Tegnap este ettünk több darabot is és tényleg finom. Ajánlom jószívvel mindenkinek. Nálam szerintem porzóként lett választva a többi fajta miatt, de teljes értékű finom gyümölcsösű.
Ha van valami almás topic akkor ha kéred ott teszek fel képet, itt nem szeretnék offolni. Röviden nem nagy durranás szerintem. Fotón jót mutat ha csinálok holnap, de az állaga kásás - elképzelhető amiatt hogy hamarabb kellett volna leszedni. Nem tudom hogy mennyire lenne ellenálló ha nem permetezném.
Pont tegnap nézegettem soraljmuvelozes közben hogy ez az allapot a furtzarodas???????? Pénteken lesz az évzáró a suliban, de evnyitora már lesz újbor???? Nálam a Solaris volt a legeslekorabbi, de nincs már annyira extrém előnye mint a viragzaskor.
A Nerot direkt mgyon későn metszettem, hogy húzzam vele a fakadás idejét+ el is fagyott, így nekem még zöldek a szőlők, de a nyári alma (Éva) leért.
Igazából azokat a szereket ismerem amiket én is használok.
A polyram egy kontak szer. Ha kontakt szert szeretnél kijuttatni akkor a legegyszerűbb szerintem ilyenkor már majd a réz. Októberre ne tervezz, mert mindenkinél hetekkel előrébb vannak a szőlők. Nehogy elszamold magad és amiatt ne tudj szüretelni mert a szőlő előrébb van, neked pedig még vani kell a varakozasi idő miatt.
A Melody Compact 28 napos, ami október eleji érésű borszőlőnél nem lehet probléma, de még a nem korai érésű csemegénél sem. Nem lehet, hogy a hatóanyaga kötődés után kedvezőtlenül befolyásolja a szőlő további fejlődését?
A polyramot május végéig lehetett kijuttatni, utána már tilos, mert visszavonták az engedélyét, ill. nagyon hosszú az élelmezésügyi várakozási ideje is, tehát már csak amiatt se szabad most már kijuttatni. Nézd meg a szereid é.v.i.-jét, tuti azoknál is igen hosszú lesz. Az év.i. szentírás, a te saját és a családod egészségét óvandó.
Az állandóan változó,permetszerrel összefüggő rendelkezések miatt teljesen felborult a permetezési menetrendem.
Az ismételten várható esős időszak miatt, bár fertőzésnek nincs nyoma, peronoszpóra ellen felszívódó szert is be akarok vetni, de pl. a Quadrist vagy Cabrio Top-ot már nem. Van a Melody compact, de azt meg csak kötődésig ajánlja a gyártó és ez lenne a kérdésem. Mennyire szentírás, hogy a jelenlegi fenológiai állapotban, amikor a kötődésen már túl vagyunk, nem ajánlott használni?
Ezen kívül még az Armetil C-re gondoltam.
Lehet, hogy túlaggódom és elég lenne valamilyen kontakt szer, pl. Polyram df?
Igazából este annyira beborult, dorgott az ég, illetve mutatták az ejszakai esőt hogy végül úgy döntöttem nem alszok kint, pont amiatt, hogy reggel úgysem szárad fel azonnal.
Péntek napközben esett 13mm este pedig 12. Az éjszakai 12mm csak a cimborám légvonalban kb 5km távolságra lévő csapadékmérőjén láttam, illetve a szomszéd faluban lévő időképes automata mutatta. Reggel ahogy kiértünk, a mi csapadekmérőnk csak 2mmt mutatott, illetve remgeteg letört száraz ágat, levelet a földön. Tehát éjszaka csak egy nagy szélvihar jutott, ami után azonnal tudtam kezdeni. Az emberek reggel 6tol dolgoztak, nem panaszkodtak ők sem.
Este a naplemente utolsó aranyló sugarai csillogtak a lemosott traktor frissen pemosott szélvédőjén amikor végeztem. Nagy maraton volt, de meg kellett csinálni hogy ne csússzak el.
aruyama permetező volt alkalmas a porszórásra,ventilált kénport,vagy Badacsonyi rézmészkénport lehetett vásárolni akkoriban.Mit mondjak ezek a szerek eltűntek,meg azóta lettek komolyabb felszívódó szerek.
Apám anno még porozott wegy-két évig, a japán permetezöjével lehetett, külön kar volt hozzá, (a kínaiak pár éve ezt a gépet koppintották le, a plusz kar megmaradt, csak funkció nélkül, mert csak a külsöt lopták el, a belsöt már nem), aztán a szomszéd otellójának szépen lepörkölödött a levele töle...
A levelek nem voltak vizesek reggel? Felék majdnem köd volt, annyira párás volt reggel a levegö, amikor mentem vissza a méhekhez pörgetni., a fü meg még délután is egy csur viz volt.
Nálunk ma ürgeöntés volt, szerencsére a darabos verzió minket elkerült, csak egy szomszéd faluban garázdálkodott vagy fél órát, úgyhogy a szar idö hozzánk már ideért.
A különböző fajták nagyon heterogén képet mutatnak. Most hogy a permetezés miatt "átjárom" a teljes területet, látom nálam is volt egy pici fagy. Eddig úgy saccolom kb 2ha terulet az amit levitt a hideg, de ez nem egybefüggő hanem mozaikosan itt is, ott is. Napokban jártam Jakabszállás- Soltvadkert térségében, szívszorító volt látni egyik másik táblát, ami csontig fagyott.
Nekem emiatt furcsa, a Nero kapott rendesen, pedig nem volt ennyire előre mint a Solaris és pont a fürtöket nem vitte el a fagy. Nem tömeges még a virágzás, hanem a sor végén vettem véletlen észre hitetlenkedve, de nem volt nálam telefon hogy fotózzak.
Ma is nagyon meleg volt a szőlőben, otthon a városban szakadt az eső.
Hiába látom, tapasztalom, egyszerűen nem hiszem el hogy nyár közepén kell majd szüretelni?!?!?!? 35fokban.kombánjolni, majd ekkora hőségben erjeszteni? Pazar lesz!
Akkor tényleg érdekes lenne a hőösszeg, mert egy déli, kissé lejtős, területen van az enyém, és ennyi a különbség... Neked akkor tényleg hamar lesz a szüret, ahogy IsKol is mondta...
Egyre inkább izgat, mi lenne ha összevetnénk pontos, valós adatokat a különböző években hogyan alakultak a hőösszegek, majd a virágzás és a szüreti idopotok.
Még van ahonnan nem kaptam meg az árajánlatot és igaz nem szedtem elő a tavalyi számlákat, de úgy érzem nincs nagy drágulás növényvédőszer vonalon, sőt van ami olcsóbb mint tavaly volt. Vagy olcsóbban tudom beszerezni mint tavaly. Pl a glifozat szerintem tavaly nem 1800 netto volt literenként, hanem sokkal több.
Hétvégén már mindenütt látszik, kinek, hol, mi fagyott el. Nálunk a város körül ma reggel is -2, -3fok volt.
bespájzolhatott, de jövöre már nem juttathatja ki, mert levélanalízissel ki lehet mutatni. engem ellenöriztek már úgy, hogy bekérték a permetezési naplómat és azt vetették össze a levélanalízis eredményével. mondtam a területi növényvédelmi felelösömnek (neki volt kiadva az ellenörzés mintavétele), hogy leírom nagyobb és olvashatóbb betükkel a szereket, de mondta, hogy "nem, nem, jó lesz így is, hogy a telefonjával lefényképezi, majd a benti kollégák kibogarásszák, dolgozzanak meg a pénzükért".
Poliramból aki akart, tavaly ősszel bevásárolt, úgy gondolom. Volt jó akció is belőle, hogy tuti elfogyjon.
Én a többi I-es szerre gondoltam. Már rézből is 90%a I-es. Nagy szabadságot ad, az hogy be van spajzolva minden és nem kell még amiatt is permetezés előtt futkarozni.
A folpet pedig kötelező hogy legyen itthon hiszen ha péntek délután van egy jégverés, nem várhatunk hétfő délelőttig, amíg kinyit valamelyik nagykereskedő.
(A szabalyos tároló helyiségre vonatkozóan az maradt meg, hogy nem lehet közös fala lakóépülettel és zarhatónak kell lennie.)
Május 29-én jár le, már tavaly visszavonták az engedélyét, a lejáratáig juttatható ki, ill. az árusok a náluk lévö készletet kiárusíthatják. Lejárt szert tárolni is is tilos, kijuttatni meg pláne.
Felétek teljesen mások a dimenziók, a fizetések meg pláne, a másik irányban.
Felénk kb egy családi fagyizás ára hektáronként az évi díja a növényorvosnak. Nem hiszem hogy mások lennének az arányok felétek. Ha igen, akkor évente egyszer el kell jönnöd ide "fagyizni".
Tudom , többször írtad nem lehet raktározni a növényvédőszert, de szerintem te nem raktározod, hanem csak tárolod, amit a lejárati idejéig felhasznalhatsz.
Most szembesültem vele, hogy a polyramot is kivonják a forgalomból, méghozzá május 28-cal. Nem marad semmi, amit virágzás elött lehetne használni a peronoszpóra ellen a perzselés veszélye nélkül. Egyedül a cuproxat az a rézkészítmény, ami állítólag nem perzsel. ha csak ezt használ valaki, akkor egy évben összesen 15,78 l-t juttathat ki belöle hektáronként a rézterhelés miatt 3 kg/ha tiszta réz, 21,^4 l-t 4 kg tiszta réz engedélyezett éves hektáronkénti kijuttatása esetén.
A fotón lévő fagykárt túlèli a szőlő,a rejtettrügyekből újra hajt,bár idén már valszeg nem terem.A vadkár nálunk is előfordul dél baranyában,míg volt kutyánk /1,spániel/ és bejárta az ültetvényt nem volt kár.
Valahol egy szlovák "újságcikkben" olvastam róla miközben valami mást kerestem.
Bentonit az alap, és ebben van valami "elnyeletve" ami kijuttatás után kellemetlen a vadaknak.
1,2 kg/ha a dózis.
Én 4-5 m-rel szélesebben fújtam mint maga az ültetvény. Így egy harmad hektárra 400 gr Penergetik ment 70 liter vízzel. Mivel csak motoros háti permetezőm van amiben nincs kevertetés így csak 10 litert mertem bekeverni ami kb. 10 perc alatt ment ki. Szépen pásztázva a földet és két oszlopközönként megálltam felrázni a tartályt.
A disztribútorok között kerestem és nagy mázlimra találtam 1et (Szlovéniában) az egyik partnerem közelében.
Ők küldtek át pár videót, leírást stb.
Hogy meddig hatásos... nagy esők után javasolják az ismétlést
Az első két évében kapott valamennyi vizet locsolásból de a légköri aszály miatt nem "foglalkozott" nagyon semmivel sem illetve a 35+ éves konkurencia sem támogatta.
Na de tavaly, volt víz bőven és nekirugaszkodott még egyszer ...
Csak ezeken nem volt növekedési henger akarom mondani 4szög...
500 m-re nálunk, nem volt semmi a csemegékben ezért vissza is dobtam rájuk, a fene sem tudja mi lesz még itt, mármint ott a fagyos szentekig.
Nem elkiabálva, de úgy néz ki az elmúlt 5 napban megszűntek a vadrágások a Penergetic WV "kiszórása" után, viszont az örömbe kell egy kis üröm is, a 4. életévüket nálam megkezdett Kékfrankos oltványok - 2 aszályos és a tavalyi regeneráló csapadékos év után - fagyási sérüléseket szereztek.
Úgy néz ki, tegnap reggel volt nulla fok környéke és ezek a szerencsétlenek nem voltak növekedési hengerrel megtámogatva mint a Nérók amelyeket nem kóstolt meg a hideg.
Mázli hogy a múlt hétvégi ültetéseknél még csak rügyduzzanat van.
Saját magad megtapasztaltad milyen az ha 10évet kidobsz.
Egy trágyázással varázsütésre nem tudsz csodát tenni. Ahogy Iskol is írta sok oka lehet annak ha nem fejlődött a növényed. Mindenütt nem alkalmasak a körülmények a szőlőtermesztésre. A talajon túl fontos a tájolás, a környezet. Lehet folyamatosan árnyékban van, vagy lehet hogy egy diófa alatt próbálkozol. stb stb stb.
Ha alkalmas a teruleted, akkor a következő lépcső a megfelelő szaporitoanyag. Egészséges, első osztály gyökeres oltvanyt előállítani, nem biztos hogy tudsz. Én nem tudok, de ez nem zárja ki hogy te mégis tudsz.
Őszig keress egy kis lánctalpas, markolós géppel rendelkező vállalkozót, aki átforgatja a területet. 80centire berakja alulra az istálótrágyát. Jövő április végén pedig tedd le az oltvanyokat, aminek a lefoglalását már most intezheted. Fajta valami kipróbált ismert fajta legyen (szerintem), ami ha nem tetszik, majd átolthatod. Szerintem ha ezt így csinálod, örömet és sikert szerzel az ültetvényedben, nem a csodaszőlők lesz a fő cél.
Ha földed alkalmas a szőlőnek (nincs magasan a talajvíz) akkor is szerencsésebb lenne oltvánnyal kezdeni. (kizárni a filoxéra "jótékony" hatását hacsak nem homok a földed...)
Még nem vagy lekésve, veszel a kertészetben bármilyen borszőlő oltványt elülteted, ápolod és 2-3 év múlva átoltod.
A vesszők rügyei már megpattantak, kicsi az esély a gyökeresedésre (szerintem)
Legalul az alapi rügy van. Ez szinte csak egy kis kitüremkedes. Az első rügszerű "valami" vele szemben, felette a sárszem vagy sárrügy, majd ezután jönnek a világos rügyek. Tehát az első rügy, az első világos rügyet jelenti általánosan, az én értékrendem szerint.
Ez a Lukácsy-féle video sokat segített, hogy jobban értsem a két rügyre metszést, és legyen most már valami fogalmam arról is, milyen rügytípusokat lehet felismerni. De még mindig nem vagyok biztos magamban, meg egy kicsit vaksinak is érzem magam. Tudtok segíteni, tegnapi képek, tehát már a tíz meleg nap után fotóztam ezt. Itt mi micsoda?
Tavasszal kifúrtam huszonvalahány gödörrel többet mint amennyit elültettem és gondoltam - a leszúrós szigonyos technológiádat használva - telerakom ezeket plusz még vagy 50-et kifúrok és beültetem a frissen kifúrt gödröket.
Majd tavasszal újra kezdjük ;-)
Az oltványost megkérem, tegye el őket tavaszig...
November 30-án -amit mértem - 22 mm hó/eső és ma is esett. kb. 6 cm-es hó volt délután 3-kor.
Csak decemberben eddig 45 mm nálunk... egyes helyeken akkora a belvíz, hogy az úton vízátfolyás van...
Én amúgy már rég óta a tavaszi ültetéstfavorizálom, 99,5%-os eredési hatékonysággal, pedig csak kb 1-1,5 l vizet kap egy egy lik, miután beledugtam az oltványt (egy 10 l-es (tele kb 11-11,5 l) kimustrált olajos kannába rakok egyszerre 10 oltványt, miután teletöltöttem vízzel, a 10. oltvány után szokott elfogyni a víz...
Rendben, köszönöm a válaszokat. Amúgy igen a pécsiek, ifj.Kozma Pál termesztették ki ezt is még anno a jázmin, muskotályos és a pamerzs ,vörös szőlővel együtt, de gondolom még annyira nem terjedtek el. Majd próbálkozom. Köszönöm még egyszer. ☺️
Új vagyok itt a csoportban, igazából arról szeretnék érdeklődni tőletek, hogy ismer e valaki olyan forrást, ahonnan hozzá lehetne jutni borsmenta szőlő oltványokhoz? Most vágtam ki két sor izabellát és két sor kormin szőlőt,az egyik helyére szirént ültettem, a másik helyére jázmint, de lenne egy sorom, ahova valami különlegeset szeretnék, ez lenne a borsmenta.
Ha valaki esetlen tudna hozzáférési kontaktot, azt megköszönném.
Ha csak a fém csöveket/oszopokat akarod használni "kvázi" karóként akkor csak a fej vagy bakművelés lehetséges de az nem túl szerencsés a csemegeszőlőhöz (sem)
Amennyiben összekötöd a csöveket/oszlopokat dróttal (támrendszer) kinyílik előtted a világ ;-)
Ésszerű elgondolás, ha pár tőke csemegeszőlő esetén a melléjük elhelyezett 2 méteres fém csövekre futtatom fel őket? Tehát egy szál vesszőt felengedek 1,5-2 m magasra?
Forrás közben igazából nem sok értelme van refraktózni a gázok miatt, az nagyban csökkenti a mérési eredményt, ugyanez igaz a fajsúlymérö úszó fokolóra is.
Nekem volt olyan mustom, amit a 32,5° KMW-ig mérö fokolóm már nem tudott mérni,olyan magas volt a cukortartalma. Persze ehhez olyan fajta kell.
Hét elejéig el sem tudtam képzelni ilyen cukortartalmat mesterséges napfény hozzáadása nélkül ...
A rozi tegnap reggelre mintha elindult volna, kis világos habképződés a barnás-selymes habrétegben bár ez nem csoda mert 14-15°C között van a must hőmérséklete tartva. Valószínűleg télen nem kell forralt bort készíteni mert a 15-ös alkohol (ha kierjed teljesen) "tüzessé" teszi a bort ;-)
A maradék cefre meg erjed rendesen, valószínűleg elérte a zajos erjedés csúcsát mert 24 óra alatt veszített 6 Brix egység cukrot illetve a hőmérséklete felszaladt 22,6 °C-ról 26,2°C-ra.
De ez mind semmi a pincében (előtérben) tapasztalható, mindent belengő szedres/meggyes/fűszeres/lekváros illathoz képest. Megfordult pár kékszőlő a pincében de ilyen mesés illatot még egyik sem adott.
Ha nálunk lenne hegy, az én szőlő szerető és borivó embereim hogy jutának fel dolgozni, mikor reggel először 1+1pohar pálinkával fohászkodunk az égieknek, majd fröccsözés folyik?
Nálam nem olyan híg "homoki" borok vannak mint ami a közvélekedésben bolyong.
Ma nem volt csatak, szerintem köd sem, de a reggeli/délelőtti permetezést bealudtam.
Látod, felénk ezért nem ültettek szölöt a szántóföldre, csak a hegybe, mert az ilyen köd/pára szépen megáll a hegy lábánál. A szántó meg a hegy között meg ott volt a gyepü, kapukkal, amiket zárni lehetett, nehogy valaki akkor akarjon dolgozni, amikor az úr (annak, aki hisz a létezésében: az Úr) tiltotta.
Nevettek csak ti is rajta, de azt hiszem lassan be kell látnotok az igazamat, amikor azt mondom, "nálunk a Nap is másképp süt- az emberek is barnábbak"!
Az alfoldi napsütés vad tüze ott van a szőlőben. Leégette a festéket!
Én géppel mosom el mindig, szétszedve az utolsó porcikájáig. Nálam minden csavar rozsdamentes, ha nálad nem, azt célszerű kicserélni mert ha összerohad, akkor kínlódás lesz szétszedni jövőre.
+célszerű nem a pincében tárolni, hanem valami száraz helyen.
A Néróm még sajnos kint van, de van nálam egy bogyózó, hasonló problémákkal terhes. Mivel feltehetőleg az enyém lesz, gondolkodtam már én is rajta, hogy valamit kell vele csinálni. Van présfesték, kétkomponensű, alapozós, több réteges, de mivel ez lemez, nem biztos, hogy tartós lenne rajta. Van Klórkaucsuk, az talán jó lenne, de még nem vágtam bele...
A gond az, hogy akármilyen festékkel nem festheted le, mert savállónak kell lennie, ill. élelmiszeriparban használhatónak, azaz oldószermentesnek. én a helyedben meggondolnám, hogy mégiscsak inoxra váltsak, ugyanis a nem inox nyers vassal találkozó mustból könnyen lehet fehértöréses bor, amit csak nagyon körülményesen lehet kikezeltetni (csempézett helyiség, megfelelö végzettségü szakember, az utána keletkezö zagy veszélyes hulladék, amit csak körülményes úton lehet eljuttatni a megsemmisítöbe).
Pár nappal ezelőtt Szervezkedő olvtást felhívta a figyelmet az érésben lévő szőlő és az eső lehetséges "kölcsönhatásaira".
Nálam megtörtént...
Néró szőlő (pincében) + eső (odakint) megroppant bogyókat eredményezett, igaz a bogyózó-zúzó áldott tevékenységének köszönhetően ;-)
Hanem, ami már nem okozott felhőtlen örömöt az a ENO3 elektromos meghajtású bogyózó-zúzó fizikai állapota...
Pereg a festék a sz@r felületkezelés miatt, az összes csavar/anya/alátét rozsdásodik.
1. Akinek van lehetősége, vásároljon Inox szerkezetű gépeket még ha qrva drágának is tűnik
2. A csavarokat kitudom cserélni, de mi legyen a festett, rozsdásodó elemekkel? Szedjem szét a gépet és takaríttassam le a lemezeket homokfúvással és színtereztessem le azokat vagy esetleg valami más megoldás is lehet? (új, Inox vásárlásba most nem mennék bele)
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézete, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusa, a MATE Tangazdaság Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, valamint a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány meghívja Önt és Munkatársait a
2023. szeptember 8-án 10:00 órától tartandó
Szőlőfajta bemutató Szőlészeti Borászati Szakmai Nap
című rendezvényünkre!
Helyszín: MATE Georgikon Campus cserszegtomaji Szőlészeti-Borászati Kísérleti telepe
Cserszegtomaj, Porkoláb u. 39., GPS koordináta: 46.795283 17.260051
11:30 Dr. Varga Zsuzsanna, egyetemi docens, MATE Szőlészeti és Borászati Intézet: Gyakorlati szőlőfajta bemutató
12:15 AXIÁL Kft. GREGOIRE szőlőkombájn bemutató
13:00 Dr. Szőke Barna, állomásvezető, MATE Szőlészeti és Borászati Intézet, valamint Szládovics László, telepvezető, MATE Tangazdaság Nonprofit Kft: Borbemutató az egyetem saját nemesítésű fajtáiból
Én nem értek hozzá ilyen szinten, ez már növényorvosi kérdés. (Esetleg meg lehet keresni egyet)
Ha én azt tapasztaltam, hogy egy pontból indulva egy sor elemei elpusztulnak egyik a másik után akkor valószínűleg úgy próbálnám menteni hogy meghatároznék egy szintet ami után ha nem áll meg akkor az egészségesnek tűnő szomszédokat (1-1 vagy 2-2) likvidálnám. Az a baj az ilyen terjedő kórsággal hogy kezelni nem lehet egyiket sem.
A meghatározásában is csak a pusztulás előtti tünetek és az levágott törzs segít de nekem is purcant már ki tőke tünet nélkül.
Sárgabarack éppen nincs, más gyümölcsök vannak a közelben. Orgona is, de az is 20 éve.
De akkor akármitől is van, az ott fog maradni, tehát a többi szőlő is ugyanúgy el tudja kapni, mint ez a kettő. (Jó, nyilván csökkenti a veszélyt egy kicsivel, ha ezek már nem fertőznek.)
A hirtelen (egy-két nap alatti) elszáradás eutipózis lesz, ugyanaz a betegség/gomba, ami a sárgabarackot is kinyiffantja, elsösorban annak a betegsége, ezért nem szerencsés a szölöben a sárgabarack. Amúgy is: ami a szölöben nem szölö, az mind gaz.
Képek hiányában, a leírásod alapján a már említett fás betegség (ESCA/Eutypa Lata...) lehet a ludas. Amit olvasgattam róla: gombák sokasága okozza/okozhatja. Elhalt tőkerészek, korhadó fadarabok a környéken. Szóval a levegőben lévő spórák. Sebzéseken jutnak be, ami lehet a metszés, lehet a drót benövése, vagy rozsdás drót általi kidörzsölődés is... át lehet vinni egyik tőkéről a másikra metszőollóval is akár. Szóval az is lehet, hogy már egy adag tőkéd fertőzött azon a részen. És még az is lehet 10-20 évig tünetmentesek lesznek. Mindenesetre amiben a keringés összeomlik, ki kell vágni, kiásva a gyökereket is alatta, eltüzelni. Szerszámokat fertőtleníteni kell, és metszőollót se árt tőkénként is akár.
Hát, két hónap után beteg lett az első beteg tőke melletti.
A kérdés az, hogy az elsőtől lett beteg, vagy egyszerre fertőződtek meg régebben.
Meg hogy egyáltalán hogy jött oda bármi, mikor, mint írtam, nem egy szőlőtermelő vidék, kicsi az esélye, hogy beteg szőlő legyen a közelben. Egészséges is alig van.
Amit bele kell számolni az az un. világos rügy. Elvileg jól látszik dd számomra sem mindig egyértelmű. Amúgy a 2 nem szentírás, ha olyan a fajta 1 is elég és még a 3 is rövid csap. A világos rügyek nagyok, duzzadtak, kb egyformán.
Nincs semmilyen permetszer ellene. Valamikor, akar évekkel ezelőtt fertőződtek meg, sajnos senki nem tudja, pontosan hogyan is terjed, mert több opció is van ezügyben.
Amit tehetsz, ezeket a töveket csákánnyal kiszedni és minden részüket elégetni. Hiába hajtott ki tőből, a fertőzés ott van a növényben, ha meghagyod, a következő években más tőkéket is megfertőzhet (így is nagy a valószínűsége, hogy még van köztük beteg, de jelenleg és még akár évekig egészségesnek látszó tőke.
A szülői háznál, a kert végében van 3 db 10 m-es sor vegyes korú és fajtájú szőlő.
Egy 30 éves Szőlőskertek királynője egyszer csak fogta magát, és (a rengeteg eső miatt) nagyon erős, teljesen egészséges hajtások elkezdtek fonnyadni. Egy hét után a levelek leestek, újabb hét múlva a szárak is elszáradtak. Gondoltam, valami élettani dolog, ami pont most ütött be. Egy hónap után talajszintről hajtani kezdett a nemes. Nem szép hajtás, de már 70 cm körül van.
Erre tegnap azt láttam, hogy a közvetlenül mellette lévő 25 éves Pölöskei ugyanezt kezdte, a levelek lógnak. Ezen is nagyon erős hajtások voltak, szép nagy fürtökkel, szemekkel.
Jobb ötlet híján, mindkét tőkét kb. 30 cm magasságban elvágtam (metszőollóval ott sikerült csak), és a levágott részeket eltakarítottam.
Valami gutaütésszerű dolognak tűnik, ezek szerint akut fertőző betegség. Gomba termőtest nincs.
A betegség a középső sor közepén jelentkezett. Új szőlő nem lett ültetve, utoljára máshonnan származó oltóvessző is vagy 7 éve lett itt felhasználva, átoltáshoz, de ezeknek nincs bajuk. Gabonatermelő alföldi falu, szőlő csak csak családi házaknál van, kb. minden tizedik udvaron pár darab, tehát ötletem sincs, honnan jött a betegség.
Mit tudnék most csinálni még? Egy rezes permetezés nem tudom, érne-e még valamit, de amúgy is, már érnek egyes fajták.
A strobilurin hatóanyagcsoport (ebbe tartozik a quadris és a mistral hatóanyaga is, de a kettö nem ugyanaz aza anyag) szölöben nem a legjobb választás, mert a sok házikerti felhasználó nemmegfelelöen használta, és rezisztencia alakult ki. Nem tudom, de elképzelhetö, hogy a mistral hatóanyagával szemben a legnagyobb a rezisztencia szölöben (más hatóanyagokkal kombinálva I-es szerként engedélyezett, talán pont a rezisztencia miatt van így) az összes strobilurin közül.
ha nem engedélyezett, akkor sajnos nem tudhatod, hogy pontosan mennyi is kellene belöle a területedre, mikortól fogyasztható a szölöd, de mint mondtam, most már igazából felesleges kijuttatnod, akármi is történt. Egy rothadás elleniszerrel többre mész, ill. a sérült bogyók óvatos eltávolításával.
Az a helyzet, hogy ilyenkor a felszívódó már gyak semmit sem ér. A bogyókat nem tudod megvédeni vele, mert zsendüléskor ott nem tud felszívódni, a réz jó választás volt. Ha nem engedélyezett szölöben, akkor nem engedélyezett, ezen nincs mit ragozni.
Jégverés volt egy hete kb. utána kapott rezet de nem ártana még egy felszivódó is. Gazdaboltban kértem Quadrist. Nem volt és helyette Mister-t adott. Kérdeztem h ez szőlőre is jó? Azt mondta igen. Nincs megadva a Mister leirásában h szőlőre is jó. Szerintetek jó rá?
Én ezt az ultrahangos csodamasinát, egy kb 300-400m2 alapterületű szoloiskola védelmére vettem. Közvetlenül a tövében ahová leszurtam, borsó volt vetve. Fél meterre a csodamasinátol zabalta le az őz a borsót- de mókus ellen jó a padláson, de ez mart egy másik történet, másik ország!
Van mellettem egy bő 2hektaros darab. Most jelentem fel a tulaját, mert nem műveli. Szerintem Macinak+ neked tökéletes lenne!!!
Július vége augusztus eleje és mint minden évben színesednek a Zweigelt bogyók. Amíg nincs lehálózva addig bekapcsoltam a tavasszal vásárol vadriasztót amiben van madárriasztó is. Úgy tűnt működik, nem láttam új megdézsmált fürtöket és még este 1/2 9-kor hallottam ragadozó madárhangokat...
Kedden mentünk tovább hálózni mikor nem hallottam semmit (az ultrahangot csak a riasztó közvetlen közelében hallom)... csak sokkal több lecsupaszított fürtöt találtam. A sok esőtől valószínűleg beázott, azonnal intéztem a cserét majd a tegnapi napon installáltam a cserekészüléket és mit látok...
kb 20 méterre tőlem a lehálózott sor hálóján kapaszkodik egy rigóféle madár és veri a csőrével piszkosul a hálón keresztül a fürtöt míg a társa a földről csipegeti a levert bogyókat...
Eszembe is jutott amit Szervezkedő mondott, lehet az én területem nem alkalmas szőlőművelésre...
Nem. Tél végén neked ott lesz egy csomó kopasz ág a szőlőnövényeden, és az ágakon kis rügyek lesznek, az ágak teljes hosszában. Ezek a rügyek mind kihajtanak (kivéve az elfagyást és hasonlókat).
Vagyis ha te két rügyre akarsz metszeni, akkor leszámolod az ág tövében a két rügyet, majd vágsz. Abból lesz két új hajtás. Ha kilenc rügy után vágsz, akkor kilenc új hajtásod lesz.
Azért nem teljesen értem, mit kell majd néznem. Nem vagyok egy májsztró a szőlőt tekintve. A rügyek pedig a vessző csúcsi végén fognak megindulni, teszem azt a nyolcadik-tizedik szemnél. Ehhez képest nekem az első kettőre lesz szükségem a vessző tövénél.
Üdv, Kérdésem, hogy amikor majd a tavaszi metszésnél 2 szemre vissza akarom vágni az idei vesszőket, akkor mi számít 1-nek?
Most mindjárt a vessző tövénél, max 1 mm-re van egy mini levél, kábé mint egy kétszáz forintos. A rákövetkező a vesszőn 1,5 centi után az első normál méretű levél, és onnantól 5-6 centinként egy levél.
A mini levél szintjében lévő szárcsomót is bele kell számolni a kettőbe?
Az igazság az, hogy hétvégi házként használt ház kertjében van a tőke, ahová egy vagy kéthetente jutok csak el, és ha akkor esik, akkor nincs növényvédelem, szóval így járt, ha megreped hát megreped.
Próbálok telepíteni újabb fajtákat, van ami elindul, van ami két-három éve vegetál csak és örülök hogy kihajt tavasszal, van ami egyik évben kicsattan az erőtől, következő évben csak sárgul.
Békési fekete földben, nem hiszem hogy bármi is hiányozna a talajból, valószínű kicsit túl kötött a talaj. Egyébként melyik alany fele meg legjobban a fekete földre, milyen alanyt keressek?
Van csapadék, van meleg, van pára, van fertőző képlet, mi kell még?
Talán a bogyók már nem annyira érzékenyek az új fertőzésre de a levelek még mindig fertőződnek szóval nem hülyeség a növényvédelmi fordulók idejének csökkentése.
Én csütörtökön fújtam de most úgy néz ki a jövő hét 2. fele csapadékos lesz ismét... A fürtöket "letakarítottuk" az elszáradt fürtrészektől/bogyóktól de még mindig sok a kérdés pl. a parás lisztharmat jegyek a bogyón milyen hatással lesznek a továbbiakra...
illetve színesednek a bogyók és és megjöttek a helyi madarak is, hálózni kell újra.
Nem tudom, milyen fajta lehet, lehet, hogy tényleg Cardinal, lehet, hogy nem, de ha ennyire reped, akkor én a helyedben kidobnám a fenébe a tökét, mert nem sok örömöd lesz benne a fakórothadás miatt.
Kezdenek érni a fürtök az előzőleg említett lebújtatott töveken.
Szerintetek milyen fajta lehet?
Régi, legalább harminc éves tőkén volt, és az ültetője is meghalt legalább tíz éve, szóval nem valami új ukrán csodaszőlő, hanem valami régebbi klasszikus.
igen, az biztos, hogy raferne a zold munka, ujra, pedig csinaltam tobbszor is. alul meg konnyen megoldhato, de a lugas tetetjet mar a legmagasabb letrarol is alig erem el, azt hernyozo olloval szoktam, de nem egyszeru, az biztos, de ma ritkitok rajta
Bő egy hónapja csámcsog a peronosz a szőlőkben. A legtöbb helyen ilyenkor már csak a tűzoltás, a vesszők sorsa lebeghet az ember szeme előtt. 50-60-70-80% kár amivel számolhatsz,. szőlő ilyen ültetvényen már csak mutatóban marad ha már a fürtök.is ilyenek.
Messziről a lombozat nem is annyira életveszélyes. Igaz nem tudom kivenni hogy is áll a szőlőd, de nekem nagyon sűrűnek tűnik.
A kapálás egy fél locsolás, a zöldelés egy fél permetezés. Félénk így mondják!
Ez valami levélnekrózis, de nem peronoszpóra, annál a levélen bárhol, a levélereket is bevonva keletkeznek a többé-kevésbé kör alakú foltok. Az okát egyelöre nem lehet megmondani, legalábbis fénykép alapján nem. Ha megfigyeled, a fö levélerek között látszik az elhalás. Ha az egyazon hajtáson lévö leveleken jelentkezik, akkor nagy valószínüséggel esca lesz. A közvetlen ok egyszerüen kifejezve: a szállítóedény-nyalábok valamiért eltömödnek, ezért nem jut tápanyag a levelekbe, több minden is kiválthatja, igazából pontosan senki se tudja mi, miért, mikor és hogyan, amikormegy ilyen beteg tökéböl kórokozót tenyésztettek, valami több, mint 70 kórokozót találtak, többek között a taplógombát si (ezért nem szerencsés pl., ha az akácfát hátolatlanul rakjuk le oszlopnak). Ellenszer az ilyen nyavalyákra sajnos nincs.
Azért a permetezést ne hanyagold el az é.v.i. fogyelembevételével.
Nem nekem az érdekem, hogy legyen kép meg pontos leírás, ill. nem úri kegyet gyakorolsz, amikor itt kérdezel, ill. ez nem a gyakori kérdések, örülj, ha valaki a szabadidejében rád pazarolja az idejét, úgyhogy csak szerényebben, ha lehet... Akkor és annak lehet segíteni, aki a maga részéröl mindent megtesz ennek érdekében...
ja, bocs a szukszavu leirasert, igazad van, de azert ne izgasd fel magad. kar lenne igy penteken, oruljunk hogy jon a hetvege:) mar csinaltam kepet, csak most nem megy a feltoltes, de meg ma megoldom.
Mondom, ezer oka lehet annak, ha barnák a levelek. Úgy hogy se pontos leírást, se fényképet (amin látható a teljes tőke, a beteg levél színe, ill. fonákja) nem mellékelsz, az égvilágon senki nem fogja tudni neked megmondani, hogy mi a gond. Amúgy, ha peronoszpóra esetén barnák a levelek, akkor általában már késő.
Ne vedd személyeskedésnek, de ha nem tudod gondozni a szőlődet, akkor minek van? Vagy add el, vagy vágd ki, mert a gondozatlan szőlővel könnyen mások munkáját teheted tönkre.
Igen tág fogalom az, hogy "barnulnak a levelek", nagyjából értelmezhetetlen, hogy mi a gond. Ill. a permetezésre is ugyanez vonatkozik. Lisztharmat ellen a kén gyak. bármikor mehet, a felszívódó szerek már nem mehetnek, a réz attól függöen, hogy a permetezéshez képest mikor érnek a szölök. Minden permetszer redeti csomagolásán ott van az "élelmezésegészségügyi várakozási idö (".é.v.i."), ami megmutatja, hogy a permetezéshez képest legkorábban hány nappal szabad fogyasztani a termést.
A legtöbb dolog ellen, ami miatt barnulhatnak a levelek, amúyg nincs permetszer, és kb a töke halálát jelenti (levélnekrózis). Kivéve a peronoszpóra és a feketerothadás, de ott normál esetbe a levél felületéhez képest csak kicsi a rozsdafolt.
sziasztok, iden nem sikerult sem lemosozni sem majus-juniusban permetezni. bejott a csapadekos ido, minden nap esett, ha nem is sokat. elkezdtek barnulni a levelek, gondolom peronoszpora. lehet ilyenkor meg valamivel permetezni augusztusi muskotalyt? es poloskeit?
Eltaláltad. Idén először nem készítek bort a szőlőből. Minden évben leszemeztem, daráltam, kipréseltem, s bort is készítettem, meg törköly pálinkát is.
Most nem vállalom a borkészítést, az egészből pálinka lesz, meg törköly.
Csak a Néróhoz. Nekem leginkább az van. Tud nagyot teremni, de túlterhelnem még nem sikerült úgy, hogy nem korlátozom.
Átoltásom csak egy van tavalyról. 50+ éves direkttermőre ment csemege. Két törzsből az egyikre ment az oltás a másikon termett egy vödör szőlő. Idén csak az oltás maradt. Van három fürt meg hozott két-három szoros vastagságú hajtásokat a ceruzához képest.
A letörölhetőség miatt gondoltam lisztharmatnak...
A fürtöket tisztítottuk meg az elszáradt maradványoktól - mindennel (is) találkoztam, könnyen pörgő peronosz száradvánnyal spórák nélkül, nehezen letéphető bogyó aszalvány fekete rothadás által piknidiumok nélkül, parásodott lisztharmat a bogyókon - mikor találkoztam pár ilyen levéltünettel.
A kén mindig tartozéka a keverékeimnek és most még a Cu is mehetne (van vagy 20 tőke csemege is az ültetvényben Augusztus végi, Szeptember eleji éréssel) csak nincs lehetőség permetezésre.
Qrva meleg van este 9-ig mikor eső érkezhet és várható az elkövetkező 2 napban. Csütörtök este tűnik az első alkalomnak, a reggel a pára miatt necces... de ez is változik folyamatosan...
Tavasz eleje óta óta kicsit gyengélkedem, ezért elhanyagoltam a lugast. Még szerencse, hogy nem kell permetezni.
Készítettem reggel pár képet, íme:
Van több szálvessző, ami elérte 4-5 métert. Jövő tavasszal nagy munka lesz helyrehozni. 78 múltam, már nehezemre esik a fikai munka, pedig van még két "Zalagyöngye" és egy "Hamburgi muskotály" lugasom is. Tavaly ősszel telepítettem 12 magnélküli és egy piros és fehér saszla szőlőt, a lugas is elkészült, idén meg egy szabadgyökerű "Kardinált, s a fóliába meg két tő konténeres "Csabagyöngyét".
Kinevelt hajtások - a törzsek alsóbb részéről - amelyeket visszavágtam a vezető drót magasságában tavasszal majd meghagytam 2-3 jó állásút a szálvesszős művelésre de ezek már most iszonyatos vastagsággal rendelkeznek, (18-23 mm átmérővel) úgy hogy számos esetben még a régi kar is megmaradt és azon is van 2-3 alap...
Ezek az óriási vesszők egyedi alkalmat jelenthetnek (sok csapadék és/vagy teljes törzs keresztmetszeten megy a táplálás) vagy állandóan erre számíthatok és akkor hogyan szabályozhatnám (termés mennyiség)?
Ugyanitt:
50+ fehér szőlő átoltásra került június elején, Néró készül...
pár oltás esetében még csak 15-30 cm-es hajtások vannak, de a nagy többség már 80-100 cm-es hajtásokkal rendelkezik. Ha ezek rendesen beérnek és nem lesz piszkos nagy fagy akkor elkezdhetem a Guyot művelési mód kialakítását jövőre? És ha igen, hagyhatok rajta termést (már ha egyáltalán lesz mert a tavaly oltott Vénuszok szépen kihajtottak de nem hozta fürtöt)?
Igaz most egy drágább, számomra unszimpatikus helyen vásároltam kényszerűségből.
Badge 3.996ft/liter
Linkit 14.526ft/liter
Kaiso 12.880ft/kg
Nettó árak.
Alkudjatok a boltban ha ehhez képest sokkal drágábban kapjátok az ajánlatot. Én most már tételes ajánlott kérek, 3helyrol. A 2 "vesztest" folyamatosan gyilkolom a dumámmal, hogy rosszak az árak. Nem bántásként, nem balhezva, hanem alázattal és segítő szándekkal jelezve.
Azért Gyukli kolléga Solaris és egyéb hasonló rezi fajtáinak a növényvédelmi költségei erősen a nulla felé tendálhatnak... Legalábbis nekem még Solarist nem kellett kezelnem, remélem ez így is marad... De pont most szenvedek a pergolára futtatott szőlőimmel. Hiába rezik (na nem egy Solaris szint) de rendesen peronoszosak a fiatal levelek. Ugyanezen fajták az ültetvényben sokkal jobban elvannak. (Ok tudom, pergola egy más dolog, egyes években így jár az ember...)
Vitisanból is olcsóbb a kilós ára a 25 kg os kiszerelésnek mint az általam használt 1 kg-os kiszerelésnek.
És nagy felhasználónak is jobb a 10 literes Champion FL mindenféle szempontból mint a 0,5 kg-os Champion (a 150 gr-ról nem is beszélve)
Én sem tudom rentábilissá tenni, mert vagy a 2 lábúak vagy a 4 lábúak "aratnak" viszont rengeteg fekete nadálytő van az ültetvényben (lehet azzal kellene foglalkozni;-) )
Valamiért úgy rémlik, te Balaton-felvidék vagy Csopak környékén tevékenykedsz, vannak ott öko-sok (Gyukli Krisztián vagy Fülei Zoltán - az utóbbi az Aminoret bioracionális technológia "felkent papja" - akiket ismerek) akik borászok is és nem hobbisták mint én.
Nekik biztos van összehasonlításuk a rezi és hagyományos fajták növényvédelmi költségeivel. Nálam csak a munkámban számít a gazdaságosság, a hobbiban nem .... de az asszony meg ne tudja ;-) (azért imádkozom, ha meghalok ne annyiért adja el az özvegyem a cuccokat amennyit bevallottam neki)
kétféle réz is van benne, igen ki kell porciózni, utána sokat kell viribűni, mire tiszta lesz a permetező belseje-külseje, +a méhekre is ügyelni kell a használata során, meg a qva nagy védőtávolságok... nem lenne jobb pl. a copac flow (ugyanaz mint a champion fl), vagy a montaflow (ez meg folyékony réz-oxiklorid)?
Ugyanarról a kútról tankoljuk a vizet, ketten egy gazdatarsammal. Neki maradt ki fél zsák és már nem akarta hazavinni. Mondta, fújjam ki nyugodtan. Egy nagyon kellemes "élmény" volt amikor először kipróbáltam. Szépen oldódik, nem áll össze, nem ülepedik le.
akkor saccperkábé 50-60%-kkal több, relatív nem is olyan vészes, de én nem tudnám vele rentábilisan csinálni, föleg nem a kgyf óta, ami csak önmagában 50 ft-tal drágítja a palackokat
nem a... egyrészt, úgy kell rögzíteni, hogy ne tudjon megmozdulni, azaz az össze kannát földölésbiztosan egy dobozba/ládába rakni, a dobozt/ládát rögzíteni a szállítójármühöz, másrészt abban a szállít´jármüben nem lehget élelmiszer, harmadrészt feliratozni kell a jármüvet 3 oldalról, negyedrészt max 25 kg/l III-as szert lehet vinni, Ii-esböl -nem akarok h.lyeséget mondani, de mintha - csak 5-öt, I-esböl meg asszem csak 1 l-t/kg-ot. Lehet vinni többet is, de ahhoz már speciális engedély kell... na, én ezért nem veszek meg mindent egyszerre, mert amilyen az én formám, engem tuti ellenöriznek. Volt, hogy kimentem a bátyámhoz Németországba kocsival, hazajöttem, 2000 km-en keresztül sehol nem láttam rendört, persze a városunk határában ott állt a fogadóbizottság, szondával a kezében...
Szabályos, bontatlan csomagolásban, szerintem teljesen jó!
(A narancssárga kupakos flakontól elhatárolódok. Az csak úgy ott van. Iskol fogja elpacsálni. Csak gondoltam ezt meg kell jegyeznem, mert így még "szabályosabb")
Olyan hobbit nem érdemes választani amire a világ összes pénzét nem tudod elkölteni ;-)
hektár ktg-et sem tudok mondani, mert a terület/felület adott (bár évről-évre kicsit növekszik) illetve sok növényápoló szer 2-3 évig is kitart (vagy csak házikerti kiszerelés vagy csak üzemi kiszerelés) de ami biztos az éves beszerzések:
2021 - 52 eFt
2022 - 130 eFt
2023 - ??? de bízom benne, hogy a 120 eFt megfogja (2x vettem SteriClean Plant-et ami már most 70 eFt) bár a peronosz még nem adta fel illetve nekem is volt pár döntésem amit ma már máshogy csinálnék.
A mostani árakon és átlagos fertőzési nyomás mellett, úgy gondolom 80-90 eFt az ami elmenne éves szinten kb. 800 tőkére (a zalagyöngyével már nem foglalkozom)
A 7 összetevő nem jellemző - csak a mostani "válságban" - általában 3-5 szer van az adott formulában.
Biostimulátorok, lombtrágyák, növényi kivonatok, ásványi anyag őrlemények kiegészítve egy kis rézzel-kénnel.
Az augusztusi levél-analízis eredmények is egészséges állományt (kb. 40-45 éves) mutatnak, néha kell csak valamire ráerősíteni és most is jól néz ki a lombozat (még) ha nem számolunk az olajfoltos esetenként sporuláló levelekkel illetve pár elszáradás alatt lévő fürttel.
Én annak is örülök, ha azt a szert, amit szeretnék, be tudják nekem szerezni, nemhogy árakat versenyeztetni... Arra meg végképp nioncs idöm, hogy 50 km-es körzetbenaz összes gazdaboltot végigjárjam (a nagyker azért nem játszik, mert a katasztrófát védök ott állnak lesben naphosszat a kijáratnál, hogy megbírságolják azokat, akik szabálytalanul szállítanak növényvédöszert, és én tuti csak szabálytalanul tudnék... A házhozszállítás a nagykertöl szintén nem játszik, mert ki a fene tudja év elején, hogy milyen év lesz? Meg errefelé nincs annyi termelö, hogy vagonszám fogyjon ez-az, amiket én kérek, azok a szerek a gazdaboltban egzotikusnak számítanak, még a 25 kg-os keserüsó is...
Az IsKol árainál elsösorban arra volnék kiváncsi, hogy a bio nagyságrendileg mennyivel drágább a konvencionálisnál, nem fillérre...
Véletlenül se akarok a zsebedben turkálni, de ha nem titok, mennyibe van neked egy hektár idei évi szerköltsége? 7 cuccot raksz bele zöldborsónál, nem lehet olcsó mulatság...
Balogh tatának egy sima füzete volt és tinta ceruzával írt bele, mikor leadta az aktuális zöldséget a "konzervgyárnak" majd visszatette az asztal fiókjába (nem volt sublótjuk;-)
Igen, az erőforrásokat maximálisan beosztották. Ilyen számadásokat viszont szerintem csak akkor csináltak ha másoknak be kellett számolni. Persze biztos hogy akkor sem volt mindenki egyforma. Mai időkben is vannak akik vezetik és nyilvántartják az összes bevételt és kiadást. Többet is ismerek. De ehhez azért kell ám erőforrás, mondjuk idő és agymunka.
Dehogy vettem annak. Köszönöm hogy rávezettél. Ennek ez a legjobb módja mert így meg fogom tudni jegyezni hogy ez már tisztázódott egyszer így legközelebb már csak jól kell számolni.
Ennek az egyszerű számításnak régebben is nekifutottam már, hiszen volt róla szó. De az volt róla az emlékem hogy nem jött ki akkor sem így nem tettem át fejben a "megbízható kategóriába". Valószínűleg akkor is elszámoltam fejben már az első lépésnél.
Ne vedd bántásnak, nem annak szántam, nem vagyok nagy matematikus, csak első ránézésre furcsa volt, valami mem stimmel.
Persil:
Én legtöbbször a szilárd/por halmazállapotú anyagokat, a már üres zsákba kimérem előre. Így viszem oda a permetező mellé és igy nem marad ki semmi. Nálam olyan volt párszor hogy a teruletre kiszámolt növényvédőszer elfogyott, a területből meg volt még.
:-)))
Valószínűleg valamiből többet öntöttem bele. Máskor meg frankón megfújtam mindent és Folpan maradt pont egy keverésre való. Na de ki tudja melyik kanyarból maradt ki.
nem-e? az apám nagybátyjának fillérre megvannak a számadásai a 30-as évekböl... hidd el, keményen beosztottak minden eröforrást, nyersanyagot, feleslegesen nem potyáltak el semmit...
elöbb oplvastam a laca számvetését, mint a te hsz-odat.
amúgy legutóbb én is elb...tam, az egyik keverésnél túltoltam az egyik szert, tudtam, hogy valami nagyon furcsa, csak azt nem, hogy mi, szerencsére egy nem perzselö cucc volt, ill. még jó messze van az érés.
amúgy május elején, amikor csak nyüglödött a szölö hetekig, nem gondoltam volna, hogy péterpálra le lesz tetejezve nálam, ill. hogy ja mai állapothoz képest ó egy hét és itt a fürtzáródás. ma kaptam meg a borvidéki növényvédelmi elörejelzést, szokás szerint jó másfél hét késésben vannak, ami a szölö fejlödési állapotát illeti, mondjuk újat nem tudtak mondani...
Bocs. Igazad van. Bár a parasztember nem írt fel semmit, fejben tárolt mindent, kivéve a mázsálás részeredményeit. Abban viszont igazad van hogy a számítást, amiben nem volt biztos, azt felirta valamire. Én meg azt hittem tudok fejben számolni de nem.
Egyébként emiatt kell tényleg normalisan papírozni mindent és normál SI dimenziókban. A csomag/ doboz/ zacskó/ flakon stb sem jó. Kg, liter stb.
Dedós, gyermeteg dolognak tűnhet, de amikor az ember a sokadik fordulót csinálja, (akár piciben, akár nagyban), fáradtan, agyban esetleg teljesen máshol, na akkor is passzolni kell mindennek!
Ott bukik meg a mutatvány, hogy 1000 l/5000=0,2 l...
5 töke az 1 l, 50 töke az 10 l, 500 töke az 100 l, 5000 töke az 1000.
de nem is ez a fö lényeg, hanem ha a thiovitból 3 kg a ha-dózis, akkor 50 tökére 3 dekát kell kijuttatnod, ha 6 l vízzel mész, akkor annyival, ha 10 l-rel, akkor meg annyival.
Pl a Thiovitra rá van írva mondjuk 1000l/ha és ha azt osztom 5000-el akkor az 0,5l. X50 =25liter. De hová tudnám én kifújni azt a rengeteg cuccot? A 10 liter (valóban kb annyi fér el 50 tőkén) az 250l/ha. Nem is emlékszem olyan szerre ami ennyire keveset írna. Nekem még mindig nem sikerült megérteni ezt az ellentmondást.
A fürtön sikerült, ami fertőzött volt nem sporulál.
Az "idősebb" leveleken ahol "kivirágzott" ott sincs gomba jelenlétére utaló jel, száradásra vár.
Viszont a fiatalabb levelek, a fürtzóna feletti hónaljakat is figyelembe véve oda vannak/lesznek... legalább is 2 pászta 4 sorában (de maradt még 8 sor jó állapotban)
Szóval, van egy kis gond de kezelhetőnek gondolom, viszont már látom szomorú végemet jövő hétfőn a "hosszú" hétvége után (0,7 ha kaszálás - a zalagyöngyében még nem jártam csak metszéskor - zöldmunka befejezés + 4 sor "kihálózása" meg egy kis permetelés és az új telepítések kapálásáról nem is beszélve)
(kicsit off... "palackoztam" BiB-ba kimondottan "party" céllal, nagy sikere volt ;-) )
Az időben elvégzett zöldmunka nagyban növeli az esélyeket!
Az én esetemben növelhette volna... A sok csapadéktól qrva vastag hajtások (mit is kezdek majd ezekkel) alakultak ki "vizes" textúrával, melyek 30-40 cm-t is nőttek 4-5 nap alatt és egymásra borultak a sorban illetve összekapaszkodtak a sorközben.
Jövőre kíváncsi leszek jó pár tőkére, hogyan fognak a vesszők beérni ha ledobja a peronoszos leveleket és telünk is lesz...
Még egy hónap fürtvédelem, 3 levélvédelem és utána hogyan lehet csökkenteni az áttelelő képleteket (legalább is nálam ha a Teremtő megsegít)
Pedig úgy készültem, hogy megküzdök a feketerothadással ;-) (sikerült is)
Amennyit én tudok róla, ahhoz kevés... nem sokáig birtam megmetszettem. S közben eltelt sok év, és már nem az enyém a kert--szolgálati lakáshoz tartozott. Azt ujra fogom csinálni, amint lesz lehetőségem-megnőnek a szőlőim a fa tövében, hogy fára -pl. kajszi fa, ami nálam évek óta mindig megfagy- felengedem, majd visszaforditom és nem fogom , vagy csak alig metszeni
Amivel csináltam- Zweigelt- az már legalább 10 éves volt és jó erős... szóval meg kell élnem
A BASF maga ismerte el, hogy a quadris gyak hatástalan a peronoszpóra ellen, amikor gyárilag hozzákeverte ametiramot (Polyram), és elnevezte cabrio topnak,, másrésztisztharmat ellen se véd igazán, így thiovit is kéne mellé. Az már rég nem működik, hogy egy szer minden betegség ellen megfelelő védelmet ad.
Mondjuk a feketerothadás szempontjából (és csak abból) szerencsésebb lett volna a topas a folicur helyett, mert bár mindkettő azol, de állítólag a topasban lévő jobban véd a feketerothadás ellen, mint a folicuré, legalábbis egy német nyelvű honlap listáját én így értelmeztem.
Elöször a thiovitot rakd a permetlébe, utána a championt, végül a folicurt, de ha tudsz venni keserüsót, akkor azt is rakj bele 5%-os töménységben, azaz 10 l vízhez 0,5 kg-ot, a szölöd meg fogja hálálni.
Ha tudod, hogy hány liter permetlé kell neked teljes lombozatnál, hogy lepermetezd a szölödet: a hektárdózist oszd el 5000-rel, majd szorozd fel a szölötökéid darabszámával, így megkapod, hogy mennyi szert kell a permetlébe tenned. Vannak konyhai grammos mérlegek, ill. injekciós fecskendövel 1-5 ml között tudsz folyadékot kimérni, ha nem ampullás. Azt azért nézd meg, hogy belül vagy-e az ajánlott lémennyiségen, mert sokan elkövetik azt a hibát, hogy túl kevés lével permeteznek. 10 l-nek kb 50 tökére kell elégnek lennie, többre semmiképp, ha háti permetezövel mész.
Van minden a "levegőben"... (mármint a lombozatban). Peronoszpóra, lisztharmat, feketerothadás, szóval az említett szerek jók "mindenre is" csak adjál hozzá tapadásfokozót/felület aktív adalékot és szépen, megfolyás mentesen terítsd el permetlevet (ha sikerül)
"Fürt peronoszt még nem láttam virágzáskor és a lisztharmatot is kizárnám ha nem volt levéltünet."
Egy kis módosítás ;-) azért, mert nem láttam még létezik és erről szól a következő írás:
"Míg lisztharmat esetében a primer fertőzés mindig a levélen kezdődik, addig peronoszpóra esetében minden növényi rész fertőződhet. Később, fürtzáródás és a bogyók telítődése után ők már elveszítik fogékonyságukat és csak a lombozatot fertőzi tovább a peronoszpóra."
Szóval mikor megbarnult fürtöt, fürtrészt találunk az a beszáradt peronoszpóra de ha a barna fürtrészen még fehér bevonat van akkor ott még a peronosz fertőz (sporulál, ugyanúgy, mint az olajfolt túloldalán)
Mindkettővel találkoztam és remélhetőleg sikerült megfogni. 6-8 tőkén rengeteg levéltünet és fürt veszteség amire úgy gondoltam érzékenyek a peronoszra, milyen jó lesz indikátornak, de mint kiderült inkább az időjárási körülmények és az előző évben képződött oospóra nagyobbat nyom a latba mint a rezisztencia hiánya...
Esetleg van itt valaki aki tudna adni/küldeni pár Landis vesszőt? Kecskemét-Békéscsaba útvonalon rendszeresen járok, vagy érte megyek ha nem túl messze van ettől...
Köszönöm a válaszokat, a két fotó valóban ugyanarról a tőkéről van.
Két-három éve ültethettem mindenfajta csemegeszőlőt, nem igazán fakadtak meg, aztán ültettem több másikat, közben tönkrement a telefonon amiben a fajtákat írtam bele, szóval most tippelek melyik micsoda lehet...
Gyanús volt hogy nagyon kerek a levele, kíváncsi lettem volna a fürtre hogy kitaláljam vajon melyik fajta is ez.
Ha valóban alany, akkor valszeg nem fakadt meg az oltvány aztán következő évben az alany mégis kihajtott. Ez reális lehet, oltok is rá valami nemest... :-)
Nálam is így járt pár tőke. Van, aminél a kocsány is lement, másoknál csak a szemek. (Egyes tőkéknél ilyen is van, olyan is, meg egészséges fürt is.) De csupa olyan csemegeszőlők, amik nem érzékenyek a magnéziumhiányra. Ami érzékeny, annak kutya baja.
Én fürtperonoszpórára tippelek, nyíláskori fertőzéssel. A későn virágzó fajták virágzásakor esős időjárás volt.
Az egyik legkorábban virágzó fajta, az Othello, ami kb. a legérzékenyebb a magnéziumhiányra, tömött és egészséges fürtöket mutat. Mivel az még a száraz időben elvirágzott.
Ilyenem még sose volt, utánaolvasás alapján fürtbénulás lehet, magnéziumhiány miatt. Ami furcsa, hogy összesen két tőke érintett, de azoknak is csak az egyik oldala és/vagy nem az összes fürtkezdeménye.
Lehet, hogy valami más az ok, nem a magnéziumhiány?
Ma tudtam kertelni, így csináltam pár képet. Hát... Amit szabad szemmel nem láttam, az képen bizony előjön. Szóval ahogy látom, mégiscsak elkapta valami az otellót is virágzás előtt meg a jupitert virágzásban. Nem tudom, mennyire fog látszódni ide feltöltve, de hátha. Van egy késésben lévő otelló fürt is, kíváncsi leszek, azzal mi lesz.
Leveleken nem látok semmi rendellenességet.
(Nem tudom, a képek leírását mutatja-e a hozzászólásban, de az első kettő az otelló, a harmadik a jupiter, az utolsó meg a most virágzó otelló fürt.)
Időben tértek el a képek a felirat szerint, tehát egyazon tőke kellett legyen. Viszont ahogy leírták már előttem, lehet pár baj, ami virágzáskor beüthet, (éles) képek nélkül szinte lehetetlen a diagnózis, de még sokszor képpel se egyszerű távolról. A betegségek mellett lehet akár elrúgásra hajlamos klón, vagy akár nem jó alanyfajta (az adott fajtához). Mikroelem egyensúly probléma is állhat a háttérben, bór lombtrágya virágzás előtt jópár fajtának tud segíteni a kötődésben pl..
Hopsz. Én azt hittem, a két kép ugyanarról a tőkéről származik. Azért írtam, hogy nálam van hasonló tünetet mutató tőke kettő is, szép fürtkezdemény, majd virágzás előtt hullani kezd a még zárt bimbó, aztán marad a fürtkocsány a végén. Nálam egyik sem alanytőke.
Köszönöm nektek az ötletetlést, összegyűjtöm, jövőre pedig próbálom elkerülni, amit lehet.
Nagyon közel vagy, a TK5BB-nek speciel pont van termése, ez itt leginkább a T5C (esetleg SO4) lehet, ahol is a virágzat csak porzóból áll, látszik is a második képen a maradéka. Szóval sosem lesz rajta termés ;-)
Ha rágás lenne, akkor nem csak a virág, hanem a kocsány is hiányos lenne, ill. a virágból maradt volna valami, ill. nem lennének a barna pörcök. A virágzás vége a legérzékenyebb időszak, mert a bibe/pártalevelek ledobódásakor seb keletkezik, ahol befertőzhet a botritisz.
Ez engem is érdekelne, mert két tőkém pont így néz ki (egy otelló meg egy jupiter). Még virágzás előtt láttam rajtuk, hogy valami gond van, barnultak a bimbók csoportosan, aztán így végezték. Ebből az egyik (az otelló) tavaly is ezt csinálta, de akkor csak ez volt ilyen. Nem vagyok szakértő, de nem hinném, hogy gombabetegség, kaptak permetezést többek közt virágzás előtt is, és a többi tőkének nincs ilyen problémája. (Oké, ami az esőben virágzott, az megsínylette, volt veszteség a fürtön, de azt legalább tudom mihez kötni).
Facebookon sok ember tesz be hasonló képeket, de ott a válaszok a fekete rothadástól a peronoszpórán át a "valami leette"-ig tartanak... Szóval ott nem leltem válaszra.
Üldögélek a kis oltó sámlin és zajt hallottam mellettem-mögöttem, mikor is egy megtermett gímszarvas (még kis "fejdísszel) bebújt az első sorból olyan 10 méterre tőlem.
Mi qrva anyádat keresel itt - kiabáltam meglepődve
és az a marha nagy jószág megiramodott az 1 méter magasságban elhelyezett vezérdrótok alatt (még mindig nem hiszem el)
Később ugrott be, mi van ha nem elszalad csak felém fordul...
Tegnap délutáni felhőszakadás miatt ma délelőtt fejeztem be az oltást de olyan 30-40 másodpercenként szétnéztem... illetve felszereltem egy ultrahangos vadriasztót...
Sziasztok! Nem vagyok szőlész, néhány tőkén van a kertben, már májusban ilyen levelek jelentek meg és most szülővel együtt még rosszabb Tudja valaki mi lehet a baj?
Lehet hogy csináltam egy hülyeséget, mióta metszettünk nem volt időnk kimenni a szőlőbe. Meg is lett az ereménye, macsétával lehetett közlekedni. A kivezető utat ellepte a 1,5-2m-es szamárbogáncs, meg mindenféle dzsumbuj, de őz, vadjárás semmi, különben itt közlekednek. Kint a szőlő nagyjából rendben, kisebb igazítások, egy rágás nem volt. Tavaly ilyenkor már alig volt épp hajtás. Azóta még nem voltam kint, de lehet hogy kár volt kitakarítani.
A kollégámnak videofelvétele is van arról, hogy bekukkant a szarvas, jé, ott a csemege, majd helyből ugorja át a kerítésüket.
Nálunk inkább őz van, őket az 1,75-ös vadkerítés a 25*20 méteres területtől, ahol szőlő, eper stb. van szerencsére távol tartja. Úgyhogy most két kisfámon verték le rajtam a jussomat, de háromszorosan. :(
Lehálóztam rügypattanás után és most, hogy 40-50 cm-es hajtások voltak azt mondtam itt az ideje felhajtani...
Tavaly 2 héttel korábban csináltam és úgy gondoltam virágzásra hagy legyen szabad (na meg a hónaljazást/hajtásigazitást is jobb így végezni) csak a gourmet őzek voltak meg fejben akik ugye csak 15-20 cm hajtásvégeket majszolják...
Na a szarvas az gourman, az zabál egész hajtásokat levelekkel, virágfürt kezdeményekkel...
1 pászta még nem volt kihálózva, azt nem is abajgatom virágzás utánig a másik kettőnél (pár csemege tőke visszahálózva) az első adandó alkalommal UH vadriasztó lesz felszerelve (persze az is valami lopásgátló keretben)
Simán átugornak egy komplett vadkerítést, ha olyanjuk van...
Vagy kicsomagolják egy 25 centi átméröjü cseresznyefa törzsét. Apám nem akarta elhinni, hogy szarvas szokott járni a szölönkben, pedig a patanyoma egyértelmüen mutatta...
Üdv.! Ez gubacsatka. De feltehetőleg van ott másmilyen atka is. Milyen fajta a szőlő? Mert van olyan, amit az atka nagyon szeret és van olyan amit nem annyira. Ha minden tőkéd ez a fajta, akkor permetezd le az egészet Flumite 2000 vagy Vertimec Pro val. Ezek visznek mindent. Tojást lárvát kifejlett atkát. Ha csak 1-2 tőke, akkor kén + csilipaprika is eredményes lehet.
Én ma kerestem moly elleni szert. 3 oldalon sorolja a szereket, de ebböl kb. csak két szer (és származékai) maradtak (mavrik és tsai, ill. Karate zeon (és tsai), amiknek van idén is engedélye és még venni is lehet. Mindkettöt 2X lehet alkalmazni egy évben.
kérdezz növényvédő szaktanácsadót (növényorvost), én ebben segíteni ne tudok. A Curzate-hasonmás Kupfer Fusilan most is kapható, de II-es szer, a Tanos (ami mindig is II-es szer volt) helyett meg a Mildicutot használom, ami ugyan kontakt szer, de van némi áramlása a hajtáscsúcs felé. Ez III-as szer, 1 l-es kiszerelésben kapható, egy évben 2X használható szőlőben és tormában, máshol nem. 100 tőkére 0,8 deci kell belőle, így láthatod, hogy kiskertben nem éri meg a használata.
Pár napja (ismét, többedszerre) belinkeltem a nébih szerkereső adatbázisát, ha fent mind a négy engedély típushoz raksz pipát, (alapból a szükséghelyzeti nincs bent), akkor tényleg minden, engedéllyel rendelkező szert meg tudsz találni akár károsítóra, akár hatóanyagra, akár kultúrára. Amilyen gyorsan változik az engedélyezett szerek köre, ez az egyetlen módja a használható szerek követésének
A közelmúltban valamelyik fórumtárs permetszer-használattal kapcsolatos kérdésére, utaltál egy korábbi, szerintem hasznos összeállításodra, amit korábban én is igyekeztem követni.
Amennyiben a fórumtárs meg is találta az összeállításodat már a Tanost és a Cursate supert hiába keresné, mert azóta kivonták őket a forgalomból.
Valószínűleg a kollégát, de engem is érdekelne milyen harmadik kategóriás szereket lehetne használni helyettük?
Sajnos az idén nem tudtam megcsinálni a kénes lemosó permetezést és most látom a következményeit. A szőlő hajtáscsúcsain növő új levelek szinte mind kanalasodnak, torzulnak az atkák szívogatásaitól.
A jelenség azért ilyen látványos és robbanásszerű, mert a korábbi permetetéskor használt Tihovit átmenetileg visszafogta őket. A legutóbbi permetezés óta kb. egy hét telt el. Kifejezetten atkaölő szert nem akarok használni, de lehet, hogy kénytelen leszek, ha csak nincs jobb ötletetek.
hát, mostanában nem volt időm küldeni, mert reggeltől vakulásig dugdosom a szőlőt még holnap is, előtte meg a méheket geggyűtem, szombaton meg újra mehetek a méhekhez, mert úgy látszik, találtak valamit.
Eddig Józsi, a kőműves esőcsináló képességében bíztam. Ő ha valahol járdát betonoz, akkor tuti hogy azután esik. Most már a te esőküldésedet is komolyan veszem. Tegnap megfújtam a gyümölcsfákat, majd másfél óra múlva valami kicsi sávban, de brutál módon leszaladt az ég. Azt hiszem szépen látszik, a szomszéd falu határából, hol lehet a szőlőnk.
Az az érzésem, hogy a kolléga nem tud mit kezdeni a 10 l-es mennyiséggel, nála sztem a hektárdózis a nyerö, de ahogy elnézem, ez kb. 5-6 kg/ha lehet, mivel a max 8 kg/ha 6001000 l/ha lémennyiségnél.
Nem tudom, és felelösséggel erre válaszolni neked nem fog tudni senki.
A virágzás-kötödés környéke a szölö életében a legérzékenyebb pont, ezer dologtól függ, még a helyszínen vizsgálva se lehet megmondani a tutit, egy fórumban pedig kizárt.
Köszönöm a választ, valóban túl általános volt a kérdés.
Mit értedz mocsoknszer alatt, valami rovarölőt?
Még egy kérdés, van egy nagyszemű sötét rózsaszínű szőlő, fajtáját nem tudom, de van legalább 30 éves, ez a kedvencem. Ez minden évben rosszul termékenyül, de mellette a saszla az meg tökéletes.
Ha negyven évig bióban tolták, akkor kell lennie ragadozóatkáknak is ott, hacsak valaki be nem kavart valami mocsok szerrel, úgyhogy jó eséllyel import cucc lehet az.
Hogy mi ellen és mit? Megmondom öszintzén, konkrét szert tuti nem fogok mondani, és aki valamennyire is felelösségteljes, az az egy szem kapható kénen (thiovit) kívül nem modn semmilyen más szert se, a mi ellent se igazán lehet felelösséggel megmondani látatlanban, mert nálam pl. még qrva messze van a virágzás...
Én a következö permetezéskor (amit a következö két héten belül kéne megejtened) is raknék a permetlébe ként, de akkor már nem a maximális töménységüt, mert az a (vélhetöen) magasabb hömérséklet miatt már perzselhet. A thiovitnál asszem 8 kg/ha a max. dózis, én levinném 6 kg/ha-ra. (ha ezt a számot elosztod 5000-rel, jó közelítéssel megkapod az egy tökére jutó kénadagot, ezt kell felszoroznod a te tökeszámoddal, hogy megkapd, mennyi ként kellene) kijuttatnod a területedre.
Amúgy a gubacsatka simán jöhet egy szomszédos, kevésbé gondozott területröl, legalábbis nálam így volt, a nyugati és az északi szomszédom is "bio"-ban utazott, azaz magasról pottyantott a területére, onnét rendszeresen másztak át hozzám gubacsatkák, de mára "szerencsére" már az atkák is megunták az ottani életet, annyira gondozatlan lett mindkét terület.
"A klórantraniliprol hatóanyagú Corprimaméhekre nem veszélyes, tehát nappal, a méhek jelenléte esetén is végezhető ezzel kezelés."
Az elözöt telefonról írtam, na, a fenti dolog a fszság (már elnézést), mert minden, ami a méhekre jut, bebüdösíti öket. Illetve, a méhek összegyüjtik a lepermetezett virágport, amit aztán megesznek (az az egyetlen fehérjeforrásuk). Mi a garancia arra, hogy a bélrendszerükben nem aktiválódik az a baktérium?
Általánosságban: kizárólag az a szer méhkímélő, ill.méhekre nem veszélyes, amit méhkímélő technológiával juttatnak ki és a kijuttatása után semmiképp nem juthat be a méh szervezetébe. Ha egy méhet bármilyen vegyszer éri, akkor ha vissza is talál a kaptárhoz, a vegyszerszag miatt jó eséllyel nem fogják az őrök beengedni a kaptárba, ill. ha bejut a szervezetébe, ha túl is éli, nem biztos, hogy visszatalál a kaptárhoz, legyen az bármilyen bio cucc.
Virágzáskor nem permetezünk semmivel a szőlőben. Pont.
A nagyszüleim rengeteg csapást éltek meg, de nem volt a faluban pszichológus. Lassan kezdek rájönni honnan vehették annyi trauma ellenére is az energiát.
Persil. Úgy látom, legkésőbb délre ideér az "esőd". Addig még kint dolgozgatok, azután bent pakolászok.
Iskol: van még a hűtőkamrában pár fajta kimaradt oltvány. Ha időben neked belefér és jó a "maradék" tudod a telefonszámot.
Kb 1ha nevelőpálcázás van még hátra. Ahol látok hiányt, ott gyorsan pótolok is. Emiatt beszéltem pár napja az oltvanyossal.
Most úgy látom, hogy a Teremtő + pártunk segítségével vasárnap én is megejthetem a lemosást. A tavaly meglehetős levéltünetekkel jelentkező - az előző évi bemutatkozás után - fekete rothadásra kellene felkészíteni az állományt.
Viszont az elmúlt két évben telepített csemegéket illetve kékfrankosokat az aszály illetve a tavaly tavaszi fagy megtizedelte, pontosabban meghuszadolta (!). Ezekkel majd ráérek ősszel foglalkozni addig is van mit tevékenykedni...
Kérdés hogy lesz e aki megfizeti a drága gyümölcsöt vagy elárasztja a magyar piacot, mindig valahonnan az olcsóbb termék külföldről. (2hete 1400ft volt kilóra nálunk az eper a piacon.)
Én ebben a pillanatban ültem le a teraszon szusszanni egyet.
A kis gyümölcsfáinkat fújtam le, majd azután azokat a helyeket gyomirtóztam, ahová nem férek be fűnyíróval.
Két napja még ide is esőt mutattak.
Persze nem esik!
Idili szép az idő! Renegetg madár dalol. Egy fakopáncs dolgozik hetek óta az öreg diófánkon. Az őzbakok "ordibalnak"- de már csak a kerítésen kívülről.
Tegnap lemosóztam kén+olajjal. Bár a rügyek állapota miatt még egy-két napot akßár várhattam volna, de egyrészt már olyan állapotban voltak a rügyek, hogy lehetett, másrészt tegnap szélcsend volt, mára viszont esöt mondott, ráadásul ahogy nézem a térképes elörejelzést, holnap is esni fog, így ha nem tegnap, akkor legkorábban hétfön tudtam volna megcsinálni. Ha az alsó szomszédom trehánysága miatt nem tombolt volna nála tavaly a lisztharmat, és nem kaptam volna belöle ingyen és bérmentve, akkor az elképesztö permetszerárak miatt nem biztos, hogy az idén lemosóztam volna. Szertöl és adagolástól függöen 50/70 ezer FT-tól (20 l/ha) 125/175 ezer (50 l/ha) kén+olaj? Mi vaaaaan? Azt hiszem, az olcsó gyümölcstöl egyszer s mindenkorra el lehet búcsúzni.
A művelésmód adott, mert a vesszők elhelyezkedése a mérvadó. Már régebben írtam, hogy ez egy lugas, aminek a fő funkciója az árnyékolás. A vesszők rendezettsége is fontos, tehát ez a metszésmód nekem jó. A terhelésről sem lehet általánosságban beszélni, mert az nagyban fajtafüggő. Ez a fajta lehet, hogy nem annyira bírja és Neked van igazad. Nem szoktam hagyni csak kevés fürtöt ezen a fajtán. Idén eldöntöm a sorsát. -)
Az lesz, hogy vállrándítás, mert nem akarom kivágni. Nem gazdasági dolog ez nekem. Pár tőkéről van szó. Majd idén meglátom mit mutatnak. Ezek "rezisztens" fajták, de idén megadok nekik minden vegyszert, ami szükséges. Főleg az atkák szeretik nagyon. Lemosó megvolt és most rámegyek 10%-os thiovittal. Az is gyérít. Majd atkaölő méreg szükség szerint.
Túlterheled és indokolatlanul sanyargatod. Le kellene váltanod a karokat és átállni valami normális művelésmódra. A váltócsapos művelésnek akkor van értelme, ha hosszúcsapot hagysz, ahol a termőalapból nehezen törnek elő az alvórügyek vagy a sárszem a csúcshatás miatt, de egy kétrügyes rövidcsapnál teljesen fölösleges.
Ill. azt is meg kellene nézni, hogy azok a be nem érett vesszők miért nem értek be. Első számú gyanúsított a fitoplazma (hogy melyik, az a probléma szempontjából es önmagában véve részletkérdés, de az ültetvényed és a környező gazdák szempontjából nagyon is lényeges). Második számú gyanúsított a filoxéra, de itt a vesszők vékonyak maradnak és rövidek, seprőszerűen csoportosulva. Ezen kívül lehet még pár más betegség is, mindenesetre nem intézheted el egy vállrándítással és permetezéssel egyik probléma ellen se tudsz védekezni.
Én is gondoltam rá. Lehet, hogy a tavalyi szárazság után "megörült" a víznek és megiramodott. Minden esetre még soha ilyennel nem találkoztam, pedig sokat "láttam" már e téren. Minden csapnál
nyom 2-3 rügyet az alvókból. Úgy művelem, hogy a karokon kialakított hajtásgócok két csapból állnak. Egy egyszemes és egy 2 szemes csapot. A 2 szemes az a termő, az egy szemes az ugarcsap.
Ezt nyáron lecsonkolom, hogy ne szívja el az erőt. Ez a módszer nekem bevált. Tavalyi év eléggé megviselte a szőlőt. A hajtások gyengék voltak és a hosszú ősz ellenére nem értek be rendesen. Volt
olyan, ahol a 2 szemnél nem is tudtam volna hosszabbra hagyni. (talán az atka is meggyötörte.) Idén
hihetetlen mennyiségű rügy hajtott ki. Muszáj lesz leválogatnom és kitörögetni a felesleget. Még hagyom, mert félek, hogy a nagy bőségre jöhet valami szűkösség. Gondolok itt a májusi fagyokra.
Üdvözletem! Az az észrevételem, hogy idén az 1-2 szemre mettszett szőlőm 4-5 rügyet is hajt. 3 alvó rügy is kihajt mellettük. Sőt a régen nem hajtott rügyalap is kihajt a karon (aminek örülök persze).
Ez az intenzivitás mitől van? Erre kérek magyarázatot. ( a terhelés kizárt, mert ez egy lugas és rengeteg csap van rajta)
Megnéztem a neten, milyen a Steel Plast. Nekünk vannak olyan kinézetű, rücskös zöld műanyag bevonatú karóink barkácsáruházból. Már nem veszünk olyat, könnyen elgörbül, nehéz beszúrni (ha erősen nyomod, görbül), sok el is tört már. A 2 m felettiek tartják magukat, a többi gyenge.
Betonacél karókat használunk újabban. Rozsdásodik ugyan, de el nem fogy, szerintem engem már kiszolgálnak. Sokkal erősebbek, mint az a vékony falú bevonatos karó. Szebb is, még jobban beleolvad a környezetbe, mint a zöld.
sajnos itt semmilyen földbe verés nem játszik, egyrészt a porzó homoktalaj, másrészt az alatta búvó sitt miatt. A szőlő is csak pár év kínlódás után kelt életre, gondolom átfúrta addigra a gyökereivel ezt a réteget. A 75fokban döntött oszlop plusz erre merőleges feszítés már a szomszédnál lenne, ez egy kis házikert:(
Egy vegyes megoldásra hajlok a tanácsaitok alapján. Beton tényleg nem kellene ennyi helyre. 2 zártszelvény-végoszlop ásott lukba betonozva, onnan Granov megoldása tűnik jónak: 2 oszlop közé egy zártszelvény, ez ellentartana a bedőlésnek, alatta 2 sor huzal. De hogy rögzítsem a zártszelvényt? Mindenféle spéci szerszám kizárva, hegesztő és flex is. Egy erős fúró van, abba vennék fémfúró fejet.
mindössze 4 szőlőtőkéről van szó, szerintem ez az egész építmény több pénzt fog elvinni, mint amennyit megehető róla, de már annyit küzdöttem velük, és annyira megszerettem őket, hogy csakazértis:)))
Háztájiba alkalmazzák a betonozott acél idomokat. Egyrészt nagyobbat tart másrészt nem rohad el az acél a föld felett közvetlenül rövid idő alatt.
Ez annyira kis táv, hogy veszel 2 végoszlopot és lerakod valahogy. Veszel egy szál zártszelvényt pl 40x20x2 és élére állítva felül összekötöd a két végoszlopod. Egymást támasztja a a két oszlop, ha azt látod, hogy gyenge, középre teszel még egy oszlopot (akár akác is lehet).
Ami földbe megy az vagy horganyzott legyen, vagy betonba legyen. Vagy legyen égetett akác.
Még 6 m-nél sincs szükség középsö oszlopra, feltéve, hogy elfelejted a belülröl kifelé megtámasztást és tisztességesen feszíted kívülröl a végoszlopokat. Továbbra is azt mondom, hogy az általam ajánlott, vagy ilyen jellegü oszlopokat kéne használnod, lehetöleg leverve és nem hatalmas gödörbe betonozva, ugyanis a nagy gödör+betonbumszli sokkal kevésbé fogja tartani, mint egy levert-lefúrt oszlop.
én a leverés elött karózóvassal elöbökök kb 40-50 centi mélyen, a maradék 20-30 centit ütöm szekercével.
Sajnos oszlop leverése itt esélytelen, a talaj sívó homok, mint a por, ráadásul miután megvettem a házat (egy közel 60 éves kádárkocka, üres kerttel, öreg tulajtól) derült ki, hogy a homok alatt kb. 40-50cm mélyen sittel van feltöltve a kert. 10-12 éve mást sem csinálok, mint minden elültetendő növénynek óriási lyukakat ások, komposzttal keverve megy vissza a felső pár centi homok, ebbe ültetek. Anno a szőlő is ilyenbe ment, ide (és a fák alá) zsákos trágya is került. Mostanra elértem, hogy a szőlő 3. éve terem, de a gyümölcsfák még 12 évesen is akkorák, hogy létra nélkül szedhetőek, de legalább élnek:)
A veteményesbe egy paradicsomkaró leverése is vicc, ütöm, aztán megbicsaklik, eltörik, mert egy megbúvó tégladarabba ütközött. Ezért gondoltam a bevált "lukat ások, sittet kidobálom" módszerre, és mivel itt a kötött talaj nem tartaná meg a támrendszert, a betonozásra.
És még kiegészítésként (nem neked, a kérdezőnek): a feszítőcsiga akkor hatékony, ha a feszítendő oszlopra kb. merőlegesen van a földbe tekerve attól távolodva.
én a helyedben inkább megpróbálnék valami ilyesmit beszerezni:
amire neked szükséged van:
-2X 2,75 m-es végoszlop
-2X sorvégi feszítöcsiga
-a vezérdrótnak vastagabb, a két-két segédrótpárnak vékonyabb drót
-valamilyen drótfeszítö, itt kizárólag a pénztárcád szab határokat
ezeket az oszlopokat simán le lehet verni a földbe (én szekercét használok), sokkal egyszerübben, mint a te módszereddel lebetonozni, ráadásul a betonnak semmi keresnivalója a szölö közelében, mivel nedvességet von el töle. de ha ragaszkodsz is a betonozáshoz, semmi szükség a köztes oszlopra.
viszont ezeket a horganyzott végoszlopokat srégen kell lerakni, és nem árt elöfúrni a lyukat, az oszlopnak pedig kb 70 centire kell a talajba kerülnie. ha esetleg tudsz szerezni kölcsönbe hidrofúrót, azzal gyerekjáték lerakni, de a srégségre (kb 75°) ügyelni kell.
a feszítöcsigát le lehet tekerni a földbe, de sztem kinlódás, én talajfúrót használok, belerakom a csigát, majd rétegesen rádöngölöm a kiszedett földet, hogy csak a csiga vége látsszon ki. az oszlop kipányvázásához a drótot/sodronyt két ponton rögzítsd az oszlophoz, a legtetején és kb 1 m-nél, ahol az alsó u.n. vezérdrótod (a vastagabb) fog menni, a másik végüket pedig a csiga végéhez. ha csak egy helyen feszíted, akkor eltekeredhet. A belsö támasz nem sokat ér, akármilyen oszlopokat raksz is le.
Kis házikert, 4 tőke szőlőm van, eddig fakarókra erősített keresztléceken voltak nevelve, de rendszeresen megdőltek a karók a szél miatt. Idén megcsinálnám rendes támrendszerrel. Ezt találtam ki. 3 vas, a szélsők belül is megtámasztva, és kifelé is huzallal feszítve. A vasak át lennének fúrva, valahogy huzalfeszítőket rögzítenék hozzá. Készbetont vennék, azt mondták egy 25kilós zsák kb. egy húszliteres vödörnyit tesz ki ami 2 lukra jó, tehát venni kéne 4 zsákkal?
Vas: mit ajánlotok, zártszelvény, egyéb? Mennyire kéne a föld alá vinni? A huzalokat, belső támasztó vasat hogy kéne rögzíteni? Van ami fölösleges a skicc szerint?
Bocs, teljesen hülye vagyok hozzá, de meg kéne oldanom, szóval minden ötletet-javaslatot szívesen fogadok.
Kifizetni valakit, aki átadja a tapasztalatát????????
:-)))))))))))))
A tapasztalatomat csak a saját fiamnak adom át! Neked senki sem fog tapasztalatot átadni pénzért. Szakmát meg kell tanulni, a tapasztalatok pedig azután jönnek.
Én pl a saját falunk körül tudom hol van seregély, hol nem fagy el szinte sosem a szőlő. Hol terem nagyot, hol szárad fel sokkal később az augusztusi harmat, hol vol meiorációs céllal "gyalulás". Hol volt szar a szőlő, akkor amikor még volt benne és nem szefték ki. Hol volt csodás, pedig évekig nem művelték.
Stb stb stb.
De én sem értem mi a konkrét kérdésed?
Ha nincs szakmai előképzettséged és árutermelő ültetvényt szeretnél, annak sírás vagy csalódottság lesz a vége, profit nem nagyon. Szerintem.
Persze ezt relatíve gondoltam, feltételezem egy első osztályos is betudja hányni googleba a megfelelő keresőszavakat és megkapja az olaszokat-franciákat-spanyolokat, de ha népességarányosan majdnem 2,5-3x annyit termelünk, mint pld a németek, illetve már közel 2ezer éve létezik valamilyen fajta borkészítés, szőlőtermesztés régi vagy mostani magyarországi területeken, akkor azért szerintem mondhatjuk hogy jelentős szerepe van a magyar kultúrában a bornak. De akkor fogalmazzunk úgy,h európa top10 bornemzeteként
Egyébként az egyetemes beadandózástól meg kezdő consultant pozitól (meg úgy enbloc a tanácsadói pályától) is elég távol állok, csak gondoltam a tapasztaltabb emberektől véleményt, tanácsot kérek, ha már teljesen más szektorban van tapasztalatom. De lehet egyszerűbb lenne NER-lovagnak (szerencsére nem vagyok) lenni aztán kifizetni egy borászt aki majd átadja a tapasztalatát :)))
Azt hiszem, egy kicsit elkéstél a kérelemmel, már amit én tudok, mind megmetszették.
A hölgy valószínűleg nem fog többé küldeni vesszőket, átment egy csúnya postai procedúrán, jól megvágták, annak ellenére, hogy én úgy kértem, hogy majd itt fizetem a szállítást.
Utána engem is jól megvágott a hatvani posta, mert igen drága lett a pénzfeladás, visszafizettem a hölgynek a költségeket.
Van egy alföldi borász, akinek van tökszőlője.
Vele meg úgy jártam, hogy amikor rátaláltam, a fb-n még hirtelen több, mint huszan kérték ezt a szőlőt tőle, (olyanok is , akik nem is tudtak arról, hogy van ilyen szőlő, azt írta, hogy lesz jövőre annyi vesszője, hogy többeknek is tud adni.
Én a kapott vesszőkből most 10-et gyökereztetek, készítettem 4 szemzést és 2 angolnyelves ékoltást.
Ebből következik, hogy jövőre én is szívesen adok vesszőt, pláne ha sikerülnek az oltások.
Érdeklödj a dr. Bakonyi Lászlónál (Keszthelyen), sztem vagy tud direktben segíteni, vagy meg tudja mondani, kinél érdeklödj, bár most már sztem késö van hozzá így fakadás körül...
Egy sima telekvasarlas kapcsán elveszni a tendenciákban, a Ksh adatokban, a nemzetközi borfogyasztás stb alakulásában, azt mutatja, nem vagyunk egyformák.
:-D)))))
Venni akkor kell bármit, amikor alkalom adódik rá. Addig meg valami hideg helyen kell tartani a pénzt, hogy ne süsse az ember tenyerét, ne viszkessen hogy a költésen menjen az agyalás.
Nézegettem KSH statisztikákat a szőlőről/borászatról. Látom, hogy a szőlő földterületek száma drasztikusan és tartósan csökken (2003: 93.3 ezer ha, 2022: 60.2 ezer ha), illetve ugyanígy a betakarított szőlő, bor a termelői mérleg is folyamatosan csökken. Ezzel szemben mondjuk művelési ág szerint a szántók, gyümölcsösök vagy erdők mérete közel sem ilyen mértékben csökken, vagy akár növekszik.
Ennek mi az oka? Rosszak a jövedelmezőségi mutatók? Vagy ez a csökkenés Európa szerte megfigyelhető, mert a lakosság egyre kevésbé akar gazdálkodással, mezőgazdasággal foglalkozni?
Esetleg prognosztizálható egyfajta fordulópont akár ebben az évtizedben közepén/végén amikor ezek a földterületek drasztikusan elkezdenek felértékelődni?
Célzottan egyébként a szőlőterületek és a megművelt szőlők témakörében érdekelne ez, főként, hogy Magyarországot mint bornemzet szokták emlegetni. Bár az látható, hogy az egy főre vetített éves fogyasztás is folyamatosan csökken, de ennek vajon mi lehet az oka? Rossz marketing? Kevés minőségi termék?
Köszönöm a hasznos infókat. Igazából nincs alaphelyzet csak próbálom bővíteni a tudásom a témában és ha jól emlékszem egy blog bejegyzésben (vagy egy Somló-hegyi videóban?) mesélte a gazda, hogy a megvásárolt szőlőterületen 2 évig metszegetett/nevelgetett egy területet és végül csak utána döntött a kivágás és az újratelepítés mellett és ha újrakezdené akkor új terület vásárlása esetén nem pocsékolná el az időt, ha nem biztos a szőlő minőségét illetően.
A területed szölö müvelési ágúként van nyilvántartva?
ha igen, a szölökataszteri nyilvántartásban milyen fajta/fajták van/vannak felsorolva telepítettként?
A te területed borvidékhez tartozik, vagy egyéb szölötermö terület?
Ha borvidék, a telepített fajtáid fel vannak-e sorolva a borvidéked engedélyezett fajtái közt?
Milyen állapotú az ültetvényed (é.: a tökék hány %-a hiányzik)?
Ha a terület nem szölö müvelési ágú, akkor elöször meg kell változtatnod a müvelési ágat. (Nem az számít, hogy mi van a területen, hanem hogy mi van a nyilvántartásban).
Borvidéken csak a helyi rendtartásban felsorolt borszölö fajták telepíthetöek (a kiskert ebböl a szempontból nem számít/m.: ott azt telepítesz, amit akarsz, de onnét nem is árulhatsz semmit, se bort, se szölöt, de szölöt kivágni csak hegybírói engedéllye szabad, amit müholdas felvételekkel ellenörizni tudnak, összevetve régebbi felvételekkel)
Ha 25%-nál több a hiány, akkor csak telepítési engedéllyel ültethetsz, amihez szölö származási bizonyítvány is kell, ezért ajánlatos a hiányt évente pótolni, nehogy egyszerre kelljen sokat pótolni.
Ha a területeden egyéb borszölö (vagy szinonimái) van bejegyezve, arról át tudsz térni az engedélyezett fajtákra úgy, hogy kivágod és újratelepíted, vagy ha a tökék zöme még megvan és vitálisak, pl. nem filoxérásak, nem escásak, akkor zöldbe fás oltással. Rßegi ültetvény megtartása akkor célszerü, ha a terület a borvidéken engedélyezett fajtával van betelepítve és a terület fajtaazonossága kellöen nagy (85% feletti), mert csak efölött lehet fajtaazonos bort a területröl elöállítani.
Elsösorban a te döntésed, hogy mit akarsz csinálni? Nagyon széles a paletta...
Ha te szeretnél döntést hozni, akkor kérdezz konkrétumot. Hiszen ha valaki megvesz egy területet, az a megvételkor szemrevételezte, azért hozta azt a döntést, hogy megveszi, mert látott a szőlőben/területben fantáziát. (Termésmennyiség/borminőség: ezek inkább szőlészeti/borászati kérdések/döntések eredménye, bár tény, hogy terület és szőlőfajta (na meg időjárás) függői is. Nagy általánosságban nem lehet igazából válaszolni, mert annyi dologtól függ, mit érdemes és lehet csinálni. Egyébként bármilyen döntés esetén a legfontosabb a cél meghatározása, aztán utána az ahhoz vezető út már adni fogja, hogy mit kell csinálni.
Sziasztok! Lehet nagyon kezdő kérdés de egy új szőlőterületnél hogy döntik el hogy teljes újratelepítés, újraoltás vagy a régi ültetvény megtartása legyen? Várnak egy szüretet és megnézik a terméshozamot meg a borminőséget? Vagy szakavatott szemeknek már metszésből, tőkék állapotából látszik ha baj van?
természetesen nem arról beszélek hogy fehéret áttelepítene a gazda vörösre, hanem ha biztosan tudná hogy a fajta, a minőség megfelelő akkor megtartaná a tőkéket.
A földben s feltöltve (felcsirkézve) tkp majdnem mind sikerült, csak a kitakarás volt macerás (homok nem volt a föld megkeményedett)... Most, hogy irkálok-unk róla, ismét kedvet kaptam... Ennek még az a hátránya, hogy ki kell tányérozni, de előnye, hogy korábban lehet kezdeni (persze ha nem hosszan tartó hideg köszönt be, ahogy mostanában) Ennek az oltásmélysége a gyökérnyak oltásnak megfelelő.
Vannak alanyok nálam igen hosszú idei vesszőkkel, amelyek "feleslegesek", vagyis ha sikerül nem maradhatnak ott. Ezekkel tervezem ismét ezt az oltásfélét, nem baj, ha legyökereznek, nem szedem le a hajszálgyökereket csak amikor késő ősszel felszedem, vagy még egy év múlva, ha nem elég erősek. Most van bőven homok... Oltást -angolnyelves- előbb papirral takartam, majd utána kötöttem át (ha nagyon beindul, akkor bevágódhat... volt ilyen ezért ki kell időnként takarni). Bár lehet, hogy túlbonyolitom... Megtehetem, hogy "kézbenoltás" lesz, s ha kész, akkor teszem a gödörbe...szóval térdelni sem kell. Jut eszembe, lehet 2-3 rügyes vesszőt teszek üdv PJ
Bálint g. is irja, hogy fagymentes időben... az akár ok is lehet, de utána sem illene fagyni, de az időjárás "nem ismeri az illemet" Korábban sokat oltottam igy, de feladtam, épp a késő fagyok miatt. Mult évben még május közepéig- sőt még tovább voltak reggeli fagyok
Egyszer kipróbáltam egy igen életerős, többéves alanyon. Mindent úgy csináltam, ahogy írva vagyon, de nekem nem sikerült. Persze lehet, hogy én voltam a béna.
Nekem csak 1 1/4 óra lenne oda az ú, de ki a fom ér rá ilyenkor legnagyobb dologidőben egész nap ott henyélni? Meg amióta nincs ott a Dr. Kocsis László, nem biztos, hogy ugyanolyan a színvonal.
Ha ennyire nehéz volt az alapanyagot beszerezni, én a kockázatmentesebb zöldbe-fás oltást részesíteném előnyben. Azon is szokott lenni termés, és ha jó az év, tehát korán meg lehet csinálni az oltást, akkor be is tudja érlelni rajta a termést (persze csak a korai fajták esetén, és azokkal is inkább csak csökkentett fürtmérettel - bár én személy szerint le szoktam szedni már a virágként az oltásokról) - bár szerintem ezeket te is tudod... Jó dolog a magnélküli, van nekem is jópár fajtám, főleg mazsolák készülnek belőlük...
Az a helyzet, hogy a magnélküli telepítést szeretném bővíteni saját anyagból. A youtubon vannak videók, amelyen a tavasszal szemzett vessző termést is hozott. a sok a sok megnézett videóból egyet találtam, amin április 12-én végzi a mester a szemzést.
Mivel a 14 magnélküli (van három, ami nem az: piros saszla, fehér saszla és szuvenír) elég sokba került, házhozszállítás, maga a szőlő, és kb 300 km utazás, amiért a szőlőért mentem, ezért jó lenne, ha már magam megtehetném a szaporítást.
Mivel 78 éves múltam, szeretném, ha minél előbb teremne a szaporításom.
Ha gyökereztetem a levágott vesszőt, az kb öt év múlva terem.
Van még ezeken kívül a "táltos 6066" lugas, amiből most gyökereztetek, van két "zalagyöngye" lugasom és két "kövidinka" lugas, ezekből most elég sokat gyökereztetek, hogy jövőre is legyen alany. Van még egy "hamburgi muskotály" lugasom is, de ezt nem háborgatom, magában az egyik legfínonabb legmuskotályosabb kékszőlő, nagy hátránya, hogy nálam október közepén érik be.
Természetesen beszámolok az eredményről és a kudarcról is.
Majd számolj be az eredményről, mert kiváncsi vagyok. Ti. azt olvastam annó, hogy a szőlőt aug/szept. körül érdemes szemezni (de már olvastam más helyen is, hogy szemeznek ilyenkor is). Szóval én olvasmányaim szerint ilyenkor tavasz elején fásba-fás módszerrel lehet oltani (tőkenyakba, illetve egy éves vesszőbe, ez utóbbit csináltam már, és jól működött).
Hát, szerintem egy tavalyi konténeresnek még nincs olyan vastag vesszője, hogy az jó legyen zöldbe fás oltáshoz.
Amúgy kb akácvirágzáskor, de mindig a zöld hajtás állapotát kell figyelni, a hajtás tetejetől számítva az 5. levél alatt kell elvágni (a vitorla nem számít levélnek). Ha oltókéssel nem tudod elvágni, akkor már késő.
Korábban írtam, hogy magnélküli szőlőket telepítettem tavaly.
Ezek közül 5 db konténeres volt, termés is volt rajta. Ezeken a konténereseken szép, egészséges vesszők vannak. Ugyanakkor a kert másik részében van 4 tő a " táltos 6066" szőlőmből, amelyek már teremtek. Azt tervezem, hogy ezekbe a piros saszla szuvenír, vénusz és fehér saszla fajtákból szemeznék.
Régebben zöldbe fás módszerrel már oltottam, most az a kérdés, hogy a szemzésnek mikor a legjobb az időszak?
Akinek még nincs programja hétvégére, annak ajánlom figyelmébe:
"TANÍTSUK MEG METSZENI AZ ORSZÁGOT!"
2023. március 11-én 10:00 órától Szőlészeti és Borászati Szakmai Nap, Metszési bemutató.
Helyszín: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campus A épület, V. előadó (8360 Keszthely, Deák Ferenc utca 16.)
10:00-10:15 Köszöntők 10:15-12:00 Szakmai előadások (növényvédelem, tápanyagutánpótlás, támrendszer, drónok stb. témákban) 12:00-13:00 Ebédszünet
Helyszín: MATE Georgikon Campus cserszegtomaji Szőlészeti-Borászati Kísérleti telepe Cserszegtomaj, Porkoláb u. 39., GPS koordináta: 46.795283 17.260051 https://goo.gl/maps/C8LED6pUytHijTZo9 13:00-15:00 Gyakorlati program
13:00-13:05 Dr. Bakonyi Károly szobrának koszorúzása 13:05-13:30 Drónok a gyakorlatban 13:30-14:15 Gyakorlati metszési bemutató, metszés művelésmódok 14:15- Borbemutató az egyetem saját nemesítésű fajtáiból
Hasonlóan csináltam: tudom, hogy egy sorommal a különbözö munkafázisokban mennyi idö alatt tudok végezni, azt a tökeszámot arányítottam az 500 tökéhez.
De igazad van, ha az mzdudénak eléri az 1 centit a veszzö vastagsága (amennyiben 2 rügyre metszette ÉS megtartotta mindkét vesszöt ÉS mindkét vesszöböl értelmezhetö méretü ÉS vastagságú vesszö lett) akkor megcsinálhatja, hogy váltócsappal metszi, de azért ebben az évben még ne engedje ki teljes hosszúságra, ill. csináljon alapos fürtritkítást/cizellálást. Teljes hosszra kiengedni/leterhelni ráér a következö szezonban is.
Ezeket a vegetatív túlsúlyos "írgalmatlan" növekedési erélyű fajtákat nem lehet összehasonlítani sem a borszőlővel sem egy "átlagos" csemegeszőlővel és így kicsit máshogy is kell(ene) hozzáállni.
Csemegeszőlős videók készítői sokan sokfélét mondanak-csinálnak de abban mindannyian megegyeznek nagy tőtávolság és a tőke kondíciójának megfelelően marha hosszú szálvesszőket (akár többet is) meghagynak, hogy valamennyire kordában tartsák a növekedést legalább is ezeknél a fajtáknál.
Szili Miklós és Kulicz László videóiból lehet hasznosítható információt összeszedni
Nála tele van ganajozva a talaj, meg öntöz is, mégis ilyen vékonyak az egy éves vesszöi, úgyhogy nem, nem oké. Ha alaposan megnézed a két éves tökéjét, az alaposan túl lett terhelve, hiába a ganaj meg az öntözés, az egyik elhúzott szálvesszöjén alig volt hajtás, de arról mélyen hallgatott. meg úgy tünt, a vesszök se voltak rendesen beérve.
Metszésnél mindig azt kell nézni, hogy milyen vastagok a vesszök, sosem azt, hogy milyen hosszúak. A vastagságot pedig abszolút értelemben kell nézni, nem pedig relatív. Az ideális vesszö kb 8-12 mm vastag.
Az biztos volt hogy erre ugrasz. De ha alul hagy egy 2 szemes csapot, fölül meg elhúz egy 6-8 szemes vesszőt, az még belefér, nem? . fürtválogatásnál meg belövi a normális terhelést.
Van 3 tő valami ruszkifajta csemegém. A második évükben a "kis" szőlők már a szokásos borszőlőkhöz képest kétszer olyan vastag és 4-6 méteres hajtásokat hajtásokat hoztak (és termést is, természetesen).
Most jönne a metszés, de fogalmam sincs, mit csináljak velük. A hagyományos, vágjuk vissza szálvesszőre és biztosító csapra módszert egyszerűen nem tudom értelmesen alkalmazni. A fiatal szőlők kinevelésének, a tőkefej kialakításának normál menete is kérdéses...
Tanácstalan vagyok. Van valami különös módszer ezeknek a gomba módra növő fajtáknak a kezelésére? Vagy túlkombinálom?
Ha 100mazsa/ha alatt van a termés kibérelni sem érdemes. Ha ezt tudja és van benne egyéb fantázia is, akkor a földalapú támogatás illik megadni érte. Félénk legalábbis így megy.
0,1ha olyan kis terület, hogy az arra jó hogy az ember kikapcsolódjon a mindennapi rohanás után. Ha ezt a funkciót bármi ok miatt nem tudja betölteni, beszélni kell a szomszéddal és el kell adni neki.
Ekkora terület az kb 500 töke, az pedig éves szinten kb 40-50 munkaórát igényel, 2-3000 Ft-os órabérrel számolva (ha egyáltalán találsz ennyiért valakit, aki hajlandó és el is tudja végezni az összes munkát becsülettel) ez 80-150 ezer Ft minimum, hozzátéve, hogy hivatalosan másnak permetezni csak megfelelö engedélyek birtokában szabad (közeli rokonnak végezheti önállóan a zöldkönyves, de idegennek csak úgy, ha a terület tulajdonosa szerzödik egy fehérkönyvessel, akinek a felügyelete alatt egy zöldkönyves elvégzi a munkát).
ha kevesebb a ráfordított munka, akkor egyrészt azt megsínyli a szölö, mert vagy elnyomja a gaz, vagy pedig befülled a szölö a zöldmunka el nem végzése okán, ill. az se jó, ha kimarad pár permetezési forduló.
Véleményetek szerint milyen költséggel jár éves szinten 1000 nm szőlő olaszrizling (középkordon) megművelése, műveltetése. Abban az esetben, ha minden munkát saját magam végzek, illetve, ha minden munkát kiadok. Csak nagyságrendileg érdekelne egy tól,től-ig. Tudom, hogy számos tényezőtől függ.
Nekem a ház előtti lugasról van szó. Szálvessző nem jöhet szóba. Az igaz, hogy korán kezd hajtani ez a fajta. Akkor még egyszer lemosózom csak kén+olaj. A levelet bevittem tavaly a növényvédőshöz, aki azt mondta, hogy atkás. Nem volt annyira feltűnően szívásnyomos.(idén megnézem, mert vettem egy 25 x nagyítós világítós órás szemüveget) A vesszők nem értek be még ezen a hosszú őszön sem csak a tövén. A virágzáskor megritkítottam a fürtöket elég jól. Mindegy idén még próbálkozom vele. Van mellette egy fehér fajta és az nagyon erőteljesen nő. Alul van biztosító csap és onnan elvezetek 2 szálat. Az idén felfutnak. Ezt a fekete korait leváltom, ha más nincs. (pedig finom és sajnálnám) Érdekes,hogy a felső részen 5-6 méteren nincs probléma vele. Ott jók a vesszők is. 2-3 méterig van jobban ez. Köszönöm az infót !!!
Igen, ezért használják a kén+olaj kombinációjú lemosót rügypattanáskor, de nem azt, amiben van réz is! (Ilyen a vegesol eres is).
Amúgy az atka tavaszi kártételére nagyon hasonlít (vontatott rügypattanás) a tripsz kártétele is, a gond csak az, hogy amíg az atka pókszabású, addig a tripsz rovar, az elöbbit gyéríti a kén, az utóbbit csak a megfelelö rovarölö szerek.
Én a helyedben áttérnék a szálvesszös müvelésre, ill. a június végi tetejezés után valamikor augusztusban is csinálnék egyet, mert az atkák elöszeretettel vándorolnak az olyan rügyekbe, amik a legkorábban rügyeznek, ezek pedig a hajtások végén találhatóak.
Atkagyérítés összefoglalva:
-gyommentesen hagyni a sorokat-sorközöket (a puszta földön nehezebben tudnak vonulni),
-elkapni azt a pillanatot, amikor pattannak a rügyek és akkor lemosózni kén+olaj (és csak kén+olaj) tartalmú kifejezetten lemosózáshoz használható szerrel,
-4-6 leveles állapotban az elöírt legtöményebb dózisú kéntartalmú permetezöszerrel (nem lemosóval!),
-fürtmegnyúláskor már csökkentett, de még nem a legalacsonyabb dózisú kéntartalmú szerrel,
-(ha lehet kapni atkaölö szert, akkor amennyiben lehet az é.v.i. miatt, akkor július köezepe-vége között permetezni vele),
-második vagy szükség szerint harmadik tetejezést beiktatni.
Ill. az "atkajárta" levelek fonákján nagyítóval apró sárgás kukacokat keresni, mert ha vannak, akkor jó eséllyel nem atka, hanem tripsz van ott, ezügyben növényvédös tanácsát kikérni.
Sokan mosolyognak ezen az atkafóbiámon. Volt egy szőlőszomszédom, aki telepített egy fél hold oportó szőlőt. Pihent talaj megtrágyázva extrém nagyon és úgy alászántatva. A telepített szőlője annyira hajtott, hogy csodájára jártak. 4. éves korára iszonyatosan atkás lett. Minden szert kipróbált rá (ami nem kevés pénzét nyelte be) Akkor még kemény mérgeket lehetett kapni, de nem segített semmi.(1987) A 6. évben otthagyta a művelését és kiszedte a tőkéket Bevallom, hogy ezt el sem tudtam volna képzelni, ha nem látom. Mellesleg beoszlopozva bedrótozva és munkát nem kímélve gondozta addig.
Az én tudomásom az, hogy nem a réz az atkagyérítő, hanem a kén. Nem így lenne?
A vegesol eres nem jó az atkák ellen, mert hiába van benne kén és hiába juttatod ki töményebben az előírtnál, akkor, amikor az atkák ellen kdllene lemosózni, már túl késő van a rezes lemosózáshoz. Az atkákat akkor tudod elkapni, ha éppen hogy megpattantak a rügyek (a barna szösz etetjén megjelent egy pici zöld).
De igazából július második felében lehet(ne, ha volna mivel) védekezni az atkák ellen.
Nem tudom, hogy mennyire lehet töményíteni a lemosózáshoz a szert. (Vegasol) Nagyon atkásnak véltem tavaly. Van e értelme. Esetleg mit javasolnak a kollégák ez ügyben. Előre köszönöm, ha van hasznos tanács.
Az atka is van amelyiket nagyon szereti. Például az oportót. Nekem is hasonló új fajta van talán Néró.
Érdeklődj a dr. Bakonyi Lászlónál (Keszthely). Ha neki nincs is, de talán meg tudja mondani, hogy kinél van belőle, ha van egyáltalán. Mivel direkttermő, ezért nagy üzletet egy szaporítóanyag-termelő se tud szakítani belőle.
Igen, a "+2" a váltócsapot jelenti, azokat nem számolom a termő rügyekhez, pedig a legtöbb fajtánál teremnek azok is, de legtöbbször leszedem azokat a fürtöket, mert vagy az állatok ennék le, vagy a szüretelők hagynák rajta, meg csak egymásba gubancolódnának, megágyazva a rothadásnak, miegyébnek.
Nehéznek lehet, hogy nem nehéz, ha nem elhanyagolt az ültetvény, ill. nem kell minden tőkéhez leguggolni/lehajolni, vagy az égig nyujtózni. Viszont ha nem a megfelelő részt vágjuk le, azzal konkrét anyagi kárt okozhatunk.
Ha be vannak érve a vesszők, akkor nem fagy el, de -5 fok fölött kell maradni. Ill.nem árt a metszlapokat sebkezelővel lekenni. Ha már lében áll, akkor nehezebb a sebkezelés.
7 tőke az a vesszők kihuzkodásával együtt max negyed óra, úgyhogy én nem látom a problémádat a metszéstől való ódzkodással. Az tény, hogy amit egyszer lemetszettünk, az a rész már nem fog teremni, de aki látott már tisztességesen megmetszett szőlőt, az tudja, hogy a kevesebb néha több. Én 6-8+2 rügyre (szálvesszővel) metszek minden tőkét, így nem kell minden egyes tőkénél vakaróznom, hogy hát ezt a tőkét hogyan kéne metszeni. A 6-8 pedig termő rügy, mert csak azokat számolom a szálvesszőn, amik vízszintesen, a vezérdrót vonalában vannak, a szálvessző tőkéhez közeli, esetleg meddő rügyeit nem, mert azokat úgyis kipucolom az első zöldmunkázáskor.
Gondolom neked sok szőlőd van, talán azért is "hajt az idő". Nekem hét tőke csemegeszőlőm van, az nem sok idő megmetszeni. Vajon mi a rosszabb; az elfagyás veszélye túl korai metszésnél, vagy az erőteljes nedvszivárgás késői metszésnél (ami még tápanyagveszteséggel is jár(hat) a levágott vesszők miatt)?
Tiszta szívű, hithű arab tesrvéreimet leptem meg metszés közben. Érdekes volt látni, burkában metsző asszonyokat.
Képzeld el hogy egy darab vegetáció sincs. Sivatag, szikla, hegy, homok, nyáron 50fok most is 25volt és akkor a semmi közepén egy hegyoldalban szőlőt művelnek, kis területen. Gyűjtik a vizet egy fóliával kibélet gödörben. Hihetetlen hogy a bánatban él meg a növény ilyen körülmények között?!?!?!
Ehhez képest nálam maga a kánaán várja majd, hiába van itt is sivtag.
Paulsenre lesz ráoltva és majd kiderül nálunk jó e valamire? A nyarat tuti bírja, kérdés a telet elviseli e majd?
Ha nincsenek szálvesszők, akkor rövidcsapos, ha a szálvessző ívesen le van hajtva, akkor ernyő. A guyot-t általában alacsonyabb vezérdróttal csinálják. Elsősorban rövidcsaposra tippelnék innen messziről nézve.
Valamelyik középmagas, de hogy ezen belül ernyö, guyot vagy rövidcsapos, azt ilyen messziröl nehéz megmondani, talán az ernyö kevésbé valószínü. Bionak nem bio, az biztos...
Valószínűleg nem ismert YouTuberek mondják majd el a frankót, de ettől függetlenül talán hasznos infókat oszthatnak meg.
Nincs semmi közöm a rendezvényhez, ne reklámként tekintsetek rá. Hegyvidéki körülmények között keresik a jövedelmező szőlőtermesztés útját, az előzetes infók alapján.
"Kedves érdeklődők! Sajnos egyenlőre nem sok vessző van ebből a fajtából. Egy két év türelem és mindenkinek tudok adni de jelenleg sajnos 1-2 vessző van csak + ban"
Ma reggel írtam a facebookon levelet Gábornak. Egy hölgy a hozzászólók közül rákérdezett Gáborra (ismert szőlész-borász Tiszaföldváron), hogy van ilyen szőlő?
Gábor válaszolt: igen.
Azóta 8 hozzászólás volt, mind vesszőt kértek. Nekem még nem válaszolt. A képen úgy látom, a Turán nevű szőlő van.
A napokban nyílt a borozója Tiszaföldváron, Palackozott Turán bor is kapható.
Azt írtam neki, hogy metszés után két 20 centis vessző elég nekem, a szállítást megoldanám.
(Nem igazán értettem, hogy arra írta az igent, hogy van ilyen szőlő, vagy hogy neki is van ilyen...)
Teljes lett a sor, a következő szőlőket telepítettem:
piros saszla
piros szultán
fehér saszla
szuvenír
jupiter
favorit
kinga
palatina
kismis moldavszkíj
vénusz
sába királynője
helikon szépe
helikon szépe (2 db szabadgyökerűt rendeltem-)
Van még pár fajta telepítése tervezve, attól függ, hogy sikerül-e beszerezni.
Ezek: valek, - Julián - nizina
Van egy olyan szőlő, amelyről több leírást találtam a neten, csak azt nem, hogy hol lehet beszerezni. Nagyszüleim szőlőjében volt egy tőke, tökszőlő volt a neve. Későn, a kövidinkával együtt érett. A fürt kiló körül volt, a szemek közel ping-pong labda nagyságúak.
Ha valakinek van ebből a szőlőből írjon, egy két vesszőt szívesen elfogadnék.
Időközben vettem egy 1.5 kW-os elektromos Robi kapát, egyre nagyobb terület kerül művelés alá.
Tervben van a két alsó huzalpár "kimenekítése" az U-szög fogságából és rabitz szögekkel mobillá tenni. Ebbe beleillene a drótcsere is, kellene vagy 5 tekercs. De...
3,15ből még rajta van az utolsó tekercs maradéka a letekerő szerkezeten.
200 méter az egy pásztányi hossz, 405 meter egy tekercs. Ugy gondolom fél tekercs abból van egyből, azaz 200meter.
A dróttakarítást az 1,8as, 2es drót esetében gondold át szerintem, matek vonalon. Pénz+idő+ energia, majd nézd meg, mennyibe kerül egy tekercs (bő 1000meter). Lehet kicsereled inkább ha nem sok kell.
A homlokcsípőfogót tudom leginkább elképzelni. Csak macera.
Drótügyben gúgliztam két percet, crapalt pont nem találtam, csak bezinalt - vicces módon, a 25 kg-os tekercs kilója ~1000 forintra jön ki, a hétköznapi huzal kilójáért 1500-at fizettem a falusi szatócsnál. Nem baj, neki is élni kell valamiből... de a következő beruházás egy normális minőségű tekercs lesz.
Valmi jó megoldás kellene a fás/száraz (több 10 éves) kacs-maradékok eltávolítására a bújtató huzalokról (legalább is az alsó kettő párról) mivel rügypattanáskor fel kell hálóznom a bambik ellen majd olyan 30 cm-es hajtás hosszkor meg feltekerni és zsendüléskor újra leengedni a madarak ellen.
A háló nagyon ragaszkodik ezekhez...
Nagy kés és/vagy perzselő ami eszemben van mint "segítség"...
(eni ájdie iz velkám ahogy a művelt francia is mondaná)
"(Ha valamikor rendet teszek, a maradék drótjaimat leméricskélem és felrakom a jofogasra. Nem tárolgatom. Akinek nem kell sok, annak biztos örömet okozok majd vele.)"
Uccu neki, vagy 50 m csemege szőlőt kellene felhuzaloznom az idén.
2-2,2 mm-ből kellene vagy 8-9 kg, 2,8-3,15 mm-ből meg 3-4 kg...
Motivációként megemlíteném, hogy a rozika nagy része már palackban van és emberi fogyasztásra alkalmas ;-)
Borfestő szőlőt keresek, vessző, vagy gyökeres vessző is szóbajöhet.
Ahogy utána olvastam Kurucvér, Kármin, Turán, Bíbor vagy Bíborkadarka fajták lehetnek.
Volt nekem, csak egy kerítésépítésnél sikerült kinyírni, sajnos a nevét nem tudom, csak azt, hogy kicsi aprószemű, tömött fürtű volt és a húsa is piros volt. Ha valaki tud, vagy hallott róla, hol lehetne szert tenni rá, megköszönném, ha megírná.üdv.
A crapal huzal 4X erösebb, mint az ugyanakkora súlyú sima drót, másként: feleakkora keresztmetszet elég belöle, hogy ugyanolyan erös legyen, de mellette horganyzott, azaz sokkal tovább tart, mint a sima drót.
25kg tekercsben van a "szőlő" drót. A vastagsága különböző, így az egyik tekercs 250meter, a másik 1200m hosszú.
Felénk kg áron adják, es a tuzepen a sima drót kb ugyanannyi mint a szőlőbe való Crapal huzal. A sima tüzépes rozsdásodik és egy idő után szakadhat is. Ha jót szeretnél, megveszed a speckós drótot, ha csak kicsi, rövid soraid vannak 15-20m, akkor mindegy.
Szerintem.
(Ha valamikor rendet teszek, a maradék drótjaimat leméricskélem és felrakom a jofogasra. Nem tárolgatom. Akinek nem kell sok, annak biztos örömet okozok majd vele.)
Griple-szemmel gyerekjáték a müanyaghuzal toldása-feszítése, ill. sokkal könnyebb bebújtatni a segédhuzalpár közé a hajtásokat, meg a vitorlákat is kevésbé bántja, mint a fémdrót.
Ha valaki kérdezné: a müanyagborítású alumínium és rézhuzalokra szót se érdemes fordítani, azok nem a szölöbe valók, a burkolatlan alumínium meg nem marad meg a szölöben...
A műanyag huzal örök életű, nekem van 30 éves. Nem szeretem. Nehéz a végeit elkötni, esetleg toldani és nagyon csúszik. Viszi a szél a hajtást vizszintesen erre arra, hiába kötözöm raffiával, műanyagos dróttal, kukoricacsuhéval.
Legjobban bevált a rozsdás drót. Az nem csúszik és metszéskor elég meghúzni a lemetszett részt kicsit vízszintesen (is), egyből elereszt a kötözés. Nem kell rántgatni, vagdosni.
Ha 20+ évre tervezel, akkor horganyzott lágyhuzal kell, a támrendszert forgalmazó cégeknél vannak elég jók is, szerintem nem akkora az árkülönbség az egyszerű dróthoz képest, hogy ne érné meg (szemben azzal, hogy évközben elszakad az olcsó, aztán letörnek a karok, tönkremegy a termés...). A műanyagot is használják, de amikor néztem, drágább volt, illetve vastagabb, így ha fém karót használ az ember a clip-el, azt nem biztos, hogy rá lehet tenni.
Kérdés: van a falusi gazdaboltban kordondrót, ami valamilyen huzal. Folyamatosan nyúlik, idővel rozsdásodik, majd egyszer csak - sok év után - elszakad. Aztán az erre specializálódott boltokban létezik kifejezetten szőlőhuzal - de van értelme inkább ilyet vásárolni, felvállalva az utánajárást és a magasabb árat? Vagy ugyanazt fogom kapni csak más címkével?
Ami nekem szintén újdonság, hogy létezik műanyag kordonhuzal is, 3 és 4 mm vastagságban. Ezzel van valakinek tapasztalata?
Szálvesszőre metszek, fajtától függően hagyok még 1, esetleg 2 rövidcsapot.
A talaj jól őrzi a nedvességet, az idén se volt semmilyen szárazságból származó gond.
Alpvetően az lehetett a gond, hogy próbáltam, természetközeli szőlőművelést folytatni, rovarölőt nem igen használtam, óvva a katica és a ragadozó atka populációt.
Amióta az amerikai kabóca megjelent ez már tarthatatlan.
Lemosót rendszerint nem szoktam elspórolni, rügyfakadás előtt Vegosollal szoktam permetezni.
Idén már júliustól a szokásos mellett Karate Zeont is nyomattam, lehet ezt is korábban el kell kezdeni.
Mivel nyártól a magam ura vagyok, ha belefér hogy a fás szárú kérget, amennyire tudom letakarítom a téli fagyok had ritkítsák az áttelelő lárvákat, már ha lesznek komolyabb fagyok.
Amit utána olvastam, növényről növényre nem terjed a fertőzés, a kabóca hordozza és terjeszti a kórt.
Ha nem beszéltél velük: nem lehet, hogy csak megmintáztak bizonyos tökéket, nem feltétlen azokat, amelyek fertözöttek voltak? Legalábbis nálam így csinálják (eddig még nem találtak a.s. fp.-s tökéket).
Amúgy ha ilyen zöld vesszöjü tökét látsz, azt feltétlen szedd ki, mert abban valamilyen fitoplazma van (ezek sejtfal nélküli egysejtüek, nyáron a hajtásokban vannak, télire lehúzódnak a gyökerekbe, ezért is kell még a gyökereket is kiszedni, nehogy a gyökérröl kihajtó hajtásokról továbbterjedjen. Ami rossz, hogy az a.s.fp. ott van az iszalagban és a csallánban is).
amúgy az a 120-130 fertözött töke nagyon soknak tünik. rövidcsapos metszést alkalmazol? Ha igen, nem gondolkodtál áttérni a guyotra? Annál kevesebb a régi fás rész,igaz, hogy nyári stresszben ez nem jó, viszont a régi rész kérgében -mivel kevesebb van belöle- kevesebb kártevö/kórokozó tud áttelelni. Nem tudom az amerikai szölökabóca pontos életciklusát, de azt tudom, hogy a szölö (több éves) kérgében kezdi, onnét megy le a talajba, majd a levelekre. kevesebb régi fás rész=kevesebb kabócapete.
Amit feltétlen csinálj meg tavasszal: rügyfakadáskor (amennyire csak lehet, elkapva pont a rügypattanás idejét) olaj+kén lemosóval menjél, közvetlen virágzás után am.sz. kabóca elleni szerrel, majd zöldborsó állapotnál is.
Én amúgy úgy tudom, hogy ha több beteg töke is van egy területen, akkor 100 m-es kerületü körben minden tökét ki kell vágni. hogy pontosan mennyi is a "Több", azt sajnos nem tudom.
Én a helyedben mindenképp felkeresném a területileg illetékes növényvédelmi felelöst. Vagy ö is kint volt személyesen a jelölésnél, vagy tudja, hogy kik jelöltek és el tudja mondani, hogy mi ilyenkor a teendö és a lehetséges forgatókönyv.
Ez a brigád biztosan nem laboreredmények alapján állított fel diagnózist, mert szinte csak végigrohantak a szőlőkön, és ahol gyanúsnak ítélt tőkét találtak, az festékszóróval bejelölték.
Legalább annyi eszük lehetett volna, hogy közhírré teszik hogy érkeznek, mert akkor a gazdák zöme biztosan várta volna őket a birtokon, hogy konzultálni tudjanak velük. Mindenesetre így is komoly segítség, hogy bejelölték a fertőzöttnek vélt tőkéket.
Eddig is elégettem a kivágott tőkéket, de a vesszőt is, azt is, amit tavasszal, lemetszek hazaviszem, otthon leszecskázom, és lesz belőle 2,5-3 m3 kiváló fűtőanyag, ér annyit mint a pellet.
Érdekes, hogy a fertőzött tőkék vesszeje nem érik be, teljesen zöld és gumiszerüen hajlik.
Kiváncsi leszek miután megfagy kiszárad-e?
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az idő segít, már közel 100 fertőzött tőkét kiástam, vagy 25-30 van még hátra.
Mire végzek, az oltványos is kiszedi az oltványokat, az ültetés már gyorsabban megy. Meteorológusok szerint jó esély van, hogy kényelmesen megcsináljam a pótlást.
Ha a szakértök azt mondták, hogy beteg, akkor nincs mese, gyökerestöl szedd ki és az utolsó kis darabját is égesd el. Ezt a fajta fitoplazmát a másiktól biztosan csak a labor tudja megkülönböztetni, viszont 2 év alatt az egész ültetvényed kipusztíthatja.
A hozzászólasaidból ítélve a szőlő egészségében otthon vagy, ezért téged kérdezlek:Az arany színű sárgaság tünetei a levélszineződés és deformáción kívül is van egyéb?
Sajnos fertőzött területen van a birtok és jócskán van beteg szanálásra ítélt tőkém. Mindenesetre a növényvédelmi szolgálat emberei körüljárták az ültatvényeket, és festékszóróval bejelölték a betegnek ítélt tőkéket.
Olyanokat is , amik látszólag , legalább is számomra nem mutatnak tüneteket.
Fuss neki még egyszer. Pontosan arról írtam, hogy a "szomszéd" sem tesz semmit az ellen, hogy kiszűrjék az ilyeneket. (a többi oltást gyártó) Leírtam, hogy utólag már szabhatom. Ez már csak elévülési időn túl derül ki. Az eset oly régen volt, hogy a kártevőt nem tudom megnevezni. Nem is lenne értelme ha meg is tudnám. Amit a magyar emberekről írsz, annak van előzménye, hogy ilyenek. Átélték azt a szocializmusnak nevezett diktatúrát, amit még ma is átörökítettek a hatalmi ágak a végrehajtásban. Magyarán nem bízom a "független bíróságban". Előfordulhat, hogy a károsult lenne a rágalmazó. Fenntartom, hogy ezt központilag kellene rendezni és a büntetési tételt
az elkövetők ellen maximalizálni. Nem volt szándékomban a becsületesen dolgozókat megsérteni. A szakmai tehetetlenségre próbáltam rámutatni.
Nah, most hozott a lányom Isaszegről egy konténeres "Kismis Moldavszkíj" magnélküli szőlőt, most indulok a gödröt kiásni, abba a sorba nem is ültetek több szőlőt. Jó lesz, mert a Csabagyöngye után pár nappal érik az Egri csillagok 24, utána július végéra a "Táltos 6066", nyáron a Favorit, szeptemberre a magnélküliek, egész október végéig, de már a két kis lugas "Kövidinka" is ad vagy 20 kilót, amit valamikor TPJ olvtárstól kaptam kaptam igen kalandos úton.
Még nem adtam fel az eredeti tervemet: Vénusz - Helikon szépe - Sába ki1rálynője. Ezeket megrendeltem szabadgyökeresbe.
Azért "Abasárt" összemosni az általam említett keszthelyi úrral minimum rágalmazás kategória, de azon kívül is, Abasáron csak egy oltványáruda/árus volna? Kötve hiszem, úgyhogy lécci fogalmazz sokkal pontosabban, konkrétabban és ne általánosíts, mert nem mindenki gazember az oltványosok közül, söt!
A francia emberek érdekérvényesítö képességére meg elég, ha utánanézel, hogy honnét ered és mit jelent eredetileg a szabotázs szó. A magyar emberek hátán fát lehetne vágni, annyira birkák/nyuszik érdekérvényesítés terén.
Üdv.! Bocsánat! Teljesen egyetértek! Én a NET-en rendeltem anno Abasárról, mert azt nevezték az oltványok hazájának. Olyan szemetet kaptam, hogy azt nem lehet leírni sem. Sajnos a sok munka és az idő mind kárba veszett nekem az oltványok árán túl. Minderre akkor derült fény, amikor termőre fordult a tőke. Teljesen felesleges reklamálni, mert a forgalmazó tisztában volt az egésszel és tudta azt is, hogy nem tudják"utolérni". Pofátlanul becsomagolt minden "maradékot" amit senki nem vitt el. Ellenálló fajták helyett kaptam Kocsis Irma és ehhez hasonló szemetet. sajnos mindezt nem tették rendbe az illetékesek, hogy ellenőrzött körülmények legyenek e fronton.
Még annyit, hogy nem hiszem el azt, hogy a szomszéd oltványos ezt nem is sejti. De, semmit nem tesz ellene. Kellene valami külföldi példát átvenni (franciák pl), hogy ott, hogy megy ez, mert a mi hatóságaink ennyit érnek. (képtelenek megoldani)
Ma reggel elutaztam Kerepesre az Antalliget kertészet és faiskolába. Sok konténeres szőlőjük volt, amit szerettem volna, az nem, de ajánlották ezeket helyette:
Oda--vissza 80 km volt, de ezeket megvettem, s délelőtt elültettem. Most a sor: (hátam mögött) Egri csillagok 24, Kinga, Jupiter, Fehér saszla, Otello. Ha kapok Vénuszt (van ígéret) és sába királynőjét, még befér a Kinga és az Egri csillagok24 közé. Ha sikerül Helikon szépét is venni, új sort kell kezdeni, de nem probléma, mert mind a háromból veszek szabadgyökerest is, azt kapok majd.
ez lett az elsősor, középen egy évek óta ott termő Favorit,
Ha vannak itt veteránok, még emlékezhetnek: A "Táltos 6066" is úgy született, hogy májusban egy kertészetben vettem egy konténeres szőlőt, amelyen a "Pannónia Kincse" nevű cédula lógott. Pont ilyet kerestem a garázs elé lugasnak.
A szőlőn volt egy aranyos virágzó fürt, amiből július 20.-ra lett egy fekete szőlő.
Pont a napokban dolgozott a kertész a szomszédban, áthívtam, nézze meg a "Pannónia Kincsét". Mondom elcseréltétek a cédulát. Azt mondja lehet, hogy elcseréltük. A szőlő finom volt, megmaradt, amikor Hatvanba költöztünk, kiástam, október volt, itt lett azóta (2004) ez a lugas, meg az évi 80 kg termés, kivéve az idei nyarat, az aszály miatt 60 kg lett.
Nézd, tavaly voltunk nála, idén minimálisan elkezdték megmutatni magukat a szőlők, és majd jövőre látjuk talán, hogy melyik ténylegesen mit produkál. 2 év után visszamegyek hozzá... és? Kapok majd egy javított oltványt, amivel dolgozhatok, majd újra várhatok 2-3 évet, hogy megmutassa magát. Igazad van, reklamálni kellene, de az idő és energia.
És reklamáltál? Pl. a Balaton környéki szakértö, ha a feltételezésem nem csal, keszthelyi illetöségü? Akire én gondolok, történetesen úgy szokta másokkal oltatni, de ha nem szólsz neki, hogy gond van, akkor sosem fogja megtudni, pedig ha szólsz neki, akkor nagy eséllyel -ha van neki az adott fajtából- akkor kipótolja, ami keveredett. De ha nem szólsz, akkor hogy a fenébe fog kiderülni, hogy valaki a termelési láncolatában hibázott? ha szóltál, és a füle botját se mozgatja az illetö, akkor megérdemli a sorsát.
Alanynak valót igazából nem oltványostól, hanem vadalany-teleptöl érdemes szerezni, bár ök kis tételben nem biztos, hogy szóba állnak veled. pár éve 25 Ft volt egy 5 rügyes szabványos alanyvesszö átlagára, ma már a többszöröse lehet.
Amúgy Kisfaludon (Kapuvártól nem messze) volt pár éve egy oltványos, de a nevét sajnos nem tudom, ill. most is van a Teleki-Kober Kft. Beledben.
Üdv.! "bármelyik oltványostól lehet manapság gyökeres alanyt venni."
Venni lehet de, hogy mit kapsz az kétséges. Nekem nincs bizalmam, csak más út nincs, Max. ha az oltványost személy szerint le tudják csekkolni. A NET-en rendelés az nem javasolt, mert sok a csaló.
Teljesen jól írtad, és semmi újat nem kell kitalálni, már a régi könyvekben (XIX. sz vége/XX. sz. eleje) is leírták az Othelloról, hogy nem teljesen immunis filoxérára, talajfajtától függően vislekedik. Nálam volt saját gyökeres és oltványon is. Kb. 30-40 évesek voltak, a fürt- és bogyóméret volt a különbség, erősen az oltvány javára. Szóval kollégának én is a rendes alanyt javaslom, bármelyik oltványostól lehet manapság gyökeres alanyt venni.
Nem arról van szó, hogy legyökeresedik-e. A vadalanyok direkt filoxéra ellen szelektáltak, az othello csak toleráns ellene, ill. nem tudhatod, hogy hogyan viselkedik, ha ráoltanak valamit. Egyszerűen nem arra lett előállítva, hogy vadalanyként használják.
Pl. az so4-nek pl. van vagy 12 féle változata a pangó víztől kezdve a sziklakertig különböző talajtípusokra szelektálva, amit a te othellód sosem fog tudni lekövetni. Ha valaki megbizhatóan akar szőlőt termeszteni, annak el a kezekkel a direkttermőkre oltástól és a simavessző gyökereztetéstől.
Nem akarok kötözködni, de nekem még nem sikerült otelló vesszőt úgy ledugni a földbe tavasszal, hogy az nem gyökeresedett volna le már a nyár közepére. Agyagos és homokos talajban próbáltam (somogy/zugló), mindegy volt neki.
A tömör fürtjét nem szerettem, a külső sor még ok finom volt, aztán lehetőleg csapközelben kellett lenni mert jöttek a fülbemászók, nyálkák, gusztustalan volt.
Igen, átfutott rajtam az egyik megoldás, de alanynak csak a fehér saszla egyik hajtását tudnám használni, a többi szőlő magnélküli lesz. Bár sok variáció nincs, bujtatáshoz 15 m-re van az új lugas.
Ha fehér muskotályos, akkor esetleg a helikon (magnélkülinek mondják, bár elöfordulhat benne mag), vagy -bár nem magnélküliek- a pölöskei muskotály vagy a palatina (augusztusi muskotály). Én a vénuszt is és a sába királynöjét is csak ajánlani tudom, a másik hármom fajtádról nem tudok nyilatkozni. Viszont a vénusznál (ahogy azt már egy-két éve leírtam itt) nagyon kell arra ügyelni, hogy nagyon könnyen kitörnek a hajtásai, akár másfél méteresek is, de ez még nem lenne gond, ha a förüggyel együtt nem törne ki a másod- és harmadrügy is, felkopaszítva a termöcsapot/szálvesszöt. Ha viszont sikerül a hajtáskitörést meggátolni, nagyon finom, ellenálló fajtát kapsz.
Most ősszel szeretnék telepíteni 4 -5 tőke csemege szőlőt.
Az alábbiakat szemeltem ki:
- Vénusz "R" - kék
- Ruby king - piros
- Sába királynője - fehér
- Fanny "R" - fehér
- Dunav - sötétpiros
Az a kérdésem, hogy nálad van-e ezek közül valamelyik, vagy a fent felsoroltakból melyiket nem javaslod.
Elsősége van a magnélkülieknek, második helyen a muskotályos szőlők lennének.
Jelenleg csak Hamburgi muskotályom van mint csemegeszőlő, meg egy Favorit, meg a Zalagyöngye.
Most, hogy felhúztunk egy acéllemezes kerítést a szomszéd oldalán, kb 25 m hosszon lehetőség van az új telepítésre.
A vasakat már összeválogattam, végig lugas lesz. Egy fehér saszlát már megvettem, a többit megrendeltem, de ha valamely fajta helyett mást javasolsz, a rendelést lemondhatom, vagy módosíthatom.
a teréz egy kalap szar....nagy és szép de semmi íze...palatina tényleg király ...a moldova tartós...a narancsízű betyár finom szerintem..van szolnocskám ami bár nem ropogós de totál rezisztens és a legfinomabbak közt van...usa jupiter ...finom és magnélküli
A csemegeszőlőt jól meg kell gondolni. Sok fajta van, de mindnek van hátránya is. A korainak az, hogy a méhek, rigók tönkreteszik, és a permetezési határidőkkel lesz a gond. A későiek lehet, hogy nem érnek be, vagy esős ősz esetén rohadnak. Mindenképpen előny, ha ellenálló fajta. Két típust javasolnék: Palatina, vagy Augusztusi muskotály, és a Moldova. Mindkettő ellenálló a betegségekkel szemben, minimális permetezéssel időben megvédhető. A Palatina aug. 20 után kezd érni, szép sárga nagy szemű, roppanós, nagyon jó ízű, de magja van. A Moldova vörös, hatalmas szemű, hatalmas fürtű, október végén érik, de januárban még fogyasztható. Hatalmas erő van benne,csak lugasnak jó, de én 1 lugasról 30 kg körül leszedek. A Pölöskei is jó, de a darazsak, és a rigók szétbarmolják, mert kevés a sav benne, és lassan érik. Az Eszter túl korai, nem mindig tud kifejlődni. A Teréz sokat terem, de szinte sose tud beérni, akkor jó, ha lilára színeződik, de ehhez száraz október közepe-vége kell.
A Teréz nagy szemű, rezisztens, de a mag nélküliségtől nagyon távol van. Kemény a húsa, jellegtelen ízű, és recsegnek benne a magok. Mikor már szinte túlérett, akkor élvezhető, de ha csak kétfélét ültetsz, ne ez legyen az egyik.
Sziasztok, tanácsot szeretnék kérni. Itthonra szeretnék csemegeszőlőt telepíteni, 2 tőkét. Egész nap érné a nap, talán túl sokat is. Mögötte egy lemezkerítés van, ami idén kinyírta a paradicsomot, szerintem a nagy hő miatt ami visszaverődött róla. Kérdés: érdemes ide szőlőt rakni? Fogja bírni? Van csepegtető is kiépítve alá, ez kell a szőlőnek, nem árt neki? Illetve a legfontosabb kérdés: milyet? Szeretne a család egy fehéret és a kéket is. Nagy szemű, lehetőleg rezisztens, és ha van ilyen akkor magnélküli fajta lenne az ideális. Ahogy eddig nézegettem, a 3 tulajdondágból kb 2-t választhatok. A preferenciasorrend is ez amit írtam. Illetve ha lehet akkor az egyik korábban a másik később érjen. Amit kinéztem jelenleg az egy Palatina (korai) és egy Cegléd szépe (késői) vagy egy Esther (korai) és egy Teréz/Sába királynője (késői). Ha esetleg bármilyen tanáccsal tudtok szolgálni, azt megköszönöm.
Sziasztok! Meg tudnátok mondani, hogy milyen művelési mód látható a képen?
