Erről mi a véleményetek? Több fórumon is olvastam, hogy a videomagnók jobbak, mint a szalagos magnók. (Ezt nem igazán hiszem el) Megjegyzem, soha nem hallottam még zenei anyagot vhs-en, egy hifi rendszerben.
A múltkor írtam, hogy nem vagyok elégedett a GX620-as magnóm felvételi minőségével, de még nem volt lelkierőm nekiállni a barkácsolásnak, semmi érdemi infót sem találtam arról, hogy mit lehetne vele kezdeni...
Viszont volt egy sürgősebb dolog, a GX630-as magnóm szintén pocsék felvételeket készített 9,5 cm/s sebsségen, pluszban tönkrement a fejhallgató csatlakozója is :-(
Amikor leszedtem a magnó előlapját, ez a látvány fogadott, a bakelit(szerű anyag) megadta magát.
Nemcsak hogy letört a rögzítéséről, még ketté is tört a csati háza. Eredetileg cserélni akartam, de ez úgy be van oda szerelve, hogy komplett gépműhely nélkül esélytelen kiszedni. Viszont a kettétört csatin jól látszot, hogy a belseje brutálisan koszos.
Hogy egy fejhallgató csatlakozó mitől tud (az elmúlt 50 évtől eltekintve) ilyen koszos lenni, azt el sem tudom képzelni, de van nekem két hű lovagom, akik ilyenkor segítenek :-)))
Irtó koszos volt, a tisztítás során a tisztítópálcika ilyen lett.
Ezután szépen összragasztottam, először a csati házát.
Aztán kétkomponensű folyékony fémmel jó vastagon körbetaknyolva megerősítettem a házat, plusz a fém előlaphoz is hozzáragasztottam.
Szép nem lett (ellenben jó ronda :-)) viszont nem látszik és funkcionálisan tökéletes, a következő 20 évben megint nem lesz vele gond :-)
Ezután rátértem a felvétel problémájára és viszonylag gyorsan meg is találtam az okot, a magnó sebességváltója valami rettentően elkefélt megoldást tartalmaz, az elektronikus sebességváltó kallantyú közvetlenül mozgat egy kapcsolót (piros I) és pluszban egy hajlított fémlap (sárgával jelölve) közbeiktatásával mozgat egy másik kapcsolót (piros II). Az első kapcsoló váltja a sebességet, a második kapcsoló meg váltja a sebességfüggő BIAS-t és EQ-t.
Na, ez a második kapcsoló nem működik. Illetve működik, csak éppen a fémlapnak van annyi holtjátéka, hogy vagy az egyik (9,5 cm/s), vagy a másik (19 cm/s) sebességen hagyja az előmágnesezést és az EQ-t, függetlenül a másik kapcsoló állásától.
A csavar és a fémlap állítgatásával elszórakoztam pár órát, de sehogyan sem tudtam úgy beállítani a mechanizmust, hogy működjön rendesen. El nem tudom képzelni, hogy az AKAI mérnökei miért ilyen módszert alkalmaztak, miért van két, egymástól 5 cm-re lévő kapcsoló egy feladat ellátására (illetve tippem van, volt egy korábbi konstrukció, amiben külön lehetett sebességet váltani és BIAS/EQ állítani, gondolták, hogy mechanikailag összekötik a két kapcsolót, hát nem sikerült :-(( ).
A kapcsolót 9,5 cm/s állásban hagytam, mostanában így veszek fel (nagyon drága a szalag), de tudom, hogy ha majd 19 cm/s sebességen akarom használni, akkor át kell váltani kézzel a kapcsolót.
Így, hogy átváltottam a kapcsolót 9,5 cm/s állásba, meglehetősen jó minőségben vesz fel, kb. mindegy, hogy 50 mikronos BASF 911, vagy 35 mikronos Maxell UD szalaggal használom, de próbáltam 26 mikronos BASF DPR 26 szalaggal is, azzal is jó.
Egy Vörös Szikra magnót kínálok fel valakinek cserére. Némi ráncfelvarráson átesett, motor forog, mechanikája működik, elektronikáját újjá kell építeni. Ezt leginkább közűletek tudja valaki megtenni. Pénzt nem kérek érte, inkább valami régi műszaki tárgyat cserébe, magnót, rádiót, vagy bármit ami belefér az én gyűjteményembe./ www.perkataigyujtemenyek.hu / Ha valakit érdekel, a honlapomon megtalálja az elérhrtőségemet, és szívesen küldöm el fotókkal a magnó történetét.
Huh. Meggyőztél. Keresek valami működőt, elérhető árban. Igazából csak végig akarom hallgatni azt a pár szalagot, nem akarok hosszútávon orsósmagnózni. Akár kölcsönözhetnék is egyet. Hát persze.:DDD
Egy 60 éves elektromechanikus szerkezet felújítása nemcsak szakértelmet, hanem nagy bátorságot és kötélidegeket igényel. Ha valaki elvállalja, az nagyon sokba is kerülhet.
Örököltem egy BRG Calypso M8-at. Megpróbáltam beizzítani, de sajnos nem jártam sikerrel. A biztit ellenőriztem, jó. :DDD Tud valaki segíteni a rendbetételben / vállal javítást / ismer olyat, aki vállal javítást? Vagy csak mondjak le róla és próbáljak egy működő magnót beszerezni, mert ezekhez a régi csodákhoz már nem ért senki? :((( Van pár szalag is hozzá, még gyerekkoromból, jó lenne meghallgatni...
Otari MX5050 szintén pofás, hangminőségben, szolgáltatásban pedig sokkal jobb.... Ez csak egyetlen példa volt. (Most tekintsünk el attól a ténytől hogy az Otari egy professzionális magnó, a Pio pedig házimagnó. Ellenben az Otarit olcsóbban meg lehet szerezni.)
Gyanúm szerint elállítódott az előmágnesezési áram.
Lehet a BIAS értékét állítani házilagosan, vagy szerelőhöz kell vinni?
Emlékeim szerint egy GX-630D magnón mintha állítottam volna előmágnesezést, de hajlott korom miatt lehet, hogy nem én voltam, de az is lehet, hogy nem az előmágnesezést állítottam :-((
Igen, most fent van 500 eFt-ért, mert előzőleg rejtett volt a min. ár.
170-200 eFt-ot tényleg megér a magnó állapottól függően, mert valóban csinos darab, és tényleg a kommersz analóg technika egyik legfejlettebb terméke, szóval jó is, szép is.
Persze a 18 cm-es orsó kicsit korlátozza a használatát, 19 cm/s sebességen futtatva 45 perc után csattan egyet és elkezd visszafelé játszani, ami a zenerajongókat egy kicsit zavarja a zenehallgatásban (az olyan techbuzik, mint én is, meg alig várják, hogy irányt váltson a magnó :-)))
Szóval akkor már inkább egy RT-909, persze annak az ára tényleg a csillagos ég, aki eddig nem vette meg, az ezután már csak akkor vesz, ha megnyeri a lottóötöst...
A múltkor volt egy fent a vaterán, 170 eFt-ig ment fel a licit, de ez nem érte el a minimum árat, pedig nem is volt teljesen hibátlan állapotban a készülék.
Szerintem az U34 IC 12-es lába váltja a fejeket. Nézd meg, hogy ez vált-e állapotot irányváltáskor, ha igen, akkor lehet tovább keresgélni aQ54, Q58 fele. Ellenpróbaként esetleg normál irányba, amikor szól, átválthatod kézzel a kapcsolót, akkor visszafele kellene szólnia.
Az a solenoid egy hosszú kapcsoló szerkezetet mozgat? Én Akaiban láttam ilyet, ami oda-vissza lejátszott és felvett. Ott az egyik irányban meghúzva tartotta a solenoid, a másikban meg elengedte és egy rugó visszahúzta ezt a kapcsolót. Lehetséges, hogy azért szól visszafelé, mert nem marad meghúzva a solenoid. De majdcsak jönnek a "szakik" és megmondják.
Szeretnék segítséget kérni! Van egy Teak x1000R magnóm,előre rendben működik,hátrafelé lejátszásnál nem váltja át a fejeket és visszafelé szól a zene.Van benne egy szolenoid az alap lapon ami hátrafelé lejátszásnál behúz,de ki is old.A kérdésem az lenne.hogy annak a szolenoidnak behúzva kellene maradnia vagy nem?
Most egy Uher SG 521 variocord magnóm van, az is elég zajos. Nem kapcsol be, mert az a kis fém pöcök, amit a szalag emel fel amikor megfeszül, most fordítva működik. Felflé nem kapcsol, csak, ha lefelé nyomom. Mit lehet vele kezdeni?
Ellenőrizd a fejeket, hogy ne legyenek nagyon kopottak, ha lejátszáskor nagyon hangos a mechanika, a lendkereket hajtó görgőt fel kell szabályoztatni, vagy kicserélni, nagyon könnyű kiszedni...
Az Uher sokkal jobb hangú magnó, és a feszítésszabályzás miatt kiválóan bánik a szalaggal, akár 18 mikronost is nyugodtan feltehetsz rá! Nem a szépségéért szeretik, de ha rendben van inkább azt ajánlom...
Tisztelt fórumtársak!Van egy olimp 005c magnóm ami még mindig javításra vár.Van esetleg köztetek valaki aki Pest környéki és megnézzné?A lejátszási sebességgel van gond.Túl gyorsan megy a capsten motor.Foprdulatszám szabályzási problémája van.Ezen kívűl a szalagvég kapcsoló infra kapú rossz!Megbízható korrekt szerelőt kerenék!
Lenne egy nagy kérdésem. Van egy Pioneer CT-W 603 RS deckem, kétkazis, mindkettő Auto-Reverzes, és az a problémám, hogy normál lejátszásnál a szalag végén lekapcsol, de gyors hátra csévéléskor nem, csak kattog, egy idő után abbahagyja a kattogást, de nem reagál semmire. A mehanika be van szorulva, és visszafelé kell kézzel hajtani a kapsztan kerekét, és akkor kiold, és lekapcsolja a motort. Addig az húz, és nem bírom másképp megállítani.
Jó lenne tudni melyik az a 2 db cső.Gondolom az erősítő így lekapcsolódik.A magnó hangszóró kiiktatódik.Ha benne hagyom akkorsem probléma?De legalàbb nem fűtene annyira.
De jó hogy lehet itt tanácsot kérni.Köszönöm mindenkinek aki segít.Imádom ezeket a régi hifiket.
"ha double play azaz 26 mikronossal használod, nem fog finoman bánni a szalaggal, ezért kis mag átmérőjű tárcsát nem rakunk rá"
Végső soron azt írtam, hogy DP szalaggal sem használnám! Személyeskedés helyett egyébként jobban járnánk, ha kifejtenéd, hogy egy nagyobb magátmérőre feltekert szalaggal miért bánna finomabban a G36, merthát az impulzusnyomaték képlete szerint (ugyanolyan szalaghosszt és -vastagságot feltételezve) ennek fordítva kell lennie
Esetleg tudnál a második kérdésben segíteni?Félek összekötni sima erősítővel .Pedig már birizgálja a fantáziám vinylről való felvétel.Köszönöm előre is a segítséget.
Te szerencsétlen kocamagnós! Osztod az eszet ezerrel. és hülyeségre buzdítasz egy kezdő tanácsot kérőt. A G36 valóban vastagabb szalagra lett szánva, 35-50 mikronosra. ha double play azaz 26 mikronossal használod, akkor eleve számításba kell venni, hogy nem fog finoman bánni a szalaggal, ezért kis mag átmérőjű tárcsát nem rakunk rá. Vannak nagyobb magátmérőjű tárcsák (akkora a magátmérő mint egy bobine avagy NAB-tárcsa esetén) ezek beszerzése elég macerás, a félig reménytelen kategóriába tartozó. Egyes műsoros szalagoknál valamint a mérőszalagoknál jellemző ez a nagyobb magátérő. Az eset hasonló. mint a 4000-es szériájú AKAI magnóknál.
Ha úgy kötöm össze mint a hifi torony deckjét,(rca)vagyis felvenni is tudok lemezjátszóról erősítőn keresztül és lejátszás is működik az erősítőn kersztül a 2 hangfalra.Sérülhet a magnó vagy erősítő elektronikája?
Van egy pár Scotch 3M 125 mm -es szalagom és szeretném meghallgatni azt, amelyik ugy néz ki, hogy használva volt. Van valahol lehetőség ilyen szolgáltatásra, esetleg ha van rajta értelmezhető anyag, akkor annak digitalizálására?
Új problémám adódott, amihez segítségeteket kérnlm. Van egy Pioneer CT-S740S kazettás deckem, amely 2 napja egyszerre csak elkezdett csikorogni, furcsa zörejeket adni ha bekapcsoltam, és ez rohamosan romlott. Kinyitottam, és a szalag húzó kapstan motorja. Nem tudom, hogy csapágyas lett-e, vagy a kollektora (?) a hibás, és hogy lehet-e ezt javítani, azaz valaki vállal-e ilyen javítást?
rotyóka! a 205 vagy a 203 típusé persze egy kis bibi van, szerintem ezzel nem kelletet volna mostanáig várni, mert most fennforgás vagyon ha nem tévedek....
Üdv a csoportnak! Kérdezném én is a Majakkal kapcsolatosan: tud valaki szíj beszerzési lehetőséget 203 illetve 205 szalagos magnóhoz? Egy román oldalon találtam, de nem válaszolt. Három garnitúrára lenne szükségem. Illetve Rostov 105 rendbetételére szakit Budapesten vagy környékén? Köszönöm!
Mivel én a kezdetektől maximalista vagyok és egyetértünk abban hogy a szalagnak fizikálisan tökéletesen pontosan kell futnia ezért én a lehető legpontosabban állítom ezt be. A hiányzó pár mikront amit fizikai mérésekkel nem tudsz teljesen pontosan beállítani a megfelelő mérőszalag segítségével kell megtenni. Az kimaradt a teljes beszélgetésből hogy én is azzal kezdem ahol te befejezed, ha ez eddig nem jött volna le... :-)
A fejcsík mechanikailag jó helyen kell hogy legyen. Én ezt vallom.
Szóval mint említettem volt, amennyiben az alapok nem megfelelőek, akkor a felépítmény lehet bármilyen szuper... Mindenki abból tud főzni, amije van.
Ákos pajtás azt vallja magáról, hogy ő minimalista! Én is azt gondolom, a minimum az egy munkánál - függetlenül attól, hogy kinek s milyen célra -, hogy a lehető legjobb tudásunk szerint végezzük el! Szóval nem akarom Ákost megsérteni, de én is minimalistának vallom magam. :-)
Szerintem csak a te módszereddel nem lesz teljesen pontos a móka, elképzelni sem tudom hogy ezt miért nem érted meg. Tudom hogy szerinted "szemre" pontosabb, szerintem pedig a megfelelő mérőszalag használatával lesz igazán pontos, ez a beavatkozás után történt mérésekből is látszik. Semmi köze ehhez a magnó elektronikájához az csak indikál ebben az ügyben.
Mindenki úgy állítja be a gondozására bízott magnót ahogyan őhajtja, de én ebben a tekinetetben is maximalista voltam mindíg. Látszik hogy nem csináltál még ilyet erre a célra való mérőszalaggal, nem baj, sohasem késő ;-) Szerintem nem véletlenül tették az a mérőjelet a fejbeállításra való szalagokra :)
Igen, a mérőszalag ellenőrzésre való, illetve erre a célra szükséges is! Egyetértünk.
Amiben nem értünk egyet az a fej magasságállításának módszere.
Te azt mondod, hogy beállítod "szemmel", utána pedig a mérőszalaggal ellenőrzöd a beállítás helyességét. Amennyiben nem stimmel a mérési eredmény, akkor egy szisztéma szerint próbálgatással jutsz el az általad jónak ítélt pozícióhoz. Aztán festesz. :-) Függetlenül attól, hogy a fejcsíkok esetleg nem oda esnek, ahová specifikálták az adott rendszer szerint.?
Én beállítom a fej fizikai pozícióját "szemmel" és egy másik "szemmel" ellenőrzöm, hogy jó helyen fut-é a szalag az adott fej előtt. Szóval két szem pont elég! :-) (Amennyiben egy magasságállításra készített szalag szerint nem jó a magassága a fejnek, akkor az a szalag már elhasználódott.)
Tehát nem keverem bele az ellenőrzési procedúrába az elektronikát. Azzal is el lehet(ne) menni a málnásba! Szerintem.
Szerintem megpróbálsz elbeszélni mellettem :) Vegyük példának az A80 esetét (mert ez volt a legkeményebb :) ). Feltettem a mérőszalagot, néztem a műszert, majd a csatornák közötti különbség alapján azonnal látszott hogy emelni vagy süllyeszteni kell-é a fejet. Ezt a fejhíd kiszerelése után alul két csavarral lehet biztosítani ennél a magnónál. Tekertem mindegyiken a megfelelő irányba kb. 30-40 fokot. Fejhíd vissza majd ismét mérés. Ezekről az iterációkról beszéltem. Mikor megvolt a lejátszófej, következhetett a felvevőfej. Ehhez a fejvezetékeket át kellett forrasztani a lejátszófej csatlakozóira majd újra a megszokott türelemjáték. Mikor a felvevőfej is rendben volt akkor jöhetett az azimuth (újra)beállítása ugyanezzel a szalaggal. (ez a művelet a fej magasságát ennél a magnónál nem befolyásolja, persze a végén visszaforrasztottam a lejátszófej vezetékeit a helyükre :-) ) A törlőfej beállítása itt rém egyszerű, bemegy a helyére, rögzül majd ehhez való spec. szalaggal ellenőriz :)
Szóval szerintem azt érthetted félre hogy a "szalaggal" állítom be. Persze hogy a szalaggal, a szalag segítségével. Minden fizikai állítás után felteszem a szalagot. Ha jó akkor siker, végeztünk. ;)
Ugyan nem értem hogy a mérőszaéag gyártása hogyan került ide, annak is megvannak a szabványos előírásai. Mennyit nyávoghat maximum, mennyi lehet a max eltérés bármelyik esetben, mennyit ingadozhat a frekimenet. Az viszont biztos hogy pl. a mechanikai pozíciók beállítása erre alkalmas mérőszalaggal pontosabb lesz mint "szemre" ;)
Én mindössze józan paraszti ésszel (JPÉ) gondoltam át a dolgokat. Sem mérőszalag készítésére alkalmas magnó, sem mérőszalag gyártása közelében nem jártam soha és iskolában sem tanultam e témáról. Tehát nem tényeket írok le, vagy más tapasztalataiból merítek, hanem az elképzeléseimet, illetve a véleményemet közlöm. A tévedés és a változtatás jogát fenntartom! :-)
Valóban úgy tűnik, hogy alapvetően egyetértünk. Viszont, pont az alapoknál van eltérés. Amennyiben pedig az alapok nem egyeznek, úgy a végeredmény sem lehet ugyanaz. Mondjuk a hibák is lehetnek olyanok mint a hullámok. Erősíthetik és gyengíthetik is egymást, illetve egymás hatásait.
A szalagkezelés biztosítása, illetve a szalag által - különféle üzemmódokban - érintett alkatrészek elhelyezése egy mechanikai feladat. Egy mechanikai rendszert, mely mechanikai paraméterekkel van specifikálva, mechanikai paramétereket mérő műszerekkel kell beállítani.
Tehát én úgy vélem/feltételezem, hogy egy mérőszalag gyártására alkalmas "magnó" felvevő fejét - amely fejet minden bizonnyal erre a feladatra terveztek/gyártottak -, mechanikai mérési módszerekkel kell/kellett beállítani. Tehát a fejrés merőlegességét is.
A mérőszalag sérülékenységére pontosan azért tértem ki korábban, mert - ha mérhető is az aktuális állapota, illetve fel van jegyezve minden korábbi használat és annak körülményei - bizonytalan ellenőrző mérési eredmények esetén, a "szem"-nek jobban hiszek.
Aztán ott van még a szalag síkjának és a fejtükör síkjának a párhuzamossága! Rövidtávon nem okoz komoly gondot, ha nem elég pontos e beállítás. Később egy félrekopott fej viszont eléggé bosszantó! Szerintem ezt a beállítást Neked is "szemmel" köll jóváhagyni!?
Szalagot - mérőszalagot meg pláne - csak akkor teszek fel egy szerkezetre, mikor már készen vagyok a mechanikai beállításokkal. Nyugodt pedig csak akkor vagyok, ha általan jónak ítélt új gyártású gumigörgőt is sikerült hozzá beszerezni. Egy beállítatlan mechanikájú készülék öreg gumigörgővel könnyen "hazavág" bármilyen szalagot.
Némi csipkelődés:
- Egy szabványnak/szabványcsoportnak vagy megfelel valami, vagy nem. A "szigorúan megfelelő"-t én nem tudom értelmezni.
- Azért azt megnézném, hogy 30 s alatt hogyan állítod a fejmagasságot úgy, hogy közben ne változzon a többi 2 irányú mechanikai beállítása az adott fejnek!? :-)
Én sem vitaindítónak szántam, nem is ez a célom továbbra sem. Ellenben nincs igazad. A mérőszalagot speciálisan erre a célra beállított és az adott szabványoknak szigorúan megfeleló magnón készítik és pontosan arra való hogy ezzel lehessen tökéletesen beállítani a magnóidat hogy más magnóról származó szalagokat is tőkéletesen le tudj játszani. Ezzel természetesen te is tisztában vagy nem ezért írtam hanem azért hogy a többiek is megértsék. Abban is maximálisan egyetértünk hogy a mérőszalag is kopik, folyamatosan degradálódik az állapota minél többször játszod le.
Mivel nekem van többféle, több gyártótól is ezért ellenőrzésként többet is megfuttatok egy beállítás/ellenőrzés során. Ellenben "szemre" nem igazán lehet beállítani a fejmagasságot (amivel a szalag futási helyzete is helyre kerül természetesen), csak megfelelő mérőszalag lejátszásával, majd ha kell ismét fejállítással, stb. stb. Van hogy sok iteráció kell míg eltaláljuk az ideális állapotot. Vannak magnók ahol ez sokkal egyszerűbb (mint pl. egyes Otari magnók ahol a felvevőfejet is használhatod lejátszásra egy gombnyomással), van ahol forrasztani kell (pl. Studer A80, STM... stb) Én ilyen mérőszalagokat használok erre a célra, mint a képen is láthatod, ahol van egy külön sáv a fejmagasság beállításához (30s hosszú jel a pilot vagy TC sávban). Ilyen pontosan "szemre" lehetetlen beállítani mint szalaggal max. véletlen eset lehet.
Jeleztem hogy a leírásoddal egyetértek, én is hasonlóan szoktam.
Az A80-on pl. ilyen pontosan sikerült beállítanom jópár iteráció után a fejmagasságot a mérőszalaggal mind a felvevő mind a lejátszófejen: (mindkét csatornán ugyanolyan szintnek kell lennie egyértelműen így áll a fej pontosan a megfelelő magasságban)
A kis szösszenetemmel nem vitát akartam indítani. (Ezt jelezte "a teljesség igénye nélkül"-i rész.) Az olyan felhasználók számára igyekeztem összefoglalni a lényeget, akik vélhetően jóval kevesebb információval, netán tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren, mint én. (Nu, nem mintha azt gondolnám, hogy oly sok tudásom/tapasztalatom lenne...) Lehet, hogy nem kellett volna!? Persze a lényege az volt, hogy nem egy egyszerű mutatvány jól beállítani - általában - egy magnót. Szerintem.
Szívesen beszélgetek mélyebben is e témában, de igyekszem nem vitatkozni. Most viszont kénytelen vagyok reagálni.
( A továbbiakban a mérőszalag szó, NEM egy x méter hosszú, ilyen-olyan mértékrendszer alapján skálázott, távolságmérésre alkalmas eszközt fog jelenteni! Ha esetleg nem egyértelmű valakinek aki még olvassa!? :-) )
Szóval, a kiegészítéssel kapcsolatban egyrészt köszönöm a jószándékot, másrészt pedig megállapodhatunk abban, hogy nem értünk egyet.
- A "szemre" - fontos az idézőjel - mögött nem szemmérték - ami valójában nem küszöbölhető ki teljesen -, hanem egyéb optikai segéd-, és mérőeszközöket értettem, melyek információit szemmel olvassuk le, illetve a szem információi alapján értékelünk ki. Például átlátszó negyedcollos szalag, tolómérő, mikrométer, derékszög, tükör, stb. Kinek mi a gyengéje, esetleg mit javasol, vagy ír elő az adott készülék dokumentációja. Persze e dokumentációkban is akadnak sületlenségek. Talán szándékosan? Ha nem értjük a lényeget, akkor könnyen elvisznek bennünket a málnásba.
- Tudomásom szerint például a szalag szélessége és a sávkiosztások hosszmértékekben vannak specifikálva. A tűrés specifikálására nem emlékszem, de az is kell, hogy legyen! Hosszmértékben. Ezt a tűrést talán még egy tolómérő is tudja teljesíteni! Ha egyszer sok időm lesz igyekszem utánajárni.
- Egy mérés során minél többször alakítjuk át a jelet, annál több "hibát" viszünk bele. Tűrése mindennek - és mindenkinek - van.
- Én azt gondolom, hogy beállítási szempontból nem szabad különbséget tenni "házi" magnó és "ipari" magnó között. Egy Bigston, illetve egy GX-4000D beállítását is olyan gondossággal illik végezni, mint például egy Studer-ét.
- Aztán itt van a mérőszalag származásának a kérdése! Vajon mi volt előbb? A tyúk, vagy a tojás? Illetve egy jól beállított magnó - amin készíthető etalonnak szánt mérőszalag -, vagy egy mérőszalag? (Tudom, mérőszalagból is van rengeteg!) Én azt gondolom, hogy itt jóval könnyebb valós eredményre jutni, mint a tojásos esetben! Persze Mork is hozhatta valamelyiket, de nem valószínű! :-)
- Egy mérőszalagot x használat után ki illik dobni. Kopik. Mechanikai és elektromos tulajdonságai egyaránt változnak a használat során. Az idő persze minden fizikai anyag szempontjából egy plusz degradáló tényező.
- Egy mérőszalaggal mindössze ellenőrízni lehet azt, hogy a reá rögzített jel specifikációja és az adott készülék mérési pontján lévő jel mennyire van összhangban. Direkt beállítást vele nem lehet végezni. Mellesleg valahol a vége felé írtam azt, hogy amennyiben az ellenőrző mérések alapján nincs minden rendben, akkor vissza kell ugrani egy korábbi lépéshez.
- Aztán itt van a fejrés. A szélessége nem nulla, illetve nem végtelen kicsi. Egy tökéletes mérőszalaggal sem biztos hogy a lejátszó fej fejrése pontosan merőleges a szalag futására. Ráadásul a felvevő fej résének merőlegességét a - három-, vagy többfejes magnó esetében a lejátszó fej beállításaihoz kell, illetve tudjuk igazítani. Elvileg a felvevő fej fejrése szélesebb kell legyen mint a lejátszóé, ami nem könnyíti meg a pontosságot...
Csak kis kiegészítést tennék a következőkhoz, mint "...és a fej-magasságot "szemre" ".... Hát ez lehet hogy elegendő kommersz (negyedsávos) magnókhoz, pl az említett Akai magnóhoz is, de a fejmagasságot (a törlőfejet kivéve mindegyik fejét) is mérőszalaggal illik ellenőrizni majd beállítani. Bár én már a kommersz félsávos magnóknál is a mérőszalagos megoldást javaslom, mint a nikkelezett szemmértékes módszert :-D Nagyjából egyetértek az általad felsorolt többi dologgal.
Én éppen be tudom állítani - BP. 18. -,ha akarod...
Talán olvastál már arról, hogy egy magnót általában hogyan kell beállítani!?
Csak emlékeztetőül és a teljesség igénye nélkül:
- A szalagvezetés/szalagkezelés jó kell hogy legyen! (Forgó-mozgó alkatrészek karbantartás/kenése, mechanikai beállítások, gumigörgő,...)
- A fejek mechanikailag jól kell hogy álljanak. (A szalaggal való párhuzamosságot és a fej-magasságot "szemre" - segédeszközökkel -, a fejrés szalagra való merőlegességét mérőszalaggal és műszerrel kell beállítani.)
- A lejátszó-erősítő beállítása, mérőszalaggal. (Szintek, átviteli karakterisztika.)
- A felvevő erősítő beállítása. (Szintek, átviteli karakterisztika.)
- Aztán az ellenőrző mérések, mint például nyávogás, zaj, teljes átviteli karakterisztika,... Aztán ha valami nagyon nem stimmel, akkor elképzelhető, hogy visszább kell ugrani valamelyik korábbi lépésre. Például a gumigörgő minősége és állapota igen-igen fontos a nyávogás és a szalagvezetés szempontjából!
Viszont. E készülék legifjabbja is 42 éves. Eredeti alkatrészekkel nem biztos hogy megfelelően beállítható.
Szóval nem kis meló.
Egyébként a kérdés az, hogy mire akarod használni az adott készüléket és mit vársz el tőle!?
Hát, túl gyors volt az öröm. A fejet vissza kellett állítani, mégsem az volt a hiba. Úgy vettem észre, na nagy gumigörgő lesz a hibás, már eléggé kopott, nem egyenletes a felszine.
Köszönöm... állítottam a lejátszó fejen, megtisztítottam minden szalagvezető alkatrészt, ls az imént töröltem egy 15cm-es Agfa szalagot, és nem volt háttérzaj. Reménykedem, hogy másik szalagoknál sem lesz.,
Szerintem először, mielőtt költségekbe vered magad, nézesd meg egy erre szakosodott szerelővel a gépedet! Teljes sávos törlés, sajnos legfőképp a profi gépekben találsz, azok meg nem olcsó jószágok...
Köszönöm a hozzászólásotokat. Van több féle szalagom, a legtöbb 18cm orsómn. BIAS-t EQ-t szintet nem állítottam rajta, ahhoz nincs is műszerem, nemrég vettem Németből, és szerintem nagyon jó állapotban van. A szalagok használtak voltak, én 1/4 sávosan vettem fel rájuk
Az érdekelne pontosabban, milyen magnóval lehetne teljesen letörölni őket? Pl. márkanév típus.. csak mert annyit nem értek hozzájuk. Egész sávos pl. melyikek? Nem tudom milyen a riporter magnó.
"Mit gondoltok, van erre mód, ezeket a zajokat eltávolítani, és ha igen, hogyan?"
Persze, meg kellene javít(t)a(t)ni a magnót. Mivel én a mechanikai hibát gondolom valószínűbbnek, első körben megnézném a törlőfej melletti vezetőgörgőt, hogy nem hordja-e félre kicsit a szalagot.
Az adott szalaghoz beállítottad a magnód? (BIAS, felvételi EQ, felvételi szint) Milyen szalagról van szó? Negyed vagy félsávos felvételek voltak eredetileg a szalagokon?
Teljes törléshez egész sávos törlőfej kell. Ilyen van az egész sávos (pl riportermagnó), illetve egyes félsáv sztereó magnókban, illeteve egyes quadró magnókban.
A visszafelé hallható dübörgést majd csak akkor fogod hallani, ha új, vagy rendesen törölt szalagra veszel fel a B oldalra...
És ebben egészen biztos lehetsz - nekem is volt egy rövid ideig. Ettől függetlenül én is elképesztően szépnek találtam anno a hifitoronyban az akai erősítő és tuner tetején ;Đ:
A törlőfej meg van tisztítva, a másik két csatorna áthallását nem tudom ellenprízni, de próbáltam már mindkét oldalát törölni, hogy ne legyen rajta srmmi, és még akkor is hallattszott a fejhalgatóbam az, ami előtte rajta volt, csak halkan, de igen zavarő volt, Teljes törlést lehet valahogy elvégezni?
Nem oly biztos, hogy az előző felvételt hallod, valszeg inkább a másik két sáv áthallását véled annak. (feltételezve. hogy a törlőfej tiszta, ellenkező esetben azt le kell csutakolni)
Olyan problémám van, hogy az orsós magnó szalagaimon, amelyeket most újra vételezek Akai GX215D magnóval, 19cm/s sebességgel a felvett dalok szüneteiben halkan hallatszanak az előző felvételek. Mit gondoltok, van erre mód, ezeket a zajokat eltávolítani, és ha igen, hogyan?
Egy kollégám meglepett egy Terta 811-el. A külsején lévő portól eltekintve gyűjtői darab. Sehol nincs kiszakadva a borítása, nem rozsdás, nincs összekaristolva, keveset futott. Eredeti Ozafon szalag van rajta. Ami igazán megdöbbentő, hogy a szíjak és a gumigörgő tökéletes állapotban vannak! Nincs sem elfolyva, sem megkeményedve.
Nekem van még, nem is kevés - csak hogy válaszoljak a topicban feltett kérdésre :-) Igaz, egyik se nagy szám, főleg keleti márkák, de megtartom őket. Egy részüket hozzám vágták, különben a szemétben végezték volna. Most végre elkezdtem kijavítgatni őket és fura dolgokra jutottam, ami Nektek lehet, egyáltalán nem szokatlan jelenség. Amelyek már az utóbbi 10-15 évben kerültek hozzám (szíjcsere és egyéb felújítás, beállítgatás után) sokan erősen magashiányosan szólnak. A fej kopott? - Nem látszik egyik se kopottnak és mégis némelyik iszonyat gombócosan szól. Cseréltem már gyerekkoromban is magnó fejet Tesla és Unitra magnókban, tudom, milyen amikor kopott: kikagylósodott, ami jól látszott. Egyébként azok a magnóim mind a mai napig kitűnően működnek, vigyáztam rájuk, cseréltem fejet, szíjat stb, amit kellett. Pl. a nem éppen hifi kategóriába tartozó Tesla B93, ha jól be van állítva, egyáltalán nem magashiányos, hanem kifejezetten szépen szól mind a mai napig.
Itt van pl., ez a kis aranyos, mostanában szereztem. Szép állapotú, nem egy leharcolt darab és azért is gondoltam, hogy jól is szólhat:
A szíjak szanaszét voltak szakadva, meg kellett némi mechanikai beállítás, de az elektronikája OK, meg még a potik se recsegnek. Csak amikor rátettem egy Philips szalagot, iszonyat megdöbbentően gombóc hangot hallottam. A hangszerek felismerhetetlenek voltak, szinte mindenből csak az alapharmonikust lehetett kihallani. (Nem a szalag a hibás, mert a Teslán és a Philips 4414-en kitűnően szól és a fejet is állítgattam ide-oda, nem jöttek meg a magas hangok.) Nem hiszem, hogy az erősítő rendszer lenne hibás és főleg nem, hogy mindkét csatornán egyformán rossz (igaz, nem néztem meg szkóppal a fejig, de akkor sem). A hangfelvétel egyenesen rémes! Még annál is kevesebb magas! Biztos, ami sicher, csináltam egy ellenőrző felvételt a Philips-szel és az tökéletes. Megnéztem alaposan a fejet, hátha látok rajta kopást. Hát nem, íme:
Egyébként mégis a fejre gyanakszom, más nem igen lehet... Sok régi erősítőt javítottam már és egyáltalán nem volt jellemző hiba, hogy az volt a hibájuk, hogy magas hiányosan szóltak. (Kontakt hiba és egyebek sokszor voltak, de az nem ugyanaz...) Tehát... Az én készülékeim, amelyek eredetileg is megvoltak, mind jók és nem pincében, padláson, fészerben és egyéb gyilkos helyeken tartottam, hanem a lakásban, polcon, szekrény mélyén, stb... A többit meg a jó ég tudja, hol és hogyan tárolták, még akkor is, ha nem használták agyon vagy ha egyáltalán nem használták. Jól gondolom, hogy a magnófej erre érzékeny? Ha nagy a hőmérséklet különbség, pára stb., akkor berohad vagy ilyesmi? Jól gondolom, hogy ezeknek a fejét megette már a fene? Vagy lehet kezdeni velük valamit javítani? Lehet valahol orsós magnóhoz fejet kapni? Nincs két egyforma a magnóim fejei közt, még azt se tudom megtenni, hogy egyiket a másikkal kicserélem... Ha jól sejtem, a mechanikai méret és az ohmos ellenállás alapján el lehet indulni a fejcsere útján?
Ha valamit nem jól gondolok, javítsatok ki. Köszönök minden segítséget, üdv.
Jah, hát egy Gripen vagy Szuhoj csatlakozót előbb lehet szerezni, mint egy őshifis cucchoz eredeti alkatrészt. Neked amúgy is van egy MIG a kertedben ;)
Szemmel láthatóan nem. A pinek és a belső palást bemarásait nézd, egyiken a pinek mellett vannak, másikon a pinekkel szemben. Plusz a külső bajonet is más...
csak érdekességnek: 1997 körül rögzített egy ismerős zenekar egy albumot a fostex 4 sávos magnómmal, szerintem elég jó hangminőség: https://youtu.be/rP-YxHwcYmI
most találtam meg cd-n (simán beolvasta a cd olvasó!), fel is raktam yutubra :)
Szerintem nem is magyar. Valami gépi fordítót használ, és nem tudja, hogy Magyarországon nem szokás a lakásfelszámolás a Räumung, mint pl nálunk Svájcban, ahol külön cágek foglalkoznak azzal, hogy ha meghal a nagypapa, akkor kiürítik a lakását, kitakarítják, az ingóságokat pedig vagy mennek a szemétbe/újrahasznosítóba, vagy ami használható, az a brokikhoz. Amúgy néha tényleg lehet kincseket találni, de nagyon sok a meddő...
Atyaég! Mondjuk nem potenciális vevőként vettem észre, de ennél komolyabb ügynek, vagyis valós eladásnak gondoltam. Inkább azt sejtettem mögé, hogy nem lakásfelszámoláskor, hanem lakás kirámoláskor "találta". Egy trógerhoz már volt szerencsém, de onnan visszakaptam a teljes vételárat és postaköltséget.
Van nekem a Facén egy orsós magnó gyűjtői klubom, próbáld meg ott, még digitalizálásra ráérő embert is találhatsz esetleg, jó nagy tagság van ott, és ami fonos, béke!
Köszönöm mindenkinek a válaszokat, nem akartam senkit sem összeugrasztani, és a legtöbb azért nem volt semmitmondó ;). Próbáltam én is nézni a "piac"-okon, de pont ezeket így nem találtam meg, biztos béna voltam :). Az 50e-s külsőre sokkal gyengébb, mint az enyém, kérdés mennyire működik, ha egyáltalán, sztem irreális az ára, ennél még az e-bayen is van olcsóbb hasonló.... (Ami meglepett, hogy ott új alkatrészek is vannak hozzá.) A Vaterást meg talán a Jófogáson láttam 3500-3600 körülire lement árral, így sem kell senkinek, úgy tűnik. Magam is gondoltam, hogy tucatmagnó volt anno... Semmilyen bolhapiacot nem járt meg, saját tulajdon, és nehezemre esik kidobni, noha évtizedek óta csak porosodik, de sok emlék köt hozzá, ahogy a magnó híján menthetetlen szalagokhoz is. (Lehet, hogy még lehetne valakit, aki digitalizálja a használhatóakat, de gonolom olyan áron, amit nekem már nem ér meg, főleg, hogy csak egy részükön tudom konkrétan hogy mi van, tehát nem biztos, hogy ki tudnám választani azt az egyet, amiért kifizetnék x összeget...) Arra is gondoltam, ha valaki esetleg digitalizálna 1-2 szalagot, annak szalagostól, magnóstul odaadnám az egészet. De lehet, hogy a kukában/szelektívben/lomtalanításban végzik (és kerülnek bolhapiacra törött gombokkal, stb.) Ha mégis felteszem valahová, majd meglátjátok ;), akkor kipróbálom én is, de az tuti, hogy valami szalagtovábbítási problémája volt, vagy görgő, vagy nyúlott szíj, vagy ilyesmi. (Ezért is nem akartam szalagokat tönkretenni vele. - De most már sztem úgyis mindegy.) Akárhogyan is, nagy tisztelet nektek, akik ilyen komolyan foglalkoztok ezekkel a régi (nyilván ennél a Teslánál sokkal értékesebb, különlegesebb) masinákkal! Szép napot mindnyájatoknak!
Meg lehet venni, persze, csak kérdés, milyen állapotban. Ami már 1-2 bolhapiacot megjárt, itt-ott leverődött, elveszett egy-két gombja, az a kutyának se kell, ellenben a szép, hibátlan küllemű gépek kelendőek.
Azért ne csináljunk úgy, mintha tényleg egy gyűjtői ritkaságról beszélnénk.:) Tesla magnókat 5-től 50 ezer forintig mindig lehet venni a bolhapiacon, fórumokon.
Ebben most tévedsz, mint gyűjteményi darab, elsősorban az esztétika a fontos, a gép maga javítható! Ez persze nem menti XNC-t, aki tényleg elmehetne már a sunyiba...
Üdv mindenkinek! Van egy Tesla B93-Stereo magnóm, azt hiszem, valamilyen gumialkatrész meghibásodása miatt nem lett már megjavítva anno, de különben szép állapotú - szeretnék tanácsot kérni, hogy mit csináljak vele? Ugyanez a kérdésem a régi szalagokat illetően is. Köszönöm.
Meghalt műtét közben most Nagy Vilmos , a világ legnagyobb magnetofon-múzeumának kiötlője , tulajdonosa . Szerencsére még előtte leküldtem a most Kossuth Díjat kapott dokumentumfilm-rendező Gulyás Gyulát , hogy készítsenek Róla , Vele egy riportfilmet . Kétszer lement a stábja , megvan a muszter , csak meg kell vágni ( meg forgalmazót kell találni tudni :-( ). A Gyula 14 (!) filmet csinál saját zsebből . Legatyásodva . Most szóltam neki , hogy menjen el a Felsőcsatáron levő vasfüggönymúzeumba is , mert ott is lassacskán az várható a múzeumot lét-rehozó bácsival , ami Terényben...
Aki különben egy olyan élményből akar részesülni , ami után 1 napig nem kap levegőt , az még most 1 éven belül menjen el a Körmend s Kőszeg között fekvő falucskába , mert az öregúr mondta , nincs kire hagyja a múzeumát , be fog zárni . A telefont nem szokta már fölvenni :
Ui. Én adtam a Vili Bácsinak egy 1 pld.-ban létező Unitra Pikk Dama magnót , egy az Unitráról Olaszországba visszalicenszizált Edison magnót ( hála ismét csak Spacc Mesternek , aki annó szólt , hogy "Nyomás aranyom , megvenni", s menék is , meg a Gazember Waszlavík László Csontváry Kosztka Tivadar kutató 8-sávos magnóját , amit ő maga csinált , s a magyar underground használta .
Vili Bácsi , sosem fogunk feledni , ahogy a Csontost sem...Jó magnózást odafenn az Angyaloknak...
Ki tudja, miért, be volt ragadva a lendkerék, kiszedtem, WD-40, forog.
Viszont ínszalag szakadása is van a gépnek, méghozzá kettő. Igaz, a másik a számlálóé. Kapok még hozzá? Valaki a Hq boltot ajánlotta valahol Angyalföldön.
Ezzel a gumiszerű csíkkal a szélén nagyon nem vagyok kibékülve, nem könnyíti meg a szét/összerakást.
Kellene nékem a Tamásiban élő Krizsinek a TElefonszáma . Lemezjátszóügy , lemennék Hozzá . TiszTEletTEl megkérlek , írd meg az urhajozas kukac freemail.hu s az uzenj kukac anyelvtanar.hu ímélcímemire . nagyon fontos , és nagyon szépen köszönöm is .
Ebből a Grundigból csak nagyon keveset láttam eddig itthon, nem lesz egyszerű! Próbáld meg nálunk a facén a gyűjtői klubban, ott talán több esélyed lesz...
Gondoltam valaki szívesen megválna egy ilyen készüléktől.
Az Ebay-on nem igazán van ebből, összesen talán hármat találtam, ebből az egyiket nem szállítják Magyarországra, a másik 46.000,- Ft. a többi meg alkatrész.
te is beraktad a bogarat a fülembe a kékszakállúval, ami rengeteg felvételen megvan, Szélkely Mihállyal is, de most az egyik leghíresebb, legendásan mértékadó felvételt raktam fel új kedvencemmel, Christa Ludwiggal az 1965-ös, Kertész által vezényelt Decca felvételen:
Sőt, ez a londoni felvétel is két verzióban van meg - belehallgattam a monó vágásba is -, a másik sztereó, mindkettő ffrr: Full Frequency Range Recording - ha még emlékszünk erre a megkülönböztetésre;)
Bedugtad a bogarat a fülembe, és előkaptam Uheremet, és feltettem a Stuzzin lévő szalagot rá! Negyedsávos mono felvétel van rajta, az egyik sávon valami Angol duma, lehet rádiójáték, a másikon viszont a Kékszakállú, ha jól hallom Székely Mihállyal! Egyáltalán nem ragad, nem koszol a szalag, és jól szól...:)
Pedig valahol azt olvastam, hogy a Scotch szalagok élenjártak az emulzió romlásban, ezek kezdtek először radikálisan összeragadni lecsévéléskor. Pedig mekkora szó volt anno ilyen szalagot szerezni!
Ha nagyon szép karcmentes, és a burkolata is szép, max 10-15000 az ára, ha működik! Ki kell próbálni, mert a peremhajtás gumija el szokott fáradni! Sajnos igen sok van belőle, és nem számít ritkaságnak, használati gépnek meg rendkívül gyenge konstrukció, csak gyűjteményi értéke van...
Segítségeteket szeretném kérni! Hagyatékból rám maradt egy BRG Mambo 60-as évekbeli orsós magnó szalagokkal! Mielőtt feltenném a vaterára,valami hozzáértő meg tudná mondani mennyit érhet? Jó állapotban van,akié volt vigyázott rá,nem kapcsoltam még be,szerintem működik! Gondolom gyűjtőnek értékes! Aki hozá tudna szólni érdemben,megköszönném! Elérhetőségem : ikaroly@citromail.hu 06203676422
Aztán találtam a hozzá kapott szalagok között olyat, amelyik a "Sztereó" gombot lenyomva nem szólt, a két külön sávot kiválasztva viszont igen - két különböző műsor.
Van az alján egy panel, biztosítékok, kondik és egy - talán - ellenállás ülnek rajta. Legutóbbi mire szolgál? Kis híján le volt szakadva. :-(
"Az normális, hogy saját, belső hangszórójával csak a bal oldali poti él? Külsővel szól és szabályoz mind a kettő."
Igen, ez így normális. Igazából az csak egy kontroll hangszóró, amit beépítettek, anno adtak hozzá két hangdobozt is. Ugyanígy van pl. a B93-ban is. Pedig hely éppen lett volna benne kettőnek is....
Van mechanikai funkciója is: a szíjjal hajtott lendkereket (a fehér színű a képen) kikapcsolt állapotban elhúzza a lendkeréktől, így nem nyomódik be rajta a gumi perem. Nézz szét a vaterán, szokott lenni ilyen kapcsoló néha.
Vagy hat éve jártunk Terényben egy tungsramos csoportttal, nem győztem a helyére tolni az államat, pedig különösképp sose hoztak addig lázba a szalagos magnók. Remélem egyben marad ez az egyedülálló gyűjtemény, nem sok hasonló lehet az egész világon.
Egy időben itt is próbált okoskodni, és az idióta kis magos "saját tervezésű" orsóit reklámozni, de kapott kényes kérdéseket, és azt ő nem szereti! A facebook-os csoportjából is azért rúgott ki minket, mert ott is kérdéseink voltak! Ezért mondjuk hálával tartozom neki, mert sikerült egy saját orsós magnó gyűjtői klubot összehoznunk ott, ami nagyon jól működik, egy csomó rádiós, és mechlaboros tagunk is van! Rendesen működik a moderáció, idiótákat nem veszünk fel, így nyugalom van, alig kell közbeavatkoznom...
Náluk a gyűjtői klubba, valaki panaszkodni kezdett hogy átverte az a szemétláda, utána vagy húsz ember jött, hogy őket is megkárosította! És ez csak aki nálunk van...:(
Szép hangja van.De muszály a hátoldalát leszednem mert a hangszók néha bereccsennek.Ami a hátsó din aljzat kontaktból adódhat.Ha kicsit lefelé nyomom a paneljét nincs recsegés a hangszóróból.Amint elengedem néha bereccsen.De tuti kis gép szép hangal.Ezen is kellene lenni szalagvég kapcsolónak?Tekerés végén nem áll le a baloldali tárcsa.
Ha felvenni is szeretnél akkor szerintem valamelyik újabb tipust válaszd. Pl. SG561 Royal... Valóban jól bánnak a szalagokkal és ráadásul a hangjuk is nagyon jó.
Már régen vágytam erre a kis hárommotoros ékszerre! Akkor találkoztam vele, mikor Quad koma vett egyet, és átmenetileg Spaccnál állomásozott egy darabig. Elképesztő kis kütyü, elektronikus tension controll, tökéletesen működik...
Ha és amennyiben tekerés mentesen ragasztanánk a befűzőt, van a BASF általgyártott pöcök, ami a helyén tartja a befőzőt, orsóra lehet rögzíteni.
Igényesebbeknek van több ( száz ) darab, hogy a helyén tartsa a befőzőt, + a zsacskó a nedvesség ellen, + a dobozolása a szalagnak......( vagy AEG.-n, vagy NAB-on. )
A igazi "Audioland"-osok így teszik el szalagjaikat tsokolom, mert vigyáznak rá, mert érték....
Most erre megnéztem a polcomon lévő összesen két darab gyárilag befűzővel ellátott szalagot (kis gyűjteményem van, na)
Sony ULH: fényes oldal van kívül
AGFA PE39: matt oldal van kívül
Van még egy tekercs Emtec befűző szalagom, annak elég egyformán matt mindkét oldala. A tekercsen a feliratos fele van kívül (a maradék szalagomra ehhez igazodva ragasztottam belőle).
Szerintem teljesen mindegy, hogy melyik felét rakod kívülre és melyiket belülre.
Az amatőr magnókra való szalagok esetében a befutónak a külső fele a fényes és a belső fele a matt, mert a matt rész finoman tisztítja a fejeket és a szalagvezető elemeket a rárakódott vasoxidtól.
A stúdiószalagok esetében viszont maga a szalag olyan, mint a smirgli (az egyszem SM911 kivételével), szóval annak a pár méter befutószalagnak nem sok tisztítóhatása tud lenni.
Szerintem kifejezetten nagy Telefunken magnókhoz árulták ezt a tipust :) Én mindenképpen felirattal kifele ragasztottam volna a helyedben de teljesen mind1.... ;)
A befűző/kifutó rakordot hogy kell felragasztani, matt oldalával kifele vagy befele?
Én eddig mindig úgy ragasztottam, ahogy az eredeti csévén volt, általában matt oldallal kifele, de most találkoztam egy olyan BASF rakorddal, ami van felirat is, de az belül, a fényes felén van.
Raktár? Elég ha a kezedbe fogod a bevásárlókosarat, ami vastagon fekete a szutyoktól. Elhányom magam, ha ránézek, és abba pakolod a kenyeret, zsömlét, gyümölcsöt. Undorító. Nem értem, legalább hetente miért nem lehet lekercherezni őket. Itt nálunk, ha bemész a boltba, mindig tiszta a kosár. Ja, ez itt a hanyatló nyugat, nem a keleti nyitás a kipcsak jurta meg a pottyantós budi felé...
Őszintén szólva jobb, ha egy kicsit is finnyás ember nem megy élelmiszeripari üzem közelébe sem, de ide tartozik még az élelmiszerboltok raktára is. :-)
Basszus! Ha még az is kiderül, hogy a hántolt(nak hitt) napraforgómagot egy szabolcsi faluban 'hámozzák' cigány asszonyok a két maradék fogukkal, akkor elsírom magam :D
Legelső ami eszembe jut: akkor nem tettek mindenbe pálmaolajat. Ma meg a "nagymama receptje alapján készült" süteményben is pálmaolaj van. :-(
(Honnan vett a nagymama pálmaolajat, azt nem tudom)
Másik, ami inkább saját szakmai tapasztalat: régebben (és nem csak a cucializmusban) létezett olyan, hogy "kormány előterjesztés". Ez azt jelenti, hogy egy adott probléma megoldására az illetékes minisztérium szakemberei (akik a 80-as években már általában valós szakemberek voltak) készítettek egy hatástanulmányt, majd előkészítettek egy törvénytervezetet, amit utána a többi minisztériummal is véleményeztettek, és csak azután terjesztették a parlament elé. Ma meg egy képviselő rosszat álmodik, vagy a miniszterelnök mond reggel valamit a rádióban és ezt azonnal a parlament elé terjesztik - lehetőleg éjfél körül - és másnap reggelre már törvény is lesz belőle.
"fiatalságunkon kívül is voltak ott jó dolgok is" Soroljad... :) Lehet hogy nem volt szerencsém, mert már akkor sem tudtam befogni a pofám, de az elvtársak rendesen kimutatták a foguk fehérjét! Meg jól emlékszem az állandó hiánycikkekre, meg a pult alól nem kevés pénzért félretett árura, meg sok minden egyébre...
Mondjuk annyiban nem volt igaza a szakinak, hogy mind a Cappy, mind a Cola alapanyaga lezárt tartályban érkezik az üzembe, így nem tudni mi van benne valójában. :-(
Főiskolán voltam nyári melón a kólánál Dunaharasztiban. A kantinban végtelen mennyiséget lehetett inni a kólatermékekből. Mi persze rá voltunk indulva a Cappyre, mert az 100% narancslé, és az milyen egészséges. Mikor ezt elmondtuk egy öreg szakinak, csak megvonta a vállát, hogy ő látta miből készül a kóla, látta miből készül a Cappy, ő bizony marad a kólánál...
A valódi gyümölcsről meg annyit, hogy zsákszámra adják el a fagyi gyártóknak pl .az epermagot. így aztán azt hiszik sokan, hogy ez a fagyi valódi eperből készült.
Mint élelmiszeripari mérnök, tudnék mit mesélni. Hajaj.....
Most nem fogom konkrétan leírni, hogy melyik hazai sörgyárban voltam a főzőrészlegen, de maradjunk annyiban 5 éven keresztül az ország azt a sört itta amit javarészt én főztem (legalább is ebből a márkából). De voltam német virsligyárban, tejiparban és édesiparban is. ÁNTSZ laborvezető is voltam.
Ha ti tudnátok, hogy mit esztek, sírnátok. Valamint, ami az "Összetevők:" felirat után olvashatóak adatok, az sem feltétlenül igaz, és a tetejében nagyon is hiányos.
Én azért nem általánosítanék. Régen is voltak maszek cukrászdák, akik ügyeltek a minőségre, igaz sorok is álltak előttük.
Mostanában pedig találkoztam olyan fagyizóval, ahol hatalmas, de pihe súlyú gombócokat adnak, jóval az átlagos ár alatt, de a minősége messze nem éri el a cucialista átlagot. (Érdekes módos itt is tömeg áll) Na én azt köptem ki.
(ez valamilyen enzimmel habosított "fagylalt" amiről már külön cikkek is jelentek meg)
Szóval ne szidjuk a múltat, azért a fiatalságunkon kívül is voltak ott jó dolgok is. (Azért én se sírom vissza)
Így van, csak az ízfokozók fejlődtek, de azok nagyon. A füstölt virsliket sem füstölik már sok helyen, van füstaroma. Dolgoztam vele egy időben, onnan tudom. :)
Amúgy a compact cassette és a VHS videókazik ára nem változott ekkorát nem sokkal a rendszerváltozás előtthöz viszonyítva a 90 -es években és utána sem. Pedig a 90-es évek első felében azért egész komoly infláció volt.
1988 táján vette talán apám az első VHS videót... akkor is egy 180 perces TDK kazi kb. 500Ft lehetett és ezt az árát elég sokáig tartotta még a 90 -es években is.
A kompaktkazik ára sem változott nagyott a gengszterváltozás után. Mondjuk a megjelenésekor vagy az 1970-es, 1980-as években az arányok ennél jelentősebben eltérhettek.
Ilyet zsákmányoltam apám szalagtárából.. de árcédula nem volt rajta... viszont árát tekintve jól passzítható a Hitachikhoz... lévén Hitachi-Maxell... :)
Én Lisa Gerrard-ra, Dead Can Dance -re 8előtte Cure -ra, Banshees -ra, Mission -re) költöttem el egy valag zsét. Szerencsére nem lettem olyan harcore Depeche Mode fan, hogy a világon fellelhető minden kiadást, extended remix edit, different fade, meg faszomtudja milyen változatait tartalmazó promós kiadványokat is megvegyem. Na, egy 'true' Depeche Mode gyűjtő egy lakás árát elbaszhatná.
Ja hát, az ár-érték arány, megint egy külön sztori. :) Amennyi az anyagköltsége egy ilyen hüppögtető burgonyatárolónak, úgy tényleg drágáért adják. Viszont nézhetjük fordítva is a dolgot! A Malone-k egy drága esztétikus krumplitárolók, amikben van beépített hangszóró. Egy high-tech zöldségtároló, hangfal dizájnnal. Mert azért többet tud, mint egy klasszikus krumplis láda, hiszen zene is "hallgatható" vele.
Hm, apámtól elcsórt 13 centis Hitachi ED-5 szalagon megmaradt (vélhetően az eredeti árcédula) szerint az 160 forintba került. Hm, talán 70 -es évek eleje?
'90 környékén a 18 centis Maxell UD25-120 került 1200 forintba... de az Informatékában, HifiBarlangban 1000 forintért vettem 18 centis (originál) Ampex 456 -ot, AGFA PEM468 --at. Az előbbi nyilván nem ok nélkül volt relatíve olcsó (ők már tudhatták, hogy gond lesz vele... sticky shed)
Biztos vagy te ebben? Nem az árát kell nézni valaminek, hanem hogy mennyit ad az árért cserébe. Ez a Malonerenkforsz alulről súrolja a Sokol rádió minőségét, és jóval többe kerül...
Szerinted, akik a 3,60 -as kenyeret visszasírják, szoktak efféle racionális összehasonlítást (miért, mikor, mennyit kellett gürizni?) végezni? Nem hiszem.
Ismerem ezt is (aikidóztam 5 évet), egy rizsszövéses gí nem olcsó. Azért egy normális karate seikenvédő, egy makiwara (ha gyakorol otthon az ember), lábfejrészes sípcsontvédő....stb. Ezek sem két forint. Én csak bokszolok jelenleg, de egy bokszcipő, egy fejvédő, normális fogvédő..... (nem 500 Ft-os szirszar).. az is pénz. Gyenge minőségűt meg nem érdemes vásárolni belőle, mert sérülést is okozhat.
Persze, hogy meg kell. Nekem is volt vékony karate gím, mondván hamar megszárad, milyen jó lesz, de amikor 1 hónap után letépik rólad, akkor rájössz, hogy mégiscsak a rizsszövésű gzsudógíre kellett volna azt a pénzt kiadni, abból sem a leggagyibbra...
Hát ez az. Nagyon is jó példát hoztál fel. Nekem is volt kínai "műbőr" zsákolókesztyűm 1 hónap alatt szétfoszlott a kezemen. A mostani már meg van 5+ éve, és már nem egyszer püföltem a zsákot vele úgy istenesen. Kicsit van megkopva. Hiába - tudom közhely - a minőséget meg kell fizetni.
Valamit fel lehet mutatni, de az ember pont azért csinálja magas szinte na hobbiját, hogy ne csak valamit tudjon felmutatni.
Futni pl lehet 500 forintos kínai dorgóban is a tömbház körül, de próbáld meg ugyanezt egy erdei futópályán. Az első tüske fájdalmasan rá fog ébreszteni, hogy a kínaiak használt kotonból készítik a dorgók talpát, ugyanis a talp vastagsága kb mint a kotoné. És akkor ez még csak a cipő kérdése, kell ruha, téli-nyári, táplálkozás se mindegy, edzésterv...
Na akkor például mondj egyet. Mondj egy olcsó(bb) hobbit. Erre most már kíváncsi vagyok.
A testépítés szintén nem olcsó (terembérlet, kaja, táplálék kiegészítők...stb.). A kerékpározás szintén nem olcsó, egy középkategóriás KTM vagy Merida bringa váza is 200 felett kezdődik. Horgászat .... na ehhez mondjuk én nem értek.... de nagybátyám nagy pecás, csak az orsó volt neki 80rongy, a bot még több. És ugye egy horgásznak nem csak egy botja van. Motorozás.... szintén sok költség játszik itt is.
Anno azt hittem én is, hogy a küzdősport legalább olcsó ... aha.... hogyne normális kesztyű (külön zsákoló, külön a pofozkodásra), védőcuccok.... azt sem 10 ezerből van meg.
Na, szóval nem fejeztem be, a kommersz műszaki cikkek nem drágák, azt az ember vesz egyet, és évekig használja. Ellenben az igazán magas szintű, hobbi cuccok azok sohasem voltak olcsók. Nemrég volt a kezemben egy régi hifi ajánló, amelyben a különböző büdzséjű embereknek ajánlottak komplett rendszert. Felső kategóriás hifi a 60-as években sem volt olcsó, ellenben kevés pénzből volt már hallgatható...
Ez mindig is így volt, a hobbi drága dolog, mert arra szívesen költ az ember.
Annak idején, Oberwartban nem a hifitorony árán szaladt föl az ember szemöldöke, mert az nem volt drága. Ellenben ha egy zsömle árát átszámoltad Schillingről Forintra...
"ma is érvényes az a - HFM-ben elhangzott vélemény hogy a jó hifi ára valahol egy autó áránál kezdődik, bár ezért továbbra is hülyének nézik a hifistákat. :-)"
Nem csak a hifistákat nézik ilyen szempontból hülyének. :) Ha belegondolunk a vasútmodellezéshez is, egy valamire való terepasztal is annyiba fog fájni, mint egy kocsi. Aki komolyabban gamer-kedik, ott is egy normális gamer PC félmillától kezdődik (és akkor még a perifériák, játékok sehol sincsenek). Az akvarisztika szintén ilyen. Nekem csak a 420 literes tengeri akváriumom, annyiban van már, hogy simán vehettem volna belőle egy autót. Van ismerősöm aki akkora filmbuzi, a házimozi rendszere több millában van. Csak a projektor volt 2 misi.
Igazán olcsó hobbi nincsen. Ha valaki elmélyül a hobbijában, úgy is az lesz idővel, hogy ez is, amaz is kell.....
A 80'-as években mesterségesen alacsonyan tartott bér volt, aminek köze nem volt a teljesítőképességhez (elővettem egy régi fizetési lapot, 82'-ben 2800,-Ft volt a havi fejlesztőmérnöki fizetésem).
Az árakat központilag határozták meg, aminek megint nem volt köze a beszerzési/előállítási költséghez.
Hiánygazdaság volt, azt kellett megvenni, ami volt, mert közel se volt biztos, hogy a következő héten is lesz.
Az importól beszerzett áruk (pl. magnószalag - kivéve pl. a Polimert, vagy Orwo-t -) beszerzési ára hektikus volt, az eladási meg nem is volt köszönő viszonyban ezzel.
Ma -elvileg- piaci, vagy a piacihoz közeli bérszínvonal van (még csak véletlenül se a KSH adatokat nézzétek!).
Az árak -főleg a -közel- egységes EU piacnak köszönhetően összehasonlíthatók nagyon széles spektrumban.
Az internetnek köszönhetően a látótér worldwide ( :-p), elméletileg bárhonnan tudsz vásárolni (eddig, mert júl. 1-től az EU-n kívüli beszerzésnél mindenre ÁFA számítódik értéktől és beszerzési módtól függetlenül), az utóbbi -mondjuk- tíz évben az online kereskedelem szédületes fejlődésen ment át.
Egy adott termék beszerzése abszolúte nem helyhez (városhoz, országhoz, kontinenshez) kötött, ha a beszerzési ár (ár+szállítás) a szempont.
Erre a pandémia még rárakott egy jó nagy lapáttal, az élelmiszeren kívül én már szinte kizárólag online vásárolok.
a félsávos vadiúj B77-et 56 ezerért vettem, amikor a főnököm már második éve koplalt a befizetett 80 valahány ezer forintos skoda 120-ra ;) a zsiga volt aszem 90 rongy körül...
Csak hogy témánál maradjunk: Megnéztem, ma a hivatalos havi átlagkereset kb 27 db, 18 cm-es orsón lévő 540m-es magnószalagra elég. Valakinek van konkrét adata, hogy negyven éve hány szalagot tudott volna venni a fizetéséből?
Én nagyon nem szeretem a konkrét árakkal történő összehasonlítást, inkább az kell figyelembe venni, hogy az adott termékért hány órát, napot vagy évet kellett dolgozni akkor és most. Ezen a téren vannak komoly meglepetések.
Az is érdekes, hogy mennyire változott egyes termékek árai egymáshoz képest.
Számomra pl felfoghatatlan, hogy a fagylalt ára hogy emelkedhetett kb ötszázszorosára (50 fillér/5 dkg-ról 200-250Ft/3-4 dkg ra) amíg azért a kenyér, tej árában messzire nem volt ekkora áremelkedés.
De azért hogy saját témánknál maradjuk, szvsz ma is érvényes az a - HFM-ben elhangzott vélemény hogy a jó hifi ára valahol egy autó áránál kezdődik, bár ezért továbbra is hülyének nézik a hifistákat. :-)
Sokan a 3,60 -as kenyérre emlékeznek, de arra kevesen gondolnak, hogy azt a fajta (idézőjelbe tett) hm, relatíve elviselhető életszínvonalat külföldi kölcsönökből finanszírozták, de aztán a rendszer gazdasági berendezkedésének lólábai egyre inkább kezdtek kiköszönni és a Nagy Testvér agóniája is betett. Érdekes lenne évről évre végighallgatni Kádár május 1 -i felvonulásokon adott nyilatkozatait... a kezdeti hurráoptimista lózungoktól kezdve az egyre gondterheltebb évekig.
Csak eszembe jutott, mivel egy rövid ideig irkáltam egy a Kádár időkről szóló facés klubba, aztán hamar kiderült, hogy a sok lökött visszasírja azokat az időket, én meg érdekes kérdéseket tettem fel nekik, ami után rövid úton kitettek a csoportból...:)
Általános iskolás éveim alatt a nyári táborban (Balatonakali) volt 'disco'... ott ha nem is szalagos magnóról, de kazettás magnóról toltuk még a talp alá valót. Ugyanezzel az osztálytárssal csináltunk utcarádiót... ott is hasonló technika állt csak rendelkezésre. Hát szóval, szép volt, jó volt, nosztalgia, meg minden, de nem sírom vissza :D Hacsak nem a fiatalságom miatt.
Na, ilyet még nem láttam: 75-mmes orsókkal, vagy spéci kazettával működő (eddig) ismeretlen magnó öntött fém vázzal:
Ránézésre egy egyszerű, fémlemezre épített műanyag magnónak tűnik, de a fedőlap eltávolítása után jön a meglepetés:
A magnó neve Arrow, valószínűleg így hívják a gyártót is. A felragasztott embléma szerint Angliában készült, de a Neten nyoma sincs egy ilyen nevű gyártónak, illetve találtam egy csöves tunert, amin hasonló dizájnú ARROW felírat volt, de az meg made in japán
Sajnos egyelőre nem tudom leszedni a hátsó burkolatot, a beragadt hangerő szabályzó gomb miatt, hogy megnézzem angol vagy japán alkatrészek vannak-e benne
Van benne egy kapcsoló egy kis panelen. Visszafelé játszásnál, amikor az elektromágnes lehúzza a fejet, meg kell cserélni a bemeneten a két fejtekercset, különben a csatornák helyet cserélnének.
Sort kerítettem az AKAI GX-210D magnóm járatására. A magnó annyira a kupac alján volt, hogy sok éve nem volt bekapcsolva. Most bekapcsoltam és sajna a probléma ugyanaz, mint a GX-255-ösnél volt, visszafelé lejátszásnál az egyik csatorna nem szól :-(
Csakhogy a GX-255-nél viszonylag könnyen megtaláltam a probléma okát, itt még nem. Elvileg ilyen gond nem is állhatna fent, mert a GX-210D-ben csak egy lejátszófej van, amit egy mechanika ugráltat le és fel pár mm-t, tehát ugyanaz a fej adja a jelet mindkét irányú lejátszásnál, azt hittem, hogy ebben nincs elektronikus átkapcsolás.
Valami huncutság mégis van a jelútban, mert egyik irányban szól mindkét sáv, a másikban meg nem. Kereshetem elő a service manualt, meg szedhetem szét a gépet, mert hozzáférhető helyen nem látok semmilyen kapcsolót :-(
Amúgy a mechanika működik jól, nem nyávog, nem sodorja a szalagot oldalra, végálláskapcsoló is működik és az irányváltás tizedannyi időt vesz igénybe, mint a GX-255-nél, vagy a TEAC X2000R-nél. A hangja nyilván nem olyan, mint a nívósabb gépeké, de egész szépen szól :-)
Azokból az évekből már meg van pár TEAC készülék, szalagosak is, meg van a kvadro keverőpult a VU-panellel, az AN-300 zajcsökkentő, stb.. nyilván a használtai értéke kérdéses, de néhány ember szerint a hangminősége is nem a felső kategória.
Sajnos a Stellavoxok többsége úgy került hozzám, hogy már egyáltalán nem volt meg az eredeti gumiréteg a nyomógörgőn. Én már profi célokra úgy se akarom használni őket.
Ehhez a kis magnóhoz a Saba TG 524 görgője jó és lehet is kapni. Szerencsére egyre többen és egyre több típushoz gyártanak újonnan nyomógörgőket. Hogy milyen minőségben és meddig mennek el, az már más tészta.
A pótgumikkal óvatosan bánnék. Azt úgy feltenni, hogy geometriailag stimmeljen, nem biztos hogy lehetséges. Szóval igen, köszörűt neki! Ha lenne...
Olyan fekete festék spray-t használtam, amit autók felnijeinek a festéséhez készítettek. Az elég tartós egy viszonylag kisebb igénybevételnek kitett magnó orsón.
Az viszont nyilvánvaló, hogy a ráégetés még tartósabb eredményt ad.
Arra sajnos nem találtam még megfelelő módszert, hogy elvetemedett orsókat hogyan lehet szépen síkba hozni. Préseléssel nem sokat javul a dolog, hajlítgatással meg leginkább csak rontani sikerült az állapoton :-(
A cif-es csiszolás eloxált felülethez nagy ötlet. A gyors otthoni festéshez szóbajöhető spray-k viszont nem túl tartósak, ha matt, hamar elkezd a tapizástól fényesedni, vagy lekopni. Viszont az a hőálló spray, amit fújás és száradás után 150-300 C fokos hőmérsékleten ki lehet égetni a sütőben, az annyira felkeményedik a felületén, hogy tényleg nem sérülékeny. Fém potigombokat fújtam le ezüstre így pár éve, és ugyanolyan egyenletesen selymes, mint fújás után.
Sajnos nem tudom a típusát, mert kifogyott és eldobtam, de neten a kezelési utasításokban benne van, melyiket lehet kiégetni. (Talán Motip, de nem biztos) A boltban, ahol vettem, lehetett ezüst, matt szürke és fekete, piros színben is kapni. Műanyag nem lehet a lefújt cuccon, pl. ha nem lehet szétszedni az orsót, és műanyag a belső mag. (Így kúrtam el egy tucat fém potigombot, aminek műanyag volt belül a recéje)
Ha az állapotuk már nem kifogástalan, de nagyobb felületi sérülések nincsenek rajtuk, akkor a felületük finom felcsiszolása után fesd át őket spray festékkel matt feketére.
Átcsiszolni CIF krémmel szoktam őket, rezgőcsiszoló gépre csiszolópapír helyett egy erős vászondarabot fogatok fel, azt jól megkenem CIF-el és pár percig csiszolom a szétszedett orsók palástjainak a felületét.
Ez picit csökkenti a felületi egyenetlenségeket, eltünteti a koszt és a zsírt a felületről, de semmilyen mélyebb karcot, krátert nem csinál az orsók felületén.
Aztán mehet rá két-három réteg festék, vékonyan fújva.
Van pár klasszikus 5 lyukas 26 cm-es orsóm, ezzel a módszerrel egész jól sikerült őket kipofozni.
Egy pár fém orsó boldog tulajdonosa lettem a mi nap. A kérdésem az lenne mivel érdemes megtakaritani az orsókat. Nincsenek rajta durva karcok csak egy kis felületi kopás.
Sajnos nekem is jó pár nyomógörgőre lenne szükségem. Még egy "gumi köszörűs" is jól jönne.
Van Amerikában egy cég, amelyiktől én a Stellavoxokhoz rendeltem pótgumit a nyomógörgőkhöz. Ők többféle márkához és tipushoz is árulnak ilyen pótgumikat, de sajnos csak azt tüntetik fel, hogy milyen tipusú magnóhoz készítették a gumit, de méreteket nem adnak meg, pedig biztos vagyok benne, hogy más magnókhoz is jó lenne.
Ki még csak az "előkelőségeket" pakoltam ki, de nagyjából már minden magnóról tudom, hogy melyik dobozban van. :-)
Viszont a Ritm magnókat megint kevered. 320-as (sztereó) csak egy van. A Ritm Reporterből (monó) van egy kissé viharvert duplikát.
Majd elő szedem és készítek fotót.
Egyébként van vagy 30 magnóm amiből legalább kettő van. Most pont arra törekszem, hogy egymás mellé kerüljenek, azért, hogy eldönthessem melyiket tartsam meg és melyiken adjak túl.
A kocsiban is MP3 szól, meg a fürdőszobában is MP3-at hallgatok bluetooth-os erősítőn keresztül, de ezek speciel nem ezért nem szóltak, hanem azért, mert van pár másik szalagos magnóm, és ezek elő vannak szedve, bent vannak a hifi állványban.
De látom, hogy a hosszú állás nem tesz jót nekik, sűrűbben fogom cserélni őket.
Sajna az AKAI GX-210D próbája elmaradt egyelőre, most lett pár intéznivalóm :-(
Engem sokkal jobban idegesít, amikor a lakás különböző részein találok időnként egy-egy csavart, vagy más apró alkatrészt, amiről fogalmam sincs, hogy mikor, miből eshetett ki.
Itthon vagyok homeofficeban, gondoltam, hogy megjáratok pár valódi magnót is (nemcsak a kazettásokat :-)).
Először elővettem az AKAI GX-620 magnómat, ez volt a sor elején.
A nagnó kb. 1,5 éve nem volt bekapcsolva, ennek ellenére pici takarítás után kiválóan működik :-) A mechanikai kapcsolók, mechanikai elemek, szolenoidok tökéletesen működnek, az elektromos kapcsolók, relék, áramkörök is jók, a magnó szól szépen.
A sorban a következő a kistestvére, egy AKAI GX-255 magnó volt.
Na, itt már volt gond, de ezen nem is csodálkoztam, ez a magnó kb. 3 éve pihen szépen letakarva, ezidő alatt nem volt bekapcsolva. Nagy probléma szerencsére itt sem volt, a gond az volt, hogy visszafelé lejátszáskor az egyik csatorna nem szólt. Mivel odafelé minden jól működött, így gyorsan az irányváltáskor a lejátszó fejek közötti átkapcsolás végző áramkörökre terelődött a gyanú.
Elvileg most könnyebb volt felderíteni a hibát, mintsem a valóságban is megtalálni. Az átkapcsolást a fejegység szerelvényére telepített pici Omron relé végzi, amihez hozzáférni eléggé gázos volt. Aztán csak sikerült hozzáférni, a tetejét is sikerült lepattintani, aztán a hangyaköldöknyi érintkezőket is sikerült megpucolni.
Szerencsére a magnó összerakása is sikerült, nem maradt ki egyetlen csavar sem a cuccból :-))
Most szól szépen oda és visszafelé irányban is, váltja az irányt is, ha a megfelelő érintkezőt zárja a szalagra ragasztott kapcsolófólia. A mechanika ebben is tökéletes, a potik kicsik kh-sak voltak, de pár tekerés után működnek jól.
Holnap ha lesz lelkierőm rá, akkor egy AKAI GX-210D jön, ettől kicsit fázok, mert ez legalább 5 éve nem volt bekapcsolva :-(
Az IBM tudtommal csinált olyan 9-sávos szalagmeghajtót, ami sűrített levegővel (!) automatikusan befűzte a szalagot. Talán videó is van róla az interneten, csak most nem találom
Ebben a kazettában csak egy tekercs (orsó) van, a szalag vége pedig kilóg a kazettából. Igaz a könnyebbség kedvéért a szalag utolsó tíz-húsz centimétere vastagabb műanyagból készült. Ezt a készülék behúzza, feltekeri a belső orsóra és lejátssza, majd visszatekeri a kazettába. Utána pedig cseréli a kazettát.
Sajnos az én lejátszómat még nem sikerült üzembe helyeznem, mert a gumik megnyúltak. Mondjuk az se nagyon bátorít, hogy valahol azt olvastam, hogy valószínűleg ez a világ legbonyolultabb magnetofonja.
Elvben a befűzés megoldható, mint pl a régi Grundig és Philips diktafonnál (igaz azok kazettából húzzák ki a szalagot), de itt még automatikus szalagsebesség felismerést is ígérnek
Úgy tűnik egy kicsit elkapkodtam az orsóváltós magnóval.:-(
Közben ugyanis megtaláltam az eredeti - kissé beugratós - hirdetést:
A hirdetés felsorol pár árusításban lévő magnótípust, majd a végén hozzáteszi, hogy ha ez sem elég, a kedves vásárló várja meg a fejlesztés alatt lévő 1000 dolláros "mindentudó" szuper automata magnóját, amire egyelőre csak előjegyzést vesznek fel, és talán a következő évben fogják szállítani.
De a lényeg az utolsó mondat: Várni vagy nem várni, ez itt a kérdés.
Ez a kukába?
Üdv mindenkinek! Van egy Tesla B93-Stereo magnóm, azt hiszem, valamilyen gumialkatrész meghibásodása miatt nem lett már megjavítva anno, de különben szép állapotú - szeretnék tanácsot kérni, hogy mit csináljak vele? Ugyanez a kérdésem a régi szalagokat illetően is. Köszönöm.
