Egy helyszín után vadászok amit a fortepanon találtam. A falon lévő műalkotás érdekelne, de nem tudom hol a lépcső. Esetleg van valakinek ötlete. Köszi! Talán valami szálló, vagy színház?
Ezt nekem címezted Zs. de szerintem nem nekem szól illetve azt sem tudom erről beszélünk-e egyáltalán. Ferdelábú színház? https://fortepan.hu/hu/photos/?id=206079
Nézzétek át, de nekem nem jött össze a Margit körút. Szerintetek igaz a két feltevésem a lejtőről, és hogy baloldalt egy másik modern hát látszik hátulról?
Az első baromi bosszantó, de nem találom. Ez valami lejtős hely, tehát ha Budapest, akkor Buda. (Legalábbis szerintem a gyerekek feljebb vannak, mint az utca.) Az utca nem lehet kicsi, ha végig boltok vannak a ház aljában. Ráadásul a bal oldalon látszik, hogy mindkét oldalon új ház van. (Úgy nézem, a mozaikos egy másik ház háta.) Szóval vagy meg meg lehetett szórva a háborúban, vagy 56-ban (Margit körút és Vár környéke), vagy frissen beépült negyed (pl. Óbuda). De nincs meg az istennek sem.
Szilárd tüzelő, + háború, forradalom tényleg szűrkített, a 80-as évek óta egyre világosabbak az épületek. Ha nem veszed észre nem jársz nyitott szemmel.
Ezen a képen vadonatúj, még kész sincs. f27729 Nem volt ideje elkoszolódni a téli füst, por által, ami kialakítja az egységes szürkészöldesbarnás árnyalatot. Igaz fekete-fehér kép, de az árnyalatából erre a világos, homokkő színű vakolatra tudok csak következtetni. Az oszlopok szürkések. A Főőrség épülete szerintem ugyanezen színvilág. A digitális modell kevésbé élő, merevebb árnyalatú. A kései színes képeken már sötétebb árnyalatú a szilárd tüzelésnek köszönhetően.
Inkább valamilyen nyomokban meleg színeket tartalmazó vakolat lenne jó. A képen látható színek, beleértve a tetőét, inkább halottasházra emlékeztetnek.
Tudja valaki, hogy 100 évvel ezelőtt milyen színű vakolat volt a Budavári Palotán?
A mostani drappos-világosbarnás szín nekem nagyon nem jön be. A felújított rész szép fehér lett, az már tetszik. A látványterveken is csontfehérben ábrázolják a később felújítandó részeket.
Pesti Napló, 1937. február 27. (11. oldal, jobbra lent)
Javítsák meg a zuglói közlekedést! Bényi Károly és Kertész Elemér törvényhatósági bizottsági tagok vezetésével küldöttség jelent meg Szendy Károly polgármesternél és a 75.000 lakosú Rákosváros, a régi Zugló közlekedésének megjavítását kérték. A Horthy Miklós kertváros lakói csak a legnagyobb nehézségekkel tudják megközelíteni a várost. A 7-es autóbuszt a Thököly úti sorompón túl a Bosnyák téren, a Hajtsár úton, Egressy úton, Hungária körúton, a Kerepesi úton kívánják járatni. A 68-as villamos* útvonalát a Vezér utcánál a rákosfalvi HÉV-állomásig kérik meghosszabbítani. Ugyancsak szükségesnek tartják a 69-es villamosrelációnak** meghosszabbítását a 28-as villamos*** vonaláig, illetve kívánatosnak tartanák, ha ez a reláció Kőbányán át körforgalmi járattá alakulna át. A 24-es villamosrelációt**** a Hungária úton át szeretnék meghosszabbítani oly módon, hogy a Thököly útnál bekapcsolódna a 69-es útvonalába. A polgármester a kérelmet nagy megértéssel fogadta és megígérte, hogy az üggyel komolyan foglalkozni fognak.
Ennél többet a Kerepesi úttól délre levő szabályozási tervről talán csak Trokán felügyelő tudna mondani. 8. szekrény, 3/28. :-)
* ez a "faluvillamos", a Bosnyák tértől a Mogyoródi útig tartó egyvágányos szakaszát 1933. november 22-én adták át. ** ekkor a Bosnyák tér és a Hadnagy utca között járt. *** gyakorlatilag ugyanaz, mint ma - nem számítva a sokkal későbbi - 1958. június 16. - útvonalcserét (Kőbányai/Kőrösi Csoma út vs. Salgótarjáni/Kolozsvári utca) a 37-essel. **** ekkor az Eskü tér és a Ferenc József Lovassági Laktanya (Kerepesi/Hungária sarok) között közlekedett. Valószínűleg a Baross utcából "valahogy" áttért a Salgótarjáni útra...
elottem a minimum 150 oldalas 2001-es budapest atlasz az ajtosi durer es zichy geza keresztezodes egyik oldalan ELTE germanisztikai intezet Domus Hungaricus Osztondijas professzorok haza a zichy masik oldalan Europa intezet de az ajtosi dureren vannak
Köszönöm mindenkinek a felvilágosításokat. Bennem az ablakok kivitele valamilyen börtönfélére való gyanút keltett. Most már tudom, hogy alaptalanul. Sajnálom, hogy elmulasztottam a kertbe való bemenetelt, amig lehetett volna.
STUDIO 21 rendezvényház. Koncertek, kiállítások, konferenciák, esküvők.
De szerintem a kérdező nem arra kíváncsi, hogy az épület hasznosításával milyen bérlő próbálkozott utoljára, hanem arra, hogy eredetileg mi célból épült ez a fura ház.
A Füredi és a Vezér utca sarkán egy tervezett, nagyméretű, kör alakú tér. Ez még hagyján, de mi lehet a vágány, ami innen(?) indul dél felé, majd a Kerepesi út előtt kétvágányú lesz, és folytatódik át Kőbányára? Ez nekem teljesen új információ. Mit terveztek ide? Esetleg a - későbbi - 64-es villamos vágánya lenne, és a Fehér út helyett innen csatlakozott volna az Élessarok felé?
Kösz, értem. Érdekes, hogy a térképen pirossal jóval későbbi változások is szerepelnek, de sem a repülőtér, sem pedig a laktanya.
Még egy érdekességet találtam. A mostani Apor Vilmos téren régen a villamos nem úgy kanyarodott a Böszörményi útról a Jagelló útra, mint most, hanem egy nagyobb ívben. Nyilván a "vízmosás" fölött lévő híd miatt. Ez a régi ív viszont megfelel a régi - de későbbi - villamos végállomás (60-as, 57-es) helyének. Vagyis az ott lévő támfal feltehetőleg még nem a végállomásnak, hanem magának a villamos pályának készült.
"...a Kőérberki út ma is elkerüli a repteret, ha oda került volna a 7-es, akkor nem zavart volna..."
A Kőérberki út MA elkerüli a repteret. Az alant is belinkelt 1912-es alaptérkép színes javításain látszik, hogy _eredetileg_ a Kőérberki út a későbbi repülőtér területét északkelet-délnyugati irányban átvágta. Ezt a nyomvonalat akarták először felhasználni a balatoni műúthoz, a mai repülőtér nyugati végénél felüljáróval átemelve a vasúton, és a Kamaraerdei út vonalában folytatni, és felüljáróval keresztezték volna a törökbálinti HÉV vágányait is. A térképen a tervezett emelkedések (százalékok) is olvashatók. Ezek szerint a legnagyobb emelkedő a mai Kamaraerdő buszvégállomás után, az akkori Fővárosi Szegényház mellett lett volna, 6,70 %-os. A fennsík egyébként itt már valamivel alacsonyabb, mint a mai Panoráma-kanyar felőli oldalon, de legalábbis nem olyan "hirtelenül" emelkedik, mint ott. A szerpentin miatt lényegesen hosszabb úton is 4,16...4,59 % a legnagyobb emelkedő a "patkóban".
Magának a Kőérberki útnak az áthelyezését (a mai Egérúttól délre) egyébként éppen a repülőtér építése tette szükségessé, anyagilag is abból a keretből finanszírozták. Ezen a nyomvonalon (illetve a folytatásában) azonban már nem lett volna megvalósítható a Tétényi fennsíkra a felkapaszkodás, így teljesen új kezdőpontot kellett találni a műútnak. Az eredeti tervektől eltérően nem már létező utak korszerűsítésében gondolkodtak, hanem teljesen új nyomvonalon, "zöldmezős beruházás" létesült.
Kösz, nagyon érdekes. De a cikk alapján nem világos: a Kőérberki út ma is elkerüli a repteret, ha oda került volna a 7-es, akkor nem zavart volna. Vagy már a reptér bővítésére gondoltak? Volt ilyen elképzelés? Mert aztán a reptér nem volt hosszú életű, egy régi, repülős leírás szerint nagyon utálták, mert a budaőrsi katlanban gyakran megült a köd. Vajon a ferihegyi reptér építése miatt adták fel a budaőrsi bővítésének a gondolatát?
A Kőérberki folytatása sem világos. Hiszen a belemegy a laktanyába (ifjúkorom Kinizsi laktanyája...). A laktanya mikor épült? Valamikor a háború előtt, az világos. Vagy a Kőérberki út folytatását egy ívben kelet felé vitték volna? És hogy úszták volna meg a szerpentínt, hiszen a Kamaraerdei út is elég meredek, a jelenlegi vonalvezetése nem alkalmas egy országos főútnak. Tehát a Fennsíkra valahogy fel kell jutni...
Ezek szerint az eredeti tervekben az "új balatoni út" messze elkerülte volna mind Gömbös miniszterelnök úr birtokát, mind Landthaller Tasziló telkeit, és - valóban - a repülőtér területén vágott volna keresztül. Magam sem értem, hogy ezt miért nem találtam meg, illetve miért nem "értelmeztem" az (eredetileg) 1912-es datálású térképen. (Holott az feltűnt, hogy maga a repülőtér nincs rajta.) Ez érdekes, új fejlemény részemre is, tényleg nagyon jó találat! :-)))
A híd alatti átvezetés szélessége érdemben nem változott, ha jól emlékszem, akkor csak a híd áthidaló felszerkezetét bontották el az Egér út építésekor (hétvégén ott bizigliztünk a félkész úton, mint ahogy előtte a régi és szemetes töltésen).
Ha jól emlékszem, akkor a talajszint is lejjebb volt, mint most a kerékpárút kövezése, tehát nagyobb volt a belmagasság.
A Kőérberki út áthelyezésére is találtam 1935-ös czikket, megnézve az 1912-es térképen, még két nyomvonal van rajta:
Budaörs határában kijelölt új repülőtér folytán át kell dolgozni ,a Balatonhoz vezető műút budapesti szakaszát. Az eredeti tervek szerint ugyanis a balatoni műút bundapest szakasza a Kőérbereki-út egy részének felhasználásával és annak folytatásában épült volna, márpedig ez a vonalvezetés kettészeli azt a területet, amelyet az új repülőér céljaira kijelöltek. A hatóságok pedig ragaszkodnak ahhoz, hogy a repülőtér területe egységes maradjon és azon olyan nagyforgalmú útvonal, mint a balatoni műút, ne haladjon át. Király Kálmán tanácsnok, a fővárosi útépítési ügyosztály vezetője, a mai tanácsnoki értekezleten ismertette a helyzetet N.Kui Károly polgármester előtt és bejelentette, hogy a változott körülmények folytán a Balatonhoz vezetett műutat Budapest területén más irányba kell terelni. Az új tervek szerint a Balatonhoz vezető út a Budaörsi-út és a Sasadi-út szögelléséből indulna ki, a Péterhegyi-dűlőn és a Kamaraerdőn át és a főváros határán túl torkollanék a balatoni állami útba. A változott vonalvezetés folytán a balatoni útbudapesti szakasza körülbelül ezer méterrel lesz hosszabb és ennek megfelelően emelkednek az átépítés költségei is. Miután a korábban tervezett útépítésre már megtartották a versenytárgyalást, azt most a főváros kénytelen megsemmisíteni és amint a részletes tervek elkészültek, új pályázatot fognak kiírni a balatoni útbudapesti szakaszának építésére.
Na ezért furcsa a kis híd. Amikor építették, az iparvágány már régen nem létezett, bicikliútnak pedig ma sem alkalmas. Vajon mire gondolhatott a megalkotója?
Telekrendezés-kisajátítás is kellett a Balatoni út kialakításához, így már az előkészítésnél rávezették a módosításokat kataszteri térképre, vagy megvárták az átadást?
A Baltoni út feletti hidacskát 1993-94-ben építették át az Egér út ezen sz akaszának kiépítésével és tényleg a keserűvíz telep iparvágánya volt alatta egykor. Az Egér út átadása óta egy semmibe vezető kerékpárút vége (utána a lámpánál) vezet át alatta.
A keserűvíz-iparvágány az 1-es vonal korrekcióját túlélte, de a 70-es években már nem volt meg.
annyiban javítom magam, hogy valszeg ez egy 1912-es térképre rárajzolgatott módosítások, ami még munkaanyag lehetett, és ezért nagyobb változások nincsenek rávezetve, csak esetleg kisebb módosítások
lehet, hogy félreértem, de ceruzával elég sok bejegyzés van. ahol /1942 szám szerepel, és persze rengeteg 193x évek, gondolom a bejegyzésekben van a dátum is törtként, ez alapján van olyan oldal, ami 1942-es lehet, viszont lehet, hogy nem minden oldalon van update-t, talán ez magyarázza, hogy az általad várt korábbi változás viszont nincs benne?
Így van. Tehát maga a térkép, ami látható rajta, semmiképpen sem tekinthető 1912-es állapotnak; és most itt ez a lényeg. A térképalap(!) valóban 1912-es, és erre rávezettek színessel változásokat. Ilyen az átépített vasútvonal, és az új 7-es út is. Mivel az átvezetések között nem szerepel a Budaörsi Repülőtér (meg pl. a Horthy Miklós híd sem), mindenképpen 1937 előtti állapotot látunk. De nem 1912-es, tehát a dátum mégiscsak szkeptikusan kezelendő. A tényleges, megjelenített állapot dátuma nem derül ki - de kideríthető (elég komoly kutatómunkával, amitől most eltekintenék) annak alapján, hogy mi szerepel rajta "színessel", javításként és mi az, ami még nem. Továbbra is fenntartom tehát a véleményemet, hogy a térkép (tartalma, "színtől függetlenül") 1929 és 1937 közötti állapotot tükröz.
Huhú, ezeknek a térképeknek a dátumozását erős kritikával kell ám fogadni! Többször beleestem már én is, hogy azt gondoltam, végre találtam egy valódi (pl.) 1937-es térképet, aztán kiderült, hogy '45 utáni...
A térkép megnevezése: 1912, utólagos kataszteri átvezetésekkel. A nyomtatvány 1912-es, a kifogásolt újabb részletek éppen az utólagos színes (tus)tintával tett átvezetések.
Hímezni tanulok és alapvetően magamnak, de gyakorlás miatt készítettem több 90-es évek metró logó felvarrót. Ha érdekel valakit, eladóak, amíg a készlet tart.
Kb 4x4cm, minőségi anyagokból. Hátoldalán vasalható fólia, amivel könnyen felvasalható pólóra, pulcsira, kabátra, táskára, de természetesen felvarrni is lehet.
Marad azért egy kérdés. Az "Openrailwaymap"-en meg lehet nézni a régi nyomvonalat, valaki berajzolta. Nyilván nem teljesen pontos (van pl. benne egy törés), de abból az látszik, hogy csak a Bodorka utca, Ásólúd utca környékén ment az azóta (azt hiszem egész újonnan) beépült részen, a régi nyomvonal nagy részén ma is utca, park, sportpálya van.
Viszont hogyan volt a "Sachslechner iparvágánnyal"? Ez a keserűvíz forrásokhoz ment a Kelenföldi pályaudvartól. A pályaudvarról kivezető szakasza még ma is megvan. Ezt is vajon felszedték akkor, amikor a vonalkorrekció megtörtént? Ha nem, akkor az utána épült 7-es útnak kellett még egy kereszteződés! Az Egér út és a 7-es kereszteződésében a felhajtók között van most is egy híd, eléggé szerep nélküli létesítménynek tűnik, ami pontosan az iparvágány nyomvonala fölött megy át. Vajon ez egy annyira régi híd?
Ez engem is meglepett, én sem tudom, mi volt a terv ott eredetileg. A Taurus sportpályái voltak ott, mellette a "Hatház", a makett alapján úgy tűnik, ezt mind elbontották volna. Nos, a Hatház maradt, a Gyakorló utcai lakótelep ott véget ér, a másik oldalon meg, a focipálya helyén a benzinkút, Meki, bevásárlóközpont épült fel.
Hát, ahogy épült és népesült be a lakótelep és lett egyre több iskolaköteles lurkó, és ahogy épültek az újabb iskolák, teljesen természetes módon osztották újra a körzeteket. Én 1972-ben az Álmos vezér tériben* fejeztem be** az ötödik általánost (fél év), majd az Ond vezér parkiban a hatodik osztály (egy teljes év), és a Kerepesi útiban a hetedik-nyolcadik (két év). Nem is olyan extrém. :-)
* Nem tudom pontosan mikor, de valószínűleg a lakótelep építésének kezdetekor épült a régi "elemi népiskola" (tulajdonképpen) udvarára az új iskolaszárny; gyakorlatilag ekkor ez volt az egyetlen általános iskola Rákosfalván. Aztán a lakótelep építésekor előbb a Füredi utca Fogarasi út felé eső oldalán épült meg a "kék" suli, majd az "alumínium", és a "piros" (ma ez a Neumann). A körzetek tehát állandóan változtak, ahogy a gyerekek száma egyre nőtt.
** Az első négy osztályt, és az ötödik elejét még a régi lakhelyem melletti suliban jártam Angyalföldön (Dózsa György út-Lehel utca sarok), majd '72 decemberében költöztünk a lakótelepre.
fél Off: Látom elég sok iskolát "fogyasztottál" általánosban, azért mai szemmel ez meredek. hogy csak úgy átpakolnak egy másik iskolába, mert újraosztják a körzeteket...
Huhú, ezeknek a térképeknek a dátumozását erős kritikával kell ám fogadni! Többször beleestem már én is, hogy azt gondoltam, végre találtam egy valódi (pl.) 1937-es térképet, aztán kiderült, hogy '45 utáni...
Ezen az 1912-esnek vélt/állított térképen már szerepel a "régi" 7-es út, a Panoráma-kanyarral. Más keresgéléseim alapján (Landthaller-benzinkút) éppen nemrég gyűjtöttem erről anyagot, ahol egyértelműen 1936-ra teszik a Tétényi-fennsíkon átvezető autóút* építését. Ugyanakkor még nem szerepel a térképen az 1937-ben átadott Budaörsi Repülőtér. Még ha azt mondom, előbbit már "megelőlegezték", utóbbi elmaradása pedig "hanyagság", akkor is úgy 1934-35 és 1940 közé kellene tenni a dátumát. Ehhez viszont jól passzol az 1929-es megszűnési dátum.
* Ez Érdnél csatlakozott az 1929-ben elkészült Érd-Székesfehérvár autóúthoz, a tervezését 1934-35-ben kezdték meg. A nyomvonala Gömbös Gyula miniszterelnök birtoka előtt haladt el, és durván kettészelte id. Landthaller Tasziló birtokát, amelyet az állam kisajátítani készült az útépítés miatt. Tasziló úr azonban bankkölcsönből visszavásárolta a leendő út melletti birtokrészét, és benzinkutat épített rá, számolva az új út várhatóan fellendülő forgalmával. Ez viszont már egy másik történet...
Megint keresek (de nem találok; biztos rossz helyen kutakodok):
Kutatom, hogy az 1-es vasútvonal Kelenföld-Budaörs szakaszán mikor kerültek a mai nyomvonalra a vágányok. Leginkább a 7-es főút környéke érdekelne, a mai lakópark környéke. Itt eredetileg ellenívekkel, tulajdonképpen pont a mai lakóházak helyén ment a vonal, ezt valamikor kiegyenesítették a mai állapotra. Mikor volt ez, meddig léteztek itt a sínek? Az világos, hogy a kamaraerdei lakópark (Tóváros) építésekor itt minden nyom eltűnt. Rémlik, hogy valahol (valamikor) olvastam róla, talán már a Budaörsi Repülőtér 1937-es átadása körül (is) lehetett az átépítés, talán csak a háború után valamikor. Nem találtam rá eddig adatot...
1967-esfentrol.hu képen mindenesetre már csak íves fasorok képében látszik a régi nyomvonal. Ugyanez 1972-es és 1992-es (ez a színes kép borzalmas, valami hamis színes? vagy csak ennyire "szétexponált"?) képeken. Az utolsó, 2000-es légifelvételen már megvan az Egérút, de a lakóparknak még nyoma sincs, az íves fasor még ugyanúgy látszik, a régi és az új nyomvonal között talán gyümölcsös.
Köszönöm, azért ez nekem egy rejtélyt megoldott. Már egy ideje foglalkoztatott, hogy mi az a kowlooni nyomornegyed külső képét idéző luxuslakótelep ott, ami a Váci útról látszik.
Ez két, 4,20 m méretű (háromablakos, nagyszoba) panel egymásnak háttal fordítva. A hetvenes években biztosan a lakótelep tervrajza szerepelt rajta a panelek ablaknyílásainak a helyén. Talán azért (is), hogy az új lakók megtalálják a saját épületüket, amit sokáig csak a tervszám alapján tartottak nyilván; illetve hiába voltak utca- és házszámok hivatalosan, ha egyszer nem voltak utcanévtáblák és házszámok kitéve az egész telepen.
Aztán később már lehet, hogy valóban hirdetések, reklámok hordozója lett...
Szerintem BKV menetrendek, vagy valami ilyesmi lehetett rajta, esetleg hirdetések. Belül meg tán útszóró só, meg homok, ilyesmi a vilingernek és a buszoknak. 1983-tól 1985-ig napjában többször is elmentem mellette, később is elő-elő fordultam arra, de nem emlékszem erre a kulipintyóra.
Elég jó a vizuális memóriám, a tér mindkét oldalának a képét elég jól fel tudom idézni, még azt az öreg 13-as vilingert is, amivel 1983-ban egy késő őszi, vagy téli estén mentem egy kört, és amiben még állt a vezető, meg olyan rácsos, kézihúzogatású ajtaja volt. A vezető meg egy majdnem földig érő nagykabátban, és talán nemezbotosban igazgatta a járművet. Mondjuk nem volt nehéz megjegyezni, mert már akkor is nagyon kuriózumszámba ment.
Szóval emlékeznék, ha valamilyen jelentősebb funkciója lett volna, újságos, pénztár, ilyesmi, de szerintem csak két jellegtelen betondarab volt, ami ottmaradt a hőskorból, amikor valamiért ideiglenes jelleggel odatették. Csak aztán nem vették a fáradságot arra, hogy elvigyék. Egyébként is elég kicsi tákolmány volt így ránézésre, tán még egy szék se nagyon fért volna bele.
Ez egészen elfelejtődött nálam, pedig ismertem a makett képét. A tartalékterületet is jól beépítették ez a terv óta. Az Ond vezér 36. helyén pedig felhőkarcolók, P.stephenson kitér a hitéből! ;-)
Amire én gondolok, az ezen a fortepan-képen látszik; az UV bal vége és a másodiknak álló Ik620 között látható az állványnak használt két panel, kis esővédő tetővel...
Keresek fotót az Örs vezér terén a lakótelep építése alatt létezett térképről, amin az akkor még épülő, leendő, tervezett épületek be voltak jelölve a tervezési számukkal együtt (pl KX/7, K2/12, stb.) és ami a 31C autóbusz végállomása (később 133-as, majd 81-es troli; ma a 80-as trolié) és a 62-es villamos végállomása között állt, két, A-alakban egymásnak támasztott "széles" dán panelen, pontosabban az ablaknyílásokban. Meddig volt ez ott? A trolis korszakban (1980 után) már biztosan nem, hiszen eddigre gyakorlatilag felépült minden - két-három, egyébként tervezett ház kivételével. Például a Kerepesi út mellett, a Sarkantyú és Vezér utcák között még két KX lett volna, ezek már elmaradtak a helyükön van most a kertészet. Meg mintha az Ond vezér úti Spar mellett is lett volna tervezve még egy 15 emeletes - na, ezt nehezen tudnám odaképzelni arra a szűk helyre...
Köszi. A háromszobásoknál gondolkoztam melyiket rakjam be, nálam is felmerült. A csak széles (4,20) paneles garzonokról azonban nem tudtam. Jó ismertetőjel a három forgóablak.
Érdekes ez a későbbi továbbfejlesztett KX vagy adaptált magyar panel. Az alaprajzok teljesen ugyanazok. Talán ez volt ennek a 4,20-as panelnek az utolsó megmozdulása, a Kőbánya újhegyi lakótelep.
Kis kitérő az eredeti és továbbfejlesztett panelre. Pont egymás mellett vannak. Az eredetinál a kisebb kétszobás lakás konyhája is a hátsó folyosóra nézett, de csak 5db üvegtégla volt ablak helyett. Ennél a konyhaelemnél loggiásra alakították át a panelt, így már egy kényelmesebb bukóablaka lett a kisebb, 49m2-es lakásoknak is. Ok, a szélső 68m2-es, háromszobásokba ezen konyha előtt kellett elmenni, meg ettől fogva a lakások egyből a szabadba nyíltak, ami meg hátrány. Kompromisszum ez is, az is.
Az eredeti a KX típus. Érdekesek ezek a továbbfejlesztett panelek, nem is tűnnek dán panelnek, olyan, mintha a dán KX házat próbálták volna meg magyar házgyári elemekből felépíteni.
Aztán volt a szállodajellegű ház ebből, a középfolyosós 49m2-es kétszobás, erkélyek nélkül.
K2 típus, a legelterjedtebb változat
Ebből a középfolyosósból is volt háromszobás a lépcsőháztól jobbra.
K1, ez volt a legelső dán paneltípus
Ezen felül még rengeteg változata van a dán paneleknek:
A cikkben említett (akkori) hatodikosok közül Árvai Ildi és Hatos Hilda az osztálytársaim voltak nyolcadikig. (Én nem voltam napközis, talán ezért nem szerepelek a "névsorban"...)
Mint írtam, építési terület volt a "Szigligeti utca" abban a tanévben. Akkor kezdték még csak az alapokat kiásni, alapozni, betonozni. A panelek szerelése utána már viszonylag gyorsan ment (hiszen ez volt a dolog lényege). A toronydaruk ekkor szinte közvetlenül az iskola kerítése mellett álltak, itt gurultak le-fel sínjeiken. Igen, '74 nyaráig biztosan nem volt kész a "harminchat".
Emlék: tehát hatodikba jártunk, természetesen szigorúan tilos volt számunkra az iskolának ezen a felén (ahol most a bejárata van) előfordulni. Persze valamelyik délután a "kölyökcsapat", miután az építő bácsik befejezték a munkát, a már elkészült alapokon, a pinceszint födémjén töltötte a délutánt. Feltűnt ez a suliban valami szakkört vagy különórát tartó diri bácsinak ("Pajeszhúzós" Gyuri bácsi, ha mond ez valamit valakinek), és másnap berendelte az egész csapatot az igazgatói irodába. Természetesen igazgatói intő mindenkinek, pedig előtte már otthon is voltunk, úgyhogy (jogilag) sok köze nem volt hozzá...
Aztán a következő tanévre ('74-'75) elkészült a "piros iskola" a Kerepesi út 124 alatt. Új körzetesítés, én oda kerültem hetedik-nyolcadik osztályra néhány addigi osztálytársammal, a többiek maradtak itt.
Igaz, a hőszigetelés már eltakarja az eredeti látványt.
Kis kitérő az eredeti és továbbfejlesztett panelre. Pont egymás mellett vannak. Az eredetinál a kisebb kétszobás lakás konyhája is a hátsó folyosóra nézett, de csak 5db üvegtégla volt ablak helyett. Ennél a konyhaelemnél loggiásra alakították át a panelt, így már egy kényelmesebb bukóablaka lett a kisebb, 49m2-es lakásoknak is. Ok, a szélső 68m2-es, háromszobásokba ezen konyha előtt kellett elmenni, meg ettől fogva a lakások egyből a szabadba nyíltak, ami meg hátrány. Kompromisszum ez is, az is.
Itt együtt látszik a két változat. A nagy lakások hátsó szobája és konyhája a két nagy ablak. Utána jön a függőfolyosó szerű átjáró-loggia, majd a lépcsőház két ablaka.
A fentrol.hu ezen képén néhány hónappal előbbi ('72. júniusi) állapot látható. Az Ond vezér 29-37 már szerkezetkész, az Ond vezér 19-27 valahol az ötödik-hatodik emeletnél tart. Az Ond vezér 36 helyén (a régi Szigligeti utca* nyugati, páros oldala) még hosszúkás, alacsony épületek - az eredeti, kérdéses képen téglafalnak, kerítésnek véltem -, talán felvonulási épületek, de lehet, hogy még tényleg a régi utcarendből, házakból maradt meg. Mögöttük a képen is jól látható fasor. Mivel még lombosak a fák, de már őszies a hangulat, valamikor '72 október-novemberre tenném a pontosabb dátumot.
* a Szigligeti utca helyileg szinte pontosan a mai Ond vezér 36 parkolóútja, a légifotón jól kivehető, amint pont a mai Ond vezér 29 lépcsőházon vágott keresztül, majd a mai Kerepesi 128-130 hossztengelyében érte el a Kerepesi utat.
Igen. Az 1973/74-es tanévben (talán úgy novembertől*, lehet, hogy még a következő tanév elején is egy ideig**) le volt zárva az iskola tényleges bejárata, csak a sportudvar felől lehetett bemenni. Akkor épült az Ond vezér 36a-e; valamikor '74 legvégén, '75 elején - tehát úgy két évvel később, mint a "hosszanti" házakba - költöztek be.
* az biztos, hogy '73 nyarán még bőven ráláttunk a budai hegyekre; különösen az egészen észak felé tolódott naplementékre emlékszem - amit azóta a 36 jól eltakar.
** akkor én már a Kerepesi 124-ben jártam a hetediket, a mostani Neumann Számtech...
De, ez pontosan a dán panel első változata, hátulról. Elöl megismerni a három egymás melletti forgóablakáról a nagyszobában. (Az a 420 raszter, belül 405 az addigi 360, belül 345 helyett)
Kösz, a pontosítást, nem tudtam, hogy kétféle "dán" is van, bcs, tehtube.
A Mező iskolára én is gondoltam, de akkor az Ond Vezér útja 36-nak Ond vezér útja páratlan oldali épületeihez képest jóval később kellett elkészülnie, mert látnunk kellene a képen. Meg tudnád ezt erősíteni, hogy így volt?
Zárójel: az iskolát 1973 nyarán adták át (én '73 szeptemberétől jártam bele hatodik osztályosként), az Ond vezér 19-27 épületbe 1972 végén, 1973 legelején költöztek be a lakók. Zárójel bezárva.
Pedig ez is "dán", ez a KX épület, a loggiás. Sok eleme megegyezik a köznyelvben "dán"-nak nevezett K1 (két blokkos) és K2 (három blokkos) épületekkel, valamint az egészen apró, nálunk csak "garzonház"-nak nevezettel.
Ilyen KX emlékeim szerint csak a Füredi úti lakótelepen van (ha jól számolom, 13 db, meg az Örsön a tíz lépcsőházas - azt hány háznak számoljam?), talán Csepelen van még valahol az Ady Endre út környékén 3-4 példány. Máshol nem tudok belőle...
A fémvázas épület - leginkább az ablakok osztása miatt - gyanús, hogy az Ond vezér park 5., az "alumínium-iskola" (ma Mező Ferenc Általános Iskola), akkor a háttérben az Ond vezér útja 19-27 kellene hogy látszódjon.
a Füredin kívül tudtok még olyan panel ltp-t, ahol a Füredi-hez hasonló panelek vannak?, ui. ezt sehogyse tudom ráhúzni a Füredi úti ltp-re..., az Újváros parkra hasonlít, hasonlít, de aztán mégse...
valószínű iskolaépítés
az iskola földszintjén keresztül is mintha egy panel látszódna
Úgy van, ez egy négy kocsis ingavonat a híd újjáépítése alatt. De az azért furcsa számomra, hogy az eddigi legtöbb képen (persze nem innen fotózva) M+P+P+M összeállítás látszik, ez pedig M+M+P+M szerelvény...
Jászai Mari tér, Margít hid lejáró. A szemben lévő épület a fehér ház elődje épízés bontás, vagy a fehér ház építése. Ezekre találsz fortepan képet, abból tovább mehetsz.
Valamikor letöltöttem a mellékelt képet a https://archivum.mtva.hu/photobank oldalról. A képhez mellékelt szöveg eltűnt az emlékezet homályában. Azóta is gondolkozom, amikor ránézek (mert egy blikkfangos kép:), hogy mikor (talán a 40-es évek végén, vagy az 50-es évek elején) készülhetett. A két középbejáratú villamos motorkocsi egy pótkocsit vontat, miért? A kép baloldalán látható furgon/dzsip egy vég nélküli villamos vágányon áll, mi lesz a vágány sorsa? Egyáltalán hol készült ez a kép? A képen látható vágányhálózat elég kaotikus formációt mutat. Talán a Margit-híd építése során, amikor talán egyvágányos villamosközlekedés volt/lehetett a hídon, készült a kép? Megannyi kínzó kérdés.
Várom a nálam okosabbak észrevételeit. (A Google képkeresővel nem mentem semmire)
A múltkutatáshoz kis segítség, akinek nincs előfizetése az Arcanumhoz:
Könyvfesztivál ideje alatt ingyen elérhető sajtóadatbázisunk. Szeptember 28. és október 1. között nemcsak adatbázisunkat próbálhatja ki ingyen, hanem személyesen találkozhat az Arcanum munkatársaival a Millenárison
Újabb kérdés foglalkoztat: hol voltak, hol lehettek az óbudai trolibusznak megállói? A két végállomás ugyebár megvan, "Vörösvári út, villamos végállomás" és "Óbudai Temető" (ez tulajdonképpen a zsidótemető volt), előtte biztosan kellett lenni megállónak az "Óbudai Temető, Pomázi út"-nál. Esetleg a kettő között a "Demjan Téglagyár" (a mai ATI buszmegálló)* környékén? Beljebb az "Óbudai Mészégető- és Gőztéglagyár" jöhet számításba, aztán "Bojtár utca" valahol? Távolságok alapján "érkezése lehet" még a mai benzinkút külső felénél**, a "Csillagvölgyi út"-nál esetleg...
Nemigen lehetett ez akkoriban sem egy sűrűn lakott terület, ezért gondolom, hogy inkább az akkori ipari üzemek környékén volt indokolt megállóhelyet létesíteni...
* Ez elég közel lenne a végállomáshoz, de ki tudja...
** Itt az útpálya a mai benzinkutat kiszolgáló be- és kihajtó út volt akkoriban, magát a mostani útpályát valamikor a hatvanas évek legvégén építhették, amikor a benzinkutat is. Legalábbis így gondolom...
Volt olyan, hogy "falézolás". Ez is valami építőipari dolog volt.
Meg bánya, Vorlesen. Felolvasták, melyik csapat/brigád hova fog menni dolgozni. Később már magát a helyiséget is faléznak hívták, ahol ezt szokták megtartani.
Igen, ilyesmire gondoltam azóta én is. A kerékpárversenyeknél a követő motorok a helikopterekre adják fel a jelet, azok pedig - nagy magasságból - jól "rálátnak" kábé mindenre. Meg ott a teljes táv- és időtartamhoz képest rövid időre szakad meg az adás az alagutakban. Itt valószínűleg a kinti fix kamerákkal kapcsolatban lehettek a relék, hogy folyamatos legyen a közvetítés. Mindenesetre jó volt látni ezt a műszaki megoldást! :-)
Itt egy alagút van, a kerékpárversenyeknél meg kismillió. Ennek az egynek a végére, jobb esetben mindkét végére tettek egy relé állomást, amin továbbítja a hozzá eljutó jelet a központba.
Monacóban is képesek az F1-es autók fedélezti kamerájával adni a teljes kört alagutastól mindenestől, szerintem az Alagút egyszerűen nincs olyan mélyen hogy a jelek ne jussanak ki onnan/be oda.
Talán nem vagyok normális, hogy szombat reggel ilyen korán kelek - meg nem is igazán érdekel az atlétika -, de nézem a maratont. És nem értem, hogy hogyan tudunk az Alagútból élőben közvetíteni. Nem, nem fix, "drótozott" kamerákkal, hanem motorról, haladás közben. Ez még a nagy háromhetes kerékpárversenyeken sem szokott sikerülni, az alagutas, aluljárós helyeken összeesik a kép, inkább átváltanak valami külsőre; itt viszont rezzenéstelenül megy a kép tovább. Mit tudunk, amit ott nem?
Minden (volt) bányásztelepülésen ismerték és használták. Talán a bányászat volt a legnagyobb mértékben tele német kifejezésekkel. Van is német-magyar bányászati szakszótár a Neten.
Srácok, mit jelent pontosan a "sihna" (régi magyar) szó? Miért nem találok erre semmit a neten? Nagy vonalakban érteni vélem, valami "bányászműszak" lehet - Jókainál is előfordul a Fekete gyémántokban (a filmben legalább egyszer elhangzik), de ilyen szót nem ismer a web...
Jól látom én itt, ezen a képen (rendszámos topic), hogy a Rákóczi úti villamosoknak a Huszár/Berzsenyi utcánál IS, és a Szövetség utcánál IS volt megállójuk? Az megvan, hogy ebben az időszakban a Baross téren a körforgalomhoz viszonylag közel, a Rottenbiller utca és a Bethlen Gábor utca között volt a következő, aztán még a Verseny utca előtt is egy, a Thököly úton, a Keleti indulási oldalában (vagy itt csak végállomási forduló volt?). Ez így összesen négy, elég közel levő megálló... :-o
A másikra, a kisföldalattis felvetésemre tud valaki választ? Napok óta kutatom az "irodalmat", de az arcanum archívumában sem találtam eddig cikket a napilapok híreiben erről. Pedig annyira élénken él az emlékeimben, hogy ennek a három állomásoknak a (Hősök tere felőli) végében az átépítésekor ki lehet látni a felszínre. És ha ez valóban 4-5 évvel a vonal meghosszabbítása előtt történt, ekkor már tudni kellett, hogy az új szerelvények milyen hosszúak lesznek. Holott arra találtam információt, hogy a Ganz-szerelvényeket 1971-72 körül kezdték tervezni/építeni...
Igazad lehet. Miután - én is írtam - a golyók nem tudják, hogy az előző húzáson mi jött ki (akár aznapi előzőn, akár 1 vagy 10 évvel korábban), ugyanakkora esélye van egy adott számkombinációnak minden húzásnál, mint bármelyik másiknak...
Azért nem, mert te nem hat (hét) bizonyos számot akarsz kétszer eltalálni (nem fix számokkal akarsz két egymás utáni héten legalább egy hatost), csak még egyszer szeretnéd mindig a múlthetieket. Magyarán az első héten tök mindegy, hogy mit húznak ki, te azt fogod a következőn megjátszani. Innen meg pont akkor a a valószínűsége, mint egy "sima" hattalálatosnak.
Annak, hogy minden kihúzott számot egyszer eltalálok, a valószínűsége 1:6 724 520. [(35*34*33*32*31*30*29)/(7!), hiszen a sorrend mindegy]. Annak, hogy még egyszer, nem ennek a négyzete? Csak kérdezem...
Ha jól számolom, akkor tényleg nem sok. Az előző hét adott, azzal nem foglalkozunk, csak a második hetet nézzük. Hat szám egyezik a hétből, akkor az első húzásnál 7, a másodiknál 6, a harmadiknál 5, stb. lehetőséged van, hogy "jó" szám jöjjön ki. Ez 7*6*5*4*3*2 jó lehetőség, azaz 7!=5040.
Az összes lehetőségek száma meg a hat húzás alatt 35*34*33*32*31*30. Ez 1169 millió. A valószínűség tehát 1:4 millióhoz.
Mint az közismert (nem, Safranek nem gúnyolódik, legalábbis ezen a topikon nem), a "kisföldalatti" 1972-73-as átépítésekor a három legrövidebb (23,6 m-es) állomását, a Bajza utcát, a (Kodály) Köröndöt és a Vörösmarty utcát meghosszabbították az új, 30 méteres csuklós szerelvények miatt. Azonban sehol nem találtam a neten arra utalást, hogy ezt _pontosan_ mikor végezték el. Emlékeimben él az a megfigyelés, hogy az említett megállóknál a felszínre ki lehet látni a "napvilágra" az egyik végében (amikor a födémet elbontották), de ennek 1967-68 körül kellett lennie, mert akkoriban voltam "napi vendég" a földalatti vonalán (óvodába járás miatt).
Tehát a kérdésem: lehetséges-e, hogy az állomásokat már ennyi évvel korábban kibontották a hosszabbítás miatt? A gugli ebben nem igazán "barátom", a metrós oldalakon is csak annyi információt találtam, hogy az átépítéshez, hosszabbításhoz kapcsolódóan ezt a három állomást szerkezetében meghosszabbították.
[A későbbiekre, az új, csuklós szerelvények 1972-73-as felszíni próbajárataira a Bosnyák tér és az Örs vezér tere között már szintén határozottan emlékszem (utaztam is az új szerelvényekkel ott) - de ez egy másik történet...]
Mekkora esély van arra, hogy a skandináv lottó heti két (kézi és gépi) sorsolásán _szinte_ ugyanazok a számok "jönnek ki"?
Tegnap ugyanis ez történt.
A két sorsolás nyerőszámai:
1. húzás: 3, 4, 10, 17, 29, 31, 33.
2. húzás: 4, 10, 17, 18, 29, 31, 33.
Szóval, csak abban különbözik a két "véletlenszerű" húzás, hogy a második "sorsoláson" a 3-as helyett a 18-as "jött ki". Na, most akkor mit gondoljon az ember a "szerencséről"? :-/
(Értem én, hogy a golyók nem tudják, hogy az előző héten/húzáskor melyik lett kihúzva már, tehát ugyanakkora eséllyel játszik mindegyik, de ez azért valahol ... hmmm ... furcsa ...)
Tatabányán is. Csak akkor nyitották ki, mikor az úri közönség leszállni akaró része leszállt; akkor rögtön össze is keveredett a felszállni kívánókkal. Olyan tumultuózus jelenetek alakultak ki, mint az Úttörővasúton. Aki jobban tudott könyökölni, az jutott előbbre, mint az életben másfelé is. Ezt néhányszor átéltem, aztán rájöttem, hogy a bekerített részen kívül is lehet várakozni.
"vidéken kisebb pályaudvaroknál, még a hatvanas évek végén is zárt volt a peron."
Szegeden biztosan zárt volt a hatvanas években Onnan néztem, hogy húz ki a Pest felé induló gyors, amire fel akartam szállni. Hű de vacak érzés volt :(
Azta...! És tényleg, köszi! Nem tudtam valahogy elszakadni a Szentendrei út torkolatától, annyira közelinek látszik a "túlvég". Jó teleobjektívjük volt már akkoriban... :-)
Az 1874-óta folyamatosan Tavasz utca. A képen pedig két szóból álló utcanév látszik. Az eredeti kép jobb oldalán levő házsor pont az Árpád-híd felhajtójának helyén lenne.
Segítenétek? Ebben a hozzászólásban (Régi magyar rendszámok) az első képen a koda taxi hol áll éppen szerintetek? A szemben levő épület szinte egyből beugrott, de nem tudom hova tenni a látószöget... Hol állt a fotós?
Még a '70-es években gyerekként úgy emlékszem, hogy például Püspökladányban a "kapus" irányította a peronra való kijárást, oldalra elhúzható korláttal.
Nem tudom mikor szűnt meg, később már nagyon ritkán jártunk a nagymamámhoz...
A peronkapunál oda-vissza ellenőriztéek, Vagy peronjegyed volt, vagy tényleges utazási jegyed.Azaz a kikisérők, és a várók fizettek. Valakik kiszámolták, hogy ezt a rendszert nem érdemes fenntartani, eért megszünt, de vidéken kisebb pálaudvaroknál, még a hatvanas évek végén is zért volt a peron. Csak a vonat érkezése indulása alkalmával lehett kimenni.
Pl Balatonalmádi vasút állomás képein a fortepanon lehet a korlátot, lánckorlátot látni, 62-ig, után valamikor megbonttoták. A Körút felőli balsarki kapu a Nyugatonál, éjszakai portás volt éjféltől ötig a hetvese évekbben is. Ritka eset, de hozzánk vezető kaput egyszer bezárták, (ma a wetendcitycenter van a helyén) és személyivel, ott tudtam hazamenni.
"Az utasok a vonat vasútállomásra beérkezéséig nem léphettek a peronra, a váróteremben kellett tartózkodniuk. A váróterem peronkapuját a peronőr nyitotta ki, a peronra csak az érvényes menetjeggyel rendelkezők léphettek, ha valaki egészen a vasúti kocsiig szerette volna kísérni hozzátartozóját, annak külön peronjegyet kellett váltania. A csomagokat hordár segítségével szállították a vonat poggyászkocsijáig.
A vonatról leszállás után a kalauz által a vonaton kezelt menetjegyet a peronkapun kihaladva át kellett adni a peronőrnek."
Mikor szűnt meg ez az "intézmény"? Emlékezetemben nem szerepel a peronjegy, holott a hatvanas évek közepétől gyakran megfordultam pályaudvarok, vasútállomások peronján, amúgy nézelődési célzattal. 1962 körül még működött(?), az akkori októberi Nyugati pályaudvari baleset leírásában (az állomásra betolt vonat kifutott a Lenin körútra, kidöntve, áttörve a pályaudvar homlokfalát) említik, hogy az állomási kapus peronjegyet adott el az egyik délutáni vonathoz az utasokat kísérő családtagoknak.
Húúú, nem gondoltam, hogy a "világ végén" is van még ilyen vasasztal. Eddig csak a néhány "városit" ismertem; most már jó lenne összeszedni mindegyiket ("katalogizálni"), mert kezdem elveszteni a fonalat...
1. XIII., Népfürdő utca, a Viza utca környékén (félig "elsüllyedve")
2. XIII., Lehel utca, a Dózsa György út sarkához közel
3. XIV., Vezér utca, a Komócsy utcához közel
4. XIV., Füredi utca, a Vezér utcához közel
5. XIV., Rákospatak utca (valahol a Czobor utcánál? ezt már elfelejtettem...)
6. XII., valahol a Svábhegy környékén (Szépkilátás út?)
Azt hiszem a témára kellene térni. Ez itt a Budapest anno... topic, nem más!!! Keressetek magatoknak valami megfelelőbb helyet, mert ez itt nem a ti témátokkal foglalkozik!
Mondtam én egy szóval is, hogy neked tetszeni kell, vagy nem kell tetszeni? Felőlem kiteheted az ágyad fölé poszterként, ha örömet okoz. Egyet viszont nem tehetsz meg: nem minősítheted az ízlésemet, főleg hogy nem is ismered. Hála istennek nem vagyunk egyformák, ismerek olyan embert, aki szereti a répafőzeléket. Meg olyat is, aki képes megenni a pacalt.
Amúgy attól, hogy valami régi, attól még éppenséggel lehet ronda, vagy giccses, nem kell feltétlenül és mindenkinek könnybe lábadt szemmel csodálni. Amúgy sem árt a dolgokat a helyükön és környezetükben szemlélni. Képzeld el, nekem tetszik a Mester utca körút felőli vége a nem tudom milyen stílusú házaival. Ugyanakkor tetszik a Wekerle telep is az idétlen városszerkezetével, meg a népieskedőpolgári, vagy mifene stílusával. De éppenséggel nem találom csúnyának a Pillangó utca környékét sem a maga szocialistagót stílusával.
Leginkább talán a Bauhaus stílus (jelentsen bármit is) jön be, meg a letisztult funkcionalitás, egyenes, szögletes szerkezettel. Ugyanakkor volt szerencsém irodai környezetben használni olyan székeket, amelyek a Breuer Marcell féle krómozott csőbútorok klónjai voltak - túl azon, hogy szerintem ronda, állati kényelmetlen is, üldögéljen rajta, akinek hat anyja van.
Egy Habsburg, a családja miatt úgyis "cipeli" magával a múltját, akár királyfiból lett "européer", akár nagykövet (egy "magyar" Habsburg Párizsban!) vagy autóversenyző...
(Persze mindig jól jöhet egy "Habsburg-kapcsolat")
Valójában semmit nem tettek (igazából nem is tehetnek) jóvá (bármennyire is "tiszteletreméltók"), abból, amit az elmúlt évszázadokban az őseik hatalmi céljaik miatt elkövettek...
Ráadásul Ottó díszpolgársága miatt pont mi léptünk egyet vissza bármilyen "megbékéklés" is van ("hol sírjaink domborulnak").
Esztétikailag valami lehet nagyszerű, de az üzenete már kérdéses. És a meghatározónak szánt épületek, szobrok, emlékművek, stb. esetében legtöbbször óhatatlanul ott van a "mögöttes" tartalom...
Hentzi-ről mi is csak annyit tanultunk, hogy "lövette Pestet" és elesett a budai ostrom során.
Osztrák szempontból hősi halott, így a Bach-korszakban szinte kötelező, majd a Monarchia idején elvárható volt, hogy legyen emlékműve...
Ahogyan Haynau már szerencsére nem....
Ugyanakkor kellene végre egy "határ", amit nem kellne átlépni az ilyen ügyekben.
Ha pl. nemzeti kérdés a Szabadságharc vagy a törökellenes küzdelem, akkor nincs helye a dolgok túlzott szépítésnek a mai "barátság" érdekében. Legyen határozott álláspont, de lehetőleg nem bántó. Ez is valahol a "nemzeti öntudat" része, ha már annyit hivatkozunk rá.
Persze ez sokszor nagyon kényes dolog, gondoljunk csak Thökölyre (ha már budapesti szobor), aki alapvetően török "zsoldban" állt, mégha jórészt a magyar önállóság érdekében is tette...
Határozottan nem emlékszem, hogy a Hentzi név elhangzott volna történelem órán a gimnáziumomban. Most hallom először a nevét.
A negatív személyeket/csoportokat amúgy is külön tudom választani az építészettől. Pl. utálom az egyházat és a papok többségét, de szívesen megnézek egy szebb régi templomot kívülről vagy akár belülről is.
Na, azért álljunk meg egy pillanatra a "historizálás", meg a "történelmi nosztalgiázás" dolgában!
Az egyértelmű, hogy a történelem legtöbbször nem csak fekete vagy fehér.
DE Szulejmántól Mária Terézián át Ferenc Józsefig és immáron Hentzi-ig lassan mindenki "elfogadható" történelmi figurává válik, aki éppenhogy ellenünk tett...
Ettől függetlenül a magyar történelem részei, de a helyükön kell őket kezelni: pl. jórészt Szulejmánnak "köszönhető" az önálló magyar államiság megszűnése évszázadokra, a máig ható társadalmi, gazdasági lemaradásunk, az etnikai viszonyok totális felborulása a térségben, stb...
Azért vannak mindig vadhajtások is ilyen ügyekben. Ma már talán senki sem emlékszik arra, hogy a rendszerváltás kezdetén komolyan szó volt arról, hogy március 15-én az akkori Magyar Rádió ne játszon bécsi muzsikustól semmit. Ennek pont a másik oldala pedig az volt, amikor Habsburg Ottó Gyula díszpolgára lett: http://epa.oszk.hu/00800/00804/00207/35479.html.
(Adalék: az aradi vértanúk többségét Gyulán tarották fogva a hadbírósági eljárás előtt...)
Minden esztétikai polémia ellenére sem lehet pont ebben az esetben csak úgy Petőfivel "kicserélni" az említett tábornokot.
Ezek mik voltak? Gondolom már nincsenek meg. Szubjektív, hogy mi a giccs, de én bizonyos esetekben szeretem a giccset.
Nagyon sok budapesti épületre lehetne rámondani, hogy giccs, akár a Parlamentre vagy a Halászbástyára is. Vagy a lemásolt Vajdahunyadi várra. Ettől függetlenül ezek nagyon sok embernek tetszenek, beleértve a turistákat is.
Akárhogy is nézem, elég giccses egy kulipintyó. Bár egy Karl Pfeffer-Wildenbruch emléktáblát beletenni éppen jó lenne. Már csak hogy maradjunk stílusosak.
A tartalmát ki lehet cserélni, mint ahogy a Hősök terén is kicseréltek pár szoboralakot. A formája lenyűgözően szép volt, kis módosításokkal, átnevezéssel szívesen látnám újra. Szerintem nincs még egy ilyen szép emlékmű Budapesten, csúnyább viszont van több száz.
Az első gyönyörű, a másik kettő az én ízlésemnek már nagyon modern. A maiakhoz képest persze még ezek is kiemelkedőek.
Számomra az 1910-es évek volt az utolsó évtized, amikor még TÖMEGESEN születtek szép épületek. Az első világháború után megváltozott valami, habár utána is épültek szép épületek, csak egyre kevesebb.
Mellette a "székesfővárosi kislakásos bérház" (ma Dózsa György út 138-142), Rerrich Béla "mértani kertépítész" (1881-1932, a szegedi Dóm teret övező "Nemzeti Pantheon" oszlopcsarnokának tervezője). A Tüzér utcai oldal (tulajdonképpen ez a tömb frontja, a Dózsa György út felőli csak mellékbejárat!)
Aréna (Dózsa György út) 152., a "Népszálló", más néven "Lordok Háza", Schodits Lajos (1872-1941) és Eberling Béla (1881-1954) műépítészek tervei alapján (a földszinti előtérben Zsolnay-kúttal)
Talán a formája miatt nevezik így. Hihetetlen, hogy milyen modern épületek voltak már 1912-ben is. Persze nem az a hipermodern, de mégis valahogy... és ennek ellenére esztétikus.
Van Kispesten, az Ady Endre út és a Hungária út sarkán (a Wekerle-telep szélén)egy rendőrség. A kérdések erre vonatkoznak.
1. Ismerős szerint "Bagolyvár"-ként is ismert a környéken, kérdése, miért. (Szerintem: minden hasonló, "sokemeletes", tornyos épületet így neveztek, mivel olyan magas - a környezetéhez képest -, hogy ott már csak a baglyok tanyáznak...)
2. Állítólag (a helyén?) valamikor lovarda volt. Ezt még nem hallottam, de lehet, hogy a 100+ évvel ezelőtti megépítése előtt tényleg az volt ott?
1. Békásmegyer, Csobánka tér 2. "Desszertház" édességbolt.
Minden édesség amit keresel kapható - A Korfu kocka csak dobozzal (20 vagy 25 db.) - ismerem a tulajdonos hölgyet. Hívd fel és mindent - akár időpontra is rendel - megkapsz.
(hivatkozz Szerdahelyi József névre) - Telefon: +36-20-395-86-18.
2. Bécsi út-Vörösvári út sarok - GOBUDA(Eurocenter volt) - nyílt benne egy Stühmer mintabolt. Ott is van minden a hölgy szerint.
Arany desszert... Ezüst desszert... Korfu kocka...
Évekkel ezelőtt még lehetett kapni (=hozzájutottam, viszonylag kevés utánajárással - a Stühmer gyártotta utoljára), manapság nem találok sehol. Pedig nagyon szerettem, szeretem mindegyiket. Van még egyáltalán, van még valahol?
"Valamikor rendelet is volt a légoltalmi helyek kialakításáról."
Apám mesélte, hogy Albertfalván az Abádi téren ástak, részben "társadalmi munkával" egy óvóhelyet. Aztán a kisbíró rendszeresen kihirdette, hogy a szülők ne engedjék a gyerekeket az óvóhely tetején ugrálni, mert beszakadhat.
Valamikor vagy 10-15 éve olvastam egy összefoglalót a magyar honi légvédelemről. A II. világháborúban volt rá szükség, az utolsó pillantokban építették ki az ovóhelyeket, 42-43-ban nagyon szorványos orosz, angol berepülés volt. Gyakorlatila 44-március 19 után jelennek meg az amerikaik, és az angolok, némi orosz repüléssel. Valamikor 41 tájékán kezd az ország felkészülni, de szinte csak az utolsó pillanatban lesznek készek az ovóhelyek, figyelő heelyek, radar felderítő, és vezető rendszer a tüzérségnek, és a honi vadász repülő ezrednek. Pl nagyapám házát talán a 2 bombáró napon találják telibe. A család, az alkalmazottak, i vh-ra hajazó érokban, és földalatti bunkerekben vészelt át veszteség nélkül.
Ezeket a megfigyelő helyeket előre gyártották. Ki kellett szállítani, telepíteni.
"Egyszemélyes állás. Megtalálható: III. ker. volt Gázgyár területe. Jégtörő útról lekanyarodva a Duna part felé."
"Újra meg újra visszatérő téma. Ez nem állás, nem géppuskafészek. Ez egy légvédelmi figyelő-előrejelző bunker. Innen (mellőle) figyelték a Fővárost északról megközelítő bombázó kötelékeket. Ha támadták a megfigyelőt, behúzódhatott ebbe a fedezékbe. Egyébként az előrejelző rendszer olyan kitűnően működött, hogy a lelőtt és fogságba esett szövetséges hajózó személyzet el volt képedve, milyen pontosan tudták a magyarok, mikor jönnek a "kollégák"."
Rengeteg ilyen van, volt az országban. 42-44 tájban készültek. Vasút állomásokon, itt villamos végállomáson emelyek távol voltak az emberek többségétől, ahol kis létszámú dolgozó volt jelen, ott használtak ilyen kiucsit. Ebből nem kiőttek, hanem kellet a levegő a bent szorongóknak, meg világitás is ad.
Mintha más nyílás nem is volna rajta. Olyan, mint egy periszkóp, csak a tükörképek helyett fel lehetett kúszni belül a kukucskáló nyíláshoz. Talán óvóhelyhez tartozott, annak a kinövése
Valamikor rendelet is volt a légoltalmi helyek kialakításáról. A mi házunkban is van, szabályosan előtér, kötöző, és a viszonylag nagy tartózkodó, aminek egy betonlappal védett pinceablaka volt, annak is vastag vasajtaja
Sokáig azt hittem, hogy védett lőállás, aza bunker, de inkább légoltalmi menedék lehet.Kevés számú embert, kiskaliberű gépfegyver tüze, kisebb bombák találata, és nagyobb bombák repesze hatása ellen védtek szerintem.
Ilyen volt eredetileg Ősbudavára skanzencsoport a Vásosligetben. Egyre nyugatabbra az épületek. Tégla, kő, beton helyett egy fa vagy acélváz ami kívül-belül valami lemezzel, deszkával általában be van burkolva és a kettő között valmi kitöltő anyag található. Jellemzően hőszigetelés. Fajsúlyra lényegesen könnyebb, építeni szárazon lehet, nem kell víz hozzá. Kicsiben egy újságos pavilon, lakókocsi, nagyobban egy családiház, raktár, csarnok, de akár felhőkarcoló is. Ellentéte a nehéz (kőműves) szerkezet. A Kádárkockáktól kezdve a volt Domus áruházig. És lehet keverni a kettőt értelemszerűen, tehát nem könnyűre a nehezet, hanem nehézre vagy nehéz mellé a könnyűt. Mint egy svábhegyi "svájci" villa.
A kisföldalatti házikóit a húszas években bontották el. Kb. 30 év alatt elkorhadtak, ráadásul besötétítette a lépcsőket-balesetveszély, akadályozta a szellőzést, ezért szüntették meg. Dzépek voltak, de úgy 100 éve praktikus döntést hoztak.
Sajnos ha nem egy könnyűszerkezetes kulisszaépület lenne, horror összegbe kerülne. Nem véletlenül nem látjuk továbbra a vámszedő házakat sem. Közműépítés, útépítés után lehetne csak gondolkozni rajta milliárdok elköltését követően.
A régi Feszl épületek azért lettek elbontva 1936 körül, mert a villamos aluljárónak kellett a hely. Egy kép, amikor már bontják ezeket. Szóval még a vámszedő házak esélye is közel nulla.
Nagyon jellegzetes a Bakáts utcai sarokház hármas balakaival, mely ma is ugyanúgy néz ki.
Az előtérben látható csarnokok azonban már a harmincas években eltűntek és modern "bauhaus" lakónegyed lett az akkor kialakított Gálya utca. Az üres foghíj meg talán a hetvenes években épült be ezzel a ronda házzal.
Sajnos a modern jelző az egyszerű egyhangúság végletes kihajtását is tartalmazza. Pont azt, amit az életben minden területen minél jobban elkerülünk. De ez világjelenség. A régi Pest-Buda/pesten is épültek sorminták, de akkor nem akartak velük a középpontba beférkőzni. Pl. Újépület, kaszárnyák, gőzmalmok.
Igen, jobban néz ki a Bazilika a "látványkiszabadítás" után, csak a modern irodaházat nem kellett volna oda tenni. Nincs baj a külsejével, teljesen korrekt, egyszerűen csak nem illik oda. Mint ahogy a Mátyás templom melletti Hilton szállodától is frászt kapok. Szekunder szégyent érzek, ahányszor csak meglátom.
A Tabán más tészta. De itt 3 ház, a bazilika látványkiszabadítása miatt. A Halászbástya alatt 2 villa, a Fortuna ház udvari szárnya, a Rudas fürdő déli szárnyának emelete 1942-ből jut hirtelen eszembe. Továbbá 1936 körül az óbudai Királydomb házai.
Azt tapasztaltam, hogy február 20.-a után már nem nagyon szokott komolyabb hideg (-10/-20 fok) előfordulni, pláne tartósabb ideig. Úgyhogy még kb. 1 hónap van, amikor rezeg(het) a léc, de szerencsére egyelőre nem jeleznek előre nagyobb hideget. Felmelegedés van, egyre enyhébbek a telek. Fűtés szempontjából ez előnyös, kártevők szempontjából nem. Van kertem, nyáron rengeteg a poloska és egyebek. De havi egy rovarölős permetezéssel vissza lehet szorítani a kártevőket egy kicsit.
Csak az a baj, hogy az a márciusi-áprilisi pár nap, esetleg egy hét bőven elég arra, hogy minden gyümölcs elfagyjon. Főleg, hogy ezekben nyúlós-nyálkás telekben túl meleg van ahhoz, hogy a növények rendesen nyugalmi állapotba kerüljenek. Arról nem is beszélve, hogy minden sokkal előbb kezd rügyezni meg virágzani, így pont a legsérülékenyebb időszakban kapja el a fagy. Én inkább lapátolnék, meg sapkát viselnék, bár ez utóbbit ritkán szoktam
Ami márciusban jön, az már nem tart ki sokáig. Emlékszem a régi telekre, mikor 2 hónapig irtó hideg volt és a koszos hó várta, hogy elvigyék a Dunába végre.
Nekem a hideg meg a hó egy cseppet sem hiányzik. A meleg sokkal kevésbé zavar, mint a tartós hideg, csúszós utak stb.
Szintén zenész, ezért az itteni klímát jobban is bírom, mint nyáron otthon. Most pl. napsütéses -5°C van, nincs szél, de el kell takarítsam a havat a beállóról. Nem sok, lehet tán 15 cm?
Valamit számít a vastag fal de egy valós szigeteléshez képest minimális a hatása. Továbbá a falak és ablaktokok közötti hézag is erős hőhíd. Sajnos gyökeres, nagyságrendileg jobb eredményt ezeknél a régi házaknál nem lehet elérni. Ráadásul ahol több tulajdonos van, ott szinte lehetetlen egységes álláspontra jutni.
Itt egy állatorvosi ló a Wekerle telep, Határ útról. Épp pirosat kaptam. Az egyik maga fölött a tetőt újította föl a sarokrészen, a másik nem várt tovább -jogosan- a hőszigeteléssel. Még a homlokzati tagozatokat is felrakta! Nem ritka az ilyen megoldás. A helyben előállított mészhomok téglák elég rossz hőszigetelésűek.
Egy szép belvárosi házban azonban még ez is lehetetlen, nem marad más mint a költözés. Ez is egy ok, a lakossági kiüresedésre.
Azoknak a régi házaknak nagyon vastagok a külső falaik, jól szigetelnek. Nyáron viszont hűvösek, nem kell légkondi. Mindössze le kell cserélni a huzatos ablakokat, máris nem lesz horror a fűtés költsége.
Szűk. A lakásbelső lehet bármekkora. Ámbár szomszédokból a 6-12 helyett 20-40 van. Ez már a megérkezésnél látszik a viszonyokon. Még hamarabb, kocsival. Egy fszt-i garázs, előtte kifutóval összehasonlíthatatlan. Kilátás. Belső udvar, szemközti házsor helyett pl. Svábhegy, János hegy, Hárshegy panorámája. Ismét lépcsőház: kimenve onnan nagy kert az enyhén más jellegű, illatú járda helyett.
A fentiek révén amikor sokan megtehették, váltottak. Ez is a kiürülés egyik összetevője. Nem véletlenül lett annyi belvárosi polgári nagy lakásból iroda, fogászat, szálláshely.
Semmi bajom nem lenne a Hilton szállóval, ha nem a Budai várnegyedben lenne, a Mátyás templom és a Halászbástya mellett. Pár száz méterrel vagy 1-2 km-rel odébb teljesen elviselhető lenne. A turisták is a régi épületekre kíváncsiak, nem a modern förmedvényekre. Olyat otthon is látnak eleget.
Mit értesz szűk, zajos élettér alatt? A rokonomék 9. kerületi lakása pl. 120 nm-es, 350 centis belmagassággal. Nagyon szép tágas. Amikor náluk aludtam a villamos zaja idegesített, de minden nagyobb város belvárosa zajosabb, mint a külvárosi részek.
Nálam vidéken 280 centis a belmagasság és néha beleverem a fejem a csillárba.
A Hilton szálló szerintem egyáltalán nem fertelmes. Nem lehet múzeumban élni, részben romok közt, más részben meg díszletként újjáépített, nem is annyira izéléses vagy régi, épületek közt.
Ez általános. Szűk, zajos élettér. Jobban szituált polgárok komoly hányadának számára nem bír megtartó erővel. Amikor 1992-ben szüleim minőségi cserét terveztek, háromszobás, körpanorámás, nagyerkélyes, garázsos társaházi lakásukat a vevő a Kossuth Lajos utcai kétszobás, kb. akkora lakásának az eladásából fedezte. Abban az időszakban a kínálat hiánya miatt egekben volt a belvárosi ár, sokan tudtak a zöldbe költözni. Mára ezek a belvárosi bérházak társas bérházzá alakultak, többségében iroda, turista vagy ottlakó, de bérlőkkel megtöltve.
Szerintem a belsőbb városrész szinte minden házának kb 80%-a nem ottlakó. A zöldövezetben ezt 40%-ra tippelem.
A kiürülés Londonban már fél évtizedes állapot, azonban Prága és a legtöbb nagyvárosnál hasonló a helyzet. Vagy ha nem ürül ki, mint sok középkori magú német városban, ott a viszonyokat jórészt törökök tudják csak elfogadni. Nem látok esélyt ennek a tendenciának a megfordulására.
Szerintem a Budai Várban (már ha arról van szó) nem voltak és nincsenek szocreál épületek. Vegyük észre, hogy a világ minden táján általában térdig érnek az 1000-2000 éves épületek.
Nyilvánvaló. A történelmi városmag és a belső kerületek lassan kiürülnek és díszletvárossá válnak; hasonlóképp, mint maga az egész város. Nagyon szép lett/lesz, de hogy-hogynem, mintha senki nem akarna ott élni már.
Ezt a táblázatot már egyszer betettem (szűkebb formában), a jobb oldali oszlopokban az 2022-es lakosságszám a bázisévhez viszonyítva:
(az 1950 előtti adatok esetében annyi csalás van, hogy a IV. és az V. kerületek adatai összesítve az V. kerület alá kerültek.) Persze nem 100%-osan pontos ez így, de a trend jól látszik: a népességfogyás az országos adatokhoz képest többszörös.
Imádtam gyermekkoromban a Jagelló utat (majd Lékai János tér). Akkor a kettes autóbusz 15 perc alatt ért a Vörösmarty téri végállomására (a Lánchídon keresztül).
Elolvastam a fentebb linkelt cikket az emlékműről. Nem látok abban semmi kivetnivalót, ha visszaállítanák az eredeti formájában, de a kapcsolt ilyen-olyan funkciók a kilátó kivételével elég fölöslegesnek tűnnek. Nyilvánvaló, hogy ennek mostanság semmi aktualitása nincs, mert a döntő tényező a lóvé, pontosabban annak hiánya.
Minden relatív. A külföldi turisták nagy része szerint Budapest egy tiszta és biztonságos város. És ők bizony szinte kizárólag csak a központi, belvárosi részeken fordulnak meg. Hajléktalanok, drogosok és lepukkantabb részek pedig minden nagyvárosban vannak Párizstól New Yorkig.
A mai napig lesír a peremvidékekről, hogy azok nem voltak Budapest részei, csak 1950-ben csatolták adminisztratíve a fővároshoz. Azóta is elenyésző az ottani beruházások száma, ami pl. közlekedésileg fölemelné az eredeti Budapesthez. Pl. a legtöbb sugárút lekeskenyedik. Még a metró is inkább visszakanyarodik az eredeti városba, minthogy kibújjon onnan. Csak egy helyen meri, Újpest városközpontban :-)
Szóval nem sikerült a hozzácsatolt peremtelepüléseknek belesimulni Budapestbe 70 év elmúltával sem.
Nem lehet általánosítani. Én például kifejezetten a város belvárosi részén érzem jól magam. Sajnos Budán landoltam, bár a belső részen, de nekem ez már nagyon kihalt. Szerintem a régi Budapest bármely részén vannak jobb és rosszabb részek. Nyilván nem azoknak való, aki a falusi csöndre vágynak.
Ja, csak ez a nem a szó szerinti Budapest, "csak" a Budapesthez közel lévő hegyvidéki vagy külvárosi családi házas környék. Persze papíron Bp.
Én az igazi Budapestet szeretem, szívem szerint közigazgatásilag is elkülöníteném a fővárosi/nagyvárosi funkcióval rendelkező területeket és az alvóváros-részeket.
(Persze az alvóvárosok is rendelkeznek saját alközpontokkal.)
Ez így ebben a formában nem igaz! Budapest nagy város és nemcsak a Belvárosból áll. Vannak lepukkant, sőt esténként veszélyes részek is. Több olyan környék is van viszont, ahol kellemes élni, például a budai hegyvidéken vagy a külvárosok családi házas területein.
A megértéshez érdemes elolvasni, hogy mire születetett válaszként ez a hozzászólás.
Többszázéves rom pl. a zsámbéki romtemplom, amit valóban nem szabadna újjáépíteni. A helyőrségi templom egy töbszázéves templom nyolcvanéves romja, ami csak azt jelzi, hogy még bőven nem fejeződött be a háború utáni újjáépítés.
Az ideiglenesen hazánkban állomásozó trollok minden lehetséges budapesti fejlesztésnek alátesznek, hogy a jelenlegi városvezetés impotenciáját igazolni lássák és láttassák.
Leszámítva azokat a fejlesztéseket, amiből közvetlen kormánypropagandát tudnak csiholni, amit "drága kormányunk" a "gonosz városvezetéssel" szemben tesz drága Budapetünk érdekében, úgy is mint a várbéli replikák építése. Esetleg Városliget.
Én speciel szívesen látnám a Mária Magdolna templom újjáépítését, de még szívesebben látnék több hidat, villamost, metrót, bicikliutat, szakrendelőt, szőkőkutas közparkot stb. Budapesten.
Sosem hallottam még erről az emlékműről, utátanéztem. Hát, nem nyűgözött le. A korra jellemző, kissé ízléstelen és elnagyolt. A két alak viszont elég szépen kidolgozott.
Tulajdonképpen nem olyan rossz, megvan a maga esetlen bája. Este kivilágítva mutatós lehetett.
A vasbeton használatával én sem értek egyet, az újjáépítéseket hagyományos anyagokból (tégla stb.) kellene megoldani, még ha úgy lassabb és költségesebb is. Másrészről viszont a vasbetont bevakolják/beburkolják és kívülről ugyanúgy fog kinézni, mint az eredeti. Mind a hazaiak, mind a turisták jobban járnak így, mintha ronda szocreál épületeket nézegetnének a várban vagy foghíjas telkeken térdig/derékig érő falmaradványok közt bukdácsolnának.
Szóval nem vagyok mindennel elégedett, nagyon sok mindent tudnék kritizálni, de összességében számomra a mérleg nyelve egyértelműen a pozitív irányba billen.
"Ha jól tudom, akkor a budapesti újjáépítéseknél alapvető szempont, hogy a legutolsó ép állapotába, azaz a város természetes fejlődése során kialakult állapotába állítsák vissza. Ez Budapest esetén a II. Vh-t megelőző időszak, még a bombázások és harcok előttről, ami történetesen a Horthy korszakkal esik egybe."
Ehhez kapcsolódva csak pusztán kíváncsiságból kérdezném a véleményeteket: ezt a "legutolsó ép állapotot" figyelembe lehetne-e venni például a Haditengerészeti Emlékmű (Petőfi-híd budai hídfő) újrafelépítésekor is? Van/volt erre terv az utóbbi években?
A Mária Magdolna templom esetében a jelenleg látható falmaradványok 1986-ban épültek és valóban nem egyeznek sem az eredeti gótikus változattal, sem a barokk bővítéses változattal, aminek még a nyomait is eltüntették. Tragikomikus, ami ezzel a templommal történt 1944 óta.
"Az 1944-es ostrom során több bombatalálat érte az épületet: a tornyon repedések keletkeztek, a 3-4. emelet északnyugati sarka leomlott; hosszházának tetőzete, a szentély és a kápolnák fala szinte teljesen beomlott. Az igazi pusztítást azonban a Mária Magdolna templom esetében sem a háború, hanem az 1950-es évek helyreállítása végezte: hiába készítette el 1946-ban Lux Kálmán a templom felújítási tervét, hiába kezdődött meg a tetőzet és a szentélyfal visszaépítése, 1950-ben állítólag Rákosi személyes utasítására az épületet mégis lebontották. Csak tornya menekült meg, néhány forrás szerint Csemegi József egy Rákosi-pantheon kialakításáról szóló mentőötletének köszönhetően.
A gótikus tornyot Csemegi József tervei szerint 195052 között állították helyre, a legszembetűnőbb különbség a háború előtti barokk állapothoz képest a csúcsíves ablakokban látható. A toronybelső, az oldalkápolnák és a copf előcsarnok restaurálására 196163 között került sor. Húsz évvel később, 1986-ban alakították ki a torony előtt a romkertet: a gótikus falakat egy méterrel a járószint fölé emelték, így a barokk maradványok eltemetésével csak a gótikus templom körvonalát, valamint a burkolat mintájában az első, egyhajós templom alaprajzát mutatva be mint később kiderült, a gótikus templom esetében néhol méteres eltéréssel. Az egykori templom méretét érzékelteti a toronnyal átellenben felállított gótikus szentélyablak (amely valószínűleg sokkal magasabban lehetett az eredeti középkori templomon)."
Lepattantabb, koszosabb, valahogy elhanyagoltabb, nagyságrendileg több a csöves, stb. Nehéz konkrétan rámutatni egyes szempontokra, de jól érezhetően olyan csúszik lefele az egész hangulata van. A méhlegelőkbe torkolló bicikliutakról nem beszélek, mert nem érintenek, mivel tömegközlekedni szoktam.
Mondom ezt úgy, hogy Pesten születtem, de egy kisvárosban nőttem fel, majd 18 éves koromtól gyakorlatilag az egész felnőtt életemet (már idáig) Bp-n éltem le. Aztán egy-két éve megpattantam, és örömmel visszaköltöztem. Így aztán volt szerencsém látni és megélni a város különböző korszakait a megvalósult szocializmustól napjainkig. Mivel elég jól ismerem a várost, meg kötődöm is hozzá, észreveszem vagy inkább megérzem a változásait, amikor felmegyek. Nyilván annak, aki folyamatosan ott él, annak ez nem annyira szembetűnő, mint váltogatva egy teljesen másik élettérrel.
Kizárólag a jelenlegi kormány (és annak is a feje) dönti el, hogy mit építenek újjá. Nekünk ebbe nincs semmi beleszólásunk, max. a véleményünket írhatjuk le.
Rengeteg templom van Budapesten, az igaz, de 600-800 éves az nem nagyon akad, vagy csak nagyon kevés. Rendszeresen nézem a youtube-on a külföldi turisták által Budapestről készített videókat és sokszor meglepődnek, hogy a régi épületek "csak" 100-150 évesek. Szent István Bazilika, Országház, Várkert Bazár, Halászbástya, Dohány utcai zsinagóga, Vajdahunyad vára, stb. stb. stb. mind sokkal régebbinek néz ki a tényleges koránál.
Ez különösen a francia, brit stb. turistákra jellemző, akiknél sok középkori épület maradt meg. Egyszer összebarátkoztam egy (francia anyanyelvű) belga egyetemistával és mondta, hogy Szeged gyönyörű város, imádja, de hol vannak a középkori épületek? Csak hebegtem-habogtam árvizekről és II. világháborús bombázásról, mert szégyelltem, hogy az 1261-1280 közt épült szegedi várat 1881-ben lebontották "csak úgy", ezzel ünnepelve a vár 600 éves létezését.
Ha jól tudom, akkor a budapesti újjáépítéseknél alapvető szempont, hogy a legutolsó ép állapotába, azaz a város természetes fejlődése során kialakult állapotába állítsák vissza. Ez Budapest esetén a II. Vh-t megelőző időszak, még a bombázások és harcok előttről, ami történetesen a Horthy korszakkal esik egybe. Ezért aztán pártállástól függően sokan kötelességüknek érzik, hogy minden leszóljanak, aminek most nekiláttak megcsinálni.
Való igaz, hogy történelmi értéke van egy több száz éves, vagy ezer évnél régebbi templomromnak. Csak azt is végig kell gondolni, hogy miként teljesebb a Vár, egy térdig érő falmaradványokat tartalmazó foghíjtelekkel, vagy a pusztulása előtti épülettel, ami végül is a Vár folyamatos fejlődése, alakulása során épült oda, és funkciója is volt. Emellett a talajban lévő templommaradványok is folyamatosan bolygatva, építve voltak, gyanítom, hogy az eredeti változatra nem sokban hajaznak már. Amúgy is el lehetne azon vitatkozni napestig, hogy éppen melyik korszakát tekintjük a visszaállítandónak, mert (ebben a hirtelenzöld világban) mondhatjuk azt is, hogy még az első kapavágás előtti hegyoldal az igazán autentikus. :-)
Azt, hogy mit újítanak fel-építenek újjá, az is befolyásolja, hogy mekkora az idegenforgalmi értéke.
A Várban templom van már, de Lovarda ez az első, emellett a nép szeret elmerengeni azon, hogy milyen volt egy lovarda élete, meg az élet a Várban a két VH között.
"Csakhogy ez nem ezer-, vagy százéves rom, hanem egy II. világháborús."
Ezt nem egészen értem. A templom az 1200-as években épült, 1400 körül bővítették ki. Tehát magyarországi (de még európai) viszonylatban is egy kifejezetten régi templomról beszélünk! A templom korát az építés idejétől számoljuk, nem a sérülés/pusztulás idejétől.
Ha a 120 éve épült lovardát újjáépítették, ami bár egy nagyon szép épület, de történelmi jelentősége nincs és mindössze 40 évig volt használatban, akkor egy 800 éves templomot, aminek komoly történelmi jelentősége is van, miért ne építhetnének újjá? Mondom ezt úgy, hogy nem vagyok vallásos, a templomok csak építészeti/történelmi szempontból érdekelnek.
Nekem mindegy, akár kettő templomot is építhetnek oda, csupán leírtam, hogy milyen szempontok merülhetnek fel egy rom esetében, akár régi, akár új romról van szó.
Köszönöm szépen! Akkor nagyjából jó volt a dátum, valszeg 1913-ban kezdték el építeni és 1914-ben fejezték be. Még épp elkészült az I. Világháború kitörése előtt. Ugyanez a ház 1-2 évvel később már valszeg csak sokkal egyszerűbb, dísztelenebb formában készült volna el anyagi és modernista okok miatt.
"A mai Tinódi utca Mester utca Vaskapu utca Liliom utca által határolt telken az 1900-as évek elejéig Rosmayer Ferenc fakereskedő fűrésztelepe működött. 1909-ben Modl Lajos építészt, a kisújszállási városháza tervezőjét megbízta egy kétemeletes lakóház megtervezésével. A terv többszöri módosulása után végül a ház 1914-ben készült el mai formájában. Az épület szemet gyönyörködtető elemei a gondosan megmunkált homlokzati díszek, különösen a felsőbb szinteken látható emberalakok."
Anno nem építették fel ilyen-olyan okokból, azóta meg eltelt majdnem 80 év, lehet, hogy pont ez az időtartam, amikor elkezdenek azon agyalni, amit írtam. És közben eszembe jutott még az korábbi két szemponton kívül, hogy az is kérdés lehet, hogy kell-e oda épület, nem jobb-e az, hogy kialakult ott egy tér, de ha kell oda valami, lehet, hogy valami egészen más, nem az, ami korábban volt.
Most is tele a város olyan épületekkel, amelyeket senki nem akarna lebontani, de ha valami miatt eltűnnének, senki nem küzdene azért, hogy ugyanaz kerüljön vissza oda.
Egyik rokonom a 9. kerületben lakik a Mester u. 13.-ban. Szeretem azt a házat, de semmit sem tudok róla. Rokonom szerint állítólag 1913-ban épült. Amennyire értek az épületekhez, ez nagyjából korrekt lehet, a stílusát eklektikusnak gondolom. A szecesszió ekkoriban már kezdett kimenni a divatból.
Tud valaki bármilyen infót a házról, esetleg vannak róla régi képei? Főleg háború előttiek. A háborúban megsérült?
A felvetel 1946 december 16. an keszult. Messze meg a munka vege mert latszik hogy az Attila ut kozel van a lejto szelehez. Tudja valaki hogy mi volt a finkcioja annak az epuletnek a VErmezon ami a kephattereben lathato?
Ilyen csillekkel kisvasuton hoztak le az egesz var teruleterol a romokat. Ugnevezett repulovaganyok voltak ami azt jelentette hogy ha megtelt alatta a terulet akkor odebb lehetett rakni pikk pakk.
Koszonom a linket. Az oldalt ismerem es mar tobbszor keresztul turtam magam rajta. Sajnos a romfeltotos idoszakbol nincs foto rajta. Elotte utanna igen de magarol a munkarol nincs rajta foto.
Az MTI foton talaltam egy gyongyszemet. Ni ilyesmikre vadaszom.
Csakhogy ez nem ezer-, vagy százéves rom, hanem egy II. világháborús. Nagyon sok várost újjáépítettek eredeti formájában (Varsó, Nürnberg), vélem a városlakók nem autentikus romhalmazt akartak látni a város helyén, hanem az elpusztított régi városukat, újjáépítve.
Én pedig az 1949/50-ben tervezett (ma) Stadionok metró megállóhely kétkupolás állomásépületét építeném vissza a mai "modern" irodaépület helyett. Annak már úgysincs semmi funkciója, viszont az "eredeti" legalább szép volt/lett volna - a maga nemében...
Tisztelettel kernem a tagsagot hogy ha van modja raakor segitsen. Egy kutatashoz keresek a VErmezorol keszult fotkat illetve filmfelvetelt ami az 1945 -48 as allapotokat mutatja a parkositassal bezarolag de foleg elotte. Annak a dokumentalasahoz keresem hogy mikent lett a VErmezo feltoltve a haborus romokkal . A jelenleg elerheto fotok nagyreszt megvannak sot korabeli hiradok is de igazabol nem sok latszik rajtuk vagy kesobb keszultek.
Szerintem nincs egységes álláspont abban, hogy mit kell kezdeni több száz vagy ezer éves romokkal: hagyni őket romként, de akkor elmondható, hogy ami van, az eredeti, vagy újra felépíteni, ami után látható és használható lesz újra az épület, de lehet, hogy az eredeti részekből semmi sem lesz látható, sőt, lehet, hogy az építés során még meg is semmisülnek az eredeti darabok.
De ez persze nem lenne kérdés, ha megalakulna a MR MGDLN TMPLM Zrt. :-)
Köszi! Ha már annyi mindent újjáépítenek a várban (amivel nekem személy szerint semmi bajom, max. a kivitelezéssel - vasbeton, irodabelső stb.) akkor ezt miért nem építik újjá? Történelmileg sokkal fontosabb és sokkal régebbi épület, mint mondjuk a lovarda. Jó minőségű fotók is vannak róla a háború előttről, tehát nem lenne egy nagy kunszt.
Természetesen a háztulajdonos fizette. Tényleg elég sok van a városban, nekem is mindig feltűnik. Te nyilván szakmádnál fogva ismered én meg a koromnál fogva.:-)
Áprilisban a Budapest100 keretében egy vári házban tartott ismertetésen rákérdeztem az udvarra nyíló öntött vas pinceablakra, hogy az vajon micsoda?
A többször 20-25, kizárólag magyar és eltérő korú érdeklődő közül senki sem tudta, hogy az egy légópince ablaka.
Ezen nagyon elcsodálkoztam, mert a mai napig a városban sok helyen látni ilyen pinceablakot és -ajtót, nemcsak udvarokban, hanem utcán is.
Össze kellene gyüjteni ezeket, mert majd el fognak tünni és igencsak részei a Bidapest annónak.
Az is érdekes lehet, hogy bizonyára a második világháború előtt mennyi idő alatt születhettek ezek a valószínűleg ezrével készült, egyedi méretű és nehéz szerkezetek. Ezek az épületek akkoriban magántulajdonban voltak, vajon a tulajoknak kellett ezeket fizetniük és beépíteniük?
Szerintem is 1967-es. Már nincs a Nemzeti színház, de még nem kezdték el a Duna Intercontitentált. Persze lehet, hogy a képrészletek nagyobb időegységből származnak.
Az M7-es fele Székesfehérvárig tart, amit 1966-ra adtak át. valószínűleg inkább épülhetett Martonvásártól.
Történt egyszer, még 1965-ben, hogy a MÁV olyan ötletet vett a fejébe, hogy iparvágány helyett jobb lesz a trailer, azzal szállítanak Kőbánya-Hizlalóról a gyárakba, mint például a Konzervgyárba. Ma már tudjuk, hogy sok nem lett belőle, maga az állomás is épphogy csak megvan, de egy ismerősöm kutatja a próba vagy próbák képeit.
Hány éves (évesnél öregebb) képek kerülhetnek ebbe a topikba, melyek számítanak anno-nak? Nem találtam a topik leírásban.
(A negatívjaim nézegetve előkerült egy képem az Üllői úti erkélyemről Helmut Schmitt 1979-es budapesti látogatásáról, melyet az út másik oldalán álló rendőr élénk érdeklődése közepette készítettem.)
'89-es képeim (linkje) jöhet? Ha nem, húzok a Kávézónába.
Egészen kiskoromban apám gyakran emlegetett egy "Vlagyimir" nevű festőt a házban. Talán az első vagy a második emeleten lakott. Magára az emberre nem emlékszem, az öregem szerint "érdekes" képeket festett, rajzolt. Lehet, hogy megegyezett ezzel a festővel?
Lehet, hogy ez a híd előtt nézett ki úgy, mint a keresett képen látható.
Ha itt, az Ördögárok hídnál a Széphalom utcában visszafelé feltekintünk, akkor a Nagyhíd villamosmegállónak nagyon ehhez a keresett hídéhoz hasonló a korlátja ma is.
No, megint elakadtam, ha valaki tud, kérem, segítsen! :-)
Tárgy: Angyalföld, Lehel utcai villamos
Kora gyerekkori emlékeimtől él bennem az utca közepén közlekedő villamos látványa, éppen ezért lepett meg egy 1960-as dátumozású Fortepan-kép, ahol a Dózsa György út kereszteződésében a sínek az út szélén mennek. Mivel "eszmélésemet" úgy 1965 körülre teszem (ekkortól jártam óvodába innen, a D.Gy. út 140-ből a Vörösmarty térre, trolival, milfav-val; na persze nem egyedül még) és határozottan emlékszem, hogy akkor már középen voltak a vágányok, keresésbe kezdtem. Összesen egy 1963 májusi Esti Hírlap újságcikket találtam a témában, amely szerint "az év folyamán felújítják az angyalföldi Lehel utcát az Élmunkás tér és a Róbert Károly körút között, és a villamossíneket is az út közepére helyezik."
Egy 1963 októberi fentrol.hu képen pedig már jól kivehetően az út közepén mennek a sínek, ugyanebben a kereszteződésben látszanak a megállók járdaszigetei is. (Egy pótkocsis troli is "befigyel" a kereszteződést éppen elhagyva a Szabolcs utca irányába, ami azért lényeges számomra, mert mindig a pótkocsi "jobb-egyben" utaztunk a Hősök teréig...)
A kérdésem tehát: ténylegesen mikor lett kész a középre helyezés ezen a szakaszon - az már emlékem, hogy a Róbert Károly körút előtt közvetlenül kanyarodik vissza a sín az út szélére. (Lehetőleg hónapra pontos dátum kellene legalább...)
talán azzal a pontosítással, hogy a patak vonala úgy tűnik a későbbi tornateremtől délre ment és ott fordult, ahogy a képen is, azaz ez a korlát a zöld korlátig egy híd maradványa. S akkor a képen a Máriaremetei út 73 telek sarkát látjuk.
Kb. itt lehetett a még nyitott árok, az iskola tornaterme a patak elvezetése után épült. Mi a Zsíroshegyi út 16- ban laktunk, nálunk már föld alatt volt a patak vagy20-25 éve.
Szerintem lehetett a híd Pesthidegkúton, a Nagyrét utcában, az Ördögárok utca és a Remetekertvárosi iskola között, háttérben a Torda utcai kőfejtővel (tetején a Bátori László utca) A patakot a nyolcvanas években Nagyrét utcánál kivezették a magántelkekről és járható méretű csatornába rejtették az Ördögárok utca burkolata alá, átvezetve a Hidegkúti út alatt és a Rezeda utca vége közelében újra nyitott árokban folyik az "Akadémia" PR parkoló nyugati széléig.
Azért sem lehet, mert az Ördög-ároknak ott pár évvel ezelőttig megvolt a régi hídja, és az egy közönséges acél gerendahíd volt. Olyan, mint amilyen a Pénzügyőr pályánál még mindig megvan. De a Google StreetView még őrzi az eredeti képét is.
Egy fortepan kép kifogott rajtam, olyan Körönd vagy Liszt Ferenc tér szerű, egy tér vagy széles út mellett valamilyen terasz (?), egyformára nyírt díszfákkal...
A szerzőből következően szinte biztosan Budapest és nagy valószínűséggel az I. vh. idején.
Itt sokan ismerik a régi Budapestet nagyon jól; reménykedem, hogy lenne ötletetek a helyszínre.
Ez de jó, bennem is felmerült, hogy a plakátokon levő filmek alapján a legcélszerűbb beazonosítani az időpontot, de aztán valahogy eltekintettem a keresgéléstől...
Mondjuk abból a szempontból érdekes a dolog, hogy a lent említett végállomás átépítése miatt nem feltétlenül kellett volna egy egész megállót visszavágni, hogy a semmiben végződjön a vonal, hiszen a Czabán Samu téren lett volna elég hely egy végállomásnak, és az átszállás is könnyebb lett volna a többi vonalra.
Csak tipp: amikor az Árpád úti felüljáró épült, (emlékeim szerint) mintha lerövidítették volna a vonalat egy megállónyival pár hétre/hónapra. Addig ugyebár az 55-ös villamos a régi híd felől a (mostani) Fő úton át közlekedett, míg a 65-ös végállomása a templomot megkerülve a Bácska utcában, a (mostani) Öregfalusi utca vonalában volt. Az új elrendezéssel az 55-ös villamos a Bácska utcából jött tovább egyenesen Rp. Kossuth utca felé, a 65-ös végállomása pedig - új vágánykapcsolattal - átkerült a (mostani) Epres sor elejére, a templom mellé, a Széchenyi, akkori Czabán Samu téren.
Kedves Topiktársak, keresek egy régi fényképet. A villamosos csoportba töltötték fel még a hőskorban, a 65-ös villamos vonalán készült a Beller Imre utcában. Az egyik keresztező utcánál járunk és a jobb oldali kerítésen egy film vagy cirkusz plakátja látható, illetve a 65-ös épp távolodik tőlünk. A csoportban már nem találom (hiszen akkoriban még nem volt feltöltés, csak linkelni lehetett a képeket) a villamosok.hu-n és Hamsternél is néztem, ott sincs. Bennetek bízom. :-)
Tudomásom szerint ennek a víztorony háznak a tetején két műteremlakás van. Az egyikben egy távoli rokonom lakik és alkot, mindenféle projekteket is készít. Szerintem simán meggyőzhető egy ilyen óra-mű fontosságáról...
Egy akkora óra, hogy azt te a másik kerületből is lásd, több tízmillióba kerülne. És a toronyórákat mindig lehetett belülről javítani, de itt a betonfal mögött víztartály van (legalábbis az volt, amikor építették), tehát minden javítás, tisztítás komoly alpintechnikát igényelne.
Zuglói vagyok sok évtizede*, Angyalföldön töltöttem életem első részét. De legyen, elfogadom a lokálpatriotizmust, azzal, hogy budapesti vagyok! ;-)
Órára gondoltam, nem digitális-ledes-lézeres micsodára. Óra, vonalakkal körben harminc fokonként, két mutatóval. Mondjuk, mint a Bosnyák téri templomon, csak még nagyobb.
Nincs semmilyen kapcsolatom a kerületi önkormányzathoz. Talán ha Palotabarát (alias November) tt. erre jár, tudna valamit intézni? ;-)
* Most kinéztem az ablakon, pont ezt a homlokzatát látom a szobámból. A Füredi úti lakótelep nagy részéről is látható lenne, például...
Az a működés azért az még mindig necces. Vagy csak én emlékszem rosszul, hogy a földön levő LED csíkok eredetileg a másodperceket mutatták? Kb. egy hétig?
Újpalota egy egész városnyi lakótelep. Olyan, amilyen, de így szeretjük. Újpalotának van egy főtere. Neve - nem túl fantáziadúsan - Fő tér. Namost, egy valamirevaló város(ka) főterén több, elmaradhatatlan "műintézmény" található, történelmileg. Többek között kocsma, és templomtorony, toronyórával. Előbbi (biztosan) van itt is, templom nincs. Van viszont egy szép(?), magas toronyépület. A fő homlokzata jellegzetes, de csupasz. Éppen "kiált" egy óra után. Ráadásul messziről is jól látszik. Köztéri óra van ugyan, de eléggé méltatlan a helyhez: egy alacsony pavilon tetején "díszeleg", talán pékség, vagy lottózó. Nem látszik, csak egészen közelről. A "víztorony-ház" teteje viszont már ideérkezőben, a Zuglóból átvezető felüljáróról is jól látszik. Szerintem "adja magát" itt egy nagy óra. Hely van rá, akarat kellene. Vagy csak az ötlet is elég? ;-)
(Még egyszer bocsi a kép minőségéért, a megállóban álló buszból fotóztam - több napja itt vezetek, és erős hiányérzetem mára megfogalmazódott...)
aranyos vagy <3 de ez nem az lesz sajnos. a bal oldalon kellene lennie a főbejáratnak a Bajza felől. meg a lábazat sem ér ilyen magasra, de millió ilyen ház van. egyedül az az ajtó ami egyedivé teszi számomra..
A kőborításról és a szecessziós díszekről azonnal az Andrássy út / Bajza utca sarkán álló volt MÚOSZ, most MMA székház ugrott be. Sajnos nem tudom bizonyítani, nagyon megváltozott az egész az új üveg összekötő taggal, de talán megér egy megfontolást. Ami ellene szól, hogy nem emlékszem liftre. (Vagy csak túl fiatal voltam, hogy várjak rá? :-) )
Azta, most látom a "gépen", hogy hanyatt esett a kép. Tegnap telefonnal fotóztam, telefonnal szerkesztettem kisebbre (hogy beférjen a 250 kB-ba), telefonon írtam a hozzászólást és csatoltam a képet. Telefonon áll. Laptopon fekszik. Na, ezt ki érti?
Miket talál az ember oktatás közben: ez a "mini" asztal a Népfürdő utcában van, a Viza utca megálló végében. Azért ilyen kicsi, mert feltöltötték a talajszintet, de vigyáztak rá, hogy megmaradjon. Érdekes lelet...
Azért furcsállom, mert a 18 km2-nyi kerületben (ha az átlagértéket nézzük) négy pontnak kellene lennie. De hogy egy sincs, az furcsa. A kerítés sarkánál lévő pontot meg már többször láttam használni.
Az 1888-1913 között a Monarchiában felállított 7 főalappontból - Maria Rast (Dráva völgy), Franzenfeste (Tirol), Lisov (Csehország), Vöröstornyi szoros (Erdély), Terebes (Felső Tisza), Ruttka (Vág völgy) és Nadap (Velencei hegység) - kettő még biztosan áll. A terebesi egyúttal Európa középpontja is (egyfajta számítás szerint). Ahogy tudom, a nadapit állandó felületnek tekintik és használják mind a mai napig, és az új vonatkozási rendszereket is ehhez a szinthez viszonyítják.
Emlékem, mert az ott készített fényképeket nem találom: néhány város távolsága és tengerszint feletti magassága is szerepel az Ördögoromnál lévő alapponton.
Van egy a Svábhegyen is, valahol a Szépkilátás utca környékén. Nem emlékszem a pontos helyére, megkérdeztem a Sétaműhelytől, mivel az ő sétájukon voltam. Ha kapok választ, megírom.
Persze, de elsősorban olyanokat keresek, amik még az eredeti helyükön vannak. Ez a Bosnyák téri amolyan múzeum, több különböző helyről gyűjtötték ide ezeket.
Angyalföldön van még egy harmadik a Csángó utca 19. szám előtt.
Régebben volt egy kis gyűjtemény ilyesmikből a Bosnyák térnél a volt FÖMI és a templom közötti parkban. De azt azóta a park megújításakor lehet, hogy megszüntették. Majd megkérdezem az ottani kollégákat mi történt, meg rá is nézek, 8-án amúgy is megyek hozzájuk.
Meg tudnátok mondani, hogy hány geodéziai alappont (háromszögelési alappont) maradt meg Budapesten a mai napig? A régiek, a kábé méter magas öntöttvas asztalok. Jómagam most összesen kettőt tudok felidézni, az egyik Angyalföldön, a Dózsa György út és Lehel utca sarkánál, a másik Zuglóban, a Vezér és Komócsy utca sarkán. Mindkettő kerek asztalos, tehát a legrégebbiek közé tartozó. A valamivel újabbak nyolcszögletesek...
ami még segíthet, hogy szerintem az utca egyirányú (legalábbis a pár autó egy irányban megy) vagy csak keskeny és nem kizárt hogy a háttérben egy pirosas épület látszik közel, talán egy V alakú utcasarok lehet. A sarkot abból gondolom hogy mintha ablakok lennének de nem párhuzamosak az utcával.
Megnéztem, ez tényleg nem sokat segít. :-) Egy biztos: lépcsőkön kell felmenni a kertbe, ezért inkább Budát tippelném. Zuglóban inkább olyan házakat tudok, aminek a környékét az utcával együtt feltöltötték, ezért az eredeti ház kertjébe le kell menni.
Alármiből is alakult ki, az átalakulhatott s lett belőle szokás. A hagyományban épp az a jó, hogy egy kicsit logikátlan, ettől egyedi és áll közel a szívünkhöz. Minek ez abajgatni?
Régiposta és Nagyfuvaros. Vissza kell menni az időben és megnézni miből alakultak ki ezek a nevek. A Nagyfuvaros utcánál a különírt név jó, mert a Grosse Fuhrmannsgasse névből jön, tehát az utca volt nagy, nem pedig a fuvaros. A régi posta esetében nehezebb a dolog. Ha az utcát a régi postáról nevezték el, akkor a Régiposta utca alak a jó, ha a Posta utcák közül a régebbit jelölik így, akkor különírva Régi Posta utca. (Amúgy alaposan kibabrált az Akadémia az utcanevek egyértelmű helyesírásával 1950-ben, amikor a kötőjeles írásmódot megszüntette.)
(Amúgy vesszőparipám, hogy a birtokos szerkezetű utcaneveket, épp az egyértelműség végett, bátrabban lehetne használni, de a trend ennek ellene mutat. Régi kedvenceim: a Mindszenty bíboros tér, így leírva egy Mindszentyről elnevezett halvány-lilásrózsaszín teret jelent. Mindszenty bíboros tereként egyértelmű lenne. A II. János Pál pápa tér neve nekem az jelenti, hogy a János Pál pápa terek közül ez a második, a "II. János Pál pápa tere" név ezt a félreértést eloszlathatná.)
Esetleg adjunk tippeket annak, aki suba alatt (vagy volt közgyűlési határozat, közlönyben megjelentetés?) kicseréli a történelmi utcanév táblákat, s legyen ez is Pap nevelde utca, meg legyen Sör ház, Ország ház, Új világ, Zicsi, Dezsőfi, Kis faludi, vagy Kis Faludi?, utca, meg Kis Fuvaros, Nagy Fuvaros (ja, nem, az már van...)
És egyébként ha már gányolnak, miért Régi posta és miért Nagy Fuvaros?
No kedvesek, egy igen nehéz feladványt hoztam. Adott egy emeletes ház-villa szerű , talán klasszicista. Éppúgy lehet Budán (mint a Nyúl utca pl) mint Pesten (Ilka u pl.) . Ezt csak az fogja szerintem tudni aki már járt itt. A mapsról nem látszik a bejárat, mert hátul van. Viszont a kapu elég egyedi. Lift van a házban. Felteszem a fotókat, és most nem annyira ötletet várok (már rengeteget ötleteltem rajta) mint inkább konkrét megoldást. Előre is hálás köszönet.
Pesterzsébetről: 1870-ben lett önálló (Soroksártól) Erzsébetfalva néven, Erzsébet királynéról elnevezve. 1924-ben rt. város Pesterzsébet néven, majd 1932-től (Árpádházi Szent Erzsébet halála 700. évfordulója emlékére) Pestszenterzsébet 1950-ig.
A Fiumei és az Orczy út szerintem pünkt ugyanakkor kapta vissza a régi nevét '90-ben (talán január 30?).
A balesetben érintett 1342-es pályaszámú csuklós villamos ugyanitt, ugyanebben a kanyarban 1987. január 21-én, szintén hibás váltóállítás miatt (akkor is 24-es volt, és a 23-as kanyarodott be a Vajda Péter utcába) összeütközött egy IFA teherautóval, és kisiklott.
Alig négy évre rá jött ez a felborulásos balesete. Újraépítették, 1993 májusában állt újra forgalomba.
Később, 2003-ban általános felújítást kapott (sok másik társával együtt), és a Combino villamosok érkezéséig (általában a 1357-tel csatolva) a Nagykörúton közlekedett hol 4-es, hol 6-os villamosként. Ezután a Hungária kocsiszínből Kelenföld kocsiszínbe került.
2014. december 20-a körül villám csapott bele, üzemképtelen lett átmenetileg (pontosítani tudna valaki időt és helyet?).
Alig egy hét múlva, december 27-én a Móricz Zsigmond körtéren kisiklott, szerencsére nem rongálódott meg.
...és azóta is vígan forgalomban van, közlekedik, szoktam látni a 47-es vagy 49-es vonalon. Utoljára tegnapelőtt, csütörtökön...
A téma az 1990 körüli utcanév átnevezések itt is. Jelesül most a régi Mező Imre út át/visszanevezése. Ismert, hogy 1990 előtt egészen a Baross tértől a Nagyvárad térig ez volt a neve, majd 1990 után (a pontos dátum egyelőre előttem ismeretlen) a Baross tér és az Orczy tér között Fiumei út, az Orczy tér és a Nagyvárad tér között Orczy út lett (újra).
Forráskutatás közben akadtam (konkrétan rákerestem) egy 1991. január 8-án történt villamosbalesetre, ami a (mai) Orczy út és Vajda Péter utca sarkán történt. Közfeltűnést keltő baleset volt, ahogy akkor mondták. De az akkori újságok nem igazán találták el a pontos helyszínt, illetve a megnevezéseket.
A Népszabadság határozottan "Fiumei (Mező Imre) út"-nak írja a cikk ábramellékletének magyarázatában:
Az Autó-Motor - amely csak egy kicsit később számol be az esetről - szintén így tálalja: "Az utóbbi évtizedek legsúlyosabb közlekedési tragédiája történt azon a januári délutánon, amikor Budapesten egy 24-es villamosa Fiumei út (Mező Imre út) és a Vajda Péter utcakereszteződésében felborult."
A többi újság általában csak a Vajda Péter utcát említi meg, és "bölcsen" hallgat a Mező Imre út új nevéről. Ami - elvileg - akkor már Orczy út volt.
És ekkor belémhasított egy halovány gondolat: lehetséges, hogy nem is egyszerre történt a "kettéosztásos" átnevezés? Elképzelhető, hogy rövid ideig az egész Fiumei út volt, és az Orczy út elnevezés csak később lett? Lehet, hogy valami hasonló volt, mint szintén akkoriban a XX. kerület elnevezése Pestszenterzsébetre, majd miután "rájöttek", hogy nem az Árpád-házi Erzsébetről kapta a nevét, hanem Sisi királynéról (ez igaz egyáltalán?), szinte néhány hónap múlva visszakeresztelték Pesterzsébetre...
Az épületet, az Ön által udvariasan említett rondasága miatt, sohasem néztem meg alaposabban. Pontosabban igyekszem nem meglátni. Így az sem tűnt fel, hogy a terasz a trolivezetéknél alacsonyabban van. A földszinten levő élelmiszerboltban egyszer jártam, amikor még ABC volt, de akkor sem találtam meg benne a kerestt árut. Ha legközelebb arra megyek, feltétlenül megnézem az oszlopokat. Köszönöm, hogy felhívra a figyelmet erre a különleges megoldásra.
A trolivezeték keresztsodronyit nagyon sok helyen az előtte ott közlekedő villamos vezetékének keresztsodronyaira, falihorgaira szerelték.
Érdemes megnézni a Hold utcában is ezeket a falihorgokat, hiszen 1949, a 70-es troli megindulása előtt itt is villamos járt. No meg a Hold utca és a Kálmán Imre utca sarkán az erősen lekerekített járdaszegélyt: ott fordultak valamikor a sínek...