Köszönöm, ez nemcsak jól sikerült összefoglaló írás, hanem a lényeget foglaltad össze!
Viszont az volt a tapasztalatom, hogy annyira bumszlik, lekerekítés nélküli, szögletes, "űrszelvényt kimaxolóak" a kocsiszekrények, hogy a kengyeles kupplung ad akkora hézagot, hogy ne tolják ki egymást a kocsik. Az univerzál, ami egyben közlekapcsolós is, az kifordítja.
Úgy érzem, kedves Fórumolvasók, hogy most sikerült valami jót alkotnom: -Megérkezett Kínából a 12v-os tetováló motor, ami megszólalásig hasonlít az SB-modellbau flat motorjához, de ugye nem lehet az, hiszen harmad árban van. -Sikerült hozzá rendelni szintén Kínából 0,5M-es 10 fogú fogaskereket. -Sikerült leszednem (a lehúzó is megjött Kínából) a régi dobmotorról a fém fogaskereket, így szét tudtam szedni a régi motort -Sikerült egy bicikligumi belsővel központosítani az új motort a réginek a házában. Az eredmény ezen a videón látható. Valami gyönyörűséges szép mozgása lett ennek a krepegő mozdonynak. Max sebességnél is alig van hangja. BR55 remotorized
Van ereje is - amíg el nem kapar. Azaz a vonóerő paraméter nem változott!
Hát konkrétan a nevezett kocsikat nem ismerem, de két általános érvényű (nem csak Jägendorferre, és nem csak Roco Kurzra vonatkozó) megjegyzés:
1.) A közelkapcsoló-kinematikák helyes működésének feltétele, hogy a kapcsolók megvezessék egymást és a kinematikát is, azaz ne tudjanak egymáshoz képest elfordulni (összekapcsolva egymás meghosszabbításában vannak, nem térhetnek ki). Ennek az összes közelkapcsoló megfelel, a kengyeles pedig nem. Emiatt a közelkapcsoló kinematikák kengyeles kapcsolókkal használva nyeklenek-nyaklanak. Egyik legszembetűnőbb probléma velük pont az, hogy húzva és tolva a kinematikák teljesen más pozícióba helyezkednek.
2.) A közelkapcsolók lényege, hogy megvezetik egymást, ívekben is egymás meghosszabbításában állnak, ezzel kényszerítik ki a közelkapcsoló-kinematikák helyes pozícióját. Viszont ez csak az összekapcsolt állapotra igaz; az összekapcsolás során nem fogják tudni behúzni a közelkapcsoló-kinematikákat a helyes pozícióba. A kengyeles kapcsoló lényegesen "igénytelenebb", emiatt ívekben könnyebben összeakad.
Jägerndorfer H0 emeletes kocsik kupplungjával volt valakinek rossz tapasztalata? Gyárilag R=358-as ívben el kell tudnia menni, most egy ilyen ovál tesztpályán próbáltam (Roco geoline R2), és még a gyári kengyelessel is tolt üzemben kifordulhatnak a kocsik. A Roco univerzálkupplunggal meg össze se akadnak.
Sziasztok! Piko V43-assal kapcsolatban volt valakinek valamilyen negatív tapasztalata? Nekem az első nyikorgott, utána visszaküldtem, küldtek cseredarabot az van most, de mostanában az sem a legjobb. Lassúmenetben megáll, elindulásnál picit nyikorog, és mindha az áramfelvétel se lenne a legjobb.
A gép aligvolt sokat használva, első használat előtt jól be lett járatva, síneket és a mozdonykerekeket tisztítom úgyhogy mindent úgy csinálok ahogy kellene. Más mozdonynál ilyet még nem tapasztaltam. Másnak volt vele valamilyen gondja?
Sziasztok.A terepasztalomra egy deltavágányt szeretnék beépiteni mit ajánlotok hogy ne legyen zárlat?A digitools digiloop hurokvezérlője jó hozzá?Analóg pályát épitek,mivel HOe.
Segítséget kérek, hogy a MÁV vasútállomásokon a térvilágítás oszlopainak mi a szabványos távolsága az űrszelvénytől illetve egymástól? Ebben volt érdemi változás a '60-as évekhez képest?
A facebookon többen, több csoportba is föltették a hírt, illetve a hozzátartozói is kitették a gyászjelentést. Nem tudom, hogy a LÁVA honlapját, facebook oldalát ki kezeli, de ha esetleg ő maga, akkor ez lehet az indoka.
Nem ismertem közelről, de jónéhány éve egy ideig dolgoztunk közösen a csepeli műhelyében, aztán egy Temofeszt alkalmával ezen ismeretségnek köszönhetően vonatozhattam kicsit a Oe modulterepasztalon. Nyugodjék békében
Sokáig vallottam hasonló nézeteket, de amióta a hangdekóderek olcsóbbak lettek, azóta felülvizsgáltam magamban ezt a kérdést, és arra jutottam, hogy kisebb (mellékvonali) mozdonyokban egész jó tud lenni. Egy nagy dübörgős BR01-ben vicces, de egy BR89-ben, vagy egy vicinális mellékvonali motorvonatban egész cuki egy hangosítás, még H0-ban is.
Jogos a félelmed, a meglátásod! Énvelem pont tegnap történt hasonló.
Vidéken dolgozom, de Pestre vissza kellett jönnöm, hogy a banki átutalásaim elintézzem.
Mire mindennel végeztem, olyan 13:20 lett.
Lakásomba bejövet a lenti látvány fogadott.Mint utóbb kiderűlt, a szomszéd lakásból 16 helyen fúrták át a falat.
Szerencsémre itt volt még az egész csapat, a művezetőjük sűrű bocsánat kérések között megígérte a rendbetételt. Szavát betartva, ma délben leglettelte a falat. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy mielőtt vidékre mentem volna dolgozni, minden járművet és karos jelzőt leszedtem a polcról.
A Te megoldásod a vagyonbiztosítás, szerintem ha van az ismeretségi körödben biztosítási ügynök, kérdezd meg, elméletileg neki a számodra legkedvezőbb megoldást kell választania. Minden körülményt mondj el neki, különösen, hogy szállítod is a modelljeidet. Még a műtárgy biztosítás is szóba jöhet, mert abban nincs meghatározva, hogy csak művészeti alkotás lehet a tárgya. Mindenképpen szakemberrel intéztesd!
Mi most váltunk lakás biztosítót, én is szerettem volna a gyűjteményemet biztosítani, de lemondtam róla. Nálam nehezítve van a pálya azzal, hogy (jelenleg még) nem vitrinekben tárolom a modelljeimet és a biztosítók fotókat kértek volna, amit szinte lehetetlen megoldanom.
Ez rendben van, és adhat anyagi védelmet arra az esetre, ha lakástűz van, eláraszt a feletted lakó, ellopják stb., de a lakásbiztosításba nehezen fér bele az, hogy A-ból B-be átvitelkor megsemmisül a gyűjtemény. Mivel egy évben elmegyek kb. 5-6 rendezvényre, ez 10-12 szállítást jelent és 30-36 olyan napot, amikor nem az általam birtokolt ingatlanon van a gyűjtemény.
- Lakásbiztosításnál, én úgy tudom, erre külön ki kell térni, és biztosítást kötni rá.
- Köthetsz rá külön vagyonbiztosítást is, ha valahol egy kiállításon lenne baj, és a szervezőnek nincs biztosítása.
- Közlekedési baleset esetén, ha Te vagy a vétlen fél, akkor az ellenfél kötelezője fedezi azt a kárt is, amit az általad szállított gyűjteményed szenved el.*
- Ha Te nézztél be valamit, akkor a CASCO kérdése, de az tudomásom szerint e legteljesebb körű CASCO esetén is csak korlátozott értékben térit ilyesmit.
*: A kötelezőről nekem meg van a véleményem, meg a biztosítókról is általában, és nem éppen hízelgő. Így elvileg ez létezik, de a biztosítók általános fizetési hajlandósága az messze van a nullától, alulról számítva...
Groupamánál van lakásbiztosításom, ennek részeként gyűjteményre vonatkozó kiegészítő biztosítást kötöttem. Az éves díj kicsit több, mint a megjelölt érték 0,13%-a.
Vasútmodellezés, de mégsem - a kérdésem azokhoz szólna, akiknek van nagyobb (értékű) gyűjteményük.
Van-e bármiféle biztosításotok a gyűjteményre, eltulajdonítás, megsemmisülés esetére?
A napokban gondolkodtam azon, hogy a terepasztalom és a járműveim most már majdnem egy nagyságrenddel többet érnek, mint az autó, amivel szállítom rendezvényre őket, és ha valaki letarol mondjuk az autópályán, akkor nem az autó totálkára lesz már a fájdalmas pont. Ahogy a rendezvényeken, amikor a helyszín be van zárva, és nem vagyok ott vele, szintén kockázat, hogy valaki épp aznap éjjel gondolja magát erősnek egy kis öncélú pusztításra.
Esetleg nem működne az, hogy kétpólusú, áramvezető mágneseket faragsz a kocsik csatlakozójába / annak helyére?
Akkor a 7 (vagy 5, vagy 3) kocsi világításához elég egy kocsiba tenned valamilyen kicsi áramforrást (bisztrópult, WC-imitáció, stb. helyére), analóg pályán, álló helyzetben is világít a teljes szerelvény, és könnyű is bontani/felrakni?
Szerintem itt a fórumtárs a modellvasutazás keretei közt "életszerű" körülményekre gondolt, például hogy a járműveket óriási kezek rendszeresen leemelik a vágányról :-)
Igen ezt a megoldast ismertem, de valami olyat keresek most, ami a modellen belül oldja meg a kerdest.
A Roco digitalis Railjet kupplungjaval nincs ilyen gond, az siman bonthato, ha jol gondolom.
Eddig JC szettem volt JC mozdonnyal, (vezerlökocsi+2 betetkocsi) es azt akartam böviteni, - azt gondoltam, hogy azert kicsit furcsa a szett, mert nagyon rövid.
Viszont nem volt elerhetö JC ebben a kivitelben (nagy Railjet felirat, ami az ablakon is atfut), es eleg jo arban volt 2 Roco kocsi, ezert azokat vettem meg.
Ra kellett jöjjek, hogy bizony a Roco sokkal jobb, telitettebbek a szinek, sokkal "elettelibb" Railjetesebb.
A JC joval fakobb, amire radob egy lapattal, hogy mattabb is, ezek a jarmüvek pedig igencsak fenyesek a valosagban.
A JC mozdony is elegge a szodaval elmegy kategoria a Rocohoz kepest, van bennük egy formai hiba is, a mozdony sarkanak a lekerekiteset elegge leegyszerüsitettek, ez a Roconal jol van megoldva. A szinek mattsag nyilvan itt is ugyanugy problema, hiszen a szetthez van igazitva.
Müszakilag is sokkal jobb konstrukcio a Roco.
Lenyeg a lenyegben gondolkodom, hogy Rocora kellene cserelni a Railjetemet.
Valoszinüleg a digitalis valtozat lenne a megoldas, de az nem elerhetö, meg hasznaltan sem.(ebben a nagy Railjet feliratos kivitelben)
Gondolkodom azon is, hogy analog Roco szerelvenybe epiteni belsö vilagitast- akar teljesen függetlenül egymastol viszont itt bejön az a problema, ahonnan elindultunk, hogy lehessen rendesen eletszerü körülmenyek között bontani a szerelvenyt.
Roco H0 Railjet eseten, mi a helyes eljaras, ha sinre szeretnem tenni/elrakni a szerelvenyt?
Ha a kocsikhoz jaro kupplunggal rakom össze (maskülönben meg kurzkupplunggal is hatalmas a res a kocsik között) akkor nem lehet bontani a szerelvenyt, egy 5-7 kocsis szerelvenyt egy darabban levenni a sinröl/reilleszteni megse valami eletszerü.
Viessmann jelzőnél egy csuszkás rézérinkező váltja a tekercsek működtető áramát. Ha sokáig nincs használva beoxidálódik. Le kell venni a fél burkolatot és kontaksprayvel befújni közben megmozgatni. Ha régebbi jelző ott állitható a jelzőkar mozgása. Ott a szilikon golyó szokott leragani alul a kis csavat ki kell venni és a golyót egy kis tűvel ki kell piszkáni.Golyó nincs visszatéve a jelző akkor is működik csak mozgását nem lehet állítani.
Köszönöm válaszaitokat! Amint írtam nem volt használva sosem a jelző, ezért túlmelegedésből eredő hiba nem lehet. A jelzőkarokat mozgató acélszálat szépen lehet mozgatni, a függőleges álló jelzőkar szépen vissza is tér alapállásba. A másik szabadon mozog, de magától nem áll vissza. Kipróbálom amit javasoltatok. Sajnos szervós átalakításra nincs lehetőség, nagyon spéci helyre került volna a jelző, hamarabb kellett volna erre a problémára fény derüljön. Nagyon gondolkodom, van-e értelme erőlködni. Lehet, marad dísz a diorámán és lemondok a használatáról. Nem szeretnék egy állandó hibaforrást beépíteni az asztalba.
Ami nekem volt, azokban már csak egy szimpla szilikonzsíros csillapító volt, azt nem lehet állítani.
Dióhéjban: a hajtóműben belül van két tekercs, ami egy vasmagot rángat ide-oda, ez nincs csillapítva. A karokat meg egy acélhuzal mozgatja, ami alul csillapítva van. A két alkatrész rugókkal kapcsolódik egymáshoz.
A kart mozgató acélhuzalt tudod óvatosan mozgatni, de ez a rugók miatt nem fogja mozgatni a vasmagot; illetve vissza is áll abba az állásba, ahonnan elmozdítottad.
A vasmagot egy tűvel tudod mozgatni, erre két pici lyuk van. Az egyik a hajtómű alján, ehhez el kell távolítani a kis fekete sapkát alulról. A másik meg a tetején, az árbóc tövénél; ez egy pici, négyszögletes fejű műanyag csappal van lezárva, amit ki kell húzni.
A vasmag egy olyan mechanikát mozgat, ami elvileg biztosítja a végállás-lekapcsolást is, hogy a tekercsek ne melegedjenek túl.
A mindenféle nyilvánvaló hibákon (kiszárad a szilikonzsír, meglazul a kar, satöbbi) kívül két módon szokott megförmedni egy ilyen alakjelző:
1.) A végállás-lekapcsolás kontakthibás lesz, és nem ad át. Ekkor a jelző az egyik állásból nem billenthető ki, csak a fent leírt tűvel bökdösős módszerrel. Tűvel megjáratva esetleg elkezd működni.
2.) A végállás-lekapcsolás nem kapcsol le, a tekercs túlmelegedik, a hajtómű belseje megolvad, deformálódik, a mag megszorul. Ekkor a fent leírt tűs módszerrel nem tudod áttolni a vasmagot a másik pozícióba, a hajtómű gyakorlatilag kuka.
Ez a lassan mozgó verzió,terepszint alatti hengeres állítóművekkel?
Az állítómű alján kellene lennie egy kis csavarnak,amivel az állítás sebességét,az állítómű mozgását lehet szabályozni. Talán itt lehetne óvatos állítgatással próbálkozni,hátha a hosszú állás közben letapadt valami benne. De csak finoman,nehogy sérüljön belül valami. Az eredeti dokumentáció nincs meg esetleg,hátha van benne utalás a karbantartásra,esetleges kenésre?
Üdv! Kérdésem lenne Viessmann alakjelző témában. Hátha valaki tud segíteni. Van egy háromfogalmú alak főjelzőm. Néhány éve szaküzletben vásároltam és eddig egy diorámát díszített. Bekötve, használva nem volt. Most be szeretném (szerettem volna) a terepasztalomba építeni. Azonban sajnos azt tapasztaltam miután leteszteltem a jelzőt, hogy az éjszakai fényeken kívül nem produkál semmit. Meg se moccannak a jelző karok. Van-e valakinek ezzel tapasztalata, tud esetleg valami gyógyírt erre problémára?
Ugye a Z tengely irányában teljesen más technológia határozza meg a méretet (orsós mechanika), mint az X/Y irányban (tükörrendszer mozgása, vagy LCD kijelző fizikai mérete), emiatt nem árt az első nyomtatások előtt először összelőni az X/Y és Z méreteket. Szerencsére ez a torzítás jól kompenzálható.
Amiről alant beszélgettünk, az a Z tengely menti torzítás nem lineáris mivolta; na azzal már nehezebb mit kezdeni. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy (speciális eseteket leszámítva) amúgy sem használjuk a Z tengely alsó egy centis tartományát.
A "hagyományos" alatt melyik technikát érted? A legrégebbi technológia talán a fotolitográfia (alulról megvilágítunk gyantát, ami megkeményedik).
Ez még a profi 3D vállalatoknál (Shapeways, Sculpteo) nyomtatásainál is tapasztaltam a függőleges méretekben 0,5-0,8mm-es eltérést (rövidebb lett). Tanultam belőle és a kocsik alvázát azután készítettem el, hogy a 3D nyomtatás megérkezett, annak a méretére (az oldalfalaknál is el kellett csalni). Ugyanakkor a "hagyományos" 3D nyomtatással készült kocsi tetőknél nem tapasztaltam vetemedést, torzulást még 6-8 évvel később sem.
Ezek miatt csinálok mindent (is) műgyantából. Az bizonyítottan stabil sok-sok év múlva is, festve meg pláne. A Magyar vonatkozásúban mutatott dácsián Egyedül a lámpák, a mozdonyvezető székek és a 2000-esek nyomkaroima kenője lesz 3d.
Nem rég dobtam ki a kukába az évekkel ezelőtt kb. 60000 forintért, milliós Formlabs gépen nyomtatott remot M41 kasztnimat ,mert olyan brutál mértékben elvetemedett...
Z tengely irányú méret probléma: Én azt figyeltem meg, hogy az X és Y irányú kiterjedéshez képest csekély Z irányú mérettel bíró darabok esetén figyelhető ez meg. Ez így volt a régi Phrozen, ill. így van a jelenlegi Creality gépen is. Az okát nem tudom...
Hát igen, azóta jelentősen fejlődött a technológia. Főként a bal oldali átlátszóval volt nekem is hasonló tapasztalatom (szintén "külsős" vállalkozás munkája). Illetve máig is nagyon fontos a nyomatok utókezelése: ha nem magad csinálod, akkor csak elhinni tudod, hogy korrektül megcsinálták, és nem fog egy év elteltével kiflibe görbülni a nyomat.
A maratással kapcsolatos "egyedfejlődésed" egyébként nagy vonalakban tökéletesen passzol a 3D-re is, két lényeges különbséget látok:
- alapvetően gyorsabban el lehet indulni, néhány év alatt el lehet jutni odáig, hogy szép dolgokat csináljunk;
- alapvetően komplexebb technológia: míg a maratásnál már előre nagy pontossággal el lehet (és el kell) tervezni, hogy a 3D-t milyen 2D-s elemekből tudod összeorigamizni, a nyomtatás esetében sokkal nehezebb kikövetkeztetni, hogy az elképzelt 3D-s elem milyen torzulásokkal/hiányosságokkal fog kijönni a nyomtatóból, és mit tudunk tenni ez ellen (több részre bontás, beforgatás, támasztékolás, satöbbi – ha egyáltalán lehet tenni ellene). Nyilván technológiai tudás is kell mindkettőhöz: milyen alapanyagok, milyen hőmérsékletek, sebességek, idők...
A teherbírás az egy dolog, itt nem látszott lényegesnek. Viszont mindkét 3D nyomtatás magától is megcsavarodott, torzult. Erre céloztam. (nem én nyomtattam, két, különböző vállakozó munkái)
A maratás valóban egy olyan technológia, amibe be kell fektetni (a 3D nyomtató sem ingyen van...) és utána sokat kísérletezni. Nekem legalább 10 évig tartott, amire valamennyire megbízható alkatrészeket készítettem. Az elején a maratások 2/3-a, 3/4-e volt selejt. Ma már ritka, de nemigen tudom megmondani, hogy mit is csinálok másképp.
OT
A szöges példát nem tőled hallottam először, hanem egy, később tragikus hirtelenséggel elhúnyt, modellező fiatalembertől (biztos ismerted Te is). De azóta tudtam meg, hogy Amerikában közismert szólás.
A Z irányú mérethibával viszont szembesültem már én is. Ezt mi okozza vajon? – több minden. Lehetne részletezni, de itt nagyon OFF lenne, meg igazából nyomtatófüggő, hogy éppen melyik komponens milyen mértékben szól bele. Én a kickstarteres zs-kategóriás kis nyomtatómmal már egész szép eredményeket értem el, mert bele lehetett nyúlni a hardverbe, a G-code-ba. Most a háztartási kategóriában profinak minősülő Anycubic M5s-sel kezdhetem előlről a kísérletezgetést; de a nyomtató működéséből kifolyólag feltehetőleg sosem fogom tudni annyira lecsökkenteni a lemez közelében jelentkező torzulásokat.
Ennél az őrháznál pl. simán bevállaltam a tárgylemezre való nyomtatást, mert az alsó küszöb miatt nem zavar a minimális elefántláb, sem a pici torzulás az alsó néhány mm-en (az ajtó tokjánál kellett kompenzálnom), illetve a falak 90°-ban térnek el a lemeztől:
Valami csak megragadt, mert a szöges mondást rendszeresen szoktam mondogatni (itt a fórumon is már vagy háromszor :)
Persze, hogy vannak fenntartásaid a 3D-vel. Rézmaratással van rutinod, abban óriási tapasztalatod van, nyilván azt preferálod. Nekem is vannak fenntartásaim a 3D-vel, és ezeket rendszeresen hangoztatom is. De szerintem helyén kell kezelni a dolgot.
És egyet értünk, egy sor olyan elem van, amire a 3D nem alkalmas. Ott vannak pl. a teherviselő alkatrészek (korábban már írtam konkrét példát). Nem tudom, hogy az Általad mellékelt tartók mennyire teherviselő elemek (és itt azokat az elemeket is tekinthetjük teherviselőnek, amiket az egyszeri felhasználó megfog, amikor a modellt teszi-veszi); ha igen, akkor egyértelmű, hogy rézből kell őket csinálni, tökegyszerű formák, a réz alkalmas anyag. A kellően filigrán alkatrészeket (pl. kapaszkodók) lehet ugyan 3D-nyomtatni, de törékenyek lesznek, szóval erre is inkább a réz. A nagyobb elemek nyomtatása is problémás, torzulhatnak, vetemedhetnek.
Mivel a fenntartásaidat konkrétan a jelzőlapos gondolatra írtad, az viszont szvsz. pont egy olyan példa, ami esetében a 3D egy jó alternatíva lehet: úgy mechanikai szilárdságát, mint méreteit tekintve szerintem korrekt technológia lehet a 3D.
A fentiek mellé jön a technológiai felkészültség igénye: a réz megmunkálásához, maráshoz, esztergáláshoz komoly háttér kell: szerszámok, eszterga, vegyszerek, satöbbi. Ez Neked megvan. A 3D jóval egyszerűbb, elég egy íróasztal, némi alkohol, meg az alap szerszámok, amik minden modellezőnek rendelkezésre állnak.
Aztán hogy a 3D "meredekebb tanulási görbéje" mennyire vezet jó végeredményre, és mennyire fogja lerántani a minőséget, amikor boldog-boldogtalan elkezd mindent összevissza nyomtatgatni és eladni, nem tudom... de elképzelésem van, mert a világ számos területén létező, zajló jelenségről van szó.
- Összebalhéztak a legnagyobb britmodell-gyártóval, aki kizárta őket a partnereik közül;
A Bachmannal szembe mentek egy mozdony sajat hazi nev alatti kiadasaval ami mar megvolt a Bachmannak csak a Hatton's-e jobb lett. Erre a Bachmnann buntette oket a termekeik megvonasaval karacsony elott -allitolag.
- A második legnagyobbal is erősen megromlott a viszonyuk, aki egyébként is éppen a direkt értékesítésre megy rá az interneten és saját bemutatótermeken keresztül.
A Hornby-val mindenkinek megromlott a viszonya - allitolag - a webshop miatt is, de foleg hogy keptelenek a behirdetett termekeiket idoben piacra dobni, meg az arpolitikajuk miatt.
Ezzel a kettovel szepen tonkre is mehet az egesz brit vasutmodellezes.
És kiderült, hogy a Hattons bezárásának alig van köze a modellezők számához, a konkurencia köszöni szépen, jól van. A bezárás okai között fontosabbak voltak:
- Brexit miatt elvesztették a kontinetális piacukat;
- Egyre többen fordulnak a méretarányos modellezés felé, pl HO és TT:120 az OO helyett;
- Összebalhéztak a legnagyobb britmodell-gyártóval, aki kizárta őket a partnereik közül;
- A második legnagyobbal is erősen megromlott a viszonyuk, aki egyébként is éppen a direkt értékesítésre megy rá az interneten és saját bemutatótermeken keresztül.
A legtobb internetes kommentelo eddig sajnalatat fejezte ki a Hattons bezarasa miatt, tulnyomo tobbseguk sokeves tapasztalata pozitiv roluk. Viszont mindenki megremulve konstatalja hogy mi tortenik a vasutmodell hobbival ha a legnagyobb keresekedo adja fel hirtelen.
Dehogynem csökken, de közel sem annyira, mint gondolod. De modellboltokra semmi szükség nincsen, pláne, hogy a legtöbb alig tart valamit készleten. Ha nincs mit venni tőlük, persze, hogy csődbe mennek.
A Hattons amúgy jó pár éve erős negatív spirálban van, rengeteg videóban ekézik őket, például kipróbálatlanul adnak el használt járműveket, és ezek garanciális javítása elég komoly költség. Szóval a "legkedveltebb" sok ember esetében nem biztos, hogy igaz. Egy intézmény, de sokan most a bajszuk alatt azt suttogják, "good riddance".
Meghozza, itt egy igazi szappanopera lehet kibontakozoban.
Olvasom mas forumokon hogy korabban a Hatton's megvette az amerikai ModelTrainStuff.com webaruhaz ceget (egyik legnagyobb es legnepszerubb az USAban), ami szinten likvidacioba megy/ment.
Ket oriasi bolt, vilaghalozatos klienturaval szunik meg szinte egyszerre.
Lehet, a fene sem emlékszik vissza, hogy miket írt egy éve... :-))
A nyilván átjött, hogy vannak fenntartásaim a 3D nyomtatással szemben, jóllehet az elsők között alkalmaztam, még 11 évvel ezelőtt. Azóta persze a a technológia sokat fejlődött - és jóval olcsóbb is lett. De azért szerintem most sem panacea, hanem csak egy, a lehetséges technológiák között. Persze érvényes itt is a régi mondás: "akinek kalapács van a kezében, annak minden probléma szögnek látszik".
Itt egy tartó két, különböző, 3D nyomtatott kivitelben:
Itt pedig a végül is maratással elkészített változat (jobb szélén az, amire szükség volt):
Deja vu érzésem volt, majd' egy éve ugyanezt kitárgyaltuk :) Nem kellően elítélhető (és nem kellően mérnöki) módon én nem különösen próbálgattam, hogy mit bír a nyomtatás, csak "rajzolgattam", majd kinyomtattam. 0,4mm-es lett a jelzőlap (alapozva-festve), nekem ez már megfelel, nem kísérletezgettem tovább. Picike, a hátán merevítőkkel, bőven megvan a mechanikai szilárdsága, megkockáztatom, hogy összemérhető a rézlemezével. Ha beleakadnak, vagy megütik, amúgy is a hátsó leesésgátló kalicka (vagy még inkább az árbóc) fog összegörbülni/összetörni.
Persze, lehet nyomtatni lemezre is; kérdés, hogy az ember mennyire igényes ilyen téren. Nálam pl. egy ilyen "elefántláb" már nem elfogadható (az más kérdés, hogy jó beállítással meg lehet oldani elefántláb nélkül is, de a tárgylemezről nem kellően nagy – 30°-nál kisebb – szögben lehajló felületek eleve esélytelenek); a lemezre nyomtatott felület textúrája ugyanúgy eltérő lesz; illetve ami problémásabb, hogy a Z tengely menti méretekkel is probléma szokott lenni a lemez fölötti 5-10 milliméteren.
A 104. oldalon levő 3 tengelyes tartálykocsiknál az a kis kép arra hívja fel a figyelmet, hogy a középső tengely oldalirányba el tud mozdulni, hogy a szűkebb íveket is be tudja járni!
A 227. oldalon levő Scharfenberg kapcsoló már régóta kapható!
Ha a jelző lapja fémből, maratással készül, akkor mechanikailag erősebb és vékonyabb is lehet. A hátsó fedlapot nem lehet a tokkal együtt nyomtatni? Alul kifúrni a drótnak és a LED-et elölről (dróttal beforrasztva) belehúzni. Elöl úgyis lez "lámpaüveg".
Én így készítem a mozdonylámpákat, csak ott az egész réz öntvényból van. Ami elég erős, viszont nem szigetel... :-((
De lehet közvetlenül az asztalra nyomtatni, csak tudni kell a technikát emiatt én törekszem is rá (egész elenyésző az az eset amikor valamit nem tudok így megoldani). Amit nem lehet az szétbontom annyira ,hogy lehessen. Az ok: A legjobb felületi minőséget a tárgyasztalra nyomtatás adja, ezen kívül nem tűröm a szupportok nyomait a modelleimen, még a nem látható helyeken sem (nem beszélve a folyamatos szopásról, hogy leszakad, és emiatt selejtes lesz a sok órás nyomtatás). Ráadásul a legprofibb milliós gépeken készült munkadarabnál is egyértelműen felismerhető, hogy melyik része volt a modellenk a FEP felé és melyik a tárgyasztal felé.
Fényjelző téma:
Egy kb. 5 éve én is csináltam egy ismerősnek kb. 40 db jelzőt 3D technikával. A jelzőlap, az árboc, és a talapzat készült nyomtatással. A talapzatnak volt egy 13 mm átmérőjű csapja, amit az asztalon lévő furatba lehetett bedugni, a csap alján pedig egy pici nyák csatlakozóval. A leesés védő keret fotomaratással készült. A ledek ilyenek voltak: https://www.vatera.hu/led-1-8mm-piros-sarga-zold-narancs-kek-a-szint-te-valasztod-3338082008.html , illetve ennek egy felület szerelhető változata. A jelzőlap hátoldala viszont emiatt nem volt a valóságnak megfelelően kidolgozva. Képek valahol külső meghajtón vannak, ha valakit nagyon érdekel előkeresem....
Sajna az FDM-hez nem értek, így a korlátjait sem ismerem. Gondolom a jelzőlapok szegélyét azért nyomtatnád külön, hogy festeni lehessen, én bevállaltam a maszkolást és légecsettel festést, így vékonyabbra tudtam venni a lapot. Továbbá bevállaltam az optikánkénti hátsó fedlapot, na az is egy idegőrlő meló :)
Ökölszabályként a gyantás részletgazdagabb, viszont nem lehet közvetlenül az asztalra nyomtatni (csak kompromisszumokkal), illetve a gyanta ridegebb és lényegesen könnyebben törik, mint a filament.
0402 SMD LED forrasztása nem gond. Megtanultam a Bobo-n :)
Megköszönném, ha írnál róla, hogy miben kell változtatni a terven. (Oszlop belseje az üres, csak az oldalán vannak a lemezek a valóságban, ez az FDM nyomtatás miatt csináltam ilyenre.
A gyantás gyomtatásban az oszlop az szerintem elég erős lenne.
Nahát, hogy mennyi időd van!... :) Volt már úgy, hogy nekem is sok szabadidőm volt, csináltam prototípust. Sajnos a LED-ek beforrasztgatása rendkívül időrabló; meg picit még át is kellene rajzolnom, mert vannak rajta hibák, meg jó lenne találni valami masszívabb alapanyagot, meg... meg... azóta sem vettem a fáradtságot, hogy készre szereljek több jelzőt :(
Az ünnepek alatt elkészítettem a jelzők 3D-tervét a Linzbauer könyvben leírt adatok alapján H0 méretben. Sajnos nekem csak filamentes nyomtatóm van és azzal nem lehet megfelelő minőségben (ilyen kis méretben) nyomtatni. Ha valakit érdekel a nyomtatás SLA Resin nyomtatóval elküldöm a fájlokat neki. SMD leddekkel terveztem a világítást. Két, három és négy optikásak vannak a tervben oszloppal és tartóval.
Áramszedőhöz keresek vékony bronz lemezt. A mérete 55 mm hosszú és 3 mm széles kell, hogy legyen. 2 db kellene. Hol lehet ilyet venni? Volt régebben egy bolt (zz...)de sajnos ilyet már nem árul.
Megpróbálkoznék egy görgős tesztpad építésével. Van ehhez valami leírás? Honnan szerezhetnék be é milyen csapágyakat/görgőket? Esetleg vásárolnék is valakitől egy megunt darabot, de a bolti megoldások árát "kicsit" sokallom.
Ismerős találta hagyatékban a képeken látható régi szetteket: egy elemes Piko Junior szett dobozban és egy doboz nélkül, illetve egy Electra szett. Már nincs gyerek akinek oda lehetne adni. Nagyjából mennyit érhetnek ezek, mennyiért tudná eladni valakinek? Börze topikban nem láttam ilyeneket hirdetve, Láng börzén is kb. 15 éve voltam utoljára.
Ez elvileg akkor 0,4 modulos. Többször rendeltem már a https://shop.kkpmo.com/-ról, gyorsan, korrektül küldték a cuccot. Kis keresgéléssel szinte bármi megtalálható, én konkrétan megtaláltam amit keresel. (4 Eu).
Fogaskerék gyártást esetleg vállal valaki, vagy tudnátok olyat ajánlani aki foglalkozik ilyesmivel?
Kisebb méretű fogaskerekekre lenne szükségem, a képen láthatóan elrepedt fogaskerekek lecserélésére. A fogaskerekek külső átmérője 6mm, szélessége 1,5mm, tengelyátmérő 2mm, fogak száma 13.
Valakinek van a gyűjteményében egy C4-36-os kocsi (ahol az egyik középső ablak keskenyebb a többinél)? Le tudná mérni az ablakok és az ablakközök méreteit, különös tekintettel a kisebb páholy ablakára (de természetesen a nagy ablakok mérete és köze is érdekelne).
sziasztok, már több helyre feltettem.hátha tud valaki segíteni
Dioráma készítéséhez keresek használt (NEM ÚJ!) H0-ás csak EGYENES kalapsíneket (sokat) és azzal kompatibilis, használt kalapsín BALOS, ÁLLÍTÓMŰ NÉLKÜLI (alias roncs) váltókat (4-10 darab).
A sínek lehetnek régi papírtalpfásak is, azokat már egyre kevesebben használnak.
Ajánlatokat ármegjelöléssel, fényképekkel az emailcímemre várom!
47mikroFarad: így ebből legalább 20db-t kellene párhuzamosan összekötni, így sem lenne 1000. Ez kevés egy motorhoz!
16V a max feszültségük. Elvileg jó lehetne, mert ugye a modellvasút 12V-s csak, de mi van a motorok generátoros visszahatásával, amikor megszakad az áram ellátás? Ugyanis a motorok, pláne a régebbi dobmotorok hajlamosak akár 30-50V-s impulzusokat is generálni visszafelé!
Vannak most már elég komoly kapacitású kerámiakondik is. Ezek polaritásfüggetlenek... Ha nagyon akarod, megoldható. Minimális segítségre jók lehetnek...
Nagyon köszönöm a választ! A lista kb stimmel, csak ez olyan vonat, hogy az egyik kocsiban csak jobbról, a másikban csak balról szed áramot, így a váltóknál mindig akad némi gond. Lehet, hogy inkább a váltók lelki világát kéne jobban kiismernem...vagy átalakítanom az áramszedést...
Így látatlanban, Ha beépítesz egy elektrolit kondenzátort, az egy polarítás függő alkatrész, csak egy irányban szabad a szerelvénnyel menni, a pozitív sin a kondi pozitív kivezetésésvel, a negatív a kondi negatív kivezetésésvel kell hogy találkozzon .
A kondi nagyon nem szereti a fordított polarítást ha véletlenül ellentétesen kap feszülséget, ( megfordítod a menetirányt ), akár el is pukkanhat.....
Mivel analóg üzemben a menetirány attól függ, hogy a sínbe milyen polarítással érkezik a feszültség, a puffer elkók pedig nem mindegy, hogy vann ak bekötve, így ez a kérdés analóg üzemben meglehetősen nehezen oldható meg. Leginkább sehogy.
- Több ponton is betáplált pálya,
- tiszta, egyenletes sínek, fektetési hibák nélkül,
- tiszta kerekek, nem csak a mozdonyé, a kocsiké is!
- tiszta áramszedés.
Ha ezek megvannak, akkor a rendszeres tisztítás, karbantartás is meg van, ilyenkor meg nem is kell.
Analóg vasútmodell hajtásába kondenzátort tennék, hogy a kisebb áramkimaradások ellenére is tudjon haladni viszonylag folyamatosan. (olyan szerelvény, aminek egyik kocsijában az egyik sínszálról, a másik kocsiban a másik sínszálról veszi az áramot, így elég nagy esély van a megállásra.
Van valami bekötési ábra, vagy rajz, vagy javaslat, hogy tehetem ezt meg? 470uF-es kondi, 12V-is analóg vezérlés. Köszönöm, előre is
Milyen színe is lehet ennek a modellnek kívülről valójában?
Hátul a DFS sonderserie VT135, középen egy DR III korszakos VT135. A kettő festése (Piros/bézs) azonos. Elöl pedig egy DRG Vt135. Ennek sötétebbek a színei.
A neten számos DFS képet találok, de a mind a kettő féle világos-sötétebb festésre van verzió, ugyanarról a mozdonyról. Vagy csak a fényviszonyok furák? Melyik lehet a valós(abb)?
Mivel a modell mozdonyhoz egy DRIII-as betétkocsi passzol színben, így arra matricáztam fel a 3-ad osztályt, és középre kreáltam annak is egy táblát, a DR felirat helyére. Így ketten egész jól néznek ki együtt. A mozdony kapott automata, digit kuplungot, így szinte teljesen modellezhető az eredeti DFS életérzés itthon: Végállomáson megkerüli a mozdony a betétkocsit, és mennek visszafelé. El sem kell menni oda :) A vasútmodellezés, mint látható, egy környezetbarát, költségtakarékos hobbi, mivel az utazástól, és annak költségeitől megkíméli a modellezőt :)
A digit kuplungnál persze először reszelni kell... Ez fontos lehet, mert beépítés után nehezebb leszedni a fém lemezkét, és visszarakni. A piros nyíllal jelölt bajuszt kell lereszelni. A végeredmény olyan ívelt legyen, mint amit a második képen a 2-es nyílnál látható. Így nem akad el a keresztrúdban az akasztó, amikor felemelkedne...
Tisztelt Uraim ! Tanácsot kérek : akinek H0-s Roco NOHAB 001 (Roco 52618) modellje van hová helyezi a digitools5.1 hangdekódert és a hozzá való "kocka hangszórót" a modellben -DE ÚGY, hogy azok ne dörzsölődjenek, ne súrlódjanak a forgó kardánrudakhoz ?
(Megpróbáltam máshová "beszuszakolni" mindkettőt - de úgy nem tudtam összerakni, nem tudtam rápattintani a kasztnit... :(((((
Viccen kivul, erdekes lesz hogy geopolitikailag ki lesz a nyertes: vajon a Piko fent tudja-e tartani a gyarat Kinaban vagy Europaba kell koltoznie ha a vadeszrepulok elindulnak Tajvan fele.
Uj videot kozolt a Piko. Gyari latogatas ezuttal is Kinaban, nehany mozzanat arrol hogy hogyan keszul a gozmozdony modell, miert kernek 150 ezer forintot ertuk:
Én most egy olyat láttam, hogy egy erősen szűkített szájú üvegből közepes méretű műfűszálakat szórnak függőlegesen a szokásos ragasztóba, nem egyszerű, de valamennyire működik :)
Én is a légycsapóssal kezdtem, ki ne szeretne 100-150€ helyett megúszni egy eszközbeszerzést 5-10€-ból.
Valóban nagyon közel kell tartani a célterülethez, és így elég könnyen zárni tudja az ember az áramkört megcsapva önmagát, miközben a hatásfoka kb egytizede vagy még kevesebb a céleszköznek, egy csomó feladatot én pl sehogy sem tudtam megoldani a légycsapóssal, a hosszabb fűkeverékekhez (4mm felett) egyszerűen túl gyenge volt, hogy érdemi hatást fejtsen ki.
Beruháztam egy Noch céleszközre, ezzel már lehet elég jó dolgokat művelni, ezt is lehet nagyon közel tartani a célterülethez, ezzelmég sosem csapott meg az áram.
De ezzel is simán el lehet molyolni napokat egy fél m2-es területtel is, hogy kb ilyen legyen:
- Vannak ugye a gyári cuccok, a legismertebb talán a Noch terméke. Jellemzően ezek nagyobb felületek beszórására alkalmasak, elég hatékony eszközök. Ezen azt értem, hogy rövid idő alatt nagy területet lehet velük füvesíteni. Hatékonyságuk abból fakad, hogy elég nagy feszültséget gerjesztenek a szórófej, és a beszórandó felület között, általában 9V-os elemről működnek. Nagy távolságból, 10-20cm-ről is hatásosak.
- Házi készítésű eszközök. Elterjedt, hogy bütykölünk magunknak a fillérekért megvehető, kínai elektromos légycsapóból ilyet, egy fém teaszűrő felszerelésvel a cuccra. Ezekkel is lehet szépen dolgozni, sőt, kis felületekre még szebben is. Apró részenként lehet vele akár kis színes foltokat is csinálni, változatosabbá tenni vele a felületet. Jellemzően 2db ceruzaelemről működnek, ebből "csak" olyan 1500V feszültséget képesek gerjeszteni. Ez bőven elég ahhoz, hogy eredeti funkciójukat ellássák, vagyis a repülő rovarokat megsüssék. Viszont, ahogy mi használjuk ezeket az átalakított szerkentyűket, az csak - ahogy írtam - csak kis felületek beszórására jók, és sokkal kisebb távolságból, 1-3cm-ről.
Tehát, ezek nem alkalmasak arra, ami a Noch reklám fotóján is látható, hogy magasról, egyszerre nagy felületet füvesítsünk!
A képen egy Z építési nagyságú asztalka részlete látható.
Egy valamire szeretnék minden vállalkozó kedvű modellezőt figyelmeztetni! Talán triviális a dolog, de nem árt leírni. A házi fűszórókat nem érdemes kipróbálni magasabb feszültségről, például úgy, hogy a két ceruzaelem helyett meghekkeljük úgy, hogy 3 elemről menjen, vagy egy 9V-sról! Ugyanis a kínai elektronika, ami ezekben van, legfeljebb azt az 1500V-t bírja el, amire készítették. Ha nagyobb feszültségről működtetjük, akkor tönkre fog menni.
Geoline-t semmikeppen sem javaslom, mert nem gyerek kezebe valo, a kemeny fröccsöntött müanyag agyazat tele van eles reszekkel, ami siman el tudja vagni a kezet.
Föleg ha meg nincs semmi a rendszerhez, egy analog Piko kezdökeszletet javasolnek agyazatos Piko sinnel, sokkal strapabirobb, gumibol van az alja.
A sínrendszer választáshoz még egy kis kiegészítés: nem tudom milyen modellek vannak a birtokodban, de ha valamelyik rendszer mellett döntesz, érdemes lehet először csak egy próbadarabot venni belőle, nehogy akkor derüljön ki, hogy nem mennek rajta a vonatok, amikor egy nagyobb összeget beruháztál rá. Pl a Trix-C-n a Fleischmann modellek kerékkarimái (vagy a régebbi Piko-k) "verik" a sínleerősítés imitációt. (Ami amúgy érdekes, mert pont a Maerklin-Trix-re jellemző a magas kerékkarima, de lehet, hogy azoknak más a profilja, vagy a keréktáv, nem tudom...) A Geoline-ről többen írtak már kimerítően, annyit tennék hozzá, hogy sokak szerint a "legtoleránsabb" sínrendszer, elmennek rajta a régi modellek, meg az RP25-ös kerék sem siklik rajta, forgalmi szempontból üzembiztos, ezt én is meg tudom erősíteni.
Kedves Ciszkoder, a döntéshez, hogy a szőnyegvasutazáshoz melyik rendszert válaszd, lehetnek olyan szempontok, amiről csak neked van infód.
csíkos-háTTú részletes összefoglalójával semmiben nem vitatkozok, csak árnyalnám. A felsorolt és preferált rendszerek tényleg jobbak, mint a Geoline, nem törhetnek, strapabírók, de csak jóval drágábban tudod megvenni őket, mert akár a Trix C akár a gumiágyazatos Rocoline esetében alig akad kéz alatt, csak újan boltban. A Geoline gyártása megszűnt, de ha a közeljövőben veszed meg, egyelőre még kapható boltban és egy jó darabig még kéz alatt is, mert jó sokat eladtak belőle és a megbontott kezdőkészletek miatt akár új állapotban, de jóval kedvezőbb áron meg tudnád venni egy jó részét, a börzéken, fórumokon is gyakran van.
Kérdés, hogy mekkora és milyen bonyolultságú pályát szeretnél, mennyi kitérő lesz benne, lesz-e fix helyed vagy minden alkalommal szét kell szedni? Van-e esetleg tárolási lehetőség pl. ágy alatt letakarva egy nagyobb XPS lapon? Azért kell esetleg gyakran szétszedni, mert minél több lehetőséget szeretnél kipróbálni, de ha mondjuk a 20-30. verzió után megtalálod a megfelelőt, azt meg tudod tartani, tárolni? 6 éves kisfiad is aktívan részt fog venni a pályaépítésben vagy csak a játékban? Nekem van egy Geoline ovál pályám, 2008-ban kezdőkészlethez adták, eddig kb. 50-60-szor volt összerakva és szétszedve, törött vagy repedt elem még nincs benne, de vigyázom rá. Ha egy gyerek elejti, törni fog és az idővel öregszik is a műanyag, viszont lehet még akkor is jobban megérheti anyagilag, ha ezt belekalkulálva évente kénytelen vagy 3-4 új elemet venni, vagy nem zavar egy törött töltés sarok, vagy éppen meg tudod ragasztani és játszani attól még jó.
Ha ezekre válaszolsz Magadnak, csinálj egy gyors kalkulációt, melyik rendszer mennyibe kerülne és az alapján tudsz dönteni. Ha van lehetőséged, modellezőtársaknál nézd meg a különböző rendszereket. Szerintem vannak a javasolt jobb, masszívabb rendszerek, a Geoline akkor jöhet szóba, ha számít mennyibe kerül, megfelelően kezeled és pár összerakás után esetleg fixen tudod hagyni és nem 10-15 évben gondolkodsz, hanem mondjuk csak pár évben, mert utána már jönni fog a végleges terepasztal.
Azt Te kapcsolod be a váltócímmel. Ott, azon a kijáraton fog először lassítani, utána megállni a híd, ahol a "külső (infra) LED" világít.
A zárójelzőt én magam készítettem, nem nagy ügy.
Neked :) Nekem nincs hozzá meg az infrastruktúrám. Olyant szerettem volna, ami világít is, így egyértelmű volt, hogy vennem kell egyet, amit LED-el kell még ellátni.
A hídra egyébként elég lenne csak kettő vezetéket felküldeni, így a foglaltság érzékelés nem lehetséges (vagy nagyon körülményes), de a DCC-ből minden parancs ott kiosztható a mozdonynak, és a vezérlő egységnek/motornak/tekercsnek. 3 vezetékkel már a foglaltság is megoldható.
A zárójelzőt én magam készítettem, nem nagy ügy. Van hozzá maratási filmem, ha érdekel, kölcsönadom. Én is gondolkoztam azon, hogy mozogjon, de nem fért volna el a kis szervó a híd aljában. Emellett a mozgatáshoz még két vezetéket kellett volna felvinni a hídra. Így is sok baj van az elektromos kapcsolattal, de nem is fér bele még két jel (vagy egy, ha valamelyik másik jellel közös). Ma már sok mindent másképp csinálnék, de nem akarok egy újabbat készíteni.
Ha első körben a cél egy fajta "szőnyegvasutazás", és az, hogy minden alkalommal egy picit másképp álljon össze a pálya, akkor olyan sínrendszert célszerű választani, aminek van olyan eleme, ami a "szőnyeg" és a vágámynezők között van. Magyarul ágyazatos, vagy töltéses sínrendszerben érdemes gondolkodni.
H0-ban ágyazatos rendszer egy volt, ez a Fleischmann Profigleis. Sajnos már nem gyártják, így a beszerzése nehéz, időigényes, és jobbára a használt anyagban merül ki.
Töltéses sínrendszerből a következőket lehet megtalálni idehaza:
- ROCO geoLine: megszűnt, nem gyártják már, így erre is vonatkozik az, amit a Fleischmann-ra írtam. További baja, hogy sajnos a műanyaga idővel rideggé válik, így nagyon törékeny lesz. Magyarul nem nagyon fogja bírni az állandó összerakást - szétszedést.
- PIKO A Gleis mit bettung: nem régen jelent meg, a sima A-Gleis-szel azonos geometriával kapható.
- ROCO Line mit Bettung: Idehaza van egy elterjedt neve, gumiágyazatos sín, utalva a rugalmas anyagból készült töltés imitációra a sínek alatt.
- Trix C-Gleis: Talán a legkevésébé elterjedt rendszer idehaza. Az összes közül ez bírja legjobban az állandó összerakást - szétszerelést. Ugyanis a konstrukcióból adódóan nincsenek sérülékeny sínpapucsok, amik összekötik a sínszálakat, másképp oldották meg. Lépésállónak hiredti a gyártója, igaza van, kipróbáltam. Semmi baja sem lesz, ha rálép valaki.
Lézetik még (?) a KATO Unitrack, de azt nem tudom, hogy itthon forgalmazza-e bárki is? A szabdalmaztatott "Unijoiner" sínpapucsoknak köszönhetően majdnem olyan strapabíró, mint Trix C.
Én inkább szétválasztanám. Szőnyegvasutazáshoz játszani és rendszeres szétszereléshez jobb lenne ágyazatos sínrendszer, ezen kevésbé hajlamosak felszedni a szöszöket, hajszálakat a modellek. Ehhez a Roco Geoline pont megfelelne, a Rocoline ugyan szebb, jobb, élethűbb, de jóval drágább. A Geoline-t kéz alatt is gyakran hirdetik, akár úgy is, hogy használva sem volt, csak kezdőkészletből adják el, tehát nem nagy kihívás beszerezni. Amit viszont szőnyeg vasutazáshoz használsz huzamosabban és jó sokszor szét és összeraktad, úgy hogy kisfiad is besegít, abból én már nem szívesen építenék terepasztalt. Terepasztalhoz akár a Piko A, akár az ágyazat nélküli vagy ágyazatos Rocoline jó lehet. A Piko 2,5 mm profil magasságú, ezen a régi modellek is elmennek, amiknek a kerék karimája kicsit nagyobb. A Rocoline 2,1 mm-es, szebb, élethűbb, de sok régi modell nem megy el rajtuk.
Igen, sokat néztem a Te Alkotásodat is. (igen, nagybetűvel) Az nagyon szép munka, inkább rézremekmű, ismét gratulálok hozzá! Itt, ami nálam elkészült, egy kész gyári munka átalakítása, némi egyediséggel megtűzdelve.
Sokat nézelődtem, hogyan lehetne feldobni ezt a száraz gyári korongot.
Ez a forgómorgó jelző nagyon megtetszett. az ötlet innen van:
Ettől lett egy kicsit egyedi, valamint a megállás előtti sebesség feleződéstől. Ahogy meglátja a sínszál alatt a fototranyó a külső led fényét (kb. ahogy belép abba szeletbe a híd) a korong lelassul. Így nem annyira "műanyag" a megállás. Ha túl lassan megy a motor az sem jó, mert akkor nem húzza be rendesen a fogaskerék a hidat a helyére. Ugye ez a gyári cucc, sem annyira pontos.... sajnos. A nagyobb sebességgel kvázi beviszi a lendület a hidat a helyére. Legalább 7V kell a motornak ez alatt nem jó a reteszelés. Ezért nem vettem volna gyári újat :)
Végre elkészült, működik is rendesen a fordítókorong.
Cél volt, hogy DCC üzemről lehessen vezérelni, működjön megfelelően, és valamennyire DR (III) legyen, azaz fényjelzők nem jöhettek szóba a korongon, csak valami árbóc, zárjelző (ami ugye forog, meg világít is )
Sajnos saját korongot nem sikerült összehozni az évek során. Ez a használt H0-ás Fleischmann lett az alany kis pucolós munkával (valamit ráöntöttek), így működőképessé vált a korong. Valamint egy nagyon kedves Topiktárs segítségével sikerült a hibás stucnit cserélni, így már esztétikussá is vált a korong.
Működés:
A híd két végében a sínszálak alatt van 2-2, összesen 4 fototranzisztor. Ezek érzékelik, ha valamelyik kiállás alatt az infraLED be van kapcsolva.
A jel nincs modulálva, így a fototranyókat jól védeni kell a zavaró fények ellen. A híd két végén levő fototranyó párok külön-külön ki/be kapcsolhatók, így kiválasztható, hogy a korong melyik oldalával álljon be a kijárati vágányra hol figyeljen a híd.
Egy váltócím kitérőbe állítással indítható el a korong üzem, jelen esetben ez az 5-ös cím. Ha a híd érzékeli az infrafényt adott kiállón, akkor először lassít (és lekapcsolja a tekercset), és a gyári reteszelő szerkezet ez után a beállásnál pontosan reteszel. Reteszeléssel egyidőben lekapcsolja a motort, és a tekercset is. A reteszelő mechanikán van egy gyári kapcsoló az adja a leálláshoz a jelet, így az nem ég már be, nem a motor áramot szakítja már meg (jól be volt égve, pucolni kellett).
A hídon kettő PIC (mikorkontroller) van. Az egyikkel kiválasztható, hogy melyik véggel álljon be a híd a kiállásra (1), merre forogjon a híd (2), a házvilágítás (3), és forgó jelzőárbóc világítása (4) kapcsolható (4 kimenet Unisemaf-Paco 1-4 váltócím). A másik PIC forgatja a jelzőárbócot, forgatás UTÁN indítja el a hidat, a leállítás után visszaforgatja a jelzőt. (Paco 1 tornout controller 5-ös cím). Mindkét PIC nyomógombbal váltócímről új címre programozható át. (híd alatt vannak rejtve a nyomógombok, utólag is könnyen átprogramozhatók)
A korong mellett egy PACO-unisemaf fényjelző áramkörről kapcsolhatók az infraLED-ek. 8-as csoportban működhetnek, ha bármelyik LED-et felkapcsoljuk az ő váltócímével, akkor a többi másik kialszik. Így 8-as csoportokban szinte bármennyi kijárata lehet a korongnak kis túlzással.
A hídon van hurokfordítás is, így nem kell hurokmodult használni, nem alakul ki rövidzárlat sehol. Nem pont 180 fokos, de így egyszerűbb volt kivitelezni egy körérintkező erre szolgál. A korong alján jelöltem hol vált a polaritás, beépítés után tudjam hogyan kell majd a kilépő síneket kábelezni.
Amit még nem tudok pontosan, hogyan tudom majd ezt egy TC-vel összehozni. Analóg korongként tudom váltócímről ide/oda forgatni a TC-ben a korongot, de hogyan rendelem hozzá a kijáratokhoz a váltócímeket, azt még nem tudom.
A dolog onnan indult ki, hogy a 6 éves kisfiam imádja a vonatokat és azon gondolkodtunk, hogy most már oda lehet engedni egy modellvasúthoz is anélkül, hogy komoly kockázata lenne a megrongálódásnak. Tudom, hogy nem könnyű kérdés és semmiképp nem is szeretnék hitvitát indítani, de hátha vannak objektív tényezők: ha elengedem a régi sínkészletet és belevágok egy új beszerzésbe, a jelenlegi állás szerint Piko vagy Roco anyagot javasolnátok? Első körben biztosan csak szőnyeges játék lenne, rendszeres össze- és szétszereléssel, de semmiképp nem zárnám ki a lehetőségét egy terepasztal későbbi megépítésének. Nyilván szempont az ár, a minőség és persze az is, hogy ne épp egy kivezetés alatt álló szériába fussak bele.
Kijött Ties videója a kettő hónappal ezelőtti lipcsei LEGO-vasútmodell találkozóról - mivel rengeteget láttam "dolgozni" a kiállítás alatt, így már nagyon vártam a felvételeit a rendezvényről.
Szerintem hagyományos vasútmodellezők számára is érdekes lehet - ebben az építési nagyságban nyilván kevesebb szabványosítás történt, és annyira sok klub azért nincs, hogy tematikus (csak európai, csak német, csak adott korszak) asztalok szülessenek, így a járművek terén nagyon vegyes az összkép. Cserébe rengeteg olyan jármű is létezik ebben a méretben, amelyet sem nagy gyártó, sem kisszériás gyártó nem készített el a hagyományos vasútmodellező építési nagyságokban.
A magyar csapat öt fővel képviseltette magát a rendezvényen, így a hazaiak számára ismerős járművek is rendre feltűnnek a felvételeken. :)
Jah; csak a modellezésben a 2.1-es rendszer (vagy még egészen az sem) felel meg a valóságban nagy folyóméter súlyú fővonali vágányoknak. A 2.5-ös sínek enyhén elnagyoltak, ezért ha valaki teheti cseréli őket, de simán felhasználhatóak olyan helyen, ahol nem szembetűnők (pl. rejtett tároló állomások).
Persze, a valóság szerint pont fordítva kellene, igazából csak példán keresztül szerettem volna érzékeltetni, hogy két rendszer párosítása mikor lehet indokolt vagy hogyan lehetséges.
"...akkor a komplett mellékvonal készüljön 2,5-ös rendszerrel, a fővonal, ahol tegyük fel csak újabb modellek futnak készülhet 2,1-es rendszerrel..."
Hogy ne legyen ennyire egyszerű a helyzet, a nagyvasúton pont fordítva van, tehát a fővonali vágányok nagyobb folyóméter súlyú, tehát magasabb profilmagasságú sínnel készülnek, mint a mellékvonalak, ahol a kisebb folyóméter súlyú síneket használják. (a mellékvonal kisebb tengelyterhelésre és sebességre van méretezve, ezért elég oda a kisebb folyóméter súlyú sín)
(Egyébként más gyártók, pl. Piko és Fleischmann is gyártanak különböző átmeneti sínpapucsokat).
Ha pedig a Piko A sínrendszerrel, akkor elvileg nincs gond, még átmeneti sínpapucs sem kell hozzá, mert az is 2,5 mm-es profilmagasságú, de a geometriában különböznek, tehát az egyenesek hossza, az íves vágányok sugara és a kitérők geometriája eltér és itt annyit írtak, hogy a Piko A síncsatlakozókat a Roco oldalon kicsit ki kell szélesíteni, gondolom a csatlakozó résznél a profil alján a Roco picit szélesebb lehet a Pikonál.
Ez a Roco 2,5-ös sínrendszer már nincs gyártásban, csak használtan tudsz hozzá venni és egyre nehezebb találni.
Két különböző sínrendszert csak az észszerűség határán belül érdemes (vagy lehet) keverni és ha valamiért indokolt. Például egy árnyékpályaudvar készülhet egy stabil, de olcsóbb rendszerből, a látható részek pedig egy drágább, de szebb és filigránabb vágányzatból. Vagy vannak olyan régi modelljeid, amiknek a kerék karimája nagyobb, ezért a 2,1-es rendszeren nem tudnak futni és tegyük fel ezek csak mondjuk a mellékvonalon közlekednének, akkor a komplett mellékvonal készüljön 2,5-ös rendszerrel, a fővonal, ahol tegyük fel csak újabb modellek futnak készülhet 2,1-es rendszerrel. Nálad nem tudom mi a helyzet, mennyi ilyen 2,5-ös vágányzatod van és mit szeretnél még hozzá venni, de gondold át, hogyan kevernéd ezeket, érdemes-e vagy lehetséges-e egyáltalán.
Itt találsz egy jó összefoglalást néhány H0-ás 2,1-es és 2,5-ös profilú vágányrendszerről, megadva az összes típust és ezek méretét, geometriáját, talán ez is segít a döntésben.
a képen látható Roco sínjeim vannak itthon, tizenvalahány éve vettem őket. Légyszi segítsetek megszakérteni, hogy a ma kapható Roco sínekkel össze lehet-e kapcsolni, változtak-e azóta ezek a csatolók.
A bónusz kérdés az, hogy a mai Piko sínek mennyire térnek el ettől, ha igen, van-e esetleg valami átalakító sín a kettő közé.
Szeretnél némi új sín- és járműanyagot beszerezni és nyilvánvaló cél, hogy a meglévő készletet se kelljen kihajítani.
(Azt tudom, hogy majd meg kell pucolni a sínfelületet ;) )
Egy olyan kérdésem lenne, hogy nekem az első képen szereplő rakoncáim vannak, viszont én a második képen szereplő rakoncákból szeretnék vásárolni mahagóni barna színben. Esetleg tudja valaki, hogy a ROCO forgalmaz-e ilyet és ha igen akkor milyen cikkszámon fut? A válaszokat előre is köszönöm!:)
Még annyi, hogy én csak az AnyRail pályatervezőt ismerem, de az pl. ismeri ezt a vágányrendszert is, abból is ki lehet puskázni talán a geometriát, ha valami adat hiányzik.
én nem emlékszem, hogy külön neve lett volna, csak a Roco Line volt külön névvel megkülönböztetve a régi rendszertől amikor megjelent.
Innen le tudod tölteni a 1980/81-es katalógust abban a 61-67 oldalakon megtalálod a sínek és kitérők típusát és geometriáját, itt Roco-Norm-Gleissystem-nek hívják:
Szeretnék egy kis segítséget kérni. Többször láttam, hogy a Brawanak vannak BASIC, illetve BASIC+ modelljei. Mi a különbség eközött a kettő között? A válaszokat előre is köszönöm!:)
Sziasztok! Lenne olyan modellező Pécs környékén, aki tudna segíteni beüzemelni egy analóg terepasztalt egy elektromos témában kezdő modellezőnek? Egy barátnak keresek segítséget... A címem publikus! Bálint
55 millio font osszbevetel es 5.9 millio veszteseg, ami massziv csalodas mert a tavalyi nyereseg utan meg tobbet vartak.
Nyakukon van egy raktar- tobblet.
Ugy tunik kifulladt a covid okozta eladasi euforia es a csaladok megalltak kolteni a hobbira. Hallottam hogy egy csomoan visszamondtak az elorendelest. Raadasul a Hornby kesik a behirdetett ujdonsagokkal is.
Sziasztok! Biztos volt már kérdés, de nem találom a választ sehol. A Fuggerth V43 ha jól tudom hossztorzított (erre utal a Piko V43-mal való összehasonlítás, ugyanis nemcsak a főkeret hossza tér el a két modell közt), melyek a torzított elemek? Jól gondolom, hogy a fülkeajtó és a fülke oldalablak?
A BB-9004 áramszedőjének cseréje 250km/h-s sebességnél történt meg, mivel az addig használt áramszedő állapota annyira megromlott, hogy a vonóerő hirtelen megszűnt, a forgóváz elkezdett úgy szitálni, hogy több tíz méteren megegyengette a pályát is. A másik áramszedő felengedése után tudtak a vonattal tovább gyorsítani, amik a sebességrekord után így néztek ki:
Az A.C.M.E. ezévi katalógusában szerepelt a szlovák államvasutak (ZSSK) 350-es sorozatú megjelöléssel rendelmező gorilla kakadu festésben. Tudna valaki kérem adni pár infót a jelenlegi állapotáról? (A Báthory EC élére kéne)
Előre is köszönöm a választ további pihentető vasárnapot kívánok mindenkinek!
Eladó HO mozdonyhoz és kocsikhoz is keresek gyűjtővitrint/Clear Display Case/. Nem kell hogy új legyen. Akinek van esetleg eladó, kérem írjon a részletek miatt: norbert.balint3@yahoo.com
Új gyártású nem volt a kezemben sose, de a tizenévvel ezelőttieken közvetlenül a sínszálból kiálló tüskére van forrasztva a vezeték, pákával pár másodperces művelet leszedni.
A TGV Atlantique áramszedője a rekord futása alatt folyamatosan szikrázott. A vonatból kamerával figyelték az áramszedőt, biztosan látták ezt, de hagyták a vonatot futni.
Talán vastagabb volt a munkavezeték? Vagy, a nagy sebesség miatt az ív hőhatása hosszabb vezetékdarabon oszlott el? Induláskor egy nehéz tehervonat mozdonya egy vezetékponton vesz fel nagy áramot. De ez csak okoskodás.
Az 1500V DC-vel működő francia mozdonyok sokkal több áramot vettek fel (tízszer annyit). Mégis, a híres 331km/h világrekord során egy szedővel indultak. Aztán cseréltek. Állítólag azért kellett 331-nél leállítani a gyorsulást, mert a felettük kísérő repülőgépről távcsővel látták, hogy a szedő palettája fehéren izzik. Akkor a mozdony több, mint 10000kW-ot vett fel, tehát több, mint 6000 Ampert (a feszültséget a kísérlethez kicsit megemelték).
Azt olvastam valahol, régen, és már nem emlékszem, hogy hol, de szakmunkának rémlik, hogy a Kandók a nagy indulási áramfelvétel miatt az egy pontos érintkezésnél a hőhatás miatt elszaktották a nem fővágány fölötti, és ott gyakran kisebb átmérőjű munkavezetéket.
Talán emellett szól, hogy amint sok képen is látszik, fővonalakon, fővágányokon a Kandóknak általában egy áramszedője volt fönn.
Mindemellett a két áramszedőnek lehetnek más előnyei is.
Én úgy tudom, hogy a Kandó mozdonyoknál azért használták mindkét áramszedőt, mert áramkimaradás esetén a fázisváltó kieshetett a szinkronból. A vicces az, hogy több kép is van, ahol egy áramszedővel megy.
>... mindkét áramszedőt használják (gondolom a nagy áramfelvételek miatt;
Vagy az áramszedő lepattanáskor keletkező óriási ív elkerülésére.
Nagy áramfelvétel miatt két áramszedőt a Kandó-mozdonyoknál használtak, az állomási mellékvágányok fölött néhol vékonyabb volt a felsővezeték, mint a fővágányok fölött.
A háromszekciósnál sincs több áramszedő, csak kettő :) Ami esetleg szokatlan, hogy ezeknél a mozdonyoknál mindkét áramszedőt használják (gondolom a nagy áramfelvételek miatt; a svédeknél 15kV-os a hálózat, ezek a gépek meg 7.200kW-osak). Így még az irányváltásokkal együtt járó szokásos áramszedőváltás is elmarad...
Sajnos - tudtommal - ma már a gyártók nem is "vesződnek" (...) a felsővezetékes üzemmód kialakításával
Valóban kiment divatból az áramot szedő áramszedőkkel való bajlódás. A működő felsővezetékes üzemnek addig volt előnye, amíg színtiszta analógban gondolkodtunk. Ekkor esetleg meg lehetett oldani, hogy egy szakaszon belül két mozdony egymástól függetlenül mozogjon.
És itt kb. véget is ért a működő felsővezeték előnye. A felsővezetékről üzemelő mozdony iránya nem lehetett akármilyen; a felsővezetéket szakaszolni is nehezebb volt, így kevesebb, a sínáramköröktől eltérő szakaszra lehetett bontani a felsővezetékrendszert, ami igencsak megbonyolította a logisztikát és a vezetékezést.
Ezen felül egy működő felsővezeték az áramok miatt célszerűen vastagabb is kellene legyen, illetve az áramszedő nyomását is elég nagyra kellene venni. És ugye a cél az lenne, hogy ne felsővascsövet modellezzünk, hanem vezetéket (kivéve Märklin :) Gondolom az óhatatlanul előforduló szikrázás sem tehetett jót az áramszedőpalettának.
A digitális vezérlés a fenti egyetlen előnyt is tökéletesen elveszi: digitális üzemben minden mozdony függetlenül vezérelhető.
Egyébként a FREMO-nak van egy komplett ága, aki a modern vasutat modellezi, ők szívesen bajlódnak működő felsővezetékkel. Csak az másképp "működik": kellően vékony vezetékek, ehhez mérten csökkentett szedőnyomás; a nagy távolságok miatt a hőtágulás is számottevő; van feszítés, nagy fixpont, ahogy az igazin. Azért egy ilyen módon "működőképes" felsővezeték nekem sokkal vagányabb, mint a feszültség alatt lévő.
Mindkét ágba egy-egy 250mA-es üvegbiztosítékot tettem – sosem árt, ha sorba kötünk két biztit. Persze nem is használ :)
Kár, hogy nincs róla (legalább) kép - pláne videó - !
Egy 3 szekciós mozdonyegységnél különösen "mutatós" lehetett...!
Sajnos - tudtommal - ma már a gyártók nem is "vesződnek" a normál sínes áramfelvétel mellett a felsővezetékes üzemmód kialakításával : nincs ilyen funkció...
(Vagy rosszul tudom...?)
[Pár éve készítettem egy másfél méteres diorámát működő felsővezetékkel. (Ma már nincs meg)
Mindenki óvott tőle ("Meglátod, ezerféle baj, probléma lesz vele...") Mindkét ágba egy-egy 250mA-es üvegbiztosítékot tettem, és nagynéha sikerült egy kis szikrát "csiholnom" a videófelvétel tanúsága szerint...]
Csak érdekesség-képpen jegyzem meg, hogy az 1990-es évek közepén, amikor az amerikai modellvasút szövetség, az NMRA szabványosította a DCC-t, egy erről szóló konferenciára meghívtak egy ismert, svéd vasútmodellezőt, aki ott egy mozgó áramszedős, svéd, 3-tagú villanymozdonnyal demonstrálta a DCC képességeit.
Csak érdekességként említem, kb. 25 éve /!/ készítettem N méretben egy Szilit, amelyik emelte az áramszedőjét. Igaz analóg üzemben, ma is működő képes. Lásd a videót. https://youtu.be/Q7DfbVSsm3U
Újabb "extrém kérdésem" : létezik-e / kiadtak-e olyan H0-s villanymozdonymodellt, amelyben digitális (dekóder) funkció az áramszedő "selejtezése" ? - azaz "gombnyomásra" változtatható az áramszedő - vagy legalábbis húzható le- ill. ereszthető fel...?
(Azt tudom, hogy "G" - kertivasút - méretben van ilyen - ott láttam is...)
Szerintem nem gyári modell. A "befelé álló szegecsek" házi gyártmányra utalnak - vagy valami nagyon régi gyártmány. Akkor pedig nem is kell, hogy beazonosítható eredetije legyen.
Nagyon keskenynyomközű svájcinak néz ki, de nem tudom, mi lehet. A homlok alapján akár RhB is lehetne (a régi Bernina motorkocsik néztek így ki), de nem tudok így kinéző poggyászteres motorkocsiról, átépített üzemiről sem, és a kék szín sem passzol. Attól persze még bármi lehetséges, most épp csak rákerestem.
A fotóról a méretarány sem egyértelmű, bár a Jägerndorfer alapján H0m a valószínű.
A neten találtam ezt a - véleményem szerint "csinos" - modellmozdonyt, de akárhogy próbálok a nyomára jutni sem a típusát, sem a pályaszámát, de még a gyártót, vagy az üzemeltető vasúttársaságot sem tudom megállapítani, és további fotók sincsenek róla. A keresőben egy teljesen más Jägerndorfer modell mellett találtam - amire nem is hasonlít...)
Tudna valaki segíteni ? (akár a "nagy, igazi" mozdony típusát azonosítani...)
Sziasztok! Egy TVG építésében vagyok éppen. A kasztni rendben is van, a hajtás is alakul, de a kerekek környéke és a lenti rész nagyon sötét minden képen amit találtam, illetve a feliratokkal is bajban vagyok kissé. Sehol nem találtam még olyan képeket amiken minden oldalról minden felirat olvashatóan látszana. Sajnos nincs lehetõségem élõben megnézni egyet. Valaki tudna segíteni és küldeni képeket amin látszik minden?
Közben találtam a fiókban többféle ellenállást is, és bizony, egy 1000 Ohmos ellenállás lett a nyerő, amelyikkel már látványos fényerő esést tudtam elérni.
Tyapa-nak is köszönöm a linket, ha jól látnám a színeket, a kalkulátorral jól be lehetne azonosítani az ellenállásaimat. :)
A képen 1,2kiloOhm ellenállás van. Ez azt jelenti, hogy 16V AC esetében cca. 7mA* áram jut egy LED-re. 11db van párhuzamosan, ez összesen 77mA áramot jelent. ha ezt le akarod venni, akkor mondjuk legyen az érték az egszerűség kedvéért 3,5mA, akkor egy 100Ohm-os ellenállást kell bekötnöd.
Az is megoldás, amit Typa kolléga említett, csak csöppet komplikáltabb bekötni, mint egy sima ellenállást, és sajnos nem lehet addig lemenni a feszültséggel, amit írt. (A LED-t árammal hajtjuk meg, a fényereje a rajta átengedett áramtól függ. A mai modern LED-k a maximális fényerejük 85%-t már 3-4mA áram esetén leadják, ez nem sok változás a névleges, általában 10mA, a max fényerőhöz képest.)
Igazából a fényerőt beállítani egy LED-n PWM jellel lehet.
*: Azért ennyi a számított áram, mert váltóáram esetén csak a néveleges érték fele hasznosul a LED-n. Vagyis a LED csak a megfelelő polaritással érkező felét "látja" a váltóáramnak. A másik elveszik számunkra.
Más a helyzet, ha egyenáramú tápegységről használjuk, mondjuk 12V-ról. Ebben az esetben 12mA lesz a LED-n átfolyó áram.
Még elegánsabb megoldás lehet, ha veszel step-down kovertert. Ezzel fokozatmentesen tudod állítani a kimenő feszültséget, típustól, mérettől függően. A lényege, hogy a kimenő feszültség max. akkora lehet, mint a bemenő, de tudod csökkenteni akár 1-1,5 V-ig (itt ez nyilván nem lényeges), de mondjuk a bemenő 16V-tól lefelé ameddig kell. Csak egyenáram lehet a bemenő feszültség (nem egyenirányít) és felfelé nem konvertál (nem inverter). Egy kisebb teljesítményűre is egy rakás led köthető. Elektronika shop-ból, Aliexpress-ről vagy akár a V betűs licitálósról is tudsz venni, a kisebb teljesítményűek pár száz Ft-nál kezdődnek, a 11 ledhez bőven elég egy kisebb. A led elé akkor is kell előtétellenállás, tehát tartsd meg azt, ami a led vezetékre van forrasztva. Az, ha jól tudom 16V-ra van méretezve, de a fényerő még is sokszor túl nagy.
Előnye lenne, hogy tényleg az ízlésed szerint be tudnád állítani a fényerőt és ha kell tudod egy potméterrel változtatni. Utcai lámpáknál jól jöhet, a terepasztal helység fény viszonyától függően növelheted vagy csökkentheted. Millió más alkalmazásra is jó lehet a vasútmodellezésben, pl. motorok, izzók, ledek szabályozásához.
Sikerült lefotóznom, nem a legjobb minőség, de hátha a színeket lehet látni. 11 db van párhuzamosan kötve. Eléjük kell egy közös előtét ellenállás. Köszönöm!
Fehér ledhez az ajánlás szerint 3.5-4 V feszültséget (tizedes pont kell, a vesszőt nem szereti) adj meg és 10 mA-t.
A fényerő ízlés kérdése, ezért ha van rá lehetőséged vegyél legalább 3-4 eltérő értékű ellenállást, a számítás szerint 120, 150, 180 és 220 Ohm-ost és próbáld ki melyik tetszik a legjobban.
Arra ügyelj, hogy ez a számítás akkor igaz, ha egyik led előtt sincs eleve egy ellenállás, az említett Viessmann ledek fotója szerint azokon van.
Nem vagyok nagy villanyszerelő, hozzáértőknek ezért lehet, nagy blődség a kérdésem: van néhány Viessmann LED-em (3560) és LED-es lámpám, amik egy épületen belül világítanak, talán össz. 10 db. A Viessmann elosztójába vannak bedugva (nyilván párhuzamosan kötve), 16V egyenáramot kapnak egy 2 Amperes trafóból. Túl erősen világítanak, nem túl élethű, ezért egy ellenállást szeretnék az elosztó elé betenni a katódra. Mekkora legyen ez a közös ellenállás? Gondolom, "elrontani" nem tudom, ha túl nagy, max. nem fog semmi világítani. Köszi.
Kezdem érteni, meg nem is, hogy miért kapcsolnak távolabb a digit kupplungok.
Általában a kapcsolat ilyenkor nem olyan szoros, és kettős, mint a normál, kettő azonos kuplung kapcsolódásokban. Azaz egyik irányban jól fogja a kapcsoló szerkezet a kinematikát, a másik irányban viszont kienged a digit kuplung, a kinematika kevésbé érvényesül...
Ez elsősorban tolt üzemben tud előjönni úgy, hogy az ütközők összeakadnak. Ezért inkább távolra teszik a gyártók a távolságot, hogy nehogy az ügyfél reklamáljon.
Érdekes módon ugyanígy előjön ez a hiba a Fleischmann digit kuplungjánál, mert ott is csak az egyik oldal reteszel a kapcsolódáskor.
Tolt üzemnél, nem egy kocsit vettem figyelembe (azzal nincs gond), hanem legalább 5-6 kocsit, akiknek így együtt már nagyobb a gördülési ellenállásuk, így a kuplungok erős zárása kinematikánál fontos.
Valóban, csak a gyártó nem tüntette fel külön az ábrán "pick-up" jelzéssel, ahogy tette azt a mozdonyrész robbantott ábrájánál. A szerkocsinál csak annyi szerepel, hogy "tender wheel set", vagy valami hasonló, most nincs előttem. Engem azzal vitt be az erdőbe, hogy kiegészítőként megkapjuk csomagban az AC üzemmódra való "papucsot" is, volt egy olyan felvetésem, hogy azzal kapcsolatban van funkciója a két fémlemeznek.
Igen, így lenne a jó, de pl a Piko BR 78-asánál mégis külön funkciógombbal jelenik meg a kazántűz a hozzá kapcsolt hanghatással, de amikor magától csinálja, hanghatás van, kazántűz nincs. A BR 83 szintén. Nekem ez így elég átgondolatlan a Piko részéről. Más gyártóról ezzel kapcsolatban nem tudok nyilatkozni.
A robbantott ábrán is egyértelműen látszik a szerkocsi tengelyek osztottsága; azok viszik át külön áramszedő lemezek nélkül a delejt az őket tartó fémlemezekre. Így a szerkocsi minden tengelye szedi mindkét pólust.
Ne bonyolítsd. Adsz menetparancsot a mozdonynak, vagy felkapcsolod a világítást füstöt bármit.
Megemeled/megdöntöd a szerkocsi egyik oldalát, így onnan nem kap áramot ha megy minden tovább, akkor szedi a mozdony is. Ha ugyanígy megbillented a mozdonyt, kiderül jön-e áram a szerkocsitól. :)
Igen, én is erre gondoltam. Sajnos nincs olyan eszközöm amivel ezt be lehetne vizsgálni, de jó lenne 100%-osan meggyőződni róla. Mondjuk úgy lenne logikus.
Viszont kis "csápok" nem vezetnek ki a szerkocsi kerekeinek belső feléhez mint a mozdony résznél ahol egyértelmű azáltal az áramszedés, itt a szerkocsi tengelyeinek vége, ezekbe a lemezekbe fut bele. Azért is fotóztam ki, hátha valaki jobban megmondja a tutit.
Pedig annak a "háromlábú" lemeznek nemigen látszik más funkciója, mint az áramszedés. Ha kiméred egy multiméter szakadásvizsgáló részével rögtön látszana, hogy van-e elektromos összeköttetés a mozdony és a szerkocsi kerekei között (feltéve, hogy a szerkocsi tűcsatlakozója rendesen össze van dugva), azaz szedi-e az áramot.
A Piko mozdonyaimnál külön funkciógombbal megy de ennél az 55-ösnél nem. Nem értek hozzá, de mikor egy helyben áll a mozdony, és csak "alapjáraton" sziszeg, szuszog, ritkábban adja be a kazántűz fényt, és vele együtt az ezzel járó hanghatásokat, mint mikor rója a köröket. Ebből gondolom, hogy "tudja" mikor kell fűteni. Nekem ez így szimpatikusabb és autentikusabb, és maga a tűzfény is élethűbb mint a Piko gépekben.
>Viszont van kazántűz ami kellemesen "lobog" mikor a program úgy gondolja, összhangban a hangdekóderrel, nem nekünk el külön előhívni mint a Piko mozdonyok esetében. Abszolút pozitívum, asszem az ESU és a Brawa is már "tudja" ezt, a Pikonál erre külön funkciógomb van még.
Ez nekem nem tűnik autentikusnak. A dekóder honnan tudhatná, mikor kell tüzelni? Ennek a funkciónak egyedül úgy van értelme, ha külön funkciógombbal megy, és a mozdonyvezető a körülmények teljes ismeretében utasítja a fűtőt.
Ha valakinek van tapasztalata Krois UV1-es kupplungról, az milyen közel kapcsol, igazán megtisztelne. Ez tulajdonképpen ugyanaz, mint az esu digital kupplungja.
A futása szép és egyenletes, nálam nincsenek ugyan emelkedők, de simán visz 10-12 vagont szó nélkül, többel még nem teszteltem. Volt egy kis nyikorgás a szerkocsi hátsó tengelyeinél, de ez kis olajozással könnyen orvosolható. Makulátlan lassú menet, szép egyenletesen lassuló megállás, élethű minden irányban.
Ami még külön dicséret és el is feledkeztem róla, az a vezető-állás kialakítása, engem egyből megfogott.
Ha valaki a korszak szerelmese és az említett negatívumokon túl tud lendülni, annak én bátran ajánlom, itt még "kedvezőbben" elérhető:
Leírom az eddigi tapasztalataimat a Rivarossi BR55-ről, ha tényleg van rá igény, bár tudom egy DR/DRG gőzgép a mai MÁV-os őrületben talán nem annyira releváns...
Ami engem leginkább érdekelt (azon túl, hogy nincs túlkínálat az általam kedvelt II-III korszak mozdonyaiból), hogy a Rivarossi mennyire tud 2023
-ban alternatívát nyújtani mondjuk egy Piko Expert, Roco vagy Brawa mozdonyhoz képest. Akkor lássuk:
A mozdony könnyű, sokkal könnyebb mint egy mezei Roco gőzmozdony, leginkább én egy (Roco) BR86-os súlyával tudtam összevetni, de egy másik gyártó BR55-öse meggyőzőbb válasz lehetne a kérdésre. Ebből következik, hogy a mozdonyrész, és a szerkocsi is műanyag, igaz a masszív fajtából, amolyan "törhetetlen műanyag". Minden apró kis alkatrésze maximálisan ki van dogozva és bombabiztosan van rögzítve, szerencsére semmi nem maradt a kezemben forgatáskor.
Tetszik továbbá a mozdonyrész/szerkocsi kapcsolat, nagyon könnyen szétcsatlakoztatható és vissza, igaz, összekapcsoláskor azért nagyon kell vigyázni a "tűkre", hogy pontosan a megfelelő pozícióba kerüljön a tű/foglalat, mert könnyen mellé lehet csúsztatni.
A ledes világítás nagyon határozott és szép fényt ad elől hátul, nem az a hideg fény, ami nem is lenne autentikus egy ilyen gőzmozdonynál. Nem vált menetirány szerint mint a Piko vagy a Roco mozdonyainál, magunknak kell kezelni, ha akarjuk mindkét végén világít fehéren, vörös zárfény nincs.
Viszont van kazántűz ami kellemesen "lobog" mikor a program úgy gondolja, összhangban a hangdekóderrel, nem nekünk el külön előhívni mint a Piko mozdonyok esetében. Abszolút pozitívum, asszem az ESU és a Brawa is már "tudja" ezt, a Pikonál erre külön funkciógomb van még.
Az esztétikai kivitelezése egyetlen egy szarvashibát leszámítva maximálisan hozza a ma már elvárható szintet, simán odatehető egy Piko Expert, vagy egy Brawa mellé is. Az említett szarvashiba mellett viszont lehetetlen elmenni szó nélkül, mert nagyon szembeötlő: az orrészre rögzített pályaszám tábla iszonyatosan ferdén lett rögzítve, és ahogy néztem a neten a képeket, ez több modellnél is tetten érhető. Nem is értem...
Nagy nehezen lefeszegettem mert annyira zavart, és miután lejött láttam, hogy a gyári furatok eleve ferdén voltak pozicionálva. Borzalom.
Mindenesetre én leszedtem és újraragasztottam, nem nagy meló, csak bosszantó, hogy ilyennel egyáltalán foglalkozni kell.
Ami viszont nagyobb hiba szerintem az a hang... Kis túlzással mondható, hogy a hangszóró, a hang minősége nem éri el a kor színvonalát, főleg ha összevetem a Piko BR83-asával vagy a 78-asával. Szóval ebben a tekintetben az olasz gyártónak van még hova fejlődnie. Nem azt mondom, hogy hallgathatatlan a sound, de elég messze van pl. egy Roco Henning (attól sem vagyok egyébként elájulva) hangzástól. Elképzelhető, hogy egy hangszóró csere sokat dobna a hangon, sőt hovanetovább új hangminták...
Nem szeretném lehúzni a modellt, örülök, hogy van, ár/érték arányban én még jól jutottam hozzá (169.900-), de ahogy nézem már több helyen 181ezer... Na most júliusban jön a Piko 93-asa DRG felségjelzéssel az Expert szortimentben 193.200-ért, ami azért a plusz tizenpárezer forintért egy lényegesen minőségibb gépnek ígérkezik minden szempontból. (Várom azt is...:))
A taljánoktól hamarosan még érkezik a BR56-os, vaciláltam a fentiek tükrében, hogy mi legyen, de mivel mostanában eléggé belegyógyultam az 1920-1950 időkbe, adok a Rivarossinak még egy esélyt. Majd meglátjuk. Ha valakit érdekel, akkor szívesen írok arról is és a BR 93-asról is "kritikát", nekem jobbára ez maradt, mert a IV. korszakot én tavaly elengedtem, max III. korszak első fele még az ami nálam szóba jöhet.
Összegezve, nem bántam meg a Rivarossi BR55-ösét a nyilvánvaló szarvashibák ellenére sem, mert amúgy egy tetszetős és szép modell, ezek után kíváncsi leszek az 56-osra, hogy mit sikerül majd intézniük.:)
Arról kéne egy kép amikor nem ESU univerzállal kapcsolódik a digitkuplungjuk, mert szerintem ott lesz a probléma gyökere a videón. (Silberlingek is elég távol vannak egymástól)
Érdeklődöm, mert nem találok róla szép videót. Amit találok (az esu oldalán, az meg inkább 20 évvel ezelőtti élmény). ESU digitalkupplung mennyire kapcsol közel? Közelebb kapcsol-e a mint a Krois digitkupplungja? Az esu oldalán bemutatott 2023 újdonság szipi-szupi dinamikus füstölős br78 31183, elszomorító látvány volt számomra... A videó 45 perc körül van ez a kép
Ez valahol nagyon nem közelkapcsolás. Vagy a kinematikát bakkerolták nagyon kintre, vagy tényleg ilyen messzire teszi a digit kupplung az ütközőket? Ehhez képest a Krois fényévekkel közelebb van az ütközőhöz.
Azon problémázom, hogy fleischmann digit kupplungot használjak, vagy ezt a krois/esu verziót? A Fleischmann teljesen közel kapcsol, de kell egy pici "összeütközés", hogy reteszeljen ha 1 kocsi van csak amit húzna, a Krois meg ellenállás nélkül simán kapcsolódik. A szétkapcsolás ugyanolyan ott nincs köztük különbség.)
Ezen gondolkodom:
FleischmannDigit-Fleischmann, és krois-univerzál kapcsolódások/ távolságok. Ez köszönőben sincs az az előbb betett ESU kuplunggal, mindegyik jóval közelebb kapcsol.
Szia, engem érdekelne a gép, ugyan a porosz verziója. A legfontosabb, hogy miből van? Fém a kazán és a szerkocsi kasztni vagy műanyag? Köszi a válaszod!
Bocsi, igen, Te említetted, valóban!:) Remélem igazad van, az egy stabilabb működést eredményzene. Közben megjött a mozdony, ha valakit érdekel egy II. korszakos gőzgép, szívesen írok róla "kritikát", most egyelőre nekem is friss az élmény. Elsőre azt kell mondanom, hogy valószínű hátul is történik áramszedés, bár nem úgy mint a mozdony részen. Vannak pozitív és negatív tapasztalatok is...
Köszi az infót! Áramszedési gondjai nincsenek? Ahogy tudom mindkét részén szedi az áramot. Ep.2 mozdonyokból nincs túlkínálat, ráadásul nekem gyárilag digit-hangos jöhetne szóba. Eléggé behatároltam a lehetőségeimet...:D A Rivarossi 55-öse és a nemsokára megjelenő 56-osa akár alternatíva is lehetne, csak nem tudtam mit várhatok a gyártótól...
Ha van még tapasztalatod amit megosztanál akár pozitív vagy negatív irányban, jöhet privátban is, hogy ne terheljük az oldalt vele.
Azért én is megosztanám a tapasztalataimat. Igen, nagyon szép a Rivarossi BR 55 kidolgozása - igazi remekmű. Érdemes volt várni erre az újdonságra.
Én egy Roco BR 58-cal tudtam összevetni, nekem az van.
A tények:
Roco szerkocsi súlya: 246 gramm.
Rivarossi mozdony súlya, csak az eleje: 215 gramm.
Én nem érzékeltem, hogy súlyos hiány lenne ez a 31 gramm (14%). Nagyon szépen, nyugodtan és kifejezetten csendesen fut a gép. Nem okoz neki problémát 10-12 tehervagon emelkedőn sem. Váltókon, szűk íveken is szépen megy.
Külön érdekesség a kazántűz imitáció, amely analógban is működik, én analóg modellt szereztem be.
Nagyon határozottan ár-érték arányosnak értékelem a modellt, elégedett vagyok vele - nekem is ez az első Rivarossi mozdonyom.
Nekem van egy kis BR55 "becsípődésem", ez volt az első kezdőkészletben, amit 5 éves koromban kaptam, 2 fekete SNCF és két barna DR tehervagonnal. Végig játszottam vele a gyerekkoromat, és nagyon örülök, hogy az ős PIKO mellé van egy nagyon szép. korszerű modellem.
Köszönöm az infót mindenkitől, hasznos tanácsok és nézőpontok, jobban átlátom már én is a palettát. Egyelőre a Rivarossit nem erőltetem akkor, fontos még a javíthatóság, és persze a játszhatóság is. Nálam a Roco gépek mindig jól vizsgáztak és a Piko vasak is. Maradok egyelőre ezen a vonalon.
A három hengerről gondolom, hogy a BR58-ról van szó.
Persze, igazad van, a modell kidolgozása nagyon szép. De ettől még a vonóereje elmarad a többitól, sajnos. Ezen úgy lehetett volna segíteni, hogy a modell egy, vagy több nagy alkatrésze fénből lenne. Például az alvázkeret imitáció. De régen volt már a kezemben Rivarossi BR58, így pontosan nem emlékszem, hogy melyik része miből van. Ez meg ugye eredetileg nehéz tehervonati gépnek született (porosz G12, az I. Világháború vége felé).
Az eredeti kérdés a BR55-re vonatkozott, hogy mennyire szép és jó? Szépnek szép a képek alapján, az tény. A műszaki tartalma sem rossz, tipikus Hornby megoldás. Ez sem feltétlenül rossz, de, mivel a modell a mozdonyban hajt, így a mozdony belső terét a mechanika nagyrészben elfoglalja, nem sok hely marad benne ballasztot elhelyezni. Így aztán a tapadóerő kevesebb lesz, mint a pl. a ROCO BR55-nél, ami Fleischmann örökség, de alaposan feljavítva, modernizálva. Ez utóbbiban a szerkocsi hajt, aminek a belsejében gyakorlatilag minden köbcentiméternyi hely cink öntvény, és ez a hatalmas tömeg három tengelyt nyom a sínhez. A vonóerő így több, mint elég.
A két mozdony - maradjunk most az emlegetett két BR55-nél - eltérő kompromisszumok mentén született meg.
- Ha nem kell nagy emelkedőkre, szűk ívekbe futni, és nem húz hosszú, nehéz vonatokat az ember, de fontos, hogy minden apró részlet látszom a modellen, akkor a Rivarossi BR55 jó választás.
- Ha az a fontos, hogy a modell stabilan működjön, szűk ívekben, nagy, hosszú emelkedőkön, relatíve hosszú szerelvénnyel, de nem lényeges annyira, hogy filigrán legyen, akkor meg a ROCO BR55 a nyerő.
Azért itt sok minden mást is érdemes figyelembe venni.
A Rivarossi BR58 modellje olyan finom kidolgozással rendelkezik, ami mellett azért sok gyártó - valljuk be - elbújhat. Gondolok itt az alap részletgazdagság mellett pl. a középső henger és vezérmű működő mivoltára, úgy hogy egyébként a mozdony kerekei a hajtottak. Ezt hasonlítjuk össze a Roco ezeréves szerkocsihajtott modelljével? Vagy melyik egyéb gyártóról van szó? Märklin/Trix talán még egyedül, a többi kisszériás.
Köszönöm, igen, a PIKO mindkét BR78-asa megvan már DRG és DR felségjelzéssel is, az utóbbi átmenetelével Hozzád egy kis finomhangolásra még adós is vagyok... Bár most, hogy elengedtem az Ep.III korszakot, lehet eladom így a gyári beállításaival együtt. Viszont jelenleg nagyon kevés a DRG-s mozdonyom.
A PIKO-nak júliusban jön ki a BR93-asa Epoche II színekben, persze már berendeltem azt is, azért gondoltam, hogy a Rivarossi 55 és 56-osa alternatíva lehet addig is.
Az nem baj. A BR58-nál tapasztaltam, hogy lényegesen gyengébb, mint más gyártó hasonló modellei. Mivel ez még kisebb mozdony, de a motor meg ugyanaz, így nem sok hely marad súlyt erőltetni bele.
Keress rá a ROCO BR55-re! Akárki fúj is rá, hogy "régi, vacak Fleischmann örökség leporolva", az igen is egy jó, és jól is használható modell.
Az ESU digit kuplungja beleakad, és le is akasztja magáról a hagyományos bügel kuplungot (az univerzált, és a marklint is).(((nade hogyan nézmár ki a bügel egy szép modellen - legyen azon a felén is legalább egy univerzál, vagy esu kapocs)))
Igen, és jön a BR56 is a Rivarossitól szintén digi-hangos kivitelben. Mivel jómagam már csak DRG-ben utazom, és a paletta elég szűk, hajlamos lennék rá, hogy megvegyem mindkettőt... Csak nem akarnék csalódni. Még egy ütközőm sincs ettől a cégtől, nem tudom, hogy mire számítsak... :/
Köszönöm! Próbafújok, aztán kiderül. Aromással meghígítom abból van bőven. A lakkbenzin tényleg fehéres kirakódást okoz száradás után - régebben ezzel is próbálkoztam.
Fújáshoz olyan hígságú legyen mint a tej, nekem mindig ezt mondták. Konkrét keverési arányt megmondani lehetetlen, mivel a tégelyben lévő festék sűrűsége is sokszor változó, néha olyan mint a méz. Ecsetes festéshez is szükséges higítani szerintem 1:1 arányban legalább, hogy szépen terüljön, fújáshoz meg legalább 1:3 vagy több. Inkább legyen hígabb, mert úgy szebben, vékonyabban lehet vele dolgozni, 1 Bar körüli nyomáson. Különben csak fröcsög vagy ki sem jön a pisztolyból. Fújd két rétegben minimum, ne egyszerre, a rétegek között várva mondjuk fél órát legalább.
Csak a saját higítóját ajánlom, háztartási lakkbenzinnel, aromás lakkbenzinnel nekem száradás után kifehéredett foltokban. A szórópisztoly takarításához viszont jó.
Mindenképpen csinálj próba fújást, mert még ezek után sem biztos, hogy a végeredmény szép lesz. Sajnos nekem elég rossz tapasztalataim vannak a Revell/Humbrol festékekkel az utóbbi években, sokszor a matt színeik is fényesre száradtak, akárhogy kevertem, higítottam őket. Ilyenkor napokba tellett mire megszáradt teljesen. Egyetlen pozitívumuk, hogy a sínre tényleg jól tapadnak, míg az akriloknál alapozni kell előtte.
Több helyen többféle hígítási arányt látok ehhez a festékhez. Érdekes módon a rewell.de oldalon ajánlja ezt az enamel festéket légecsethez, de a saját hígítójukkal sem írja, milyen arányban illenék azt elegyíteni.
Ilyent találtam:
Rewell:oldószer 2:1, és 1:1 arányokat találok. Tudom, ha híg megfolyik, ha sűrű koppan a felületen :)
Hígítóból jó lehet hozzá hozzá az aromás? (kb olyan szaga van az eredeti rewell-nek is. Van szintetikus löttyöm is)
(Sín, és ágazat fújással kezdek majd, így lehet kísérleteznem.)
Vajon gyártja ezt, vagy esetleg valakinek információja arról, hogy gyártásba kerül(het) valahol ez a kocsit? (A Roco-nak mintha lenne ehhez alapmodellje.)
Ne haragudj, de ez így egy marhaság. Az, hogy valahol, ellenőrzött ipari körülmények között radioaktív izotópokat használnak nem jelenti azt, hogy az ilyen izotópok kikerülhetnek mindennapos, lakossági használatba.
Most mondanám, de nem lehet, hogy térjünk ugyanerre a mai körülményekre vissza úgy 60 év múlva - ahogy a képek és mi most vagyunk. Egyikőnk sem fog már valószínű élni, remélhetőleg az emlékünk még igen.
Erősen gyanítom, hogy a mai korszellemnek elfogadott dolgok, akkor milyen bizarrnak fognak tűnni.
"nem ismerték még a hátrányait,"
Most is használunk úgy dolgokat, hogy nem ismerjük a hátrányait, vagy nem veszünk róla tudomást...
Nézd, abban az időben a gyerekjátékként lehetett venni izotópos kísérletező szettet - igaz amerikában - (ami ugye a mai napig tökéletesen továbbadható játék lenne, mert cseppet sem veszített a teljesítményéből).
"amig el nem viszi a mento a modellezot a sugar miatt!" ha jól voltak beállítva az érzékelők, akkor nem volt mitől félni. Bár nem tudunk semmit az alkalmazott technológiáról, így inkább bizarr képet fest, mint jövőben általánosan használható ötletet.
Ha már itt tartunk:
"Egy kis humor es szeretet:"
A humort még értem, az egyik képaláírásban: " Az egyesületi tagok játszanak a terepasztalon a kis modellekkel". Ez humoros. A többi kép inkább elgondolkodtató, és csodálatra méltó, hogy honnan indult a vasútmodellezés.
Az egyik szerelvényembe még hiányzik egy máv 4. korszakos étkezőkocsi. Tudna valaki nagyon szépen kérem adni egy tippet hogy hol lehet kapni (ha kapni) egy ilyen járművet? Előre is köszönöm a választ és mindenkinek áldott békés és pihentető húsvéti ünnepeket kívanok!
A Modelleisenbahn GmbH (ez a cég birtokolja a ROCO és a Fleischmann márkákat) elosztotta a feladatokat a két gyártója között. Ezt a következőképpen tette meg:
- A H0, H0e és TT modellek a ROCO-hoz kerültek. A Fleischmann teljesen leállt a H0 gyártással.
- Az N modellek a Fleischmann-hoz kerültek, a ROCO teljesen leállt az N modellek gyártásával.
Azért fordulhat elő, hogy egy adott, például H0 mozodny modellje még kapható ROCO és Fleischmann néven is, mert egy-egy boltnál még lehet raktáron H0-s Fleischmann.
Egyébként az "új", ROCO neve alatt kiadott egykori Fleischmann modellek nem gészen ugyanazok. Apró műszaki változtatások vannak belül.
Ha akarod a mozdonyt, és szeretnéd tudni biztosan, mennyit fizetsz érte, akkor attól rendeled, aki tudja, hogy a Fleischmann márkanéven nem jelennek meg modellek H0-ban.
Az hogy lehet, hogy a Roco és a Flesichmann kiadja teljesen ugyanazt (?) a gőzmozdony modellt - természetesen más-más katalógusszámon - "természetesen" más-más vételáron - és az egyik hazai modellboltban a Fleischmann kifutott, a másikban "újdonság" ???
(Szándékosan NEM teszek be képeket - hátha az érintettek kifogásolják...) - a szóban forgó modellek : H0Fleischmann 481873, illetve Roco 70241 - az "érintett" boltok pedig a Vasútmodell Centrum ill. a MEDIKER.
(Tudom : piacgazdaság van - senkit sem kényszerítenek semmi vásárlására - mint ahogy az is igaz, hogy egyik gyártó elkészítheti, "legyárthatja" ugyanazt a modellt...)
Kis segyítségért, illetve tájékozódásért fordulnék hozzátok.
Lelkes BTTB (TT) rajongó vagyok és "megmérgeztem" ezzel anno a kisfiamat is. Amikor időnk van, szoktunk játszani a meglévő technkával. Asztalunk nincs sajnos, de van kb 13 mozdony, 60-70 vagon és persze a többi kiegészítő, ami egy ilyen mókához szükséges.
Az első kérdésem az lenne a mozdonyokkal kapcsolatban, hogy mennyire tesz jót, vagy rosszat a mozdonyoknak, ha állnak, dobozban vannak, (nem játszunk vele)? Mondjuk évente csak 2x 3x!
Ugyanis, mivel nincs asztal a pályát mindig össze kell állítanunk és ugye az idő egy ilyen ténykedésre igen huzamos. Karbantartásokat milyen időközönként kell végezni? Kell e egyáltalán, ha nem használja a vontatókat rendszeresen az ember?
A következő kérdésem pedig szintén hasonló.
Előreláthatólag ránkszakad egy gyüjtemény, ami kb 100db-os, (mozdonyok). Vegyesek, régi BTTB, Roco, Piko, digitálisan előkészítettek, stb...
Ezek kb 20-25 éve dobozban vannak, egy métert sem mentek, pályát nem látott egyik sem, de még 10cm-t sem!
A kérdés, mennyire tehetett jót, vagy rosszat ez a hosszú "pihenő" ezen járgányoknak? Csökkent e az értékük, vagy netalán nőtt, azzal, hogy nem játszottak velük? (Dobozban "aludtak" ennyi ideig)!
Gondolom majd egy állapotfelmérés azért szükséges az egész gyüjteményre, de azért míg 100db mozdonyt átnéz az ember úgy, hogy kevésbé ért hozzá.....hát nem tudom, az rengeteg idő lehet.
Válaszaitokat a kérdéseimre előre is köszönöm és köszönöm, hogy leírhattam.
A fehér keretet nem egészen értem miért kell külön nyomtatni (ilyen méretekben kb. elkészíthetetlen így, vagy csak aránytalanul nagy szívás árán), amikor nagyszerűen ki lehet húzni kézzel is.
Volt hasonló fényjelzős projectem, egy ismerősnek gyártottam elég sok jelzőt. Elég sokat kellett torzítani, erősíteni a nyomtatást, főleg az árbocnál, annyira sérülékeny, törékeny lett. A leesésgátló nálam fotomaratott rézből készült anno.
A könyvi méretek alapján elkészítettem a 3D fájlokat. A MÁV-os fényjelzők közül a kettő, három és a négy optikást csináltam meg. SMD led-del gondoltam megszerelni. Most már jöhet az oszlop és a felső korlát is. Három részből készítettem el, hátoldal, a fehér szegély és a lámpatest.
Örömmel fogadom, az észrevételeket ezért a mellékelt fájl kipróbálható. Az igazi szép eredményt gyantás nyomtatóval lehet elérni.
0,3-as kapaszkodókkal at MTB M41-esén találkoztam, szerintem az acélból van, amikor újrafestettem őket, akkor láttam a nyers fémet. Elég merev, nem görbül meg attól, ha kicsit szenvedős a felhelyezés. A festéket is jól tartja (Revell oldószeres alapozás nélkül).
Forrasztani most nem kell, giganthoz kell.
Eredetileg vörösrezet használtam, de egy minimális feszülésnél is kidomborodik, így ez nem lesz jó.
Szerintem a 0,3mm-es kapaszkodó H0-ban már egy kicsit vékony. Talán egész apró kapaszkodókhoz, mint egy kilincs vagy kézfogó lenne méretarányos. Végülis az igaziban 26,1mm-nek felel meg. Én 0,4mm-est használok. Ha valakinek van kedve mérje meg, hogy a szokásos kapaszkodók milyen vastagok, de szerintem 26mm-nél nagyobb az átmérőjük.
Az acél jó kemény, nehéz hajlítani és nehezen forrasztható. Az alpakka ideális, de a festést nagyon könnyen ledobja. Az alapozás szinte kötelező, akár 2 rétegben is. Az egyenesre húzott, kemény sárgaréz is jó, egy kicsivel gyengébb, a festék egy kicsivel jobban megmarad rajta, mint az alpakkán, de egy kapaszkodó kb. 20-25mm hosszú, ekkora távon még elég merev. Persze azt nem bírja el, hogy direkt megszorítsák, akkor meggörbül. A lágy, sárgaréz huzal (művész- és barkácsboltokban árulják tekercsben) erre a célra szerintem egyáltalán nem jó.
Hű, sok kérdés, némelyik fél-OFF, megpróbálok nem nagyon elkanyarodni :)
A mai világban a nyomtatónak, gyantának az árát én kb. annyira tartom mérvadónak, mintha valaki az alapján szeretné eldönteni, hogy író lesz-e, hogy mennyibe kerül egy szövegszerkeztő és egy oldal kinyomtatása. Ma, amikor egy gőzös 160e-nél kezdődik, és lassan személykocsit sem kap az ember 30e alatt, egy nyomtató és a gyanta nem különösebben tétel.. . . .
Az alapanyagról annyit, hogy ha az ember egy szimplább gyantát használ, és mondjuk egy maréknyi mütyürt akar nyomtatni, jól megpakolja a nyomtatót, majd a szoftverrel kiszámolja hogy mennyibe kerül az egész, döbbenetesen alacsony árak jönnek ki (mondjuk egy ilyen román jelző tokkal-vonóval 70 forintnyi lehet).
Személy szerint a szűk keresztmetszetet abban látom, hogy a 3D-tervezés, a nyomtatásra előkészülés, a próbanyomatok, a nyomtatások, azok utómunkálatai viszont zabálják az ember szabadidejét. Napok tudnak elmenni szerkesztgetésre (én saját magam rajzolom a cuccaimat), a nyomtatások előkészületeire és utómunkálataira (taknyolódás a gyantával, mosás, UV-zás); a nyomtató és a nyomatok hibáinak kielemzésére és javítására (a 3D-nyomtatás távolról sem "Plug and Play"), újratervezésre és a konstrukció folyamatos javítására (nálam általában az 1-estől a 4-es verzióig a kukába kerülnek, a 7-es verzióig a gyerek játszik a mütyürökkel, a 8-as verzió ami aktuálisan tetszik, és bár van még rajta egy rakat javítani való, még nem szedtem össze az elhatározást, pedig a gyerek már nagyon várja...). És bár nem tisztem mások magánéletében kutakodni, de a nyomtatás által elrabolt idő könnyen közellenséggé teszi a nyomtatót a család szemében.
Gyantából rengetegféle van. Én általában úgy vagyok vele, mint az autószervizben az alkatrészekkel: a gyári nagyon drága, szóval valami olcsóbbat, de nem a legalja kategóriát... És persze a felületük, a fizikai tulajdonságaik mind másak és másak.
Mivel UV-ra keményednek, és ugye az UV-k csak jönnek-mennek körülöttünk, elképzelhető, hogy idővel a nyomatok rideggé válnak, kialakulnak bennük mindenféle belső feszültségek, vetemednek, esetleg megrepednek (ilyen szempontból az is nagyon fontos, hogy mi az előéletük, mennyire korrektül voltak utókezelve a nyomtatás után). Az előzményben berakott rácsos keresztgerendák meglepően masszívak, és bár hónapok óta a polcomon állnak, nem ereszkedtek meg. Ugyanakkor az Ázeáimhoz nyomtatott kis Ferrari-alkatrész-pótló elemek teherhordó fülei háromnegyed év alatt szemmel láthatólag legörbültek a mozdony súlya alatt.
A LED-eket én forrasztottam. Hozzá tartozik a dologhoz, hogy a MÁV-os jelző még egy picit nagyobb a kelleténél, 0805-ös LED-ekkel készült (a román jelzőkbből örökítettem), de a végleges verzió már 0603-as LED-ekkel működik.
Kb. mennyibe kerül egy ilyen nyomtató? Pontos típus? Mennyibe kerül az alapanyag, amiből egy ilyen jelző elkészül? Hol lehet beszerezni? A nyomtató képes többféle anyaggal is dolgozni (Persze nem egyszerre)? Van-e olyan "hátránya", hogy egyszerre "be kell keverni" mondjuk 500g-ot és elhasználni vagy "berohad". Van-e tapasztalat, hogy mennyire tartós? Valahol itt a fórumon olvastam olyat, hogy bizonyos 3D nyomtatott kasztnik pár év után kuka állapotba kerülnek... UV álló?
A konkrét jelzőnél a LED-eket Te forrasztgattad (Bobo), vagy vetted?
Egyébként rézgaras felvetésére reagálva a képeken látható szovjet eredetű jelzők is tipikusan olyan cuccok, amiket rézből meg lehetne csinálni: a jelzőlap, ellenzők, árbócok rézből vékonyabbra kihozhatóak. Vannak is a piacon ilyenek, román is, cseh(szlovák) is, készre is szerelve, építőkészletben is. Viszont mire az ember megcsinálja úgy, hogy az egy állomásra jutó száz darab ellenző egyformán görbüljön, szépen egyenletesen álljon, beleőszül. Nem is nagyon sikerül senkinek... És akkor még ott vannak a különféle tartókonzolok, kötődobozok a jelző árbócára aggatva, amik kellően 3D-s alakzatok ahhoz, hogy rézből esélytelen legyen megcsinálni (max. önteni valahogy, ami ismét egy újabb technológia).
Így viszont kis túlzással össze lehet pattintani a jelzőt, az ellenzők szabályosak, szépen állnak; még a CFR-felirat is látszik a kötődobozon (bár nagyobb betűkkel csináltam, mint az eredetieken van, viszont túlzás nélkül másfél perc plusz munka volt, nyomtatásban pedig konkrétan zéró).
A fentiek igazak a rácsos keretállásokra és egyéb konzolokra is. Az én rácsaim lényegesen vastagabbak, mint az igaziak, de ha az embernek 30 darabot kellene rézből meghajtogatnia és összeforrasztania... :)
A lehető legegyszerűbb nyomtatóm van, valami kickstarteres csoda. A lényeg, hogy ki kell ismerni a technológiát, mert nagyon sok korlátja van. Tudni kell gondolkozni a gyanta agyával :)
Persze vannak, akik kikiáltják csodaszernek a 3D-t, és nyomtatnak gátlástalanul mindent, még sok pénzt is kérnek érte.
Én feszített, vagy működőképes felsővezeték-rendszert semmiképp nem nyomtatnék. Nem működőt már én is csináltam:
Mostanában gondolkodtam el én is, hogy egy resin nyomtatót beszerzek,modell-makett nyomtatására, nagyon sok felsővezeték tartó oszlopot is láttam már élőben is,ami nyomtatva volt, teljesen meg lennék vele elégedve a saját asztalomon.
Vasúti jelzőket szeretnék 3D-ben megtervezni majd nyomtatni. A méreteket sajnos nem találom sehol. Most elsőre csak kétfényű jelzőt készítenék, de tervezem a többi ma használatos jelzők modellezését is. Hol találok erre vonatkozóan pontos méreteket?
Jogos. Az első szériára nem is gondoltam. Az abból a szériából való gépeim rengeteget futottak, de a motorjaikkal semmi baj nem volt (ellentétben a csiga csapágyaival és a forgóvázat tartó "ferrari-alkatrésszel").
- Az első eresztés (NEM652, nyolc pólusú digitális előkészítéssel) még cserélhető kefés, Mashima motorral, azzal a leírt javítási technika könnyedén elvégezhető.
- A következő szériák (NEM658, PLUX22 digitális előkészítéssel) már egy egyszer és mindenkorra összerakott motorral érkezett. Szét lehet szedni, de a javítására legjobb esetben is 50% az esély. Vagy sikerül, vagy nem.
Nem tudom, mennyire lehet szétszedni az adott motort, de azt tegyük hozzá, hogy a általában könnyen tisztítható a kommutátor. Főleg a résekből kell kipiszkálni az olajos kefeport egy tűvel. Az egészet pedig sebbenzines fültisztító pálcikával áttörölni.
Az, ha egy mozdony sebessége időnként csökken, de kb. egyenletes marad; majd ismét felgyorsul, többnyire valóban arra utal, hogy zárlatos a kommutátora. Főleg ha hosszabb álldogálás (lehűlés) után jól indít.
A következőkben kèrnèk segìtsèget. Az ACME 60203-s Csauruszomat lehet utolèrte az ACME motorok vègzete (bár remènykedem, hogy más a gond).
Szòval èszrevettem, hogy az elmùlt èvben a mozdony lomhább lett, maximura tekerve a trafòt is csak cammog. Ma szètszedtem. Rákötve az áramot direktben a motorra, az pörgött mint a bùgòcsiga. Szètszedtem a forgòvázakat is, hátha a már korábban emlegetett csigatengely berágòdás alakul ki itt is, de nem. Összerakva majd a mozdonyt alátámasztva, csak a motornál árammal megtáplálva, nem tapasztaltam, hogy csak lassan forog a motor. Feltttem a pályára, s megfuttatva az első fèl percben s 5 mèteren, mintha ùj lenne, ùgy futott. Utánna, viszont visszatèrt minden a règibe, csak cammogott max trafò álláson is.
Az jutott eszembe, amit még negyedikes korunkban a biológia tanárunk mondott szexuális felvilágosítás céljéból: "aki tudja, csinálja, aki nem képes rá, beszél róla."
A hungária EC szerelvényembe keresek egy DB 2.osztályú termes kocsit h0 mérerarányban. Ha tud valaki javasolni egy weboldalt ahol kapható, nagyon hálás leszek.
A leírás részben az van hogy "bizonyos műanyag felületekre". Ez nem túl biztató, mindenképp próbáért kiált.
Mit szeretnél vele lefújni? A színből következtetve magyar vonatkozású mozdonyt.
Szerintem ennek a flakonnak olyan nagy a szórásképe, hogy alkalmatlan modellezéshez. Nem adagolható finoman, megfolyik, kitölti az apró részleteket. Ezt ipari használatra tervezték, nagy felületekre.
RAL kód alapján a szín gondolom helyes (de javítsatok ki, ha nem) viszont amiben nem vagyok biztos az az hogy a szórt festék vastagsága illetve felülete alapján alkalmas e modellek (műanyag) festésére. Valamint, hogy akril vagy oldószeres a jobb, alapozó, vagy a nélkül használható e vagy képes megmarni a műanyagot? Köszi előre is!
Nem tudom, ismertek-e valaki olyan modellező társat, aki "arra szakosodott", hogy a modellek apró alkatrészeit (ha jól tudom : "fittingjeit...") felszerelje ? Magam a lapát kezemmel ezeket a műveleteket - pl. egy szélvédőtörlőt feltenni - egyenesen REMÉNYTELENNEK tartom, csipesszel elugrik a szoba legtávolabbi sarkába - nem is látom...
Jó, persze futtatott modellre nem kell mindent felrakni - de pár "alapvető szerelvényt" azért igen.
Lelki beteg vagyok, ha észreveszem, hogy valami leesett a modellről, és megtalálom a szőnyegen
(Ha megtalálom...)
Szóval ismertek ilyen "jó szemű és biztos kezű szakembert ?
Én is faragasztót használok, higítás nélkül. 24 órát várok, de volt, amikor 12 óra múlva már porszívóztam is, mert haladni akartam.
Eleinte zoknival porszívóztam, hogy a maradékot újra le tudjam szórni, de annyi kosz, por, sínkavics, zúzalék jött fel vele, hogy a fűszórást nagyon megnehezítette. Úgyhogy zokni nélkül, minden megy a porszívóba.
Én Noch ragasztót használok, szórás után pár perccel már porszívózom is le a felesleget, illetve, hogy szépen felfele húzza a szálakat a vákum. Zoknit szoktam húzni a porszívócsőre, plusz kinyitom a csövön azt a kis "szelepet", így pont megfelelő a szívóerő.
És azonnal mehet rá a szórás mégegyszer, kb 4-5 ilyen ciklussal érdemes dolgozni egy területen, és akkor szép sűrű lesz a fű, plusz megfelő lesz a szálak helyzete.
Üdv! Tanulom, próbálom az elektrosztatikus fűszórást. Csak egyetlen kérdés marad, amire nem találtam választ. Szórás után mennyit kell várni a felesleg leporszívózásával? Faipari ragasztót használok. Előre is köszönöm a választ!
"Szerző: JANEK KONAU 2023.01.26 - 18:59 Sonneberg nincs több mellékvágány: A vasútmodell-gyártó PIKO-nál a nyugdíjasok most kapnak lehetőséget!
René Freerk Wilfer (73), a PIKO Spielwaren GmbH vezetője kétségbeesetten keres támogatást javítási részlegén: "A PIKO elmúlt években tapasztalt nagy növekedése miatt a javítások mennyisége is megnövekedett."
Mindeközben naponta 10-15 javítási megrendelés érkezik a Sonneberg műhelybe, így a részleg hat főállású alkalmazottja alig tudja lépést tartani...
Megoldás: Mini munka a vasúti modell mozdonyon! Öregeket keres a nyomaihoz.
Annak érdekében, hogy a hibás pályadrágáit gyorsan visszaterelje a pályára, Wilfer most tíz nyugdíjast szeretne felvenni szerelőnek. Miért ne változtatná a hobbit munkává? Ha amúgy is otthon babrál a modellvasúttal, itt még plusz pénzt is kereshet mondja Wilfer.
Akár heti egy vagy két nap, akár mostantól, akár májusig - mindenki maga szervezheti meg a munkaidejét. Maximum havi 40 minimunkaóra lehetséges. Órabér: 12 euró.
A munka jutalma nem csak az a jó érzés, hogy más modellvasutasokat segíthetnek, a kölcsönzött dolgozók is élvezik azt az áhított bónuszt, hogy munkavállalói áron vásárolhatnak modelleket.
A javítónyugdíjasokkal szemben egyetlen követelmény: a modellvasút szeretete, némi javítási tapasztalat (pl. keréktárcsa csere) és az ehhez szükséges kézügyesség. "Minden más magától megoldódik" - mondja Wilfer.
Óriási a visszhang: az első érdeklődők már megkerestek minket de túl messziről. Szükségünk van az emberekre a helyszínen.
Az 1949-ben alapított vasúti modellgyártást 1952-ben Sonnebergbe helyezték át, a VEB PIKO Sonneberget pedig 1962-ben alapították. René F. Wilfer 1992. május 1. óta vezeti a PIKO Spielwaren GmbH-t"
M41 kipufogóhoz: Az MTB mérete alapvetően nem stimmel. Se a falvastagság, se az átmérő. Eredetileg ezek nem voltak a mozdonyon, a kipufogón (hangtompító könyökcsövön) van egy ovális kalap, erre került fel a toldat. (ez a modellen is rajta van). A toldat egyébként egy szikrafogó (legalábbis annak csúfolják), a tetejére egy sűrű acél háló van felhegesztve, ez a földről nem látszik. Méretezett rajzot ugyan nem láttam még róla, nagy eséllyel kiadtak egy rendeletet anno (ehhez biztos ,hogy volt rajz), hogy ettől-eddig el kell látni vele a mozdonyokat(az M44, M62 sorozaton is volt csak más kialakítással). Az eltéréseket az indokolhatja, hogy az ilyen és hasonló központilag kiadott ukázokat bizonyos helyeken előfordult, hogy némileg felülbíráltak.
Sziasztok. Járt már valaki sikerrelNMJ NOHAB alkatrész beszerzéssel? És ha igen, mi a módja. előre is köszönettel az útbaigazítást. (pályakotrókra lenne szükségem)
6 áramszedős kocsi simán visszagurul egy 2-3%-os emelkedőn. Tapasztalat. Jó, ha ilyen ACME módjára vannak beállítva a kerékáramszedők, meg beleér a tárcsafékimitáció a tengelybe akkor nem, de minden más esetben igen.
"ezt a hatást DCC-ben emlékeim szerint valamelyest csökkenti a PWM-vezérlés"
A PWM nem a nyomatékot növeli, hanem azzal, hogy a nyomaték is pulzál, könnyebben kiindítja a motort a mágneses reteszelődés állapotából. Ezért indulnak könnyebben a motorok PWM áramellátással. Bár nem vagyok abban biztos, hogy ez nagy PWM frekvencia (>20kHz) is érvényesül.
Ezen a kérdésen tanakodtam én is. Megnézve több képet több mozdonyról arra jutottam, hogy hol magasabb hol alacsonyabb, talán nincs is rá szabvány. Akkor legyen valami ami legalább jobban mutat a modellen, a lehető legegyszerűbben. 3mm-es zsugorcső:
Ha lesz jobb majd egyszer akkor lecserélem, addig megteszi.
A lyukat előtte kifestettem feketével mert alul is piros. Így alacsonyabb kipufogóval szélesebbnek is tűnik.
Bakter, hát soha eddig olyan vonatot nem láttam, hogy a mozdony súrlódása ne tudta volna állvatartani. Az ennyi tengelyen való áramszedés zajával nem tudok egyetérteni, ráadásul egy zárt szerelvény esetén teljesen indokolatlan is. Garanciában javítsák ki!
Az eredo statikus surlodasok osszege egy vonatban sokkal stabilabba teszi a fekhatast allaskor mint gurulas alatt a dinamikus surlodas.
Ezzel az ICE1-el akkor lehet biztonsagosan jatszani ha minden kocsi tengelyen van aramszedo (allando fekezes alatt van a szerelveny). Igy talan nem jelentkezik az emelkedo okozta problema a viszagurulassal ha ott all meg a szerelveny.
Nem azért gurul vissza az ICE, mert az indítónyomaték kevés az állvatartáshoz, hanem mert 0 sebességparancsnál egyáltalán nincs feszültség a motoron, ergo nyomatékot sem fejt ki, csak a hajtás és a kerékpárok súrlódása tartaná állva. De ez akkor is így van, ha analóg pályán középre tekered az Fz1-en a gombot, ahogy azt megálláskor szokás, ilyen szempontból marginális különbség van a kétféle vezérlés között.
Persze meg lehet próbálni "gázzal tartani" emelkedőn a vonatot, de jó eséllyel leég az a szerencsétlen motor.
Oke, rendben van hogy analogban indulaskor kicsi a feszultseg de egy hosszabb szerelvenynel mint az ICE1 nem olyan kicsi mire megmozdul, az aramfelvetel pedig kifejezetten nagy lehet.
A mag-nelkuli motor es csiga nelkuli meghajtas DCC-vel taplalva a video szerint nem kepes a visszagurulast megallitani tehat mivel eleve nincs mechanikai kenyszer ellenallas (csiga), az indito nyomatek nem elegseges az ellentartashoz sem, nemhogy a nehez ICE1 szerelveny eloremozditasahoz.
Oké, de amikor éppen áll a vonat, akkor nincs a motoron feszültség se analóg se DCC üzemben, a motor ilyenkor ugyebár nem fejt ki nyomatékot.
A nagy indítónyomaték amúgy akkor igaz, ha fix feszültséggel indítjuk a motort. Alacsonyabb feszültségnél (pl. analóg vezérlésnél) értelemszerűen csökken a nyomaték, ezt a hatást DCC-ben emlékeim szerint valamelyest csökkenti a PWM-vezérlés. De ez az ICE állvatartás szempontjából teljesen irreleváns.
Az biztos hogy ezt az Mtb nagyon elnagyolta ,viszont inkább a falvastagság ami durva. Sajnos nem tudom az eredeti pontos méretét,de korábban már csináltam hozzá egy modellezötársunk kérésére ilyen kipufogót(alul lépcsős,belül kúpos a furata,hogy vékony hatású legyen...)
Az MTB M41 2182-es Csörgő kipufogója alulméretezettnek tűnik átmérőre.A magassága viszont kicsit eltúlzott ,nem?! Valaki tudja,hogy kb. mekkorának kellene lenni mérethelyesen?
Az hogy visszagurul megallas utan, azt a DCC hogyan ertelmezi, ellenben az analog DC aramellataskor a nyomatek a motorban nem szunik meg, sot a megallas kozeleben a legmagasabb.
Nem a Fleischmann-nal volna a baj, hanem az lehetseges-e hogy regebben az analog uzemmodban a fogyatekossaga ennek a meghajtasnak nem jott elo ugy mint a digitalis rendszerben - marmint a szabadongurulas?
6-8V-ra méretezett motor vs. 12V nem biztos hogy sokáig jó barátok lesznek, illetve mint a példában látható ha csak így belehányjuk egy hajtásba akkor a minimális ellenállása miatt nem lesz gyakorlatilag megtartó ereje.
Itt az volt a sztori hogy amikor összeolvadtak a Fleischmannal akkor került hozzájuk ez a jármű is. Mivel a régi roundmotort le akarták cserélni ahelyett hogy rendesen belenyúltak volna és kardános csigás hajtásra alakították volna át csak raktak bele egy vasmag nélküli motort hogy szebben járjon.
A probléma itt viszont az hogy semmi nem gátolja meg a járművet a szabad gurulásban (pont mint pl a Lego-nál), és ha egy emelkedőn megállítod akkor szépen hátragurul, mint Alex videójában.
Végül néhány szó a Roco ICE 1 technikai megvalósításáról. A Roco's ICE 1 mozdonyos kocsiszerelvénynek tekintendő. A 14 autóból álló készletet csak egy motoros autó hajtja. Az egyes kocsik között nincs elektromos kapcsolat, érdekes módon a közbenső kocsik összekapcsolására ugyanazt a megoldást választottuk, mint a LIMA modellnél. Amint azt fentebb már kifejtettük, csak az 1 motorkocsi van ellátva motorral. Ez a beépített mag nélküli motor, amelyet a gyártó szerint először használnak, közvetlenül a hátsó forgóvázon található. Míg az újabb konstrukciók manapság kifejezetten a központi motorral ellátott kardánhajtást részesítik előnyben, és mind a négy tengelyen hajtanak, A frissítés bejelentése ellenére a járművet egy ma már nem korszerű hajtáskoncepcióval szerelték fel, amit kardánhajtásnak tekintenek. Eredeti félelmem és feltételezésem az volt, hogy a Roco ICE 1-nek vontatási problémái lehetnek az emelkedőkön a vonat teljes hosszában a hajtási koncepció következtében. Ez a feltételezés gyorsan megsemmisült a teljes 14 részes készlet működésében. A harang alakú armatúra motor kiválóan hajtja a készletet, olyan kiválóan, hogy a készlet folyamatosan leállítja a jeleket. Ez a konstrukció a vasúti modellelrendezésünkön is tilos lesz. A hajtott forgóvázban mindkét tengely egyik oldalán vonóabroncsokkal van felszerelve. Az áramot ez a két hajtótengely veszi fel. amit egy tengelyhajtás alatt látni.
Érdemes lehet ezen a ponton megemlíteni, hogy egy internetes fórumon ennek megfelelő megfontolások szerepelnek a dummy power car utólagos felszerelésével kapcsolatban. Ez a vállalkozás nem szükséges ennél a vontatásnál a beépített mag nélküli motornak köszönhetően.
MTB-t nem keverném ide, ők teljesen más pályán játszanak szerintem a szarsági skálán. Itt ellenben szép példájat láthatjuk hogy egy régi, alapvetően jól működő, bár sokak szerint "igénytelen" Fleischmann dobmotort, a legolcsóbb módon kiváltanak egy amúgy vasútmodellekbe annyira nem jó vasmag mentes motorral.
Mi a hang miatt választottuk a szervót. Egy nagyobb méretű, combosabb szervó néhány fokot kell mozogjon, semmi hangja. Gyakorlatilag abból veszed észre a váltóállítást, hogy a dekóderen kattan a pici szívpolarizáló relé.
Ha nagyobb szervót választasz, ami keveset kell mozogjon, még az sem feltétel, hogy csúcsminőséget válassz. Megteszi egy 1.200 forintos Futaba-klón is, az is bőven hangtalan lesz.
A vezérlés valóban némileg drágább, de nem annyival, mint amennyivel maga a hajtómű olcsóbb.
Van a csapatban MTB, Tillig és Conrad hajtóműves asztal is, mindegyiket jól lehet hallani. Csarnokban is. Ha mi is motoros állítóművel szereltük volna az asztalunkat, egy-egy vágányútállítást rossz esetben 7-8mp-es berregés kísérne (ennyi váltó áll át).
Nekem kínaik vannak, akkor hallom, ha lehajolok a pálya alá és odatartom a fülemet. Az MTB-t meg a szoba másik feléből is hallani. Nyilván maximális sebességgel van hangja a szervónak, de helyes sebességbeállítással (3-5 másodperces átállás kikampózástól bekampózásig) nincs.
További nehezítés, hogy egy hatkocsis KISS-t ki tudna futtatni a terepasztalán? Egy négyes FLIRT kicsit több, mint fele hossz, de motívumként simán elfér mellékvonalon is, a KISS azért nagyon nehezen. A GYSEV FLIRT idén már nemzetközi forgalomban is jár, még ha minimális távolságra is, ami szintén nem elhanyagolható szempont.
És vajon manapság - ilyen árak mellett - ki finanszírozna meg kb. 500db KISS-t a Liliputnál,hogy egyáltalán foglalkozzon az ötlettel? Most nagyon nem 65000 körülre jönne ki darabja,mint anno a Flirt... Annak idején sokat vacilláltam a Flirten,de még sikerült elhozni az utolsó 6db egyikét.
Ha "zöld minden lámpa" akkor nem biztos,hogy van értelme várni. Csak jól átgondolt döntés legyen!
Azon kattogok napok óta, hogy megéri-e a brawa talent 2.
Nem szeretnék úgy járni mint annó a liliput flirt-el. Vagy másik opció kivarni egy eladó flirt máv startot, esetleg más festésűt, és mávosra festeni...
Vagy kivárni egy startos kiss-t. Liliputnak van ilyen szerszáma. Az jobban tetszik mint a talent.
Peco váltókkal ügyködöm jómagam is, érzésre én is úgy gondoltam, hogy nem szabadna kiszedni az arretáló rugót, tehát a megjegyzésed az elképzelésemet igazolta vissza.
Azonban van egy rakat "MTB" hajtóművem, ezért kérdezem, hogy erről van-e információd, vagy bárki másnak. Tud-e az "MTB" váltómű a rugó ellenében dolgozni, azaz elegendő-e a nyomatéka ?
Kiszedtem belőle a pici rugót. Élmény volt visszatenni (nem kívánom másnak). Ha nincs benn a rugó, akkor neked kell megoldani azt, hogy ne essen szét/ki a két csúcssín a helyéről... Azaz a szervóállító fém szálnak kell visszanyomni a váltószív felé a kettő csúcssínt is.
Abban szeretném a tanácsot kérni, hogy a servos váltóállításnál a váltóban lévő rugót ki kell-e szedni? A PECO váltóban egy pici rugó biztosítja az állást. A servo így is átbillenti, de nem olyan szépen, lassan megy mint amit a videokon látni.
Az Árpád típust soha nem hívták "Aamot sorozat"-nak. Eleve az Árpádok utastere a korabeli háromosztályos besorolás szerint legfeljebb II. osztályúnak volt tekinthető (annak is elég kényelmetlen volt), másrészt kb. az ötvenes évekig a betűs "-mot" végű megjelölés nem konkrét típust, hanem jelleget takart. A motorkocsik azonosítását a két- vagy háromjegyű pályaszámok végezték, amelyek egyediek voltak, nem 001-től indultak, hanem legfeljebb pályaszámcsoportokat alkottak, de azt sem mindig. A Menetrendfüggelékben is így szerepeltek. Az Árpádok és a Poloskák - mivel sínautóbuszok voltak - a "-mot"-os típusmegjelölést még tájékoztató jelleggel sem viselték. Az egyetlen Árpád-típus motorkocsi, amely megkapta ez az Aamot jelzést, az a 23-as volt (a Tas) és azt is csak az 1950-as években, amikor GySEV-hez került. Így sorozatjelnek nevezni végképp nem indokolatlan. (Ráadásul az itthon maradt c4-es motorkocsik a MÁV-nál szintén Aamot-ok lettek 1956-tól...)
Sorozatjelként (tehát a típus beazonosítására alkalmas megjelölésként) az ABbmot és a Bbmot kezdett igazából szolgálni, bár ez utóbbinál meglehetősen zavaró lehetett, hogy a Hargiták motorkocsijai szintén ezt a sorozatjelet viselték, tehát ez utóbbiak selejtezéséig még nélkülözhetetlen volt a pályaszám egyidejű feltüntetése a típus beazonosításához.
Csalóka lehet az a méret, de szerintem a Viessmann jelzők méretarányosak. Német alakjelzőkről találtam méreteket, a legtöbb magassága 8.000 mm (a talajtól a kar forgáspontjának távolsága), de léteznek 10.000 illetve 12.000 mm magas jelzők is.
Régen volt a Viessmann-nak pár olyan utcai lámpája, ami TT-s volt, de gyárilag ajánlották H0-ás kisvárosi utcai lámpának, mert a valóságban is a kisebb városok kisebb utcáiban alacsonyabb lámpák vannak. Ennél ez érthető, de a jelzőkre nem tudnék ráhúzni semmi hasonló elméletet. A TT-s jelzők szerintem túl kicsik lennének, maradj inkább a H0-ásnál.
Kaptam pár karos jelzőt a H0 méretben (Viessmann), de úgy érzem minth nagy lenne. Van arra példa itt, hogy H0 terepasztalhoz a TT méretű karos jelzőt használtok?
Az 1700 euros ar is ki van analizalva, a belso festetlen es az oldalablakok fekete csiksavja eszrevehetoen nyomtatott. A forgovazak elemei sincsenek kulon festve, tamponozva. Az orron a piros mezo ele nem pontosan koveti a format mint az igazin. Minden mas jo.
Az állomás feletti 2 csonkavágány a mozdonyszínhez tartozna, vele szemben lenne 2 tároló vágány, az egyiken dízel tankolóval. Jobb oldalon alul egy késöbbi bővítési lehetőség lenne, egy mellékvonallal.
Ha nem szeretnél felsővezeték rendszert, akkor is hagy legalább 45 mm a két szint között, felsővezetékkel pedig legalább 52-55 mm-et.
Az emelkedő sok mindentől függ, de alapból nem javasolnak 2,5-3%-nál nagyobb emelkedőt, mert vontatási gondjaid lehetnek és nem szép a túl meredek emelkedő.
Van aki elmegy 4%-ig is, de a legbiztosabb ha leteszteled magadnak. Csinálsz 2-2,5-3-3,5-4%-os emelkedőket pl. az étkezőasztal lába alá pakolsz könyveket és visszaszámolod az emelkedést, aztán kipróbálod, hogy egy adott mozdonyod a kívánt szerelvénnyel gond és megcsúszás nélkül felmegy-e. Az ívben levő emelkedő még egy kicsit ront a helyzeten, a vagonok gördülési ellenállása az ív miatt kicsit megnő, ezt is kalkuláld bele vagy ezt is teszteld.
Ezeken a linkeken találsz egy csomó nagyon jó N-es tervet és asztalt, inspirációnak nagyon jók.
Pedig van ehhez hasonló elrendezésű állomás itthon is, Csajág vasútállomása. Annak mintájára megoldható az is, hogy a leendő mellékvonalnak két vágánya legyen. Annyit kell tenni, hogy a mellékvonal felő érintett első kitérőpárt meg kell fordítani, így onnan két vágányra lehetne bejárni.
Szia, találtam egy tervet, amit átalakítva lehet, hogy tudnál alkalmazni, talán látsz benne fantáziát.
Ez RocoLine vágányanyagból épült, a mérete 125 x 340 cm. A Geoline kitérők rövidebbek és meredekebb a szögük, ezért szerintem a hossz talán beleférhet ~320 cm-be. Kisebb csalásokkal és a jobb oldalon íves kitérőket alkalmazva az állomási vágányok hossza növelhető. Nem kell feltétlenül kétvágányos fővonal, de ha elfér akár lehet az is és ahogy szeretnéd, villamosítva. A bal oldalon nem kell körfűtőház és fordítókorong, oda mehet simán egy kisebb vontatási telep amit terveztél, mozdonyszín és dízeltank állomás. A takart részen hátul lehet rejtett állomás, a vágányok hossza lehet a normál állomáséval azonos is.
Nagyon jó ötlet, hogy a rejtett hátsó vágányokból a legbelsőt középen egy szakaszon nyitva hagyták. Hátra mehet egy közút és az alagút bejáratba fekete kartont és félbevágott autót téve optikailag sokkal barátságosabb, hogy az egész hátsó rész nem takart, ez a kis trükk megtöri az egyhangúságot és az adott esetben ott elhaladó szerelvényben is lehet gyönyörködni.
Ha hátul a meredek tetőtéri fal legalább annyit lehetővé tesz, hogy a hátsó vágányok takarásban legyenek és elférjenek, akkor talán még arra is lehet elég hely, hogy a tervhez hasonlóan balról egy kis mellékvonal induljon, ez nyilván nem lenne villamosítva. Jobb oldalon fenn lehetne egy kisebb fejállomás vagy akár csak egy kicsi megállóhely, a vágány vége pedig jobb oldalon alul lehetővé tenné az említett későbbi bővítési lehetőséget is. Így igazából nem a teljes asztal lenne kétszintes csak egy része.
Ez a terv sokkal változatosabb vonatforgalmat tenne lehetővé, de cserébe a jelenlegi állomási vágányok hosszából valamennyit áldozni kellene. Egy szerkesztést szerintem megér, ki kell próbálni.
A fenti terepasztalról egy komplett folyóirat van, ha érdekel és küldesz egy e-mail címet, szívesen elküldöm.
Ha tényleg csak ennyi hely van, akkor készítsd el szétszedhetőre. Lecsavarozol mindent, tereptárgyakat is. Nem érdemes izmozni, ez nagyon kevés hely. Aztán majd évek múltán (mert a vasútmodellezés egy türelmes hobby) úgy hozza az élet, és lesz több hely, akkor átépítheted. Csavar ki, aztán minden mehet máshová.
Közben is átépítheted - mert 100%, hogy fogod. A lényeg, hogy minden roncsolásmentesen bontható legyen. A síncsavarok a barátaink.
Lehet. Viszont egy "foglaltságjelző" áramkör akár egy-egy LED-el kivezetve néhány (száz) Forintból megoldható, és elég nagy megbízhatósággal, mindig is működik, talán ez nem elhanyagolandó szempont.
A kamerát be kell oda szerelni, kell egy monitor is hozzá, ezt meg kell táploni, és vigyázni rá, hogy le ne verjük őket véletlenül.
Kreativitás kérdése az egész. A régi lakásomban úgy tudtam megoldani a szobaajtó becsukását, hogy az ajtóból lefűrészeltem egy darabot, hogy ne ütközzön bele a vasútba. Az ajtó nyitása-csukása közben a vonatforgalom szünetelt az adott váltókörzetben, mert az ajtó lesöpörte volna a szerelvényt. A mostani lakásomban azt tervezem, hogy a vonal egy része a beépített szekrénybe vezetett alagútban fog közlekedni. Ha magas prioritásúnak tekintjük a modellvasútat, akkor az ilyen megoldások is beleférnek.
Ha jól értem felfelé nincs már hely. Nekem még mindig nem áll össze a kép, ezért csak egy utolsó banális kérdés. A tervezett asztal alaplapja alatt mi lesz azaz lefelé sem lehet egy szintet terjeszkedni?
Ezen én is gondolkodtam, egyetlen hátránya, hogy akkor csak rövidebb vonatok tudnak közlekedni, mivel a hosszabbak nem férnek el a rejtett tárolóban. Ezt egyébként még nem vetettem el.
TC-n kívül, mivel lehetne érzékelni, hogy a rejtett tárolón vonat van?
Oda arra az alagutas részre hátra lehet érdemes lenne elgondolkodni egy két vágányos rejtett állomáson. Így nem mindig ugyanaz a szerelvény jönne ki mint ami bement.
Gondolom minden lehetőséget végigrágtál és ez maradt, de azt még megkérdezhetem, hogy két szintre gyakorlatilag nincs esély ( pl. nincs hely) vagy egyszerűen csak nem szeretnéd?
Amit imént kifelejtettem: a dilikör hátsó részén, ahol csak 1 vágány van, ott lenne egy alagút, felette heggyel, szinte végig, ahol még egyenes a pálya. Egyrészt, hogy oldja a dilikör hatást illetve a kitalált témába ez beletartozik.
Egyszintes asztalra van hely (ez késöbb sem változik), bővítésre - ahogy már írtam - jobbra alul nyílik majd lehetőség, kb. 50cm szélességben és kb. 3m hosszúságban.
A tervezési szakaszban sokkal könnyebb tanácsokat adni, mint amikor már sokminden le van rögzítve. Másrészt pedug, ha le van valami rögzítve, mi akkor sem tudjuk, hogy miért, tehát az üzemeltetési igények, vagy mégjobb esetben az üzemeltetési terv megosztása nagyon hasznos, mert akkor konkrétabb válaszokat tudunk adni.
Az én véleményem, hogy ha van valahol nagyobb hely a szobában, akkor ovál nélkül azon nagyobb állomás fér el, hosszabb hasznos hosszú vágányokkal, több tolatási lehetőséggel, több iparral akár, míg a fal mentén futó nyílt vonalak több látványos "parádézást" tesznek lehetővé mint az egyszintes terepasztalok hátsó nyílt vonala, vagy a többszinteseken gyakran előforduló és Európában érthetetlenül divatos "parádévágányok".
Tehát ha egy állomást szeretne valaki a modellvasútja központi elemének, akkor legyen az állomás az, és akkor azon a helyen ne is legyen más! Bővüljön kis helyet igénylő, de sok nyílt vonalat adó polcokra ki a vonal, sokkal érdekesebb lesz így!
A képen egy Z építési nagyságú asztalka részlete látható.
!
- így már tudok keresgélni...
