Jórészt vélelem, amit leírsz, semmi több. Fogalmunk sincs, hogy a drágább-minőségibb órák vásárlóinak mekkora hányada az, akinek igazándiból fogalma sincs arról, mit vesz, és csak "villantani akar".
Bizonyos, hogy van ilyen, de szerinted ez 99%, a valóságban meg biztosan sokkal kevesebb. De lehet, hogy a szalonban Rolexet vásárlók többsége akkor is valóban ilyen - és?
Nem csak óráról, bármiről hallhatsz magasztaló és elmarasztaló vélemény egyaránt. Nekem úgy tűnik, mint ha neked magadnak nem is lenne szilárd és kialakult véleményed és egyéniséged, csak állandóan a környezeted reakcióit lesed, és azoknak akarsz megfelelni. Ez azért elég szomorú dolog, ideje volna ebből kinőni...
Egy autóval vagy egy nagyon puccos étterembe meghívással pedig tényleg még csak-csak lehet "villantani", órával egyre kevésbé, nem értenek hozzá, nem nagyon nézik meg (és olcsó órák is tudnak kinézni látványosan, tűnhetnek értékesnek), egyébként is annyi az eredetitől kézen hordva, ránézésre meg sem különböztethető hamisítvány, hogy nincs ennek már valódi presztízsértéke, ez az idő elmúlt.
Tanuld meg leszarni figyelmen kívül hagyni mások véleményét. Írtam tegnap: egy 50 rongyos órában is tök jól elvagyok, nem bizserget, ki mit mond róla. Ettől függetlenül szívesen olvasgatok itt ilyen témában, de nem metszek eret magamon, ha az enyémmel ellentétes véleményt olvasok.
Miért lenne trollkodás, hogy rávilágítok, hogy az ember a külső alapján ítél, és a drága és ez által minőségi óra 100 vásárlóból 99 esetében nettó "villantás" azaz magamutogatás eszköze? Ezt a gyár is tudja, és reagál is rá. Pl.: https://www.ablogtowatch.com/new-release-2024-rolex-deepsea-is-a-322g-dive-watch-in-yellow-gold/ Persze tudom, TE, kizárólag műszaki, történelmi, szakmai oldalról nézed.
Vagy ez a "Azt vedd ami tetszik, és magadnak vedd az órát! De ne vegyél ... ÉS ITT EGY REGGELIG TARTÓ FELSOROLÁS..., hogy mit ne!
Mind a kettőt gyakran látom embereken, szeretik, veszik, viselik. Ennek ellenére itt IS, miket írnak? Egyik mondatban, hogy vedd és örülj neki! Másik mondatban meg jön a "túlárazott", "kukázható P80-as", "kínai tok", tömegáru", "2 pálcás", "homage"... És nem gond az őszinte vélemény, sőt! De akkor tartsunk már ki a vélemény mellet.
Mint a kajánál, igen, finom a paprikás krumpli savanyúsággal, fehér kenyérrel, forrón, de ne mondjuk már, hogy a legjobb kaja a világon, és micsoda séf mester aki főzte! És nem kell a másik véglet sem, a 3 Michelin csillagos étteremben, 100.000 forintos vizet inni, beluga kaviárral. De..., néha kell "villantani", így az üzletfeleket/leendő üzletfeleket, vagy a neked tetsző nőt, nem a sarki kolbászsütőbe viszed, hanem egy normális, picit drágább helyre. (És ezt fordítsd le órákra!)
Hja, max annyi az elképzelhető, hogy öltönyhöz-nyakkendőhöz ne viselj bumszli színes G-Shockot, az autód meg ne legyen rozsdás, lepukkant, retkes, füstokádó valami.
Tényleg ne vedd rossz néven, de ezeket igenis te találtad ki. Ilyen egyszerűen nincs.
Van olyan multis/nagyvállalati kör, ahol van dress-code, de ennyi. Olyan sehol a világon nincs, ahol kinéznek, ha "nem menő az órád", a parkolóra meg annyit, hogy én valóban ismerek ezekből a körökből embereket, és van CEO, aki Honda Jazz-al jár, a hivalkodás pedig mostanság már kimondottan nem kívánatos.
Most minden dicsekvés nélkül, ebben az országban talán öt olyan ember van, aki javított-karbantartott már százmilliónál nagyobb értékű órát/órákat, és én közéjük tartozom (szerintem te még csak nem is láttál ilyet élőben messziről sem) - és teljesen ismeretlen számomra az a világ mégis, amiről beszélsz.
Írod folyamatosan, hogy itt ebben a topicban is lefikáznak mindent, ami Rolexnél "hitványabb" - kicsoda? Már úgy értem, rajtad kívül kicsoda? Ez a topic évtizedek óta pont arról szól, hogy nem sznobok, hanem tényleg órakedvelők járnak ide, és ebbe minden belefér.
"Barátom fia multihoz ment dolgozni, ott konkrétan közölték, hogy a divatóra és az olcsó öltöny itt nem játszik."
Ez meg már bocsáss meg, de akkora kamu, hogy nem is minősítem. Ha ilyen elvárásai vannak egy cégnek - akkor biztosítja is a hozzá valókat, a céges telefon és autó mellé akkor az öltönyt meg az órát is, ha van ilyen elvárás, de nincs, sehol, soha nem is volt. Eleve az emberek 9x%-a sem az öltönyökhöz, sem az órákhoz nem ért, mindegy mi van rajtad, úgysem tudja/akarja értelmezni.
Most próbálom elképzelni a szitut, mikor valaki próbálja lesasolni egy másik ember kezén fityegő krumpliról, hogy Rolex vagy Steinhart, urambocsá Casio felirat figyel-e rajta...baromság.
Előző munkahelyemen volt egy bankfiók, az egyik ottani srác elfelé bukott fiókvezetőnek, és neki pl. szóltak a központi HR-esek, hogy ÓRA, cipő, és öltöny fronton sürgősen váltson!
Sőt, konkrétan tudok hazai céget, ahol hiába vagy akár felső-vezetői szinten, ha nincs X szint feletti kocsid, akkor a parkolós őr nem engedhet az épület előtti parkolóba, mert rontod a cég megítélését!
Barátom fia multihoz ment dolgozni, ott konkrétan közölték, hogy a divatóra és az olcsó öltöny itt nem játszik. Szóval ha a próbaidőt túl akarja ott élni, akkor nyomás az öltönyöshöz!
A minőség, érték, és hasonló témához pedig annyit, hogy itt, ezen a fórumon is keményen leszólnak mindet, ami nem Rolex. Tudod, a "Mé' P80?", "Kínai a tok.", "A kvarcóra nem ér százezreket, hiába Omega.", "Homage.", "Japán az nem SVÁJC!!!" ... És ezekkel az észrevételekkel semmi gond, hisz jogosak, csak akkor ne játsszuk már meg az álszentet, hisz hiába írod le, hogy jó a Seiko vagy a Steinhart, mikor megy a fikázása, hogy pontatlan, túlárazott, Rolex kopi, kínai, ...
"ÓRA: Az viszont más. Azt vagy azért viselsz mert kell a munkádhoz, vagy megmutatni, hogy mire telik. Onnantól, hogy az önkifejezésed eszköze lesz, nem viselhetsz gagyit!"
"ÓRA: Az viszont más. Azt vagy azért viselsz mert kell a munkádhoz, vagy megmutatni, hogy mire telik. Onnantól, hogy az önkifejezésed eszköze lesz, nem viselhetsz gagyit!"
Hát, az régen baj hogy az óráddal akarsz megmutatni "valamit", pláne azt, hogy mire telik......
"Onnantól, hogy az önkifejezésed eszköze lesz, nem viselhetsz gagyit!"
Ó, dehogynem... olyat vegyél fel a csuklódra, ami tetszik. Nyilván, ha van pénzed dögivel, bármilyen szép/drága órát megvehetsz, én is vennék egy-két drágábbat, de bármennyi pénzem is lenne, a büdös életbe nem vennék olyat, ami egy hétköznapi lakás árával vetekszik, mert nekem egyszerűen nem érné meg, nekem ez nem fér bele a világnézetembe. Nekünk, férfiaknak a karóra szinte az egyetlen ékszerünk, (oké, ha nős vagy, még hordhatsz karikagyűrűt) de ha innen nézed, egy bizsuval is tök jól elvan akárki, nem kell feltétlenül cartier...
De pl autóból, ha megtehetném, gondolkodás nélkül kifizetnék egy saleen s7 autót. Akkor is, ha egy lakatlan szigeten laknék, és senki nem láthatná, mivel furikázom. Az pont nem az önkifejezés ha másoknak akarsz megfelelni, ha "adsz" vadidegenek véleményére, hogy éppen ki mit gondol arról, hogy milyen az órád... Ha te egy olcsó órában érzed jól magad, hord azt. Nekem is van egy elég lepukkant, nem is túl drága karórám, ha nem lenne annyira viseletes, sokszor lenne rajtam, mert amúgy egy nagyon kedves emlék.
"ÓRA: Az viszont más. Azt vagy azért viselsz mert kell a munkádhoz, vagy megmutatni, hogy mire telik. Onnantól, hogy az önkifejezésed eszköze lesz, nem viselhetsz gagyit!"
Hát látod, itt van a bökkenő... Arra nem is gondolsz, hogy azért viselsz/gyűjtesz órát, mert SZERETED ŐKET, mert érdeklődsz irántuk, mert, mint technikai és műalkotások lenyűgöznek? Szerinted nekem miért van egy kupac olyan zseb-fali-asztali-műszerfali-speciális és egyéb órám, amit hétköznap úgy sem viselhetek, nem mutogathatok senkinek, nem dicsekedhetek vele úton-útfélen, sőt, még olyan nagyon használni sem használom őket - mégis örülök, hogy vannak, és eszem ágában sincs megválni tőlük?
A nagyon extrovertált és sznob embernek az szerez örömet, ha irigylik, ha a környezete elismerését megkapja. Az sem számít, miért, az sem, ha semmi értelme a dolognak - Győzike is gondolom a nyári kánikulában is a legdrágább szőrmekabátjában megy a putrisorra, "mert adni kell a látszatra".
De biztos, hogy ez követendő példa? Szerencsére sokan gondoljuk úgy, hogy aligha...
Te most magadnak veszel órát - vagy azért, hogy másoknak mutogassad, és az elismerésüket besöpörd?
Mert, ha igen, akkor nem óragyűjtő-rajongó vagy, csak - már ne vedd rossz néven, de ez van - sima sznob. Te autót is úgy veszel, hogy az érdekel elsősorban, mi lesz róla a környezeted véleménye? Akkor ez olyan, mint a cigány karvastagságú, de valójában üreges és aranyozott ezüst nyaklánca, aminek az az egyetlen valós funkciója, hogy messziről úgy tűnjön, mint ha nagyon értékes lenne...
Ha talmi csillogásra vágysz - természetesen megkapod. Az is azért természetes, hogy nagyon-nagyon sok pénzért jó minőséget és kidolgozást kapsz, de a "minőség" nehezen definiálható dolog, és persze egy egyedileg gyártott Rolls vagy Bentley/Maybach látványosabb, káprázatosabb, főleg sokkal-sokkal feltűnőbb és hivalkodóbb jármű, mint egy egyébként tök hétköznapi nagykocsi - ám a hétköznapi használatban nagyon könnyen megeshet, hogy ez utóbbi ugyanolyan kényelmes és használható, ellenben jóval stresszmentesebb, megbízhatóbb, alkalmasabb jármű lesz.
Nem tudom, hol olvastad ezt egyébként a Seiko-ról, de én a helyedben nem ilyen forrásokat olvasnék... Sznob körökben soha nem lesz elfogadott semmi, ami nem nagyon drága és exkluzív, a minősége-használhatósága nem is számít, a sznobot csak az érdekli, hogy "kitűnjön vele a tömegből", semmi más. Ha az óra/autó/akármi de facto jóformán használhatatlan, az sem számít, csak másnak ne legyen ilyen, és észrevegyék, és irigyeljék érte...
A képen látható úriember biztosan nem venne fel Seikot a lagziba, és semmiképpen sem óhajtana egy Toyotán érkezni, inkább menne gyalog (a láncait csörgetve):
De most félre a tréfával és szurkálódással - az óra (a kvarc is) egy GÉP, egy műszaki berendezés, és ez lehet jó minőségű, tartós, megbízható olcsóbb kivitelben is, és lehet nagyon drágán és csillogó körítésben is problémás (még a 90-es években is jellemző volt, hogy a Ferrari-Lamborghini és sportosabb Maserati tulajdonosok nagyobb túrákra, nyaralásra el sem mertek indulni az autóikkal, nem csak azért, mert picit is hosszabb útra gyötrelmesen kényelmetlenek ezek a sportkocsik, de azért sem, mert rémisztően nagy valószínűséggel robbantak le velük).
A lámpákhoz meg nem értek, de a jelek szerint te is tisztában vagy azzal, hogy nem egy márkanévtől lesz valami automatikusan és kizárólag jó - hát kérlek, ugyanez van az óráknál is.
A belinkelt órádról hiába hiszem/tudom, hogy minőségi, de akkor is jönnek vélemények róla, hogy: "Há ez kínaji tokos!" "E nem szviszméd, akkor csak trágya lehet." "És ki fogja szervízelni? Hol? Mibű'?"
A Seiko -ról olvastam, hogy ... sajnos nem tudom szó szerint idézni, de azt írták róla, hogy falusi sátras lagzikba jó csak. Pedig az nagy márka, és Japán. Akkor komolyan hiszed, hogy elfogadott lesz valaha a kínai óra? Főleg, hogy itt is fikázzák ha kínai tokban van a SWISS MADE óra.
(Tényleg, a Patek és hasonló gyártók, vajon a svájci hegyi patakokban nevelt krokodilok bőréből készítik a szíjat, vagy valami afrikai, vagy ázsiai bőrgyártól veszik? :) Vagy a Rolex a svájci folyókból mossa az aranyat? :) Vagy bóvli-e az a 20-30-40M -es német kocsi, aminek a török üvegét, idehaza, Aszódon végszerelik roma melósok, majd küldik Győrbe, és ott teszik egy német(???) autóba?)
(Mai napig meresztik a szemüket sokan, hogy miért használok fegyveren és kézben is Olight lámpákat, mert azok csak kínai fosok. Bezzeg a XY MÉDINUSA az a minőség.)
LAKÁS: Valahol kell lakni, így az ember köt kompromisszumot. KOCSI: Bevallom, én azért nem veszek, mert nincs pénzem olyanra, ami nekem tetszik és kielégítene. DE! Ha olyan lenne a munkám/életem, akkor ott is nyelnék, és vennék valamit. DE! direkt valami fostaligát, olcsóért, amit ha elromlik kidobok.
ÓRA: Az viszont más. Azt vagy azért viselsz mert kell a munkádhoz, vagy megmutatni, hogy mire telik. Onnantól, hogy az önkifejezésed eszköze lesz, nem viselhetsz gagyit!
Ha nem is szántad annak, azért mégis kicsit provokatív lett. :)))
No szóval - tényleg azt kellene tudni definiálni, hogy mit is értünk "minőség" alatt.
Én úgy gondolom, hogy az a hétköznapi használati tárgy, műszer, eszköz, óra, bármi - ami a saját megcélzott és vállalt felhasználási területén problémamentesen, megfelelően, üzemszerűen használható, az MEGFELELŐ MINŐSÉGŰ.
Az a futócipő, amit megveszel, felhúzol, és minden probléma nélkül, kényelmesen, lábfeltörés nélkül lefutsz vele 10-15-20km-t, és ezt tudja a mostanság egy jó cipőtől elvárt legalább 1500-2000km-en keresztül (én így tesztelem a futócipőimet) - az megfelelő minőségű. Azt is írhatom, hogy jó minőségű, az árától, márkájától függetlenül. De a VW bogárról is elmondható volt, hogy az egy MINŐSÉGI AUTÓ volt, míg mondjuk egy Jaguar XJ12 meg nem volt az, annyira nem, hogy veterános körökben csak "betegágynak" hívjuk, és már gyönyörű állapotban sem veszi meg olyan, aki kicsit is ért a témához, mert tudja, mekkora darázsfészekbe nyúlna... Az öreg Rolls Silver Shadow-tól is azért szabadultam meg (nagy megkönnyebbüléssel végül), mert be kellett látnom - igazándiból ez "nem egy minőségi autó", és nem azért, mert nekem pechem volt vele - nem volt, EZ ILYEN...
Szóval egy Casio G-Shock szerinted nem "minőségi óra"? Hát, szerintem meg az. Viszont annak tudatában az, hogy nem színházi megjelenésre, meg nem is élethossziglani használatra szánták - de ezt ELŐRE MEG IS MONDTÁK, sőt, az árán is tükröződik. Viszont ha hegyet mászni indulsz, hát ezerszer inkább, mint egy súlyos, sérülékeny Rolex Explorer...
Nem "ellen-provokációnak" szánom, de itt egy kép egy óráról, korábban már egyébként szóba hoztam:
Ez egy kínai Lobinni mikrorotoros, "manufakturális" szerkezettel, acél tok, zafír üveg, kb: 250-400 dollár forrástól függően - és szerintem ez az óra igenis "minőségi". Tartós is lesz, ugyanúgy, mint egy ETA/akármilyen werkes bármilyen svájci. És kinézetre is teljesen vállalható (de ha nem, sokféle más számlappal, natúr acél, PVD tokkal, stb.. is kapható).
Pusztán egy márkanévtől és egy magas ártól még nem lesz automatikusan minőségi, de főleg nem lesz mindenképpen másokhoz képest "minőségibb" egy óra.
Ezen az alapon mi értelme az Opelnek - vegyél Mercedest, vagy járj biciklivel. De azzal is csak akkor, ha minimum egy Specialized-ot tudsz venni. Ha nem, akkor járj gyalog - de csak akkor, ha van Nike-ra pénzed. Ha ezekre sincs, akkor ülj otthon a seggeden. Érted már, miért hülyeség a kérdésed?
A legtöbb "gyártó" csak tokozó. Ráadásul kínai tokba rak P80-at.
Valóban kár lenne értük?
Mikor itt olvasom, hogy még olyan szerintem/nekem nagy márkákkal is vannak gondok, mint pl. Omega, akkor mi értelme az olyan cégeknek és termékeiknek, mint pl.: Certina, Tissot, Hamilton, Edox, Roamer, Davosa, Doxa, Cornavin, Marvin, ... nem érek rá reggelig sorolni cégeknek?
Megbízhatóság szempontjából valóban nagyjából hasonlók, a "minőség" nehezen megfogható dolog, de az ETA/Sellita esetében azért több kivitelezési szint van, és a legjobban kidolgozott, kronométer minősített változatok azért nem a Miyota/6R pontosságát - és árát - hozzák. Ezen túlmenően a hétköznapi használatban ugyanakkor még az is lehet, hogy ez utóbbiak válnak be jobban... Ez már csak ilyen dolog.
Német óra ebben az árfekvésben nincs, így vélemény sincs róluk... :))) Ami van, az vagy nem ebben az árfekvésben van, vagy "nem német", hanem szintén a fentebb emlegetett szerkezetek valamelyikével készült.
Az Orientek általában jól bevált, megbízható órák és szerkezetek, nehéz volna érdemben taglalni, mennyiben mások mint az emlegetett Miyota-Seiko werkek, hiszen ezek piaci versenytársai, hasonló paraméterekkel.
Ez egy megválaszolhatatlan kérdés, egyébként, ha figyeled, a legtöbb esetben én próbálom is elkerülni, hogy kategorikusan kijelentsem, hogy ez vagy az a "jobb". Nyilván egy tudottan megbízhatatlan, hamar elhasználódó és pontatlan szerkezetnél mindenképpen "jobb" egy pontos, megbízható, tartós szerkezet - feltéve, hogy amúgy funkciók tekintetében nagyjából azonosak.
A 7750 vs. 2892 összehasonlítást praktikusan nem is tartom értelmesnek, teljesen más fizimiskájú, drasztikusan más méretű és más célokra készült, más funkciókkal rendelkező szerkezetek - viszont pont a pontosság és megbízhatóság-tartósság tekintetében meg nincs köztük érdemi eltérés.
A pontosságot - egy határon túl legalábbis - nem is feltétlenül tartom egy mechanikus óra esetében olyan fontos paraméternek. Aki pontosságmániás - az elve vegyen egy DCF kvarcórát vagy egy neten szinkronizáló okosórát... Nyilván egy napi 10-20mp-es eltérést produkáló szerkezetnél pontosabb egy 2-3mp pontosságra is képes precíziós kronométer - de ettől még nem is biztos, hogy az a szerkezet "jobb" - pontosabb, ennyi. Más paraméterekben lehet a pontatlanabb annyival előnyösebb, hogy bizonyos felhasználási profilokra célszerűbb választás...
A rosszabb megbízhatóság amúgy nem ritkán nem is "minőségi", hanem konstrukciós probléma. Sokkal több baj van az extra finom és extra lapos szerkezetekkel, még akkor is, ha egyébként elképesztően finoman kidolgozott, kiváló anyagválasztású precíziós műszerek. Ez már csak olyan dolog, hogy ha egy csillagászati árú, rengeteg kézi munkával készült damaszkolt szamurájkardot egy vascső nyelű brutális kőtörő kalapáccsal mérünk össze - akkor a szamurájkard fog veszíteni, ő nem tud kárt tenni a pöröllyel, az meg széttöri a kalapácsot - most akkor melyik is a jobb? Attól függ, mire...
"Seikok között annyiféle van hogy azok között teljesen elvesztem"
Én ugye a werk felől közelítek először, úgy nem olyan bonyolult. Volt a 7S26, ez az alap. Ehhez tákoltak egy másodpercstoppot és kézi felhúzást, ezek a 4R** szerkezetek, és egy csomó alkatrész közös a 7S-4R viszonylatban. Aztán van a 6R**, ami saccperkábé egy 4R jobb anyaghasználattal, és ettől egy kicsit pontosabb a szerkezet, persze a 4R fölé pozicionálva. Ezzel elvan a Seiko úgy 600 ezer forint magasságáig, különféle körítéssel, amiből szimpatikus az, hogy van porcelán számlapjuk. Utána jön szerintem az érdekesség 6L/8L vonalon, de az már úgy milla felé jár.
#define jobb. Nekem attól jó egy óra, ha nekem tetsző szerkezet van benne, acél tokos, kerek zafír üveg van benne, jól leolvasható, kontrasztos, nem zsúfolt számlapja van. Komplikáció nem kell, három mutató éppen elég. Ezek ilyen gyakorlatias szempontok, a jövőbeli szervizeléssel és a használhatósággal kapcsolatban. Plusz pont a saját werk, de csak akkor, ha nem valami experimental vacak újragondolva a melegvizet, ami az erőlködéstől csak langyos lesz.
Köszönöm leveled, olvastam, nem tudok mit kezdeni vele. A véleményedet nyugodtan megírhattad volna ide a fórumba is, semmi nincsen benne, amitől privátban kellene tartani.
Azt hogyan vizsgáljátok egyéni, objektív módszerrel, hogy egy ETA 2892, vagy egy ETA 7750 a jobb? Beállítjátok a lehető legpontosabban, majd mindkettőt forgatóba rakjátok, és megnézitek, egy hónap alatt melyik késik többet? Milyen objektív módszer van egy ilyen összehasonlításra? Vagy ez csak "tapasztalati" úton szerzett jártasság? Amelyiket többet javítjátok, az a rosszabb minőségű?
Hosszú távú tapasztalat nyilvánvalóan nincs, nem is lehet a legújabb fejlesztésekkel. Az ETA vonalról tudjuk, hogy megbízhatók, a Sellita klónokról - hát, azért már vegyesebbek a tapasztalatok.
Az ETA legújabb fejlesztései (részben a korábbi alapokon, ezek a mindenféle Cx szériaszámú werkek) részben a korábbiak olcsóbbá tételéről szólnak, nem kis részben meg simán csak arról, hogy pár változtatással érjék már el, hogy ne legyen teljesen olyan, mint az unalomig ismert, és már sokak által gyártott-leutánzott 2824, 2892 - de azért nem mindig sikerült ezekkel a céltábla közepébe betalálni.
A Miyota mindig megbízható szerkezeteket készített, nem csúcskategóriásokat - de normálisan karban tartva a legdrágább top-grade werkekkel vetekedő megbízhatóságú és tartósságú gyakorlatilag minden termékük, ez egyébként többé-kevésbé a Seiko-ról is elmondható. A Miyota 9xxx szériák ugyan kicsit kevésbé pontosak, mint a top-grade meg kronométer minősített ETA kivitelek - de ettől eltekintve semmivel sem alávalóbbak.
A Seiko esetében a 6R szériában vannak jobb szerkezetek (meg nyilván a legfelsőbb kategóriának szánt 9-es szériákban), de azért az utóbbi 1-2 évtizedben már a Seiko is próbál prémium gyártó irányba elcsúszni, kevesebb, de sokkal drágább órát eladni-gyártani, ennek megfelelően már a korábbi topicbeli gondolatmeneteink mentén lehet rajtuk is fogást találni. A finomabb óráik 15-20 évvel ezelőtt egészen kiváló vételek voltak - ma egy Presage "hardlex" üveggel, valami 4R szériás szerkezettel 220-250eFt körül, hát...
A szerkezetek között ha egy megbízható, kiforrott, jó alkatrészellátású és szakik által is "könnyen" szervizelhető a szempont, akkor jól gondolom hogy ETA 2824 és 2892, Sellita SW200 és SW300, Unitas 6497 jön szóba? Ajánlható még bármi más 1000 eurós óra árig?
A Soprod, Ronda, Landeron, La Joux-Perret, ETA C07, STP szerkezetek korukból kifolyólag még túl frissek hogy a fenti szempontoknak biztoan megfeleljenek?
A Miyota 8*** és 9*** milyenek? A 9***-ről sok jót írnak. Talán a LJP ennek a svájci klónja.
Seikok között annyiféle van hogy azok között teljesen elvesztem. Közülük melyek állnak legközelebb a 2824 és 2892-höz?
Svájci viszonylatban próbáltam beárazni, de ha nagyobb merítést veszünk a keletiekkel is kiegészítve, akkor bizony talán még a négyszeres érték is billeg :o)
Van az szerintem a négyszerese is, de ma ez a svájci órák lassan mindegyikéről elmondható...
Tudomásul kell venni, hogy ez a szektor átcsúszott a luxusiparba, és ezek után ár/érték mutatót firtatni legfeljebb egymáshoz képest van értelme, önmagukban (a még mindig konzumnak számító márkákhoz meg noname napi használatú akármikhez mérve) értelmezhetetlenek.
Ez egyébként egy jó szerkezet, van annyira jó (és lassan annyira talán swiss-made is..), mint valami ETA/klón.
Csak, hát az alap szerkezetet a neten 30eFt körül fel lehet hajtani (nagy tételben nettó áron beszerezve a feléért..), és 60-70eFt körül már Miyota 9xxx werkes, egészen normális kivitelű-kinézetű, korrekt, zafír üveges órákat lehet kapni (nekem is van egy Tisell-em), és ugyan ez nyilvánvalóan igényesebben kidolgozott mind a szerkezetet, mind a tokot-egyebet illetően - de az nem is kérdés, hogy "nem ennyivel"...
Tényleg értelmesebb BÁRMI másra (nyaralás, hobbi, nők...) elkölteni a pénzt, mint átb.xatni magát az embernek egy órával. De tényleg, ha lehúzom a WC-n a pénzt, legalább tudom, hogy nem röhög a markába egyik hazudozó gyártó sem.
Normális, jól elkészített-kivitelezett automata szerkezetet nyugodtan lehet húzni kézzel. Ha hordjuk, úgysem sokszor kell, ha meg nem hordjuk, akkor is csak abban az esetben van füle-farka óraforgatónak, ha mondjuk 2-3 óránk van összesen, amelyeket folyamatosan felváltva viselünk is. Ha nem, akkor fölösleges - ha van két autód, azokkal sem csinálod az, hogy amelyiket éppen nem használod, azt alapjáraton járatod a garázsban...
Hosszabb időn át nem hordott mechanikus órához mindig annyi tanácsot szoktam fűzni, hogy legalább egy-két havonta húzzunk rajta annyit kézzel, hogy pár órát járjon (több nem is kell, teljesen felhúzni sem kell) - és akkor a kenések nem állhatnak be. Az 5-6 éves, gyors járású óráknál inkább 4-5 éves szervizciklust meg ettől teljesen függetlenül úgyis illik tartani, ez már az olajok élettartamával függ össze (ahogy az autón is ugyebár x km. vagy 1-2 év az olajcsere-intervallum - amelyik előbb jön el).
Az SW 200-as werkeknél pedig, ahogy korábban is taglaltam, konkrét minőségi problémák voltak, a calibercorner elemezgetése is eléggé megkérdőjelezhető - tényleg fordultak-fordulnak elő felhúzókerék fog-törés hibák (az ETA2824 esetében ugyebár a kilincs az első, acélból készült, bolygó rögzítésű felhúzó-keréken van, és kemény sárgarézből van a rugómagra tett fő felhúzókerék - ennek szoktak törni a fogai néha), de ennek is ugyanaz az oka, amin a múltkor morogtam: gondok vannak az automatika két belső alakzáró kilincskerekének kialakításával, rendszeresen beragadnak, nem oldanak ki, felhúzáskor visszaviszik a nyomatékot a rotorra (kézi húzásnál pörög a rotor, mint a búgócsiga), és ha pechünk van, akkor túl lehet terhelni a réz felhúzókereket, és lenyalni róla pár fogat.
Természetesen ettől még megteheted, amit írtál, hogy a nem hordott automatát forgatón tartod, miért ne tehetnéd.
Itt azt javasoltják hogy rendszeresen ne húzzuk így az SW200-at. ETA 2824-re írták hogy előfordul ilyen probléma. Ebből kifolyólag a többi klón(Soprod P024, Ronda R150) is érintett lehet.
De egyébként technikailag működik amit leírtam hogy az álló automata órát este forgatóra tenni, másnap reggel "csak" a pontos időt beállítva lehet viselni?
Személyes tapasztalat nélkül, csak online szerzett infók utáni vásárlással a "swiss made"-be kapaszkodtam, hogy úgy minőségileg nem tudok mellé lőni.
Másik téma: ahogy látom a mechanikus órák jóval nagyobb hányada automata. Tegyük fel van az embernek 5 automata órája, amiket cserélgetve hord. Az működik -e hogy a másnap reggel felvenni kívánt órát este forgatóra teszem és akkor másnap reggel nem kell koronáról felhúznom hogy működjön. Azt olvastam hogy az automaták hoszú távon nem biztos hogy jól tolerálják a rendszeresen koronáról való felhúzást. Ez igaz? Mivel a kézi húzósok választéka jóval szűkebb, így nem látom reálisnak hogy az összes leendő órám kézi húzós legyen.
Épp azért linkeltem a riportot, mert abban is benne van egy tradícionális svájci márkát felfrissítő óraipari szaki véleménye arról, hogy valójában nehéz eligazodni a svájci vonalon :o)
Mikor a "Swiss Icons Watch" projektről beszél az valójában egy kifigurázása lett a mai svájci óraiparnak
Privát véleményem az, hogy manapság ezzel a 60%-os a gyártók részéről elég szabadon értelmezhető gumiszabállyal szinte mindegy, hogy rajta van-e az órán az a bizonyos "Swiss Made" felirat.
Talán nincs még egy iparág, ahol annyi hamis mítosz, történelemhamisítás és egyéb "gurítás" jellemző, mint az óraiparban és ezen belül a svájci óraiparban.
Például a PANERAI egyik élharcosa ennek a "sportágnak" :o)
De vegyünk példának egy csúcskategóriás ketyegőt: Patek Philippe Nautilus. Személyszerint imádom, saját véleményem az, hogy Gerald Genta legszebb órája.
DE!
Kaphatok súlyos milliókért egy acél automata órát, amely egy hajóablakot imitál és egy legendás tengeralattjáró nevét kapta...és ehhez képest a vízállósága 30M, tehát statikus terhetés esetén 3 BAR....azaz a kézmosást talán túléli, de ennyi...
Verne Gyula hasgörcsöt kapna tőle :o)
Egyébként a legtöbb nagy svájci gyártó évtizedek óta nem hozott be a kollekciójába valóban új, iskolát teremtő modelleket. Leginkább a régi, sikeres modellek "ráncfelvarrott", "jubileumi" meg egyéb változataival operálnak.
Ennek a vonalnak tipikus példája az AUDEMARS PIGUET. Ha nem lenne nekik a Royal Oak, talán már a cég sem lenne...
A microbrandek közül legalább vannak akik nem a "nagyok" stílusjegyeit utánozzák, hanem próbálnak egyediek lenni.
Én ezek közül válogatnék "swiss made" felirattól függetlenül.
A beépített szerkezetre pedig rá lehet keresni a neten és utána lehet járni mennyire megbízható.
Mostanában idehaza folyton szembejön a neten a felszopkodása.
Ez valódi márka? Valódi minőség? Vagy ezmiez?
A "SWISS MADE" témához pedig..., nos őszintén xar kocsi a Volvo, mert kínai a tulajcég? Vagy az Audi, értéktelen, ha Magyarországon készült? Vagy fegyveres vonalon, rábíznád-e az életed egy amerikai cég, amerikai minőség ellenőrzésű 1911 -es pisztolyára, ha az a Fülöp-szigeteken készült, mint az soknál szokás?
Evidenciaként kezelendő, hogy ezekből a szerkezetekből többféle minőségi osztály létezik, és nyilván a műanyag gátszerkezetes olcsósított kivitelekre irányuló kritikák nem vonatkoznak a tradicionális kivitelű, jobb minőségű változatokra. Az viszont okkal felvethető probléma, hogy némi utána nézés nélkül még egy szakembernek sem feltétlenül evidens, hogy éppen mi is van egy órában, és ezt a gyártók sem feltétlenül kötik az orrunkra - ergo van némi zsákbamacska faktor....
Nekem erről a powermatic 80-as dologról más a véleményem, szerintem nem kellene össze hasonlítani és általánosítani véleményt mondani erről a szerkezetről,mert ebből is több kategória van.
Ezt azért mondom,mert kb 2 éve vettem egy Mido Ocean Star 600-as órát amiben már a full szerkezet ETA C07.821 van ,én meg vagyok vele elégedve az óra nagyon pontos napi 1-2 sec mivel cosc-os.
Az lehet, hogy a 250eft-os tissot- ba és certina-ba az alap műanyagos szerkezet van és jogos,hogy mindenki félve vesz ilyen órát ,de szerintem még nem sok embernek van ezekkel a szerkezetekkel tapasztalata. Igazából még nekem se a CO7.821-el .
Majd kíváncsi leszek nagy szervíznél mit mondanak.
Hát, ha csak karórára van másfél milkád, akkor nem rossz neked:)
A legdrágább órám kb 1000 eurós, nem is veszek többé órát szerintem, én azért nem vagyok ennyire "műértő".
Van egy orient mako diver II órám is, az azért nyilván csak egy krumpli a milliós csodákhoz képest, de nem érzem cikinek, te a ráfordítandó összegből helyre kis kollekciót tudsz összeválogatni.
A „swiss made” fogalmával tisztában vagyok. A 60% is könnyen összejöhet svájci árakon úgy is, hogy a szerkezeten kívül(ez ugyebár kritérium) alig van svájci gyártású alkatrész az órában. Ez engem egyáltalán nem zavar ha jó a minőség.
Ami számomra kérdéses: „swiss made” esetén ugyebár az összeszerelés és ezután a végső minőségellenőrzés mindenképpen Svájcban kell történjen. Ez alapján egy esetlegesen nagyrészt távol keleten gyártott alkatrészekből összerakott órának is magas minőségűnek kell lennie.
Egy nem „swiss made” esetén az összeszerelés, végső minőségellenőrzés bárhol történhet. És nyilván ha akarnak, Kínában is tudnak svájci minőségben gyártani, de egy 500-1000 eurós microbrandnél mi a garancia a jó minőségre ha nincs „swiss made”.
Ez a nagy dilemmám h „vakon” rendelve mennyire fontos a swiss made. Szeretnék egy 4-5 db-ból álló mechanikus kollekciót. Sportos, hétköznapi, elegáns, stb… hogy legyen minden alkalomra órám. A keretem 1-1,5M, így csak a belépő szint jön szóba. Ebben az árkategóriában a nagy brandek(Tissot, Certina, Hamilton) powermatic 80-at használnak, amiről elég sok rosszat olvastam, így ezeket nem is nézem. Így maradnak a microbrandek. Nah meg persze a japánok, ott tiszta sor h egy Seiko, Orient korrekt minőség.
Szó esik benne a „swiss made” mai jelentőségéről is.
Hogy érthető legyen, ma az a „swiss made” felirat használatának feltétele, hogy az óra legalább 60%-ban svájci gyártású legyen. De ez egy nagyon nehezen megfogható "gumiszabály", hiszen a svájciak a saját hozzáadott alkatrész és/vagy munka értékét tetszés szerint árazzák be.
Laikusként egyre nagyobb erővel szippant magába a mechanikus órák világa. Elég sokat olvastam vissza ebben a fórumban is és minél több információt gyűjtök, annál több kérdőjel felvillan a fejemben.
Egyik ezek közül a „swiss made” jelentősége, amit érintettetek ti is korábban. Azt tudjuk hogy milyen kritériumai vannak annak, hogy szerepelhessen ez a felirat a számlapon.
Kérdésem hogy ha a belépő (500-1000 eurós) mechanikus órákat nézzük(elsősorban a microbrandeket), akkor mekkora jelentősége van egy adott óra kivitelezési minősége, hosszú távú megbízhatósága szempontjából hogy van –e „swiss made” felirat vagy sem. Microbrandeknél általában nincs vagy nagyon limitált az üzletben való személyes ismerkedés lehetősége a termékkel. Egy nem „swiss made” microbrand óra online vásárlása sokkal nagyobb lutri? Vagy megfordítva egy swiss made microbrand óra mindenképpen kell hozzon egy átlagtól magasabb szintű minőséget az árkategóriájában?
Nem jól érzed, nincs pfujolás-köpködés. A gond ott van, hogy a mostani svájci óraiparban furcsa és nem igazán helyeselhető tendenciák is helyet kaptak - röviden arról van szó, hogy olyan megoldásokat, konstrukciókat, anyagválasztásokat is lehet találni szép számmal, amelyekkel önmagukban ugyan nem volna semmi baj, de csak akkor nem, ha filléres, eldobható, hétköznapi órákról volna szó.
Tsaby sporttárs tett be képeket arról a jó kis műanyag szerkezetről - nomármost a maga kategóriájában és annyi pénzért, amennyiért azt ott mérték, azzal nem volt semmi baj. Ha valaki esetleg abban a tévhitben volt egy ilyen órával, hogy valami tartós és javítható órát vett - hát legfeljebb csalódott benne, de igazándiból be nem csapták, le nem húzták - hiszen az óra nem került sokba, pontosan azt ígérte, amit nyújtott is - egy 3-5-6 éves hordhatóságot és élettartamot, ez alatt megbízható működést, általában 1-2 hamburger áráért (akkoriban legalábbis nyugaton ennyibe kerültek ezek).
A baj ott van, hogy több százezres, komoly márkaneveken forgalmazott órákba bújtatott szerkezetekben is most visszaköszönnek esetenként (nem általános, konkrét esetekről van csak értelme beszélni) ilyenek, ami viszont tényleg nincs rendben.
Vannak olyan helyek egy óraszerkezetben is, ahol a műanyag nem feltétlenül jelent minőségi visszalépést. Egy tokbetétnek nem elegáns, de ha jó minőségű és jól kidolgozott, kb: örök életű lesz. Vannak szerkezeti-tartó elemek, ahol szintén nincs velük baj - de pont a gátszerkezet, az nem egy ilyen pont. Egy plasztik gátkerék-horgony páros egészen bizonyosan nem lesz "örök életű" (folyamatos üzem mellett jó esetben van 10-15 év benne), viszont utána totálisan javíthatatlan, semmit sem lehet vele kezdeni - vagy van gyári új pótalkatrész, vagy az óra menthetetlen. És nagyon, de nagyon minimális pénzügyi megtakarítást jelent ez tömeggyártás esetén (konkrétan szerintem pár száz, maximum ezer forintos nagyságrendet, több százezres belépő árú óráknál), míg egy klasszikus köves horgony és egy megfelelően köszörült acél gátkerék normálisan karbantartva túlzás nélkül "örök élet", akár több száz év múlva is üzemképes lehet.
Úgy érzem, jogos kifogásolni ezeket az "innovációkat", ahogy az elvileg jó ötletet jelentő, elvileg tartós, de a gyakorlatban meg eddig nem nagyon ismert töréses hibákat tömegesen produkáló, és szintén totálisan javíthatatlan monolit szilícium alkatrészeket is.
Hogy mások miért nem szeretik az az ő dolguk, csak azt tudom leírni, hogy nekem miért nem tetszik.
És azért nem tetszik, mert az eredeti 2824-ből csináltak egy csökkentett féllengészámú werket három verzióban, ami a műanyagos, a hagyományos gátszerkezetes, meg a szilícium rugós. Ebből még a legjobb a hagyományos, a műanyagost nem kell magyarázni, a szilíciumos rugót meg nem lehet két csipesszel kiegyengetni, ha baja esik. Ezen felül elmarad a hajszálrugókulcs, így a billegő küllőiben lévő két kis csavarral kell állítani a járáseltérést. Ami megint csak nem tetszik, mert nekem pl. a finomszabályzó sokkal jobban bejön, könnyebb kezelni. Úgy összességében meg az a bajom az egésszel, hogy a mechanikus óra egy kiforrott tartós valami volt, amíg el nem kezdtek ilyen okosságokat beleinnoválni. Úgyhogy a nagy ellenszenv az azért van, mert egyrészt sikerült valamit hitványabbá tenni, másrészt meg bizonyos kiviteleket javíthatatlanná is tenni. És ettől kellene egyik csodálatból a másikba esni, hogy Pówermatic.
Épp ezért nem lehetett soha szinkronba hozni a kettőt, mert a mechanikus rész vagy nagyon sietett, vagy nagyon késett az egyszerű, de konstrukciójából adódóan jóval pontosabb kvarc résznél.
Ugyanis a gátszerkezet az óramű "lelke", így ha a GLOCK zárszerkezete és az elsütő mechanizmus készülne full műanyagból, akkor lenne párhuzamban a két történet.
A néplélekben is kereshető az idegenkedés, hiszen pl. a "műanyag kaják" és más hasonló, a műanyaggal kapcsolatos fogalmak az alacsony minőséget testesítik meg.
De lehet ez egy konkrétan órákhoz kapcsolódó évtizedes rossz tapasztalat.
Ugyanis a műanyag gátszerkezet már cirka 40 éve megjelent kicsiny hazánkban is :o)
A '80-as évek második felében tele voltak a piacok és boltok is CITIZEN stílusú ANA-DIGI csodákkal, melyeket Hong Kong ontott magából fillérekért.
Ezeknek az analóg része egy mechanikus werk volt műanyag gátszerkezettel, sőt a billegő csapágyazása is műanyag volt.
Olcsó, pontatlan és gyakorlatilag javíthatatlan jószágok voltak.
Az órások messze elküldtek bárkit aki javíttatni akarta, így sokakban megmaradt a negatív emlék.
Miért ez nagy köpködés, fújolás, ellenszenv, sőt, már szinte gyűlölet a P80 -al szemben?
Olvastam, videóztam, beszélgettem a témáról, de NEKEM, ez kissé olyan, mint fegyveres vonalon anno a Glock pisztolyok kapcsán volt. Amikor a cég behozta a műanyagtokos fegyvereit, majd mindenki bóvli vacaknak, eldobható játéknak, sőt, egyenesen ön és közveszélyesnek tartotta őket, mondván a műanyag túl gyenge fegyverhez. (Manapság meg minden gyártó másolja őket.)
nekem is a Fortis Bicompaxomban másfél év után gariban cserélni kellett az SW-510-et.
(mondjuk a gyár rohadtul titkolja, hogy egyáltalán az van benne, a hátlap is tömör fém, a weboldalukon se írják... csak a csere után, a munkalapról lett egyértelmű.)
Igen, az hétszentség, hogy egy ilyen lapos kis tok minimális erőfeszítéssel puszta kézzel meghajlítható annyira, hogy annyi legyen az órának (és törjenek az üvegek is).
Anno a Piaget csodája is azon vérzett el, hogy elég volt szorosra húzni a szíjat, és akár csak véletlenül is befeszíteni a csuklót - és totálkáros lett az egész...
"a Sellita vonalhoz meg azt tenném hozzá, hogy mára eléggé összeállt bennem az a kép, hogy a Selliták minőségével nem kardinális, de folyamatos bajok vannak"
Jókor mondod :) Nemrég vettem egy SW210-1 top grade werkes órát. Eddig elégedettség van, de ez kézihúzós, és hogy mérsékeljem a komplikációkat, ohne dátum, így végre nincs elizélve a számlap szimmetriája. Majd meglátjuk...
Persze. Seiko5 Sports - a fiatalokat említetted, a kisebbik fiamnak is ilyen van. 110 kHUF környéke volt, a gyereknek tetszik. Aztán Steinhart, Roamer, Edox, ezekben nincs Powermatic. Aztán mindenki keressen magának ami tetszik...
Csodálatosak ezek, csak aztán az asztalra csapsz egyszer mérgedben - és az órának annyi...
A Piaget máig nagyon büszke arra, hogy övé volt a valaha volt leglaposabb (mikrorotoros) automata óramű, de azt már nem teszi közzé, hogy azért nem lehet ezekből az amúgy is kis számban készült órából a piacon egy árva darabot sem felhajtani - mert jóformán mindet szépen visszavették végül a tulajdonosoktól kártérítés mellett - lévén az állóképességük a zéróval volt egyenlő, a teljesen hétköznapi normál használat igénybevételét sem bírták ki.
Megvallom, ebből a Bulgariból sem igen nézek ki ennél sokkal többet-jobbat...
Még az ennél azért jóval vastagabb JLC Ultra Thinek sem problémamentesek...
Ez egy szubjektív dolog, a Tudor egyébként azért nem valami újkeletű dolog, a Rolex 1926-ban regisztrálta le mint márkanevet, és azóta folyamatosan gyárt is órákat ilyen néven - és hagyományosan alapvetően az eredeti, a Rolexekkel megegyező saját tokokba épített külső beszállítótól származó, így olcsóbb órákról szólt - egészen a közelmúltig, amikor elkezdek már ezekbe is saját werket tenni - de csak a drágább modellekbe.
Hogy megéri-e? Pont úgy "nem éri meg", ahogy a neked nagyon tetsző Hamilton sem, a 80-as évekbeli nagy válságból a 90-es években történt feltápászkodás óta a svájci óraipar igazándiból ár/érték arányban soha többé nem tudott már voltaképpen semmilyen márkanév alatt sem "korrekt ajánlatot" adni, de az aránytalanság mértékében persze óriási különbségek vannak, mert a "kissé túlárazott-tól" a "felfoghatatlan, mi kerül ezen ennyibe" skálán szóródnak...
Voltaképpen ezzel lassan nincs is értelme foglalkozni, mert már a japán óraipar (legalábbis annak zászlóvivője, a Seiko, de most már a Citizen is) is kezd egyértelműen arrafelé fordulni, hogy mára az óra luxustermékké, luxus, és nem hétköznapi használati tárggyá vált dolog lett, ennek megfelelően nem az a kérdés, hogy "megéri-e", hanem kizárólag az, hogy van-e valaki, akit meg tudnak fogni akár a design, akár a műszaki tartalom okán, és rá tudják venni, hogy kifizessen x összeget egy időmérő eszközre - miközben a pontos idő úgyis ott a telefonján, és egy pár tíz dolláros olcsó okosóra is megteszi helyette - sokkal több funkcióval...
Én, mint ezekben folyamatosan turkáló szervizelő-restauráló inkább azon morgok, hogy borzasztó sok pénzért cserébe már egyáltalán nem ritka, hogy komoly problémák vannak a konstrukciókkal és a minőséggel. A sokmilliós Omega Co-Axialok változatlanul a legtöbb műszaki problémát produkáló szerkezetek, a most több márkánál bevezetett szilícium hajszálrugók is aggályosak tudnak lenni - mind az Omegáknál, mind az ilyet használó Tudoroknál konkrétan rendszeres spontán rugótörések vannak (ami után csak egyben cserélhető a komplett, a hajszálrugó-billegő rendszer szétbonthatatlan és javíthatatlan). Gáz...
Az itt vitatott órákhoz és a Sellita vonalhoz meg azt tenném hozzá, hogy mára eléggé összeállt bennem az a kép, hogy a Selliták minőségével nem kardinális, de folyamatos bajok vannak. A legújabbakkal is. A Sellita-féle ETA klónok (akár a 2824 v. SW200, a 2892 vs. SW300, a 7750 vs. SW500) esetében örökösen visszaköszönő probléma, hogy az Etachron elvű (belső alakzárókra épülő) kilincskerekek leragadoznak, kézi felhúzásnál visszapörgetik a rotort, az automatika hatásfoka meg nem igazán jó. Semmilyen kenési kísérletezés sem segít rajtuk, nem rosszak - de nem is teljesen jók. Most adtam ki a kezemből egy Tudor Heritage 1926 modellt - ez elvileg SW200 - és csak úgy tudtam úrrá lenni ezen a mizérián, hogy a kilincskerekeket konkrétan kicseréltem egy régi, bontott olcsó alapkivitelű ETA2824 kilincskerekeire - és láss csodát, azóta hibátlan... Az SW500 vonalon IWC Aquatimer és egy Wempe (több milliós óra mindkettő) került hozzám úgy, hogy mindkettőben a tengelyt biztosító mutatóigazító kar csapját eleresztette a kar (és nem csak állítani nem lehetett az órát, de kijön ilyenkor a tengely-korona..) - életemben nem találkoztam ezzel a hibával eredeti ETA7750 esetében - és amúgy a neten szerencsére nem drágán beszerezhető eredeti ETA alkatrészekkel javítottam ezeket is. Hozzátenném - mindkettő kb: új óra volt...
A döbbenet az, hogy a kínai ETA klónok, miközben látványosan nyersebb-egyszerűbb kivitelűek, nem produkálnak semmiféle jellemző hibát. Nem tudják az eredeti ETA werkek pontosságát sem, de azért nem is rémesek, láthatóan nyersebbek, a 7750 klónokból a korábbi-régebbi kiviteleknél a nagyon igénytelen rugók törése is előfordul, de mégis összességében, akármennyire gyalázatosnak is hangzik ez, nekem megbízhatóbbnak tűnnek az egyébként nagyon finom kivitelű Sellitáknál.
Zavar van az erőben, én egyértelműen ezt érzem. Nyilván millió tényezőre vezethető ez vissza, de zavar van. Én a magam részéről jelenleg inkább nem ajánlok Sellitás prémiumot, legyen az akár egy IWC Mark XVIII - inkább nem... De ez mindenkinek a saját választása, és persze én olyan órákat látok inkább, amikkel gond van, amikkel nincs, azokat nem...
Még a beépítésekhez fűznék annyit, hogy napi nyúzásra, pláne komolyabb igénybevételre nyilván fel sem merül egy ilyen - de amúgy, ha magadnak veszel órát, minek foglalkozol azzal, hogy másnak ez mennyire "szentségtörés"? A beépítések valóban megosztó dolgok, de tény, hogy olyan minőségű szerkezetekhez-mechanikákhoz juthatsz régi órákból néha jóformán fillérekért - amelyeket amúgy esetleg sokmillióért sem kapsz meg a mai óragyártásból. Ha valakinek ez fontos - nota bene kardinális fontosságú - akkor igenis jó irány lehet ez is.
Saccperkábé ugyanúgy, minden drága szemétbe beteszik a Powermaticot, de a helyzet annyival jobb, hogy PM80 árban lehet tisztességes órát találni Sellita werkkel.
A jobb darabok nagyjából ugyanolyan árszinten mozognak, pl. Tudor Ranger MT5402 werkkel (COSC) 1 276 000, 6L35 King Seiko SJE 1 270 000 forint, és ezek ugye nem a 6R**/SW200 tucatwerkek.
"600 - 1M - ... összegért sem kap jót" De kap jó órát alatta is, csak körül kell nézni és tájékozódni, nem ész nélkül vásárolni. Bár ugye kinek mi a jó.
Igazatok van, de legyünk realisták! A szó jó értelmében véve "átlag" vevő a vevők igen jelentősebb része. Őket meg nem érdekli a szerkezet, vagy maximum annyira/azért, mert nem akarnak kvarcot venni 2-300+ -ért.
ÉN, úgy látom, hogy a mai vásárlóképes fiatalok (20-30 év) jelentős része így vesz..., vagy épp nem vesz órát.
- Olvasgat, néz videókat, majd mikor szembesül vele, hogy még 600 - 1M - ... összegért sem kap jót, akkor nem vesz órát, hanem a pénzt utazásra költi, vagy nájkiérmekszdzsordenszníker cipőkre, vagy almás telefonra.
- Olvasgat, néz videókat, majd mikor szembesül vele, hogy még 600 - 1M - ... összegért sem kap jót, akkor vesz egy 49990 forint + postaköltség áron egy hamisítványt, vagy jobb esetben egy divatórát. (És a divatóráért nem is tudom megszidni, mert az legalább egy neki tetszik, és nem egy sokak szerint hulladék alsó kategóriás Certina Roamer, Tissot,... 2-3-4X annyiért. )
- Spórol, gyűjtöget, majd megveszi a drága, minőségi órát (Bár ugye sokak szerint ami nem Rolex az nem is lehet az, ráadásul olyan "SZTÁROK" viselik idehaza mint Kis Grófó, Curtis, Győzike, meg pár 20 éves kamurapper srác ...) amit aztán nem mer viselni és élvezni, mert félti. Ennek van értelme?
A Seikónál az a gond, hogy a 7S26 alapokon fejlesztgetett werkeket 6R** néven szemrezzenés nélkül beteszik 500-600 ezres órákba is. Tudom, hogy nem minden a szerkezet, van tok-csat meg számlap is, de aki mechanikus órát vesz, annál gondolom, hogy számít valamit a werk is, legalább annyit mint a többi. Számomra ott a 6L/8L környékén kezdődik az érdekesség, de az már forintban milliós árfekvés, ami ha akárhonnan nézem is, nem kevés.
Nem, csak a Swatch-csoportos órákban. Javaslom, hogy nézzél körül a Sellita szerkezetes órák tájékán is, azoknál nincsenek ilyen remek újítások, mint a Plastimatic 80 tájékán. A Steinhart meg szerintem oké, választasz valami olyat, ami négy lépés távolságról nem úgy néz ki mint egy Rolex, és kész. Kapsz egy acél-zafír Sellita werkes órát saccperkábé féláron, azokhoz képest amiket linkeltél.
Saját szerkezetekkel néztem a Seiko és Orient órákat, de azokat is leszólják minőségi okok miatt.
Mégis melyiket, a százezreset vagy az 5millásat? És kik szólják le, akik félmillláért kacat svájcit vesznek minőségibb japó helyett, mert a név és dizájn mindenek felett?:)) Ugye itt a topicban a megállapítás olyasmi, hogy minőségi svájci órát milliókért kaphatsz, a millió FT alattiak kb túlárazott, bár jól kinéző izék csak.
A szerkezet kapcsán meg..., nos sajna szinte mindben csak ez van, különböző fantázianeveken. :(
Saját szerkezetekkel néztem a Seiko és Orient órákat, de azokat is leszólják minőségi okok miatt.
Emberi áron csak a Steinhart lenne még SW vagy ETA szerkezettel, de azt meg nem akarom. Mármint a márkát.
Mostanában látok igényes zsebóra beépítéseket, de azok meg állítólag sokak szemében olyan szentségtörések, mintha háziállatokat nemierőszakolna valaki.
1. A H-10 az az ETA C07.611-es szerkezet. Ez 2824-2 alapú werk, nem a műanyagos gátszerkezet van benne, hanem a rendes. Annyi volt az "innováció", hogy lehagyták róla hajszálrugókulcsot, meg 28800-ról 21600 A/h-ra csökkent a tempó. Szóval ez a teszkókazdaságos ETA 2824-2.
Több kérdés is felmerült egy baráti beszélgetés során, és e miatt ragadtam toll... izé... billentyűzetet.
1.: A Hamilton H-10, az melyik P80? Én tudom rosszul, vagy ez nem a sima, fém rugós?
2.: "SWISS MADE" felírat a tokon/hátlapon. Ez valóban csak a svájci gyártmányú tokokra írható? Vagy kínaira is, ha csak 1X is lepolírozza valaki Svájcban?
Szemelyszerint nem ertek az orakhoz csak szeretem oket. Ugy adodott hogy belefutottam egy szamomra ismeretlen oramarkaba. Eladasra kinalnak egy Svajci TUNIS Tropicalized karorat. Sosem hallottam a markarol. Esetleg felvilagositanatok hogy kik ezek mik ezek leteznek e meg?
Hát, Fero (meg millió más márka - ugyebár vagy 50 ezer bejegyzett márkanév volt csak Svájcban !!) éppen nincs, de olcsó pecekjáratos óra éppenséggel akad, még Ruhla is, és ha hiszed, ha nem, hébe-hóba még hordom is őket. Még kínaiakat is, mostanság vannak szerintem már valós figyelmet megérdemlő, dupla billegős, mikrorotoros stb.. óráik is. Ennyit arról, ki mit prédikál...
Persze, ezekről az öreg peckesekről nem vagyok róluk nagy véleménnyel - ezt általában már a leírásukban is jelzem- de nem használhatatlanok. Az állapotukat viszont alapvetően annak köszönhetik, hogy ezeket az elve igen olcsó órákat jellemzően soha nem tartották karban, a teljes elkopásig, tönkremenetelig hajszolták őket. Én azért - veled ellentétben - javítottam már nem egy ilyet (is), és bár változatlanul nincs róluk nekem sem túl lelkes véleményem, azért rendre azt láttam, amit az előbb is írtam - ezen órák többsége tartós és megbízható lehetett volna, ha megkapta volna a minimálisan szükséges karbantartást. De szovjet Majak kakukkos órát is azért hálátlan dolog szervizelni (nem is teszem), mert addig járatták a nyomorultakat mindig (akár 20-30 évig is!!), ameddig csak mentek, sokszor az utolsó 10 évben már dupla-tripla súllyal, mert csak úgy járt, aztán minden rommá van kopva, nem karbantartásra, hanem teljes restaurálásra volna az órának szüksége - amit nyilván nem ér meg. Mint ha egy autót úgy használnánk, hogy addig nyomjuk erőszakosan, míg egy nagy füstfelhőben meg nem áll az út szélén - aztán morgunk, hogy micsoda gagyi selejt, meg mi az, hogy egy olcsó olajcsere nem hozza rendbe...
A finomkodást és képmutatást meg kérlek ne keverjük össze az alapvető udvariassággal... Te, ha egy ismerős odamegy hozzád, mint vélelmezett "szakértőhöz" egy, a családi fiókban talált öreg órával, és udvariasan megkérdezi róla a véleményedet - akkor te annyit fogsz rá reagálni, hogy "takarodj innen ezzel a xarral"???
Mert a jelek szerint igen, és ha nem érzed-érted, mi ezzel a gond, azon én már nem tudok segíteni...
Szerintem teljesen egyenesen el lett mondva az érdeklődőnek, hogy egy, a maga korában is egyszerű-olcsó, bármiféle értéket most sem képviselő órát talált - de ha neki tetszik és még jól működik - miért ne lelje benne örömét?
Na persze, APT gyűjteményében gondolom egyetlen FERO sincs ellenben van sok-sok aranyóra, egyik sem pecek gátszerkezetes. Vizet prédikál - és bort iszik. Vagy mint az udvarias urológus aki a röntgenkép tanulmányozása után hátba vágja a rémült pácienst, hogy igyon sok vizet barátom, nem lesz itt semmi baj - csak azért hogy finoman tálalja a vesekő diagnózisát, nehogy megrémüljön a kedves beteg.
Mindegy is, a lényeg hogy mindig is kirázott a hideg a finomkodó, konformista és céltalan udvariaskodástól, a legtöbbször hasonló óráknál ráaggatott "tisztességes alsó középkategóriás munkás óra" jelzőktől.
Tudom, hogy nem fog sikerülni rendbe tenni ezt a vitának tűnő valamit,de...
-ami engem illet, hát tökmindegy, hogy egy óra szép, vagy csúnya, még akár az is, hogy működik-e vagy sem, csupán EGY dolog a fontos-ha már sikerült függetleníteni magad, szabad vagy és hidegen hagy a mások véleménye. Ez pedig az, hogy érezd a melegséget, amikor ránézel az órádra.
Ha pedig infóra van szükséged, számíthatsz arra, hogy nem csak kiokosítanak, hanem le is hurroghatnak, vagy elismeréssel adóznak a felvetett alannyal kapcsolatosan.
Azt pedig, hogy mit hordok, én döntöm el, mert(majdnem) "szabad" vagyok(max a nejem szól bele:D). Adok is egy példát:
Az első két órát imádom, mert tudom, mi van a számlap mögött. A harmadik nem is működik, de azokat a fiatal éveimet juttatja eszembe, amikor a véremet adtam volna egy ilyenért(az árából akkor kb 6db Pobedát lehetett volna vásárolni, a benne levő két db AG13-as árából-ami mellesleg a jobbik esetben csupán csak 3-hónapig tartott-újabb 1-Pobedát). a negyedik ugye az meg mindent tud...
Könyörgöm, te a nagy udvariasságodban nem az igazságot írtad, hanem félretájékoztattad a kérdezőt. Az hogy van még ennél egy szinttel lejjebb is (összepréselt kőnélküli vackok) semmit nem jelent. És van 50 szint feljebb kb.
Amikor a Ford-T készült, akkor annyit tudott a sorozatgyártás.
Amikor pedig a FERO készült, akkor már rég volt Patek ref 1518 hogy mást ne mondjak, tehát a FERO és a többi hasonló jószág azért készült hogy olcsó órát tudjanak adni a népeknek.
És nem mennek el 60-70 évet, azalatt már 6-szor kicserélték az eltörött tengelyeket, és a silány anyagból készült ledarált fogaskerekeket. Szerinted miért van az hogy én piacon életemben nem tudtam felvenni egyetlenegy működő Sornát, Sicurát és hasonló társait? Vittem 4-5 óráshoz, elhajtottak a francba. Az egyik nagy nehezen elvállalta, úgy hogy megcsinálta másik donor felhasználásával, garanciát-papírt nem adott róla, és azt mondta hogy ilyet soha többet ne vigyek neki. A többiek kinyitották a tokot és azonnal azt mondták hogy nem javítják meg, mégpedig azért, mert már megjárták ilyennel, folyton visszahozzák, aztán gariban javítgathatják örökkön örökké.
Erre írtam azt, hogy az igazat meg lehet mondani úgy is, hogy ne legyen lenéző/sértő.
Egyébként nem tudom, mit színeztem ki a valóságon - egy szóval nem állítottam, hogy ez egy értékes vagy "jó minőségű" óra volna, de már elnézést, az a puszta tény, hogy egy 60-70 éves, láthatóan sokat hordott és kopott óra még mindig normálisan működőképes, az önmagában cáfolja azt az állítást, hogy silány eldobható gagyi volna.
A Ford-T, vagy akár A-modell mai szemmel nézve rettenetes autó, kvázi használhatatlan, semmilyen mai elvárásunknak sem felel meg - de az előbbiből akár 100 éves (!!!) példányokat lehet találni, amelyek még mindig működőképesek, tisztességes anyagokból, masszív kivitelben gyártották őket, halál egyszerűségükben és fapadosságukban is végtelenül tartósak és megbízhatók voltak - NEM GAGYIK.
Az meg, hogy egy Timex/Fero órát te fel sem vagy hajlandó venni - az felveti azt, hogy te nem is a saját elvárásaidnak akarsz megfelelni, hanem a környezetednek. Én megveszek és felveszek tök értéktelen órákat is, ha valamiért tetszenek nekem, és a legkevésbé sem érdekel, hogy másnak mi róluk a véleménye. Ha azért fogok valaki szemében komolytalannak tűnni, mert nem egy arany Patekot hordok éppen - akkor a szóban forgó illető elvárásai engem ezek után különösebben nem is fognak izgatni...
Elég "cigány dolog" az, hogy aggassam már magamra az egész vagyonomat, lehetőleg a ruhán kívülre, hogy mindenki lássa, vagy nem vesznek komolyan...
A topictárs pedig nem vett - hanem családi örökségből talált egy ilyen órát. Ilyet nem szólunk le durván és megvetően, ez olyan alapvető udvariassági formula...
Az ilyenek mögött általában az van, hogy valakinek pont ilyenje volt egykoron, és szentimentális érzések kötik hozzá...
És manapság 130 ezer sajnos már nem egy akkora összeg, hogy ne add meg valamiért - ami neked nagyon fontos, és egyébként olyan könnyen pont olyatnem biztos, hogy találsz máshol és olcsóbban...
Én csak megmondtam az igazat, te viszont udvariasságból kiszínezted a valóságot, pont ezért szóltam hozzá. Nekem anno 15 éve szóltak hogy Timex, Fero stb. néven fel se vegyem az órát mert csak a szabadidőmet pocsékolom. Megköszöntem a tanácsot.
No de glas, egyfelől - ennek a fórumnak nem az a célja, hogy elkeserítse, leszólja az egyszerűbb órát lelkesen megtaláló laikusokat... Meg lehet azért némi tapintattal is fogalmazni azt, ha valaki, mondjuk úgy, "nem talált kincset"...
Másrészt attól, hogy valami a mostani piaci viszonyok között kvázi nem ér semmit (a legtöbb olcsó orosz óra picit is kopottabb állapotban szintén szinte zéró érték, de egy átlagosan piszkos, semmi extra Cornavinért sem adnak értékelhető összeget, pedig kitisztítva, picit rendbe téve mindegyik lehet még szép, hordható, és kifogástalanul működő) - attól még nem automatikusan "eldobható gagyi".
Eleve a piac olyan sznob, mint állat, az árak és az értük kapott minőség-belbecs között nagyon sokszor gyakorlatilag semmiféle értelmezhető-direkt összefüggés sincs. Divatosabb acél Submarinereket 15-20 milliókért, Patek Nautilust ennek is akár a többszöröséért el lehet (vagy lehetett a csúcson, most zuhannak az árak, mint a kő) adni - miközben a pontosan ugyanazon szerkezettel szerelt kevésbé divatos Oysterért meg a tizedét nem kaptad, a Nautilussal fizikálisan azonos szerkezetet használó JLC Heraionért meg már pár százezernek örülni kellett, annyira nem érdekelt senkit...
A legtömegárubb ilyen alapon az évi most már egymillió felett gyártó Rolex...
A "tömegáru", az "olcsó" és az "eldobható gagyi" - ne haragudj, de nem egymás szinonimái. Egy Toyota Corolla is abszolút tipikus tömegáru, de azért annyira nem olcsó, és egyáltalán nem gagyi.
Az érdeklődő topictárs belinkelt egy régi, már cca. 6 évtizedes korú órát, ami a saját korában is hétköznapi, olcsó, nagy tömegben gyártott órának minősült, nem igazán minőségi műszaki megoldásokkal és anyagválasztással - de nem, azért nem volt "eldobható gagyi", sokan 20-30 éven át folyamatosan használtak megelégedéssel ilyen órákat (tedd meg ma ezt egy full műanyag olcsó kvarcórával, de legyen akár egy annyira már nem is filléres Swatch is, 6-8 év múlva, mikor kimerül az elem, cserélni nem tudod, mert fizikálisan nem lehet, no ez tényleg eldobható), és utána kerültek esetleg ilyen állapotba, amiben itt láttuk. És még esetleg most is értelmezhetően működőképesek, némi energiaráfordítással esztétikailag is felhozhatók lennének (persze, hogy nem éri meg, de mondjuk a "nagypapa szeretett órájánál" ez nem szokott szempont lenni).
A te álláspontod is sokszor nagyon "sznob-gyanúsnak" tűnt (bár évek óta nem beszélgettünk erről) anno, ami nem ritka és drága, az téged nem nagyon szokott érdekelni.
No igen, régi órás szólásmondás, hogy "a legjobb és a legrosszabb órák is Svájcban készültek"...
De ezek a 15 vagy még több köves EB pecekjáratok azért nem nevezhetők valódi gagyinak, ha csak kicsit is odafigyeltek rájuk (néha karban tartották őket), még ma is korrekt módon működnek.
Kit érdekel mennyi volt a boltban anno? A kérdés nyilván a mostani állapotra és az árra vonatkozik. A mai értéke a Fero-nak konkrétan NULLA forint, ha kell valakinek a billegő belőle esetleg akkor adnak érte kb egy kiló kenyér árát. Egy Seiko5 a piacon 5-10 ezer, ha szép akkor 20 ezerért eladható, ha az üveg karcos és a számlapon hiba van akkor kb eladhatatlan. Tömegáru a Seiko5 ugyanúgy mint a FERO, milliószám gyártották évente, ma már a GrandSeiko is tömegáru évi 45 ezer darabbal, menj be a SEIKO butikba, 5 milliót kérnek egy búvár Spring Drive-ért titán tokban és rogyadoznak a polcok a kirakatban annyi van. Persze, ha kihozod a boltból már a felét sem éri,a FB csoportok tele vannak a megunt 1-2 éves GS-ekkel
Anno a "külkeresek", kamionosok, MALÉV-esek, és bárki más aki az átkosban az átlagpolgártól eltérően gyakran kijutott nyugatra elég jó üzletet csináltak többek között órákkal is.
A minőséginek egyáltalán nem nevezhető tucatórákon is ott virított a "SWISS MADE" felirat ezért a hazai nem hozzáértő vevőkör azt hitte, hogy minden óra ami svájci messze jobb az itthon kapható orosz, cseh, NDK-s óráktól. Aztán kiderült szépen a legtöbbről, hogy nem mind arany ami fénylik.
Ne hari,de a Seiko 5 anno egyáltalán nem volt "olcsó tömegáru". Az 1966-os katalógusuk szerint például az 5-ös család (ugyebár 1963-tól létezett egyáltalán) 13 ezer yenről indult a japán belpiacon, az USA-ban ezt az órát cca. 50 dollár körül kaptad meg - ugyanekkor volt egy Rolex Submariner 170 dollár. Ma szemmel nézve ez egy minimum 6-800 ezres óra lenne (sőt, ha a Submarinerek mostani áraihoz egy az egyben vetnénk hozzá, inkább 2-3 milliós óráról beszélnénk !!!)... Ugyanebben az időszakban a NASA ugye az éppen fejlesztés alatt álló Holdprogramhoz választotta az Omega Speedmastert - olyan 120-150 dollár között volt ezeknek az ára.
A firtatott Fero ára lehetett akkoriban pár dollár. Mindenképpen bőven 10 dollár alatt, és azért olyan irgalmatlan silánynak nem lehet nevezni olyan órákat, amelyeket évtizedekig hordtak - és még midig nagy számban lehet találni belőlük működőképes, megmenthető állapotú darabokat.
Az biztos, hogy ezek nem képviseltek magas és kifinomult minőséget, de például az 1850-es évektől már tömegesen gyártott Roskopf zsebórák sem képviseltek ilyet, saját környezetükben olcsónak is számítottak (bár így sem voltak sokáig tömegeknek elérhetők, csak úgy 50 évvel későbbtől) - de azért nagyon tartós és megbízható szerkezetek voltak. A később és ma is tömegesen gyártott műanyag tokos-szerkezetes, javíthatatlan, szervizelhetetlen-megbonthatatlan filléres vackok - na azok valóban eldobható silány dolgok.
Amúgy üdv a fedélzeten, ritkán látni, pedig néha már szinte hiányzik a csipkelődésed... ;-)))
A tisztességes tömegáru nagyon durva csúsztatás, a FERO mindig is az eldobható lószart adta fillérekért. Pecekgátszerkezetes vackok spiáter és krómozott réztokban. Egy Seiko5, na az tisztességes tömegáru!
A FERO viszonylag jelentősebb méretű - de alapvetően olcsó órák gyártására alapított (1950-ben) cég volt, saját szerkezetet sosem gyártott, és az órái többségébe viszonylag egyszerű minőségűnek nevezhető pecek-járatos típus-szerkezeteket tettek (a sporttárs által emlegetett EB szerkezeteket valóban igen nagy gyakorisággal). Sok és olcsó órát gyártottak-forgalmaztak, igazán "jó nevű" cég sosem voltak, a tisztességes tömegáru volt a "szakterületük". A Cortesia lehetséges, hogy általuk használt almárka volt, és igen, az óra kora 60-as évekre jellemző kinézetű-kivitelű.
Be kell vizsgáltatni, egyszerűen képek alapján nem lehet soha biztosat mondani. A papírok-doboz sem jelent semmit, simán hamisítják azt is.
Sőt, ezeknél az óráknál az is komoly kockázati tényező, hogy ebben például konkrétan egy "mezei" ETA 2824 a szerkezet, amit korrekt minőségben utángyárt már a kínai óraipar, és leginkább csak az apróbb részletekről, a felületkezelésről, a hajszálrugókulcsról-csapágyról, a kidolgozás általános minőségéről ismerhető fel adott esetben, hogy ez nem az eredeti, kinézetre-műszakilag első ránézésre látszólag rendben lehet.
Az érzelmeket nem lehet félretenni itt :-) Van a kalapban egy svájci Certina vélhetően kínai tokkal, meg egy hongkongi Doxa ami Swiss made-ebb a másiknál, mert a tok is svájci. Mindkettőben valami 50 dollár körüli kvarc szerkezet van. Amelyik jobban tetszik, azt vedd szerintem.
Szembejött ez máshol is, úgy néz ki, hogy valakik kis hazánkban elkezdtek Sellitát tokoz(tat)ni. Nekem elsőre tetszik, Swiss made a tok is, a videóban meg SW200 és SW300 szerkezetet látni.
Sziasztok! Kis segítségre lenne szükségem műszaki oldalról óravásárlásban. Adva van egy Doxa Trofeo ami nagyon tetszik főleg a gombok kialakítása és a számlap kidolgozása miatt és vele szemben egy Certina DS Podium, ami ha jól gondolom műszakilag komolyabb óra.
Ha félreteszem az érzelmeket, szerintetek Doxa vagy Certina? Esetleg mely márkát érdemes még megnézni az alábbi stílust szemelőtt tartva és az árkategóriát akár feljebb tolva 20%-al. (Tissot nem szeretnék) Köszi a választ.
A tok arany? A képről eldönthetetlen. De ránézésre a "szokásos" korabeli Landeron werkes Chronographe Suisse órának tűnik, látom a kis körök mutató is leestek, de ezek azért általában menthetők.
Köszönöm az újabb válaszod. Közben találtam egy ilyen honlapot: https://www.woodwatch.com/en/ Két év garanciát adnak a szerkezetre, a tokra és a szíjra. Szerinted ár/érték arányban ezzel a garanciával megéri az árukat ezek az órák?
A képen látható vintage chronograph órát Budapesten kihez lenne érdemes elvinni egy karbantartásra, tok felújításra?
Melyik órásnak/szerviznek vághat a profiljába? Valami olyan helyet keresnék, ahol nem riadnak meg a régebbi óráktól és árban is viszonylag kedvező. Köszönöm a tippeket!
Az a baj, hogy nem 1-2 múlva fog tönkremenni, jó lesz az 1-2 hétnek is...
Én egyszer vettem az asszonykának csak úgy heccből egy Gepetto márkanéven futó kínai fatokos-facsatos kis órát (egyébként fillérekért, pár ezer volt az egész, nem érdekes). Egész guszta és bizalomgerjesztő volt.
Az ELSŐ HORDÁSNÁL fél órán belül eltör a fa csat egyik szeme, megragasztottam kétkomponensűvel, még egyszer felvette, azonnal eltört (pár órán belül) egy másik. Megragasztottam, betettem a vitrinbe kiállítási tárgyként, és konstatáltam, hogy ezek kiállítási tárgyak, hordásra alkalmatlanok. Teljesen.
Még a Tissot Wooden Watch szériái is rövid időn belül általában kinyúlnak, pedig ott igazándiból fém betét van a fatokban, és a normál (bőr) szíj rugósfüleinek is betétet tettek a tokba, és ráadásul valami valóban komoly teherbíró képességű és drága egzotikus nemesfát használtak. Nem is olcsón. Így sem bírják sokáig. A fa csodás anyag, de nem erre való.
Akkor akarjon csak ilyet, ha ténylegesen hordani nem akarja... Vagy, ha olyan - az általad is linkelt - és jóval drágább kivitelű óráról van szó, amelyik valójában nem fából van, csak vannak a toknak-csatnak fa díszítő-elemei. Ez az Original Grain is valójában fém tokos-csatos órákat készít, csak vannak mindenfelé fa betétek. Amik jó hamar tönkre is fognak menni...
A tényleg fából készült tokok meg inkább csak alkalmi hordásra alkalmas érdekességek.
Feleségem fa karórát szeretne. Én csak az az Original Grain márkát ismerem, viszont azok a modellek nemigazán tetszenek neki. Tudtok márkát, microbrand-et ajánlani max. 40 mm-es tokméretben?
Ez ugye egy ETA2892A2. A másodperc-stop egy icipici rugós karocska, okozhatja az esetleges működését kis elgörbülés, kopás, de az is, ha az óra már erősen szerviz-érett, és a kar be van picit ragadva a fészkébe, és elfordulás helyett inkább "rugózik". Nagyon egyszerű megoldású, és ha sérült a kar, pótolni sem probléma, kapható külön, standard ETA alkatrészként.
Pedig, ha valaki gerjed rá, tudom Mechanikus VHP-jét jó szívvel ajánlani, szép darab.
A kollekciójából én is magamévá tettem a számomra leginkább izgalmas darabokat - és csak érdekességképpen megosztanám a gondolataimat három Omega Constellationról - amelyeknek az az érdekességük, hogy mindhárman az 1972-es év szülöttei, és ugyanarra a feladatra adtak háromféle, szerintem tök érdekes, de nem egyformán jól sikerült választ...
Az Omega első kvarcórája ugyebár a Cal1501 típusjel alatt a CEH521-es "Beta" werket tartalmazta, ami a svájciak szerint az első kvarcszerkezet volt a világon - a japánok szerint meg a Seiko Astron volt az... Gyakorlatban a CEH werket valamivel előbb kezdték fejleszteni, viszont a Seiko tényleg előbb volt piacon (69 karácsonyára), és ráadásul a "jó irányt" jelentette - ez meg nem annyira. A CEH521 valójában egy hangvillás werk volt, egy 8kHz-es kvarcoszcillátorral stabilizálva - igen alacsony integráltságú chippel tudták még csak megoldani, sőt, a Longines használta ezt olyan korai változatban, amiben sok mikro-tokozású diszkrét tranzisztorból volt két pici NYÁK-on atomra összezsúfolva az osztó. Ugyanúgy zümmög is, mint egy hangvillás werk, az elemet is kb: úgy eszi, és igazándiból még csak nem is pontosabb a jobban sikerült hangvillásoknál, de "első próbálkozásra elment". Viszont a hangvillásoknál szokott módon szépen "úszik" a másodpercmutató, és azért pofás darab az egész óra:
A második már megint Constellation, megint 72-ből, a Cal1220 Megasonic 720Hz hangvillás szerkezettel, ami már saját Omega és valószínűleg - sőt biztosan - a valaha volt legkifinomultabb hangvillás mechanika. A hangvilla csatolása a léptetőrendszerhez mágneses, így jóval tartósabb és stabilabb, viszont egy praktikusan nem is javítható finommechanikai remekmű lett belőle - ugyanakkor tartósnak és megbízhatónak bizonyult, és simán van legalább olyan pontos, mint a Beta kvarc volt. Ez a példány konkrétan jóval pontosabb is, nálam eddig havi (!!) pár másodperces eltérést produkál csak, tehát simán hozza a nem is alap minőségű kvarc szerkezetek pontosságát. Érdekes kontraszt a Beta mellett...
A harmadik igazándiból a kedvencem, ez is 1972-es, és a Cal1510-es szerkezet szintén pályázhat szerintem a valaha volt legjobb kvarcszerkezet címére, legalábbis dobogó-esélyes. Túltervezett, túlgondolt, a léptető-motor része őrület, kőben csapágyazott kis horgonyvilla lépteti a werket, rajta egy kis tekerccsel, két hajszálrugó közé fogva "integet" - de a megoldás nagyon stabil, bonyolult, drága volt, de tartós, és ugye ellentétben a hangvillásokkal, az igénybevétele bakfitty, hiszen másodpercenként lépeget egyet, míg a többiek 720-256Hz tempóban rezegnek. És kora legpontosabb karórája volt, alig pár ezer készült, és a havi 1mp-et garantálták rá, amit egyébként még most is tud ez a példány is, igazolhatom. És készült valami 900db "Marine chronometer" minősítésű is, csak neki sírták ki a kategóriát (hivatalos tengerészeti kronométer minősítést karóra azóta sem kapott !!), ami állítólag még pontosabb, de ez már kb: mindegy szerintem... Szerintem ez néz ki a leginkább "Omegának", de a legérdekesebb tényleg az, hogy volt háromféle válaszuk teljesen egy időben, egyszerre megvásárolhatóan - ugyanarra a feladatra. Bár akkor még drága volt a mikroelektronika, jóval drágább, mint a finommechanika, így a Cal1510 azért jóval drágább volt a Megasonicnál, miközben az versenyképes volt pontosságban a kvarcórákkal (az még a maiakkal is). A Beta werk viszont ezek mellett szinte értelmetlennek tűnik - de ugye a lényeg az, hogy az pár évvel korábban "kezdődött", és 2-3 évvel korábban is lett kapható - és akkoriban bizony ezen a területen ekkora volt a fejlődés.
Érdeklődöm, hogy, hogy egy 19 éve tag, (bár kb. 10 éve nem aktív) egy alkalommal felhívhatja-e értők figyelmét arra, hogy megválna egy történeti 20 éves de ma is kvarc kronometer teljestményű órájától?
Ha igen, a publikus email címen várom az érdeklődőket, ha nem, akkor sajnálom, hogy zavartam.
Megvallom, még nem is hallottam róla, pedig láttam már egyet és mást - de hirtelen utána nézve egyike a kb: végtelen számú saját név alatt forgalmazott egykoron volt tömegóra-márkának.
Nagyon szép és szép állapotú Art-Deco jellegű Doxa. A korban nem igen tévedhetsz, bár nem ökölszabály - sajnos - de a Doxa-k belső tokszámának utolsó két számjegye gyakran az évszámot jelöli, ez itt 35-ös, ami ránézésre lehet akár teljesen reális is. A "szokásos" FHF alapú, a legtöbb Doxa zsebórában is alkalmazott szerkezettel, ebben nincs semmi extra, és ránézésre azért aránylag vékonyka 14K-s tokkal. Igen szép, de túl sok arany nincs ezekben, és igazándiból nem kirívó ritkaságok.
Árakat mindenféléket találhatsz a neten, de igazándiból én azt mondanám, hogy reálisan valahol 2-300 ezer közötti áron van esélyed eladni egy ilyen órát - és sanszos, hogy ennyiért sem könnyedén, de azért vélhetően elmegy. Meg fogják bizony kérdezni minden esetben, hogy "hány gramm arany van benne", amit az óra teljes szétszerelése nélkül nem lehet megmérni-megmondani, de egy ilyen tokban 15-25g között bármennyi lehet, ami azért sajnos nem mindegy...
Szépen leszervizelve, felújítva, pontos leírással (lemért-dokumentált tokkal) sem biztos, hogy többért tudod eladni, mint amennyiért ezt bárki meg is teszi neked - viszont így sokkal jobb is az esély eladni.
Sajnos én csak a következménnyel szembesültem, nyilván az ok-okozati összefüggések felderítése több szakértelmet igényel mint az én felhasználói szintem.
Tudom ajánlani a 1085. Bp. Baross utca 20. sz. alatti óraszervizt.
Mindazonáltal a jelzett napi járáseltérés egy következmény. Én mindenképpen felderíteném az okát, nem csak egyszerűen megpróbálnék pontosítani a járásán.
Így van, egy mechanikus óraszerkezetet rendszeresen szervizelni kell. Modern, gyors lengésszámú, finomabb szerkezet esetén ez 4-5 évente "kötelező", régebbi, lassúbb járású, robusztusabb kivitelű karóráknál, finomabb zsebóraszerkezeteknél 6-8 év is "belefér".
Mindez viszont úgy értendő, hogy napi/rendszeres használatú óráról van szó, vagy simán csak "ragaszkodunk a tökéletességhez" - amúgy gyűjteményi, hébe-hóba használt, havonta egyszer egy-két nap megjáratott óra esetében nem istenkísértés azt mondani, hogy ameddig az óra üzemszerűen működik (a kenőanyagok nem állnak be), addig nyugodtan használható (ebből aztán lehet akár 20-25 év is, végül úgyis győz az entrópia) - nem fog a szerkezet tényleges károsodást szenvedni, nem működik annyit.
Ha viszont már szervizelünk, akkor rendesen kell azt elvégezni - sajnos tényleg állandóan rettenetes kontárságokkal találkozni, amiben sajnos nyilván benne van az is, hogy a megrendelők ill. óranepperek igen nagy hányada egész egyszerűen nem hajlandó megfizetni azt, amibe egy korrekt karbantartás és szerviz kerül.
Egy valószínűleg évtizedek óta nem tisztított, szervizelt mechanikus órát mindenképpen szét kell szedni, teljesen kitisztítani, újrakenni. "Kis karbantartás" alatt általában azt értjük, hogy a bontás nélkül hozzáférhető kenési pontokat megkenjük (a sajnos elterjedt "öntsük nyakon WD40-el az egészet a legborzasztóbb barbarizmus kategóriája, ami MINDIG meg is bosszulja magát, csak sajnos sokszor jóval később, amikor már hiába reklamálunk..), a billegőt-horgonyt esetleg kiemeljük és kenjük.
Ez ránézésre elég tiszta, szép állapotú, és semmiképpen sem rendszeres használatra szánt, praktikusan "vitrines-gyűjteményi" óránál még csak-csak elmegy, kárt nem okoz, de nem is korrekt és teljes megoldás.
Attól egyébként, hogy "működik", még azért elég komoly gondjai is lehetnek egy szerkezetnek - ahogy egy autó sem jó még attól biztosan, hogy beindul, és körbe lehet vele járni a háztömböt...
Köszi szépen, utána olvastam, hát mittomén...-ez is csak egy sikertelen próbálkozásnak tűnik.... Na de legalább tudom, hogy délben mennyire állítsam be, majd ha a kollégáim megkérdik hány óra, adok nekik egy 3-jegyű számot :D
Az Apart nevű lengyel ékszergyártócég 2016-ban vásárolta meg ezt az Albert Riele-t. Ez a Riele egy létező órás cég volt, csak... elfeledték. A védjegyadatbázisok szerint az Albert Riele tulajdonosa az Inwest AP Sp. Zoo (Apart), amely valódi és hatékony ipari vagy kereskedelmi telephellyel rendelkezik Lengyelország területén. A kérdés most az: mennyi Albert Riele karórát gyártanak Lengyelországban, és mennyit Svájcban? Ugye a Swiss Made miatt.
Tudjuk, miről szól. Ennyire azért nem laza, de egy alapvetően Svájcban gyártott (vagy ott végszerelt) szerkezetet ott helyben betéve egy akármilyen eredetű tokba már kielégíthető a követelmény, ezt tudjuk.
Másrészt ez engem önmagában nem nagyon izgat, nem lesz semmi automatikusan se jó, se rossz attól, hogy "Svájcban-Németben gyártották", tudnak vitathatatlanul jó minőséget gyártani máshol is, kifejezetten jó (annyira nem is filléres, de nem is drága) kínai órák is vannak (már). A fejlett országok nagyon elszállt bérszínvonala sehol nem jár automatikusan a csillagos egeket verdeső szakértelemmel és munkamorállal - de sokkal magasabb költségekkel mindenképpen...
Ez egy hobbifórum, itt elmondhatjuk a magánvéleményünket szabadon akkor is, ha esetleg "hivatalosan" inkább megtartanánk magunknak - de bárhogy is, én úgy látom, hogy oda jutottunk, hogy újonnan/boltból megvenni semmiképpen sem egy jó üzlet ezeket. A legfelsőbb kategóriákban persze még mindig vannak annyira felkapott luxusórák, amelyeket még befektetésként is lehet értelmezni (magyarán később akár haszonnal, de legalábbis veszteség nélkül ki lehet szállni ezekből), de ha most valaki megvesz egy ilyen 2-300 ezres alsópolcos márkanevet viselő kvarcórát - igazándiból örülhet, ha fél év múlva pár tízezerért talál rá vevőt, azt is csak azért, mert valaki nem nézett utána a dolognak...
Viszont az ilyen névtelen és az alsó Swatch Group-os órákkal szemben fel tudnak mutatni egy Swiss made tokot, Swiss made szerkezetet, és a Plastimatic 80-nal szemben egy rendes 2824 klónt (Sellita). Ami nekem azt mutatja, hogy hong-kongi tulaj jobban ráérzett a dologra, mint a főni Le Locle városában. Ettől még a kvarc Tissot PRX bitang jól néz ki, nagyon tetszik.
A Swiss Made is már olyan, hogy Svájban legyártanak 3 csavart az félig bele tolják a szorgos kezű malajziai munkások, oszt csókolom. Persze most túloztam, de a swiss made követelményrendszere sem annyira komolyan vehető már.
A Vacheron-Constantin meg arab tulajdonban van... A Swiss Made követelményrendszere közismert, nem szerepel benne, hogy a cég többségi tulajdonosának húsz generációig visszamenőleg svájci tehénpásztornak kell lennie... :)))
Nem igen rémlik, hogy olyasmit írtam volna, hogy "szarok". Ezek "jó órák", csak rettenetesen elszálltak már az árak - a műszaki tartalomhoz, belbecshez képest is. Amúgy a felhozott Appellától sem vagyok elájulva, de azért megjegyzem, hogy ennyi pénzért tőlük már például ilyesmit is kapni:
Ez azért mégiscsak már ETA2824 mechanikus automata, nagyjából ugyanazért, a pénzért.... És én személy szerint olyan nagyon elájulva persze ettől sem vagyok, de, hát nekem már csak ilyen az ízlésem... Nemrég csak úgy heccből a Vaterán vettem egy kissé karcos, felcsiszolásra, szervizelésre szoruló Appellát, ugyanez a 2824-es automata Open Heart, csak kerek acél tokban, integrált acél csattal (a lapomon már kint is van a gyűjteményemben) - én vettem 25 ezerért. No az szerintem teljesen rendben volt, és újonnan szép állapotban szerintem mondjuk egy 100e körüli összeg is ma már rendben lenne érte. De több - szerintem - egy ilyenben egyszerűen nincs, miközben egy ilyen (vagy Sellita) szerkezetes automatáért egy jobb márkanév alatt már simán milliós összegeket is elkérnek.
Nem lehet itt már valójában ár/érték arányokról beszélni, a svájci óraipar teljes mértékben átcsúszott a luxusiparba, szó szerint semmi köze már a kért vételáraknak a tényleges beltartalomhoz és az előállítási árhoz - csak ahhoz, hogy mennyire sikerült egy-egy brandet felépíteni, és mit lehet elkérni, mi az, amit még megadnak.
Ettől ezek az órák még nem "szarok", hogy a jelződdel éljek, lelkes és laikus vásárlónak valószínűleg nem is fognak csalódást okozni - csak soha meg ne tudja szegény, igazándiból mit vett/kapott...
Ja csak a különbség az, hogy ha veszel 200-300 rongyért egy kvarcszerkezetes Doxa-t, Certina-t, vagy Tissot-ot, azok is ugyanakkora fosok lesznek, mint a Rodania vagy az Albert.
De ez egy TAG H.... Persze, igazad van. A másik kettő, feleennyiért, meg tök noname. Akkor már amit APT javasolt - a Rodania harmadáért egy még inkább noname kinai klón. Presztizsük ugyanannyi, megjelenésük ugyanolyan - mi a kérdés? :)
Az 168570-es válaszodban az Apellával és az Adriatica-val kapcsolatban ezt írtad:
" Semmi különös, de használható órák, következetesen tartják magukat a svájci szerkezetekhez, nem kell tőlük félni. Elájulni sincs természetesen mitől, de manapság sajnos náluk sokkal nevesebb és drágább márkák sem nagyon adnak többet. "
Ha az Appella-ról és az Adriatica-ról ez a véleményed, akkor miért is szarok a Rodania és az Albert Riele órák???? A Rodania és az Albert is svájci szerkezetek, továbbá szerintem az Appella és az Adriatica is egy kínai tokos valami.
"De ezeknek az óráknak az "ár/érték-aránya" gyakorlatilag nem is értelmezhető. Egy 10 eurós nagyker árú Ronda szerkezet egy vélhetően kínai tokban. Én inkább nem mondok semmit..."
Akkor mit mondjon az ember egy TAG kronóra egymilláért? A 2500 eurós órában van egy 50 eurós Ronda szerkezet. Ehhez képest sokkal kisebb rablás a két belinkelt ismeretlen óra...
Ennyi pénzért némi türelemmel és keresgéléssel már ki lehet fogni egy használt Longines Dolce Vita-t. Ezerszer inkább azt venném, mint bármelyiket ezekből.
Kivárhatom, amíg el nem kezdesz rettenetesen unatkozni:D
Felvehetjük a kapcsolatot, érdekelne az ára is , mert nekem nagyon nem sürgős, neked meg egy üres idődben lehetne vele foglalkozni. Kiváló tartalékmeló:)
Akkor viszont, ez esetben. Milyen karórát tudnál ajánlani? Szögletes formájút szeretnék, római számlapost. Elegánsabb kivitelűt, elsősorban kvarcot. Melyik gyártótól?
Egy ilyen óra szervizét és optikai felújítását - hát, én nem tudom, elvállalja-e bárki... Ha nem lennék már-már kilátástalanul nyakig munkával, megpróbálnék segíteni.
Ha a stílus kifejezetten tetszik, azzal nehéz vitázni.
De ezeknek az óráknak az "ár/érték-aránya" gyakorlatilag nem is értelmezhető. Egy 10 eurós nagyker árú Ronda szerkezet egy vélhetően kínai tokban. Én inkább nem mondok semmit...
Ha maga a megjelenés, ami bejön, nézz szét máshol is inkább, az Aliexpress-eBay vonalon ennek az összegnek a tizedéért-huszadáért találhatsz így kinéző órákat, amelyek alapvetően nem is silányak, addig biztosan probléma nélkül kitartanak, ameddig megunod őket... Szeretni őket persze nehéz, de szerintem ez a jelöltjeidre is igaz...
Szerintem ha 20+ éves, akkor nem automata irony. Azt úgy tudom, hogy csak 2013 óta gyártják. Nekem is van egy eloxált alu tokos kb 30 éves ('95 környékén kaptam) irony-m (volt polírozott acél tokos is), de azok még quartzok.
Ahogy írtam, a plexit te is tudod valamennyire javítani. És nyilván egy ilyen óránál nem gazdaságos egy felújítás, ha nem is lesz többe, mint egy új óra, de összemérhető tételre számíthatsz. Nyilván akkor van csak értelme foglalkozni vele, ha érzelmi kérdés.
Fel lehet mind a tokot csiszolni, mind a plexit polírozni. De ehhez szét kell szedni az órát, ilyen előélet után nyilván a tokot ki is illik tisztítani.
A plexi polírozását akár házilag is megoldhatod, vegyél Polywatch pasztát (akár a Conrad-tól is tudsz rendelni, vagy a neten, ebayról, nem komoly tétel), és egy puha, tiszta ronggyal felhordva a plexire szorgos dörzsivel kis türelemmel egészen újszerűre leszedhető. Az acél tokokhoz azért "ennél több kell", a présöntött műanyag tokok viszont praktikusan felújíthatatlanok.
Mikor 25 éve megismerkedtem a nejemmel, vettem egy swatch irony skeleton órát. Igen-igen megviselte a stílusom, hegyikerékpározás, vagy épp hiltivel falvésés közben is hordtam, kopott, és karcos. Vettem hozzá a minap egy bőrszíjat, de nagyon kontrasztos a kopott óratok, és a ragyogó bőrszíj. A tok, óraüveg (műanyag) polírozására milyen módszerek vannak? Mostanában hordanám kicsit, de inkább az emlék miatt tartogatom. Maga az óra ára mondjuk 50 rongy, szóval kb értéktelen.
És még ezeken a klasszikus, "enni nem kér" típusú befektetéseken is többen buknak, mint nyernek (pl mert hiába arany az az ékszer, ha művészeti/történelmi értéke nincs, egy idő után kimegy a divatból a fazon, és marad a törtarany ár közeli értékesítés, miközben a vételnél még ennek többszörösét adta ki érte).
Nyilván megvan az a hozzáértés, ami segít az ilyen befektetéseknél (egy volt főnököm például egész komoly vagyonra tett szert festményekkel, bár ő sem nyert minden darabon), de átlag ember, átlag hozzáértéssel sokkal nagyobb eséllyel bukik ahhoz képest, mintha venne valamilyen random Blue Chip részvényt, és rá sem nézne min 10 évig a befektetésére.
Az óra, kocsi ilyen szempontból valóban még rosszabb választás, a kocsit cserébe még helyesen tárolni is egy vagyon, az óra legalább befér egy mezei széfbe, vagy a zoknis fiókba :)
Van egy Japánból vásárolt Casio órám aminek sajnos eltörtem az üvegét. Az óra nem egy komoly darab, számomra inkább érzelmi értéke van. Van lehetőség ezt gyári technológiával és alkatrészekkel ezt itthon javíttatni úgy, hogy a javítás ne legyen észrevehető? Ha igen, hol?
Csatlakozva az előttem szólóhoz - ez valószínűleg tényleg nem jó ötlet... Nincs semmilyen garancia arra, hogy egy óra (vagy bármilyen műtárgy, de legyen szó akár ingatlanról, veterán autóról, bármiről) "biztosan jó és értékálló befektetés" - a piac hullámzik. És az óra érzékeny téma, némi szakértelem nélkül nagy valószínűséggel csak rossz üzletet lehet kötni. Ez nem ékszer, érme vagy festmény - ez egy finommechanika, egy gép, ami folyamatos karbantartást, odafigyelést igényel - vagy elkerülhetetlenül működésképtelenné válik, és ezzel rögtön elveszíti az értékének/piacképességének zömét.
Valójában csak akkor lesz ez jó üzlet/befektetés, ha vagy nagyon jól tudsz venni (megfelelő kapcsolatrendszerrel és piacismerettel), és/vagy saját magad meg tudod oldani a ránézésre nem szép, nem jó, javításra, felújításra szoruló órák rendbetételét - mert jelentős értéknövekedést így lehet elérni.
Persze, nyilván lehet olyan órákat mutatni, miknél egészen masszív az ár növekedés, de azért itt nem arról van szó, hogy veszel egy régi órát, az tuti tartja az árát, sokkal valószínűbb, hogy bukni fogsz rajta (akár nem is keveset).
Amúgy az óra is olyan, mint bármelyik másik befektetés. Lehet nyerni rajta, lehet veszíteni, vannak jó vételek, és vannak kevésbé jók, és előre senki nem látja, hogy mi fog történni a piacon.
Édesapán anno régiségekkel foglalkozott, minimálisan órákkal is. Kamaszkoromban Marvin és Doxa órám volt, amit tőle kaptam, de engem igazán nem érdekeltek az órák, így az órákról sem maradt meg több információm. Mostanság véletlenül találkoztam jófogáson karóra hirdetésekkel, egy budapesti cég hirdet százezer, millió forint értékben használt órákat, "ennek csak emelkedni fog az ára", "a piacon a legolcsóbb" szlogenekkel. (lehet egyik itteni tag... ) Felmerült bennem, a kamaszkori emlékek, a magas infláció és a gazdasági bizonytalanságok közepette, hogy érdemes-e karórába fektetni. Új, limitált kiadásra nem lenne keretem. 5.000 euro-ig tudtok ajánlani használt óra márka/modellt, kivitelt, évjáratot stb. amibe érdemes kizárólag értékállóság szempontjából fektetni?
Alapvetően nekem csak megbízható és minőségi óra kell. Nem kell nagynevű luxusóra. Viszont bóvli divatmárkák (pl.: Michael Kors, Emporio Armani, Police ...stb.) órái nem kellenek. Óragyártó cég óráit hordom. Igaz jelenleg csak japán óráim vannak, de szemezek az Appella-val és az Adriatica-val.
Semmi különös, de használható órák, következetesen tartják magukat a svájci szerkezetekhez, nem kell tőlük félni. Elájulni sincs természetesen mitől, de manapság sajnos náluk sokkal nevesebb és drágább márkák sem nagyon adnak többet.
A néhai Szentgotthárdi óragyár egyik használt márkaneve volt, amúgy minden valószínűség szerint egy olcsóbb, közepes minőségű svájci cilinderjárattal szerelt, alpakka tokos zsebóra lehet, lévén az ott készült órák 9x%-a ilyen volt. Ugyanilyen órákat lehet még fellelni Attila, Hunnia, Pannónia meg még tucatféle ilyen márkanéven. Ezt nyilván a Hangya-szövetkezet ihlette, és amúgy korban vélhetően az 1905-1914 közötti időszakra eshet - lévén ez volt a gyár "fénykora", és a legtöbb órát ebben az időszakban készítették.
Ez előtt egyébként 1db hamisítvány járt nálam, az az első és utolsó ebay-es óra vásárlásom volt. Na ott pont a fordítottja, egy vintage rado, de nem kell semmilyen szakértőnek lenni, hogy az ember lássa a kisipari minőséget. Szerencsére a refound működött.
Szia, köszönöm a részletes választ. Természetesen nem akarok és nem is tudnék gyorstalpaló szakértővé válni. Ezért is vagyok itt. Tudnál küldeni az általad említett Alkatrészről képet?! Köszönöm.
" Nyilván ez nem a strandokon árusított kvarc szerkezetes, spiáter tokos ötdolláros kamukra igaz - hanem az 500-1000 dolláros kategóriára, de akkor is..."
Amit én láttam az állítólag 1000€-s darab volt. És 1000€-ból már egészen tisztességes kinézetű Seiko, Orient, Tisso, de akár Longines órát lehet kapni haszonkulccsal, marketinggel, szervíz háttérrel együtt. És a replikánál ugye ezekkel nem kell számolni, mert a haszon nem ebből a keretből jön.
Meg ugye hamisítvány és hamisítvány között is van különbség... És igenis van olyan minőségű hamisítvány - amiről a hozzáértők sem tudják ezt megállapítani. Közhely, hogy a galériák, múzeumok tárlatain látható műkincsek, festmények, szobrok, egyebek valamekkora hányada sem attól a művésztől származik ám, akinek tulajdonítva van - de ezt senki sem tudja róluk biztosan megállapítani...
A Panerai, miután sikeressé vált, azért mozdult el viszonylag hamar a saját ill. egyedi szerkezetek gyártása-gyártatása felé, mert az első időszakban bizony igen nagy értékű órákat kínáltak olyan műszaki tartalommal, amit szó szerint tökéletesen le lehetett utánozni. Bárki által beszerezhető Unitas szerkezetek, olyan "finishel", amit egy jól felszerelt és ügyes szakember is reprodukálni tudott nem is túl nehezen, egy karakteres, egyedi, de mégis csak simán tökéletes minőségben után-gyártható tokban - annyiért, amiért bizony megérte "rámozdulni". Ráadásul egy olyan kis szériás, "kisipari" gyártási metódussal, ami nem garantálta, hogy apróbb eltérések nem lehettek az egyes órák, felületkezelések, vésések stb.. között. Az eredmény az lett, hogy bizony több esetben kiderült, hogy maga a gyár, a gyári szerviz, az ott dolgozó szakemberek sem voltak képesek megkülönböztetni a kamut a sajáttól. Nyilván ez nem a strandokon árusított kvarc szerkezetes, spiáter tokos ötdolláros kamukra igaz - hanem az 500-1000 dolláros kategóriára, de akkor is...
Igenis van olyan minőségű hamisítvány, amit tokbontás és tüzetesebb vizsgálatok nélkül nem lehet leleplezni - és vannak sajnos olyanok is, amelyeket bizonyos esetekben (elsősorban a mindenféle ETA típus-szerkezetekre épített prémium-modellekre igaz ez) még így sem biztosan.
" A nagy tudású szakemberek azt is tudják, hogy milyen mélységig kell (ha kell) megbontani egy órát, hogy 100% bizonyossággal meg lehessen állapítani az eredetiséget."
Ezzel nem is vitatkozom. Viszont én arról írtam, hogy nagyon-nagyon sok ember állítja, hogy ő felismeri a hamisítványt, viszont a fotók (még ha kiváló minőségűek is) alapján tippelésnél nekem úgy tűnik, hogy már nem ilyen stabil az eredmény.
"A probléma az, hogy kb 50% találja el mindig a közönség az eredményt, így pedig nem több, mint tippjáték"
Annyit pontosítanék, hogy az átlag órakedvelő valóban tippel (illetve nem ért hozzá). Viszont az órás közösségben sokan ismerik a másikat, így azt is lehet tudni, kinek a véleményére lehet adni. Azt viszont el lehet fogadni, mert ő azt is megmondja, ha valamiben nem biztos. A nagy tudású szakemberek azt is tudják, hogy milyen mélységig kell (ha kell) megbontani egy órát, hogy 100% bizonyossággal meg lehessen állapítani az eredetiséget.
" A sokak által előadott, "már kézbe véve, a csatot végigsimítva érezhető, ha hamisítvány" álláspontot nem tudom osztani, igen jó minőségű utánzatok is készülnek, a silányabb-olcsóbb kivitelek valóban kiszúrhatók így, de az igazán jók nem."
Volt a kezemben két drága óra, az egyik hamisítvány. Meg tudtam mondani, hogy van közöttük pár különbség, de azt már nem, hogy melyik az igazi. Ránézésre mindkettő gyönyörű darab volt, csak annyi látszott, hogy nem egyformák. Ha nem mondják, hogy hamis, akkor simán azt gondolom, hogy más évjárat, és ez okozza a differenciát, és megvettem volna bármelyiket (állítólag a "replika" sem volt olcsó). Bár nyilván nekem esemény számba megy egy ilyen kategóriás darab, kicsit sem vagyok szakértő.
Ellenben netes fórumokon gyakran kerül fel nagyfelbontású kép óráról, ahol mindig akad egy csomó ember, aki megmondja a tutit, hogy melyik a hamis. A probléma az, hogy kb 50% találja el mindig a közönség az eredményt, így pedig nem több, mint tippjáték. 50% eséllyel én is megmondom, hogy hamis e. Lehet, hogy aki napi szinten lát 4-5 darabot, annak erre jobban rááll a szeme, de átlag fórumos embereknél kétlem, hogy ilyen tömegben fordul meg náluk 3+ milliós óra.
CoAxial gátszerkezetű és üveghátlapos modell, hajszálrugókulcs nélküli, két kis súlycsavaros finomszabályozással. Ergo kis hozzáértéssel a szerkezetet nagyítóval megkukkolva egyértelműen azonosítható - a CoAxialt és ezt a billegőt egyelőre nem másolták még le a kínaiak, nem hamisítják, viszont amúgy általános kinézetben hasonlót bizony rittyentenek, amelyik a felületes szemlélőt képes megtéveszteni. Amúgy tényleg ijesztően sok a ránézésre igen jó minőségű hamisítvány.
Tehát elvileg ilyet lehet biztonságosan venni - de meg kell nézni igen alaposan a szerkezetet, és nem tudok mást mondani: érteni kell, mit látsz, nem lehet egy ötmondatos "gyorstalpalóval" felkészíteni erre senkit.
És sajnos igenis oda kell figyelni, ismerős most éppen perlekedik a szintén Chrono24-en keresztül vett IWC Aquatimer kronója miatt - még évekkel ezelőtt vette, "dobozzal, papírokkal", az a pláne, hogy azóta is létező, hirdető, az adásvételről számlát adó német üzlettől (!! - de így van is esélye a megoldásra), amit eddig megelégedéssel használt, és most amikor már szervizre szorult volna, és megbontásra került, bizony kitenyerelt, hogy jó minőségű kínai hamisítvány (ebben ugye 7750-es werk van, természetesen a kamuban is, csak a kínai kivitel). Nyilvánvalóan maga az eladó üzlet is benézte, ahogy eddig mindenki más is, aki kézbe vette - pedig a kínai 7750 utánzat szétszedés nélkül is felismerhető pár apró eltérésről - csak ugye ezeket ismerni kell, és észre is kell venni...
Ha például tudnál úgy jó minőségű, értékelhető makrofotót készíttetni a szerkezetről, elsősorban a billegőről és környékéről, mégpedig álló billegővel (kihúzott korona - másodpercstop van), amin látható, amit látni kell - akkor meg lehet kép alapján is talán (talán !!) "szakérteni", de amúgy nem tudok más biztos támpontot mondani. A sokak által előadott, "már kézbe véve, a csatot végigsimítva érezhető, ha hamisítvány" álláspontot nem tudom osztani, igen jó minőségű utánzatok is készülnek, a silányabb-olcsóbb kivitelek valóban kiszúrhatók így, de az igazán jók nem. Az sem segít, hogy a gyártók - a Rolex is egyébként - olyan sokat és sokszor variálják az apróbb részleteket, változtatnak évről-évre a ráma, a csat-tok egyes részletein, hogy talán ott a gyáron belül, meg a legnagyobb márkakereskedőknél akad valaki, aki ebben teljesen képben van - de az is kizárólag az adott márkánál, és még így is azt mondanám, hogy ha egy eredeti meg egy utánzat egymás mellett van, akkor bizonyára kiszúrhatók az apróbb különbségek, de úgy, hogy fél éve láttál egy eredetit, és most önmagában tapogatsz egy másik órát - hát... Nekem nincs akkora önbizalmam, hogy azt merjem mondani, hogy biztosan nem vagyok megtéveszthető... A szerkezet az más, ha ott vannak különbségek (márpedig a jelenlegi utángyártásoknál vannak, a 2824 és 2892 esetében is), azok felismerhetők. Azért egy három küllős helyett négy küllős billegőt közel sem olyan könnyű benézni, mint egy icipicit másképpen ívelő tokfület...
igen 2021-es, de nincs újabb modell belőle, ez valóban ezek szerint két éves. Ha új, akkor két éve pihen egy dobozban. Gondolom én. De nagyon szépen köszönöm a véleményed. Meg fogom fontolni.
Sok sikert, szurkolok, de a rizikót bevállaltad. Egyébként, a hazai 2,4 millás óra mikori széria? Mert a svájci úgy új, hogy 2021-es modell... Még ha ugyanaz a sorozat is, az már min. 2 éves.
Természetesen teljesen igazat adok neked. de abból indulok ki, hogy a chronos24 ad 14 napos garanciát, jelen eladó 295 órát adott el, szinte 100%-os értékelés melett. Ha “kajlit” árul, akkor talán nem a 296.-al kezdi el, de lehet ez is. Valamint az új órát itthon 2.400.000ft-ér adjak, ő pedig 1.580.00ft. Azért ez komoly különbség. Ha és amennyiben a fentiek igazak ( új, garis, papiros, stb), akkor tök mind1, hogy ki hozza el. De lehet rosszul gondolom?!
Ha a cimborád laikus, akkor simán benyalhat egy jóminőségű hamisitványt. Nem innen fogtok kiokosodni, hogy a gyakorlatban biztonsággal vegyetek használt ("új") órát... És ,majd rá haragszol, ha kajlit hoz neked...
Most konkrétan 1,7 millió forintot akarsz úgy elkölteni, h még csak a kezedbe se fogod az órát. Keress egy igazi boltot, itt vagy külföldön, menj oda, és csak megbizható helyen költs el ennyi pénzt.
a típus nem nem kérdés, sok éve erre vágyom. a kérdés, hogy ez a konkrét modell Bázelben van, ami nem gond, mert egy cimborám arra dolgozik el tudja hozni. Az eladó szerint teljesen új, így hibátlan és minden papírja megvan. Elvileg az eladó vmi bolt. mi az amire figyelni kell a vásárlásnál? Tudom ez így tág kérdéskör, de olyanra gondolok, mi érdemes megnezni az órán, hol kell a gyari számoknak stimmelni, milyen kieg jár hozza gyárilag, milyen papírok kellenek hozá és hogyan legyenek kitöltve. Én lebeszélnék mindent az eladóval a barátom pedig elmegy kifizeti és elhozza. Köszönöm a segítségeteket és nem utolsó sorban a türelmeteket.
Azért ha lehet, privátban megkeresnélek, mert megnéztem a honlapodat, és elképzelhető, hogy van egy-két dolog valahol a cuccaim között, ami nekem lom, de téged érdekelhet. (én is érdeklődőm a mechanikus cuccok iránt, de más területen)
Nem tudok, nem véletlenül csinálom ezt én magam... Most viszont olyan szinten vagyok már túlterhelt, hogy egy-két hónapon belül nem tudnék vele foglalkozni.
Egy ilyen órát a gyári ajánlás szerint 4, a gyakorlatban 6, de leges-legfeljebb 7-8 évente le kell szervizelni, abban az órában kenés már évek óta de facto nincs sehol, a billegő csapjai már rég kenetlenül járnak, az sem kizárt, hogy az eredeti pontosságát kopások miatt már legfeljebb a komplett billegő-csapágyazás cseréjével lehetne visszaállítani...
Ez pont olyan, mint ha az autódon 5 éve, és 120 ezer kilométer óta nem cseréltél volna olajat, és most "elkezdett rakoncátlankodni" - hát, nem jó jel az ilyen, az biztos, és semmi garancia sincs ilyenkor már arra, hogy egy "sima olajcsere" helyrehozza a dolgokat...
Egy sima szerviz ezen az órán (nem márkaszervizben persze) megúszható lehet 50-60 ezerből, és ha szerencséd van, akkor ezek után rendben lesz az óra - ám, ha komolyabb bajok is kiderülnek - hát, akkor attól függően, milyen szerkezetről van szó (végül is a konkrét modell ismerete nélkül nem lehet mit mondani, a Constellation Chronometer Automatic legelső változata 1952-ben jelent meg, és vagy fél tucat féle szerkezet fordult azóta meg ezekben) - egy komplett billegő-csapágyazás-egyebek csere akár simán ezereurós alkatrész-költségű is lehet...
A kb 12 éve használtan vásárolt, és azóta órást nem látott OMEGA automata Constellation Choronometerem az utóbbi időben elkezdett sietni.
Mi a véleményetek, hogy ez lehet attól, hogy az utóbbi időben ritkábban hordom, vagy komolyabb a baj? Hova érdemes vinni javításra, karbantartásra. Esetleg azt is meg tudjátok saccolni, hogy mennyibe kerül egy szervíz.
Viszont nincs egy praktikusan szervizelhetetlen-javíthatatlan órád, amiben minden elemcsere is Kanossza-járás. :)))
Egyébként meg egyfelől kiváló ötlet, valamint igen jópofa geg - de ugyanakkor bárkinek, aki nem hivatásos mélybúvár (igazándiból még azoknak is..) értelmezhetetlen. Szerintem, ha az egész világról összeverbuválnánk azokat, akik valaha életükben legalább egyszer 100 méternél mélyebben merültek, elférnének egy falusi tornateremben. Meglehet, kényelmesen, de mindenképpen elférnének, a 300 méter felett merülők meg egy - valamekkora - ebédlőasztalnál...
Sziasztok, továbbra is óra keresésben vagyok. Nem értem, hogy az omega honlapján ez a tipus 6400€ a japán kereskedő meg 3700€ ért adja. Irtam neki, hogyan…. Azt mondja ő egy bolt és amerikai kereskedőktől szerzi be, ezért olcsóbb. De ennyivel???? Gyári dobozban, nem hordott, gari jegyet az eladáskor állítja ki. Nem hamis ez? Valahogy le lehet ellenőrizni? Ez azért komoly árkülönbség. https://chrono24.app/omega/omega-seamaster-diver-300-m--id27122647.htm?checkoutId=6745275?SETLANG=hu_AT&SETCURR=EUR
azt látom a használt órás topicokban, hogy a ‘70-es évek legvégén, de inkább a ‘80-as években már relatív olcsó es kisebb presztizsű órákból (japánok pl) is van mai szemmel nézve modern tokozás, kiváncsi voltam, hogy úgy általában az óra ipar hogy áll ezzel.
A rozsdamentes (először nikkellel ötvözött, nem teljesen, de nagy mértékben korrózióálló) acélötvözet 1913-ban jelent meg egyáltalán ipari termékként. Tudtommal a világon a legelső ebből készített acél tokokat (akkor még Staybrite volt a márkanév) 1920-tól kezdték gyártani - drágábban, mint az aranytokokat. Szívós ötvözet, normálisan csak keményfém szerszámokkal munkálható meg (a wolfram-karbid "wídia" szerszámok először 1927-ben jelentek meg, de igazán csak a II. világháború után terjedtek el, sokáig nagyon drága volt a gyártásuk és megmunkálásuk) - a 30-as évek elején még egy ilyen "staybrite steel" tokos Patek is drágább volt, mint az acéltokosok.
A most legelterjedtebb 316L ötvözetet az 1970-es évektől használják széles körben, a 60-as években jelent meg.
Tudja valaki, hogy a modern acél tokok mikor terjedtek el az órákban? Régen ugye voltak a különböző krómozott/aranyozott ötvözetek (pl: cink-alu), meg voltak az aranyból készült tokok.
Azt olvastam, hogy az acél eleinte elég drága volt, a megmunkálás nehézsége miatt, de kb mikortól (mondjuk évtized szinten) kezdett elterjedté válni?
ezért nincs még mindig svájci órám (3 örökölt régiségen kívül)
Evekkel ezelőtt (kb 5-6 éve kezdtem ezt a fórumot olvasni) arra jutottam, hogy egy bizonyos árkategória alatt nem érdemes svájcit venni, mert tényleg játékszereket árulnak, de nyilván a swiss made felirat miatt nem is annyira játék áron.
Az emberben persze él a legenda, hogy minőség, tartósság, értéktartás = svájci óra, de ez egy átlag Certina/Tisso kategóriára nem igaz.
Most van pár Seikom, egy Orientem és egy Miyotás Citizenem. Nem gondolom, hogy bármiben rosszabbak lennének egy Tissonál (sőt!), de árban töredékébe kerültek.
Egy kicsit ez is olyan, mint az autó. Nyilván egy jó német prémium sokat ad, de a másik oldalt az alap motorral szerelt fapados “prémium” változataikat körberöhögi bármelyik kommersz gyártó, és pár éves korában már inkább kényszeredett a mosoly, mikor látod a fapad BMW/Audi tekerős ablakát ott, ahol már egy Opelben is villanyt adnak, a sosem volt presztízs meg sehonnan nem látszik már.
Szeretnék nagyon svájci órát venni, de biztos, hogy nem a filléres kategóriában (még akkor sem, ha sokan megköveznek, amikor filléresnek nevezel egy 180+ ezres órát).
A gyakorlat viszont kicsit bonyolultabb - igen, egy 8215 az egy 40-50 dolláros szerkezet, ami egész olcsó órában is alkalmazhatóvá teszi - no, de mi az ellenpólus? Egy ETA2824-2 jelenleg 3-350 dollár körül rendelhető meg, pontosabban lenne megrendelhető, mert az ETA nem nagyon szállít. De még mondjuk C10111-et sem nagyon tudsz rendelni már tőlük, ha mégis, valami 100-130 dollár az is, és műanyag gátszerkezet, egyértelműen egy, még a Miyota 8215-nél is valahol igénytelenebb, olcsóbb szerkezet, javíthatatlan-karbantarthatatlan megoldásokkal. Eldobható órához való...
Sellita van árban a kettő között (olyan 2-250 dollár egy SW200-as szerkezet, de a Sellita sem szívesen szállít csak úgy bárkinek). Ezek után gondoljuk végig, a magyar világbajnok ÁFA mellett egy 180 ezres óra valójában nettó 140 körül van, és ez egy kiskereskedelmi ár, ezen még keresni is kellene, forgalmazási költségek is vannak, akármi - tehát ha egy ilyen óra nem jön ki legfeljebb 100e körül/alatt, akkor nem lehet ennyiért adni, még akkor sem, ha a gyártó direktben próbálja azt értékesíteni. Márpedig ebbe már a műanyag ETA sem fér bele, egy Sellita önmagában közel ennyibe kerül sajnos, egy "eredeti ETA" meg lazán többe van ennél...
Ez így nyilván óriási dilemma a gyártónak is, ugyanakkor meg a Miyota 8-as széria egy nagyon megbízható, tartós, stabil szerkezetcsalád, elfogadhatóan pontos és megfelelő szolgáltatásokat nyújtó mechanikákkal, a 9-es széria meg szerintem minőségben is nyugodtan ki tudja váltani az alap ETA kiviteleket. Nyilván egy kronométer grade jobb ETA pontosabb szerkezet (nagyon sokkal drágábban, a COSC minősítés önmagában benne lesz annyiba, mint egy ilyen óra), de egy alap-belépő nem feltétlenül, egy "olcsósított" műanyagos kivitel meg drágábban ad gyengébb minőséget.
Fene tudja, az itthoni viszonyok ismeretében szerintem ezek nem is olyan túlárazottak. Ötletesek, az alkalmazott szerkezetek jól beváltak, megbízható darabok (a Miyota szerintem talán a legjobb kompromisszum mostanság, biztosan van olyan jó, mint a belépő kategóriás ETA werkek, inkább jobb), lehet válogatni, eléggé egyedi ízlés szerint lehet összerakatni velük órát - ismerve a dolog hátterét, én szurkolok nekik erősen.
Sziasztok, egy kérdéssel fordulnék a profikhoz. Tetszik az evolvens órák ötletessége, de nem értek a szervezetekhez, látom, hogy lehet japán és svájci szerkezettel is választani, de nekem a kódok nem mindannak semmit. Pl Miyota 21600, vagy Svájci, STP, Mechano R150. Ezek milyenek? Egyébként az óráról van valakinek véleménye? Köszönöm.
A dokumentációk szerint Sellita SW200 vagy SW200-1 szerkezettel szerelték.
1. Hogy tudom beazonosítani hogy melyikkel? SW200 vagy SW200-1 2. Próbáltam húzni manuálisan, picit nehéz (olvastam hasonlót a watchuseek.com site on) azonban nem találtam végállást. Lehetséges hogy végtelenített, vagy nem lehet manuálisan felhúzni?
3. A lendkerék az órában mindkét irányban felhúzza a rugót?
Arról nem is szólva, hogy minél korszerűbb egy kvarcóra, elektronikus okosóra, annál biztosabb, hogy olyan VLSI áramkörökkel van tele, amelyek közel sem biztos, hogy egy nukis elektromágneses ütést túlélnének (még ha nincs is olyan közel, hogy a viselője megmurdeljen tőle). A 70-es évek korai analóg kvarcai a jól záró acél tokjaikkal és az igen kis integráltságú (még MSI-nek is óvatosan nevezhető) egyszerűbb osztóikkal már valószínűbb, hogy kihevernének egy ilyet, de ott meg gond lenne az "elemutánpótlás".
A "hagyományos" kis gombelemek ugyanis úgy maximum 5-8 év után tönkremennek akkor is teljesen, ha bontatlan csomagolásban, érintetlenül maradnak (ezért is van "lejárati ideje" minden ilyen elemnek) - a lítium-elemek a nagyon kis önkisülésük miatt jóval tovább húzhatják, de azt mondanám, hogy valamikor 10-20 év közötti időtartam után a CR lítiumelemek is ki fognak múlni akkor is, ha felbontásra sem kerültek.
Nem véletlen egyébként, hogy a világ tengerészeti hatalmainál a nagy haditengerészeti egységeknél (hordozók, nagy cirkálók, hasonlók) a mai napig kötelezően megvan a mechanikus kronométer, a szextáns, meg az ezzel bánni tudó tisztikar - pont azért, hogy nukleáris konfliktus esetén, ha az elektronikus navigációs eszközök betojnak, legyen tartalék...
Sajna van bennük egy (az esetek elsöprő többségében MT920-as) kis lítium-akkumulátor. Ahogy a Seiko Kineticekben, Citizen Solarokban stb... is.
És bizony ritka kivétel, hogy 8-10 évnél tovább húzza egy ilyen, a mára már bőven 30 év körüli első Seiko Kinetic/AGS órákban pedig már kivétel nélkül réges-régen kimúlt az eredeti akku, nagy valószínűséggel már a harmadik-negyedik is, meg már két vagy három generátor, leginkább kétszer az egész alapszerkezet - ehhez képest a simán akár 60 közel éves (konkrétan 63-ban jött ki a modellcsalád !!) korai Seiko 5-ösökből meg kis odafigyelés, megfelelő szervizelés mellett vígan szaladgálókat lehet találni...
Precíz, masszív mechanikus zsebóra. Vagy beépítés. :-))
A mechanikus óra általában jó terv, de egy finom karóra szerviz nélkül elég jó eséllyel egy évtizeden túl használhatatlan lesz, egy jobb minőségű zsebóra meg elmehet 20-30 évet simán bármiféle karbantartás nélkül - mire a kopások elintézik.
Szasztok, hüle kérdés: A minap az asszonnyal összekaffantunk, hogy ha akármilyen apokalipszis lesz, milyen óra legyen a fiókban? Okos: hogyan töltöd? Kvarc: OK, 2-3 év, oszt kuka, vagy valakit meg kell ölni az elemért. nekem menne. Szolár: nukleár fallout, dark minden, mi tölti fel? Automata: esetleg. Handwinding: akár. Kinek van A, B, C terve?
"Egyébként hol érdemes itthon Speedmastert keresni? A FB magyar Speedy csoportjában bent vagyok, de ott semmi élet"
Ne csak a tematikus csoportokat nézd. Én kereskedőként a 8 legnagyobb létszámú órás csoportban hirdetek, de a kisebb tematikusokban nem. Szerintem érdemes legalább 2-3 nagyobb (mondjuk 15 000 feletti taglétszámmal rendelkező) csoportba belépni. A Face keresője néha nehézkesen működik csoportokon belül is. De egyre több mindent találhatsz a Marketplace-en is. Ha valami felkelti az érdeklődésed, utána tudsz nézni az eladónak.
Igen, a pár éves modell valóban megoldás a kérdésre. Ott még elérhető a hagyományos szekezet, és ez a probléma sem áll fenn.
Hmm... Egyébként hol érdemes itthon Speedmastert keresni? A FB magyar Speedy csoportjában bent vagyok, de ott semmi élet. Chrono24-ről meg nem nagyon vállalnám be.
Ha veszel egy pár éves modellt, ott nem kell félned attól, hogy nem volt szervizelve, vagy el lett hanyagolva, hiszen eleve nem is kellett még foglalkozni vele. Megcsináltatod magadnak vásárlás után és tudod, hogy rendben van. Új, vagy újszerű Moonwatch 1M Ft-tal liataár alatt hosszú távra, saját célra, szerintem nem rossz vétel.
Nem hinném hogy a 1861-et tönkre lehet hajtani mondjuk 10-15 év alatt annyira hogy óriásit bukj rajta. Legrosszabb esetben is javítható, és annyira nagyot nem veszítesz rajta hogy totálkáros legyen az óra. Ha nagyon rossz állapotban van a szerkezet (mondjuk beázott), az vásárláskor egy toknyitás + mérés alatt kell látszódjon. Ha körültekintően vásárolsz, szerintem nincs különösebb kockázat. Ha mindenképp butikban akarsz vásárolni, eleve sokkal drágább lesz a móka.
Neheze inkább az, hogy itthon nincs sok eladó moonwatch. Kell rá szánni egy kis időt mire találsz egy olyat ami neked is megfelel. Online vásárlást én is kerülöm.
"Használt vásárlást én nem gondolom különösebben kockázatosnak Omega esetében. Moonwatchból pl nem létezik jó minőségű másolat. Állapotfelméréshez nem nehéz találni órást."
Ismerősöktől gyakran veszek használt holmit, de ott ismerem a tulajdonost. Lehet, hogy túlzó a félelmem, de sikerült már külföldről hamisítványt vennem (az volt a szerencsém, hogy az az igazi szemre is gagyi típus volt).
Másrészt nem csak a hamisítványtól tartok, hanem attól is, hogy milyen gazdája van egy órának. Pont pár napja volt egy beszélgetés egy FB fórumon, hogy milyen órát venne valaki az "apokalipszisre". Tömegével írták az emberek a különböző automata órákat, hogy azok a világ végéig jók, nincs elemcsere, mennek ameddig kell.
Egy idő után beírtam, hogy azért egy olajozás és karbantartás az automatáknak sem árt, erre kaptam az alábbi választ:
És ezt szerintem egy állapotfelmérés sem fogja kimutatni, hogy hány évet ment egy óra olyannál, aki sosem mutatta meg órásnak, majd eladás előtt kapott egy tisztítást. Sajnos még a saját ismeretségi körömben is akad olyan, aki nem is olyan olcsó órát nem hord óráshoz, mert "nincs annak semmi baja" (egy használt seiko/orient, esetleg Tisso/Certina párosnál még az ember valahol megemészti ezt a hozzáállást, mert a szerviz gyorsan eléri az óra értékét, és ha netán mellé nyúlsz, akkor sem buksz sokat, de azért egy komolyabb óránál ez már fájna).
Az OP-k az utóbbi időben elég felkapott modellek lettek. Egy DJ jó eséllyel előbb meg fog jönni. De be kell menni feliratkozni a listára, aztán lesz ahogy lesz.
Az új fémszíj rámegy a régi tokra, én is most rendeltem egyet a 2000es évjáratú speedyhez. Mondjuk nem olcsó a szíj, de csak emiatt nem kell az újat megvenni ha a régi tetszik. Használt vásárlást én nem gondolom különösebben kockázatosnak Omega esetében. Moonwatchból pl nem létezik jó minőségű másolat. Állapotfelméréshez nem nehéz találni órást.
Nem tudom melyik Speedmaster a kedvenced, de a 2021-es kiadású 3861 Co-Axial szerkezetes, kronométer minősítésű az valami fantasztikus. Nekem nagyon bejön a design, a szerkezet, a fém csat. Csak jót tudok mondani róla, szerintem ne hagyd ki.
ugye az egész gondolatmenet onnan indult, hogy korábban elhangzott, a Rolexnélkül sem minden modell annyira elérhetetlen, ezért kérdeztem. Lehet valamikor kipróbálom 😀
igazából egy silver dial OPt el tudnék képzelni, bár inkább a Speedmasterek vonzanak, azok meg elvileg nem várólistásak (már ha nem kell rá rajzfilmfigura)
Persze, hogy megvan. Nyilvan az en 5 evvel ezelott leadott Daytona rendelesen mar nincs sehol. De az egyik haveromat siman hivtak, hogy gyere mar be egy kis penzzel, mert van Daytona. Batman, Pepsi, ezek felkapottak, megjottek egy-masfel ev utan az embereknek.
"Azt hogy érted hogy akciózott az Omega is de nem volt publikus?"
Nem hirdeti nagy betűkkel. Nem egyesével szórják ki a csökkentett árú modelleket. Valaki (egy nagykereskedő valószínűleg) valahol a világban megvett egy csomó órát és azok szét lettek terítve a külföldi piacokon. Ezért van időnként dömpingszerűen egy-egy modellből több is is hirdetve jó áron, alig használtan. Ugyanez volt kb. 2 éve a Breitlinggel is.
"Magyarországon hol vannak ilyen helyek ahol ilyen órákat hirdetnek?"
Az megvan, hogy egy daytonához egy élet is kevés manapság, és van ahol várólistára sem vesznek fel, mert kb 20 évre megvan a tulaj a jelenlegi szállítási ütemezés mellett, ahogy az is, hogy a listára kerülés előtt venni kell mást.
Viszont APT ugye konkrétan azt írta, hogy még egy rolexnél sem minden modellre igaz a szűkös elérhetőség, tehát nem reális az áron felüli értékesítés. Azt tudom, hogy az acél sub konkrétan várólistás vagy a daytona előtt venni kell ezt + azt elég komoly összegekért ahhoz, hogy egyáltalán a lista lehetősége felmerüljön (nem rolex, de nemrég olvastam egy külföldi fórumon, hogy valakinek silver snoopy-t kínált az AD nagyon gyors szállítással, ha előbb elkölt majdnem 20 ezret másra, gondolom a daytonánál a gyors szállitás se lenne meg 😀)
De ezért kérdeztem, hogy mi a helyzet az olyan egyszerű darabokkal, mint egy sima, nem felkapott színű OP/DJ. Mert azok is bőven 1-2k €-al a listaár felett vannak hirdetve, pedig az idézett mondás alapján nem teljeskörű a hiány, és én úgy értem a korábbi válasz alapján, hogy itt a “befektetés“ rész sem működik, mert nem megy fel az ára.
Nyilván az igazi kérdés a várakozási idő. Ha egy sima OP-re mondjuk fél évet kell max várni, akkor teljesen rendben van az, hogy nincs is igazi hiány, csak amiatt a pár valóban húzó modell miatt gondolják az emberek, ha viszont akár egy évet/éveket is kell várni, akkor megértem valahol az MSRP feletti fórumos értékesítést.
Ha besétálsz, kulturáltan elbeszélgetsz az eladóval, és kitöltitek a papírt, és kivárod az a pár hónap-pár évet, akkor listaáron a tiéd. Mondjuk szüzen bemenni és Daytonát kérni, az esélytelen. Ahhoz venned kell előtte pár órát, akkor talán.
Én novemberben adtam le a rendelést egy Yacht-Masterre. Hát majd jön. Viszont az akkori listaáron lesz az enyém.
"Néhány olyan gyártó (leginkább Rolex, Patek), de még az ő esetükben is csak néhány, tudatosan várólistás-limitált gyártású modell van, amelyek másodkézből is új áron, vagy a felett adhatók el."
Sosem próbáltam még bemenni a Rolex boltba, és megkérdezni, hogy pl egy mezei acél OP-t vagy DJ-t (és persze nem a felkapott turquoise színben) tudnék e venni listaáron, és mennyit kellene várnom rá, így nem tudom, hogy mi a helyzet, de azt látom, hogy a full set új darabok a netes csoportokban ezekből is listaár felett vannak hirdetve, és többségük el is tűnik egy idő után (és akkor nem Daytonát vagy Subot nézek).
Tényleg kíváncsi lennék, hogy 6400€-val a zsebemben érdemes e besétáéni az Andrássy úton a boltba, és csak azért mennek az órás csoportokban felette, mert senki nem akar 1-2 hónapot sem várni.
"évente egyszer kétszer hordanám, ezek után mire kell költeni? Milyen szerviz? Hol csinálják meg milyen gyakran kell és mennyibe kerül?"
Az óra ugyanolyan, mint az autó, néha "olajat kell cserélni" benne. Itt gyakorlatilag szétszedik a szerkezetet apró darabokra, megtisztítják, és újra olajozzák. Ha nem csinálod meg, akkor egy idő után elkezd pontatlanná válni, akár meg is állhat teljesen, de a fő probléma, hogy kopni is kezd, aminek a vége az, hogy valami alkatrész végérvényesen károsodik, jöhet a drágább szerviz, ahol alkatrészt is cserélnek
Általában 5 évet szoktak mondani, az Omega 5-8 évet mond szervízre, viszont nem olcsó mulatság, mivel kézi munka és idő igényes, jelenleg 700chf körül megy hivatalos márkaszervizben, és ez valószínűleg nem olcsóbb lesz a jövőben. Ha nem márkaszervízben csináltatod, akkor ennél sokkal olcsóbb lesz, de semmiképpen nem filléres tétel, és ugye találnod kell egy órást, akinek oda mered adni a 2 millás időmérőt, márpedig ez nem az plázás elemcserét vállalunk helyek valamelyike lesz.
Nagyon szépen köszönöm a részletes leírást. Régóta tetszik nekem ez az óra de mivel nagyon keveset hordom ezért azt gondoltam hogy megmaradjon a káposzta is de a kecske is jól lakjon megveszem és befektetésnek is jó. De akkor ezek szerint ezt befektetésnek nem jó. Azt hogy érted hogy akciózott az Omega is de nem volt publikus? Magyarországon hol vannak ilyen helyek ahol ilyen órákat hirdetnek? Ha én megvennem és a dobozában szépen eltenném évente egyszer kétszer hordanám, ezek után mire kell költeni? Milyen szerviz? Hol csinálják meg milyen gyakran kell és mennyibe kerül? Tudom hogy számotokra ezek a kérdések teljesen alap dolgok de én ehhez tényleg nem értek és ha valaki veszi a fáradságot és válaszol rá azt nagyon megköszönöm.
Eddigre már akkorát vesztett az értékéből, hogy a továbbiakban ez jócskán lelassul majd. Befektetésnek éppenséggel nem tekinthető, de érdemes megvenned egy ilyet magadnak, ha ez tetszik. Az Omega (is) akciózott a termékeiből, csak ez nem annyira publikus. Ezt az konkrét órát sem teljes áron adták el. Reális az ára, ennyiért mennek.
Ha venni akarsz, nézz szét itthon is az órás csoportokban.
Itthon 2,1M az új, 1,8-2M között árulják (jómagam is) a nagyon fiatal használtakat. Nincs emögött semmi trükk, így működik a piac.
Ez kiszámíthatatlan, de inkább ne számíts arra, hogy ez "jó értékőrző" lesz. Mondjuk úgy, hogy nem fog teljesen soha elértéktelenedni, és 10-15 éves kora után be fog állni egy eléggé stabil állandó árfekvésre, amit csak az állapota fog tudni befolyásolni (magyarán, ha jó műszaki-esztétikai állapotban lesz, ellenőrizhető előélettel-szervizeléssel, akkor azt tudni fogja stabilan) - hasonlóan a korrekt veterán autókhoz.
Viszont ezen állapot megőrzéséhez bizony költeni is kell majd rá idővel, nem is keveset, és ez azért kérdőjelessé teszi a befektetés mivoltát.
Innen, ebből az "új vagy új közeli" állapotból még biztosan veszíteni fog az értékéből.
Szia, köszönöm a részletes leírást. De én pont azt nem értem, hogy a gyári ára 6400€ itt pedig a 2023.01 új órát 4900€ ért adja. Ezt nem értettem. Befektetésnek jó lehet egy ilyen óra, hosszú távon őrzi az értékét?
Talán mert vevőt találni rá valószínűleg ennyiért sem fog...
Miért venne meg bárki másodkézből újhoz közeli áron bármilyen olyan órát - amit akármelyik márkaüzletbe besétálva megvehet, garantáltan eredetiben, problémamentesen?
Néhány olyan gyártó (leginkább Rolex, Patek), de még az ő esetükben is csak néhány, tudatosan várólistás-limitált gyártású modell van, amelyek másodkézből is új áron, vagy a felett adhatók el. A legtöbb "márkás svájci óránál" a vételár felét tekintsd elbukottnak, ahogy megvetted és kijöttél vele a boltból - de ezek még a jobbik esetek, mert akad nem kevés olyan márkanév-gyártó-modell, amire aztán lasszóval is alig fogsz vevőt találni, egy pár éves Girard Perregauxot örülhetsz, ha a vételára ötödéért-tizedéért megvesz egyáltalán bárki - nem keresettek.
Ezt a piacot nem holmi racionalitás mozgatja, és amely modellek nem felkapottak és hiány sincs belőlük - azokat önáltatás befektetésként kezelni. Annyira jó befektetések - vagy csak kicsit jobbak - mint autót venni...
Nehéz szívvel, de én azt a tanácsot adnám neked, hogy ebben az árszegmensben ilyen elvárások mellett engedd el ezt a "svájci óra illúziót".
Ezekkel az órákkal például kapsz egy olcsó Ronda kvarc-szerkezetet (ami inkább rosszabb, mint jobb egy Miyotánál, bár akármilyen botrányosan is hangzik, de toronymagasan az ETA kvarcszerkezetei pusztulnak a legnagyobb számban...), meg egy szinte 100%-is biztos, hogy valójában Kínában tömeggyártatott tokot-számlapot.
Alapfeltétel számomra a csukló méretem miatt a 40-46 mm közötti méret.
Illetve legyen nemesacél a szíj. Zavír a lencse. S minimum 100 méterig legyen vízálló.
Még a Bulovának is gondolkodtam a Lunar változatán ,de inkább egy olyan óra kellene amit hétköznap bármikor használhatok akár az irodában ,akár az utcán.
A véleményetekre lennék kíváncsi. A felsorolt 3 márka közül még egyikhez sem volt tapasztalatom. A bergstern mozgatja legjobba a fantáziám mert állítólag 100% ban svájcban készül, az alkatrészektől kezdve minden eleme. 5 év garit adnak hozzá 13 köves mindegyik óra illetve szerkezetileg sem tűnnek olyan vészesnek.
De most tényleg a tanácsotok kellene.
Nem akarom elrontani a választást.
Persze lesz még órám az életemben ,de na , nem akarom megbánni az első igazi svájci órát :D
Idehaza még nem is láttam ilyen órát - csak hamisítványt (azt annál többet).
Szerintem idehaza meghatározható értéke sincs, praktikusan valószínűleg eladhatatlan. Már csak azért is, mert olyan sok belőle a nem ritkán egész jó kinézetű hamisítvány - hogy csak nagyon biztos és jól ellenőrizhető, számon kérhető eladónak lesz hajlandó bárki is fizetni érte.
Rég voltam itt nálatok,ezer bocs!Újból kellet mindent csinálnom a bejelenkezéshez.Nem kaptam vissza a régi nicknevemet sem.Benjámin(Benji)
A régi topicos ismerősöket is láttam,vissza olvasva.Jó újra látni a régnem látott neveket!Én még most is kint vagyok,de elöbb vagy útóbb,csak haza térek.Szép napot mindenkinek!
Sziasztok.Örököltem anno egy Lanco zsebórát.Szeretnèk róla többet megtudni .A Jelölèsek jelentèsèről pl.mert sehol nem találok róla semmit.LWC.0800 karcolva a korona felett amit dzintèn nem tudom mit jelnt 14187/IV a korona mellett egy ivelt valmi van.ès egy szám.90*33 valmint egy monogramszerü karc Rzw talán.köszönöm a segítsèget.
Apukám órás volt, de már régóta nyugdíjas, és sajnos az egészsége sem a régi, nem dolgozik már jó ideje. Megkért, hogy hirdessem meg egy műszerét, segítsek neki pénzzé tenni.
Tudnátok ajánlani olyan kapcsolatot, linket, topicot, ahol órás szakembereket tudnék elérni? (Vagy esetleg itt is vannak? :)
Nem tudom van alkatrész adok veszek:) nem offolnám szét a fórumot, de hátha elfér itt
Optimalizálom az óráimat , mivel főleg japán mechanikus és quatrz/digitális órákat gyűjtök, így az évek alatt összegyűlt innen onnan "osztályidegen" alkatrész, amit valószínűleg nem fogok soha felhasználni de valakinek jól jöhet Svájci és orosz, itt most a svájci cuccokat jelzem.
Mivel nehéz forintosítani,mert ha nincs de pont az kell akkor aranyat ér , így nem anyagi , hanem seiko, citizen stb alkatrészre cserélném vagy donor órára
Ez egy monoblokkos óra. Kicsit megtévesztő, hogy gazdaságossági megfontolásokból nem egyetlen darabból van a hátlap és a tok-közép kialakítva - de akkor is szétválaszthatatlan prés-kapcsolat van köztük, az óra csak előre bontható meg, a plexi kivételét követően. A korona "kitépős", villás.
Attól függ, mi vele a terved. Ha használni akarod - és nem csak hébe-hóba - akkor mindenképpen, mert ilyen "fellelési állapotban" nem illik használni, a mechanikus óra rendszeres szervizelésre szorul.
Ha fióknak szánod, nem biztos, hogy érdemes rá költeni, bár nyilván jobb érzés, ha szépen néz ki és jól működik...
Eladásnál - hát, ott nagyjából arra számíthatsz, hogy ha előtte felújíttatod, akkor is jó esetben visszakaphatod azt a 30-40 ezret, amit rá kellene költeni, hogy korrekt állapotban legyen - persze feltételezve, hogy nincs nagyobb baja, amúgy működőképes. Ha nem is működőképes - akkor érdekesebb a kérdés, mert így azért eladáskor már jóval kisebb értéket képvisel.
Egyébként nem óriási érték, egy ilyen Omega működőképesen mondjuk 50-150 ezer között kb: bármit érhet, szerencsétől, helytől függően.
Pedig rém egyszerű a dolog, pontosan ezzel jelzi a beépített energia-menedzsment azt, hogy gyorsan cseréld ki az elemet, mielőtt az óra megáll. Nincs semmi baja, de az elem a végkimerülés előtti fázisban van, és azért jelzi ezzel a többszörös lépegetéssel, hogy ne várd meg, míg tényleg megáll az óra.
Szép estét fórumtársak,olyan kérdésem lenne hogy az elmult 3 évig hibamentesen teljesítő Longines VHP karórám egyszer csak 5 másodperces ciklusokba kezdett a másodpercmutatója lépkedni.Hozzáteszem hogy még így is hajszálpontosan teszi a dolgát,de az mittől lehet hogy most így lépked a másodpercmutatója??Meglehet hogy egy elemcsere jót tenne neki bár szerintem akkor simán leálna ha az elemel lenne gond vagy rosszúl gondolom? Igaz elemcsere még sosem történt az orával!
Érdeklődnék, hogy valaki ismer-e olyan órásmestert, olyan ékszerészt aki egy zsebóra tokjának javításával tudna segíteni.
Örököltem egy zsebórát, mely meglepően jó állapotban van azonban a tokján a bügli (hordkengyel) furata az egyik oldalt teljesen, a másik oldalt kb. 0.1mm-t kivéve teljesen átkopott.
Ez javítható? Van olyan aki ilyenre nem horrorisztikus áron vállalkozik? A tok anyaga feltehetőleg alpakka, az órát hordható állapotba szeretném hozni. Egy Tegra zsebóráról lenne szó.
Nem éllel szántam, csak, mivel a két dolog közel esett egymáshoz így jött ki a dolog.
Ha "vállaltam", hogy egy ilyen szerkezettel (illetve más hasonlókkal is) "élek együtt", akkor a szervizelés ugyanúgy fontos, mint az olajcsere a kocsinál.
"Például a legutóbbi olajcserés szerviz csak azért volt drágább a kocsin, mert termosztátot is cseréltek..."
Azért egy autós olajcserét összehasonlítani egy óra leszervizelésével eléggé alma-körte. Az előbbinél egy bazinagy leeresztőcsavart kell ki- és betekerni, a betöltő kupakját meg a befőttesüveg méretű olajszűrőt még a legfakezűbb ember is tudja kezelni. Ezzel szemben egy órát száz apróbbnál is apróbb darabra szedni lupén keresztül nézve, valamint marha finom kis mozgásokkal összeszerelni és szemmel szinte láthatatlan mennyiségű kenőanyagot a megfelelő helyre vinni nem olyan egyszerű. Aki csinált már ilyet, az tudja, meg azt is, hogy a két műveletnek eléggé eltérő időszüksélete van... Szerintem tízből tíz órás meg tudna csinálni egy olajcserét egy autón, ezzel szemben tízből tíz autószerelő tönkretenné a kezébe adott órát. Itt az embert kell megfizetni, mert míg autószerelő minden sarkon akad, órást lámpással kell keresni.
Meg ugye egy óránál 5-6 évre eloszlik a szervizköltség, akinek ez fáj, az dobjon be napi kb. 20-30 forintot a malacperselybe, és nem éri meglepetés az órásnál később :-)
A rugótörés néha csak úgy megesik, nem kell, hogy különösebb oka legyen - csak ezekre az ETA werkekre nem igazán jellemző, igen ritkán előforduló hiba. Például a Zenith automatáin - az El Primerot is beleértve - jóval gyakrabban előforduló anomália, de ott sem aggasztó sűrűségű. És, hát igen, egy mechanikus óra valóban korrekt és szakszerű módon elvégzett szervizelése ma már idehaza sem filléres mulatság, a Lajtától nyugatra meg az olcsóbb mechanikus órákat ez lassan önmagában kiárazza...
Hát, de számít... Annyira számít, hogy amikor még anno a Piaget kihozta a világ - azóta is - leglaposabb mikrorotoros automatáját, és az a gyakorlati használatban teljesen elvérzett (bármitől, egy asztalra csapástól is rögtön tönkrement, nem lehet büntetlenül ennyire "kilapítani" egy szerkezetet), akkor végül praktikusan visszavásárolgatta az összeset a vevőktől...
Valóban van olyan is, aki befektetésként veszi, és szinte sosem hordja a nagyon drága órákat - de olyan is, aki teljesen hétköznapi használatban nyúz több százezer dolláros órákat. És bizony van is probléma abból, ha ezek aztán nem bírják a nyúzást, nem teljesítik az ígéreteket.
Nincs jelentősége, és a kereskedelemben kapható kis gyűrűbe fogott gyári ETA rugóról meg sem mondható, melyikről van szó, sem jelölve nincs, sem nem látni rajta, és mindegyik ugyanúgy helytáll. Hozzáteszem, ritka a rugótörés ezeken.
A 2824-2-es szerkezetű órám pont az ötéves szervizciklus végén "rugótöréssel" került (ebben a "műfajban" az egyik legismertebb) óráshoz. (A hiba annyi volt, hogy a rotor gyakorlatilag szabadon, ellenállás nélkül forgott.)
Mivel nem én vettem át, nem tudtam rákérdezni, hogy ez alapvetően a "főrugót" jelentette-e (a garancialevélen csak a rugócsere szerepel).
Ha jól olvastam, akkor ezt a szerkezetet eredetileg kétféle módon építették, Nivaflex NO vagy Nivaflex NM rugóval.
Van ennek bármi jelentősége, illetve melyik a valószínűbb változat egy cserealkatrész esetén?
Egyébként érdekes ez az óra méret dolog, hogy a millimétereken felül mennyire más tud lenni két hasonló méretű óra.
Van egy SNXS73as Seikom, ami 37mm, de nagyon picinek találom a csuklómon, pedig nincs vastag karom.
Nemrég volt a kezemben egy Rolex OP 36mm, ami elvileg 1mm-el kisebb, viszont 1mm-el nagyobb a szíja. Az valahogy nem érződött annyira pindurkának.
Sajnos nem tudtam őket egymás mellé tenni, hogy a Seiko miért tűnik kisebbnek, mint az OP, gondolom van még máshol is eltérés, pl a tokfülek nagyobbak, a seikonak a koronája is pindurka, és emiatt tűnik a Rolex is nagyobbnak.
befektetésnek szerintem pont nem igazán jó. nem teljes (nincs doboz, és papír), és pillanatnyilag maga az óra sem tűnik valami komoly ritkaságnak, amiben nagy árváltozás várható.
ilyet szerintem az vesz, aki hordani akarja, és kis (női?) csuklója van, nem a befektető.
Ha jól látom ez egy 34 mm-es OP Date, a méreténél fogva nem lesz könnyű eladni, ma már női méretnek tartják. Persze ajándékba egy hölgynek akár tökéletes karácsonyi ajándék lehet!
"a mindössze pár, pár tucat vagy pár száz példányban készülő Patek és hasonló csodawerkekről meg valójában sosem fogjuk megtudni, milyenek is, egyszerűen nem elégséges ehhez a minta."
Szerintem ezeknél mondjuk nem is számít. Ezek az órák egy-egy tulajdonosnál egy emberöltő alatt járnak valószínűleg pár tíz órát, a maradék időt meg a széfben/vitrinben töltik.
Egy Calatrava/Nautilus párosról még elhiszem, hogy valaki napi hordós órának viseli, de a kicsit is összetettebb csoda szerkezetek szerintem összesen nem járnak annyit, mint hogy bármilyen konstrukciós hiba kiderüljön róluk, azt a pár esküvőt, keresztelőt, nagy céges ceremóniát ahol előkerülnek meg simán kibírják, vagy ha nem, akkor majd "megigazítja" a gyártó a szerkezetet.
De végül is ez megvan a többi luxuscikknél is, elég megnézni azokat a szupersportkocsikat, amik pár ezer, esetenként pár száz km-et futnak életükben, a tulaj évente egyszer autózik velük egyet, aztán 40 év múlva megy valami árverésre. Ott sem érdekli a tulajokat, hogy a normál használatot mennyire bírják (vagy nem bírják), arra vesz egy "tucat" Ferrarit, mert a kínálat teteje már ott inkább kiállítási tárgy.
"nem az órákba befektetett egységnyi emberi/manuális munkától lesz egy óra jó/jobb minőségű."
Ez teljesen egyértelmű volt nekem is.
De a gazdasági vonal megdöbbentő. Egy Nomos felébe-harmadába kerül egy Rolexnek, miközben az utóbbi elvileg olcsóbban is gyárt. Mert bár a minőséggel nem korelál a manuális munka, a költségekben viszont szerintem a leginkább jelentős tétel. Számomra inkább a meglepő, hogy egy nomoson is van haszon, azt is megéri gyártani, de egy OP-t a Rolex kevesebb befektetéssel sokkal drágábban tud eladni.
Mondjuk innen már érthetőbb, hogy hogyan jön ki, hogy a teljes svájci óraipari tortából 25%-ot hasít ki a Rolex bevétel oldalon.
Akkor szerinted a C24 megbízható oldal erre? Van tapasztalatod, mire érdemes figyelni? Mi van akkor, ha pl. egy amerikai fickó veszi meg és ugyebár van 14 napja elállni az üzlettől? Akkor a szállítást buktam?
Méreténél és koránál fogva célszerűbb lenne a C24-en megpróbálni. Ilyesmit a magyar kereskedők is inkább kifelé értékesítenek. Itthon Rolexből (is) rendszerint a moderneket keresik. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nálunk nem lehet eladni, de csak eléggé nyomott áron.
A doboz, ill. papír hiány sosem előny, de -ismét a korára gondolva- nem akkora gond. Sokkal fontosabb az állapota.
lenne egy eladó arany Rolex 15007-es órám, amit örököltem, de a papírja és doboza nincs meg.
Nagyon jó állapotban van, tökéletesen működik (+- 2-3 mp/nap), nem polírozott, nem lógnak a szemek.
Az lenne a kérdésem, hogy kb. mit ér ez az óra, és hol próbáljam meg eladni? Láttam, hogy itthon is sokan foglalkoznak ilyenekkel, de többet kapnék-e érte mondjuk a chrono24-en, esetleg máshol?
Elkótyavetyélni természetesen nem szeretném.
Ha esetleg valakit itt a fórumon érdekel, akkor keressen meg privát levélben, a mail címem publikus...
A Bulova nem, a Zeppelin - modellfüggő. Van ott is olcsóbb-drágább, jobb-rosszabb.
Vannak "nem létező márkák" - ezekből van a legtöbb - amelyek valójában csak egy üzleti-marketing célból létrehozott névről-márkáról szólnak, amelyhez rendelik Kínából készen az órákat (és esetleg egyéb termékeket is). De "private label" gyártása svájci gyáraknak is van, jó minőségű és drága termékekkel is, meg olcsóbbakkal is, bár nyilván a kínaiak ár/teljesítmény mutatói jobbak, egyszerűen olcsóbbak, és sok mindent azért már megfelelő minőségben képeske gyártani. De vannak olyan gyártók, mint a Bulova is, amelyek azért "még igaziak", valódi saját termékük (is) van, meg vannak akik legalább összeszerelnek (a Zeppelin is részben ilyen), tehát adnak valami hozzáadott értéket is.
De amiket te néztél első körben - azok teljes egészében kínai termékek voltak, mindenféle fantázianevekkel.
Sziasztok,köszi az infót.Igazság szerint volt korábban egy Orient open heart automatám,de nem lehetett koronáról húzni,és zavart hogy mindíg utána kellett állítani,így áttértem a kvarcra.
De mérnökként mindíg is vonzott az open heart és kicsit hiányzik.Így láttam meg egy hirdetésben a lenti órát.De én sem vágyom kínaira, inkább majd lesz egy Orientem,az még megfizethető számomra.
Sőt, ez igazándiból ugyanaz az óra és gyártó - egy kínai gyártó készíti ezeket private-label óraként, és a megrendelő által kért kialakítású számlappal, tokvariánssal (aranyozott is van, matt felülkezelésű is van) és a kért márkanévre feliratozva. Ergo tényleg ugyanazt kapjuk, akármelyiket is válasszuk.
Egyrészt igen, lehet. Másrészt a legfontosabb fő következtetést azért a cikk is meghozza - nem az órákba befektetett egységnyi emberi/manuális munkától lesz egy óra jó/jobb minőségű. Nyilván egy sokféle modellt minimális darabszámban készítő kicsi manufaktúra teljesen aránytalanul több emberi munkát kell, hogy fektessen egy-egy órába, mint egy, a szerkezeteit több százezres éves darabszámban készítő, így nagy mértékben automatizálni képes nagyobb gyártó. A célgépek ugyanis rendkívül drágák, és csak akkor térülnek meg valaha is - ha rendesen kihasználásra kerülnek.
Viszont a tapasztalat meg az, hogy a gépiparban bizony a megfelelő minőségellenőrzés mellett automatizált tömeggyártással, precíziós szerszámgépekkel készített gépelemek/alkatrészek/szerkezetek a legjobb minőségűek, legtartósabbak. A nagy darabszámok ráadásul megfelelő használati mintát is biztosítanak, ennek megfelelően ezek a szerkezetek - legalábbis idővel - nagyon kiforrottá válhatnak.
A Nomos például erősen szétforgácsolt, mert nem jelentős számban készít számos modellt, és az elmúlt 10-15 évben a saját szerkezetek gyártása közben bizony bakik is vannak. A legújabb DUW6101-es automata szerkezetük szerintem például konkrétan konstrukciós hibás, sanszos, hogy úgy fog majd járni, mint az Omegánál a legelső két-három 2500-as CoAxial széria (amiknél végül komplett szerkezetcsere lett tízéves nyűglődés és próbálkozás után) - viszont a Nomos annyival kisebb, annyival kisebb mennyiségben gyártó és kevésbé tőkeerős, hogy ezt lehet, hogy nem engedheti meg magának, és végül el lesznek a problémák sumákolva... De ilyen rémtörténetek sajnos még ritka, kis szériás LeCoultre, Piaget stb... werkekkel is megestek, a mindössze pár, pár tucat vagy pár száz példányban készülő Patek és hasonló csodawerkekről meg valójában sosem fogjuk megtudni, milyenek is, egyszerűen nem elégséges ehhez a minta.
Nézd, ez egy kínai óra, nagyszámú fantázianév alatt kapható. Egyébként ezek "nem selejtek", viszonylag normálisan kivitelezett tömeggyártott tokok-mechanikák, normálisan karban tartva legtöbbször hosszú távon sincs velük különösebben baj (és, ha mégis, legalább olcsón van hozzájuk alkatrész/donor is).
De akkor jársz a legjobban, ha az ebayra vetődve megkeresed ugyanezt az órát a legolcsóbb forrásból/névvel - mert ugyanazt fogod kapni mindegyiktől, és "német órának" álcázva dobozban meg minden egy ilyen fantázianév alatt könnyen lehet, hogy kétszer-háromszor annyit fogsz fizetni érte, mint a legolcsóbb noname kínai forrásból.
A Poljotot/Vosztokot ne is emlegessük - amilyen szép emlékű, annyira nem szép a jelen, mostanra minősíthetetlenül leromlott a saját gyártás (szerintem megfelelő karbantartás-hozzáértés nélkül működtetik ugyanazokat a szétkopott 50 éves gépeket az alkatrészgyártásban), szerencsére a legtöbb modelljükben már Miyota, korábban ETA werkek voltak, a tokoknál áttértek kínai CNC beszállítókra - igazándiból már köze sincs az árnak a kapott műszaki tartalomhoz, értékhez - sajnos. Miközben egy ilyen kínai óra nem is biztos, hogy olyan rossz választás (nem vagyok rossz véleménnyel róluk - "ahhoz képest"), a svájci óraipar meg már a szürke tömegáruval is átcsúszott árban a luxuskategóriába.
Érdekes cikk. Valószínű az automatizálás miatt egységnyi idő alatt több órát gyárt a Rolex, ezért jön ki ez az eredmény. Pont ez az egyik "erénye" a koronás márkának, hogy évente kb. 800 ezer-1 millió órát készít ugyanolyan minőségben.
Jó estét! Szeretnék segítséget kérni. Édesapám Marvin 560 órájához keresek mutatószerkezet tartó rudat. Tippet szeretnék kérni, merre induljak. Köszönöm.
Akkorhát megszületett az ötlet:-kenés étkezési szilikonzsírral, azt kapja, amit a Saeco-kávégépem, így garantáltan nem "rágja" el a koronában levő tömítést.
Egy Lítiumos kenőzsírral elvégeztem a beavatkozást. Jelentem tökéletes lett, csak azt bánom, hogy nem hamarabb tettem meg ezt a műveletet. Így elkerülhettem volna a tokcső menetének a kifényesedését. (Nem mintha ezt bárki látná, főleg becsavart állapotban.)
Kifejezetten szükséges a tokcső kenése, lehetőleg rendszeresen - és inkább valami nehezebb zsírral (akár gépzsírral is, ha jobbat nem lelsz), szilikonzsírral, ilyesmivel - vagy elkopik menthetetlenül, aztán lehet cserélni - ha van mire, meg nem vitte magával a koronát is...
A tokcsövön a PVD bevonat simán csak arra utal, hogy már kompletten rendelték a tokot, kész tokcsővel - és így tették be a vákuumkamrába bevonatolásra.
Csavaros/menetes koronánál a tokcsőre szoktak rakni olajat vagy egyéb kenőanyagot, hogy ne legyen annyira “durva” ki-be csavaráskor?
Néha úgy érzem, hogy a menet annyira “pattent” már-már nehézkes a tekerése. Arról már nem is beszélve, hogy a PVD/DLC bevonatos tokcső is elég vadul fényesedni azaz kopni kezdett. (Jelzem: -Nem is értem, hogy a tokcsövet miért kellett bevonni?)
Nem akarlak elkeseríteni, de az elképzelhető legrosszabb "kombináció". Nem is mondok árat, mert az is elképzelhető, hogy semennyiért sem lesz rá érdeklődés, ezeknek egyszerűen nincs piaca. Ebben a kategóriában az arany női Patek meg Cartier órák végzik rendszeresen tört aranyként eladva, mert komplett óraként a tört arany árat nem hajlandó értük senki sem megadni. Sajnos.
Az ebayon egyébként 50 körül árulnak ilyet, de szerintem elkelni az sem fog. Azt mondanám, hogy 20-30 ezer körül a Vaterán talán mégis elsüthető lehet, de meg kell próbálni. Van pár női Certina és Tissot, hasonló árfekvésekben - viszont licit masszívan nincs egyiken sem.
Ez sajnos gazdasági totálkár egy ilyen óránál, de leginkább még technikai is. Keresni kell a neten egy azonos tokú korabeli órát, és abból donorként áttenni a tok-középrészt.
Egyébként persze meg lehet forrasztani - keményforrasztással - azt a számlaplábat, de utána újra is kell krómozni (vagy aranyozni) a tokot, bőven többe kerül, mint venni egy másik órát, még megfelelő állapotú tokkal.
Van egy 60-as évekből származó, szervízelt, szép állapotú DOXA karóránk. Egy hibája van csak, ami miatt nem tudjuk használni: az egyik szíjtartó láb tört le az óratestről...
Lehet-e javítani, és hol? Akivel Szegeden beszéltem, nem vállalja.
emlékeim szerint a krono kft-nél voltak kirakva, de nem túl nagy választék (egy telefont megér rákérdezni). a webshopok szinte végtelen szín kínálatával szerintem egy bolt sem tud versenyezni.
Budapesten tudtok olyan üzletet, ahol NATO szíjakat lehet venni? Egy baratom keres, de szereti megtapizni, élőben megnézni őket, szóval webshop nem játszik.
Nem ártana egy szerkezeti kép. Ha jól feltételezem, ebben egy kis méretű négyszögletes kvarcszerkezet lehet - ezek javíthatatlanok, de nem is érdemes velük foglalkozni, szabvány méretek, venni kell egy újat és kicserélni a szerkezetet.
Sziasztok, van egy Mondaine (vasúti-) faliórám, amiben a szerkezet - olcsó műanyag kínainak tűnik - letette a kanalat. Mit javasoltok, hova vigyem, átlag órás megjavítja, vagy keressek valami jobb helyet?
Végül mégis elszántam magam. Elvittem az órát a budapesti Seiko szervizbe. 10000 Ft-ért egy hét alatt megcsinálták a homokfúvást, szép lett, semmi komplikáció. Az árba még egy Vosztok bezel homokfúvása is belefért. Rendesek voltak, mutattak szálrahúzott és homokfúvott mintákat, választhattam.
A drótkefe csak szétnyúzza az egészet. Van erre való kifejezetten mattító korong polírozó-gépre, azzal szokás dolgozni. De az órát teljesen szét kell hozzá szedni, így kompletten jó eséllyel csak tönkremegy egy ilyen igénybevételtől, utána tisztítani kell természetesen a tokot, utána lehet újra összerakni. Sok konstrukciónál a korrekt mattításhoz az üveget is ki kell tolni a rámából, majd vissza.
Senki nem fogja fillérekért elvállalni, ha minden jól megy, két órás munka, a mostani rezsiárak mellett 15-30 ezer alatt hozzá nem fog nyúlni senki.
Kaptam egy új órát, tetszik és örülök neki. De egy gondom van vele: tükörfényesre van polírozva az óratok. Idegesít, hogy mindig a szemembe csillog, hangsúlyosabb maga a tok, mint a mutatók és számlap. Mattítani szeretném valahogy. Nem homokfúvásra gondolok, hanem pl. mi van, ha rátennék a polírgépre egy drótkefe fej alá és felborzolnák a felületet? Tudtok javasolni Budapesten valakit, aki ezt megoldja viszonylag olcsón? Előre is köszönöm a választ!
Igaz, és a Nomos például nagy kedvenc, de ugye az nem svájci, de ettől még erősen szerepel a megfontolandók listáján egy Tangente 38 ;) (amúgy a Stowa sem svájci, de annyira nem is vonzódom az óráikhoz, tudom, az Antea egy az egyben Nomos).
Amúgy a Longines-t azért nézegetem, mert maga a márka nagy kedvenc, és mivel árban egyre feljebb pozícionálják, így gondoltam, ott még maradnak a normálisabb szerkezetek.
"Van ami eleve kiesik, pl. Powermatic 80 és barátai, meg a Seiko-féle 4R/6R vonal"
Nekem a japánokkal nincs problémám, sokkal szívesebben veszek egy seiko/orient/citizen(myota) órát, mint egy PM80&Co. Tissot/Certina/Hamilton.
Most is egy SARB065 a leginkább elegáns vonalat képviselő órám, és nagyon szeretem, mellette meg több sportos japán van.
De azért ezek az órák más világot képviselnek, mint amit szeretnék melléjük.
"Azt hiszem peches vagyok ezzel a svájci óra vonallal"
Ismerős :) Nekem a láthatáron van egy szép kerek születésnap, már nézegetem, hogy mivel fogom meglepni magam. Mivel nálam a werk szinte fontosabb mint az óra egyéb részei, így elég nehéz helyzetben vagyok. Van ami eleve kiesik, pl. Powermatic 80 és barátai, meg a Seiko-féle 4R/6R vonal, nem jön szóba a saját szerkezetek nagy része (nagy márkák), és nem azért mert nem tudom kifizetni, de az nálam már az "akkor sem adok érte annyit, ha van" kategória. K. drága, na :) De asszem kezdem elengedni ezt a témát, nem nekem gyártanak manapság. Vagy esetleg veszek egy 100+ éves railroad grade USA zsebest, és akkor leki béke van a szerkezetet illetően.
A Swatch csoporton kívül is van élet, keress Sellita werkes órát, nekik is van kismásodperces szerkezetük. De ebben a műfajban én a Stowa vagy a Nomos háza táján nézelődnék először, bár nem svájciak.
"valami hasonló szerkezet kezdett terjedni L888 néven"
köszi! közben én is megtaláltam, hogy új darab, ezért nincs róla fórumokon sem sok info. Ha hosszútávú tapasztalat nincs is, az azért gyorsan ki szokott derülni, hogy túltolta e az ETA az egyszerűsítést/olcsósítást műanyag, szétszedhetőség, beállíthatóság terén.
(bár az elpusztíthatatlan ETA2801 helyett bevezetett H50-ből majdnem sikerült vennem, mostanra meg látszik, hogy papíron semmi baj az új kézihúzós szerkezettel, a valóságban meg rengetegen küzdenek autal, hogy a felhúzó mechanizmus elég érzékeny lett egészen kocsi túlhúzásra is, ami ugye már csak üzem közben derül ki).
Azt hiszem peches vagyok ezzel a svájci óra vonallal. Ahányszor úgy döntök, hogy megengedhetem Magamnak, hogy vegyek valami drágább darabot, lecserélik az addigi szerkezeteket valami újra. Ezért nem lett vagy 6-7 éve Certina órám, mert ott akkor jöttek a kevésbé fényes PM80-ak, most a Longines vonalon futok bele a generáció váltásba, egyszer nagyon közel voltam egy Omegához, ott akkor cserélték a 1861-et. Kb 1 évvel vagyok lemaradva a Swatch csoport olcsósítási/megújítási hulláma mögött, vagy gyorsabban kell növelnem a fizetésem, vagy elfogadni, hogy az éves bonusz masszívabb részét kell bedobom 😀
Azt hiszem lassan ideje vennem a bátorságot a használt piachoz (ettől sajnos félek 🙁), és keresni egy szép ETA 2824-et, esetleg egy 1861-el szerelt Omegát, vagy feliratkozom egy Rolex OP36-ra, mire megjön, addigra elfogadom, hogy az éves bónuszt órára adja a cég 😀
Azt tudom, hogy ez a szerkezet nincs Tisso/Certina vonalon, viszont a PM80-ról manapság a Swatch groupnál mindig ez a jelenet jut eszembe ( https://m.youtube.com/watch?v=XOo0B1l8OzM ). Ahányszor próbálod kizárni, valami új néven előkerül az 5000. reinkarnációja.
Persze lehet, hogy ez csak irracionális fóbia részemről, mert elég nagy a tipuscsalád ahhoz, hogy az eldobható műanyag megoldások mellett legyen normális darab is, amitől nem kell félni, mert szétszedhető, szervízelhető normálisan.
A szilícium hajszálrugó lassan minden gyártónál átveszi az acél szerepét, így ezzel azért meg tudok/meg kell barátkozni.
Egyébként pont ezt a Présence modellt nézegettem, 38.5mm, kis másodpercmutató, tetszetős darab lenne elegánsabb vonalra, nekem meg inkább sportosabb óráim vannak.
Amugy érdekes, de ha jól látom, akkor a komolyabb Longines-okba (Master Collection) is valami hasonló szerkezet kezdett terjedni L888 néven.
"a most divatos csökkentett lengésszám, nagyobb járástartalék móka"
Igen, plusz szilícum hajszálrugó, meg a billegő küllőiben lévő excenteres szabályzócsavarok. Egyik sem tetszik, de én maradi vagyok, nekem bőven megfelel az acél rugó és a hajszálrugókulcs, meg a 40 óra körüli járástartalék. Őszintén szólva én nem látom hogy miért is lenne jó _nekem_ ez a szilíciumos történet, de meg lehet győzni róla, hogy mégiscsak a világ legnagyszerűbb dolga :)
Ez a werk Tissotban nem elérhető, szerintem nem akarnak a Swatch Group-ban öntökönszúrást tartani. Viszont ha józan paraszti ésszel nézed, Tissotban kapsz csökkentett féllengésszámú Powermatic 80-at szilíciummal, a Longines meg kínál ezzel ellentétben egy csökkentett féllengésszámú szilíciumos werket, hát... valahogy nem az igazi. És a Longines szerkezetek valaha nagyon klasszak voltak, ezért külön fáj, hogy egy ilyet beletesznek az óráikba.
Longines L892 szerkezetet ismeri valaki? Ez valami új cucc?
Annyit találtam róla, hogy az ETA A31.511-re épül, arről meg csak annyit, hogy 72 órás tartalék, 27 kő, 25200bph.
Szóval így elsőre a most divatos csökkentett lengésszám, nagyobb járástartalék móka. Ez vajon a tartósabb darabok közé tartozik, vagy az új “eldobható” széria?
(nagyon tetszik az erre épülő órák közül az egyik, de azért nem akarok egy alsó kategóriás Tissot/Certina szerkezetet Longines tokban)
Van egy karórám, amit el szeretnék adni. Chrono24-en 7-800e Ft körül mozog az ára. Ha meghirdetem Chrono-n, megveszik, milyen szállítmányozónál adjam fel az órát - természetesen teljes értékre biztosítva - hogy meg is kapja azt a vevő és én is a pénzt, s az óra se tűnjön el. Mik a tapasztalatok? Köszönöm.
Ez világos, csak nálunk az volt hogy apám valamikor a 90-es évek elején örökölt egy lakást és benne a sok ingóságot, ékszert, órákat, könyveket, stb.
Ő ezeket nem dobta ki, hanem eltette különösebben nem foglalkozott vele és most a költözésnél derült ki számomra hogy vannak ilyen dolgai.
Én itt az érték miatt érdeklődtem, mert ki akartam dobni, de gondoltam megér egy kérdést ez, mert annak nem örültem volna ha utólag kiderül, hogy mondjuk egy százezer ft-os értékű karórát selejteztem le egy mozdulattal. :)
Erre kaptam a választ hogy nem képvisel értéket.
Nyilván ha 25 ezret ér a karóra és ennél többe kerül a javítás, akkor az azt jelenti hogy kukázni kell, ahogy egy gazdasági totálkáros autóra sem szánok pénzt erre sem fogok.
Egy mechanikus órát 5-8 évente le kell szervizelni és pont. Ez a gyári előírás is, mindegyiknél, pont úgy, ahogy egy autóban is KÖTELEZŐ az olajcsere, vagy idővel tönkremegy. Nyilván egy ilyen régi óra esetében nehezen kezelhető dilemma, hogy a mai lehetőségek/árak mellett simán többe kerülne rendesen leszervizelni az órát - mint amit ér utána az egész, ráadásul ezt 5-8 évente ismételgetni kell. De egy szakadt öreg verdánál is teljesen hétköznapi lehet, hogy egy normális szervizelés-karbantartás és a vizsgára felkészítése többe van, mint amit ér a kocsi - ezt nem úgy kell felfogni, hogy konkrétan erre az autóra/órára kell költeni, hanem úgy, hogy ez az ára az autózásnak vagy éppen a mechanikus óra használatának.
Nyilván ez utóbbi nem kényszer, és simán megteheted, hogy beteszed a fiókba - vagy addig használod, ameddig még működik, és utána teszed el - mindegyik megmagyarázható, de most elvekről beszélünk.
Mindenesetre a többiek elmondtak minden lényegeset - ez egy 50/60-as évekbeli egyszerű, hétköznapi Marvin, sajnos különösebb értéket nem képvisel, ennek megfelelően foglalkozni vele, költeni rá csak akkor érdemes, ha a te számodra jelent értéket, és rendszeresen használni is szeretnéd. Ha ez nem adott - akkor tedd el emlékbe és ennyi.
Képek nélkül semmit sem lehet mondani. Még az sem derült ki ebből, hogy kar- vagy zsebóráról van szó, miféléről, stb... A Marvinok egyébként nagy általánosságban nem különösebb értékek.
Nem megérzés volt, hanem a kütyük felé vonulás (Apple Watch), de időben, szaros + 25000-rel szálltam ki egy Omega Planet Ocean-ből. Mára bukta lenne. 5 éves volt, doboz, papírok, patika állapot, Hantosék is azt mondták, majd egy év múlva kinyitják.
Így, hogy a G10-es vonalat említetted, már érthetőbb a dolog, legalábbis ebben a kategóriában.
A típusszerkezetes luxusórákról meg mindig az egykori főnököm arca jut eszembe, mikor a frissen vett IWC-jétől el volt ájulva, hogy mekkora királyság, meg kézzel készített minden darabja, stb.
Aztán mikor fel lett homályosítva, hogy a benne lévő ETA szerkezet annyira nem unikális werk, nem IWC termék és sorozatgyártott cucc, hovatovább külön megvásárolva töredéke az ára az általa kicsengetett összegnek, akkor nagyon savanyú képet vágott :o)
Azert az altalad felsoroltak es a “nomame” mido, longines es tarsai kozott van egy kis szakadek árban. Nyilvan ertem mire celzol. Ha 10-20k.t szerettem volna orara kolteni akkor ezek kozul valasztok igen. Midoval sincs semmi bajom,(longines orakat is szeretem) csak a meret. Azt beneztem, roviden ennyi:)
