Ajánlom a témában Simonffy András: Kompország katonái című könyvét: a szerző édesapja, Simonffy-Tóth Ernő segédtisztként eléggé közel volt a tűzhöz.
Továbbá Bokor Pétertől a Végjáték a Duna mentén (amiből tévés dokusorozat is készült akkoriban) című könyve is érdekes – külön pikantériáját az adja, hogy maga Veesenmayer is nyilatkozott neki.
Talán egy-két lehetőség még nekünk is lehetett volna előtte.
De a relitások szokásos és makacs figyelembe nem vétele (pl. hogy a szövetségesek a térséget már "átadták" a szovjeteknek vagy az amatőr "kiugrási kísérlet") miatt sikerült mindent eljátszani (vö. "utolsó csatlós")...
A románok ebben is ügyesebbek voltak...
Amit elveszítettünk, sajnos nem kapjuk vissza soha.
Pár kép erről az Attila úti Vérmező rézsűről. Valóban, érdekes módon úgy középtájt volt a legmagasabb a Bellevue szállónál. A Krisztina körúthoz tartva szinte eltűnt, de a Mikó utca irányába is sokat csökken. Sorrendben északról délnek:
A díszmenetnél érzékelhető jól a lejtő magassága, ahol emberek állnak fent. Szerintem már ezen a korai ostrom utáni képen is látszik a sitt rátöltése a rézsűre.
A legnagyobb szintelteres a mai Attila ut 89-91 elotti hazakkal szemben volt. A Szell Kalman ter fele ez laposodott egeszen az iskolaig ahol a csucsok fel volt toltve igy szintben volt az uttestel. De innentol vegig a Miko utcaig 2 metertol a 8-10 meterig valtozott a szintkulonbseg.
Messze nem tulzas! Nezd meg a fotokon az aranyokat az epuletekhez emberekhez. A legnagyobb szintkulonbseg nem is a Mikor Attila sarkanal volt hanem eszakabbra cca 100 meterrel . A Mikor Attila saroknal volt egy lankas lejaro a mezoor haza melett igy ott nem is tunt melynek, de odebb mar olyan meredek es mely volt hogy lejarok sem 90 fokban hanem csak ferden lettek kitaposva.
Ha a Krisztina körút alatt 1 m hez közeli szint volt a Vérmező, akkor itt már van 50 cm a Paulewrig, azaz 1,5 m +- 20 cm. és akkor még emelkedik a Mikó utca az Attila úti kereszteződésig. 1,5 métert. a 8-10 méter erősen túlzás.
A Paulaner Mikor utca sarkanal a Vermezo cca 1.5-2 meterrel volt melyebb mint az ut szintje lasd elso foto. Manapsag vagy szintben van vagy inkabb 20-30 cm el magasabban mint az utszin. lasd masodik fotot.
Szerintem az a régi fehér ajtó abban a beugróban volt, amit megjelöltem, de takarják a fák. A másik oldali ugyanilyen beugrónál látszik, hogy ott valamiféle fedett lejáró van, ott is ajtó lehet. A másik épületen látszik a befalazott ablak, mint az eredeti fotón az állványok mögött.
A főépületről a Nagyvárad téri oldalról rengeteg fotó van, de belülről nem találtam.
Igen, ezen agyaltam. Egyáltalán: az Ördögárok alagútja a Krisztina krt. vagy a Pauler utca alatt megy? Azért érdekes, mert a Pauler utca vége az Alagút utcánál lényegesen mélyebben van, mint a Krisztina krt.
Amiről Rézgaras beszél, az az, hogy régebbi fotókon pl 45 roncsmező látható, hogy a Krisztina körút is mélyebben van. de a kétmétert sokallom. A Mikó utc a Krisztina, és az Attila között kb egy epület szintet emelkedik. azaz szerintem 3+1 méter lehet. Ajátszótér épülete, meg a parkosítás métere.
Úgy gondolom, hogy a kép bal szélén hátrább lévő épület az a főépület belső része, de arról nem találtam képeket, a műholdfelvételen meg a fáktól nem látszik az a rész.
Szeritem néhány méter szintkülönbség lehetett az Attila út Mikó utcai sarkánál, annyival volt mélyebben a sétatér. Az oda épített játszótéri épületek nem voltak lényegesen magasabbak az Attila út útkoronájánál https://fortepan.hu/hu/photos/?id=1261
Az Ordogarok tudtommal a Krisztina Krt hez kozel megya Vermezon. Amirol en beszeltem hogy 8-10 meter szintkulonbseg volt az az Attila ut es Mikor utca sarkanak kornyeke az Attila ut menten.
Az is köztudott, hogy a Vérmező a Honvédség kezelésében volt. 1920-38 között a szűkös katonai költségvetés miatt nem fpglalkoztak vele. Így is jó volt katonai dísszemlékre. Egyébkénet a gazdag belbudaiak, katoona... -tisztek, nemutolsó sorban Horthy Miklós lovagló pályájának szolgált. A terep magasság változásai hasznosak voltak.
A varos rajongoknak koztudott hogy a VErmezo a 44-45 os ostrom elott egy mely katlan volt . Az Attila utnal a Vermezo 2 es 10 meter kozott volt melyebb. A Szel Kalman ternel 2 meter mig a Mikor utca tajekan 10 meter volt a szintkulonbseg. A Krisztina krt nal is minimum 1 de legtobb esetben 2-2.5 meterrel volt az utcaszint alatt. Az ostrom utan a teruletet roncstelepnek hasznaltak majd 1946 decemberetol elkezdtek a var romjaival sittel feltolteni amire vekony termofold es parkositas jott. Evtizedek ota keresek fotokat a romfeltotesrol illetve a parkositasrol. Nem arrol amikor mar ezek keszen vannak hanem amikor meg folyamataban van a dolog. Az osszes online es hard forrast atkutattam de egy szem MTI foton kivul ami az Attila utnal levo ideiglenesen lefektetett kisvasuti sineket es a romokat szallito csielleket abrazolja szoval ezen kivul evtizedek alatt NULLA egyebb fotot talalta.
Remenykedem hatha az itteni "elvetemultek" mint nyuszit a cilinderbol elotudnak huzni valamit.
koszonetel
Vermezo a Miko u felol. Jobboldalon az Attila utnal latszik a 8-10 meteres szintkulonbseg.
Hatterben a Miko u Pauler u sarok. A szinpad mogott megfigyelhhet a cca 2 meteres szintkulonbseg
A Vermezo feltolteserol fellelt egyetlen foto. Az Attilla uttal parhuzamosan futo ideiglenes "repulo" vagany es a csillek . A sin a varba ment fel es kis mozdony huzta a csilleket.
A főváros ugyanis a Fővárosi Közmunkák Tanácsától még 1903-ban megkapta az Erzsébet híd budai hídfőjének építése miatt kisajátított Propeller szálló helyén feltörő Hungária forrást, amelyet palackozva is forgalomba kívánt hozni.
1916-ban a korábbi „Aranybárány” vendéglőből ásványvíz palackozó üzem lett, az Erzsébet híd budai hídfőjénél álló egykori Propeller Szálló helyén feltörő Hungária forrásra pedig 1918-ban egy toldalék épületet emeltek.
Nincs feliratozva a szálló, így az Erzsébet híd utólagos ráajzolása körül kell keresni, a fenti cikkleírások alapján a mai Hungária forrás helyén (H-val jelöltem).
Köszönöm a válaszaitokat! Azért nem ismertem meg, mert nagyon összebarmolták. De legalább még megvan. Jó lenne egyszer visszaállítani eredeti formájába. De 10-20 éven belül biztos nem lesz rá pénz.
Vannak itt érdekes dolgok. Valóban, itt már látom, Döbrentei tér 9. És a Döbrentei tér több helyrajzi számból áll. Ez gyakori pl. a Várfok utcánál is, ahol a kerülethatár egyben helyrajziszám határ is. A fordítottjára nem tudok példát. Egy hrsz több közterület megnevezést takarjon. A füdő mögött érdekes, de a Krisztina körút van. Még egy érdekesség, a volt szerb templom, mint úszótelek!
Sztem egyelőre maradjunk annyiban - amíg a kerületi jegyző kinyilatkoztatása megtörténik - , hogy az Erzsébet hídre felhajtó utca a Rudas fürdő mögött és a Rudas előtti utca szakasz ex lex állapotban van. A kettő találkozásától, vagyis a Rudas déli végétől a Szent Gellért térig az utca neve Szent Gellért rakpart.
A jogi határok, helyrajzi számok ugyanazok. Továbbá ugyanúgy itt nem szerepelnek házszámok. Ami elég érdekes, hogy a Rudas fürdőnek nincs utca/szám címe.
Csakugyan, köszi! bár eszembe juitott, hogy a Szent Gellért rakpart közepén is lehetett egy lejáró az alsó rakpartra, sajna botor módon elvetettem az ötletet :(
Szerintem itt Fortepan datálási problémák vannak: az 1848. sz. kép jobb szélén látszik a járdasziget vége, az általad betett kép is azt ábrázolja, csak pár évvel korábban (kisebbek a fák). A Forte egy évre írta a kettőt?
Ok, ez így világos. Csak még az a kérdés, hogy valamikor a közelmúltban változtattak-e, "racionlizáltak"-e ezen a helyzeten, lévén minden mai térképen más szerepel.
--
S még azt nem értem, bár egyszerűnek tűnik, hogy hol készült a 4013
különösen a 3469 és 1848 kontextusában (lehet, e három kép összetartozik)
Az Aranybárány régi hrsz-át természetesen elrontottam, az helyesen 2128. Amúgy a közgyűlés meg a házszámot rontotta, mert az Aranybárány telek címe Döbrentei tér 12-13., ebből a dunai oldal címhelye a 12.
A Forrás köz északi oldalán volt a törökfürdő, a kád- és kőfürdő, kávézó stb., ennek az épületét bontották vissza egyemeletesre az átalakításkor. A Forrás köztől délre van a népfürdő, ennek a bejárata a Forrás közből volt, meg egy másodbejárat a hegy felől (Döbrentei tér 15.). A népfürdőhöz ragasztották a hosszú uszodaépületet, majd végül az uszodához a palackozót.
A Forrás köz jelentősége, hogy a népfürdő telkét a tanács nem tudta kisajátítani (jogcím híján), ezért utcanyitásra hivatkozva sajátították ki, így született a Forrás köz és a kisajátított telek déli végében a népfürdő.
összességében tehát a jelenlegi Rudas fürdő - ha jól számolom - 6 különböző épület és egy utca összeépítéséből áll.
a 82541-n (+82622) a Rudas fürdő felirat nevezett épület a törökfürdő elé épült nagyjából U alakú egyemeletes épületen van. ebből a háború után megmaradt a déli rész, míg a keleti, dunafelőli oldal földszintessé vált, az északi rész megszűnt.
után jött a Forrás köz. majd a 2131-es (aztán 976, aztán 5540 északi rész) telekre épült épület (talán az ún. igazgatósági épület?), aminek nem tudjuk a címét egyelőre. mintha lenne felirat, de nem kivehető a 82541-n, az 1895-ös térkép nem nevezi meg. vajon a 82541 idején ez már a Népfürdő volt?
"Az Eskü téri híd építése folytán aktuálissá vált a Rudas fürdő kibővítésének kérdése is, mert a Rudas fürdő jelenlegi állapotában teljesen elnyomott épületté törpülne. A közgyűlés ennélfogva a felügyelő bizottmány javaslata alapján kimondotta, hogy a Rudas fürdő telke a 100 - ös kiterjedésű Aranybárány"-tele telekkel kiegészítendő, illetőleg a telek a rajta levő 2 emeletes házzal együtt megszerzendő. A megindított tárgyalás folyamán a tulajdonos 82.000 frtot kért a telekért, mely árt a pénzügyi és gazdasági bizottmány túl magasnak találván, a bírói kisajátítási eljárás megindítását, illetve a kisajátítási jog engedélyezésének kieszközlését javasolta, és kimondotta, hogy a majdan megállapítandó kisajátítási összeg a telekvételárakból befolyt összegből lenne fedezendő. Mielőtt azonban a kisajátítás iránt az első lépések megtörténtek volna, újabb tárgyalások indultak meg, melyek folyamán tulajdonosok igényüket 70.000 frtra szállították le. A telekeladó albizottmány ezen vételárt méltányosnak találván, az ajánlat elfogadását javaslatba hozza (A bizottmány hozzájárul)"
a 277697-re beépült az üres telek, ez lenne az uszoda? de ez mintha a 2130 És 2129-es telekre épült volna. nem a 2128-on álló 2 emeletes épületet tartod Aranybárány fogadónak?
itt azt írják:
"A Hungária-forrás vizének szénsavval telített üdítő víz formájában való forgalombahozatalát 396/1916. kgy. szám alatt határozta el a székesfőváros közgyűlése. Az üzem céljára a székesfőváros megvásárolta a Rudas-fürdő uszodájához csatlakozó Szt. Gellért-rakpart 1. számú, úgynevezett ťAranybárányŤ épületet, az épület átalakítására..."
ezt úgy is lehet értelmezni, hogy az Aranybáránytól (későbbi palackozó) keződött a Gellért rakpart, legalábbis előlről, a Duna felől. ebből a háború utánra maradt egy egyemeletes és egy földszintes rész (utóbbi kapott nemrég ráépítést, ahonnan fürdőnaciban lehet nézni a várost...). ennek van most is bejárata előlről Rudas bisztró néven s a bejárat látszik a 103704-n és 261454-n is. bizonyos logika szerint ez lehetne a Szent Gellért rakpart 1., de a Rudas bisztró címe is Döbrentei tér 9. (legalábbis a guglin).
Az utcácska a Forrás köz. Ettől északra volt a törökfürdő és a kőfürdők. A 2131-es telekre épült a népfürdő, majd a 2130-2129-es telkekre az uszoda. A 2129-es Aranybárány-fogadó helyén épült a palackozóüzem. A Forrás-közt a II. vh. után beépítették, ide került a fürdők közös bejárata.
Úgy bizony, az Arany János utcán jött be eddig a Rákos úttól, és a teret körbejárva a hosszú, egyemeletes épület (talán iskola?) előtt volt a végállomása. Majd valamikor 1971-72 körül (a Wikipedia szerint 1972. január 17-től) hosszabbították meg a Bánkút utca felé, és onnan a Páskomliget utcán át először csak a mostani Újpalota, Fő térig, majd tovább a Zsókavár utcán át az Erdőkerülő utcáig. A Szentmihályi úti (Felszabadulás útja) végállomás kiépítéséig, 1975 nyaráig az Erdőkerülő utca 27 előtti parkolóban volt a végállomása.
Valami feltűnt a térképen. Ott van a Rudas fürdő, hrsz. 5540. De mellette van egy "Uszoda", hrsz. 5542. A kettő között pedig egy utcácska. Akkor ez egy, a Rudas fürdőtől független uszoda volt? Vagy valahogy össze voltak kötve?
Amúgy érdekes látni, hogy az uszoda mellett, elvileg ugyanazon a hrsz.-on van az "ásványvíz töltő". Az még 40-50 évvel ezelőtt is a FÁJIV töltőüzeme volt. De nem ásványvizet töltöttek, hanem Márkát és hasonlókat.
Off: az a jellegtelen lepényépület gyerekkoromban (a 90-es évek második felében, 2000-es évek elején) egy péküzem volt (azt hiszem fantáziadúsan M3 volt a neve), most már talán nem az de már egy jóideje nem lakom a környéken így nincs biztos infóm. Azt nem tudom hogy a kenyerek mellett vajon lepények is készültek-e a lepényépületben :D
Vagy például Rákospalota, Kozák tér. Az egykori hatalmas, parkos teret úgy egyharmad-kétharmad arányban kettévágja az M3-as autópálya városi bevezető szakasza. Mondjuk a kisebbik felét be is építették valami jellegtelen "lepényépülettel" - előtte egy mára már legendás, ötméteres kerékpárút -, de körbe a házak számozása látványosan hiányos a kétszer három sávos útpálya léte miatt. Azért a két felet összekötötték egy gyalogos felüljáróval...
Láttunk már hasonló „szeletelést” Budapesten, amivel egész jól elvannak.
Az Erzsébet királyné útja a Hermina úttól kezdődik, mivel Hungária körútnak akkor még se híre, se hamva nem volt. Megvolt ugyan a vasút (1847 óta), de az se képzett határvonalat (lásd még: a XIII. és a XIV. kerületek határa sem a vasút, hanem a Tatai út). Most bármennyire külön levőnek tűnik, attól még egy utca, folyamatos számozással a Hermina úttól a Körvasút sorig.
Ok, köszi, de a kérdés az, hogy mi a helyzet most.
Több minden volt, volt itt-ott Fő utca, Döbrentei utca, Alsóhegy utca, Döberentei tér, Gellért rakpart, Szent Gellért rakpart, és még lehet, hogy nem tudok mindent.
Az ua. tény, hogy a Rudasnak jelenleg is Döbrentei tér címe van. Csakhogy az Döbrentei teret átszabta az első Erzsébet híd, tovább szabta a második utáni helyzet. így jelenleg van két utca, egyik a Rudas előtt, a másik mögötte. A mai térkép készítők láthatólag nehezen veszik be, hogy ez valójában egy Tér lenne. Arra gondoltam, talán a közelmúltan ráébredt vki a helyzet faramuciságára és legalizálta az átnevezést, csak épp nem találok semmi konkrét bizonyítékot se pro, se kontra. (közben persze naponta járunk erre)
Igen, van olyan térkép (1912, 1936), ahol ezt az útszakaszt Alsóhegy utcának nevezték. Ebből a '12-es azért mulatságos, mert még megvan a felsőtabáni Alsóhegy utca, a '36-os azért, mert ott már a Hegyalja úti névmódosítás megvan és a Hegyalja út régi kis-gellérthegyi szakaszát már elnevezték Alsóhegy utcának.
A dolog igazából azért lényegtelen, mert a Rudas-fürdő épületei a Döbrentei térre számozódtak 7-től 15-ig.
Valamikor régen olvastam valami összehasonlítást, ami házszámok és elnevezések terén a HERE WeGo térképét hozta ki legmegbízhatóbbnak, ott Döbrentei tér szerepel.
Az openstreetmap, nem tudni kire hivatkozva, ugyancsak Szent Gellért rakpartnak nevezi azt az utcadarabot.
Egy 1884-es Budapest térképével foglalkozó kirakós játékon úgy tűnik feltüntettek egy utcanevet, de olvashatatlan.
Lenkei Ákos, Tabán szakértő, egy elég átfogó portálon több térképet is mutat. Ezek közül az 1875-1900 című lehet érdekes, mert ott valami írva vagyon a jobb alsó sarokban. Sajnos nem letölthető, pedig a kép felbontása elegendőnek látszik... Ha valaki, hát ő segíthetne. A LinkedIn oldalán szerepel a neve, de mezei felhasználóként nem lehet üzenetet küldeni neki.
"GELLERT? SZENT GELLÉRT? 1979 tavaszán ragyogó feliratozással új névtáblákat helyeztek el a Szent Gellért rakpart és a Szent Gellért tér falaira. A feliratok XI. ker. Szent Gellért rakpart" ésXI. ker. Szent Gellért tér szövegeket tartalmaztak. Talán 2 hónapigvoltak ezek a táblák a helyükön. Majd később mindegyik táblát lecserélték és új feliratot kaptak, miszerint a nevek: XI. kér. Gellért rakpart" és XI. kér. Gellért tér"-re változtak. Jelenleg is ezek a táblák vannak kihelyezve. Ezzel a ,,névváltoztatással kapcsolatban szükséges megemlíteni: 1945 előtti Budapest térképén: Szt. Gellért tér, Szt. Gellért rkp. 1956-ban kiadott Budapest térképén: Szt. Gellért tér, Szt Gellértrkp. 1966-ban kiadott Budapest térképén: Szt. Gellért tér, Szt. Gellértrkp. 1975-ben kiadott autótérképen: Szt. Gellért tér, Szt. Gellért rkp. 1979-ben kiadott Magyar Posta budapesti közületi telefonkönyv 70.oldalán: Állami Balettintézet Diákotthon XI. Szent. Gellért rkp. 1.368.oldalán pedig: Gellért Szálloda XI. Szt. Gellért tér 1. szerepel. Kartográfiai Vállalat Térkép szerkesztőség szerint az érvényes megnevezés: Szent Gellért tér. Szent Gellért rakpart (1980. március 26-i állapot) Budapest Fővárosi Tanácsa VB. Igazgatási Főosztály utcanév nyilvántartó hivatalos bejegyzése a kataszter szerint: Szent Gellért tér és Szent Gellért rakpart, 1980. október 12. óta (1980.március 27-i állapot) Végül is mi a tér és a rakpart neve? Varga Emil"
Ugyan hagyjuk már ezt a dízelbuszozást. Szerintem a méhlegelők között suhanó omnibusz a megoldás, nomeg a konflis. A megállóban pedig csemegézhetnének a méhlegelőkből a paripák.
Nem tudom, hogy sikerült-e maradéktalanul megértenie azt amit írtam. Azt érzékelem, hogy annak gyúnyirat jellegét nem ismerte fel.
Javaslatom szerint ott kizárólag az autóbuszok közlekedhetnének váltakozó irányban. Az autóbuszvezetőket, pedig ne tessék azonosítani az széles tömegekkel!
Az még megoldatlan probléma lehetne, hogy a kerékpárosokat hogyan lehetne távol tartani a gyalogjárdáktól és az autóbuszok számára fenntartott egyetlen forgalmi sávtól.
De, ha mindez kivihetetlennek bizonyulna, akkor ott van a végső megoldás (Endlösung), miszerint az autóbuszokat is ki kell tiltani onnan és méhlegelőt létesíteni a megmaradt egyetlen forgalmi sáv helyén. Értesülésem szerint a parlagfű elsőrendű lenne erre a célra. Így teljesülne az a kívánság is, hogy ne csak a saját pénzükön autóval közlekedők, hanem a buszokon utazók is érzékelhessék azt, hogy a város vezetése szerint le vannak szarva.
A József Attila utcába kellen még két biciklisáv, és középen egy váltakozó irányú forgalmi sáv, amelyen irányonként felváltva közlekednének azok a csúnya autóbuszok.
Klassz cikk. A mai állapot eléggé hasonlít a pusztítás előtti külsejére. Összedőlni nem fog, az biztos.
Érdekes kérdést vet fel, hogy amikor a kocsiúthoz kiszélesítették a József Attila utcát, a szomszédos épületeket árkádosítottaák. Azonban elfelejtették ezen részeket jogilag rendezni, így a privatizációk során magántulajdonba kerültek mindenféle kötelezettség nélkül. Emiatt joguk nyílt lezárni azt. Érthető, hogy a tulajdonosok nem kívánják a fenntartását ennek finanszírozni, főleg az ott esetleg történtekért a felelősséget vállalni. De létrejött egy furcsa helyzet, az utca ezen oldalán nincs járda! Talán az útburkolat visszakeskenyítésével mindenki jól járna és a Gross ház is vállalkozói szempontból kívánatosabbá válhatna.
"A II. világháborúban súlyos találatot kapott a palota József téri homlokzatának bal szárnya. Ugyan 1948-ban részben helyreállították, ám az eredeti kialakítást kevéssé figyelembe véve, némileg egyszerűsítettek az architektúrán. 1954-ben került csak sor egy átfogó rekonstrukcióra Horler Miklós tervei alapján.
Végváry Annamária 1988-as tanulmányából tudjuk, mely az Adalékok Lipótváros történetéhez című monográfiában látott napvilágot, hogy az egész épület irodaház volt a nyolcvanas években. Az irodák kialakítása miatt az eredeti funkciók már nem is voltak felismerhetők. Egy belső átjáróval megnyitották az épületet a József Attila utca 3. számú ház felé, és erre bővítették az irodák számát. Mint a szerző megjegyzi, valaha szép ház lehetett, körvonalaiban ma is az. Ugyan a klasszicista forma megmaradt, de az egykori díszeket a bombázások és az átalakítások teljesen eltüntették."
Semmit nem jelent, hogy műemlék. Hatvanpusztán is lebontották a műemlék épületeket, illetve Budapesten is többet. Kibelezett épületek, teljes vagy részleges bontás akár az Országház mellett is. Bontás a citadellán. Üveg panorámatető a műemlék MNB tetejére. A Diósgyőri várat is meg lehet nézni mit műveltek vele.
Feltehetően rendszerváltáskor eladták bagóért, mint minden államosított házat. Lakóknak feltehetőenbn nincs pénze. Belül nem romos, nemrég voltam ot. Kapubejárat valódi fakockákkal!
200 éves szép ház a belvárosban, felújítás és a díszek pótlása után még szebb lenne. Érthetetlen miért hagyják lepusztulni, miközben lakáshiány van. Remélem nem arra várnak, hogy összedőljön, aztán modern irodaházat építsenek a helyére...
Dede, megyek kifelé a 100a mentén: Kispest, Lőrinc... (és ha hozzátesszük, hogy Zuglóból indultam, most Vecsés jön? – Talán még megérem Záhonyt ebben a tempóban :-D )
Még nem anno, még csak "épül" - de nem tudom, mi...
Rákospalotán, a Hulladékhasznosító mellett van egy hatalmas telephely, a kiírás szerint Téglárium. Pár hete konténerekből készült egy íves "fal" 4 vagy 5 konténer magas, és úgy 15 széles. Vele szemben pedig valami naaagy fa szerkezet, lassan úgy néz ki, mintha egy vasúti alagút bejárata és támfalai lennének. Valaki tudja, mi lesz ez? Talán valami filmdíszlet? Van ott a környéken néhány filmes-videós cég, telephely...
Néha járok arra, de felül. A hét sávoson fel sem tűnik a dolog, bár ott kissé hídszerű az út.
Viszont a metróalagút felett nem tűnik valami vastagnak az a födém...
Mivel kb. 500 m a dunai torkolat, mélyíthették volna néhány métert a patakmedret is a Váci úttól, de akkor valami Korinthoszi-csatornára emlékeztető, nem túl esztétikus dolog alakult volna ki... (+a költségek, a torkolat kialakítása, stb.).
A körúti főgyűjtőnek négy különböző keresztmetszete van, ahogy halad a kiömlő felé, úgy növekszik. A méretezett rajz lehet pl. az Erzsébet körút, a méretezetlen a Ferenc körút.
Az 1871/XLII. törvényben pontosan leirták a 20 becsi öl, azaz 37,92 méter széles és 2378 öl 4,5 kilométer hosszú útvonal egyes szakaszait: a Dunátol a Váczi [ma Bajcsy-Zsilinszky] -útig; a Váczi-úttol az új Sugarútig; a Sugárúttol a Kerepesi [ma Rákóczi]-útig; a Kerepesi-úttól az Üllői-útig; az Üllői-úttól a Dunáig terjedő vonalok; a Hárombárány-utczai kiagazás.
Több dologban tévedtem. Egyrészről, a 20° (faltól-falig) szélességre kiszabályozott körúton a járdák szélessége 4° volt. Ez kb. 7,5 m. (másrészről az öl mértékegységet helytelenül aposztróffal (a láb jele) jelöltem karika helyett)
A modern képen álló Peugeot 308 teljes hossza 4276 mm. Az eredeti járdaszélességet a faltól számolták, tehát a kapuoszlop alapja a járdaszélességbe beleszámít. Ezzel együtt szerintem a 7,5 m-t kiadja a járdaszélesség. Másik támpont a hirdetőoszlop. Ezek helye nem változott. Egy méretezetlen keresztszelvényből becsülve, a hirdetőoszlop külső éle a házfaltól 3°.3', azaz a járdaszegélytől 3', kb. 94 cm, ami szintén stimmelni látszik, figyelemmel arra, hogy ez egy kövérebb hirdetőoszlop, mint az eredetiek. (A méretezetlen szelvényen a jobb oldali járda 4°, a bal oldali 3°.3')
Néhány olyan kép, amelyen valamennyire érzékelhető az úttest és a járdák aránya.
Erzsébet krt - Dohány u
Erzsébet krt 2016
Szent István (akkor Lipót) krt 1895 körül
Teréz krt - Podmaniczky u sarok
Az Oktogon felé nézünk. A bal szélen nem áll még a postaépület, illetve a jobb oldalon a mai Teréz krt 48. Jobb oldalon látszik a Szondi u sarkán volt háznak a tornya.
Nem az lesz a megoldás, hogy valamilyen "magyar láb" a mértékegység? Mint ahogy a magyar mérföld is nincs köszönőviszonyban sem az ismert (angol) mérfölddel; "a magyar mér(t)föld az a távolság, amit a magyar vándorlegény egy óra alatt megtesz", kábé 8 és fél kilométer...
Ik60 csuklós, 35-ös viszonylat, Nagyvárad tér - Pestlőrinc, Mednyánszky utca. A villamos meg talán UV akarna lenni. Mindkét jármű kicsit "elnagyolt", de jó az így! :-)
Egy rahedli mozi belső fotót néztem át a google képkeresőben, míg megakadt a szemem ezen:
Stimmelni látszott, van ajtó a pénztárablak mellett, szögletes oszlop, mozaikcsempés falborítás.
Csak éppen azt írták, hogy már 89-ben megszűnt, aztán később lakóházzá alakították.
Aztán elkezdtem az Arcanumon keresgélni, és hopp előkerült egy 1996-os cikk, hogy éppen az évek óta bezárt Palota moziban forgatják a Csinibaba egyik jelenetét. Rejtély megfejtve :-) Viszont a cikkben leírt mozis jelenet nem került be a filmbe, csak a pénztárnál készült pár másodperc.
Jó (?) hírem van. Májusban könyvkiadóhoz kerül "Kopár terek 1970-73" ideigl. című fél-fikciós fél-dokumentum-regényem, melyben sok adatgyűjtés után is a Kálvin tér és közvetlen környéke kicsit hiányos. Presszó, önkiszolgálók, kis sörözők neve és fotója ha van - nagyon köszönném. Természetesen legjobb segítőimnek dedikálok a megjelenéskor. A történet fikciós- a helyszínek "csont-realisták": köszönet 1970-nek.
jövő hét végéig ingyen elvihető a Városvédők-féle Adalékok sorozat teljes egészében, mínusz a Lipótváros két kötet, de az könnyen megvásárolható a neten. Tehát: Belváros, Belső-Ferencváros, Belső-Józsefváros, Belső-Erzsébetváros, Belső-Terézváros, Külső-Terézváros, Népköztársaság útja, Tabán. Némelyik kifejezetten ritka kiadvány. Ha valakit érdekel, kérem, írjon nekem az nkjvilagvege@gmail.com címre.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egysazer egy Főzelékfaló ételbár hálózat... Ez van még, vagy visszatért valamilyen inkarnációban, vagy utazik egyre mélyebbre a Styxen Kharón csónakjában?
Csak eszembe jutott a tegnapi zöldbabfőzelékről... :-)
Érdekes, hogy a Keleti pályaudvarra 48-49-ben felkerült (56-ban lekerült, 57-ben visszakerült), majd a 60-61 felújításnál lekerült és utána már nem került vissza.
Van egy belém égett emlék gimnazista koromból: "valaki valakijénél" volt egy buli arrafelé, egy valamire emlékszem: a János-hegy vörös csillagja végig szinte fölöttünk világított (és ez 1985-86 táján történt, vagy tanév eleje felé kora ősszel, vagy a vége felé, tavasszal, kint voltunk az biztos, csak utánpótlásért mentünk be a házba – más nem maradt meg bennem :-D).
Dokumentumregényemhez kérek segítséget, ha van fotó. A Tanács körút (háttal a Deák térnek) jobboldali gyalogjárója csupa földszintes kis üzletből állt az Astoriáig. A kis üzletsor 70-es évek eleje-közepe időszakáról szeretnék fotót, ahol jól láthatóak a kis boltok. Köszönöm, a regényből köszönetpéldányt adhatok megj. után (június?)
Esténként már ki-kigyúlnak a fények a főváros nyugati égboltján, felragyog a János-hegyi kilátókörvonalait kirajzoló oly régóta nem látott lámpafüzér, s néha pislákol az építmény csúcsára visszahelyezett vörös csillag is. Már a próbák szemtanúi lehetünk, utolsó szakaszába érkezett a pontosan most négy éve elrendelt, ám gyakorlatilag csak az idén megkezdett felújítás. Július közepén jelentettük is lapunkban, hogy vége a hosszas huzavonának, akadt megfelelő vállalkozó a Panoráma gmk , s a Fővárosi Tanács úgy tervezi, hogy október 30-án ünnepélyesen újra átadják a tornyot a nagyközönségnek. A megígért dátum elérkezett, s tartozunk egyre sűrűbben érdeklődő olvasóinknak azzal, hogy közöljük: a legnagyobb erőfeszítések ellenére is várható még némi csúszás". Amint azt a fővárosi művelődési intézmények műszaki és gazdasági igazgatóságán megtudtuk, a műszaki átadás előkészítése során a szakemberek felfedeztek néhány, eddig rejtve maradt hibát". S minthogy a cél az, hogy Schulek Frigyes századeleji remek alkotása ne csak teljes eredeti szépségében, hanem minden biztonsági követelménynek is megfelelően álljon újra a látogatók rendelkezésére, a megnyitással egy darabig várni kell. Az új ígéret szerint az avatásra még mindig jóval az 1985 végére tervezett határidő előtt a jövő hónapban sor kerül. Mit mondjunk erre? Ha négy évig kibírtuk, talán várhatunk még néhány hetet. És csak bízhatunk abban, hogy nem adódnak újabb nehézségek ..."
Magyar Hírlap, 1985. október (18. évfolyam, 230-256. szám)1985-10-30 / 255. szám
Ebből nem derült, ki, hogy a kilátót tényleg átadták-e végül 85-ben vagy csak 92-ben végül. Mindenesetre a csillagot visszarakhatták még arra a pici időre... :)
S persze a kép elvben készülhetett a rendszerváltás utáni egy-két évben is. Ha csak más érv még nem merül
Le kellett szedni a csillagot, mert a kilátó szerkezetét erősen károsította. Az ottani gyakori extrém erős szélviharok következtében életveszélyessé tette a kilátót a rászerkesztett hatalmas vasváz.
Azt olvasom az Arcanumon, hogy a János-hegyi kilátó 1981-től 1985-ig tatarozás miatt be volt zárva és 85 körül a vörös csillagot visszahelyezték rá, amből arra következtetünk, hogy előtte levették.
Egy kb 84-es dátum talán megfelelne az öltözködésnek, bódénak, feliratnak, turistajelzésnek is, mit gondoltok?
Elnézve a kilátó tetejének viharvert állapotát, és a személyek öltözékeit, ammondó vagyok, hogy a 60-as évek eleje lehet a helyes megfejtés. Egy kicsit elbizonytalanít ebben a turistajelzés és vendéglői iránymutató... válszeg ezért volt az 1975-ös ajánlás.
A wikin ezt írják: "A szocializmus éveiben, 1950-től a kilátó tetején messzire világító vörös csillag volt (1956-ban eltávolították, de az 1960-as évek elején ismét visszakerült).[5] A rendszerváltás után lebontották.
Nem értek a lovakhoz, de a kép jobb szélén mintha egy Wartburg 353 orra lógna be. Ha valaki a rendszámot is ki tudja silabizálni, az végképp segíthetne a készítés pontos dátumának meghatározásában.
Amúgy nem lehet hogy karbantartás/renoválás miatt került le a csillag ideiglenesen?
Szerintem a 80-as években még rajta volt. Talán csak '89 után került le róla. Inkább az lenne a kérdésem, hogy mikor került fel? Esetleg ezen a '75-re dátumozott (vagy korábbi) képen MÉG nincs rajta a csillag?
A Margitszigeten jutott az eszembe. A Sportuszoda hátsó, a Dunától távolabb lévő részén van egy, az uszoda stílusával megegyező épületegyüttes. Ha jól tudom, ma már az uszodához tartozik, de az 1970-es (és talán még a 80-as) években ez volt a Margitszigeti Ásványvíz töltőtelepe. Itt töltötték a Pepsi Colát is, a FÁJIV-hoz tartozott (Fővárosi Ásvanyvíz és Jégipari Vállalt). De vajon az építése idején milyen célt szolgált? Már eleve ásványvíz-töltőnek épült? Egyszerre épült az uszodával?
A rákospalotai Dembinszky utca talán az 1920-as évekből. Az utca bal oldalán leghátul a Dozzi szalámigyár, a víztorony pedig az Istvántelki Főműhelyhez tartozik.
Igazából az utcanév szempontjából teljesen mindegy, hogy ki volt az eredményesebb a maga idejében. A Dembinszky, ebben a magyarosított szlovák formában (az eredeti lengyel Dembiński helyett) teljesen alkalmas utcanévnek, lévén számtalan, hasonlóként képzett magyar családnév van. A Wysocki írásmód szokatlan és zavaró lehet sokaknak. Jópárszor leírtam itt, hogy az utcaneveket az első elemi szintjén kell megválasztani, mert azt mindenkinek el kell tudni olvasni és érthetően kiejteni, mégha csak a legalacsonyabb szinten képes olvasni is. Elrettentő példaként mindig a Victor Hugo utcát hozom elő. (Az alsó rakpartok nem számítanak, mert arról az emberek 99,7%-as azt sem tudja, hogy el van keresztelve, nemhogy azt hogy kikről. ) Amúgy, ha már Rákospalotán kellett egy utcát Wysockira átkeresztelni, akkor ott lett volna a Rädda Barnen utca. Nem mintha a svéd gyerekmentő szervezetnek ne lettek volna egy utcanévre való érdemei, de ez a név tipikus példa arról, hogy hogyan nem szabad egy utcának nevet adni.
Tudomásom szerint az Újpest Bőrgyár része volt.Igen ez Rákospalota. 1988-ban már mindenféle szélhámos vállalkozás volt itt, talán a 14-es számú telken levő gyári ovódát akkor már privatizálták. Most egy több lakásos ház áll a hrlyén.
Szerintem Dembiński nem lett kegyvesztett. Csupán csökkentették a Budapesten róla elnevezett utcák számát. Egyébként a mi szabadságharcunkban való igyekezete tiszteletet érdemel. A szakmai tudását és eredményességét okkal érte kritika.
Wysocki alacsonyabb rangban, eredményesebb volt. Teljesen indokolt az őrá való emlékezés is.
Hát, Dembinszkyt elcsapták anno az észak-magyarországi hadsereg vezetéséből és Wysocki lett az utóda. Gondolom az utcaelnevezésnél is ez történt, bár Dembinszky utcanévnek határozottan jobb, mint tábornoknak volt.
Bontják a rákospalotai Wisocki utca (volt Dembinszky utca) végén, a Pázmány Péter utca (volt Mezőhegyes utca) felőli gyártelep egyik meghatározó épületét, az Istvántelek (volt Landler Jenő járműjavító) vasúti megállóhelyhez közel.
Ezzel kapcsolatban két kérdésem lenne:
1. Minek a telephelye volt az régebben?
2. Ki az a Wisocki, aki miatt át kellett nevezni ezt az utcát Dembinszkyről?
Ez a nemzetközi hajóállomás a belvárosi kikötők kihelyezése számára épült 1936-ban. Korábban a DGT az Eskü téren, az Erzsébet híd fölött állomásozott. Ez épült helyette némiképp lejjebb és ma is ugyanolyan, ugyanaz.
Nem zárnám ki a vidéket. Pl. beugrott Keszthelyen az Erzsébet királyné utca. Nem az, de a szituáció meglepően hasonló. Csak hogy nehezebb legyen a feladat :-)
1972 nyarán felrobbantottak egy víztornyot Kőbányán, amelyről eddig semmit sem lehetett tudni - a Népszabadság fotóarchívumában volt a kép -, de elég nagy a hasonlóság a rajzon láthatóval. Jó eséllyel a főváros kőbányai sertésszállásainál járunk tehát, valahol a Hizlaló tér környékén.
Én is valami sörgyárra tippelek, de ezt a sorozatot Richter Folkusházy alpolgármester nyugdíjazására rajzolta, tehát minden helyszínnek van valami köze a fővároshoz. A Dreherhez talán pont nem, de vajon melyikhez igen?
az 1920-as évek közepén készült valamilyen budapesti helyszínen, mégpedig olyanon, amelyhez a fővárosnak köze volt, ez a rajz. Az udvaron hordókat vélek látni. Nem ismerős esetleg valakinek a hely?
"valamilyen diplomata környék" – a CK rendszámból én is arra tippelnék, de volt bőven szabályerősítő kivétel is. Zuglóban (nem az elit, hanem a lakótelepi környék, Kacsóh Pongrác út és vidéke) a házunkban volt egy folyamatosan kiadott lakás, jugoszláv (akkor még) követségi dolgozó lakott ott a családjával, CK rendszámú Volvo 144-essel.
A követség "egyszerű" dolgozói (karbantartók, büfések, titkárnők, stb.) nem feltétlenül a diplomatavillákban laktak, de a gépkocsijuk az előírásoknak megfelelően CK (később CC is) rendszámot viselt, és általában nem luxuskategóriájú (nekik...) autók voltak. A Peugeot 404 is inkább „közép” volt a maga idejében.
Az Andrássy környékét én is kizármám, ezért gondoltam Zuglóra inkább. Kelenföldön belül csak igen kis rész jöhetne szóba, de ott is többnyire zártsorú a beépítés, kisebbek a telkek, azaz az épületek közelebb vannak az uitcavonalhoz. De persze bármi lehet.
Lenne ötletetek esetleg arról, hogy lehet a fortepan 262029 és 262030 helyszine?
Felmerülhetne valamilyen diplomata környék esetleg Zugló a Városliget környékén vagy Pasarét, mindenképpen egy sík terep, de szokatlan hogy még a 60-as évekhez képest is nagyon kevés az autó.
Köszi, lehet. Lakópark? A cikk ugyan még áprilisi, és azt írja, hogy már zajlik az építkezés, de darukat még csak két hete látok arrafelé (először csak egyet, ezen a héten nőtt ki a második; a borítóképnek meg szokás szerint semmi köze a cikkhez?). Igaz, az alapok kiásásához még nem kell daru...
Meg tudná valaki mondani, hogy mit építenek a Fehér úton a volt Finommechanika mögötti részen (az Élessarok felé)? Innen csak a két nagy toronydarut látom...
(Bocs, tudom, menjek el oda és nézzem meg, de ez most egy kisebb eü. probléma miatt nem megy...)
"Ezenkívül Budapesthez csatolták Csepeltől az állami kikötő területét, valamint Budakeszitől a város tulajdonában álló erdőterületet... A csepeli állami kikötő területét a IX. kerülethez csatolták, a budakeszi erdő pedig az újonnan létrehozott XII. kerület része lett"
OK. Került plusz néhány szem cseresznye is a tortára. :-)
"1930 májusában az 1930. évi XVIII. törvénycikk (Budapest székesfőváros közigazgatásáról) jelentősen módosította a kerületi beosztást: négy új kerület kialakítását határozta el, XI-XIV. sorszámokkal, amelyek azonban csak a következő 10 év folyamán alakultak meg ténylegesen. Ezenkívül Budapesthez csatolták Csepeltől az állami kikötő területét, valamint Budakeszitől a város tulajdonában álló erdőterületet... A csepeli állami kikötő területét a IX. kerülethez csatolták, a budakeszi erdő pedig az újonnan létrehozott XII. kerület része lett"
Stílusa alapján az 1930-as évek közepén épültek. Vagy inkább a harmincas évek második felében. Ebben az időben szerkesztették át a kerületeket, lett tízből tizennégy és nyilván lekövették a beépült részek változásait. Pl. Pasarét kiépültével egyértelművé vált a János kórház alatti vámház ellehetetlenülése.
De vajon mikor építették? Mert nem a hagyományos, régi vámházakat idézi. A stílusa alapján inkább az 1920-as, 30-as években épülhetett. Akkor is változott a vámhatár?
Igen. Néhány éve bontották le. Még a korábbi Google utcaképen kerestem vissza. 2014 júniusában már a végét járta. A következő 2018-as utcaképen már nincs.
A Bécsi úti házban (első kép) laktak második "szerelmem" (általános iskolai, az első természetesen óvodai volt) szülei a hatvanas-hetvenes években, akik orvosok voltak (a kislány a nagymamánál lakott, Angyalföldön). A képen bal oldalon, az emeleten volt a lakásuk, alatta a rendelő. A jobb oldal fogorvos volt, hasonló elrendezésben.
Egy anekdota jut erről eszembe, Vértes László régész írja a Medveemberek krónikája c. könyvében.
1947-ben, amikor az Istállóskői-barlangban hosszas munkával egészben kiemelt ősemberi tűzhelyet szállították a Nemzeti Múzeumba, a teherautóval hazatérő expedíciónak természetesen meg kellett állni a vámháznál (a régi 30-as út miatt én a Veres Péter/Kerepesi útira tippelek). A derék vámos nem tudta sem a Nemzeti Múzeum, sem pedig az őskori régészeti lelet fogalmat értelmezni – egyik sem volt rajta a listáján biztos. Az ősember tűzhelyét csontmaradványostul, kőeszközöstül tehát „sparherd”-ként vámolta el.
Hátha véletlen itt valakinek megvan: ezer éve az fszek oldalán volt egy gyűjtemény, ahol a villamosközlekedéssel kapcsolatos újságcikkek voltak kivágva, digitalizálva, a századelőtől nagyjából a második világháború utánig. Nincs meg valakinek véletlen elkönyvjelzőzve ez a link, ha még létezik egyáltalán?
Eszerint a vámvonal (mely nem volt azonos Budapest közigazgatási határával) időről-időre változott, 1884-ben épült az említett vámház a Kőbányai-Könyves sarkon, ekkor a vámvonal nagyjából a mostani Könyves Kálmán körút - Hungária körút mentén húzódott. 1900-ban került kijjebb, ekkor lett a körvasút - Kőbánya felső vá. - külső körvasút a nyomvonala.
"éppen ezért épültek ezek olyan helyre (vasútvonalak keresztezése)"
Nagyapám a Fehérvári úti vámon dolgozott. Apám elbeszélése szerint a befelé tartó HÉV szerelvényeket állították meg. Megvizsgálták az utasokat és a (többnyire a Fhérvári úti, ma is meglévő piacra) tartó árusokat vámolták meg. Mert ott volt Budapest határa. Nem egészen világos, hogy a Könyves Kálmán körutnál miért volt vámház, hiszen nem ott volt Budapest határa.
Érdekes az elhelyezésük: az egyik épület a töltés város felőli oldalán van (Oázis, Fradi kézicsarnok), a másik azon kívül (Fehérvári x Sárbogárdi sarok). Ez utóbbi ferdén áll az utakhoz viszonyítva. Azt hiszem ide egy félkörös teret terveztek a háború előtt, amit aztán a elbarmoltak az utódok. Mintha erre vezetett volna a Hadak útja (?) amire ma már csak egy pár épület és a Pór Bertalan köz nyomvonala emlékeztet...
Az első és a második képen ugyanaz az épület látható, néhány év különbséggel. Ez az, ami ma már nincs meg, gyakorlatilag a Könyves Kálmán körút Üllői út felé vezető útpályája van a helyén.
Hogy melyik is volt a tulajdonképpeni vámház? Ahol a tényleges városi vámolást intézték? Nos, én úgy tudom, hogy a kiugró középrészes, kétemeletesek voltak a "laktanyák", ahol maguk a vámosok "laktak". Sok esetben itt volt a gyakorlati munka is, talán éppen ezért épültek ezek olyan helyre (vasútvonalak keresztezése), ahol nem volt lehetőség kikerülni mellékutcákon őket. De sok esetben a kisebb, egyemeletesek is lehettek a vámolás helyszínei, ezek sokszor* közelebb voltak a tényleges (akkori) városhatárhoz. Sajnos a források nem egyértelműek, pedig jópár évvel ezelőtt eléggé utánakutattam ezeknek a vámházaknak...
* Na, itt pont nem, de a "külső" is bőven az akkori Budapest határain belül volt, hiszen a városhatár akkor a (Külső) Jászberényi úton, a határerdőnél volt. De az általam említett Fehérvári/Kondorosi úti "kis" vámház gyakorlatilag pont a határ volt. Szintén közel volt a városhatárhoz a Kerepesi úton a Körvasút előtti - de ez "nagy" vámház volt. Szóval, nehéz eligazodni így több mint száz év távlatából! ;-)
Így van. Annyit még érdemes hozzátenni, hogy a mai képen a pont szemben/balra látható épületet (a "görög kolónia") a Körút szélesítésekor elbontották, most a mellette balról levő (nem látható, pont a vámház takarja) néz a Körútra. Ennek a végében ma jelzésértékűen ott van a régi épület körvonala, mérete.
köszi szépen a segítséget így akkor érthetőbb az egész.
Hogy világosan értem-e: Ezek szerint az első képen lévőt lebontották. A második képen is tehát ugyanaz a ház van/volt ? A harmadiknak ezek szerint semmi köze az első kettőhöz.
A lebontottnak nagy az esélye a fp képen, a Hungária körúton. Az épület minden ablaka íves és vastagon körbekváderezett. Ráadásul oldalt a szélső ablakok befalazottak, ugyanúgy.
Szia, fogas kérdés. Elképzelhető, hogyha vámház akkor lebontották. Az összes pesti vámház középrizalitja kiugrik a homlokzati síkból. Eném meg a 3 ablak beljebb van. Budán van ilyen hátraugró középrizalitos, de nem ezek. Elképzelhető hogy a Kőbányai út csak kőbányai, meg út, nem több.
Nem ugyanaz az épület. Az első két képen a Könyves Kálmán körút sarka, a mai "35-ös kisáruház" mellett (tehát Kőbányai út 35.) látható, ezt elbontották, a helyén van ma a KFC. A trolibusz felsővezeték egyértelművé teszi a helyszínt. A harmadikon pedig a Népliget másik sarkánál, a 9-es busz Egészségház megállójánál, a vasúti híd előtt közvetlenül, a Kőbányai út 47 (nem 74!). Mögötte van az Oázis kertészet. Ez volt a tulajdonképpeni vámház - általában kivezető főutak és vasút kereszteződésénél voltak.
Bár van példa máshol is a "dupla" vámházakra: a Fehérvári úton volt, illetve ez ma is megvan, egy nagy (a kétemeletesek típustervek voltak) a Csonka János téren, míg kijjebb, a Kondorosi útnál egy kisebb, talán pont olyan, mint az első két képen levő. Ezt is vámháznak nevezték...
sziasztok, na ezt tudja e valaki? Azt írják kőbányai úti vámház. másutt a házszámot is írják 74. de valamiért nem egyezik. se az utca, se az épület se a magassága stb átépült, lebontották mit lehet erről tudni?
Szerintem az azért komoly előrelépés, hogy az üzletsor helyzetét, számát tudod. É pl nem tudtam azt sem, hogy, hogy ilyen előrelátó módon tervezték, építették, hogy a metrónyitás alkalmával már kevés + munka legyen
Dátumot is tudunk nagyjából- AZ általad mondott keresőszók is hasznosak lehetnek.
Akkor még volt KERTI, elképzelhető, hogy ők tervezték/ rendezték be az üzleteket, és a cégéreket is maguknak osztották le. Hogy ki volt az alap beruházó, azt nem tudom. Metróber? Ha listába tudod szedni az üzleteket, és a kapcsolódó cégéreket, másképp is lehet keresni. Vagy végiglapozod az időben kapcsolódó Budapest folyóiratot
Hát épp ez az, hogy szinte egyedülálló módon az aluljáróban levő üzleteknek akkor egységes arculata volt ezekkel a kisplasztika-cégérekkel is. Erősen meglep, hogy sehol a neten nem találok képeket róla...
Bocs, hogy kiabálok, de most már jópár napja keresek képet, valamilyen leírást a Kálvin téri gyalogos aluljáró (a "régi", tehát a 4-es metró előtti időszak) üzleteinek cégéreiről. Ezek a boltok bejárata közelében, a plafon magasságában voltak, bronz/réz hatású kisplasztikák, minden üzlet előtt a tér közepe és a Lónyai/Szamuely utcai kijárat közötti íves részen. Ez a rész szűnt meg a 4-es metró állomásának az építésekor. Amire határozottan emlékszem, hogy az egyik üzlet, egy trafik bejáratánál egy (talán) pipa volt, aminek "acélos" füstje szétterült a mennyezeten. A cégérek anyaga olyanféle volt, mint akkor, a megnyitás után a 3-as metró Klinikák állomásának "rézverete" a sárga panelek szélein, valamiféle lakkozott réz hatású. NEM IGAZ, hogy akármilyen keresőszót használok, sem a gugli, sem a fortepan nem ad ki rá értékelhető képtalálatot... (a hiba persze biztosan bennem van... SEGÍTSÉG!)
Sziasztok, hadd tegyem fel itt is a kérdést, hátha tudja valaki: a Jégverem utca tetején lévő lépcsőkomplexumban van egy jól látható helyre komponált szoborfülkeszerű beugró, ami egy dolog, hogy üres, de már az általam talált legrégebbi fotón, ezen az 1967-es Fortepan-képen is üres volt. Állt benne vajon valaha valamiféle szobor?
"Eldugva" nincs. A "helyén" megvan, de abban - értelemszerűen - az utolsó próbálkozásom van...
(Pedig a jelszó lesz a hunyó; ha általam is rossznak tartott jelszóval próbálkozom, ugyanez a hiba jön be. Ahogy a bolondokháza udvarán a rúd végi felirat is mondja: "ez itt a pózna vége, tovább mászni felesleges"? Na de az admin felületen ugyanaz a jelszó, mint a lapon, hiszen össze van rendelve, ott kifejezetten azt írja, hogy azt KELL megadni...)
Oké, hogy van újabb TC, de én még WinXP-nél tartok (sok ok miatt nem vagyok képen megválni tőle ezen a gépen). Egyébként Win10-zel és TC11-gyel is ugyanaz a helyzet, kipróbáltam másik gépen. Meg Androidos telefonon is. Lassan tényleg úgy érzem, hogy én vagyok a hüle... :-(
Köszi, azóta megtaláltam én is, hogy azt írják... Ezzel a webszerverrel már azt írja: "530 Login authentication failed". Mintha a jelszó nem tetszene neki. Pedig az. Ha a sas.hu admin felületére be tudok lépni vele, akkor annak kell lennie, nem?
Javaslom a Filezilla-t (vagy a "Real FTP"-t, ezutóbbi fent van a Microsoft Store-ban is), mert egyszerűen használható. Egy új kapcsolat létrehozásánál ("Fájl" alatti ikon, a "Kedvenc helyek megnyitása", azon belül "New site"), nem kell semmit sem változtatnod a kapcsolaton, csupán meg kell adnod, hogy hová (pl. ftp.freeweb.hu) szeretnél csatlakozni, milyen felhasználónévvel és jelszóval, s ráböksz a Csatlakozás-ra és már kapcsol is.
Persze, ha így sem működik, akkor a "Titkosítás" változtatásával lehet próbálkozni. A többin nem kell változtatni. "Bejelentkezés típusa" "Normál", ami jó szokott lenni, amin csak kivételes esetekben kell változtatni.
Ha így sem boldogulsz, írj nekem egy privát üzit, és megbeszéljük.
Elvesztettem a kapcsolatot a "jhoward.hu" honlapommal, nem tudom elérni total commenderből, nem tudok semmit feltölteni oda, pedig igen jó lenne.
Az történt, hogy a gépemen (=winchesteren) tárolt adatok nagy része elveszett egy banális hiba miatt. Új konfigurációban megpróbáltam a kapcsolatot újrateremteni, de valami nem stimmel, állandóan "kapcsolathívási hibá"-val utasítja el az ftp hozzáférést. Mit nem állítottam be jól?
A "felhasználói név" és a "jelszó" biztosan jó, mert a webszolgáltató adminisztrációs felületén be tudok velük jelentkezni. Ez a "freemail.hu". A "kiszolgáló neve" pedig "ftp2.freeweb.hu", ez is biztos jó (ezt javasolja az admin felület is), mert ha nem ezt adom meg (pl. 2-es nélkül), akkor semmit nem csinál. A "passzív mód használata" ki van pipálva, erre még emlékeztem. A "távoli könyvtár" neve "public_html" (próbálkoztam a "web"-bel is, de akkor még rosszabb), a "helyi könyvtár" elvileg mindegy, de oda mutat, ahol a weblap file-jai vannak.
Mit csinálok rosszul? Mit kellene még beállítani, hogy legyen jó ftp kapcsolat?
Nem emlékszem már rá, hogy az eddigi total commander melyik verzió volt (ez halt meg, le kellett gyalulni, újra kellett telepíteni), a mostani fejlécén a "Total Commander 7.0 release candidate 3 - DARKSIDE" felirat szerepel, és biztosan más, újabb, mint a régi volt, mert kicsit más a menük, funkciók megjelenítése. A gép, és oprendszer ugyanaz...
Történeti kutatás céljából keresünk egy a Bp. XI. ker. Karinthy Frigyes út (a volt Verpeléti út) 22. szám alatti épületről a Vakbottyán utca irányából 1945-1958 között (még az épület rekonstrukciója előtt) készült fotót, amelyen a bombatalálat következtében leomlott épületrészt, illetve az akkor még kilógó vasgerenda darabok láthatóak.
(Az alábbi fotó már az 1960-as években a részleges rekonstrukció után keletkezett)
Minden segítségért hálásak lennénk. Köszönjük a válaszokat előre is!
Segítségre lenne szükségem! Keresek egy képet, amint a rákosszentmihályi hév szerelvénye halad Nagyicce állomás felől a deltában, a hurok felé. A kép a Sashalmi sétány bejáratánál készült, a Talpfa utca felől. A szerelvény egy kis szögű, lapos vágánykereszten halad át éppen. Meggyőződésem, hogy valahova letöltöttem a gépemre - valószínűleg a fortepanról -, de sem a gépen, sem ott nem találom. Ami miatt érdekelne:
Sokáig abban a hitben voltam, hogy a szentmihályi hurok Rákóczi úti része (a Kerepesi úttól a Rákosi útig) egyvágányú volt, hiszen a negyvenes években felszedték az egyik vágányt Rákospalota felé. Ugyebár tök logikus is lett volna, hogy az 1970-es megszüntetésig így maradt, hiszen a bal oldali közlekedésű gödöllői hév-vonalból ágazott ki, de közúton haladt, ahol eléggé lehetetlen dolog lett volna, hogy permanensen a forgalommal szemben halad. Azonban ezt a vágánykeresztet sokáig nem tudtam dekódolni. Arra gondoltam, hogy a személyvonatok használták az itt, a Sashalmi Piacnál levő egyik vágányt, a másikat meg a deltázó (teher)vonatok, és a kettő lazán keresztezte egymást.
Aztán (mást kerestem, persze) a fentrol.hu oldalon rátaláltam erre az 1967-es képre: ezen belenagyítás után jól látható, hogy mind az ív a Thököly út felől, mind a Rákóczi út végig kétvágányú, és a piac előtt ott a vágánykereszt, ahol a baljáratról jobbjáratra álltak át a hév-szerelvények! Pont úgy, mint a Széll Kálmán téri villamosvégálloás építésekor a Fasor torkolatában (meg a másik két ki-bejáratnál is, de erről van sok kép)!
Pár évvel későbbi, 1972-es képen már csak egyvágányú az ív, és a vágány véget is ér a Margit utca után nem sokkal...
A többiek sokkal jobban belesimulnak(tak) Buda és Pest látképébe, nem uralják sem a környezetüket, sem a látképet és jobban érvényesül maga a Duna "szalagja" is...
Ez az emeletes ház hol van Budapesten? És hogy nézett ki eredetileg? Gondolom nem így. Mert furcsa, hogy az alja díszes, a teteje viszont teljesen csupasz. Feltételezem, hogy ezt is lebutították a kommunizmus alatt.
Igen, ugyanúgy nem lehetne visszaépíteni, mert nagyon keskeny volt, de dupla olyan szélesen, kisebb-nagyobb módosíásokkal, de azért minél hűebben az eredetihez, igazán gyönyörű lenne! A helyiek és a turisták kedvence. Mindenki a "zöld" hidat imádja, az a kedvencük. A Lánchíd jelenleg csak a második. De 1944-ig az Erzsébet híd volt a legszebb vagy a 2. legszebb. A jelenlegi külseje OK, egy modern hídnak nem rossz, de meg se közelíti az eredetit.
Szép lenne. Egy tervmódosítással a járdákat a rácsostartón kívülre kellene konzolosan áthelyezni és akkor azt tudná mint a mostani híd. Picit másképp nézne ki, de a jellege szerintem megmaradna. Továbbá a régi hídnál a gyalogosok pont a rácsostartón belüli helyzetük miatt keveset láttak a folyóból, kilátásból.
Nagyon sajnálatos, hogy az új hídhoz elbontották a rámpákat, feltöltéseket, mert azok megnehezítik egy régi-új híd értelmezését.
Illetve, volt még két trükk, nevezetesen, hogy az új hídon a merevítőtartó az útpálya alá került, másrészről a kapuzatok függőleges oszlopai keskenyebbek, így belül nagyobb a hely a kettő között.
Ez a kép 1964 nyarán készült. Ebban az évben voltam "nyári 1 hónapos termelési gyakorlaton" a Kvassay technikumból a budai építésvezetőségen.
A budai oldali utolsó elem helyén a képen látszik egy ácsolt gyalog-híd, ilyen volt a pesti oldalon is. Ekkor már át lehetett járni a hdon, egyik délután hazafelé én is átmentem rajta.
Nem mondom, hogy a "zabszem" befért volna. Minden esetre nagyon "érdekes" élmény" volt. November 21-én - nem 20-án - a Gellért-hegy oldalából néztem az első áthaladókat.
Igen. A kapuzat nem lett szélesebb, a keresztmetszet azáltal nőtt, hogy a régi hídon a járdák is a láncokon belül voltak, az újon meg a kábeleken kívül. Így fért el plusz 1-1 sáv irányonként.
Ez azt is jelenti, hogy a mostani Erzsébet-híd kapuja ugyanolyan széles, mint a régié volt? Vagy a pilonsaruk ugyanazok, de nem ugyanott vannak (hanem távolabb egymástól)?
Köszönöm, akkor ezek szerint - a laikusok számára - igazán látványos munkálatok még csak annyiban indultak be, hogy állnak a két parton azok a daruk, amelyek majd a pilonokat felépítik, és a budai oldalon már rajta vannak a saruk a pilléreken
Meg tudnátok mondani, hogy 1962 szeptember/október fordulóján hogyan állt az új Erzsébet híd építése? A régi, romos pilonokat tudomásom szerint 1960-ra már elbontották, de mennyire volt látványos ebben az időszakban? Álltak már az új pilonok? Szerelőjárda? Kábelek? Az útpálya talán még csak egy év múlva kezdett felépülni, de mit lehetett látni ekkor?
A felvtelen lathato embereknek fogalmuk sincs hogy kevesebb mint harom even belul pusztulas romok halal es egy uj rendszer szakad a nyakukba. Valszeg mi is igy nem latjuk a sjat jovonket.
Egyik gyerekem használta sokszot a google sketchup -ot, de már csak online lehet elérni.Free. Nagyon jó dolgokat tudott vele csinálni, az én gépem halovány volt hozzá az előrejelzések szerint, ezért nálam kimaradt.
Nem vészes a terhelés. Egy nem kimondottan grafikus felhasználásra szánt géppel hajtom - egyelőre jobb híján -, de a tempója teljesen jó, és a melegedés, valamint az akku- és memória-felhasználás is bőven elfogadható. Azért a mostani projektemnél már lassul, de van időm!... Majd azt is megmutatom, ha látványosabb állapotban lesz! :-)
Én nem Pesten élek nem is laktam soha ott,de minden évben(már szinte havonta) járok fel, Salgótarjánból.Pesten születtem amúgy, és születésem után Salgótarjáni lettem.Nem mondom hogy pár szempont nem szólna Pest mellett, én szeretem Pestet alapjáraton, de fixen laknom nem szeretnék.A nagy nyüzsgés,tömeg zavar.Rége korántsem volt ekkora hömpölygő tömeg.
Korábban évente 5-6 szor jártunk fel Pestre, van ott is lakásunk, illetve már másik pár éve.2017 ig egy körgangos ház volt az ahová mentünk amikor Pestre mentünk.Apum hétközben ott volt, Pestre köti a munkája, Salgótarjánbs hétvégén jön haza.2017 Ben adta el a 100 éves körgangos házat, vett helyette kőbany Kispesten másikat, ezért most ha Pestre megyünk oda megyünk .
Apum 2011 ig az anyjával élt a körgangos házban, az anyja 82 évesen, 2011 nyarán halt meg.Hétvégén egyedül volt a ,,pesti nagymamám ,,a házban, és sajnos számtalanszor előfordult hogy elesett,hisz mozgásszervi gondok mint szinte mindenkit, megtalálták őt is.Vagy 10 évig ki se mozdult a lakasból vagy a gangra kiült levegözni.Erre talán szüksége lett volna bárkinek ott olyan magas volt a páratartalom hogy levegőt alig kaptunk.Altalában 1-2 éjszakat voltunk ott, napközben elmentünk programra Pesten.Este értünk vissza.Amig nagymamám élt(mamácinak neveztük) belakta a lakást sokmindent el volt égetve, karcolódva ott.
Egész lakás elég fura volt, belengte valami misztika.A fabútorok nyikorognak, nyekeregtek.Nagyanyám sokszor este korán aludt, mikor megjöttünk valahonnan, fel se volt mar. Így ilyen nyekergés nem volt kellemes neki sem.A tanyérok a falon,mintha templomban lettünk volna.Volt egy kép a falon( ez atkerült az új lakásba)ami egy vízesést abrázol,sötétben.Ez elgondolkodtat most is, ugyanabban a szobában Csontváry Kosztka Tivadar magyányos cédrus nevű alkotása, az ki nem maradhat a misztikából; egy hattyú a fába szorulva. Engem az is megihletett akkor.Bar nem érdekel a festés túlzottan.
egy másik, überkicsi szobában (szamitógép ott volt, +volt egy sarok a könyveknek, ezermilliárd papírnak) volt egy ugyancsak tök fekete hatterű kép egy nőről csak az arca látszik ki.Ott aludtam egyszer abba a szobába, meg napközben is sokszor elbújtam ott.siman el lehetett bújni, egyébként is ott tengtem lengtem mikor ott voltunk abban a pesti lakásban.A gang se nyerte el a tetszésemet, attól féltem hogy leszakad.Az lássuk be necces lett volna . Lévén 100 éves ház, ez megeshet.( Van esély persze ne legyen ilyen!)Nagyanyám 10 évig gyakorlatilag lakása foglya volt, úgy éreztem hogy beszippantotta a lakás atmoszférája.Átvette a hangulatát.Ahogy én is átvettem ,mert nem beszélnék róla ha nem.Ha megyek Pestre benézek a házba.Amióta el lett adva nem voltam ott.A lakásba nem megyek be,de a gangot megnézem.
A kisszobára is kíváncsi lennék bár biztos nem tudták kibővíteni .a nagymamám aludt ott amíg élt.De egyszer én is kipróbáltam nem volt rossz.
Necces volt az egész hely
Kicsit sajnálom hogy már nem mehetek vissza a lakásba, de a házba mindenképp megyek , ha legközelebb Pesten járok.
Egy helyszín után vadászok amit a fortepanon találtam. A falon lévő műalkotás érdekelne, de nem tudom hol a lépcső. Esetleg van valakinek ötlete. Köszi! Talán valami szálló, vagy színház?
Ezt nekem címezted Zs. de szerintem nem nekem szól illetve azt sem tudom erről beszélünk-e egyáltalán. Ferdelábú színház? https://fortepan.hu/hu/photos/?id=206079
Nézzétek át, de nekem nem jött össze a Margit körút. Szerintetek igaz a két feltevésem a lejtőről, és hogy baloldalt egy másik modern hát látszik hátulról?
Az első baromi bosszantó, de nem találom. Ez valami lejtős hely, tehát ha Budapest, akkor Buda. (Legalábbis szerintem a gyerekek feljebb vannak, mint az utca.) Az utca nem lehet kicsi, ha végig boltok vannak a ház aljában. Ráadásul a bal oldalon látszik, hogy mindkét oldalon új ház van. (Úgy nézem, a mozaikos egy másik ház háta.) Szóval vagy meg meg lehetett szórva a háborúban, vagy 56-ban (Margit körút és Vár környéke), vagy frissen beépült negyed (pl. Óbuda). De nincs meg az istennek sem.
Szilárd tüzelő, + háború, forradalom tényleg szűrkített, a 80-as évek óta egyre világosabbak az épületek. Ha nem veszed észre nem jársz nyitott szemmel.
Ezen a képen vadonatúj, még kész sincs. f27729 Nem volt ideje elkoszolódni a téli füst, por által, ami kialakítja az egységes szürkészöldesbarnás árnyalatot. Igaz fekete-fehér kép, de az árnyalatából erre a világos, homokkő színű vakolatra tudok csak következtetni. Az oszlopok szürkések. A Főőrség épülete szerintem ugyanezen színvilág. A digitális modell kevésbé élő, merevebb árnyalatú. A kései színes képeken már sötétebb árnyalatú a szilárd tüzelésnek köszönhetően.
Inkább valamilyen nyomokban meleg színeket tartalmazó vakolat lenne jó. A képen látható színek, beleértve a tetőét, inkább halottasházra emlékeztetnek.
Tudja valaki, hogy 100 évvel ezelőtt milyen színű vakolat volt a Budavári Palotán?
A mostani drappos-világosbarnás szín nekem nagyon nem jön be. A felújított rész szép fehér lett, az már tetszik. A látványterveken is csontfehérben ábrázolják a később felújítandó részeket.
Pesti Napló, 1937. február 27. (11. oldal, jobbra lent)
Javítsák meg a zuglói közlekedést! Bényi Károly és Kertész Elemér törvényhatósági bizottsági tagok vezetésével küldöttség jelent meg Szendy Károly polgármesternél és a 75.000 lakosú Rákosváros, a régi Zugló közlekedésének megjavítását kérték. A Horthy Miklós kertváros lakói csak a legnagyobb nehézségekkel tudják megközelíteni a várost. A 7-es autóbuszt a Thököly úti sorompón túl a Bosnyák téren, a Hajtsár úton, Egressy úton, Hungária körúton, a Kerepesi úton kívánják járatni. A 68-as villamos* útvonalát a Vezér utcánál a rákosfalvi HÉV-állomásig kérik meghosszabbítani. Ugyancsak szükségesnek tartják a 69-es villamosrelációnak** meghosszabbítását a 28-as villamos*** vonaláig, illetve kívánatosnak tartanák, ha ez a reláció Kőbányán át körforgalmi járattá alakulna át. A 24-es villamosrelációt**** a Hungária úton át szeretnék meghosszabbítani oly módon, hogy a Thököly útnál bekapcsolódna a 69-es útvonalába. A polgármester a kérelmet nagy megértéssel fogadta és megígérte, hogy az üggyel komolyan foglalkozni fognak.
Ennél többet a Kerepesi úttól délre levő szabályozási tervről talán csak Trokán felügyelő tudna mondani. 8. szekrény, 3/28. :-)
* ez a "faluvillamos", a Bosnyák tértől a Mogyoródi útig tartó egyvágányos szakaszát 1933. november 22-én adták át. ** ekkor a Bosnyák tér és a Hadnagy utca között járt. *** gyakorlatilag ugyanaz, mint ma - nem számítva a sokkal későbbi - 1958. június 16. - útvonalcserét (Kőbányai/Kőrösi Csoma út vs. Salgótarjáni/Kolozsvári utca) a 37-essel. **** ekkor az Eskü tér és a Ferenc József Lovassági Laktanya (Kerepesi/Hungária sarok) között közlekedett. Valószínűleg a Baross utcából "valahogy" áttért a Salgótarjáni útra...
elottem a minimum 150 oldalas 2001-es budapest atlasz az ajtosi durer es zichy geza keresztezodes egyik oldalan ELTE germanisztikai intezet Domus Hungaricus Osztondijas professzorok haza a zichy masik oldalan Europa intezet de az ajtosi dureren vannak
Köszönöm mindenkinek a felvilágosításokat. Bennem az ablakok kivitele valamilyen börtönfélére való gyanút keltett. Most már tudom, hogy alaptalanul. Sajnálom, hogy elmulasztottam a kertbe való bemenetelt, amig lehetett volna.
STUDIO 21 rendezvényház. Koncertek, kiállítások, konferenciák, esküvők.
De szerintem a kérdező nem arra kíváncsi, hogy az épület hasznosításával milyen bérlő próbálkozott utoljára, hanem arra, hogy eredetileg mi célból épült ez a fura ház.
A Füredi és a Vezér utca sarkán egy tervezett, nagyméretű, kör alakú tér. Ez még hagyján, de mi lehet a vágány, ami innen(?) indul dél felé, majd a Kerepesi út előtt kétvágányú lesz, és folytatódik át Kőbányára? Ez nekem teljesen új információ. Mit terveztek ide? Esetleg a - későbbi - 64-es villamos vágánya lenne, és a Fehér út helyett innen csatlakozott volna az Élessarok felé?
Kösz, értem. Érdekes, hogy a térképen pirossal jóval későbbi változások is szerepelnek, de sem a repülőtér, sem pedig a laktanya.
Még egy érdekességet találtam. A mostani Apor Vilmos téren régen a villamos nem úgy kanyarodott a Böszörményi útról a Jagelló útra, mint most, hanem egy nagyobb ívben. Nyilván a "vízmosás" fölött lévő híd miatt. Ez a régi ív viszont megfelel a régi - de későbbi - villamos végállomás (60-as, 57-es) helyének. Vagyis az ott lévő támfal feltehetőleg még nem a végállomásnak, hanem magának a villamos pályának készült.
"...a Kőérberki út ma is elkerüli a repteret, ha oda került volna a 7-es, akkor nem zavart volna..."
A Kőérberki út MA elkerüli a repteret. Az alant is belinkelt 1912-es alaptérkép színes javításain látszik, hogy _eredetileg_ a Kőérberki út a későbbi repülőtér területét északkelet-délnyugati irányban átvágta. Ezt a nyomvonalat akarták először felhasználni a balatoni műúthoz, a mai repülőtér nyugati végénél felüljáróval átemelve a vasúton, és a Kamaraerdei út vonalában folytatni, és felüljáróval keresztezték volna a törökbálinti HÉV vágányait is. A térképen a tervezett emelkedések (százalékok) is olvashatók. Ezek szerint a legnagyobb emelkedő a mai Kamaraerdő buszvégállomás után, az akkori Fővárosi Szegényház mellett lett volna, 6,70 %-os. A fennsík egyébként itt már valamivel alacsonyabb, mint a mai Panoráma-kanyar felőli oldalon, de legalábbis nem olyan "hirtelenül" emelkedik, mint ott. A szerpentin miatt lényegesen hosszabb úton is 4,16...4,59 % a legnagyobb emelkedő a "patkóban".
Magának a Kőérberki útnak az áthelyezését (a mai Egérúttól délre) egyébként éppen a repülőtér építése tette szükségessé, anyagilag is abból a keretből finanszírozták. Ezen a nyomvonalon (illetve a folytatásában) azonban már nem lett volna megvalósítható a Tétényi fennsíkra a felkapaszkodás, így teljesen új kezdőpontot kellett találni a műútnak. Az eredeti tervektől eltérően nem már létező utak korszerűsítésében gondolkodtak, hanem teljesen új nyomvonalon, "zöldmezős beruházás" létesült.
Kösz, nagyon érdekes. De a cikk alapján nem világos: a Kőérberki út ma is elkerüli a repteret, ha oda került volna a 7-es, akkor nem zavart volna. Vagy már a reptér bővítésére gondoltak? Volt ilyen elképzelés? Mert aztán a reptér nem volt hosszú életű, egy régi, repülős leírás szerint nagyon utálták, mert a budaőrsi katlanban gyakran megült a köd. Vajon a ferihegyi reptér építése miatt adták fel a budaőrsi bővítésének a gondolatát?
A Kőérberki folytatása sem világos. Hiszen a belemegy a laktanyába (ifjúkorom Kinizsi laktanyája...). A laktanya mikor épült? Valamikor a háború előtt, az világos. Vagy a Kőérberki út folytatását egy ívben kelet felé vitték volna? És hogy úszták volna meg a szerpentínt, hiszen a Kamaraerdei út is elég meredek, a jelenlegi vonalvezetése nem alkalmas egy országos főútnak. Tehát a Fennsíkra valahogy fel kell jutni...
Ezek szerint az eredeti tervekben az "új balatoni út" messze elkerülte volna mind Gömbös miniszterelnök úr birtokát, mind Landthaller Tasziló telkeit, és - valóban - a repülőtér területén vágott volna keresztül. Magam sem értem, hogy ezt miért nem találtam meg, illetve miért nem "értelmeztem" az (eredetileg) 1912-es datálású térképen. (Holott az feltűnt, hogy maga a repülőtér nincs rajta.) Ez érdekes, új fejlemény részemre is, tényleg nagyon jó találat! :-)))
A híd alatti átvezetés szélessége érdemben nem változott, ha jól emlékszem, akkor csak a híd áthidaló felszerkezetét bontották el az Egér út építésekor (hétvégén ott bizigliztünk a félkész úton, mint ahogy előtte a régi és szemetes töltésen).
Ha jól emlékszem, akkor a talajszint is lejjebb volt, mint most a kerékpárút kövezése, tehát nagyobb volt a belmagasság.
A Kőérberki út áthelyezésére is találtam 1935-ös czikket, megnézve az 1912-es térképen, még két nyomvonal van rajta:
Budaörs határában kijelölt új repülőtér folytán át kell dolgozni ,a Balatonhoz vezető műút budapesti szakaszát. Az eredeti tervek szerint ugyanis a balatoni műút bundapest szakasza a Kőérbereki-út egy részének felhasználásával és annak folytatásában épült volna, márpedig ez a vonalvezetés kettészeli azt a területet, amelyet az új repülőér céljaira kijelöltek. A hatóságok pedig ragaszkodnak ahhoz, hogy a repülőtér területe egységes maradjon és azon olyan nagyforgalmú útvonal, mint a balatoni műút, ne haladjon át. Király Kálmán tanácsnok, a fővárosi útépítési ügyosztály vezetője, a mai tanácsnoki értekezleten ismertette a helyzetet N.Kui Károly polgármester előtt és bejelentette, hogy a változott körülmények folytán a Balatonhoz vezetett műutat Budapest területén más irányba kell terelni. Az új tervek szerint a Balatonhoz vezető út a Budaörsi-út és a Sasadi-út szögelléséből indulna ki, a Péterhegyi-dűlőn és a Kamaraerdőn át és a főváros határán túl torkollanék a balatoni állami útba. A változott vonalvezetés folytán a balatoni útbudapesti szakasza körülbelül ezer méterrel lesz hosszabb és ennek megfelelően emelkednek az átépítés költségei is. Miután a korábban tervezett útépítésre már megtartották a versenytárgyalást, azt most a főváros kénytelen megsemmisíteni és amint a részletes tervek elkészültek, új pályázatot fognak kiírni a balatoni útbudapesti szakaszának építésére.
Na ezért furcsa a kis híd. Amikor építették, az iparvágány már régen nem létezett, bicikliútnak pedig ma sem alkalmas. Vajon mire gondolhatott a megalkotója?
Telekrendezés-kisajátítás is kellett a Balatoni út kialakításához, így már az előkészítésnél rávezették a módosításokat kataszteri térképre, vagy megvárták az átadást?
A Baltoni út feletti hidacskát 1993-94-ben építették át az Egér út ezen sz akaszának kiépítésével és tényleg a keserűvíz telep iparvágánya volt alatta egykor. Az Egér út átadása óta egy semmibe vezető kerékpárút vége (utána a lámpánál) vezet át alatta.
A keserűvíz-iparvágány az 1-es vonal korrekcióját túlélte, de a 70-es években már nem volt meg.
annyiban javítom magam, hogy valszeg ez egy 1912-es térképre rárajzolgatott módosítások, ami még munkaanyag lehetett, és ezért nagyobb változások nincsenek rávezetve, csak esetleg kisebb módosítások
lehet, hogy félreértem, de ceruzával elég sok bejegyzés van. ahol /1942 szám szerepel, és persze rengeteg 193x évek, gondolom a bejegyzésekben van a dátum is törtként, ez alapján van olyan oldal, ami 1942-es lehet, viszont lehet, hogy nem minden oldalon van update-t, talán ez magyarázza, hogy az általad várt korábbi változás viszont nincs benne?
Így van. Tehát maga a térkép, ami látható rajta, semmiképpen sem tekinthető 1912-es állapotnak; és most itt ez a lényeg. A térképalap(!) valóban 1912-es, és erre rávezettek színessel változásokat. Ilyen az átépített vasútvonal, és az új 7-es út is. Mivel az átvezetések között nem szerepel a Budaörsi Repülőtér (meg pl. a Horthy Miklós híd sem), mindenképpen 1937 előtti állapotot látunk. De nem 1912-es, tehát a dátum mégiscsak szkeptikusan kezelendő. A tényleges, megjelenített állapot dátuma nem derül ki - de kideríthető (elég komoly kutatómunkával, amitől most eltekintenék) annak alapján, hogy mi szerepel rajta "színessel", javításként és mi az, ami még nem. Továbbra is fenntartom tehát a véleményemet, hogy a térkép (tartalma, "színtől függetlenül") 1929 és 1937 közötti állapotot tükröz.
Huhú, ezeknek a térképeknek a dátumozását erős kritikával kell ám fogadni! Többször beleestem már én is, hogy azt gondoltam, végre találtam egy valódi (pl.) 1937-es térképet, aztán kiderült, hogy '45 utáni...
A térkép megnevezése: 1912, utólagos kataszteri átvezetésekkel. A nyomtatvány 1912-es, a kifogásolt újabb részletek éppen az utólagos színes (tus)tintával tett átvezetések.
Hímezni tanulok és alapvetően magamnak, de gyakorlás miatt készítettem több 90-es évek metró logó felvarrót. Ha érdekel valakit, eladóak, amíg a készlet tart.
Kb 4x4cm, minőségi anyagokból. Hátoldalán vasalható fólia, amivel könnyen felvasalható pólóra, pulcsira, kabátra, táskára, de természetesen felvarrni is lehet.
Marad azért egy kérdés. Az "Openrailwaymap"-en meg lehet nézni a régi nyomvonalat, valaki berajzolta. Nyilván nem teljesen pontos (van pl. benne egy törés), de abból az látszik, hogy csak a Bodorka utca, Ásólúd utca környékén ment az azóta (azt hiszem egész újonnan) beépült részen, a régi nyomvonal nagy részén ma is utca, park, sportpálya van.
Viszont hogyan volt a "Sachslechner iparvágánnyal"? Ez a keserűvíz forrásokhoz ment a Kelenföldi pályaudvartól. A pályaudvarról kivezető szakasza még ma is megvan. Ezt is vajon felszedték akkor, amikor a vonalkorrekció megtörtént? Ha nem, akkor az utána épült 7-es útnak kellett még egy kereszteződés! Az Egér út és a 7-es kereszteződésében a felhajtók között van most is egy híd, eléggé szerep nélküli létesítménynek tűnik, ami pontosan az iparvágány nyomvonala fölött megy át. Vajon ez egy annyira régi híd?
Ez engem is meglepett, én sem tudom, mi volt a terv ott eredetileg. A Taurus sportpályái voltak ott, mellette a "Hatház", a makett alapján úgy tűnik, ezt mind elbontották volna. Nos, a Hatház maradt, a Gyakorló utcai lakótelep ott véget ér, a másik oldalon meg, a focipálya helyén a benzinkút, Meki, bevásárlóközpont épült fel.
Hát, ahogy épült és népesült be a lakótelep és lett egyre több iskolaköteles lurkó, és ahogy épültek az újabb iskolák, teljesen természetes módon osztották újra a körzeteket. Én 1972-ben az Álmos vezér tériben* fejeztem be** az ötödik általánost (fél év), majd az Ond vezér parkiban a hatodik osztály (egy teljes év), és a Kerepesi útiban a hetedik-nyolcadik (két év). Nem is olyan extrém. :-)
* Nem tudom pontosan mikor, de valószínűleg a lakótelep építésének kezdetekor épült a régi "elemi népiskola" (tulajdonképpen) udvarára az új iskolaszárny; gyakorlatilag ekkor ez volt az egyetlen általános iskola Rákosfalván. Aztán a lakótelep építésekor előbb a Füredi utca Fogarasi út felé eső oldalán épült meg a "kék" suli, majd az "alumínium", és a "piros" (ma ez a Neumann). A körzetek tehát állandóan változtak, ahogy a gyerekek száma egyre nőtt.
** Az első négy osztályt, és az ötödik elejét még a régi lakhelyem melletti suliban jártam Angyalföldön (Dózsa György út-Lehel utca sarok), majd '72 decemberében költöztünk a lakótelepre.
fél Off: Látom elég sok iskolát "fogyasztottál" általánosban, azért mai szemmel ez meredek. hogy csak úgy átpakolnak egy másik iskolába, mert újraosztják a körzeteket...
Huhú, ezeknek a térképeknek a dátumozását erős kritikával kell ám fogadni! Többször beleestem már én is, hogy azt gondoltam, végre találtam egy valódi (pl.) 1937-es térképet, aztán kiderült, hogy '45 utáni...
Ezen az 1912-esnek vélt/állított térképen már szerepel a "régi" 7-es út, a Panoráma-kanyarral. Más keresgéléseim alapján (Landthaller-benzinkút) éppen nemrég gyűjtöttem erről anyagot, ahol egyértelműen 1936-ra teszik a Tétényi-fennsíkon átvezető autóút* építését. Ugyanakkor még nem szerepel a térképen az 1937-ben átadott Budaörsi Repülőtér. Még ha azt mondom, előbbit már "megelőlegezték", utóbbi elmaradása pedig "hanyagság", akkor is úgy 1934-35 és 1940 közé kellene tenni a dátumát. Ehhez viszont jól passzol az 1929-es megszűnési dátum.
* Ez Érdnél csatlakozott az 1929-ben elkészült Érd-Székesfehérvár autóúthoz, a tervezését 1934-35-ben kezdték meg. A nyomvonala Gömbös Gyula miniszterelnök birtoka előtt haladt el, és durván kettészelte id. Landthaller Tasziló birtokát, amelyet az állam kisajátítani készült az útépítés miatt. Tasziló úr azonban bankkölcsönből visszavásárolta a leendő út melletti birtokrészét, és benzinkutat épített rá, számolva az új út várhatóan fellendülő forgalmával. Ez viszont már egy másik történet...
Megint keresek (de nem találok; biztos rossz helyen kutakodok):
Kutatom, hogy az 1-es vasútvonal Kelenföld-Budaörs szakaszán mikor kerültek a mai nyomvonalra a vágányok. Leginkább a 7-es főút környéke érdekelne, a mai lakópark környéke. Itt eredetileg ellenívekkel, tulajdonképpen pont a mai lakóházak helyén ment a vonal, ezt valamikor kiegyenesítették a mai állapotra. Mikor volt ez, meddig léteztek itt a sínek? Az világos, hogy a kamaraerdei lakópark (Tóváros) építésekor itt minden nyom eltűnt. Rémlik, hogy valahol (valamikor) olvastam róla, talán már a Budaörsi Repülőtér 1937-es átadása körül (is) lehetett az átépítés, talán csak a háború után valamikor. Nem találtam rá eddig adatot...
1967-esfentrol.hu képen mindenesetre már csak íves fasorok képében látszik a régi nyomvonal. Ugyanez 1972-es és 1992-es (ez a színes kép borzalmas, valami hamis színes? vagy csak ennyire "szétexponált"?) képeken. Az utolsó, 2000-es légifelvételen már megvan az Egérút, de a lakóparknak még nyoma sincs, az íves fasor még ugyanúgy látszik, a régi és az új nyomvonal között talán gyümölcsös.
Köszönöm, azért ez nekem egy rejtélyt megoldott. Már egy ideje foglalkoztatott, hogy mi az a kowlooni nyomornegyed külső képét idéző luxuslakótelep ott, ami a Váci útról látszik.
Ez két, 4,20 m méretű (háromablakos, nagyszoba) panel egymásnak háttal fordítva. A hetvenes években biztosan a lakótelep tervrajza szerepelt rajta a panelek ablaknyílásainak a helyén. Talán azért (is), hogy az új lakók megtalálják a saját épületüket, amit sokáig csak a tervszám alapján tartottak nyilván; illetve hiába voltak utca- és házszámok hivatalosan, ha egyszer nem voltak utcanévtáblák és házszámok kitéve az egész telepen.
Aztán később már lehet, hogy valóban hirdetések, reklámok hordozója lett...
Szerintem BKV menetrendek, vagy valami ilyesmi lehetett rajta, esetleg hirdetések. Belül meg tán útszóró só, meg homok, ilyesmi a vilingernek és a buszoknak. 1983-tól 1985-ig napjában többször is elmentem mellette, később is elő-elő fordultam arra, de nem emlékszem erre a kulipintyóra.
Elég jó a vizuális memóriám, a tér mindkét oldalának a képét elég jól fel tudom idézni, még azt az öreg 13-as vilingert is, amivel 1983-ban egy késő őszi, vagy téli estén mentem egy kört, és amiben még állt a vezető, meg olyan rácsos, kézihúzogatású ajtaja volt. A vezető meg egy majdnem földig érő nagykabátban, és talán nemezbotosban igazgatta a járművet. Mondjuk nem volt nehéz megjegyezni, mert már akkor is nagyon kuriózumszámba ment.
Szóval emlékeznék, ha valamilyen jelentősebb funkciója lett volna, újságos, pénztár, ilyesmi, de szerintem csak két jellegtelen betondarab volt, ami ottmaradt a hőskorból, amikor valamiért ideiglenes jelleggel odatették. Csak aztán nem vették a fáradságot arra, hogy elvigyék. Egyébként is elég kicsi tákolmány volt így ránézésre, tán még egy szék se nagyon fért volna bele.
Ez egészen elfelejtődött nálam, pedig ismertem a makett képét. A tartalékterületet is jól beépítették ez a terv óta. Az Ond vezér 36. helyén pedig felhőkarcolók, P.stephenson kitér a hitéből! ;-)
Amire én gondolok, az ezen a fortepan-képen látszik; az UV bal vége és a másodiknak álló Ik620 között látható az állványnak használt két panel, kis esővédő tetővel...
Keresek fotót az Örs vezér terén a lakótelep építése alatt létezett térképről, amin az akkor még épülő, leendő, tervezett épületek be voltak jelölve a tervezési számukkal együtt (pl KX/7, K2/12, stb.) és ami a 31C autóbusz végállomása (később 133-as, majd 81-es troli; ma a 80-as trolié) és a 62-es villamos végállomása között állt, két, A-alakban egymásnak támasztott "széles" dán panelen, pontosabban az ablaknyílásokban. Meddig volt ez ott? A trolis korszakban (1980 után) már biztosan nem, hiszen eddigre gyakorlatilag felépült minden - két-három, egyébként tervezett ház kivételével. Például a Kerepesi út mellett, a Sarkantyú és Vezér utcák között még két KX lett volna, ezek már elmaradtak a helyükön van most a kertészet. Meg mintha az Ond vezér úti Spar mellett is lett volna tervezve még egy 15 emeletes - na, ezt nehezen tudnám odaképzelni arra a szűk helyre...
Köszi. A háromszobásoknál gondolkoztam melyiket rakjam be, nálam is felmerült. A csak széles (4,20) paneles garzonokról azonban nem tudtam. Jó ismertetőjel a három forgóablak.
Érdekes ez a későbbi továbbfejlesztett KX vagy adaptált magyar panel. Az alaprajzok teljesen ugyanazok. Talán ez volt ennek a 4,20-as panelnek az utolsó megmozdulása, a Kőbánya újhegyi lakótelep.
Kis kitérő az eredeti és továbbfejlesztett panelre. Pont egymás mellett vannak. Az eredetinál a kisebb kétszobás lakás konyhája is a hátsó folyosóra nézett, de csak 5db üvegtégla volt ablak helyett. Ennél a konyhaelemnél loggiásra alakították át a panelt, így már egy kényelmesebb bukóablaka lett a kisebb, 49m2-es lakásoknak is. Ok, a szélső 68m2-es, háromszobásokba ezen konyha előtt kellett elmenni, meg ettől fogva a lakások egyből a szabadba nyíltak, ami meg hátrány. Kompromisszum ez is, az is.
Az eredeti a KX típus. Érdekesek ezek a továbbfejlesztett panelek, nem is tűnnek dán panelnek, olyan, mintha a dán KX házat próbálták volna meg magyar házgyári elemekből felépíteni.
Aztán volt a szállodajellegű ház ebből, a középfolyosós 49m2-es kétszobás, erkélyek nélkül.
K2 típus, a legelterjedtebb változat
Ebből a középfolyosósból is volt háromszobás a lépcsőháztól jobbra.
K1, ez volt a legelső dán paneltípus
Ezen felül még rengeteg változata van a dán paneleknek:
A cikkben említett (akkori) hatodikosok közül Árvai Ildi és Hatos Hilda az osztálytársaim voltak nyolcadikig. (Én nem voltam napközis, talán ezért nem szerepelek a "névsorban"...)
Mint írtam, építési terület volt a "Szigligeti utca" abban a tanévben. Akkor kezdték még csak az alapokat kiásni, alapozni, betonozni. A panelek szerelése utána már viszonylag gyorsan ment (hiszen ez volt a dolog lényege). A toronydaruk ekkor szinte közvetlenül az iskola kerítése mellett álltak, itt gurultak le-fel sínjeiken. Igen, '74 nyaráig biztosan nem volt kész a "harminchat".
Emlék: tehát hatodikba jártunk, természetesen szigorúan tilos volt számunkra az iskolának ezen a felén (ahol most a bejárata van) előfordulni. Persze valamelyik délután a "kölyökcsapat", miután az építő bácsik befejezték a munkát, a már elkészült alapokon, a pinceszint födémjén töltötte a délutánt. Feltűnt ez a suliban valami szakkört vagy különórát tartó diri bácsinak ("Pajeszhúzós" Gyuri bácsi, ha mond ez valamit valakinek), és másnap berendelte az egész csapatot az igazgatói irodába. Természetesen igazgatói intő mindenkinek, pedig előtte már otthon is voltunk, úgyhogy (jogilag) sok köze nem volt hozzá...
Aztán a következő tanévre ('74-'75) elkészült a "piros iskola" a Kerepesi út 124 alatt. Új körzetesítés, én oda kerültem hetedik-nyolcadik osztályra néhány addigi osztálytársammal, a többiek maradtak itt.
Igaz, a hőszigetelés már eltakarja az eredeti látványt.
Kis kitérő az eredeti és továbbfejlesztett panelre. Pont egymás mellett vannak. Az eredetinál a kisebb kétszobás lakás konyhája is a hátsó folyosóra nézett, de csak 5db üvegtégla volt ablak helyett. Ennél a konyhaelemnél loggiásra alakították át a panelt, így már egy kényelmesebb bukóablaka lett a kisebb, 49m2-es lakásoknak is. Ok, a szélső 68m2-es, háromszobásokba ezen konyha előtt kellett elmenni, meg ettől fogva a lakások egyből a szabadba nyíltak, ami meg hátrány. Kompromisszum ez is, az is.
Itt együtt látszik a két változat. A nagy lakások hátsó szobája és konyhája a két nagy ablak. Utána jön a függőfolyosó szerű átjáró-loggia, majd a lépcsőház két ablaka.
A fentrol.hu ezen képén néhány hónappal előbbi ('72. júniusi) állapot látható. Az Ond vezér 29-37 már szerkezetkész, az Ond vezér 19-27 valahol az ötödik-hatodik emeletnél tart. Az Ond vezér 36 helyén (a régi Szigligeti utca* nyugati, páros oldala) még hosszúkás, alacsony épületek - az eredeti, kérdéses képen téglafalnak, kerítésnek véltem -, talán felvonulási épületek, de lehet, hogy még tényleg a régi utcarendből, házakból maradt meg. Mögöttük a képen is jól látható fasor. Mivel még lombosak a fák, de már őszies a hangulat, valamikor '72 október-novemberre tenném a pontosabb dátumot.
* a Szigligeti utca helyileg szinte pontosan a mai Ond vezér 36 parkolóútja, a légifotón jól kivehető, amint pont a mai Ond vezér 29 lépcsőházon vágott keresztül, majd a mai Kerepesi 128-130 hossztengelyében érte el a Kerepesi utat.
Igen. Az 1973/74-es tanévben (talán úgy novembertől*, lehet, hogy még a következő tanév elején is egy ideig**) le volt zárva az iskola tényleges bejárata, csak a sportudvar felől lehetett bemenni. Akkor épült az Ond vezér 36a-e; valamikor '74 legvégén, '75 elején - tehát úgy két évvel később, mint a "hosszanti" házakba - költöztek be.
* az biztos, hogy '73 nyarán még bőven ráláttunk a budai hegyekre; különösen az egészen észak felé tolódott naplementékre emlékszem - amit azóta a 36 jól eltakar.
** akkor én már a Kerepesi 124-ben jártam a hetediket, a mostani Neumann Számtech...
De, ez pontosan a dán panel első változata, hátulról. Elöl megismerni a három egymás melletti forgóablakáról a nagyszobában. (Az a 420 raszter, belül 405 az addigi 360, belül 345 helyett)
Kösz, a pontosítást, nem tudtam, hogy kétféle "dán" is van, bcs, tehtube.
A Mező iskolára én is gondoltam, de akkor az Ond Vezér útja 36-nak Ond vezér útja páratlan oldali épületeihez képest jóval később kellett elkészülnie, mert látnunk kellene a képen. Meg tudnád ezt erősíteni, hogy így volt?
Zárójel: az iskolát 1973 nyarán adták át (én '73 szeptemberétől jártam bele hatodik osztályosként), az Ond vezér 19-27 épületbe 1972 végén, 1973 legelején költöztek be a lakók. Zárójel bezárva.
Pedig ez is "dán", ez a KX épület, a loggiás. Sok eleme megegyezik a köznyelvben "dán"-nak nevezett K1 (két blokkos) és K2 (három blokkos) épületekkel, valamint az egészen apró, nálunk csak "garzonház"-nak nevezettel.
Ilyen KX emlékeim szerint csak a Füredi úti lakótelepen van (ha jól számolom, 13 db, meg az Örsön a tíz lépcsőházas - azt hány háznak számoljam?), talán Csepelen van még valahol az Ady Endre út környékén 3-4 példány. Máshol nem tudok belőle...
A fémvázas épület - leginkább az ablakok osztása miatt - gyanús, hogy az Ond vezér park 5., az "alumínium-iskola" (ma Mező Ferenc Általános Iskola), akkor a háttérben az Ond vezér útja 19-27 kellene hogy látszódjon.
a Füredin kívül tudtok még olyan panel ltp-t, ahol a Füredi-hez hasonló panelek vannak?, ui. ezt sehogyse tudom ráhúzni a Füredi úti ltp-re..., az Újváros parkra hasonlít, hasonlít, de aztán mégse...
valószínű iskolaépítés
az iskola földszintjén keresztül is mintha egy panel látszódna
Úgy van, ez egy négy kocsis ingavonat a híd újjáépítése alatt. De az azért furcsa számomra, hogy az eddigi legtöbb képen (persze nem innen fotózva) M+P+P+M összeállítás látszik, ez pedig M+M+P+M szerelvény...
Jászai Mari tér, Margít hid lejáró. A szemben lévő épület a fehér ház elődje épízés bontás, vagy a fehér ház építése. Ezekre találsz fortepan képet, abból tovább mehetsz.
Valamikor letöltöttem a mellékelt képet a https://archivum.mtva.hu/photobank oldalról. A képhez mellékelt szöveg eltűnt az emlékezet homályában. Azóta is gondolkozom, amikor ránézek (mert egy blikkfangos kép:), hogy mikor (talán a 40-es évek végén, vagy az 50-es évek elején) készülhetett. A két középbejáratú villamos motorkocsi egy pótkocsit vontat, miért? A kép baloldalán látható furgon/dzsip egy vég nélküli villamos vágányon áll, mi lesz a vágány sorsa? Egyáltalán hol készült ez a kép? A képen látható vágányhálózat elég kaotikus formációt mutat. Talán a Margit-híd építése során, amikor talán egyvágányos villamosközlekedés volt/lehetett a hídon, készült a kép? Megannyi kínzó kérdés.
Várom a nálam okosabbak észrevételeit. (A Google képkeresővel nem mentem semmire)
A múltkutatáshoz kis segítség, akinek nincs előfizetése az Arcanumhoz:
Könyvfesztivál ideje alatt ingyen elérhető sajtóadatbázisunk. Szeptember 28. és október 1. között nemcsak adatbázisunkat próbálhatja ki ingyen, hanem személyesen találkozhat az Arcanum munkatársaival a Millenárison
Újabb kérdés foglalkoztat: hol voltak, hol lehettek az óbudai trolibusznak megállói? A két végállomás ugyebár megvan, "Vörösvári út, villamos végállomás" és "Óbudai Temető" (ez tulajdonképpen a zsidótemető volt), előtte biztosan kellett lenni megállónak az "Óbudai Temető, Pomázi út"-nál. Esetleg a kettő között a "Demjan Téglagyár" (a mai ATI buszmegálló)* környékén? Beljebb az "Óbudai Mészégető- és Gőztéglagyár" jöhet számításba, aztán "Bojtár utca" valahol? Távolságok alapján "érkezése lehet" még a mai benzinkút külső felénél**, a "Csillagvölgyi út"-nál esetleg...
Nemigen lehetett ez akkoriban sem egy sűrűn lakott terület, ezért gondolom, hogy inkább az akkori ipari üzemek környékén volt indokolt megállóhelyet létesíteni...
* Ez elég közel lenne a végállomáshoz, de ki tudja...
** Itt az útpálya a mai benzinkutat kiszolgáló be- és kihajtó út volt akkoriban, magát a mostani útpályát valamikor a hatvanas évek legvégén építhették, amikor a benzinkutat is. Legalábbis így gondolom...
Volt olyan, hogy "falézolás". Ez is valami építőipari dolog volt.
Meg bánya, Vorlesen. Felolvasták, melyik csapat/brigád hova fog menni dolgozni. Később már magát a helyiséget is faléznak hívták, ahol ezt szokták megtartani.
Igen, ilyesmire gondoltam azóta én is. A kerékpárversenyeknél a követő motorok a helikopterekre adják fel a jelet, azok pedig - nagy magasságból - jól "rálátnak" kábé mindenre. Meg ott a teljes táv- és időtartamhoz képest rövid időre szakad meg az adás az alagutakban. Itt valószínűleg a kinti fix kamerákkal kapcsolatban lehettek a relék, hogy folyamatos legyen a közvetítés. Mindenesetre jó volt látni ezt a műszaki megoldást! :-)
Itt egy alagút van, a kerékpárversenyeknél meg kismillió. Ennek az egynek a végére, jobb esetben mindkét végére tettek egy relé állomást, amin továbbítja a hozzá eljutó jelet a központba.
Monacóban is képesek az F1-es autók fedélezti kamerájával adni a teljes kört alagutastól mindenestől, szerintem az Alagút egyszerűen nincs olyan mélyen hogy a jelek ne jussanak ki onnan/be oda.
Talán nem vagyok normális, hogy szombat reggel ilyen korán kelek - meg nem is igazán érdekel az atlétika -, de nézem a maratont. És nem értem, hogy hogyan tudunk az Alagútból élőben közvetíteni. Nem, nem fix, "drótozott" kamerákkal, hanem motorról, haladás közben. Ez még a nagy háromhetes kerékpárversenyeken sem szokott sikerülni, az alagutas, aluljárós helyeken összeesik a kép, inkább átváltanak valami külsőre; itt viszont rezzenéstelenül megy a kép tovább. Mit tudunk, amit ott nem?
A díszmenetnél érzékelhető jól a lejtő magassága, ahol emberek állnak fent. Szerintem már ezen a korai ostrom utáni képen is látszik a sitt rátöltése a rézsűre. 
Sziasztok!
