hideggel, meleg a meleggel találkozik így jobb lehet a hatásfok.
Ami leirasokat lattam, ott vagy szivtak a levegot a hocserelon at (ami ha jol emlekszem a jobb megoldas), vagy fujtak keresztul (rekupex oldalan mindketto megtalalhato).
Szerintetek okoz e valami problemat, ha a frisslevegot szivom, a hasznaltat pedig fujom? (Helykihasznalas miatt jobb, kimenonel nem kell ventillatort is hoszigetelni, valamint akkor kondenzkivezetesnel tulnyomas van, szoval kifujja a vizet)
Megnèzegetheted az arduinot vagy egyèb PIC -eket. Fillèrekből ki lehet hozni... A programozást kiadhatod valakinek. Ugyan úgy van hozzá ethernet shield, kijelző meg minden egyèb. Nekem a co2 mèrő 7000 az ardu 2000 kijelző 2000 pwm szabályzóhoz az alkatrèszek 1500, ettől olcsóbb nehezen tud menni. Egy kijelzőn van/lesz a hőmèrsèkletek a fűtès keringető, bojler keringető, hűtès, szellőztetès, plusz egy másik ardu ami a vegyes tüzelèsűre aplikált aprítèkègetőt vezèrli. Lehetne szebb/jobb, mert kezdő vagyok a programozásba, most csak egy 4 soros LCD kijelző van, az lehetne èrintős, illetve ethernet shield el se foglalkoztam mèg. De még èztem jó kis cucc shelly...
Tervezem monitorozni a fogyasztast, mert passziv kozeli hazat epitek es kivancsi vagyok, hogy mennyire erem el az ertekeket, valamint, hogy mikbol all ossze a fogyasztas.
Van egy ismerosom, aki legtechnikaval foglalkozik, remelem neki van/tud szerezni megfelelo meroeszkozt, ha nem, akkor meg majd kitalalok valami megoldast...
Nekem a Shelly-ben tobbek kozott az tetszik, hogy szinte barmit rakothetsz es vezetek nelkul kommunikal. Elobb utobb szerintem homerok is mennek a legcsatornaba es azzal is lesz finomhangolas/fagyvedelem , valamint elobb utobb CO2 mero is... Flexibilis a rendszer, tudok majd vele jatszani amikor mar kesz a haz es nincs mas dolgom... :)
Majd mèrd le a fogyasztást, kíváncsi vagyok. Èn se tudtam mèg behangolni rendesen a rendszert, ès nem is akartam rekupec nèlkül... Próbálkoztam kukászsákkal szerencsètlenkedni. Egyenlőre jó így, hogy jó a co2 szint, ès a szagok is kimennek, èn nem extráztam kapcsolóval timerrel, mert szerencsètlen 20as vèdőcsőbe kène vezetèkeket berángatni, már így is teli van, mert nekem a mikro kontroller egyben a termosztátom is 6 hőmèrővel ès mindegyiket vezetèken viszem, ez vezèrli a szellőztetèst is meg mèg kútvizes hűtèst is rá akarok fűzni.
Nekem a hocserelobetet tulmeretezett, EC ventik tulmeretezettek, rovidek a csoszakaszok, relative nagy (125-os) csoben, szoval elvileg jo hatasfoku, csendes es alacsony fogyasztasu lesz a rendszer.
Nekem az alapelkepzeles szerint lesz egy alap 30-60m3/h legcserem, ami furdoszoba/WC lampa kapcsolasnal felporog egy mondjuk helyisegenkenti 60m3/h-ig (ez majd tapasztalati alapon alakul, amikor mar latjuk, hogy mennyi kell para/szag elszivashoz)
Shelly alapon fog mukodni az egesz, abbol mar most nagyjabol tudom mi kell hozza, valamint egesz hazat azzal merem/vezerlem.
Kesobbiekben barmi extrat (CO2/paratartalom) siman ra lehet programozni.
Egyetlen bokkeno, hogy programozni nem tudok... ;D
Èn is csináltam egy rekupec, de mèg nem èpítettem be. 006-B50-22 SPAL ventit vettem használtan 14000 HUF darabját egyből 2őt. A tesztek mèg hátravannak mert nem jött meg a pwm szabályzóm, ès így jelen pillanatban rekupec nèlkül szellőztetek ugyan ilyen ventillátorral, úgy hogy írtam egy programot arduinora ami 950ppm co2 szintet tart a házban. PID számolja a venti fordulatot. 21-7 óra közt pedig nem használom a pid-et, 25% fix fordulat. Így 0 ès 45% közt megy a venti. Kb 40watt a fogyasztása átlagba.
Ha egy sima bordázott hőcserélősre gondolsz minden vezérlőelektronika nélkül , akkor igen . Ha vezérléssel , akkor ott megadja a gyártó , hogy képes-e a hűtést és a fűtést is vezérelni . Nekem Daikin fan-coil van vezérléssel . Ez képes hűtést és fűtést is ellátni .
Your browser actually showed you a zero VAT rate. This must have been caused by the location of your browser outside the European Union. However, this was caused by a misconfigured system of our e-shop. If you would like to purchase goods without VAT, you would have to send me the customer's billing address with a valid EU VAT no. and I would be able to issue you invoices in REVERSE CHARGE mode
Magyarul szarul volt beallitva a webshop, igy jartam...:(
Meg utananezek/utanaszamolok, igy viszont mar nem biztos, hogy toluk rendelek... (a fel eves varakozas nem tul szimpatikus)
Ma elkezdtem megrendelni a szukseges dolgokat a Rekupex-nel. Beregisztraltam, bepakoltam a dolgokat a kosarkamba es a vegen feltunt, hogy nem stimmel a matek...
Meg a vállalkozó nem fog spórolni neked. A szomszèd velem egy odőbe èpítkezett, tőle vettem át egy csomó mindent nyomott áron, mert sokmindent berendelték vele ami ott maradt. Meg egy pèlda. Aljzat szigetelèst, aljzat betonozást 4en csináltuk, 2 villanyszerelő, egy gèpèsz, ès egy kissebbsègi segèd, helyszínen kevertük talicskáztunk. A szomszèdba vállalkozó csinálta mixer kocsi, betonpumpa, szakkèbzett brigád. Kèsőbb a burkoló sógorom volt, aki burkoló vállalkozó, az èn aljzatomra kilocsolt 5 zsák aljzatkiegyenlítőt a 150 nm-re. A szomszèdba is ő borkolt, ott kilocsolt 35 zsák aljzatkiegyenlítőt a maga 4500 HUF /zsák árba.
Apukám végzettsége nem sokat segített az építkezésen. De mivel "kétkezi" munkát csinált 40 éven át, ezért meg tudott fogni egy kalapácsot a jó végén. Pl a házban az összes falhornyot ő készítette. Meg a betonkeverő sem kérdez szkmát, így betont is kevert.
Apósom rakta a falat, vakolt, betonozott, burkolt, gipszkartonozott.
Apummal ketten segédmunka, és az egyéb "férfi dolgok otthon", pl. bútorösszerakás, szaniter szerelés, parkettázás hasonlók.
Mivel már azért 70 fölött van, sokszor csak "szellemi támogatóként" volt itt, szóban segített, én csináltam.
Van 1 000 000 képem, nem untatnám ezzel a fórumot.
Meg lehet csinálni, nem lesz rosszabb, mint a szakmunka. Egy dolog más, sokkal tovább tart. Ez az én véleményem. Mert rutin 10 youtube videó után sem lesz a kezdeben, és ha jól akarod csinálni 10* jobban figyelsz és így 10* annyi ideig is tart. Saját időm nem számoltam soha, akkor az építkezés volt a hobbim
ez kb annyira igaz mint hogy te mindenhez értesz, mindenkit megértesz, és szerény vagy
egyébként csak próbáltam neked rávilágítani arra hogy mindig az ellenkezőjét erőlteted amit más leír és megindokol, nem csalódtam benned, semmit nem fogtál ebből, a reakciód téged minősít
akkor szólj a másik énednek hogy ne irkáljon nagy arccal ilyeneket:
"De aki saját magának èpít nem számolja a saját idejèt."
egy példa mondat:
"Ezért a munkáért ez a villanyszerelő (kőműves, szobafestő, stb) ezer forintos óradíjat kér? Inkább előbb megtanulom hogyan kell csinálni és utána megcsinálom magamnak ingyen."
Sokan így építkeznek és még büszkék is rá, hogy szinte minden ingyenbe' vót (és az egész még harminc évig se tartott :)
még egy példa mondat:
"A munkahelyemen óránként öt ezer forintot keresek. Hülye leszek egész héten a házam építésen bénázni amatőr kőművesként, ha egy gyakorlott kőműves elvállalja ugyanazt a munkát négy ezer forintos óradíjért, ráadásul három nap alatt végez."
A fenti két mondat együttes értelme: akik maguknak építenek, azok közül nagyon sokan hülyén csinálják, ráadásul még büszkék is erre :)
Ez két szakma, de egyházépítésnél lényegesen több szakmát kell művelni...még akkor is a bizonyos szakmák átjárhatóak.
Anno én is saját kezűleg építkeztem.
100 nm-es cs házból kettő lakás ,leválasztás,hozzáépítéssel 165 nm.
Gyakorlatilag az anyag beszerzőmunka,a kubikus munka és a szervezőmunka /koordinálás volt a főtevékenység.Majd a vége felé a festőmázoló és a szerelvényezés. később a terület rendezés,sitt kezelés és elszállítás.
Tevékenykedtek mesterek is bőven,villanyszerelés,burkolás vízszerelés stb.
Aztán voltak az un. meztelen fenekű mesterek....minimális szerszámmal, segédmunkás nélkül.
Az ilyen sajáterős házépítési munkákból teljesen ki kell hagyni minden vállalkozót. A pénzre hajtó vállalkozók célja: a kialkudott pénzért minél kevesebb (minél szarabb) munkát végezni. Amikor én arról beszéltem, hogy saját munkahelyemen keresem meg a kőműves/villanyszerelő óradíját az a szerelő NEM egy pofátlan vállalkozó, hanem haver/rokon, aki munkaidőben talán egy vállalkozó rutinos alkalmazottja. És tudja, hogyha szar munkát végez, akkor nekiállhat elölről újra. Sőt, az a legjobb, ha ingyen vállalta és csak én erőltetem rá a pénzt este, hogy holnap is jöjjön morgás nélkül.
De nem is lesz rá szükséged soha többé az életben, tehát a tudás megszerzésére fordított miden perc a drága életedből elpazarolt idő volt. Nekem sok ezer órámba került, mire rájöttem, hogy nem pénzért tanulunk, hanem azért, hogy azzal a tudással később ingyenes szívességeket tehessünk másoknak.
Ilyet én is tudok, sráckoromban dolgoztam bádogosként, sírhatnékom volt jó hírű ács-tetőfedő-cégek munkája látván, és persze szoptunk eleget. Elnézve videókat, ma sem jobb a helyzet.
Sokszor minősègibb munka kerül be ha az ember maga teszi bele... Èn el is hiszem, minősègi munkát vègeztetek. Èn felújítottam, födèmcsere, falazás vakolás áthidaló csere, betonozás, szigetelès, mindent èn csináltam. Tető csere, külső nyílászárók beszerelèse. Èn diákkènt 5 èvig dolgoztam nyárimunkát egy jó hírű kőműves kivitelezőnèl, ès el se hinnè sok mindenki, hogy mi kókányolás ment ott. Na èn akkor dötöttem el, hogy amit èn is meg tudok csinálni azt meg is csinálom.
Apósommal és édesapámmal 2017 és 2022 között hétvégente felépítettünk egy házat. Após kőműves mester, apám lakatos, én meg informatikus (nem pék) vagyok. Néha jöttek barátok is. E-naplót végig vezettük. Házat anyósom tervezte. Hobbynak túlzás, de annyi spóroltunk ezzel, hogy "márkás" hőszivattyú, márkás nyílászárókat sikerült így beépíteni, és sok anyag vásárlásánál nem az ár döntött, hanem a minőség. Ha nem így építjük, a pénzünk valahol a födém/tető környékén elfogyott volna. A villanyhoz nekem nincs "papírom", egy barátom felügyelte a dolgot. A tetőt egy Bramac rendszermester ismerős készítette, gépészetet az egyik szomszéd. A többi dolgot mi csináltuk (falazás, vakolás, födém, gipszkartonozás, burkolatok, gépészeti segídmunka, betonozást, szigetelés, stb.)
Hőszivattyú egy hideg téli hónapban 500kWh-t fogyaszt melegvízzel, mostani télen 400kWh körül volt a max. 115m². 2 éve lakunk benne.
Minden téglát megfogtam, mindenhova annyi vas került, amennyi a nagykönyvben meg van írva. Rendes alapja van a háznak, a fal ahol kell derékszög, ahol kell párhuzamos, függőleges.
Ha valaki mutat egy hasonló korú "eladásra készült" házat ilyen minőségben, annak kalapot emelek. De gázszámlát sem látott itt senki, ilyen házat sem fog.
Mikro kontroller programozás hobby ès önfejlesztès. A megszerzett tudást már el nem veszik... Úgyhogy èn is büszke vagyok hogy sokmindent megcsináltam magamnak. Az èn fűtèsem ingyenes, automata, a bekerülèse nekem 100000 HUF. Megnèzem ki csinálja utánnam.
Kivétel ha hobby-nak fogod fel, vagy bizalmi ügynek, mivel a kivitelezők túlnyomó többsége borzasztó rossz minőségben végzi a munkáját. Amennyiben meg emiatt kell utánanézned, hogy pontosan hogyan is kell a szakinak megcsinálnia, hogy ne tudjon átverni, és mindezért még szabadságot is veszel ki a munkahelyeden, hogy felügyeld a munkáját, akkor miért is nem saját magad készíted el?
"De aki saját magának èpít nem számolja a saját idejèt."
egy példa mondat:
"Ezért a munkáért ez a villanyszerelő (kőműves, szobafestő, stb) ezer forintos óradíjat kér? Inkább előbb megtanulom hogyan kell csinálni és utána megcsinálom magamnak ingyen."
Sokan így építkeznek és még büszkék is rá, hogy szinte minden ingyenbe' vót (és az egész még harminc évig se tartott :)
még egy példa mondat:
"A munkahelyemen óránként öt ezer forintot keresek. Hülye leszek egész héten a házam építésen bénázni amatőr kőművesként, ha egy gyakorlott kőműves elvállalja ugyanazt a munkát négy ezer forintos óradíjért, ráadásul három nap alatt végez."
A fenti két mondat együttes értelme: akik maguknak építenek, azok közül nagyon sokan hülyén csinálják, ráadásul még büszkék is erre :)
"De aki saját magának èpít nem számolja a saját idejèt."
Létezik annyira olcsó óradíj, amikor még ő is félreáll és átengedi a munkát a másik embernek (pláne, ha az aktuális feladatban szakember az illető). Erről az óradíj-határról van most szó.
Mindenki, aki elfogadja egy vállalkozó árajánlatát (TV szerelő, mosógépszerelő, szobafestő, stb), az tulajdonképen a saját szabadidejét forintosítja: inkább kifizetem a vállalkozónak ezt az összeget, mert magamnak is megtudnám csinálni ezt a munkát INGYEN, de előtte pl 100 (1000) órán át tanulnom, gyakorolnom kellene és az én időm többet ér (drágább) ennél magam számára, ezért inkább kifizetem más munkáját.
Gondolom első olvasásra nem vagy képes felfogni a fenti mondatot, olvasd el többször, hátha sikerül megérteni egyszer :)
nem létezik olyan mondat amiből ez a troll barom önjelölt messiás ne hozná ki hogy ő milyen okos-különleges-ügyes vagy a másik(esetleg a mindenki) hülye,buta, és ezt ő segítségnek gondolja
"Ennèl olcsóbb ha veszel egy dht22 páraszenzort, egy arduino clónt vagy pic-et, ès egy relèmodult. Az egyèsz 5000huf."
Én a szabadidőmet 5000 forintos óradíjjal számolom el magamnak. Tehát ami pl három órát rabol el az életemből, az 15 ezer forint mínusszal indul már akkor is, ha az anyag/alkatrész nem került egy fillérbe sem.
Ha komplett rendszert vásárolsz, akkor nem döntheted el, hogy milyen legyen a cső meg a ventilátor, meg a hőcserélő stb. csak fizethetsz és megpróbálod összedugni a leírás szerint (ha egyáltalán kapsz hozzá részletes leírást).
-5 fokos kinti levegőnek annyira alacsony a víztartalma, hogyha azt beviszed egy lakásba és felmelegszik szobahőmérsékletre, abból rettentő száraz (10-20%-os relatív páratartalmú) levegő lesz.
Akinél -5 fok idején is magas a pára, annál NAGYON rossz (kb nulla) a szellőzés.
"-5 foknál nem megy 40 százalèk felè a páratartalom, tehát ne szellőztessek ha hideg van?"
Nem figyeltél: a 40 százalék csak rám vonatkozott. Van, aki simán bírja a 25-30%-ot is.
A páratartalomnak semmi köze a széndioxid tatalomhoz,
aki a párából akar széndioxid szintet saccolni, az fizikából csúnyán le van maradva.
A szellőztetés célja az 1000 ppm alatti co2 szint. Amíg ez nincs meg, addig szellőztess. De a co2 szintet olyan műszerrel mérd, ami VALÓBAN képes co2-t mérni, mert a piacon hemzsegnek a csaló gyártók csaló termékei.
szerintetek mennyire fontos, hogy a szellőztető rendszer és elemei méretezve / számolva legyenek szaki által?"
Nagyon fontos, hogy számolva mèretezve legyen. Ha ráfordítod a megfelelő időt akkor nem feltètlen muszály, hogy szaki által. Ez csak az èn vèlemènyem, de azt is megcsinálhatod hogy megtervezteted, ès te magad, vagy a vállalkozód csinálja meg.
szerintetek mennyire fontos, hogy a szellőztető rendszer és elemei méretezve / számolva legyenek szaki által?
A épülő házunkba szeretnénk központi hővisszanyerős szellőztetést és a kivitelező azt mondta, hogy nem probléma, vegyük meg és beépíti.
Gondolom jobb lenne ha nem ad-hoc módon menne a dolog, hanem egy kis mérnöki előkészítés megelőzné :D
Vagy felesleges terveztetni, elég ha odafigyelek néhány fontosabb dologra?
Pl.
- minimális cső átmérő >= 85 - 100 mm ?
- csövezés lehetőleg egyenes legyen (lehető legkevesebb irányváltással)
- megfelelő teljesítményű legyen a gép
- nyáron a hőcserélőt ki lehessen iktatni (bypass)
- más nem jut eszembe :D
Nem lesz nagy ház egyébként, földszintes, 86 nm nettó, szóval nem lesznek őrült nagy távok, vagy sok sok helyiség (3 szoba, konyha nappali egyben, fürdő).
A fűtés módja az a levegő páratartalmával nem függ össze , amennyiben zárt rendszer ( külsö levegő bejutása - égéstermék kijutása a házból , kondenzációs gázkazán) , vagy a hőtermelő például a pincében van ( vegyestüzelésű pufferral ).
Szerintem neked kell eldönteni , hogy a páratartalom , vagy a CO2 szint a fontosabb . Elek abban téved , hogy idézem : " de ha a pára lecsökken 40% alá, akkor leáll a ventilátor és megvárja, hogy kicsit helyreálljon a páratartalom. Természetesen ettől az átlagos co2 kicsivel rosszabb lesz az ideálisnál, "
Nálam a fűtésszezon 95%-ban letiltaná a szellőztetést . :-(
Ezért inkább hagyom a szárazabb levegőt , de legyen frissből elég . :-) Jelenleg van nálam 39% relatív páratartalom , pedig mint írtam , csak szakaszos a szellőztetés , habár ma nagyon kellemes a levegő odakint , ezért simán ablaknyitással szellőztetek . :-)
Ennèl olcsóbb ha veszel egy dht22 páraszenzort, egy arduino clónt vagy pic-et, ès egy relèmodult. Az egyèsz 5000huf. Csak programozni se kell mert van kèsz pèldaprohram.
Ezzel èn is vitatkoznèk. Nekem nem volt szellőztetès idèn tèlen ès -5 foknál nem megy 40 százalèk felè a páratartalom, tehát ne szellőztessek ha hideg van?
"melyik a fontosabb érték amit figyelembe kell venni és hogyan oldanád meg !"
Minden ember másképp érzékeny, tehát mindenkinek máshol van az a határ, aminél már nem zavaró számára a túl száraz levegő. Nekem egy télen az tűnt fel, hogy két másodpercenként kell pislognom, mire ránéztem a páramérőre és majdnem 20% volt a párataratalom a szobában.
Néhány nap kísérletezés után rájöttem, hogy nálam kb 40% az az érték, amikor egész nap bírom panasz nélkül, azóta ez alá nem engedem.
Egy vezérléstechnikailag egyszerű+olcsó megoldás:
- veszel egy pára-termosztátot (higrosztát), olyat, amiben váltó érintkező van
- beállítod pl 40%-ra
- sorba kötöd a szellőztető ventilátorral úgy, hogy a higrosztát ne egngedje műödni a ventilátort, amíg a pára 40% alat van.
Ezután a szellőztetés teszi a szokott dolgát (közben folyamatosan szárítja a levegőt), de ha a pára lecsökken 40% alá, akkor leáll a ventilátor és megvárja, hogy kicsit helyreálljon a páratartalom. Természetesen ettől az átlagos co2 kicsivel rosszabb lesz az ideálisnál, de valószínűleg nincs ok pánikra, amíg el nem éri a "rövid idő alatt is veszélyes" töménységet (10.000+ ppm), mivel ezek a pára-emelési szellőzési szünetek csupán néhány percesek lesznek (függ a páratermeléstől a lakásban és a higrosztát hiszterézisétől).
"szted jó ez a co2 szintre szabályzás vagy jobb a fix 30m3/h szemèlyenkènt? "
Az lenne az ideális co2 alapú szellőztetés szabályozás, ha helyiségenként történne, tehát ha pl egy szobában ketten tartózkodnak, akkor oda automatikusan kétszer annyi szellőző levegő menne. Ehhez azonban minden szoba szellőzőlevegő kiáramlási pontjához egy-egy külön co2 érékelő kellene (és szobánként külön befújó ventilátor), ami iszonyú drága játék, hiszen már lakásonként egyetlen co2 érzékelő (és a hozzá való automatizmus) is elég sokba kerül.
Tehát aki nem milliárdos, az szerintem elégedjen meg a fejenként fix 30 m3/óra légmennyiséggel, vagy a lakásonként egy ponton (szellőzőlevegő kiáramlás pontján) mért 1000 ppm-mel.
"Ebből semmit nem èrtettem 😁. De örülök, hogy kiegyenlítődik magától."
NE akard azt kiolvasni belőle mindenáron, hogy akárhogyan elcseszheted a rendszert, a co2 mindenképpen egyenletesen fog eloszlani a lakásban!!! A co2 nem fog a kedvedért szembe áramlani pl az ajtó alatt szembe süvítő levegővel.
Az iram hogy kisebb tervezési figyelmetlenség esetén egy kicsit segít a parciális eloszlás.
"Üresbe maxon mèrtem 24V 5A, most rekuperátor nèlkül 2,8A,"
Tapasztalat: aki nem követi el a szokásos amatőr hibákat (túl vékony légcsövezés, éles iránytörések, fojtós anemosztátok, stb) és a tervezésnél ügyel a csőrendszer fojtásának alacsony szinten tartására (tehát hogy kevés pascal légnyomás is elég legyen a levegő mozgatásához), azok profi EC vagy BLDC motoros ventilátorokkal le tudnak menni akár 30 watt alá is (két ventilátor együttes fogyasztása). Van, aki megússza 20 wattból.
Sajnos sokan ragaszkodnak a szívószál vékonyságú csövezéshez (⌀7-9 cm), és a légáramlat lefojtós anemosztátokhoz, hogy nekik végül hány watt energiafogysztásra lett szükségük, arról nincs hír.
"700ppm-1150ppm közt van"
A 700-as fordulatszám környékén (alatt) a legtöbb ventilátort már nem is hallod, csak látod :) Ha sikerül a légcsövezés fojtását a 700-as fordulathoz tartozó ventilátor-légnyomáshoz illeszteni, akkor profi munkát végeztél szerintem.
Sajnos sokan úgy élik le az életüket, hogy minden fűtési szezon alatt végig 3000-5000 ppm a co2 szint a lakásukban. (ahol télen mindig magas a páratartalom, ott lehet gyanakodni)
Tehát szerintem nem kell pánikba esni, ha a co2 szint KICSIVEL 1000 ppm fölé szalad naponta pár percre (akár több órára).
A túl száraz lakáslevegő elleni védekezés egyik (nem ajánlott) módja a szellőztetés tudatos lerontása, mivel a mesterséges párásítás elég drága dolog. Tehát akinél a párásítás költsége is zavaró anyagi teher, annál ventilátor fordulatszámát ne csak a co2 érzékelő, de a pára érzékelő is szabályozza.
Ebből semmit nem èrtettem 😁. De örülök, hogy kiegyenlítődik magától. Az esti időszak miatt nem tartottam jónak a co2 szintre vezèrlèsnek (mert a co2 szenzor a nappaliba van) de így még tudtál nyugtatni, hogy jó ez így... Programba sikerült simítanom a co2 szinten, valami hardveres megoldás kène mèg, mert nagyon èrzèkeny. Ha ennyire kèpbe vagy, szted jó ez a co2 szintre szabályzás vagy jobb a fix 30m3/h szemèlyenkènt?
A szellőztető az egèszsèg miatt èpül. A gyári rekuperátor 300e Huf megtèrülèsèbe nem hiszek az enyèmmel szembe ami 14e HUF a venti (bontott) a többi hulladèkból van. Vagy más házi kivetelèzesek cső a csőben vagy házi ellenirányú rekuperátorok amiket itt láttam.
a venti egyik oldala a befújás, másik oldala kifújás, ezèrt a hulladèkhő egyik oldala haszon, másik oldal vesztesèg. A hatèkonyságot beèpülès után mèrek. Egy èjszaka monitorozni fogom a hőfokokat.
"gondolkodtam èn is, de bízok benne hogy 3db elszívás van, ès 5 befújás magától is megoldja a dolgot,"
Ha a lakás egyik pontján túl jó a szellőztetés, ezért ott nagyon alacsonyra esik a széndioxid szint, akkor a gázok parciális törvénye segít neked és a lakás többi helyiségéből elindul arrafelé a co2 (nem a levegő, hanem CSAK a co2). Tehát szerintem nem kell pánikba esni, ha a lakás átszellőztetése nem sikerült tökéletesen egyenletesre.
Azért először azt kellene tudni , hogy milyen lesz a rekuperátor hővisszanyrése %-ban . Valamint a ventilátor hulladékhője ne a már távozó elhasznált levegő kidobási pontján legyen , hanem a friss levegő befújási pontján , mert ugye az egyik esetben rontja a hatásfokot , míg a másik esetben javítja . Valamint nem csak energiaspórolás céljából építed , hanem az egészségetek megóvása céljából is . Ezen is el kell gondolkodni .
Ha visszaolvasol lentebb , ott volt egy számítás miszerint az 1 főre eső energiaveszteség a fűtésszezonban ha jól emlékszem .
30 x 18 x 4800 x 0,000335 = 868,32 kWh Ha már 60% a nyereség , az mennyi is ?
A tèglákhoz akkor már kell venti. (Ami energia) Úgyhogy mostmár így marad. Azèrt maradtam a low cost kivitelezèsben mert nem èr annyit egy rekuperátor, soha nem hozza vissza az árát szerintem.
Ha azt veszem hogy a co2 szint elfogatható, tehát valószínű megvan az elegendő friss levegő ès most kb 70w, remènyeim szerint a pontos szabályzással leviszem 50w-ra. A rekuperátor nem tudom mennyire emeli, sztem 100w ra biztos nem... Hètvègèn megcsinálom a vízszigetelèst, èlek lekerekítèsèt ès mèrek a rekuperátoron.
Üresbe maxon mèrtem 24V 5A, most rekuperátor nèlkül 2,8A, pwm csökkentve, úgy hogy a co2 szint 700ppm-1150ppm közt van attól függően, hogy mennyien vagyunk, ès mennyire vagyunk aktívak, de gyanítom hogyha felteszem a co2 szenzort az elszívott levegőbe, ès megírom a programot, hogy a venti fordulatot PID-el számolom úgy átlagba elmenne 2A, de kíváncsiságból lemèrem a légmennyisèget kíváncsiságból. Azèrt is lenne jobb a co2 èrzèkelő az elszívott tèrben mert most a nappaliba nagyon ugrál az èrtèk, úgy pedig egy átlag lenne, ès szerintem kisimulna. De igazad van a rekuperátort lemèrem mennyire fogja a ventit egyenlőre csak a műhely asztalon.
Folytáson gondolkodtam èn is, de bízok benne hogy 3db elszívás van, ès 5 befújás magától is megoldja a dolgot, a kukászsákos verzióval lemèrem, nem szereltem mèg fel a rekuperátort.
"méretre vágva megvolt 4 darab HS500 méretű fatábla"
A mindössze 2-2,5 centi vastag ragasztott fenyő tábla nagy hangerőnél túlságosan berezeg, ami rezgés erősen rontotta volna a 200 wattos 40 centis PA hangszórók hangját. Én 25 mm vastag pozdorja lapokkal dolgoztam és még azok is merevítve voltak vastag fa merevítőkkel, hogy ne essen szét a rezgéstől (vagy egy leejtéstől). Az egészre volt kb 4-5 napom, mert egy szombati bulira kellett a havernak.
Csinálj ha tudsz haveri könyörgésre jó hangú hangfalakat a pozdorjánál olcsóbb anyagból, (beton/tégla nem lehet, mert folyton emelgetve. mozgatva lesz).
Első nagy hangfalaimat főleg pozdorjából készítettem és jó minőségű festékkel kentem le, több rétegben is, hogy gyárinak látsszon :) Egyetlen öt perces zápor elég volt ahhoz, hogy néhány nap múlva elkezdjenek szétmállani apró törmelékké (a zápor munkáját én fejeztem be, nagykalapáccsal). Azóta a pozdorja szót hallani sem akarom, bármiről is van szó.
mielőtt még túl sok energiát belefeccölsz, mérnék egy kalorikus hatásfokot, illetve meg kellene mérni a ventilátor teljesítmény igényét is a kívánt légáram eléréséhez. És persze utána számolni egy éves költséget. Akkor menj tovább, ha a kapott adatok elfogadhatók számodra.
Ha ennyire low costos megoldásban gondolkodsz, tudnám ajánlani a fluctuventet másoló szellőztetőt, jó a hatásfoka és nem drága kiépíteni.
"Szèpsèghibája a dolognak hogy a dupla ventinek az egyik oldala kintről szív, másik oldala bentről szív"
Ne sajnáld, a levegő SOKKAL egyenletsebben oszlk el a keresztmetszetben (pl a hőcserélőben) ha nem befújva, hanem elszívva van.
Van, aki nem szívja, hanem befújja a levegőt valahova (pl hőcserélőbbe), ezzel pl azt éri el, hogy a levegő 90 százaléka a hsőcserélőnek csupán 10-20 százalékával érintkezik, tehát a hőcserélő 80 százaléka valójában nem csinál hőcserét. Hasonló eset (áramlat-aszimmetria) előfordulhat légáramlatban éles töréseknél is, pl a hőcserélődben a visszafordulóknál.
"így a tiszta levegő oldalnak nagyobb az ellenállása, így vákumot fog a lakásba generálni"
Léteznek csőbe építhető kézi fojtó szelepek. Igaz, hogy a villanyszámlát is növelik (venti motor terhelés), de akinek így is alacsony az energia fogyasztása, attól a kevés plusz költségtől nem érdemes pánikba esni.
Kézi helyett lehet motoros is a fojtó szelep: egy érzékeny nyomáskülönbség szenzor (vagy két légnyomás szenzor) figyelheti a lakás és a külvilág közötti nyomáskülönbséget.
A légáramlatban minden éles irányváltás csúnyán növeli a rendszer fojtását (pascal-ok)
Minél nagyobb a fojtás, annál nagyobb a ventilátor(ok) nyomás-szükséglete (pascal-ok) és energiaigénye (villanyszámla).
Szerencsére a dc motoros ventilátorok kevés energiát esznek.
és szerencsére radiális lapátú ventilátorok alig érzékenyek a nyomásra.
Tehát a busz fűtő ventilátor jó ötlet volt,
a levegőt viszont három helyett csak egyszer vinném át a hőcserélőn. A hárommal nem nyersz sem plusz hőátadó felületet, sem időt (menyi időt tölthet a levegő hőcserével).
A négyzet alakú hőcserélő is okos ötlet, tized annyi idő alatt elkészül, mint egy agyonbonyolított ellenáramú hőcserélő.
A kartonplaszttal annyi gond lehet, hogy a túl kicsi lyukaiban megszorulhatnak a kimenő levegő ágban kicsapoódott vízpára vízcseppjei.
"hogy kell megmèrni házilag hogy mennyi levegő megy be?"
pl
Szegény ember vesz egy nagyon könnyű (nagyon vékony) és jó nagy szemetes zsákot, rászorítja a befújási pontra, miközben a zasszony megméri stopperrel, hogy az áramló levegő hány másodperc alatt fújta fel a zsákot. Ha már tudjuk, hogy hány másodperc alatt hány liter levegő került a szemetesszákba, abból könnyen kiszámolható, hogy egy óra alatt hány ezer liter (hány köbméter/óra) levegő áramlik ott.
A légáramlás mérő műszerekkel vigyázni kell, mert a nem-profi felhasználók hajlamosak a nyílás azon pontjához tartani, ahol leggyorsabban áramlik a levegő, tehát nem mérik meg a nyílás azon 50-80 százalékát, ahol a leggyorsabbhoz képet lassabban áramlik a levegő. Így születhetnek csúnyán téves mérési eredmények.
Néhány napig nem néztem be ebbe a fórumba, mondván, hogy itt már nem történik semmi. És hirtelen lett egy rakás hozzászólás. Most aztán lehet kapkodni, de ma nincs sok időm, ezért csak tőmondataim lesznek részletes elmagyarázások nélkül. Ha esetleg valami érthetetlen, lehet (sőt kötelező :) nyugodtan rákérdezni. Már aki képes nyugodtan rákérdezni valamire.
igen, köszi. Valahonnan majd szerzek vagy bèrlek 1et míg beállítom a rendszert, eddig csak èrzèsre álllítgattam be őket, utánna meg nèztem a co2 szintet ès egyre csökkentettem a venti fordulatot. Amikor 2en vagyunk akkor lemegy 750ppm-re, ha mind a 6an nyugiba 1000ppm, ha megy a szaladgálás akkor felmegy 1150ppm-ig. Ha meg lekapcsoltam a szellőztetèst felment 2500ppm-ig is. Persze ezek az èrtèk erősen ugrálnak, de nagyából ennyi most.
Ha megvan az anemosztát átmérője , akkor ugye kitudod számolni a kör területét ? Azt szorzod az anemométeren olvasható sebességgel m/sec. Így megtudod , hogy mennyi levegő jut át rajta másodpercenként .
150mm-es anemosztát esetében és mondjuk 1 m/sec. légsebességnél . 176,625 cm2 az anemosztát területe ezt szorzod 100 cm = 17662,5 cm3 /sec. ami érthető nyelven , le egyszerűsítve másodpercenként 0,0176625m3 levegő jut át az anemosztáton . Óránként ez 0,0176625 m3 x 3600 sec. = 63,585 m3/ óra .
Az éjszakai időszakban csak a hálószoba(-ák ) lennének ellátva friss levegővel ( például az itt sokszor leírt 30m3 óránként és személyenként mint kiindulási alap ) , nappal meg az a rész , ahol nappal tartózkodtok . Ha már üzemel , akkor Te már finomhangolással megtalálod a nektek optimális légcserét . :-)
Mèg ennek a tèmának neki megyek. Le lehet burkolni lemezzel, vagy lekenni valamivel... Eddig annyit csináltam amikor csináltam, hogy az alsó pozdorját fóliával vèdem, ès amerre lejt ott ragadztószalaggal az oldalát is vèdem. Működès közbe szerintem csak az abszorberen csapódik ki a kondenz. Az oldalfalnál szerintem csak a benti páratartalom lesz ami 50 százalèknál nem szokott több lenni.
nem tudom, nincs javaslatom (nem az én szakmám, hülyeséget meg nem akarok hirtelen kitalálni).
de eddig csak fémlemezből (és házilagosan XPS-ből) láttam rekupot. plusz mindegyiknél lejtésben volt a cseppvíz iránya. (az én szememet már nyers XPS is zavarta, mert igazi légtechnikában még nem láttam azt sem.. csak bevonattal)
Azért a nappali -éjszakai váltás gondolom érezhetően csökkentené a feleslegesen kidobott hőenergia mennyiségét és lényegesen optimálisabban végezné a szellőztetést a CO2 figyelembevételével .
mi történik a kicsapódó párával? víz/nedvesség megeszi a pozdorját.. és gomba/penésztelep is kialakulhat rajta.
már kész, de ha ilyen 3fordulósat csinálnék, akkor nem négyzet, hanem téglalap alakúra szabtam volna a hőcserélőt, h közel azonos legyen a km. a két irányba
Időzítővel megoldani a váltást nappal - éjjel szellőztetésmód között , vagy túllihegve a dolgot , mozgásérzékelők segítségével a nappali mozgás szerint . Elszívás stabil helyeken , de a befújás csak oda , ahol van mozgás , jelenlét hosszabb ideje ( tehát késleltetéssel , mert ha átmész egy helyiségen , az rögtön ne aktiválja annak a helyiségnek a szellőztetését , anemosztátjának a nyitását ) .
Igazad van lehet nem is a nappaliba kellene mèrni a co2 hanem a kidobott levegőbe, ez eszembe se jutott. Az igazán jó tènyleg úgy lenne, ha szobánkènt mèrnèk ès valami motoros zsalut mozgatnak szobánkènt. (Ennyire nem fogom túlbonyolítani) De a co2 èrzèkelőt beteszem a kidobott levegő gyüjtőjèbe, az egy átlag èrtèk.
Viszont , ha azon aggódsz , hogy nappal a nappaliban méred , de este meg ugye a hálóban vagytok , akkor esetleg a CO2 magasabb lesz ott , akkor a CO2 mérését át kellene helyezned a rekuperátor elé . Az anemosztátok elektromos zárása -nyitása lenne a megoldás . Csak ott szellőztetsz , ahol mozgás van napközben , éjjel pedig konkrétan csak a hálószobát szellőzteted . Így feleslegesen kidobott hőenergiát takarítasz meg és jóval pontosabban tudod a CO2 szintje szerint vezérelni a kívánt légmennyiség cseréjét .
Mèg nem. De ez a terv. Most fixen pörög a ventillátor kb 50 százalèkon. Este 6an vagyunk, dèlelőtt 2en, a házba. Lehet hibás a fordulat változás elgondolás, saját kútfőből találtam ezt ki. Tökèletes se lesz soha mert a co2 szenzor a ház közepèn van a nappaliba, este viszont alszunk a szobába behajtott ajtóval. Programozással nincs gond olyan lesz amilyet akarok.
Hogy lehet mèrni, beállítani egy ilyen rendszert? Most jelenleg rekuperátor nèlkül van, ugyan ilyen ventivel, egy mikro kontroller mèri a co2 szintet, ès egy pwm szabályzóal kèzzel állítom be a venti fordulatot. Tervem mèg az, hogy a mikro kontroller 1000ppm-re számol egy venti fordulatot, ès gyorsítja vagy lassítja a fordulatot.
A második kèpemen bal felül jön be a tiszta levegő, ès jobb alul megy ki. Szèpsèghibája a dolognak hogy a dupla ventinek az egyik oldala kintről szív, másik oldala bentről szív, egy tengelyen, így a tiszta levegő oldalnak nagyobb az ellenállása, így vákumot fog a lakásba generálni.
Kèszítettem egy rekuperátort, oszóval együtt. Kartonplaszt az abszorber, a ventillátor dupla venti 24vdc 1060m3/H bontott busz fűtőventilátor, a többi minden hulladèkból kèszült. Így az egèsz 20000 Huf. A tiszta levegő 3szor fordul az abszorberen, a koszos levegő 1szer. Lesz benne mèg szűrő, a lehető legnagyobb felülettel.
"a fokozat nélküli fordulatszám szabályozás (lassítás) közben létrejövő további száz görbét hozzá kell képzelni."
Ehhez magyarázatul csináltam egy képet. A fekete görbe az eredeti nyomás-légszálítás jellemzőket mutatja teljes fordulatszámon, a kék görbékkel jelöltem azt, hogy kb mi változik akkor, amikor csökkentjük a ventilátor fordulatszámát. Tehát ha a ventilátorunk képességeiben van elég sok (nyomás+m3/h) tartalék, akkor a fordulatszám csökkentésével számunkra optimális karakterisztikájú ventilátort varázsolhatunk belőle. Persze túlságosan ne lassítsuk le, mert a motor hűtésére valamennyi légáramlásnak muszáj lennie.
Sajnos mindegyik ventilátorhoz csak két sebesség-görbe van megrajzolva, a fokozat nélküli fordulatszám szabályozás (lassítás) közben létrejövő további száz görbét hozzá kell képzelni.
A "TT Un" ventit a saját tekerőjével NULLÁRA le lehet lassítani, tehát teljesen leáll a forgása.
Persze nincs szívem így hagyni, mer félek hogy így pár másodperc alatt alatt leég (ha nem okos inverter van benne), ezért azonnal vissza szoktam gyorsítani a megfelelő légáramig, ezzel egyidőben a motor léghűtése is megoldódik.
"5 W-on pötyögő axiális venti elnyomja a hangját"
Egy venti zajossága nem a wattól függ, lehet akár ezer watos ventilátor is nagyon csendes, ha nagyon lassaan forog.
Itt egy méréssorozat hasonló ventilátorokkal, ezen jól látható, hogy zajosság szempontjából annyira a fordulatszámon van a lényeg, hogy még a ventilátor gyártója se nagyon számít:
Arra nem hoztál példát: "~...lassítsuk le 6-800 fordulatra a radiális ventit, hogy már hangja se legyen.."
Gondolom a lenti Vents venti ezt nem tudja. Mi is hívószó ennél a TTun ventinél (zaj/nyomásgörbe/teljesítmény viszonylatban) ahogy látom ez egy sima AC ventilátor.
Ami teljesen megfelelő lenne az a K160 EC, de 140e pénz és kettő kell..
"Ha csak azért erőlteted a zajcsökkentő csövezést, hogy ezért cserében olcsó (=zajos+gyenge) ventilátorokat alkalmazhass, azt nyugodtan bevallhatnád, a költség optimalizálás nem szégyen (sőt dicséretes dolog)."
Azt hittem ez egyértelmű. Bár az, hogy gyenge lenne, vitatom. Saját rendszeremet 50 W-os összesített fogyasztásnál kb 200-250m3/h-t teljesített. Hol a gond?
A padláson van a légcsatornás beltéri, ami 50Pa fojtás mellett tol kb 1200m3/h-t és az 5 W-on pötyögő axiális venti elnyomja a hangját. Ami amúgy nem is nagyon van neki úgy általában. Amikor először elindult, azt hittem hogy nem megy. Mint amikor ráindítasz egy modern benzines motorra
A vasveszteség szükségtelen hőt termel, ami meglepően sok forinttal emelheti a villanyszámlát.
A lakások számára készült olcsó AC motoros rekuperátorokban 50-70 wattos ventilátorok vannak, a DC/EC/BLDC motoros rekuperátorokba viszont 20-25 wattos motorokat építenek. Ez persze csak közvetett bizonyíték :) az viszont gyakorlati tapasztalat, hogy megfelelő motoros ventilátorral egy lakás szellőztetése megvalósítható akár 20 wattból is (két ventilátor együtt), míg az olcsó AC motoros szellőztető gépek némelyike nem fogyaszt kevesebbet 100 wattnál.
"te ezt itt már 100X leírtad. És 0-szor hoztál példát arra a bizonyos ventilátorra, ami neked megfelelne."
A Vents TT családra már számtalanszor hivatkoztam. De pl a "TT Un" változatokat szinte senki sem árusítja Magyarországon, plusz a gyártól nem is kapok jutalékot termék-ajánlásért :) Ami nekem megfelelne, az valószínűleg egy 20+ wattos radiális Papst BLDC ventilátor, 60-80 ezer forint helyett ingyen.
Ha csak azért erőlteted a zajcsökkentő csövezést, hogy ezért cserében olcsó (=zajos+gyenge) ventilátorokat alkalmazhass, azt nyugodtan bevallhatnád, a költség optimalizálás nem szégyen (sőt dicséretes dolog).
"Nyári szellőztetésnél a hővisszanyerős megoldás pont nem jó,"
A hőcsere egy picit csökkenti a hűtés energiaigényét is, ugyanúgy, mint télen a fűtését.
A hőcserélőnek csak akkor nincs semmi haszna, amikor a külső hőmérséklet pont ugyanannyi, mint amennyit benn a lakásban szeretnél. Ilyen időszak évente talán csak 50-100 óra van.
A hőcserélő az év többi 8700 órájában hasznot hoz, persze némelyik napon csak 1 forint hasznot hoz, némelyik napon akár 100-200 forint hasznot is hozhat.
Ne akarj 100m3/h egy 125-ös csőben szállítani! Méretezni kell!
Ott már az a légrács is fütyülni fog.
"Nagyon nehéz annyira alacsony fojtású szellőző rendszert összehozni, amiben még egy ennyire gyenge ventilátor is elég levegőt szállít."
Nem is ez volt a cél.
Senki se akar 50, meg 15 méteres hálózatba ilyen ventilátort rakni, az csak bizonyíték volt arra, hogy ha csak ennyi a fojtás, akkor ennyit tud szállítani.
Méretezni kell. (2X)
Nálam a komplett hálózatban megy 2X24W-os axiális, kb 2X5W-ra visszahúzva és nem a zaj miatt, hanem a pára miatt. (ne száradjon tovább a ház télen)
"Ezért okos dolog úgy megválasztani a ventilátort, hogy bőven legyen benne nyomás-tartalék. Ha emiatt lelassíthatjuk a fordulatszámát, attól a ventilátor akár annyira csendes is lehet, hogy hangcsillapító sonoflex cső helyett jó lesz nekünk a legegyszerűbb, legolcsóbb szellőző cső is."
Szerintem te ezt itt már 100X leírtad. És 0-szor hoztál példát arra a bizonyos ventilátorra, ami neked megfelelne. Mert akkor belátnád, hogy jóval olcsóbb sonoflexből építeni, mint méregdrága ventilátort venni
Ez szerint a nyomásgörbe szerint ez a ventilátor 100 m3/h légáramlat esetén kb 15 pascal nyomásra képes.
A másik ábra szerint a 125-ös sonoflex cső 100 m3/h esetén 1 pascalt fojt méterenként akkor, ha a cső nyílegyenes, tehát nem kanyarodik.
Tehát 15 méter cső felett ez a ventilátor már nem lesz lépes tartani egy 100 m3/h célértéket. Ha csőben kanyar van (vagy pl erősen örvényes aneemosztát), akkor még annyit sem.
Nagyon nehéz annyira alacsony fojtású szellőző rendszert összehozni, amiben még egy ennyire gyenge ventilátor is elég levegőt szállít.
Ezért okos dolog úgy megválasztani a ventilátort, hogy bőven legyen benne nyomás-tartalék. Ha emiatt lelassíthatjuk a fordulatszámát, attól a ventilátor akár annyira csendes is lehet, hogy hangcsillapító sonoflex cső helyett jó lesz nekünk a legegyszerűbb, legolcsóbb szellőző cső is.
Nyári szellőztetésnél a hővisszanyerős megoldás pont nem jó, hiszem kint hidegebb a levegő jobb esetben, amit nem szeretnék felmelegíteni a benti hőmérséklettel, mert akkor ugyan a levegő friss lesz, de meleg.
Segítek, de úgy érzem, hogy még nem látsz tisztán, hogy mit is akarsz.
Pl. pont pár napja lett lebeszélve valaki, hogy hővisszanyerés nélkül akarjon szellőztetni a kinti hideg levegővel.
Az első AC ventilátor, amit linkeltél 19W 14Pa 112m3/h
Amit én szúrtam be az 3 W-ból csinál 120m3/h-t de 50Pa-t. Mert DC (ezért elég a 3W ehhez a légteljesítményhez)
Amit megadnak térfogatáramot, azt mindig 0 fojtás mellett értik (alsó, jobb oldali piros pötty)
A ventilátor jelleggörbéje a kék, a barna görbe meg csőhálózaté, ahol a kettő metszi egymást az lesz a munkapont, ott fog üzemelni a rendszer. (mint tegnap az 50méter cső fojtása mellett tud 60m3/h-t, az amúgy kb 130m3/h ventilátor)
Minél nagyobb átmérőjű a csőhálózat, nagyobb a szűrő, annál laposabb a barna görbe, minél magasabb a ventilátor "Pa értéke" annál magasabban van a baloldali piros pötty -> nagyobb fojtású csőhálózatban tud több levegőt átnyomni.
- nem mentem bele a számítási menetedbe, de a 10% vs 14% között nem 40% különbség van?
- Nálunk a gyárban használunk faék egyszerűségű AC ventilátorokat és BLDC ventilátorokat is. Ugyanazt a lapátot hajtják meg, ugyanazzal a fordulatszámmal, az AC 4,5 W-ot vesz fel, a a BLDC meg azt hiszem 1,5 W-ot. (Nem akarom azt sugallni, hogy a lent linkelt Vents venti motorjának felépítése megegyezik a mi AC motorunkkkal!)
- Az általam használt EFB venti 24-28 W-os, 250Pa és 500m3/h a katalógus szerint, a vents TTpro160 min és max fordulatnál 42 és 50W-ot kér. az EFB légszállítása valahol a min és max között van, feleannyi Watt felvétellel.
Ezeknek érdemes/lehet csökkenteni a fordulatszámát, hogy esetleg ne legyenek zavaróak? Illetve ha maga a ventilátor a padláson van akkor a csövezés nagyon továbbítani a zajt?
Ha külön-külön csinálnám akkor a ventilátor után max. 2 méter csö lenne és úgy menne le a plafonon keresztül a szobába
Ezt nem volt nehéz kitalálni, valóban ehhez nem értek, összerakni és beszerelni megoldom a rendszert, de összeválogatni max. véletlenszerűen vagy az ár alapján tudnám, ezért is kértem segitséget.
Mondanál egy konkrét ventilátort amit érdemes megvenni és beépíteni arra a célra amit felvázoltam?
Ha esetleg egy kinai linket is adnál a szabályozható PWM-re azt megköszönném.
Meg szeretnèk csinálni egy rekuperátort, ilyen ventim van otthon porosodóba, (illetve 24v társa, de nem találtam neten, ugyan ezt tudja). Osztóból 4db 80as 10m cső megy a szobákba, elszívás 3db 80as cső, arra gondoltam hogy a ventillátort úgy bedobozolni, hogy egyik oldala befújás, másik oldala elszívás. Meg lehet csinálni? Jó lehet a venti? 60m3/H nál 200pa az ellenállás a csövezèsen, plusz ami majd a rekuperátoron lesz ellenállás.
"A csatolt Vents venti egy energiazabalo AC motoros akármi,"
Itt egy óriási félreértés van a marketing bullshitek miatt. A ventillátorok hatásfokában nagyjából az számít a legkevésbé, hogy milyen típusú motor van benne (EC (egyenáramú) vagy nem EC). A ventillátor fizikai kialakítása határozza meg a hatásfokot. Az hogy EC, vagy nem EC pár %-ot számít, mivel annyira sz*r a ventillátorok hatásfoka. Egy példát nézve radiális ventir (VENTS 100 VKMz vs. VENTS 100 VKM EC) esetében, ha egy 200m^3/h-ás munkapontot nézek, akkor a nem EC motoros hatásfoka 10%, az EC motorosé pedig 14%. Nem emiatt a 4% hatásfok javulás miatt fog bárki is EC ventillátort venni (jelen esetben ez 77.000Ft különbség, vagyis áramban sosem hozza vissza az árát), hanem azért, mert lehet egyszerűen csökkenteni a fordulatszámát, és ezáltal jobb (hatékonyabb) munkapontban tud dolgozni, de ide nyilván mérések szükségesek, amelyek otthoni körülmények között semennyire sem indokoltak. A légszállítási teljesítmény (ami a hasznos teljesítmény egy ventillátor esetében (a többi zaj és turbulencia, meg hő) az a nyomás * térfogatáram (Pa * m^3/s = Watt).
Arra engedsz következteni, hogy nem tudod értelmezni a két csatolt táblát. A 125 Sonoflex fojtása 0,4 Pa/m 60m3/H mellett. (60 m3/h kell két főre) A csatolt ventilátor 60m3/h mellett 22Pa-t tud, tehát majd 50 méter cső mellett fog beállni az egyensúlyi állapot. Persze nem csak tiszta egyenes cső lenne, ívek, legracs, stb, a szűrő is egy külön történet, de megkockáztatom, hogy meg vissza is kellene szabályozni.
A csatolt Vents venti egy energiazabalo AC motoros akármi, amit ráadásul nem is lehet egyszerűen tovább szabályozni. Éves futási költsége 7500 forint az olcsóbb tarifával.
4 méter Sonoflex egy 65 dB-es, 8000-et forduló centit némított el 99%-osan. A födémen keresztül lehetett hallani csak.
"Amennyi idő alatt leírtad, meg is nézhetted volna."
Szellőző cső nyomásesés adatainak és olcsó axiális ventilátorok nyomásgörbéjének kinyomozása órákig is tarthat. Ezért ne adsz meg semmi adatot te sem, csak okoskodsz, hogy "ott van az interneten, bárki megtalálja fél perc alatt".
Amennyi idő alatt leírtad, meg is nézhetted volna.
Nálam télen a két ventilátor fogyasztása összesen 8-10 W és komplett rendszer, szűrő, hőcserélő, nem 3-4 méter csövezés van ráakasztva. Tiszta szűrővel 100-120m3/h körül van a légáram.
Ha 3-4 méter 125-ös Sonoflex cső végére beteszel egy 3-4 W-os 120X120-as DC ventilátort, akkor az néma lesz. (Igaz, a 120X120 venti nem megy bele a 125-ös csőbe->barkács) A DC miatt könnyen szabályozható PWM-mel, vagy szimplán kisebb feszt kap.
Olcsó, könnyen szabályozható tápegység van az aliexpressen kb 8 USD-ért.
Szűrőzni is lehet, de a kis nyomás miatt nagy felületű szűrő kellene (+barkács vagy gyári szűrődoboz).
Légrács olcsón ez a "szépség: MV-125 PFS keresőszó alatt található. A 125-ös sonoflex rámegy ennek a rácsnak a fogadó idomjára, ha meg akarnád spórolni a rács és a sonoflex cső között, a födémben lévő közdarabot.
Központi hővisszanyerős rendszert is lehet csinálni, kb 300e forintból. Sima hőcserélővel 30%-ra le fogja szárítani télen a házat, kapható entalpiás is, de a "szagáthallás" nem kizárt, igaz a gyárnak megvan az EU-s higiéniás tanúsítása.
Ha padláson van a csövezés, akkor valamilyen szinten állandóan mennie kell télen, a pangó, elszívott levegő párakicsapódása miatt. Illetve nagy hidegben az elszívott ág elfagyására vigyázni kell, tönkreteheti a hőcserélőt.
Én olyan ventilátort választanék, amit le tudok lassítani NAGYON csendesre (pl percenként 600-700-as fordulatra) és még ilyen lassan forogva is elegendő levegőt szállít. És ha a ventilátor már nagyon csendes, akkor nincs hang, amit a csövek elvihetnek bárhová is.
"oldalfalon keresztül kellene valami befújást csinálni csőventilátorral?"
Bármennyi levegőt szívsz el a lakásból, pont ugyanannyi levegő fog magától beáramlani a légbeeresztőkön át, levegő befújó ventilátorok nélkül is. Nem fog behorpadni a lakás oldala az elszívástól :)
"az anemosztát és a beszívó bármelyik jó lehet ami a boltokban van"
Némelyik bolti anemosztát hajlamos egy keskeny, összetartó légáramlatot csinálni és azt elfújni messzire. Nem jó, ha ez a légáram oda megy, ahol ember szokott tartósan (fél percnél tovább) tartózkodni. Én olyan anemosztátot keresnék, ami minél jobban szétszórja a bemenő levegőt, hogy az rövid úton elkeveredjen a szobalevegővel.
Elszívó anemosztátnál nem kell ilyesmire figyelni, csak kicsi legyen a fojtása (légelenálllása).
Cső vastagság: szerintem 125 mm elég vastag és elég alacsony légellenállású.
családi házban lakunk egy forgalmas út mellett emiatt az éjszakai ablaknyitás problémás nyáron.
Valami olyan szellőztetőt szeretnék ami a padláson keresztül fújná a friss levegőt be a 2 szobába amik 50-50 köbméteresek és 2-2 ember alszik bennük.
A födém fa és a szobák felett padlástér van, így onnét a plafonra tett befújókkal tudnék dolgozni.
Tudnátok ajánlani rendszerelemeket ami ár/érték arányban megfelelő árú?
Gondolom kell egy beszívó a madárdeszkába, cső, szűrőház (Ez mennyire fontos?) egy ventilátor, 2-es elosztó, cső, szobánként 1-1 anemosztát.
Gondolom az anemosztát és a beszívó bármelyik jó lehet ami a boltokban van, hasonló árakon.
Ami számomra nem ismert, hogy milyen átmérőjű és milyen fajta csövet érdemes venni és főképp milyen ventilátort (itt iszonyat nagy árkülönbségeket találtam)
A gépészet a padlástérben lenne, de gondolom a csövek is viszik a hangot, szóval a zaj is érdekes lehet.
Köszönöm ha adtok ötleteket, hogy kiszámoljam mennyibe jönne ki egy ilyen rendszer.
Én csak a pontos érték meghatározása végett válaszoltam . Egy nap alatt 0,48 kWh x 30m3 légcsere esetén ( egy személyre számolva ) = 14,4 kWh-hőenergia pótlására van szükség .
Nem, nem igaz. Különböztessük már meg a teljesítményt az energiától! Nincs ilyen mértékegység, hogy W/h. Pl az autómnak 20kW teljesítményre van szüksége, hogy tudja tartani a 100 km/h-s sebességet. Ha egy órán keresztül akarok menni, akkor 20kWh energiára lesz szükségem (munka=teljesítmény x idő X hatásfok). A benzin égéshőjét és a veszteséget ismerve kijön, hogy ez x liter mennyiségű benzinből nyerhető.
A hőszivattyús topicban írja, hogy mi mindent tud tervezni, amit én készséggel el is hiszek, csak vannak kétségeim, ha nem tudja megkülönböztetni ezt a két alapvető fizikai jellemzőt.
Alapvetően a kWh-t a kW-tal szokták keverni, pl ".100kW lett a havi villanyfogyasztásom.." itt még lehet sejteni, hogy mire gondolt a költő.
Ő Q-ról írt, ami ugye energia, de rohadt nehezen értelmezhető az idő ismeretének a hiányában. 20Wh-t energia kell a levegő fűtéséhez. 1 órára, 1 napra? Ráadásul Elek a teljesítményt boncolgatta, nem az energiát.
Ha az egész évi várható összköltség kiszámolása a cél, akkor a fűtési szezon ÁTLAG hőmérsékletével kell számolni, ebben bene van az a rengeteg téli nap is, amikor +5 fok feletti az idő.
Ha viszont pl arra vagy kíváncsi, hogy kb mennyi lesz az év legdrágább napja, akkor lehet a leghidegebb nap hőmérsékletét figyelembe venni. A fűtés maximális teljesítményét természetesen az év leghidegebb napjára kell méretezni (plusz biztonsági ráhagyás), ebbe illik beleszámolni szellőző levegő hűtő hatását is azon a hideg napon.
Az épület energetikában Magyarország esetén -15 fokot szokás leghidegebb időnek számolni, (akkor is ha harminc évente előfordul néhány órányi -25 fok is :).
Tehát pl 60 m3/h x 35 fok x 0,000335 kWh = 700 watt (0,7 kW) hűtő hatás az év leghidegebb órájában. Ennyi extra tartaléknak kell lenni a fűtésrendszerben, ha hideg levegővel szellőztetünk. Ne feledjük, hogy most csak 60 m3/h légcseréről van szó (két személy), az egész lakás/család szellőztetése ennél több is lehet.
De, nézzük a tavalyi leghidegebbet Pest mellett: ha 1 köb kinti -10 fokos levegő jön be, az lássuk be nem túl komfortos, 30 fokot melegíteni rajta (20 fokra) meg:
Száraz levegő: QWh = 0,34 × V × dT = 0,34*1*30: 20 kw/óra
Nekem nem túl csekély nekem, a szobát gyorsan kihűti.
"Midea elé tett villanyszerelő 10 Amperes kismegszakítót, és simán leverte"
Az én klímám fűtésben 4,2 kilowattos, télen többnyire 2-4 ampert eszik (tálcafűtéssel együtt), az 5 ampert még turbó módban sem éri el. Lehet, hogy a villanyszerelődnek is hasonló típus van, ezért gondolta, hogy 10 amper bőven elég lesz neked.
Hogy egy Mideában mi zabál ilyen sok energiát, azt nem tudom.
Javíts ki nyugodtan, ha szerinted hülyeséget írok (aki csak lehülyéz engem, de nem helyesbít, azt el sem olvasom)
A hálószoba legyen 30 köbméteres, tehát 30000 literes.
A 60 m3/h hideg levegő percenként 1 m3/h.
Tehát percenként 3,33 százaléknyi hideg szellőző levegő keveredik a meleg a szobalevegőbe. Ha a szoba fűtse képes kompenzálni ezt a csekély hűtő hatást, akkor itt nem fog fázni senki, pedig hideg levegővel szellőztetünk.
én másodpercenként fél százalék hideg levegővel számoltam de percet írtam.
A többi amit írtam nem változik (remélem),
a legfontosabb annak eldöntése, hogy a lakás légterének mely pontjain tartózkodik tartósan ember és a légtér mely pontjain nincs soha senki (három dimenzóról beszélek, tehát a lakás összes négyzetméterét meg kell vizsgálni a padlótól a mennyezetig).
Azért egy 15cm átmérőjű lyukon is 1 méter másodpercenként a sebessége a légáramnak , ha nincs semmi akadály az egyenes haladás irányában . Akkor inkább a mennyezetnél kellene bejuttatni a friss levegőt minden helyiségben , hogy érvényesülhessen a Coanda effektus , így gyorsan elkeveredik a hideg levegő a mennyezeti meleg levegővel . :-)
akinél pl 25 fokos a szobahőmérséklet és Grönlandon lakik, az egy perc alatt behelyettesítheti a saját számait a képletbe és kiszámolhatja magának saját értékeit.
És nem érzem magam bűnösnek azért sem, mert én tudom, hogy hány forintért csinál 1 kWh hőt a klímám :) Teljesítmény mérős konnektor nem drága dolog, amennyi kilowattórát az mér, azt korszerű fűtő klíma esetén meg lehet szorozni kb néggyel, mert a korszerű fűtő klímák SCOP értéke 4 körül van (tehát szinte az összes modern fűtő klíma kb 17 Ft/kWh áron dolgozik). De a klímák gyári adatai között pontosabb értékek is szoktak lenni, lehet azzal is számolni és akinek a klímája H tarifára van kötve, annak a villany nem 70, hanem csak 24 forint /kw.
(aki pedig gázzal fűt, ezért már enni sem maradt pénze, az 2026-ban is szavazzon a Fideszre :)
Gondolj bele: 60 m3/h hideg levegő = percenként mindössze 16 liter
Ehhez képest egy kis hálószoba légtere legyen mondjuk 3000 liter.
Tehát percenként 0,5 százalék hideg levegőt kell úgy bekeverni a 99,5 százaléknyi már meleg szobalevegőbe, hogy ne vedd észreazon a ponton, ahol naponta sok időt töltesz (ágy, TV fotel, stb). Mert ugye a szobádnak vannak olyan léköbméterei is, ahol csak két másodpercig tartózkodsz és olyan légköbméterek is a szobádban, ahol évek óta nem tartózkodtál és talán még tíz évig nem is fogsz.
Ha
- a hbeáramló ideg levegőt ilyen "sohasem használt" légtérbe fújod (vigyázz, mert a hideg levegő lefelé fog ereszkedni)
- alacsony légsebességgel
- olyan anemosztáttal, ami rövid távon elkeveri a hideg levegőt a szobalevegővel (és nem szűk nyalábban elfújja messzire)
..akkor a beáramló hideg levegőből semmit sem fogsz érezni,
a hideg szellőző levegőért cserébe a lakás fűtése több energiát fog fogyasztani sacc 1-2 százalékkal.
Mire jó az , hogy csak azért is más hőfokkal számolsz , hogy neked kedvezőbb eredmény jöjjön ki ?
Te otthon 20°C-ban éldegélsz és +5°C téli átlaggal számolsz . Mindenki aki akarja , betudja helyettesíteni a megadott képletbe a saját igényei szerinti benti hőmérsékletet és már meg is van a valós érték nála .
Viszont nem mindegy , hogy például nálam ebben a fűtésszezonban durván 750 kWh fogyott a klímákon ( azért durván , mert a Gree Amberen nincs fogyasztásmérő és azt csak 0°C alatt használom , ezért az Ozone-n mért értéket duplán számolom ) . Igaz , hogy nem folyamatos a légcsere , hanem naponta többször félórás légcsere van , valamint főzéskor az egész főzésidő alatt . Tehát a fűtésre elhasznált energiát hasonlítsd össze az általunk kiszámolt hőveszteséggel . Azért az már nem mindegy !
"6 ember x 30m3 x 0,000335 kWh x ( 23°C - 5°C téli átlaghőmérséklet ) = ? "
A 6 emberel számolni nem túl életszerű.
1 ember: 30 m3/h x 15 fok melegítés x 0,000335 kWh x évente 4800 óra = 723 kWh/év
A én fűtésem 1 kWh hőmennyiségért max 17 forintot kér (70 forintos villanyal számolva!)
tehát egy főre eső szellőztetési hőveszteség hideg levegős szellőztetés esetén (723 kWh x 17 Ft) 12.300 Ft/év, másképpen megfogalmazva havonta és fejenként kb 1000 forint
(persze nem mindenki fűt klímával, pl gázfűtéssel lehet akár havonta 3000 Ft/hó/fő is)
...persze van akinek ez is sok pénz, de a beruházási költségeken százezreket, milliókat lehet megspórolni ;)
Arról van itt szó, hogy évente mennyi plusz fűtéspénzbe kerül nekünk,
- ha a tervezésnél egy fillért sem költünk sem hővisszanyerésre, sem egy központba csövezésre
- tehát télen közvetlenül a kinti hideg (átlag +5 fokos) levegővel szellőztetünk.
Tehát szó sincs levegő előmelegítéséről, tehát az most nem jó érv, hogy neked milyen nehéz 20 fokosra előmelegíteni a szellőző levegőt párszáz helyen (szerintem nem kellene sehol sem).
Nézőpont kérdése, nálam is ~900kWh/fő/szezon jön ki, ez kb 100-120m3 gáz /fő/szezon. Szemben azzal, hogy nem igazán tud csövezni, központi rendszert nem tud kiépíteni, a decentralizált megoldás legalább ennyire véleményes
Nem az energiamennyiség a kérdés, mert az tényleg nem sok (igen, kicsit rossz a kérdés) hanem, hogy mit érzel a fűtetlen levegőből.
Talán ki lehetne próbálni, ici-picit kinyitni az ablakot és bekapcsolni a páraelszívót, - egyáltalán ott akar-e bejönni, vagy talál-e valami sokkal egyszerűbb utat,- mennyire zavaró a hideg levegő.
Egyébként bármi megvalósítasz az egészből, CO érzékelő és állandóan szabad nyílás kötelező elem legyen a pincében a kazánnál
Számold ki , hogy hány ember tartózkodik a hálószobákban , szorozd meg 30m3-rel óránként , valamint az Elek által leírt értékkel és még a hőmérsékletkülönbséggel a kifújt levegő és a friss közöttivel ! : -)
6 ember x 30m3 x 0,000335 kWh x ( 23°C - 5°C téli átlaghőmérséklet ) = ?
Számold ki !
Megkapod , hogy 1 óra alatt ez mekkora hőmennyiséget képvisel , amit pótolnod kell . Folyamatos szellőztetés esetében szorozd meg 4800 órával és megkaptad az egész fűtésszezonra az értéket , amit pótolni kell .
Ha az ajtók csukva szoktak lenni, akkor gondoskodni kell arról, hogy a levegő át tudjon jutni az ajtón (vagy a falakon). Sok ajtón van annyi rés (pl körben az ajtólap körül), hogy még becsukva is simán (minimális nyomáseséssel) átmegy rajta pl 60-80 m3/h légáram, de vannak olyan beltéri ajtók is, amelyeknek nagyon jó a légzárásuk. A jól tömített ajtókba vagy légáteresztő nyílásokat kell beszerelni, de vannak légáteresztő ajtókeretek és falba építhető légáteresztők is.
A "szívott" házzal a "fújttal" szemben az az ellenérvem hogy a pincében van egy nyílt égésterű kazán és annak biztosan nem volna jó ha ott a kéményen át is szívna a rendszer.
Bár kvázi egy plusz szint (földszint) választja el egymástól a szellőztetni kívánt szintet (emelet) és a kazánt (pince). A pince ajtaja a lépcsőház felé egy műanyag bejárati ajtó, ha nem is légmentesen záródik de azért nem csak egy "budiajtó".
"Ezt nem tudom hogy lehet összekombózni mondjuk bevezetésenként ventillátorral."
Ha a lakás túlsó végén dolgozik elszívó ventilátor, attól a lakás légterében csökken a légnyomás (enyhe vákuum lesz), ezért a külvilágból levegő áamlik befelé minden lehetséges lyukon át. Ezért a légbeeresztőkbe nem kell befújó ventilátor (a passzív légbeeresztők légáramát tulajdonképpen a lakás túlsó végén lévő elszívó ventilátor működteti). Persze léteznek csőventilátorok mindenféle méretben, ha így túlságosan csendesek a hálószobák :)
Ha a lépcsőház (másik lakószint) nincs LÉGMENTESEN elválasztva ettől a lakástól, akkor a másik szintet is számításba kell venni a szellőzés tervezésénél (tehát mindent, ami összefüggő légtér). Vagy mégiscsak kell befújó ventilátor minden légbeejtőbe.
Nem muszáj mindenáron csövezni. Az a lényeg, hogy a lakáson átáramló friss levegő rendszeresen átszellőztesse a lakás légterének azon részeit, ahol lélegző ember sok időt tölt el. Tehát légáramlat(ok) iránya: friss levegő beeresztési pont -> ember kedvenc tartózkodási helye -> használt levegő elszívási pont.
Jelöld be az alaprajzon
- azokat a helyeket, ahol sok időt (naponta 1-9 órát) tölt el ember
- és a szellőző levegő áramlatok várható útvonalát a beeresztési pontok és az elszívási pontok között
Csövezésre akkor van szükség, ha központi hővisszanyerőt akarsz alkalmazni (mert minden bejövő és kimenő levegőnek muszáj átmenni a hőcserélőn).
A lényeg , hogy a hőcserélőben a meleg lefelé haladjon , a hideg meg lentről felfelé , tehát ellenáramban . Ha az oldalára fektetve helyezed el a hőcserélőt , akkor azt lejtéssel az egyik irányba kell kialakítani , tehát ott is a magasabb pontról indul a meleg levegő a lenti pont felé , így a kondenzvíz is kijut a hőcserélőből és a friss hideglevegő meg az alsó pontról halad a magasabb felé . :-)
Gondolom nem egyenes arányos a szállítás a fordulatszámmal, de szerintem a max szállítás tizede is elég volna.
Gondolom a zaj sem egyenes arányosan csökken a fordulatszámmal, de azért letizedelt fordulatszám mellett gondolom drasztikusan csökken a zajszintje is.
Milyen megoldások vannak a nyilások kialakítására amivel garantálható hogy egyirányú a légmozgás, és pl. ellenhuzatban nem nyomja vissza a "KI" ágakon a levegőt? Valami ilyen visszacsapó működhet?
Amikor éppen a kinti hideg levegőt szívja befelé, akkor a kerámia lehűl és amikor a benti párás levegőt szívja át kifelé a lehűlt kerámián, akkor a hideg kerámián (amíg hideg) vízzé csapódik le a kifelé menő pára egy része. Ez a víz párolog el, amikor befelé megy a levegő.
Igen lehet benne valami ,hogy tárolja a párát bár elvileg a kintről beszívott levegőnek gondolom szárítania kellene a kerámia elemet. Még azt kifogom probálni hogy a kültéri hangtompítós légbevezetőt kicserélem az eredeti sima rácsra ,hogy úgy több levegőt mozgat -e. Talán a legnagyobb csalódás az hogy számomra zajos ahoz képest persze írják hogy milyen szuperhalk azt gondoltam egy közepes fordulaton tudom majd üzemeltetni.
20477-re. A szűrő ellenállása (Pa) az áthaladó levegő sebességétől függően. És akkor nem kell ilyen körmondatokat írni.
20479-re "Plusz egyes radiális (mókuskerekes) ventilátorlapát típusok igen alacsony fordulatszám mellett (= nagyon halkan) is képesek sok levegőt szállítani. "
Ez pont az axiális ventikre jellemző, a radiális halkan relatíve nagy nyomást képes csinálni.
"A kétmotoros gépek már nem annyira zavarók , mivel folytonos a " zaj "
Az állandó egyenletes zajt a legtöbb ember meg tuja szokni, onnantól kezdve nem zavarja. Pl rengetegen élnek békésen vízesés mellett, vagy tengerparton. A változó zajt százszor nehezebb megszokni (a környezeti változásokra ösztönösen odafigyel mindenki, ezt nagyon nehéz elnyomni, van akinek hónapok kellenek hozzá).
Plusz egyes radiális (mókuskerekes) ventilátorlapát típusok igen alacsony fordulatszám mellett (= nagyon halkan) is képesek sok levegőt szállítani. Én mindenekelőtt olyan berendezést keresnék, amiben csendes radiális ventilátor van és nem ordító axiális ventilátor.
"elvileg ennek sem annyira durva a legellenallasa..."
Alacsony légáram (m3/h) esetén minden légszűrőnek alacsony a légellenállása (pascal). Persze minden szűrőnél más érték számít alacsony légáramnak, kis felületű szűrőknél pl 30 m3/h, nagy felületű szűrőknél akár tízszer annyi levegő is alacsony légáramnak számíthat.
" A ventillátor irányváltásai különösen zavaróak. komfortosnak emiatt nem nevezhető "
Pontosan ezt szoktam írni , hogy amennyiben valaki egy szobát akar ilyen géppel ellátni , az jól gondolja meg , mert nagyon zavaró lehet az irányváltás ! A kétmotoros gépek már nem annyira zavarók , mivel folytonos a " zaj " , azt hamarabb meg lehet szokni . :-)
nem akarlak elkeseríteni, de szerintem az ilyen kerámiabetétes, oda-vissza légirányváltós fali szellőztetőkben jelentős páravisszanyerés van. Anno nekem volt egy fluctuvent jellegű rendszer sk kivitelezésben (a kerámiabetétet 7 db csiszolt üreges tégla testesíti meg, ugyanúgy irányváltós ventilátorral) és lehetett érezni a "vizes tégla" szagot befújáskor, közvetlenül a rácsnál. Amúgy szerettem, néma volt, jól működött.
Páratartalom csökkentést ne egy-két nap után nézz, inkább 2-3 hét után, rengeteg víz van a szerkezetekben/bútorokban.
Tartok egy kis élménybeszámolót az egyhelyiséges hővisszanyerős ventillátoromról. Szombaton beépítettem a konyha ebédlő oldalfalába innen nyíilik egy nappali és egy szoba + a fürdő amit nem használunk összeségében kb 60 nm a földszint viszont szépen irányban van állítva a szellőztető tehát elvileg befújhatná a levegőt mindenhova.
A beépítésre került készülék adatai aerauliqa 150mm-es átmérőjű ventillátor 5fokozattal ellátva leírás szerint 60m3 tud maximum fordulaton kívűl hangcsillapított doboz lett felrakva ez egyébként elégjól működik.
Az eddigi tapasztalatok
- az 5 fokozatból maximum a 2-es fokozatig vállalható számomra a hangja de már ez is zavar ,ha csend van olyannyira ,hogy éjszaka fent a szobában hallani így le kell vennem 1-es fokozatra (hálószobában beépítve számomra elképzelhetetlen lenne a használata). A ventillátor irányváltásai különösen zavaróak. komfortosnak emiatt nem nevezhető
- 1-es 2-es fokozaton nagyon kevésnek tűnik a szállított légmennyiség gondolom ebből kifolyólag a páramérőn sem látom hogy csökkenne bent a páratartalom. Nem tudom a 100mm-es mire lehet jó ,ha a 150mm -es ennyire gyengén teljesít.
Nyilván csodát nem vártam egyetlen ventillátortól egy házban bár itt irtak olyan tapasztalatokat sima ventillátor használatánál hogy le vitte 20%környékére a páratartalmat nálam továbbra is masszívan 60%körül van úgy hogy emelett továbbra is van ablaknyitogatás is.
Összegezve nem érte meg ár-érték arányban a készülék és a ráfordított munka így világossá vált számomra ,hogy miért nincs elterjedve.
Az a konszenzus, amikor mindenki nagyjából egyetért valamiben. Ha erőszakosan leugatsz valakit, akinek utána nincs kedve abban a témában megszólalni, az NEM konszenzus, hanem fasizmus :)
Petrch "cső-a-csőben" hőcserélőjében simán tudnak a levegővel ellenkező irányba gördülni a vízcseppek. De egy sűrű lemezes hőcserélőben a vízcseppeknek nincs helyük ilyesmire.
Ha megnézted az ábrákat , akkor ott biztosan láttad , hogy a benti levegő a hőcserélőn úgy halad át , hogy a légáram a kondenzvizet magával sodorja a kilépő pontig .
törekedni kéne hogy a szobai paras/meleg levegő fentről lefelé haladjon? Mert az a konstrukció ami a képen van alulról felfelé halad a levegő. persze irtátok hogy nem olyan jó mert megragad a viz benne, de ilyenkor mindig felteszem a kérdést hogy miért igy gyártják akkor. De ha azt mondjátok hogy haladjon inkább fentről lefelé a levegő benne akkor áttervezem.
Ha ugyanígy állítva lesz a HCs akkor a bal oldalt alul gyűlik össze. A lényeg hogy a szobából elszívott levegőből lehűlve csapódik ki a pára a hőcserélő belsejében, ami két irányba folyhat, attól függően merre lejteted.
Egyszerűsítsük le az én felfogásomra a dolgot.... Ha a kép szerint a sorrend: 1: Elszívott 2: friss Be 3:Kidobott 4: Friss a szobába. És a hőcserélő ugyanilyen ellenáramú ( rekupex RX 05/300).
Igen , az én esetemben a cső a csőben rekuperátornál a kondenz a lejtés meredeksége végett képes visszafolyni a meleg oldal felé . Ha a fényképen megnézed a légmozgás irányát , akkor ott nincs szembenhaladása a kondenznek , hanem pont a légmozgás irányában történik .
A meleg oldal felé lejtés egy régi konszenzus itt, ha jól emlékszem pont peterch fogalmazta meg. Az oka az, hogy, ha véletlenül fagyás van a hideg oldalon, akkor ne épp abba az irányba folyjon.
Ha oda akarod tenni , akkor mindkét útvonalat fel kell cserélned : friss be csere a friss ki-vel és a szobából elszívottat az elhasználttal . Kicsit megtévesztő a rajzod , mert ez egy keresztirányú hőcserélő és amit a fényképen mutatsz , az meg ellenirányú .
Én nem várnám el, hogy a kicsapódott vízcseppek a levegő áramlással szemben csorogjanak: ha erős a légáram, az akadályozhatja a vízcsepp gördülését, ugyanakkor a légáramra támaszkodó vízcseppek fojtják, (további pascal-ok), akadályozzák a légáramot.
Inkább úgy csinálnám, hogy a kimenő használt levegő légáramlása "tolja maga előtt" a vízcseppeket lefelé+kifelé a hőcserélőből.
És ahol ezek a vízcseppek tócsába összegyűlnek, oda tenném a kondenzvíz leeresztő lyukat.
Sajnos a fórumban gyakran próbálnak bennünket "ingyen dolgoztatni" ravaszkodva, pl hiányos információk alapján számoljuk ki neki egy teljesen ismeretlen csőhálózat fojtását, mégpedig PONTOSAN :) Ráadásul a legtöbb termékhez lehetetlen olyan adatokat beszerezni, amiből kiszámolhatnád a várható nyomásesést (és aki eddig házilag kiszámolta, az valószínűleg mind hibázott), ezért a kérdésedre senki sem mer válaszolni. Az általad megadott alkatrészekből lehet építeni akár annyira elcseszett csövezést is, amelyben még 3-400 pascal-os vetilátor sem tudja a 60 m3/h-t. És akkor én leszek a hibás, mert megesküdtem, hogy elég lesz a 125-ös is. Hát én nem fogok megesküdni semmire.
A 160-as venti jóval erősebb, valószínűbb, hogy bírni fogja. De bizonyos fordulatszám alá leszabályozva én félteném a venti motorját, hogy felforrósodik és leég, mert azon a fordulaton a motor tekercseinek már nincs megfelelő hűtése.
Viccesen mondva egyetlen biztos módszer van a bizonytalan pascal számolgatás (sacccolgatás) helyett:
- az amatőr hazavisz pl öt különböző teljesítményű olcsó ventilátort és csak azt fizeti ki, amelyik véletlenül illeszkedik a rendszerhez :)
- a profi szerelő odaviszi a legdrágább+legerősebb professzionális ventilátort, lelassítja a szükséges mértékre , majd szemrebbenés nélkül kifizetteti veled :)
Ha valaki olcsó megoldást akar, akkor én nem vagyok a szakaszosan eltávolított (de legyen visszatehető, ha mégse jön be) tömítőprofil vagy résszellőzésre állított ablak + egy db valami, inkább nyomásra kitalált ventilátor ellen. A zacskós megoldással ki kell mérni, hogy mennyi levegő jön be azon a résen és az alapján beszabályozni a ventilátort vagy a rés méretét. Jó eséllyel ez az hideg levegő áramlat észrevehető lesz, ha van az ablak alatt radiátor, akkor csak nagyon enyhén. Érdemes a felső részen kivenni a tömprofilt, hogy melegedjen a levegő mire leér a földre. (-1 a hangszigetelésnek se tesz túl jót ez a megoldás, valamint nyílt égésterű fűtőberendezés nem lehet a CO miatt)
Számolgattam, 120 pa környèke lehet az ellenállás a 125 venti itt 75m3/H a max fordulaton, a 160as venti át tud nyomni mèg 120m3 is, kisebb fordulaton. Èn inkább hajlok a nagyobb venti felè szakaszosan használva, meg csinálom a co2 èrzèkelőt, az fogja vezèrelni a ventit. 6an vagyunk, persze nem vagyunk mindig mindannyian itthon, nem tudom melyik a jobb. A szűrő mèretèn tudok mèg növelni, a nyomásesèst se tudom, munkahelyről van tekercsek paplanszűrő.
a kis méretű olcsó ventilátorok jellemzően DC és ráadásul BLDC ventilátorok rendkívül jó hatásfokkal. De szerencsére nem kell többet sorosan vagy párhuzamosan egymás mellé rakni, elég 1-1 oda megfelelőt rakni a két irányban. Nálam az össz fogyasztás 10-14 W és tiszta szűrővel megvan a 100-130 m3/h
60 m3/h szerintem szélcsendben, minimális deltaT mellett is megvan. Nagy deltaT mellett még 6000m3/h is lehet. Gondolj bele, 1 m2 felület, ha csak 1m/sec a légmozgás akkor már 3600m3/h-nál járunk.
Legegyszerűbb hőcserélő nélküli szellőztető rendszer a két kinyitott ablak.
Itt milyen légcsere mennyiséggel számoljunk? Valószínűleg nincsen 60m3/h ha csak nincs nagy szél.
Huzamosabb ideig nyitva hagyott ablakok mellett igenis kihűl a ház.
És ne egy panelt hozzunk alapul ahol a félretervezett pénzrabló fűtési rendszerrel 25fokot kell előállítani, és a hőmérséklet szabályzást csak az ablak nyitásával lehet szabályozni megfelelő 21-22fokra.
Köszönöm válaszod, a gerinc 160as, az anemosztátok kis nyomásesèsűek. Akkor elèg a nyomónak ès szívónak is a 125? Mert agyaltam a 160ason kisebb fordulaton.
- ezen csövek belső felülete távolról sem sima (nagy nyomásesés)
- nem tudom, hogy mire gondolsz "filc" alatt (százféle szűrőanyagot lehet filcnek nevezni) de mindössze 9 SZÁZAD négyzetméter felületű szűrők szintén nagy nyomásesést fognak produkálni.
Ha feltételezem, hogy a többi alkatrészt (pl anemosztátokat) is ilyen elvek (kocsmai tanácsadók :) szerint választottad ki, akkor ennyire erősen lefojtott rendszeren csak meglehetősen nagy nyomású ventilátorok képesek 60 m3/h-t átpréselni.
Pl a Vents TT 125 ventilátor teljes fordulatszámon akár 225 pascal fojtás körnékén is tudja a 60 m3/h légszállítást, egy ilyen remélhetőleg elég erős lesz neked. Ha lelassítod egy jó fordulatszám szabáyozóval, akkor a tt125 sokkal csendesebb (és valamivel gyengébb) lesz. Lelassítva akár annyira csendes is lehet, hogy minden fillér kidobott pénz lesz, amit speciális zajcsökkentő csövekre költöttél :)
én
- minimum 125-ös csöveket alkalmaztam volna (gerinc: 150-200),
- sima (vagy nagyon apró recés) belső felülettel
- és legalább 0,5-1 négyzetméteres szűrő felületekkel
- alacsony fojtású anemosztátokkal.
Egy ilyen rendszert könnyedén meghajt a fenti ventilátor akár rohadt csendesre lelassítva is.
Segítsetek lègyszi. Az osztótól indul 4db átmèrő 80mm 10m sonoflex cső mindegyiken van 1 db kis sugarú 90fok hajlítás, a többi helyen igyekeztem nagy sugárral vinni a csöveket. Plusz a venti szívó oldalán 1 db 30x30 filc szűrő, erre megy egy befúvó venti az osztó elè. Elszívó rèsz, 3db átmèrő 80mm 10m sonoflex cső, mindegyiken nagy sugarú hajtással, ezeknek a gyüjtője után 30x30 filcszűrő után elszívó venti. Mekkora ventiket tegyek? Nem tudom eldönteni hogy 125 vagy 160 csőventiket tegyek be? Jó lenne 60m3/h környèkère belőni a szállított lègmennyisèget.
Megvalósíthatónak megvalósítható, ha sok sz*r ventilátort kötünk sorba/párhuzamosan, csak kérdés hogy megéri-e. A kis méretű olcsó ventilátorok hatásfoka a béka fenek alatt van, így ha ebből milliót kötsz be, ugyan úgy rossz lesz az eredő hatásfok. Továbbá meg az axiális és radiális ventilátorok jelleggörbéje teljesen más, ezáltal a felhasználási területük is, valamint a munkapontot is oda kell belőni ahol a hatásfoka jobbnak számít. Véletlenszerűen összelapátolt ventilátorok halmazától ne akarjunk elvárni jó eredményt visszamérés nélkül.
"Ettől a hőcserélő fojtása (pascal) rosszabb lesz egy kicsivel"
Ha axiális ventilátorok légáramlatait "sorba kötöd" (egymás mögé teszel) attól megnövekszik az eredő légnyomás (a szállított légmenyiség ugyanannyi marad). Több (sok) axiális ventilátorral el lehet érni akár radiális ventilátorok légnyomását is.
Ha egymás mellé (párhuzamosan) kötöd őket, akkor a szállított légmennyiség nő, de a max nyomás ugyanannyi lesz, mint egy ventilátoré.
Tehát okosan sorba+párhuzamosan egymáshoz ragasztott 20-30 db olcsó számítógépes ventilátorral valószínűleg el lehet érni egy 80 ezer forintos radiális Papst ventilátor ventilátor tudását is.
Alapvető emberi kötelesség: "tolni kell a banda szekerét" (banda= család/csoport/ország/emberiség/galaxis) Így költöztünk le a fákról és fedeztük fel a tüzet annak idején.
Sajnos egyesek nem csak fékezik, de ellenkező irányba tolnák az emberiség szekerét (és még büszkék is erre).
"annak ellenére, hogy megközelíti a 20m2-t a felülete, nem túl jó hatásfokú,
Talán azért, mert túl nagy sebességgel (= túl rövid idő alatt) rohan át rajta a levegő.
20 m2-es hőcserélőn én nem mernék 60 m3/h-nál több levegőt átnyomni. A profi 4 személyes hőcserélők szerintem 30 m2-nél kezdődnek de a híres Paul pl 70 négyzetméteres(!).
(na ezekhez hasonlítsd az "olcsó" egy-helyiséges szellőztetők hőcserélő felületét :))
"mivel túl nagy távolság van a lemezek között"
Tegyél útközbe "levegő-megkeverőket", hogy a légjárat közepén lévő légáramlat is odaérhessen a falakhoz hőcsere céljából Ettől a hőcserélő fojtása (pascal) rosszabb lesz egy kicsivel, de minden csepp levegő részt vehet a hőcserében.
Már kialakult lamináris áramlás esetén az egyes légrétegek utólag már nem szeretnek helyet cserélni:
Igen minden le van itt írva a fórumban, 10 éve ugyanazt hajtogatod bármiféle belátás nélkül.
Kettőnk közül én vagyok az aki 0-ról kezdve épített hővisszanyerős szellőztetést és légcsatornás klímának csövezést, te meg kvázi semmit, vagy jól titkolod, szóval a tapasztalat az én oldalamon áll.
Az én hőcserélőm annak ellenére, hogy megközelíti a 20m2-t a felülete, nem túl jó hatásfokú, mivel túl nagy távolság van a lemezek között, szóval egy újabb fétised dőlt meg, ami szerint a felület számít elsősorban., amit a gonosz gyártók elhallgatnak.
Szóval a bejövő levegő hőmérséklete kb 60%-a kintinek (további veszteségek vannak az elégtelen hőszigetelés miatt is)
Tehát ezen körülmények között simán előfordul, hogy ha az olcsó, alig fogyasztó műszerventilátorral hajtott (tehát nem óriási, 1000rpm alá lassított, csak az álmaidban létező, megfizethető, radiál EC ventiről van szó, amire még sose hoztál élő példát ) rendszeremet egy kicsit meghajtom, mint, ahogy most is, mivel vendégség van nálunk, hogy a feleségem bemegy a szobába és konstatálja, hogy hűvös van a szobában.
Tehát coanda-effektus ide, vagy örvénytan oda, (apropó, hallgattál áramlástan életedben? én igen) képes érezhető hőmérséklet változást okozni az egész helyiségben a szellőztető.
Te meg a hővisszanyerő nélküli rendszer észrevehetetlensége mellett kardoskodsz..
Már megírtam a programot, zónánkènti fűtèsvetèrlőre szerencse hogy itt olvastam a co2 szintről, így bele terveztem a nyákra egy MHZ 19 co2 èrzèkelőt, úgyhogy megveszem ezt, legalább mindig látni fogom, a co2 szintet is, majd utánna eldöntöm, hogy folyamatos legyen a venti, vagy co2 szint alapján vezèrelje a venti mágneskapcsolóját.
"Ezzel Te hülyézed le azokat az tervezőket akik a hővisszanyerős rendszerekkel foglalkoznak."
Csupán azokat hülyéztem le, akik milliókat fektetnek be olyan energiatakarékossági megoldásokba, amelyek életük végéi nem hoznak neki egy fillér nyereséget sem. Mert az energiatakarékosság ugyanolyan befektetés-> nyereség üzlet, mit pl a részvény vagy a kötvény.
...és aki oda fektet be sok pénzt, ahol egy kis ésszel előre látható/kiszámítható, hogy veszteséges lesz az üzlet...
A tervezőt megfizeti a munkaadója, ő nem a büszkeségért dolgozik.
A marketingest pl azért fizetik, hogy anyagi haszonszerzés céljából másokat tévedésbe ejtsen, vagy tévedésben tartson (Btk. 373.§: csalás)
"Mivel próbálod magyarázni magadnak, hogy zéró számú emberrel találod meg a közös nevezőt?"
Mindenáron meg kel találni a közös nevezőt egy olyan emberel, aki nemcsak buta de ráadásul gonosz is?
Aki gondolkodik, az próbál érvelni, vagy rákérdezni a részletekre. De ilyen szinte soha ne történik, tehát az emberek nagy része buta. Egy másik részük nem csak buta, de büszke is arra, hogy ő nem hajlandó sem tanulni, sem önállóan gondolkodni: nincs saját gondolata/véleménye, helyette valaki másét hajtogatja ordítva, erőszakosan. A hazai lakosság csekély maradéka pedig nem jár ide fórumozni, meg tudom érteni őket :)
Kicsit utána kell olvasni a levegő áramlástechnikának, + némi örvénytan és coanda effektus, stb és máris tudod, hogy milyen anemosztáton és a szoba melyik pontján mehet be a hideg levegő ahhoz, hogy a kedvenc TV fotelodban ülve teljesen észrevétlen legyen.
De minden már le van írva itt a fórumban, csak előítélet és fikázás nélkül kell újraolvasni pár ezer hozzászólásomat.
"norvegoknal nagyobb hidegek vannak, megis ezt hasznaljak"
Norvégoknál minden falu mellett van egy vízierőmű (nagyvárosok mellett tíz). Ezért az áram ott nagyon olcsó, pláne a fizetésükhöz képest . Tehát éppenhogy butaság olyanokról fűtési megoldást másolni, ahol fillérekért van az elektromos energia.
"Csinálnèk arduinoval egy co2 èrzèkelőt ès 1000ppm kapcsolja a venti két kb 800ppm ki vagy egyszerűen szakaszosan?"
800-ról ezerre lehet, hogy 5-10 perc alatt fog felmenni (nem biztos), tehát a szellőzésed talán vezérléssel együtt is napi 23,5 órán át üzemelni fog. Tehát talán nem veszítesz sokat, ha nem pazarolsz energiát+pénzt vezérlére és egyszerűen 24 órán át megy a rendszer. Szerintem először nézd meg pl egy kölcsönkért co2 mérővel, hogy mennyire gyors (hány perc) az emelkedés 800-ról 1000-re, amikor nincs semmi szellőztetés.
Ha az alacsonyabb vilanyszámla a cél, akkor lehet, hogy 2-3 centivel vastagabb légcsövezéssel vagy pl az éles kanyarok megszüntetésével sokkal több energia-forintot spórolsz meg, mit amennyit a szakaszos vezérlés megspórolt volna.
"azt nem hiszem el hogy folyamatosan működő szellőztetés mellett csak a kicserélt levegő felfűtési energiaigényével számolni helyes. "
A szellőzési hőveszteséget a legtöbb ember a tényleges érték kb tíz-százszorosára saccolja nagy tudatlanságában. Természetes, hogy az első kérdésük erre irányul.
A második kérdés a szellőző rendszer várható energiaigénye (villanyszámlája). Ez sem egyszerű terület, mert
- az EC vagy DC villanymotoros ventilátorok SOKKAL kevesebb energiával képesek ugyanannyi levegőt megmozgatni, mint az olcsó AC aszinkron villanymotorok.
- plusz sokat számít a szellőző rendszer összesített fojtása is (pascal):
- alacsony fojtású anemosztátok
- éle kanyarok/törések a csövekben
- vékony vagy vastag csövek,
- recés vagy sima belsejű csövek
- esetleg egyáltalán nincsenek is csövek (légbeejtés -> elszívás).
Egy alacsony energiafogyasztásra optimalizált szellőztetés akár ötöd annyi villanyszámlával is beéri, mint egy energiapazarló: pl olcsó energiazabáló AC villanymotorok + fojtós anemosztátok + vékony levegő csövek + recés belsejű levegő csövek + éles törések/kanyarok az áramló levegő útjában. Ezek bármelyikével szépen meg lehet emelni a szellőztetés villanyszámláját, de a csúcsot úgy lehet elérni ha valamennyit egyszerre alkalmazzuk :)
üdv mindenkinek! Szellőztetèst akarok kièpíteni, csövezès már kèsz van. Nem tudom hogy lenne jobb. Csinálnèk arduinoval egy co2 èrzèkelőt ès 1000ppm kapcsolja a venti két kb 800ppm ki vagy egyszerűen szakaszosan? Persze az èrtèk változtatható. Csöveket úgy csináltam, hogy szobákba megy a befújás wc, fürdő, konyha elszívás.
En is probaltam elmagyarazni, hogy a fizikat nem lehet meg..szni, de ugye a norvegok jobban tudjak, az elado is megmondta!
Egyszer OBIban voltam fultanuja, neni villanyradiatort keresett, volt egy 2kW-os 24e-ert, meg egy 2.5kW-os 16-ert es elado gyozkodte a not, hogy erdemes a dragabbat venni, mert az jobban fut!:D
Nalam legcsatornas klima lesz (lasd hoszivattyu), egyreszt nyari hutes nagyobb munka lesz, mint telen a futes (igen, arnyekolas kimaradt...), masreszt a szelloztetesnel is besegit majd a friss levego szetosztasaban. (Sporolok csovezest/helyet)
A bekerulese es eves karbantartasa is joval olcsobb a rendes hoszivattyunal, kissebb a helyigenye, valamint van egy jo klimasom, ugyhogy uzembiztonsag miatt sem aggodom!:)
Szerintetek mennyire elvetemult otlet a szellozo friss levegojet bekotni a klima szivoreszere?
Ezt ugye nem gondolod komolyan, hogy minden amit árulnak valós haszna van? Innentől meg teljesen mindegy az indok hogy miért fejlesztettek ki bármit is a cégek. Egyszerűen ha van egy réteg akinek el tudják adni (vagyis profit lesz belőle), megcsinálják, ez nem kérdés.
Egy ismerossel volt egy vitam, amikor nyaralojaba futest tervezett.
Mondtam, hogy egy klima es kesz. Nem, mert zavarja a hangja, meg az nem ad olyan meleget!
Kinezett csoda norveg futopaneleket nagy penzert.
Probaltam elmagyarazni neki, hogy par ezer forintos olajradiatorral ugyan ott van, de az erve az volt, hogy norvegoknal nagyobb hidegek vannak, megis ezt hasznaljak, ok azert csak jobban tudjak!
Akkor miért fejlesztették ki a gyárak a hővisszanyerős szellőztetési megoldásokat ha egy ház éves fűtési igényének elhanyagolható %-a a szellőztetés miatti energiaveszteség?
Amugy a tema nagyon osszetett, nem mindegy, hogy hany ember el a hazban, mennyi idot es mikor toltenek otthon, milyen eletmodot elnek, milyen a haz minosege (mekkora a tomitetlensegbol fakado termeszetes legcsere),...
Ha ezek az ertekek megvannak, azt lehet szembeallitani a hocserelos vagy anelkuli szelloztetes bekerulesi/uzemeltetesi koltsegevel...
Es amit meg nem emlitettunk, az a nem forintosithato eletminoseg javulas!
Szoval attol fugg melyik megoldas hive vagy, mindegyik mellett lehet (jogosan) kardoskodni!
Ugyanez a kedvenc vitam passzivhaz futesnel is. Ugyebar mindenki egybol, hogy passzivhazhoz hoszivattyu az kell!
Egy hoszivattyut es hozza valo futesi rendszert kiepiteni nagyon barati aron is min 3 millio. Az en 70nm-es hazam elvi futese ~evi 1000kWh lesz, ami olajradiatorral evi 38e Ft, hoszivattyuval evi 12e Ft. Szoval sporolnek evi 26e Ft-ot, megterules igy potom 115ev!
Nem kell, hogy rosszul mérjen, sok lehet nála a szivárgás. Eleknek sok igazsága vagyon a témában.
Az én számaim: a huszon nm-es bérelt kecómon jólzáródik minden, konyhai és fürdőszobai elszívó van.Ha otthon vagyok, stabilan 1100-1200 ppm az érték. Mikor hazaérek munkából, 700.Wtf? Kicsit nyomoztam, a konyhai elszívó csöve szétcsúszott, simán megy el ott a levegő. A bejárati ajtóm sima, tömörfa szobaajtó, alul 1 centi körüli hézaggal, jöhet az utánpótlás.
A saját házamon az van amit te is írsz, ücsörgök 2-3 órát a kisszobában, lesz 1600-1800ppm.
Ez biztos nem lehet igaz amit most állítasz. 16m2-es szobában a levegő baromi gyorsan (1-2 órán belül) 1000ppm fölé száll 1 fővel is. Én mielőtt szellőztető rendszerben gondolkoztam, elkezdtem rendes (!) CO2 szenzorokkal monitorozni a lakás különböző pontjait is. Egy 15nm-es szobában egy éjszaka alatt 2 fővel reggelre eljutottam 2500ppm-re is (itt már nagy a mérési bizonytalanság a szenzornál). Az meg ha szellőztetsz és leugrik a CO2 szint, az sajnos csak egy átmeneti adat, mivel ahogy becsukod az ablakot, a teljes lakáson belüli CO2 szint kiegyenlítődik, és rájössz, hogy az az 5 perces szellőztetés alig mozgatta meg a CO2 szintet. Valami a mérésedben nagyon félrement, ezt távolról is merem állítani (már ha nem rendelkezel aktív szellőztetéssel ezek mellett).
Mèg annyi hozzátartozik hogy 6an vagyunk a családba, álltalába dèlelőtt kevesen vagyunk itthon (most 2en) este pedig mindenki. Ezèrt is szimpatizálok a co2 èrzèkelő módszeren.
üdv mindenkinek! Szellőztetèst akarok kièpíteni, csövezès már kèsz van. Nem tudom hogy lenne jobb. Csinálnèk arduinoval egy co2 èrzèkelőt ès 1000ppm kapcsolja a venti két kb 800ppm ki vagy egyszerűen szakaszosan? Persze az èrtèk változtatható. Csöveket úgy csináltam, hogy szobákba megy a befújás wc, fürdő, konyha elszívás.
Sajnos csak egyetlen co2 mérő adatai hozzáférhetők az interneten (a többi műszer adatai titkosak). Ez a nyilvános műszer a Hawaii szigeteken van, egy magas hegy csúcsán, tehát a világ egyik legjobb levegőjét méri, tehát feltételezhető, hogy bárhol a Föld bolygón ennél csak rosszabb (magasabb) co2 értékek fordulhatnak elő.
Ha a te műszered azt állítja, hogy nálad a szobában 359 ppm a co2 szint, akkor valószínű, hogy igen hibásan mér, de még az is előfordulhat, hogy a műszeredben nincs is co2 mérésre képes alkatrész, tehát a műszered csak hazudja a co2 szintet (sajnos rengeteg ilyen műszer létezik).
Ha megadd a műszer pontos típusát, akkor megpróbálhatjuk kinyomozni, hogy egyáltalán van-e benne co2 érzékelő alkatrész.
"Este mikor bekapcsoltam a mérőt, 900 ppm volt.... Reggelre 800ra ment fel"
Ha a műszered tényleg széndioxidot mér (és nem valami kamu műszer), akkor feltételezhető, hogy a lakásodnak kiváló szellőzése van (csak nem tudsz róla), amin szinte semmit sem változtat, hogy nyitogatod az ablakokat vagy nem.
Próbálj meg szorosan becsukni miden nyílászárót és várd meg, míg a műszereden a co2 szint felmegy pl 2500 ppm fölé. Lehet, hogy ez soha nem fog megtörténni.
Pedig ez olyan elemi dolog lenne, hogy hogy ha papolsz valamiről, akkor legyen már az kézzelfogható, ha egy értse mindenki, hogy miről van szó. Legyen működő példa, nem csak levegőbe beszéd.
Nem bonyolult ez, fönököm. HA egész nap nem vagy otthon a ki tudja milyen szerkezetű kecódban, akkor elég napi kettő szellőztetés. HA meg ücsörögnöd kell egy 3x4-es jól záródó szobában 3-4 órányit, akkor max 2 óránként szellőztetni fogsz, 8 órányi alvásról még nem is beszéltünk.
Ehh, akkor te nem leszel szellőztető rendszer vásárló, nálad reggel viragillat van a hálóban. Szerintem egyszerűbb lenne ha abba kötnél bele, hogy 1000 ppm felett problémát okoz a CO2.
Gondolod, hogy a német előírások a lobbi hatására írnak elő ~ 30 m3/h-t fejenként?
Lehet hogy buta vagyok a témához, de itt akkor sem csak az a kérdés hogy a bejövő friss levegő felmelegítéséhez mennyi hő kell.
A FOLYAMATOSAN bejövő hideg levegő hűti a belső teret aminek lesznek részei ami SOSEM tud felmelegedni mert pl. közvetlenül arra megy a bejövő hideg levegő. A bejövő firss levegő sosem tud felmelegedni igazán mert már távozik is a "ki"oldalon.
A SZAKASZOS üzemre igaz lenne amit írsz, kicserélődik a ház levegője, a bejövő friss levegőt fel kell melegíteni. De ez a levegő egy darabig bent is marad "amíg el nem használódik" (újraindul a légcsere).
Tehát minél gyorsabban cserélődne ki a levegő annál kevesebbet hűt a lakáson a légcsere.
Ha a légcserere lassabban történik meg akkor többet hűt a lakáson.
Ha folyamatosan történik a légcsere akkor folyamatosan hűt a lakáson.
A szellőztetésnél az a cél, hogy a lakáslevegő széndioxid tartalma ne emelkedhessen 1000 ppm fölé, ehhez a 30 m3/h fejenkénti légcsere éppen elegendő. Ezt a számítást eben a fórumban már többen is leellenőrizték, te is megteheted:
- nyugalomban lévő ember lélegzése: 0,5 m3/óra
- kilélegzett levegő co2 töménysége: 40.000 ppm
- külvilágból bejövő (szellőztető) levegő co2 szintje: 420 ppm (állítólag)
A kérdés, amit fel kell tenned: az ember által kilélegzett levegőt óránként hány köbméter szellőző levegővel kell felhígítani ahhoz, hogy az eredő légkeverék széndioxid szintje 1000 ppm alatt legyen?
"Nekem nem mondja senki hogy ha nem hővisszaneyrős a szellőzető rendszer akkor ez nem hűti ki a házat."
Furcsa mondatodat kérdésnek tekintem.
Hideg levegővel (hőcserélő nélkül) szellőztetés esetén valóban magasabb lesz a fűtésköltség valamennyivel. Az a fontos kérdés, hogy ez a plusz fűtésköltség kinek mennyire fáj egy hőcserélő költségeihez képest.
1 köbméter levegő 1 fokkal történő felmelegítéséhez 0,000335 kWh hőmennyiség szükséges.
A tél átlaghőmérséklete +5 fok, a fűtési szezon átlagos hossza 4800 óra.
Ha a lakás átlaghőmérséklete 20 fok, akkor átlagosan 15 fok a lakás-külvilág hőmérséklet különbség.
Tehát egy fűtési szezon szellőztetési hővesztesége 2 fő (60 m3/h folyamatos légcsere) esetén:
4800 óra x 15 fok x 60 m3/h x 0,000335 kWh = 1447 KWh/év
Én klímával fűtök, nekem 1 kWh hőmennyiség bejuttatatás a lakáslevegőbe 17 forintba kerül (legdrágáb villany tarifával számoltam) ha ezt megszorozzuk az 14447 kWh-val, akkor az jön ki, hogy nekem egy évben 24.600 forint ext fűtéspénzembe kerül az, hogy hideg levegővel szellőztetek (tehát hogy egy fillért sem költöttem semmiféle hőcserélőre).
Persze aki nem 17 Ft/kWh klímával fűt, annak jóval komolyabb végösszeg is kijöhet. Pl régivacak gázkazán + elavult fűtés a manapság divatos gázárak mellett akár 100 Ft/kWh felett is fogyaszthat.
- 100m3/h 10 fokkal való emeléséhez 330 Watt kell, tehát, ha kint -10 van, bent 20 fok-ot csinálsz, ahhoz kb 1 kW kell, ami nem kevés. Átlag télen (Delta 20 fok 180nap) kb 300m3 gáz.
- hővisszanyerős.. ahogy írod, bár irányváltás csak a falba dughatóknál van, meg a fluctuvent-nél
- ha a francba elpenészedik a ház télen, azért van, aki használja.
Futtassuk azt az eszmefuttatást hogy 365nap, napi 24h megy a szellőztető ventillátor. Nekem nem mondja senki hogy ha nem hővisszaneyrős a szellőzető rendszer akkor ez nem hűti ki a házat.
A hővisszanyerős is csak úgy tudja szerintem visszanyerni ha párban van és amíg az egyiket hűti a beszívott levegő addig a másikat fűti a kifújt. Aztán irányváltás és így megy tovább.
Ez a "majd kifújjja ahol tudja" levegő kivezetés nem állja meg a helyét.
A résszellőztetés csak tűzoltásra jó szerintem, azt épeszű ember nem használja egész télen amikor csukva van az ablak.
minél nagyobb a rés-> nyitott ablak, annál könnyebben és szabályozatlanabbul megy végbe a légcsere a környezet által generált hatásokra (szél és hőmérsékletkülönbség). Ősszel és tavasszal kinyitod az ablakot és meg se mozdul a levegő, mert nincs, ami generálja, télen meg a résszellőzőn is süvít a szél, lobog a függöny a panelban, (helló Elek, igen ott is..) mert 20 fokkal hidegebb van kint.
Ha viszont csinálsz egy kicsi rést, ami egy kis, központi ventilátor hatására is legalább x Pa nyomáskülönbséget csinál, akkor ősszel/tavasszal is lehet elég légcsere. Persze, télen megint több lesz, a hőmérsékletkülönbség hatására, ha nem szűkíted a rést. Mindez szigorúan elméleti dolog, gyakorlatban nem próbáltam. (CO-ra vigyázni, nyílt égésterű berendezés nem lehet bent )
Hát, ha van valami szabályozható kütyüd, akkor te döntesz, mikor mennyi friss levegő jöjjön, avagy ne jöjjön, illetve automatizálhatod. Ablaknyitogatással ugyanez fáradságos és pazarló, nem annyira komfortos. Tudod, mint az autónál, ablak le fel, vagy esetleg százzónás digit klíma.
Tételezzük fel hogy homlokzati ventillátort tudok csak feltenni az egyik szobába, a többi szobában csak "luk" van falon hogy meglegyen a légáramlás iránya.
Ez legyen mondjuk úgy hogy a fürdőben van elszívás a hálókban csak "luk".
Miért jobb egy lukat készíteni a falra mintha nyitva volna az ablak?
És akkor mégegyszer a félrement "Ennyi erővel azokban a szobákban nyitva is hagyhatnám az ablakot." kijelentéshez. Kb. a 20263-as hozzászólásodra referálva.
Ha nincs hőcserélő egy FOLYAMATOSAN MŰKÖDŐ szellőztetési rendszerben akkor szerintem tetemes mennyiségű hőt visz el a szobákból az állandó szellőztetés (most az hogy ventillátorral vagy sem igazából lényegtelen).
Egész éjjelre nyitvahagyott ablakok folyamatosan hozzák be a hideg (de friss) levegőt. Minél nagyobb a mennyiség annál nagyobb mennyiségű friss levegő kerül be, és annál jobban hűti a lakást.
Ezért nem gondolom hogy egy egyszerű nagy légszállítású nem hővisszanyerős ventillátor ne hűtené ki teljesen a házat.
EZÉRT KÉREM HARMADSZOR ezúton hogy amennyiben leheőséged van rá kérlek készít képet a Te megoldásodról!
A résszellőztetést én nem keverném bele a megfelelő levegőmennyiségről gondoskodó témába, mert az talán tényleg csak arra jó hogy az ablak körül ne legyen penészedés ( ha arra jó egyáltalán). Szerintem ez egy gyártói-átverős maszlag duma:
Gyakran írok itt olyasmit, amit nem tanítanak az iskolában. És egyesek abból űznek sportot, hogy a lehető legrosszabbat hozzanak ki bármiből, tudatos félreértelmezéssel, mellébeszéléssel. Könnyebb szemétkedni, mit átgondolni, megérteni, esetleg rákérdezni a részletekre, hátha zavarba jövök. Lehet csatlakozni hozzájuk, ha az a csorda rokonszenvesebb, mit valóban megértetni a dolgok működését.
"Voltam olyan ablak közelében nem egy helyen ahol volt ilyen beépített résszellőző.
Mindenki panaszkodott rá mert folyamatosan dőlt be rajta a hideg"
Résszellőős-ablakos (lakótelepi) lakásokban már több generáció nőtt fel úgy, hogy soha senki nem panaszkodott huzatra. Egyes családokban valóban divat (menő) folyton a huzatra panaszkodni, ott is is, ahol nincs huzat. Ezt egy idegbeteg családtag elkezdi egyszer, a többiek pedig nem akarnak kimaradni a sajnáltatásból (főleg vendégek jelenlétében :)
"a lemezközt és egyéb befoglaló méreteket, amiből számolható a felület"
Ennyi adat is ritkaság. Talán a befoglaló méreteknek semmi köze a lemezek méretéhez (mert pl maga a lemez sokkal kisebb, mint a külméret :)
A legtöbb gyártó/kereskedő csak akkor nem próbál csalni/félrevezetni, ha rendszeresen ellenőrzik minden szavát. Erre lenne jó a fogyasztóvédelem (ha lenne).
A csehek gondoltak rád Elek! Nem a felület nagyságát adják meg, hanem a lemezközt és egyéb befoglaló méreteket, amiből számolható a felület. Aki meg nem erre rejszol, annak biztosítanak egy online számolót, ahol mindent is meg lehet tudni a hőcserélőkről, pl hány gramm csapadék keletkezik, nyomásesés, etc. (a fagyveszély határát kivéve..)
"lesz egy minusz bejövő hőmérséklet (pl -5°C) ami fagypont alá hűti a kimenő levegőt, és itt kell beavatkozni."
Egy hőcserélő hatásfoka leginkább attól függ, hogy hány négyzetméternyi benne a hőátadó felület a bejövő és a kimenő levegő között (ezt az adatot titkolják legjobban a hőcserélő gyártók, tisztelet a kevés kivételnek :)
Minél rosszabb egy hőcserélő hatásfoka, annál nagyobb a "hőlépcsője". Létezik annyira vacak hatásfokú hőcserélő is, ami még -15 fokos időjárás esetén sem képes megfagyasztani a kondenzvizet. A valóban nagyon jó hatásfokú hőcserélőkben már mínusz 3-4 fokos bejövő levegő esetén is előfordulhat kondenzvíz fagyás a kimenő ágban. Hogy a te hőcserélődnél ez a hőlépcső 5 vagy 15 fok, fok, azt nem lehet távolból megmondani, csak esetleg helyben megmérni.
Én nem a bejövő levegő hőmérsékletét méregetném, hanem a kimenő ág leghidegebb pontját és annak nulla fok körüli hőmérséklete szabályozná a bejvő ágat (pl levegő előfűtés vagy befújó ventilátor fordulatszáma vagy leállítása).
Akkor lényegében közel sem biztos hogy a bejövő 0°C levegő már fagyást fog okozni, hanem lesz egy minusz bejövő hőmérséklet (pl -5°C) ami fagypont alá hűti a kimenő levegőt, és itt kell beavatkozni.
A hőcserélő kimenő ágában szokott megfagyni a víz (kicsapódott vízpára), azért, mert a hőcserélő bejövő ágában annyira hideg levegő jön befelé, hogy fagypont alá hűti a kimenő levegő-ágat.
Megoldások:
- a hőcserélő előtt a bejövő levegő (elektromos) előfűtése olyan hőmérsékletűre, hogy a kimenő levegő ne kerülhessen fagypont alá.
- bejövő ventilátor (automatikus) lelalassítása annyira, hogy a kimenő levegő ne kerülhessen fagypont alá.
- bejövő ventilátor leállítása arra az időre, amíg a kimenő meleg levegő felolvasztja a jégdugót.
- a hőcserélő előtt a lakás belső meleg levegőjéből éppen annyit hozzákeverni a bejövő hideg levegőhöz, hogy a kimenő levegő ne kerülhessen fagypont alá.
Ha raktáron van, akkor talán két nap. Abszolút ügyfélcentrikus a kapcsolattartó, ír angolul. Annak idején a gyárral vettem fel a kapcsolatot, őket is zaklattam egy ideig, elég türelmesek voltak.
Az én ventim 10 ezer forintos cucc, abszolút megfelel mindenben, egy komplett házat képes ellátni, csak egy feltétel van, hogy a padlásra kell tenni. Nem borzasztóan zajos, papíron kb ugyanannyi, mint a radiális ventilátorok, de mégse merem azt mondani, hogy egy lakótéren belül található gépészeti helyiségből nem fog kihallatszódni a hangja. Annyi, hogy a lakótér és a venti között legyen legalább 3 méter sonoflex cső. Illetve magába a csőbe raktam bele, tehát ad absurdum, a hőcserélő és doboza lehet a lakótéren belül, de a ventilátor a csőben legyen inkább kívül. (a hőcserélőről elszívni kell a levegőt, nem ráfújni)
"A furdoszobaban pl nem is hiszem, hogy praktikus lenne a paras levegot valami "szivacson" atkuldeni..."
..elmenő levegő... a lőtéri kutyát nem érdekli mi van vele. (A hőcserélőt lehet, hogy időnként mosni kell)
"A zaj engem is aggaszt egy kicsit, tobbek kozott ezert is torom a fejem az optimalis megoldason..."
Én a ventilátor fordulatszám alacsonyan tartására esküszöm. Persze nem mindegyik ventilátor képes 500-700 RPM fordulaton elegendő levegőt szállítani.
Ha sikerül jól eltalálni (csendes suttogás/mormogás a padlás távoli pontján), akkor egy fillért sem kell zajcsökkenő alkatrészekre költeni (az árukból sört lehet venni :)
Nekem 3 nap alatt küldték (raktáron volt). Annyi volt hogy felhívtak mert utánvéttel akartam de Magyarországra nincs utánvét. Tehát ha alapból előre utalást választasz akkor semmilyen kommunikáció nem lesz. Amúgy a számlát és a szállitással kapcsolatos infókat cseh és angol nyelven küldik.
A zaj engem is aggaszt egy kicsit, tobbek kozott ezert is torom a fejem az optimalis megoldason...
A lenti furdobol es wcbol egyenesen megy fel fodemen keresztul a cso es gyakorlatilag folotte van a gepesz helyiseg, ezert remenykedem, hogy igy jo lesz, de ez meg nem fix.
Ezert dobtam be ide az elkepzelest, mert johet olyan otlet/tapasztalat, ami nekem meg nem jutott az eszembe!
A hocserelo dobozban van szuro, de a csovek beszivopontjaira nem terveztem.
A furdoszobaban pl nem is hiszem, hogy praktikus lenne a paras levegot valami "szivacson" atkuldeni...
A szurot mennyi ido alatt szallitottak? A kesz keszulekre valami eleg hosszu hataridot adnak..
Foleg a paratartalom miatt nem akarom allandoan jaratni...
A rekupex-el angolul kommunikaltal?
Tudom, hogy konyhai elszivot nem kotunk hocserelobe, de ha az elszivo sajat zsirfogojan kivul beteszunk +zsirszuro es olajlevalaszto dobozt es mindezek melle ritkan fozunk es akkor is inkabb paras (teszta) mint zsiros dolgokat, akkor is szentsegtores?
Volt pont egy 32 dB-es ventilátorom, amit 1,5 méter elnémított, viszont, amikor úgy volt a sorrend, hogy ugyanaz a venti-> 4 méter spikocső->1,5 sonoflex->lakótér akkor már lehetett hallani a hangját. (a merevfalú cső erősítette a hangot).
A hőcserélőt amúgy is kell védeni egy G4-es szűrővel, nálam azok a csövek a szűrő után tiszták, a légrácson azért van fekete porlerakódás. Eszembe nem jutna tisztogatni a csöveket.
Csak betétet, szeretek barkácsolni, ami a szűrőre kijött felület amúgy se fért volna be egy egyszerű házba.
Amúgy elég jók ezeknek a hőcserélőknek a hővisszanyerése, nem vesztenél sokat, ha állandóan menne, az alacsony páratartalom nagyobb gond. Kb 50 forint naponta az olcsóbbik gázból a friss levegő visszafűtése (delta 5 fok, 100m3/h)
Ezeknek az elszivoknak darabja kb 20e Ft, szoval egesz lakas megvan ~60e-bol.
Ha kb ugyanennyibol meg lehet csinalni egy kozponti motor, meg 3 legszelep, motorostul, automatizalasostu (amit egy amator is meg tud csinalni), akkor en nyitott vagyok ra!
Helyiségenkénti elszívást csak mérgező/fertőző anyagokkal dolgozó munkahelyeknél szokás alkalmazni. Sokkal olcsóbb az eges levegő beeresztési (befújási) pontok légáramát szabályozni.
nem használnék KG csövet, nincs miért. Inkább Sonoflex csövet, jó eséllyel nem (annyival) drágább. Az elágazó elemek lehetnek KG idomok, a tömítés nélküli oldalra felmegy a Sonoflex, a gumitömítéses oldalon azt hiszem csak belülre lehet ragasztani a Sonoflex belső rétegét.
Próbálj meg méretezni, én ott látom a gyenge pontját a leírásodnak, hogy a venti hangját hallani fogod a házon belül, tehát nem a hangszigetelt sonoflex csövön keresztül, ha hallgatsz rám
Rekupex jónak tűnik, nekem épp ma jött meg a hőcserélő.
Ránézve a ventire.. lehet hogy jó lesz. ;-) bár mielőtt megvennéd, lehet, hogy kipróbálnék a helyedben 2-3 Wattos 120-as PC ventit, ha van a fiókban, lehet, hogy meg leszel vele elégedve.
Azert gondolkozom helyisegenkenti elszivasban, mert 180m3/h tul sok (ketten csak viszonylag ritkan hasznalunk egyszerre ket furdoszobat+1 WCt), viszont meg ha egy kozponti 60m3/h ventillatort hasznalok, az meg 20m3/h helyisegenkent ami meg furdoben paraelszivasra keves.
Valamint nem folyamatos szelloztetesben gondolkozom egyenlore, hanem csak szakaszos (lampahoz kotott) es kesobbiekben valami legminoseg erzekelohoz kotott megoldas.
Nem álltam neki szanaszét szedni, nyomozni, ott van a leírásban, elhittem, ennyit nem fájt érte kiadni, slussz. Amit mutat, az hihetőnek tűnik, teljesíti amit vártam.
Kulvilagbol ki es befujas egyenes kb 4m 125-os spiko csovon.
Frisslevego bejovo agba valami egyszeru csoventillator, ami hasonlo parameterekkel bir a furdoszobai ventillatorokkal.
Rekuperator rekupex.cz-rol valami tulmeretezett, ami az egesz rendszerrel csak annyira fojtja le a ventillatorokat, hogy egyenkent tudjak a 60m3-t.
Vezerles kezdetben Shelly kapcsolja a bejovo csoventillatort amikor a lampakhoz kapcsolt elszivok elindulnak, kesobbiekben valami legminoseg/CO2 erzekelo altal + bekapcsolas amikor szukseges.
Elvileg van beleírva a termék gyári leírásába az ndir, vagy gyakorlatilag is olvasható benne?
Ne haragudj, de kétértelmű volt a megfogalmazás.
Érdekesség: az ndir szenzorok pontosságát tudtommal a gyártó csak öt évig vállalja. Tehát jó lenne egy ellenőrzési módszer, ehhez pl jó lenne tudni, hogy az ország mely környékein mennyi a külvilág aktuális széndioxid szintje.
Ami nagyon sok mindent mér, az mindig gyanús.... de ha utánanéztél a készülék részletes gyári leírásában és abban külön meg van említve a co2 szenzor fajtája is (pl: "NDIS sensor"), akkor valószínűleg nem co2 kamugépet vettél.
Én egy Brandson márkájú dolgot vettem, 60 ojróért. CO2, hőfok, páratartalom, idő, ébreszt is, tölthető akksis, drótról is műxik. Lehet madár vagyok?:))
Bátran merem ajánlani mindenkinek. 12.000 Huf volt. próbálgattam relatív sok vegyi anyaggal, parfümmel, légfrissítővel stb. Stabilan csak Co2-re reagál. Úgy volt a leírásban hogy NDIR szenzoros, és lehet tényleg...
A káros oxidációhoz a hűtőfolyadék oxigéntartalma szükséges. Úgy gondolom, hogy ha már "kifogyott" az oxigén a folyadékból, akkor az oxidációt gátló adalék jelenléte sem szükséges többé. Ezért is bölcs dolog nem hígítani vízzel a fagyálló folyadékot (a víz oxigént is tartalmaz).
Vagy eleve olyan rendszert kell tervezni, amiben nincs egyetlen olyan alkarésze sem, aminek árthat az oxigén ;)
A napkoliban mint írtam , már 19 éve van ugyanaz a fagyálló . A rendszerben van réz és vas . Idáig nem lyukadt ki semmi . Plusz oxigén a rendszerbe nem jut . Mi okozhatja esetleg az inhibítor elfogyását ?
Gyakorlatilag még a fagyálló képessége meg tud maradni sokáig csak a korrózió inhibitor nem annyira... szóval az csak egy mérés, hogy meddig fagyálló, teljesen nem elég a bemérésre.
Lehet, hogy a ph eltolódásból lehetne az inhibitoros rész elpusztulására következtetni?
Egyesek a folyadék és a földpont közötti feszmérésre is eszküsznek, fene tudja mi az ideális. 3 évente cserével nincs ilyen probléma leginkább.
Szerintem a fagyállóval nincs gond az autókban , ott az adalékanyagok amik esetleg idővel elfogynak és talán az okozhat gondot . Én három évente cserélem és nem higítom tovább a -32°C-os üzletben kapható keveréket .
Oda az 1 köbös kicsi is, ránézésre duplája kellene. Durva, hogy ezt is kilopnák... Hogy ott pár nap? Ha nem Zabaron van, akkor esetleg. Nagyvárosi környezetben túlélne pár napot.
Aksi nem bírja 10 évig, ha csepptöltésen van, 3 év után kuka.
Inteligens vezérlővel, ami nem tölti 100%-ra, és néha lemeríti, azzal 5-7 év.
Én csak abból indulok ki , hogy stabilan nyomás alatt tartva a napkoliban sincs nagy esély a megforrásra ( síkkollektor esetében ) , akkor mitől degradálódna ? Természetesen jól méretezett rendszer esetében ! Nálam 6nm van a 300 literes tárolóra . A 95 °C-os hőmérsékletet még nem észleltem , hogy lett volna , mert a vezérlés ilyen vízhőmérséklet elérése esetében letiltja nálam a napkoliból a keringtetést . Valamint éjszakai visszahűtést is képes véghezvinni ha kell , olyankor 75°C-ig lehűti a vizet . :-)
Hmm, én is úgy gondoltam volna, hogy főleg egy alacsony hőmérsékletű felületfűtéses rendszerben (max 35 fok előremenő), elég sokat elketyeg a fagyálló folyadék. A gépkocsikban inkább a folyamatos nagy hőmérséklet miatt degradálódhat pár évente, de talán ilyen alacsony hőmérsékletű alkalmazásoknál egy évtizedet csak lehet várni a cseréjével kis szerencsével nem?
Átlag családi házban jogos, hogy a puffer nem nagy és talán egy több napos üzemszünetben a kültéri elfagyásgátlást rábízni bátor..
Ám ez az elhibázott rendszer 2x135kW volt, 1 köbméteres pufferrel. Ott azért feltételezhető, hogy lesz elég hő pár napig a kültéri rész elfagyásának meggátlására, ha a folymatos kültéri keringetés garantált. De még ezt a relatív olcsó megoldást (bár akksipakk cserés 10 évente?) is kilopták volna belőle.
Mitől romlik meg a fagyálló ? Nálam 19 éve van ugyan az a fagyálló a napkolirendszeremben és még mindig használható kémiai ellenőrzés szerint . Amennyiben nem forr meg , akkor mi okozza a degradálódását ?
Puffer, de mekkora? A 99,9 százaléknak nincs 100 liternél nagyobb puffere.
Az elmúlt 20 évet országosan nézve igen, én sem tervezném a sajátomat többre. Akár járó motorral, 12 /230as átalakítóval meg tudnám most is táplálni 2,5 kwal.
Azért ha úgy van egy akksipakk meg SPS belőve a keringetésre és elég nagy a puffer, akkor akár több napig is tud így szünetmentesről menni a keringetés. Szóval ha garantálható, mondjuk 3 napig a keringetés, akkor az tök okés sima vízzel is. 3 nap azért, mert ünnepeknél lhet addig nem lesz aki visszakapcsolja, ha valami elmey a gépben az áramszünet miatt stb. Legrosszabb esetre készülve.
Főleg ha az egész rendszert felfagyállózzák, mert meleg vizet is csinál, és 3 évente cserélni kell. Mert megromlik. 4 lakásos házra 1,2 milka volt a fagyálló. Kollégám csinálta a gépészetet, ezt kérte a kivitelező/ tervező. Hurrá. 4 lakó meg összedobja 3 évente.. Biztos.
Sajnos, igazad van, sokan mindenen spórolnak. De a vevőket sem kell félteni ám.
Ez persze egy probléma lehet, ugyanakkor ha olyan magasságig visszaáramlás van az ejtőben az nagyon nagy bukó, akkor már rég a WC kagylóból jön vissza dzsuva és már mindegy.
Valami ilyesmi bekötéssel nem hiszem, hogy alpból gond kéne legyen:
Ámde megfontolandó, hogy ha befér a födémáttörésbe, akkor bekerülhetne simán egy őjabb akár sima 110-es cső csak a szellőzés kivezetésnek, nem hiszem, hogy sokban drágítaná a helyzetet.
Gondolom persze, hogy nem azonnal van fagy el, van több száz liter víz akár a kültéri részekben egy nagyobb rendszernél persze. Csak mi van ha éppen nem ment a gép és csak a minimális fagyásmentesítő állapotot tartotta fent, mondjuk volt 10 fokos a víz a kültéri körben és akkor áll le a rendszer egy fél napra. Az lehet bukó simán.
*Ja és persze nem volt vészleeresztő fagyszelep meg hasonló sem...
Azért ilyet nem illik felteszem :D Csak azért mert a beruházó az utolsó garast is meg akarta spórolni és így lett kiadva a tervezőnek is a koncepció felteszem minden szemetet nem kell elfogadni és aláírni.
Ma voltam hőszipkás továbbképzésen, a legújabbak igen okosan megoldják: 1. lépés, keringető szivattyú. 2. lépés, elektromos fűtőpatron. 3. lépés, elindítja a kompresszort.
Csak legyen áram. De az elmúlt 20 évben 1 olyan nagy áramszünet volt Pest megyében, ahol napokig nem volt áram.
az enyèmben ilyen a levegő útja èn szívom a friss levegőt is ès az elhasznált levegőt is. A friss levegő azèrt kering ennyit, hogy 3szor több időt tölt hőcserèvel, ès a hideg a hideggel, meleg a meleggel találkozik így jobb lehet a hatásfok.
a venti egyik oldala a befújás, másik oldala kifújás, ezèrt a hulladèkhő egyik oldala haszon, másik oldal vesztesèg. A hatèkonyságot beèpülès után mèrek. Egy èjszaka monitorozni fogom a hőfokokat. 
itt alkalmazta valaki.
