A szlovákiai indexekhez tartozó képek majdnem mindig adatvédelmi okból hiányoznak: ugyanazon a filmen (illetve a film digitális leszármazottjában, a képcsoportban) vannak védett időszakból származó bejegyzések, vagyis száz évnél újabbak (a legutóbbi frissítéstől számítva, ami lehetett akár öt évvel ezelőtt). Már jópár éve állítják, hogy dolgoznak ezen a "mindent vagy semmit" helyzet javításán, de még eddig nem láttam eredményét.
A képhiány másik gyakori oka a szerződési korlát: az adatgazda nem járult hozzá a képek nyilvános közzétételéhez. Ez általában azért van, mert valahol máshol fizetősen hozzáférhetőek. (A németországi anyakönyvek például az Archion-on vannak, tehát az FS-en csak az index van.)
Akkor elvileg azok már megvannak, elvégre a mai technológiával néhány hét alatt simán be lehet szkennelni mindet. Vagy talán még annyi idő sem kell. Vajon hol és mikor lehet nézegetni majd őket?
Köszönöm Prelleg. A nevek nekem is megvoltak, csak most látom, hogy stimmel az anya neve minkét esetben. Az Új-Panát születési hely is valószinüleg.( Bár most nézem végig az összes Új Panáti oldalt és eddig nem találtam. ) 1829-ben született egy Georgius nevü fiú, ő még Új-Panáton, utána 1831-ben Gyulán Adamus, és 1834-ben szintén Gyulán Michael. az én ősöm az apai üknagyanyai ágból Michael volt. Az anyjuk Anna Reichart volt, akit úgy irtak, ahogy éppen eszükbe jutott.... Itt még felfele is van valamennyi adat, csak az a nagy kérdés, hogy Eva Eberhardt nekik testérük volt-e, mert ennek sehol nem találom nyomát. Kb 1825-26-ban születhetett, és ez már az apai üknagyapai ágán van, szóval ha testvérek, akkor a két ág itt is összefonódik.
StephanusHan: Csakhogy Eberhardt téren is bonyolítsam a helyzetet, még két házasságkötést találtam gyulavári Eberhardt Ádám lányaival. Borbála Mészáros Ádámmal házasodott össze, Zsófia pedig Deim Károllyal. Mind a ketten használták a Kemény nevet is.
hor-vathy: Szerintem azért nem láthatóak a képek, mert a filmen vannak bérmálási bejegyzések az 1930-as évekből. Az egyházi anyakönyvek feltöltése azért is jó, mert kevésbé szigorúak a védelmi idők. Ott még ha jól tudom mindig a 30-60-90-es határ él. + míg az állami anyakönyveknél 1980 utáni időszakba ki tudja mikor nézhetünk bele egyházinál majd ez sem lesz akadály. (Tudnék örülni a református anyakönyvek digitalizálásának, ha már a római katolikusok, evangélikusok, unitáriusok és izraeliták is megtették.)
Múltkor megpróbáltam összefoglalni az állami anyakönyvi projektről tartott előadást, most már elérhető videón keresztül is. Angol nyelvű, magyar felirat nincs rajta, de az automatikusan létrehozott angolt be lehet úgy állítani, hogy automatikusan magyarra fordítsa. https://www.youtube.com/watch?v=jPXV-dILpec (A konferencia többi előadása is elérhető az MNL OL YouTube csatornáján, a viták viszont nem.)
(Remélhetőleg nem csak a Pest vármegyei anyakönyvek lesznek digitalizálva.)
Eddig az állam nem foglalkozott anyakönyvek digitalizálásával, helyette inkább azzal volt elfoglalva 2012 óta hogy tudja egyre jobban korlátozni a hozzáférést a polgári anyakönyvekhez, az egyházak meg fizetés fejében hozzáférést adtak.
Kíváncsi vagyok, ha a MOL befejezi a polgári anyakönyvek fényképezését akkor felrakják az internetre vagy csak a levéltárak számítógépein lehet majd megnézni, kinézem belőlük a másodikat.
Fene tudja. Annak mi értelme volt, hogy az egész országban végigfényképezhették a polgári anyakönyveket, csak Pest megye nem engedte? Máshol is lehetnek bekattant emberek. Vagy rájöttek, hogy mennyire keresett manapság az ilyesmi, és inkább pénzért akarnak közzétenni saját adatbázist.
Én is találkoztam már ilyennel. Az tudom elképzelni, hogy az érintett település nem járult hozzá, hogy publikálják az anyakönyveket a neten, és leszedette.
Én csak katolikus anyakönyvben láttam és szinte kizárólag rekatolizációs névsort. Ez viszont azt is jelenti, hogy, aki pl. katolikusnak született, az akár reformátusként is meghalhatott.
Ez megjelenhetett a családon belül is, az egyik gyerek maradt katolikus, a másik áttért.
Nagyon köszönöm. Én is itt akadtam el kb 2 éve. Azóta keresek.. mar kigyüjtöttöm az ország összes Hangyál nevü emberét, Nyúlon találtam 1720-ban leghamarabb. A nagypapám öccse szerint ( meghalt 1971 ben), és inkább az unokáitól tudom) eredetileg Németországból került a Dunántulra egy nagy család, és utána széledtek szét, mert nem volt egy helyen annyi munkalehetőség.És eredetileg nem is Hangyálnak hivták őket, de azt nem tudjuk, hogy mi volt.
Van aki Baranya megyét is emliti, de most Gyulán nézem oldalanként a RK anyakönyveket, mert elég sok elirás van az indexelésben. Egyelőre ennyi.
Részemről nagyon köszönöm a segítséget. Nagyon úgy néz ki, a korábbi emlékek nem pontosak az eredetivel kapcsolatban. Egy 1715-ös Rimaszombat városából való lakos névsort találtam tegnap, keresztnév Sámuel is van közte, több is. Azt nem tudom hol, de talán meg lehet találni, hogy Karcagra településkor milyen vezetéknév-ből lett Rimaszombati. Anyakönyvben így bátrabban keresek - keresünk vissza, jó eséllyel hátha lenne valami. Eddig az 1769 miatt nem néztem, illetve az FSearch keresője sem adott nekem találatot.
Megjegyzem, pár napja lettem a keresés részese. Az eddigi munkát végző Rokon itt, 1780-nál akadt el.
Az eddig kapott forrásokat át fogom tanulmányozni, próbálok kis szerencsével további információt találni.
Az AdatbázisokOnlineon van két új 1848/49-es adatbázis, az egyik veszteségi adatbázis, a másik hadműveleti iratokat (sok más mellett) tartalmaz.
StephanusHan: A Hangyal ág talán még rejtélyesebb, mint az Eberhardtok. Én sem találom István keresztelését, pedig Gyulán született a házassági bejegyzés szerint. Ha jól írták, akkor lehet örökbefogadás, vagy István törvényesítve lett, esetleg ők is két nevet használtak, mint az Eberhardtok. Gyulán ekkortájt egy házaspár, a Hangya(r)-Szeredi jöhetett szóba, mint szülők, a szintén pásztor (opilio) férj halotti bejegyzése szerint Veszprém megyei. De semmilyen kapcsolatot nem találtam István és köztük. A gyulavári és gyulai adóösszeírások sem segítettek, azokban az években, amelyekbe belenéztem nem találtam az Eberhardtok és Hangyálok nyomát. (Ami persze nem jelenti azt, hogy nem laktak ott.) Azt hiszem csak akkor lehet majd előrelépni, ha meg lesz István halotti bejegyzése Gyulán, Sarkadon, vagy máshol.
hor-vathy: Én úgy tapasztaltam, hogy az izraelita áttérteket azért általában beírták az anyakönyvekbe, a különböző keresztény felekezetekhez tartozókat ritkábban. A keresztelési anyakönyvbe kerültek, de volt, hogy külön részbe "kaptak" az anyakönyvön belül, ahová az áttérteket jegyezték be. Néha vezettek kitértek részt is. Azt hiszem az áttérésről értesítették az előző felekezet papját is, mert olvastam olyan bejegyzést, ahol a lelkész szidja egy másik város plébánosát, amiért az a haldoklót áttérítette.
Zoltán 1971: A karcagi református házassági anyakönyvbe belenézve, János már 1748-ban a városban lakott, akkor kötött házasságot. Sámuel egyik lánya (Sára) ugyancsak 1748-ban lett megkeresztelve. (Rövidítették a nevet: R. Szombati.) Tehát ekkor már mind a ketten Karcagon éltek. Az 1760-as összeírásban benne van János. Győrffy István a Nagykunsági krónikában ezt írja róluk a karcagi templom építésével kapcsolatban: „Szabó György, az új főbíró a 300 aranyat felvitte Pozsonyba és ott a parochusok generálisa cassájára lefizette 1746. augusztus 12-én, s az egri püspök nyugtázta. A következő esztendőben hozzáfogtak az építéshez. [...] A vasmunkát Rimaszombati Sámuel és János uraimék, sőt a prédikátori széket is ők készítették saját költségükön. A toronyórát Rimaszombati Sámuel, a templom fakerítését 1754-1755-ben madarasi ács Gőz István csinálta.” Tehát valószínűbb, hogy a templom építésével kapcsolatban kerültek Karcagra. Örsi Julianna könyve szerint Sámuel ott volt 1766-os karcagi tanácsi jegyzőkönyvben, mint lakatos.
Segítséget, tanácsot szeretnék kérni. Rimaszombat városából származik a családom, és valószínű, az 1769-es református - katolikus konfliktus után költözött át JNK Szolnok megyébe, Karcagra egy testvérpár, szinte biztos, hogy János és Sámuel. János lakatos, Sámuel földműves volt az itteni emlékezet szerint. Karcagon az első felmenő Rimaszombati Sámuel néven 1780-ban szerepel Rimaszombati Sámuel és ismeretlen anya gyermekeként.
Ha 1769-71 közt költözött át a testvérpár, esetleg a konfliktus következményei elől menekülve, talán, szerintem valószínű, Rimaszombaton volt, lennie kellene egy feljegyzésnek, listának, a kitelepültek, érintettek nevéről.
Jó esetben, a személynév egyezés alapján a testverpár így beazonosítható lehetne. Ezzel kapcsolatban kérnék segítséget, tanácsot a jártasabb tagoktól.
Nagyon köszönöm. Ezeket én is megtaláltam, csak az a helyzet, egyelőre azt keresem, ill. azt is, hogy az apai oldalról az egyik szülő Hangyál a másik Eberhart. De az a helyzet, hogy a dédnagypapa Hangyál János,akinek nagyapja Stephanus Hangyál, nagyanyja Eva Eberhart volt, akinek apja Adamus Eberhart, a dédnagymama Kemény Rozália , akinek apja Michael Eberhart, apja Adamus Eberhart, anyja Reichart Anna . Tehát a két ág összefonódik, Azt keresem, hogy Éva Eberhart és Michael Eberhart testvérek voltak-e. DE Évanal a halotti bejegyzésben semmi adat, azonkivül, hogy kb hányéves volt és özvegy. Új-Panátnak már néztem az anyakönyvi bejegyzéseit, de elég kuszán vannak, (páros, páratlan oldal egymásután), és több Eberhart család is van, Adamus is több.
De elég sok az elirás, családon belül is, az Eberhartokat 3 féleképpen is irják.
Valószinü Uj-Panát lesz a következő végigbogarászás...
Igen, nem Újpanádon született Éva. Két lehetőség van, az egyik, és ez a valószínűbb, hogy a mai Románia területén született, és mivel az ottani anyakönyveknek csak töredéke van fenn a Familysearchön, olyan helyen keresztelték, aminek az anyakönyvei nem érhetőek el. A másik, hogy nagyon félreindexelték. Éppen ezért néztem meg Gyulán, hogy laktak rajta kívül Eberhardtok, vagy sem. Tudjuk, hogy az apja Ádám és pásztorkodással foglalkozott. Egy bizonyos Eberhardt Ádámnak, aki pásztorkodással (opilio) foglalkozik, született két gyermeke (1831 és 1834) Gyulávárin. Az életkora is megfelelő, és igen valószínű, hogy ő Éva apja. Az anya személyében nem lehetünk biztosak, de a gyulavári-i kereszteltek anyja Reinhardt Anna volt. A feleség 1841-es halála után Ádám újraházasodott és Sarkadra távozott, ahogy később a Hangyál család is. Az újpanádi családnál az apa neve és foglalkozása Eberhard Ádám és pásztor (opilio), az anya neve Reinhardt Anna. Ahogy előttem is írták a pásztorok sokat vándoroltak. A gyulai keresztelési anyakönyvekbe belelapozva, az 1820-as években is vannak benne vári-i születésű gyerekek, tehát Kálniczky jól írta a könyvében, 1830 előtt a vári-i születésű római katolikus gyerekeket Gyulán jegyezték be. (Az Eberhardok néha a 'Kemény' nevet is használták.)
Köszönöm, ez nekem is megvan. Csak visszafele akadtam el az időben. De sajnos a férj halálozási bejegyzését sem találom. Sarkadon, Herpa pusztán laktak, de hogy ő hol halt meg, az is kérdés....
A feleség halottija is megvan, 1878. Ott becsültként adták az 1826-s születési évszámot.Viszont özvegynek írták, ami szerint az utolsó gyerek és a feleség
A választ köszönöm. A férj Stephanus Hangyál , a feleség Eva Eberhart. Annyit találtam meg, hogy mint irtam 1841-ben házasodtak össze. A sok-sok gyerek Gyulán és Sarkadon született. Ők megvannak. Csak sehol nem találom a szülők születési helyét. Eberhartokat találtam Új-Panáton, de egyik sem volt korrekt. Az anyakönyben mindkettő vári születésünek lett irva, de kb. 20 év születési bejegyzést néztem végig Gyulán és Sarkadon, de sajnos nem találtam egyiket sem. De lehet, hogy az egyháznál lett elirva, mint jó pár esetben .A levéltáros, akit kérdeztem, azt mondta nézzek utána hogy a környéken hol volt r.kat.templom, ahol volt anyakönyvezés is. De sajnos elakadtam. Annyit tudok, hogy Stephanus kb. 1822 ben, mig Eva kb. 1825-26 ban születhetett. Ha valakinek ötlete, várom....
Faragó-Bekényi: Egy profi családfakutatónál olvastam, hogy 1830-tól meg van neki a névmutató (az oldal alján, Segédletek a családfakutatáshoz), próbálj nála rákérdezni, hogy a korábbi időszakból is létezik az index, hátha válaszol. https://www.multkutatas.hu/csaladfakutatasrol/
StephanusHan: A kiskunmajsai gyerek születési évét elírtam, 1819.
Köszönöm a választ! Nekem csak annyi infóm van, hogy létezik egy névmutat a házassági anyakönyvekről a hiányzó időszakból. Hogy ez teljes vagy csak részleges arról sajnos nincs információm.
A szolnoki levéltári másodpéldányok már közelebb vittek a megoldáshoz, de azok is "csak" 1827-től elérhetők .
papamac: Az asszonyvásári reformátusokat Éradonyban anyakönyvezték. Az Erdélyi Genealógiai Társaságnál tényleg meg vannak a ref. anyakönyvek képei 1881-ig. Kevésbé ismert, de az AdatbázisokOnline-on elérhető néhány Bihar vármegyei anyakönyv (magyarországi és ma már Romániához tartozó, elsősorban izraelita, de láttam közte reformátust is) indexelve. Éradony nincsen közte.
StephanusHan: Kálniczky könyve szerint az 1820-as években is Gyulán jegyezték be a vári-i lakosokat. A feleség családfáját te készíted a Familysearch-ön? Ha nem, akkor aki készíti, aszerint a családnak Újpanádon is született gyermeke, a szülők neve és az apa foglalkozása alapján igaza lehet. Sajnos nem igazán csatolt forrásokat és helyneveket, így kissé nehézkes lesz beazonosítani hol talált rájuk. Kihagyta a kiskunmajsai gyereket (1817), itt is azonos a szülők neve, de nem biztos, hogy tényleg ugyanaz a család.
Faragó-Bekényi: A névmutató az 1803-1806-os időszakot is tartalmazza? Azt most olvastam, hogy 1830-1852-ig biztosan létezik.
A jászárokszállási házassági névmutatót keresem 1803-1852 közötti időszakból. Tudomásom szerint az eredeti anyakönyv megsemmisült, bár ez nem hivatalos infó. 1827-től a szolnoki levéltárban megvannak a másolati példányok, de nekem 1803-1806 közötti időszakból kellene adat sajnos. Elvileg létezik egy névmutató a házasságokról ebből az időszakból. Meg van ez valakinek esetleg?
Itt új vagyok, de már negyedik éve küzdök a családfámmal. A kb. szépnagyszüleim 1841-ben házasodtak össze Gyulán. A férj gyulai születésü, Vári lakos, a feleségnél csak annyi, hogy vári urasági számadó birkás hajadon lánya. Váriban az 1820 as években nem volt római katolikus anyakönyvezés. Gyulán végignéztem több száz anyakönyvi bejegyzést, de egyiket sem találtam . Sarkadon volt kat. anyakönyvezés, de ott sem volt beirva. Valakinek valami ötlet, hogy hol keressem? A segitséget előre is köszönöm.
"Az Érmelléki adatok talán fenn vannak" -- valahol lehet, hogy igen, de az biztos, hogy nem az FS-en; a Wikipédia (https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89rmell%C3%A9k) csak romániai településeket sorol Érmellékben.
Itt az index-fórumban keresve biztos előkerül amit már mások írtak a román állam jelen anyakönyv-fényképezési törekvéseiről. Ezenkívül az amerikai Ancestry cég (fizetős) weboldalán vannak erdélyi, többnyire szász városi anyakönyvek, és ne feledjük az Erdélyi Genealógiai Társaságot, amit a weboldaluk (http://erdelygen.uw.hu/index.php) szerint a boldogult Kocs János helyett Kocs Irén visz tovább.
Minden FS profilnak a Részletek (Details) oldalán lent az Egyéb Kapcsolatok (Other Relationships) alatt az egyik lehetőség a "Keresztszülő" (Godparent).
Az más kérdés, hogy célszerű-e bárhol rögzíteni a keresztszülői kapcsolatot. Amikor két hasonló család megkülönböztetésére használjuk a keresztszülőket, az szerintem inkább jegyzetbe való valamelyik szülő profilján, mert az adat csak csoportosan jelentős: egymagában legfeljebb csak érdekesség, hogy kinek kik voltak a keresztszülei (vagy, hogy ki mindenkinek volt keresztszülője egy kisvárosi tanító).
Kérdésem lenne! Vannak anyakönyvek, melyeknél az adott oldalkép alatt gépelve megjelenik a szöveg. Vajon ezek a gépelt tartalmak már az nFS keresőben is megvannak?
A Familysearch frissítette a római katolikus, református keresztelési és az izraelita anyakönyveket.
Tirrenia: A római katolikus házassági anyakönyvek csak 1899-ig lettek digitalizálva. Az lőcsei evangélikus házasságok 1902-ig vannak fent, de a filmen védett anyagok (Zoznam úmrtí 1877-1946) is vannak, azért nem kutathatóak. Ettől még megpróbálhatsz írni nekik emailt, hogy kutathatod-e az evangélikust valamelyik központban. Itt vannak az elérhetőségek, email címekkel: https://locations.familysearch.org/en/search?qp=Hungary&q=HU&location_type=country
Sziasztok, én még új vagyok itt. Azt láttam, hogy a szlovák állami anyakönyvek nincsenek feltöltve netre. De az egyháziak többé-kevésbé. Nem találom Lőcse házassági anyakönyveit egész pontosan 1900. febr. 6-áról. A dédszüleim esküvőjéről csak a családi szájhagyomány van, itt kerestem azt az időszakot:
Csak röviden sikerült belenéznem, és az angol nyelvtudásom is távol áll a tökéletestől, szóval tévedhetek és el is kerülhette a figyelmemet valami, de a következőket szűrtem le belőle. Jelenleg a Familysearch három szomszédos országban (Ausztria, Ukrajna és Szerbia) digitalizál. A magyar projektek közül a 'Church Books'-ot nem említették meg, a magyar állami anyakönyvekről is csak keveset beszéltek. A Nemzeti Levéltár állami anyakönyvi projektjénél, ha jól értettem jelenleg a Pest Vármegyei Levéltár anyakönyveinek digitalizálása folyik és ahhoz készül index, meg a többi vármegyeihez is, de ott már a korábban digitalizált anyakönyvekhez, nem lesznek újra lefényképezve. Hogy mi lesz azokkal az anyakönyvi kötetekkel (vagy évekkel) amelyek kimaradtak (legalábbis a Familysearchre biztosan nem kerültek fel) nem beszéltek. A főváros és két dunántúli vármegye még egyelőre nem vesz részt a projektben.
Továbbra is ragaszkodnak az 1828-as összeírásnál és a hadifogoly kartonoknál megismert több lehetőséget felajánló módszerhez. A javítási javaslatokat továbbra is email útján lehet elküldeni, és elvileg ki is fogják javítani, ha kell. Az indexelt anyagokból családfákat szeretnének összeállítani.
Ha valamit félreértettem, vagy kihagytam, írjátok meg. Nem tudni, hogy a vissza tudjuk-e nézni az előadásokat, vagy nem.
Talán valaki érdekelhet, hogy hétfőn (pontosan nem írták, mikor) angol nyelvű online szimpózium lesz a Familysearch és az MNL emberei között, lehet majd nézni:
vörösvári: Én az Ahnenblatt ingyenes változatát használom. A Family Tree Buildert (ha jól emlékszem így hívják a Myheritage offline változatát) is kipróbáltam, de felbosszantott, hogy örökké az online fizetőset ajánlgatta nekem, ezért nagyon gyorsan töröltem. A Familysearchre nem szerettem volna feltenni a családfámat, de egyszer felmentem körülnézni, valaki kutatja-e még rajtam kívül. Néhány ágba már belekezdtek, és amit láttam az meggyőzött, hogy inkább én készítsem. A javítgatások ellen azt lehet tenni, hogy a fán lévő személyeket bekövetjük, szóval, ha valaki átír bármit, jól-rosszul, arról egy héttel később értesítést kapunk.
babramama: Nekem nincsen bajom azzal, ha sok a forrás, csak rendesen címkézzék fel őket, hogy átláthatóak legyenek, nálam a gyászjelentés vagy életrajz linkje is belefér. Én is szoktam nem hozzám tartozó családok családfáit építgetni, persze igyekszem jól.
kardio1: Kishárs (Kislipnik): A helységnévtárak szerint állami és görög katolikus helyben. Másról nem tudnak. Egy oldal szerint kislipniki vonatkozású bejegyzések voltak a palocsai római katolikus, valamint a csércsi, hunfalvi és kisszebeni izraelita anyakönyvekben. https://matriky.genedict.net/matriky/?search=maly+lipnik&hladat=Hľadať
spark82: Akkor ti még rosszabbul jártatok. Kitartást a visszaállításhoz.
Én Budapesten bementem egy okmányirodába, ott az anyakönyvekkel foglalkozó hölgynek előadtam,hogy a nagymama halottija kéne pótlásnak, megadtam az adatokat, felvette, majd pár nap múlva kaptam értesítést, hogy menjek be érte.
Van nektek szemelyes tapasztalotok arrol, hogy mi pontosan a menete halotti anyakonyvi kivonat kerelmenek? Azt olvastam, hogy halotti anyakonyvek korlatlanul kutathatoak, de nem tudom ez pontosan mit jelent, onkormanyzat kiadja ha nem is vagyok kozvetlen hozzatartozo? Elveszett csaladtagnak kutatom, hogy vajon mi volt az asszonyneve, gondoltam halotti anyakonyvon rajta kene legyen.
Szerintem inkább valami családi "probléma" lehetett a felmenőknél, nem névváltozás. Nem igazán tudtam beazonosítani, halálozás ilyen névvel több is volt, a feleség neve nélkül pedig nem volt egyértelmű, melyik személy lehet.
Utána néztem kicsit Varga Erzsébetnek (Orbán János felesége). A szülei Varga István és Szentes Ilona (Helena). Lekérdezve Szentes Ilonát, mint anyát, kiderül, hogy volt Orbán János előtt egy férje, Huszár József (ház:1787.02.11.). Más Szentes Ilona, mint anya nincsen.
Ilona Varga Istvánnal 1799.01.27-én házasodott. A változás Varga István nevében 1825 körül következik be. Innentől szinte csak a Funtek István névvel találkoztam, kivétel Szentes Ilona halála 1835.06.30-án, itt a férj neve Varga István. A gyerekeik közül Julianna és Imre házasságánál az apa már Funtek István, az anya neve Szentes Ilona, és itt fontos, hogy nem volt más házassága Szentes Ilonának csak az a kettő, amit az elején említettem.
Funtek (Varga) Julianna (sz:1804.10.05.) 1830.01.17-én házasodott Madarász Vincével, utána Tárkányban (Komárom megye) éltek, ott születtek gyerekeik. Ott is halt meg 1850.09.09-én 45 éves korában.
Funtek (Varga) Imre (sz:1807.02.07.) 1836.06.19-én házasodott Vései Katalinnal. Ő 1855.05.29-én halt meg 48 évesen.
Funtek (Varga) Erzsébet (sz:1802.09.12.) 1876.11.19-én hunyt el, 77 éves korában.
Ha az elhalálozások évéből kivonjuk a korukat, akkor kijön a születési évük. Ez tehát egyezik.
Még egy fontos érv amellett, hogy mindez összetartozik. Funtek Julianna házasságánál az egyik tanú Hints Cirill, aki Szentes Ilona első házasságából született Huszár Anna (sz:1791.06.27.) férje. A házasságuk 1817.12.25.
De hogy Vargából miért lett Funtek azt sajnos nem tudom, a születését és a halálat sem tudom beazonosítani.
vörösvári Hozzád hasonlóan én is a MyHeritage offline-t használom a családfa szerkesztéséhez, megőrzéséhez. Így tényleg nem kell attól félni, hogy valaki belepiszkál az adatokba.
babramama Köszönöm a munkádat! Úgy emlékszem ezt már én is néztem, de nem jutottam vele dűlőre. Találtam gyermekeket 1827-1830-1832-1834-ből Orbán-Funtek házaspártól....
Lehet, hogy egy időben volt még egy Orbán János aki Varga Erzsébetet vette feleségül és a pap a gyermek születési anyakönyvénél elírhatta az anya nevét? Bár nem tartom nagyon valószínűnek...Most gyorsan rákeresve a FS-en Orbán Pál-Varga Katalin gyermeket találtam, és Orbán János-Berkes Rozina házaspárnak is született gyermeke ebben az időben, és volt még Orbán János - Irmes Anna házaspár is, de több Orbán János Varga Erzsébet gyermeket nem láttam.
Nekem is sikerült találkoznom egy ilyennel... Egy távoli oldalági rokonnal kapcsolatban (Péterfy) összebarátkoztunk egy másik kutatóval pár éve, szépen kidolgozuk együtt a fáját, erre jön valaki, aki talált egy - neki - névrokont a fában (természetesen nem azt a személyt, akire ő gondolt) és onnan kiindulva átjavította a teljes Péterfy felmenő ágat Horváth-ra. De az összes lemenő testvért is, ha már ott volt, persze a Horváth név gyakorisága miatt az összes létező felkínált lehetőséget hozzácsaltolta, ha passzolt, ha nem... Csinált egy akkora gombolyagot, hogy ember legyen, aki kibogozza, hogy mi hol volt és ki lett átjavítva, és ki az, aki hibásan lett hozzácsatolva... A szerkesztési előzményekből próbáljuk javítgatni, de pár év után már az ember nem tudja fejből...
Mivel a FamilySearch családfája közös, nem ajánlatos (és nem is igazán lehetséges) bele teljes családfákat vakon feltölteni -- elég nagy az esélye, hogy a családtagok nagy része már ott van. Ez főleg igaz az 1895 előtt Magyarországon keresztelt római katolikus és református lányokról és szüleikről, mert azoknak az anyakönyveknek az indexelt bejegyzéseiből a lányokat majdnem mind, a fiúknak kisebb részét felvitték az FS egy korábbi rendszerébe, és a korábbi-rendszeri adatokat 2012-ben mind átrakták a jelenlegi családfába.
De: a feltöltött GEDCOM állományt meg lehet tekinteni, családfa formában felrajzolva, a Keresés - Genealógiák menüpont alatt; csak szerkeszteni nem lehet. (A megfelelő állomány megtalálásához ajánlatos valamelyik kevésbé-gyakori-nevű rokont keresni. Én Trnyik Julianna dédanyámat szoktam használni.)
Azt meg tudná valaki mondani, higy Kishárson (maly lipnik), Sáros megyében 1899- ben született személy hol lehetett anyakönyvezve ? A FS csak gkat anyakönyvet ad elő, azt is csak 1895-ig.
Sajnos ez a FS nagy hátránya, hogy bárki belenyúlhat más családfájába, mivel világcsaládfát épít. Nekem a MyHeritage offline fája az ideális, abba csak én tudok belenyúlni a saját gépemen, azon minden ismert ősöm rajta van.
Hogy ne csak bosszúság legyen. Nekem a levéltárban sikerült az anyai ágat szinte teljesen kideríteni, még pedig egy polgári peres iratból. 1769-ben perbefogtak egy tesvérpárt, akik vallásváltáson estek át, és felsorolták hány gyerekük van. És azért csak majdnem teljes, mert az anyakönyvekben nem találtam meg minden gyereket. És kiderült, hogy oláhok voltak, és az apjuk költözött Magyarországra. És a büntető peres iratokból, hogy nem minden felmenőm volt tisztességes. :)
Engem is sokszor bosszant, hogy a családfámat "megpiszkálják". Telepakolják felesleges forrásokkal, sokszor 15-20 is, beazonosíthatatlanul. Szerintem elég 3 adat egy emberhez (születés, esketés, halál, vagy ha több házasság volt akkor azok is). Átírják a neveket, a dátumokat, amiket már régen beírtam, olyan személyeket ad hozzá akiről tudom, hogy nem tartozik oda, mert a már teljesen kidolgozott családfámat vittem fel, amin évekig dolgoztam. Amikor megkérdezem, hogy van-e valami köze a családfámhoz, kiderül hogy semmi. Ha csak beírná a dátumot, amit talált, és nekem nincs meg, akkor még örülnék is neki, hogy megtalálta. De amikor mindent felül ír, az több, mint bosszantó.
Keresném Orbán János (1797 körül ? - 1837.01.16. Szany) és Funtek Erzsébet (1799 körül ? - 1876.11.19. Szany) házassági idejét és anyakönyvét.
Valamint keresném még Kardolek Barbara (Kardó, Kardos, Kerdulag ... több féle módon is szerepel a gyermekei születési anyakönyvében és a férj halotti anyakönyvében.) születési és halotti anyakönyvét.
Annyit tudok róla, hogy 1818.04.12.-én házasságot kötött Bakonyság községben Mészáros György-gyel, majd Lovászpatonán telepedtek le, mert a gyermekeik már ott születtek és Mészáros György ott is halt meg 1841.07.17.-én.
Fogalmazhattam volna pontosabban is, természetesen nem rád gondoltam, valójában azt sem tudom, hogy akinek szólt, az valaha járt-e a Családfakutatás topikban. Csak ki akartam írni magamból a bosszúságomat, mert a Familysearch családfáin már sok mindent láttam, de ez még új volt számomra, tönkretette mások munkáját, pedig ha sajátot épített volna, sokkal kevesebb munkába kerül. A családfakutatással kapcsolatos tudásom se olyan nagy, ha egy levéltárban kutatnám a családfámat (nem az anyakönyvekre gondolok), hamar feladnám, annyira nem tudom mit és hogyan is kellene keresnem.
Visszanéztem egy hosszabb ideig a kommenteket, de rá kellett jönnöm, hogy valószínűleg nekem címezted a megjegyzést a családfa ábrázolással kapcsolatban.
Megnyugtatlak eszem ágában sincs koppintani, építész vagyok csőtollal, pauszra szeretném megrajzolni. Egyébként, ahogy írtam nemigazán értek a számítógép
kezeléséhez. Amúgy meg kalapot emelek a tudásod és segítőkészséged előtt.
lb 25 évvel ezelőtt foglalkoztam aktívan családfakutatással. Tegnap teljesen véletlenül szembejött velem a Familysearch felülete és feljöttek az emlékek.
Anno a Genopro programot használtam azt találtam a legalkalmasabbnak és feléptettem egy közel 400 személyt tartalmazó családfát. Ezt szeretném átrakni a Familysearch felületre. A Genopro *.gno állományát átkonvertáltam GEDCOM szabvánnyá, fel is töltöttem sikeresen a Familysearch-re viszont fa struktúrába nem tölti fel. Ezt nem is lehetséges?
Ebben kérnék segítséget, hogy ne kelljen bepötyögni újra mindent.
kardio1: A Váci Püspöki és Káptalani Levéltár anyakönyveinek kutatásához ezeken felül még meg kell adni a foglalkozásodat és a munkahelyedet is.
----------------------------------------
Van itt valaki, aki szokott Wikipédia cikket szerkeszteni? Találtam néhány anyakönyvi bejegyzést, ami kiegészítene, vagy helyesbítene életrajzokat.
--------------------------------------------
Leírom ide, hátha magára ismer az illető: Familysearch-ön úgy családfát készíteni, hogy egy, már meglévő családfán átírod a neveket a saját felmenőidére, nem túl elegáns megoldás.
Genopro régebbi változata, amely letölthető pc-s szoftver volt, abban ezt mindent be lehetett állítani, automatikusan optimalizálta a fát (persze van elméleti probléma, hogy nem lehet mindent 2Dben megcsinálni, tehát néha kell vonalkeresztezés), és lehet oldalágakat is felvinni,
A felmenőim egyenes ágon vastagabb vonallal kapcsolódnak, a testvérek vékonyabbakkal, szintenként más színnel töltöttem ki az egyenesági felmenőket, így jól láthatók a családfában elfoglalt helyek szintje.
A téglalapokban név, születési hely és idő, halálozási hely és idő. A férj-feleség összekötő vonalon a házasságkötés helye és ideje.
Viszont meló az van vele, mert ez Microsoft Visio-ban lett rajzolva, nem egy családfaszoftver rajzolta.
A következőre keresek valami megoldást, tippet. Ha grafikusan akarom ábrázolni a családfát milyen adatokat kell/érdemes megadni, név, születési-halálozási dátum, hely, házastárs neve stb?
Hogy lehet kezelni, ha minden nemzedéknél van 10-15 gyerek? Ahogy néztem a számítógépes programok legtöbbje nem foglalkozik az oldalágakkal, ráadásul nem erősségem a számítógép kezelése.
Óh, köszönöm szépen ! Már fel is kerestem az oldalt. Regisztrációhoz kötött, aminél épp csak a cipőméretet nem kérdezik ( útlevél vagy személyi ig. száma minek ?). 2 hétbe telik, mire visszaigazolnak...
Meg tudná nekem valaki mondani, hogy Felső-Ittebe (Torontál vármegye) rk vagy polgári anyakönyveit merre találom ? Vagy hogy hol anyakönyvezték az itt születetteket 1894-95-ben ?
Az árvaszéki levéltári anyagot megnéztem már, van benne sok érdekes, de sajnos ide vágó nincs. Illetve van egy másik iratcsomó is a BFL-ben, az kifejezetten Ackerl György bongárlegény ügyéről szól, lehet, hogy ad támpontot, de több, mint száz oldal, főként latinul és németül, kézzel írva. Egy kedves kutató ismerősöm fordítja éppen, de eltart egy darabig.
vörösvári: Ahogy megtaláltam Ackerl Györgyöt a címjegyzékekben, már nem volt nehéz dolgom, tudtam merre kell keresni őket, szerencsére a budapesti római katolikus egyházi anyakönyvek végére sokszor készítettek névmutatót, csak azokat kellett átnéznem.
A Pór Jozefa halálozás úgy tűnik, hogy jól illeszkedik a többi adathoz, a budai származás alapján pedig valóban Óbudán, Budán és a környékbali falvakban kell kutatnom, mégpedig a házasságuk után, mert az tisztázhatja, hogy valójában melyik a keresett Ackerl György.
Az „Opificium” (mesterség) rovat mellett a „N[ume]rus conscriptionis” (az összeírási házszám) rovat áll. A „Classis” (osztály) rovat pontos értelmét a mesteremberek vonatkozásában nem tudom, de az egyéb összeírásokban ez rendszerint a jövedelmi vagy adózási osztály szerinti besorolást jelzi.
Vasinka Georgius (L7PN-9TX) nevű ősömet, aki pannifex volt, Fehérváron házasodott 1813-ban, volt 3 gyereke, Franciscus 1813, Szfv, Rosalia 1815 Szfv és Mathias 1818, Ladány (anyakönyvezve Csóron), megtaláltam az 1828-as vagyonösszeírásban inotai lakosként. Egyrészt belinkelem a beírást Fs: dgs 8302861, 297. oldal, mert nm értem, mit jelentenek a classis (mit osztályoztak?) és egy szó, amit még kiolvasni sem tudok (a 2. oszlop tetején, az opificium mellett).
Ha inotai lakos volt, az esetleges halálozást hol érdemes keresnem? Csóron ?
A család azonban valószínűleg ez lesz, mert találtunk egy másik kutatóval DNS-egyezést
egymás között és ő is ugyanide jutott el a maga vonalán.
Én 1797-es születéssel eddig csak A. György apukáját, A. Józsefet találtam meg, más Györgyöt nem.
Esetleg találtál mást?
Valóban, a halotti talán segíthetne, elég sokat átnéztem Óbudán és Ferencvárosban, de eddig még nem találtam nyomukat. Azt hiszem neki kell állnom még egyszer, mert nagy valószínűséggel ott lesz az valahol.
A keresett A. Györgyről viszont tudom, hogy céhlegényként elég sokfelé vándorolt Európában, elvben bárhonnan hozhatott feleséget idegen névvel, ami magyarázná a sokféle írásmódot, egyúttal azt is jelentené, hogy kicsi az esély a házasságuk megtalálására.
Edit: az előző hozzászólásomat babramama-nak szántam, félrement. De oblass, neked is nagyon köszönöm, ezen az úton is tovább tudok menni/kutatni! Még egyszer köszi mindkettőtöknek! :)
A legjobb vagy!!! Nagyon köszönöm, ismét! :) Minden egyezik; engem teljesen elterelt, hogy a Lajos halottijában Julianna lánykori neve volt feltüntetve, és egyszerűen sehol nem találtam róla semmit. Örök hálám! :)
Szerintem ő esélyes, hogy Huterer Julianna legyen. 1840-41-ben született, a bejelentő Lajosné, közel laknak egymáshoz. Csak a házassági ak-t nem találom, de lehet, hogy nem Budapesten házasodtak.
Fidiczin: A FamilySearch a XVIII. sz. legvégéről Berlinből adatolja Fidicin alakban, a XIX. sz.-ban ugyanilyen alakban előfordul Békéscsabán, de ebben a családban Fidiczinyi névforma is előfordul. A két század határán a Fidiczin családnév Szebellében (ma Sebechleby, Szlovákia) is előfordul. A jelnkori szlovák névtárban egy Fidiciny család fordul elő Pozsonyban. Ez a névforma korábban Besztercebányán (ma Banská Bystrica, Szlovákia), Radványban (Radvaň, ma Besztercebánya része), valamint további felföldi településeken adatolt.
Bár a név első pillantásra szláv képzésűnek tűnik, valójában latinosított vezetéknévről van szó. A humanizmus korában divat volt az eredeti nevek lefordítása valamely klasszikus nyelvre (latinra vagy görögre). Ilyen pl. a XVI. sz.-i Méliusz Juhász Péter, akinek ma szokásos névalakjában az eredeti és a választott vezetékneve egyaránt megjelenik. A németségben ez a szokás tovább kitartott, Magyarország területén pedig leginkább a Felföldön. Ott a németséggel együtt élő szlovákok és magyarok is átvették ezt a mintát. Talán a leggyakoribb ilyen név a Fábry ~ Fábri, amely a latin faber szóból alakult, amely a klasszikus korban ’kézműves, mesterember’ jelentésű volt, de később elsősorban a ’kovács’ megnevezésévé vált, így a korábbi Schmidt, Kovács vagy Kováč családnevűek cserélhették le a korábbi családnevüket erre. A Fábry ~ Fábri név végén az -i (-y) a latin birtokos eset ragja, adott esetben apanévképzőként szolgál, azaz Schmidt, Kovács vagy Kováč nevű felmenő leszármazottait, az ilyen nevű családba tartozót jelöli. A humanizált nevek sokszor jelennek meg ilyen birtokos alakban.
A Fidiczin ~ Fidicin név mögött a latin fidicen ’lantos, citerás’ értelmű foglalkozásnév áll, amelynek töve fidicin- alakú, l. még fidicinius ’citerás-’ melléknév. Ilyen formán ez a név a korábbi német Fiedler vagy Geiger ’hegedűs’, a szlovák Hudec ’hegedűs, zenész’, magyar Hegedűs vagy hasonló családnevet válthatta le. A Fidiciny névforma a latin -i birtokos raggal bővült apanévi alakváltozatnak értékelhető.
A Fidiczin ~ Fidicin ~ Fidiciny nevet viselő családok nem feltétlenül rokonok, mivel gyakori alapnévről van szó, és annak latinosítása is előfordulhatott több külön helyen. Az 1718-tól újratelepült Kiskőrösön két évtizeddel később elsősorban a név szlovák szálait érdemes követni. Kiskőrösről egyes családok továbbköltöztek Békéscsabára, így talán kapcsolat lehet a kiskőrösi és a békéscsabai adatok közt.
Ismét szeretnék egy kis segítséget kérni, akár tipp formájában. Az ükapámnak és a testvérének megtaláltam mind a születési, mind a halotti anyakönyveit. Ükapám Huterer Lajos (szül.: Szakácsi, 1862.02.14., meghalt: Budapest, Kispest, 1919.03.07.), testvére Huterer Ferenc(z) (szül.: Szakácsi, 1967.12.10, meghalt: Budapest, Kőbánya, 1899.11.30). Az ő anyjukat Huterer Juli/Julia/Juliannának hívták, mind a két gyerek törvénytelen volt, és a papírok alapján nem házasodott meg később sem, de semmi más infót nem találtam róla. Lajos 1899.01.24-i esküvői papírján elvileg még élt, ahogy Ferencz halotti papírján is. Lajos 1919-es halottiján láttam csak, hogy "néhai".
Amit még megtudtam, hogy a két testvér 1898-99 között a X. kerületben laktak, volt, hogy egy címen, máskor csak egy pár utcányira egymástól, valamint mind a ketten "vendéglősök" voltak egy ideig.
Huterer Juli(anna) halotti papírját kerestem Szakácsiban, Tapsonyban, és a X. kerületben is, de eddig még nem találtam rá. Szerintetek hol lehet érdemes keresni? Akkoriban mennyire volt jellemző, hogy az anyát esetleg hátrahagyták vidéken a gyerekeik, miután azok felköltöztek a fővárosba? Arra is gondoltam, hogy hátha esetleg együtt jöhettek valamikor Pestre, amíg még a gyerekek kisebbek voltak, de jelét ennek még nem láttam. Köszönöm előre is, ha segítetek!
kadet75: Mayer György lakhelye volt Románd, a születés helyét nem adták meg. Mivel a korai gyiróti, majd a romándi keresztelési anyakönyvekben sem találkozni Mayerekkel, György nem hiszem, hogy romándi születésű.
kardio1: Az 1771. januári születésű Katáról tudjuk, hogy meghalt 1772. decemberében. Tehát nem Mária lett hibás néven bejegyezve a keresztelési anyakönyvbe. Talán (!) az 1768-1771 közötti időszakban születhetett, csak valamiért kimaradt az anyakönyvből.
Fidiczin Gábor fs LCLZ-Q1J és Czinkoczki Anna fs LCLZ-Q1V.
Első infó róluk, hogy 1761-ben kiskőrösi lakosként a keceli anyakönyvben feltűnik a házassági bejegyzésük.
Az egyházmegye oldalán meglett az 1764-es átkeresztelkedésük evangélikusról katolikusra.
Majd sorban születtek a gyerekek, ami elég kaotikus, mert hol Gáborom, hol Anna neve van elírva a feljegyzésekben.
Elköltöztek Dusnokra, majd mindketten ott haltak meg.
Anna halottijában ugyan ott vannak a szülei nevei is, de nem tudok tovább menni.
Az átkeresztelési feljegyzés szerint Gábor 1740, Anna 1744 es születésű. Tudom, ezek csak kb adatok, de mivel Kiskőrösön még ezelőtt jóval a templom leégésekor megsemmisültek a könyvek, a születéseket Kecelen vagy Akasztón vezették, ahogy olvastam.
Nyilván ott nincsenek, mert akkor nem lennék elakadva😀
Anna szülei Georgius Czinkoczky és Juditha Kőrös voltak, róluk sem találok sehol semmit.
Van valakinek ötlete? Vajon az csak merő véletlen, hogy Kiskőrösön laktak és az Anna anyjának Kőrös a vezetékneve? Egyáltalán milyen név lehet a Fidiczin?
Huterer Lajos és Plek Erzsébet. Azonban több helyen is sajnos el van írva a nevük. Az újságban Huterer Lajos és Elek Erzsébet szerepeltek, de 100% hogy ők voltak azok, mert akkoriban a 10. kerületben éltek.
További bonyodalom: Gyülvész Istvánnak 2 Sára nevű leánya született : 1762-ben és 1768-ban. A logika szerint az előbbi mar 1768 előtt meg kellett haljon. Halotti anyakönyvek Vésztőn 1772-tol vannak. Egy Gyülvész Sára 1786-ban férjhez ment Turbutz Mihályhoz. Akinek felesége, Gyülvész Sára 1805-ben 43 évesen meghalt. Eszerint 1762-ben kellett szülessen. A házasság alkalmával életkort, szülőt nem jelöltek meg... Össze vagyok zavarodva...
Sziasztok! Egy kis segítséget szeretnék kérni. Arcanum-on egy 1898-as újságban megtaláltam az ükszüleim házassági bejelentését. Keresem már egy ideje, hátha megtalálom a házassági kivonatot, de mintha ez az év nem lenne meg.. Elvileg 1898. december 17-24 között házasodtak a 10. kerületben. FamilySearch-ön a legkorábbi katalógus a 'Házasultak 1907-1912'. Tudtok tippet adni, hogy hol lehetne utánanézni még?
A segítségeteket kérném ismét. Ősöm, Gyülvész Mária (L8L3-H16), Turbutz Jósef felesége. Számos gyermekük született A házasságijuk szerint 1771-ben kellett szülessen, apja Gyülvész István (L8L8-ZWR) De az apjának ilyen nevű gyermekét egyáltalán nem találtam. Van viszont egy Gyülvész Kata (G5D7-FSR) születéssel. Elnéztem volna valamit ?
Az 1855-ös, 1858-as és 1861-es keresztelési bejegyzésben is a 8. szám alatt lakott a család, szóval igen, ez elírás lehet,. Előfordul, hogy az nagyanya vezetéknevét írták be az anya helyett. Próbáld meg a másik Zsuzsanna életútját is felderíteni, hogy teljesen biztos lehessél benne.
Sziasztok! Tudnátok segíteni, hogy Fényes Elek Magyarország geographiai szótárában, a településeknél minek a rövidítése az F. u. és az Ut. p.? Az F. u.-nál földesúrra gondolok, de nem vagyok benne biztos. Előre is köszönöm a segítséget!
A házszámozásról annyit, hogy II.József a 1780-as években fel akarta számolni a magyar nemesség adómentességét, be akart vezetni egy ingatlan és földadót, de ehhez be kellett volna vezetni egy ingatlannyilvántartást, akkoriban egybetartoztak a jobbágyok földjei- telek volt a nevük és házai, ezeknek számokat adtak. Amikor meghalt 1790-ben II.József, a magyar nemesség felszámolta az ingatlannyilvántartást. Az ingatlannyilvátartást végül Ferenc József idején idején vezették be az osztrákok az 1850-es években, akkor kapták meg a házak a házszámokat és a földek a helyrajzi számokat és persze bevezették a ház és földadót, ebből volt a legnagyobb állami bevétel.
Csehországban és Szlovákiában máig minden településen (Prágában is kerületenként) megvan a régi, Mária Terézia bevezette utcabeosztástól független házszámozási rendszer ("összeírási [ház]szám"), és az újabb, magyarországihoz hasonló, utcán belül érvényes házszám ("tájékozódási/tájékoztató [ház]szám): https://en.wikipedia.org/wiki/House_numbering#Czech_Republic_and_Slovakia . (Csehországban az összeírási házszám piros, a tájékozódási kék alapszínű, Szlovákiában mintegy fordítva: az összeírási házszám jegyei fekete, míg a tájékozódási házszámé piros színnel jelennek meg egymás mellett a házfalakon.) Sőt még Magyarországon is láttam az 1970-es években épült lakótelepen olyan házszámokat, amelyek a lakótelep szintjén azonosították az épületeket.
Jóval nagyobb településeken, és jóval később is csak házszámmal voltak azonosítva a lakosok.Utcanév nem volt, legfeljebb a térség nevét használták, mint Felvég, Alvég, Korhány, Lápos, ilyesmik.
Ha volt ezer ház, akkor ezerig mentek a házszámok. A felmérő térképeken beírták a ház számát, és kész.
Még az 1881-es kataszteri felmérési térképen, az Alföldön is így vannak feltüntetve. Akkor volt hozzá egy könyv is, amiben a sorszámok mellé beírták a tulajdonos nevét.
Beleget 1860-ban mérték fel, itt az akkori állapot, a házszámokkal:
Csak a Honvédségi Közlönyben van benne, gondolom te is ott találtál rá. A Hadtörténelmi Levéltár elvileg őriz dokumentumot a főhadnagyról, szóval érdemes náluk érdeklődni.
Valóban ez lehet a megfejtés. Az 1700-as években még Beleg lehetett olyan kicsi település (most sem nagy), hogy csak egy utcája legyen, így elégséges volt a házszám lejegyzése.
Nincs hozzá magyar fordítás, de nagyjából azt szűrtem le belőle, hogy a fiúk apja István, az ő apja János, akinek az apja Mihály, a nemesség szerző. Alapvetően a névváltozás miatt kellett bizonygatniuk a nemességüket, ezért is hivatkoznak sokszor a keresztelési anyakönyvre és a költözésükre. (1732-ben és 1756-ban is történt valami, de nem fordítottam le, mi.)
hor-vathy: A Galambos (vagy Holub, Holubka) család nemességigazoló irataiban előfordul Belád, de hogy miért, azt nem tudom, nem olvastam bele nagyon. István fiai közt van egy Antal is.
kardio1: Igen, még közel sem teljes, ráadásul a kulcsszavas megoldás, amit korábban írtam se mindig működik, lásd NZ8787 szaniszlói példáját, egyházi anyakönyv, még sem tartalmazza a cím a 'matricola' szót.
Kedves Prelleg! Köszönöm, hogy ránéztél a kérdésemre. Alapvetően, mint lehetőséget kérdeztem a névcserét. Bars megyében 1800-tól 3 Galambos nemesi család volt az anyakönyvek szerint
és egyiknek sem találtam eredetet Ahol be van írva pl. Orig. Bélád, ott nincs galambos,
vörösvári: Én bízok benne, hogy az új kutathatósági határokkal eleresztik a 130 évet, a 110 év elfogadható.
kardio01: Két lehetőség van. Az egyiknél a "căutare după câmpuri"-ra kattintasz, majd a "cu toate cuvintele"-hez beírod a település nevét románul, és hozzáírod a "matricola" szót. Ez listázza az egyházi anyakönyveket. Ha az állami anyakönyveket akkor ugyanoda írd be a település román nevét és a născuții, căsătoriți vagy a decedați szavakat. https://descopera.arhivelenationale.ro/cautare-campuri/
Remélem nem egyeznek meg a mormonok velük, ezzel sok ember számára teljesen lehetetlen lenne a családfakutatás, legyenek boldogok az itt 130 évre zárolt polgári anyakönyvekkel.
Már kutathatóak a romániai anyakönyvek, ahol vannak pdf-ek: https://descopera.arhivelenationale.ro/cautare-campuri/ A települések egy részénél jelölték, hogy vannak anyakönyvek, de még nincsenek pdf-ek, máshol (pl.: Nagykároly) nem is tüntették fel őket. Letölthető református anyakönyvekkel egyelőre még nem találkoztam az oldalon.
------------------------------
Nem tudom pontosan mióta, de a Radixforum/Radixindex már nem elérhető.
"Emellett van egy sor tisztázandó kérdés is a korábban az USA-ba kivitt anyakönyvi anyagok kapcsán, többek között az, hogy a FamilySearch milyen módon publikálja ki azokat az internetre. A Magyar Nemzeti Levéltár vezetése aggályosnak tartja, hogy a magyarországi állami anyakönyvek az Európában érvényes, a személyes adatokra vonatkozó jogok figyelmen kívül hagyásával, ellenőrzés nélkül kerülnek fel a FamilySearch honlapjára."
Bízzunk abban, hogy a Familysearch végre nem csak filmekben tud majd gondolkodni, mert ha most kellene bizonyos időszakokat eltávolítaniuk a magyar állami anyakönyvek közül, akkor sok védett időszakon kívül eső rész is lekerülne.
Coarctation of the aorta is a congenital heart defect characterized by narrowing of the aorta, the main artery that carries oxygen-rich blood from the heart to the body. This narrowing restricts blood flow to the lower body, causing various complications.
Romándon a kérdéses időpontban nem találtam ilyen nevű gyermeket. Előfordulhat, hogy nem ott született, csak később költözött oda és ezért lett beírva a származási helynek Románd?
A halotti anyakönyv alapján (1890.10.30.) a születési ideje 1804 körül is lehet.
A következőprobléma megoldásához kérnék segítséget. Ükapám, Galambos Antal a Bars megyei Néverben volt közbirtokos, meghalt 1876-ban, állítólag 75 évesen.
Ugyanakkor az 1869- összeírás szerint 1775-ben született, kiszolgált katona, polgári foglalkozása szabó. A születési helyre sehol nincs utalás. A levéltárban van egy
olyan iratcsomag, ami Galambos-Holub címen van, a holub magyarul galambot jelent. Alapvetően születési helyet keresek ill. lehetséges-e egy névváltás.
Ez annyira igaz, hogy az egyik dédapámnak két feleségtől, és egy szeretőtől 19 gyerekéről tudunk. A két feleség között volt hat-hét évnyi özvegység, nem lennék meglepve, ha ott is született volna pár gyereke balkézről.
Így lehet, hogy a nagyanyám születésekor majdnem, a huga születésekor már elmúlt hatvan éves. Az első és az utolsó gyereke között pontosan negyven évnyi korkülönbség volt, 1867-1907.
sajna nincs Sulyok Katalin születés 1829 körül, van két törvénytelen Katalin 1828 és 1829 Trimpli és Hokker az anyák, de nincs házasság (hogy esetleg később felvegyék a Sulyok nevet).
Trimpli szülés után egy évvel meghal, de a keresztszülők nem Sulyokok, de persze lehet, hogy ők vették magukhoz a gyereket
A legnagyobb valószínűsége a Trimpli ágnak van.
De persze lehet, hogy Halimbán kívülről jött a Sulyok Katalin, ez már túl sok lenne lenyomozni...
Kicsi a valószínűsége, hogy sikerül jól végigvezetni a családfát...
van két Sulyok Katalin az egyik 1805 körül született majd 27 évesen hozzáment Ludvaihoz, született két gyerek , majd 1871-ben a Ludvai meghal, és ő az özvegye.
A másik, aki valószínűbb anya:
kb 1829 körül született, majd 18évesen 1847ben hozzáment Paurhoz, szült két gyereket neki, majd Paur meghal 1855ben, és onnantól szül még kb 5 gyereket (az egyik a János, aki a főszereplő) törvénytelen mind, elején például az első János gyereke meghal, ugyanott, ahol a Paur halotti be van jelentve, tehát ő a Paur özvegy biztosan. A törvénytelen gyerekeinek a keresztszülei Ludvaiak, tehát köz lehet az első Sulyok Katalinhoz, talán annak törvénytelen gyereke?
Később egy harmadik Sulyok Katalin is feltűnik, de ő kizárható az életkora miatt (Oroveczhez megy feleségül).
Valószínűleg Halimba környékén maradt végig (Csékus?, és Padzag is szerepel néha a címben).
Megkeresem a születését, majd ez alapján a szüleit...
mivel törvénytelen, az anyja nevét kapta, és az Sulyok, tehát ha feltételezzük, hogy Sulyok néven érnek össze, ezért az anya felmenői között kell lennie valakinek, akinek van közös őse a már általam betett Sulyok családfával.
Az érvelés egy része sántít, 26 év korkülönbség lehetett testvérek közt, ha féltestvérek voltak, nem az volt átlagos, de nem volt ritka hogy egy férfinak három felesége is lehetett, ha mondjuk az első két feleség meghalt valamiben, 60 évesen is lehetett egy férfinak gyereke.
Függetlenül ettől az ügytől, szerintem a legtöbbünk számára komoly kihívást okozna, hogy akár a dédszüleinkről hivatalosan bebizonyítsuk, hogy valóban azok voltak. Egy távoli rokon esetén pedig ezt még nehezebb megtenni.
(Szakképzettségem van belőle, ennek alapján mondom, hogy én a saját előadásomon viszont körbeadom a jelenléti ívet. Ez a GDPR alapján teljesen szabályos – a GDPR előtt nem volt az! –, csupán le kell írni, hogy mi ennek a célja, ki tárolja a jelenléti ívet és meddig, ki nézhet bele stb., vagyis érdekmérlegelési tesztet kell készíteni és adatkezelési tájékoztatót írni. Ráadásul egy egyetemen kellene lennie adatvédelmi tisztviselőnek, aki ezt megcsinálja az egész egyetemre vonatkozóan. A névsorolvasás viszont GDPR nélkül is ciki.
Ami az anyakönyveket illeti, élő személyek esetén ez valóban nem lehet nyilvános: nemcsak elvi-adatvédelmi éllel, hanem gyakorlati-bűnügyi szempontok alapján sem [pl. személyiséglopás alapja lehet]. A GDPR ugyanakkor csak a természetes személyek személyes adatait védi, és ide nem tartoznak a halottak. Ha csak a GDPR-t vesszük figyelembe, akkor mindenki esetén, akinek kiállították a halotti anyakönyvét, rögtön nyilvánosságra lehetne hozni a halottin kívül a születési anyakönyvét is, valamint ha mindkét házastárs elhalt, akkor a házasságit is.
A magyar Infótv. a GDPR-hoz képest a halált követő 5 évben ad a közeli hozzátartozónak vagy meghatalmazott személynek jogot arra, hogy a halott helyett a GDPR egy részének megfelelő jogokat gyakoroljon, de öt év után már erre sincs lehetőség. Tehát ezen túlmenően a jelenlegi szabályozásban lévő határidőknek adatvédelmi indokoltsága nincs.
Egyébként is a GDPR szerint a jogi kötelezettség teljesítése vagy a közhatalmi jogosítvány gyakorlása adatkezelési jogalap. Így, ha az arányos közérdek fennállna, akkor élő személyek anyakönyvét is kutathatóvá lehetne tenni, ha azt törvénybe foglalnák.)
Dehogy nincs, és ráfogják a GDPR-re. Ami szintén túl van lihegve. Annak alapján például nem tarthatnak a kollégák névsorolvasást - katalógust - az egyetemi előadáson, de nem küldhetnek körbe egy papírlapot sem, hogy azt írja alá a jelenlévő - merthogy így az aláírásokat láthatnák a többiek!!! Tele van a rendszer róka fogta csuka szituációkkal - kínjukban röhögnek rajta a kollégák.
Az egész a Szegedi Csanád ügy következménye, amikor polgári anyakönyvekben találták a riválisai, hogy zsidó volt az egyik nagyanyja 2011-ben. Addig a kutyát sem érdekelték a családfakutatók.
Az jó lenne ha felkerülnének az internetre a most digitalizált anyakönyvek a törvényes határidőkig valamikor, így Pest megye polgári anyakönyvei is kutathatóvá válnának.
Elolvasva a törvénymódosítás szövegét, tényleg csak a levéltárakban őrzött anyakönyvekre vonatkozik a 30 éves határ, tehát az 1980 utáni anyakönyvi első példányokra nem. Az új határok (elsősorban a házasságira, de a születésire is gondolok) alapján reménykedhetünk abban, hogy a levéltárak (MNL) nem fognak szigorítást bevezetni, és eleresztik a 130 éves kutathatósági határidőt a születésinél. Persze az kérdéses, hogy a Familysearch-re került anyakönyveknek mi lesz a sorsa, ha tőlük is megkövetelik majd az új határidők betartását. A francia szabályzás számomra nem értelmezhető, a hét éves gyerek születési anyakönyvi adatai védettek, a hetvenhat éves embereké már nem? Miért? A „Medical records” érdekes, én néhány éve kíváncsiságból megnéztem, hogy tudnám-e kutatni egy az I. vh-ban légnyomást kapott és ezért Lipótmezőre került, 1920 óta halott rokonom anyagait. Csak tudományos céllal lehetne. Itt írják is: https://aktakaland.wordpress.com/2014/10/06/lelektol-lelekig/
érdemes lenne átnézni, hogy más országokban mi a gyakorlat, és esetleg lehetne, ha jobb, akkor nyomni, hogy átvegyük (persze jó lenne egy EUs standardizálás):
pl francia:
Thus, in France, certain documents that contain personal details are closed to public access for a particular period of time. Since 2008, the periods of restriction on access for types of documentation have been as follows:
Birth registration / acte de naissance - 75 years
Marriage registration / acte de mariage - 75 years
Death registration / acte de décès - no restriction
Ten-year indices to the above three / tables décennales - no restriction
Census returns / recensements - 75 years
Notarial records / actes notariés - 75 years
Judicial records / archives judiciaires - 75 years
Personnel records / dossier de personnel - 50 years
Medical records / secret médical - 25 years after the death of the individual or 120 years after his or her birth
Generally, these limits are calculated from the end of the year and/or the closure of the register. However, sometimes it is possible to obtain a copy of a record for which the limitation date has passed before the end of that year, if one asks nicely.
Nem egészen értem, mi értelme van a 30 éves korlát megtartásának a halotti anyakönyveknél? Az 1980 utáni iratokba úgysem lehet betekinteni, nem? Az meg már 44 éve volt.
A '48/49-es szabadságharcról vannak katonai összeírások? Arra lennék kíváncsi, hogy egy településről, esetleg környékről kik voltak akkor katonák. Ezt ki lehet valahogy deríteni?
Most olvastam ezt, ezek szerint 110 év lesz a titkosítás a születéseknél.
A javaslat szerint a keletkezési év után 30 évvel válik bárki számára kutathatóvá egy halotti anyakönyv, ez a születési anyakönyv esetében 110 év, házassági anyakönyvnél 86 év lenne.
Ha egy anyakönyv 1828-tól kezdődik, akkor jó eséllyel az anyakönyvi másodpédányt digitalizálták. Először az apa nevét (Joannes Scheffer) írták rossz helyre, majd kijavították a kereszteltre, tehát 'Elisabetha'-ra. Katalint nem írtak a márc. 22-i bejegyzésbe.
Tudna segíteni valaki, hogy Familysearch-on hogyan találom meg a katalógusok menüben a születési anyakönyveket mikrofilm nézegetővel adott évre (konkrétan 1856) és adott település(ek)re? (Somogy megye közép-északkeleti falvairól lenne szó elsősorban.)
Csak azért kérdeztem, mert néhány ősöm nagy valószínűséggel Écsen született 1828 előtt, és mivel az écsi anyakönyvek csak 1828-tól kezdődnek, gondoltam, hátha előtte máshol anyakönyvezték az écsi születéseket.
Szerintem nekem van adatom, azt hiszem rokonok vagyunk :-) Papik ágról, csináltattam családfa kutatást,, van pár infom, összevezethetnénk azzal, ami neked van.
Olvasási segítséget szeretnék kérni, mert nem tudom, hogy 133 oldalon középen a március 22. dátumnál Scheffer János és Erzsébet gyermekénél az Erzsébetet javították át Katalinra, vagy a Katalint javították Erzsébetre?
Nekem egy kicsit olyan, mintha az Erzsébetet írták volna át Cathalina Scheffer-re.
Persze lehet, hogy teljesen tévúton járok mindennel...
Ez igaz. Csakhogy a Familysearch-on a 13. kerületi anyakönyvek 1938-tól, a 14. kerületiek meg csak 1942-től vannak fenn. Akit keresek, ő meg 1904-ben született.
kardio1: „laqeo se suspendit”. Mivel Vasinkát nem találtad az budapesti anyakönyvekben és a temetkezési intézet sem, lehet, hogy nem is Budapesten halt meg. Könnyedén előfordulhat, hogy nem született gyermekük Joanneséknek. A szlovák törvények szerint a kutathatósági korlát 100 év, tehát új anyakönyvek még egy jó ideig nem kerülnek fel a Familysearch-re. Viszont az 1930-as összeírás elérhető, remélem a link működni fog (az indexelés még nem teljes): ITT
Ha már szóba jöttek a keresztszülők, akit érdekel a téma, annak ajánlom ezt a cikket: ITT és Örsi Julianna Karcag társadalomszervezete a 18-20. században c. könyvét (168-169. old.): ITT Megerősítik azt, amit vörösvári is írt. Karcaggal kapcsolatban még érdekesség, hogy a házassági tanúk között már az 1910-es években megjelentek a nők, sőt az 1930-as évek elején olyan is előfordult, hogy mind a két tanú az volt. Máshol nem találkoztam a női esküvői tanúk ilyen korai megjelenésével
Szeretnék némi visszajelzést adni korábbi kereséseimmel kapcsolatban:
A Budapesti Temetkezési Intézet szerint nincs nyoma 1914-ben a fővárosban eltemetett Vasinka Istvánnak. De az adatbázisuk hiányos 1914-ről...
A VI. kerületi anyakönyvi hivatalnak írtam Kovaltsik Margit Jozefa 1904-es születési anyakönyével kapcsolatban. Ma jött a válasz: 1904-ben nem született a kerületben ilyen nevű személy. Pedig a halottin világosan a VI.kerület szerepel...
Köszönöm, de a nevén és volt lakhelyén kívül semmi adatot nem tudok róla. A születési dátumát se tudom, sőt, én is pont azt keresem! Meg a halálozásit. Napra pontosan.
Sarokszomszédom volt, néha váltottunk pár szót, de semmi több. Szóval a rokonoktól megkérdezni ilyen privát adatot kínos lenne. Őszintén szólva a haláláról is csak fél évvel később értesültem!
Keresem Anna Olbricht (szül. 1895.07 25-én Felső-Stubnyán, keresztelve 26-án ugyanott) esetleges házassági vagy halálozási akvi bejegyzését. Csak a születésije van meg.
Szintén keresem az ő anyja, Maria Sztraka (szül. : 1873.04.06-án megkeresztelve 7-én Felső-Stubnyán), további sorsát férje, Josephus Olbricht 1899.03.28-i halála után : újra házasodott volna? További gyerekek ? Halálozás ?
Továbbá keresem nővére, Elisabetha Sztraka (szül.: 1877.03.04., Felső-Stubnyán, keresztelve 5-én ugyanott) házassági vagy halálozási akvi bejegyzését. 10.28
Végül keresem bátyjuk, Joannes Sztraka (szül. és megkeresztelt. 1868.10.22., Felső-Stubnyán) esetleges gyermekeit és halálozásat. 10 évig volt házas Anna Frindt Zachariassal 1891 és 1901 között (akkor halt meg a felesége), de egy gyereket sem találtam tőlük...
Keresném még: Blazovits László (sz.:1788.05.22. Abda mh.: ? Ha a halotti anyakönyvet valaki megtalálja, hálás lennék érte.) és Niderviser Terézia (sz.:1786.03.29. Öttevény ,mh.: 1818.09.23. Abda) házassági anyakönyvét is.
Első gyermekük akit találtam Blazovits Rozália sz.:1811.10.25.-én született Abda-n.
Először egy általános megjegyzés, régen szokás volt hogy a keresztszülő felelősséget is vállalt ezzel, ha mondjuk árván maradt a gyerek és nem volt rokona, neki kellett gondoskodnia róla.
Változó volt, volt aki a rokonát kérte fel, volt aki a barátját, volt aki egy tekintélyes és/ vagy gazdag embert, a falu bíróját, a helyi tanítót, az egyik gazdatisztet, a földesurat.
Sziasztok! Általános kérdésem lenne. A 18-19. században a keresztszülőket és házasságkötéskor a tanúkat mi alapján választották? Hasonlóan történt, mint manapság, vagy akkoriban másként volt?
Köszönöm szépen, igen erre a szövegre gondoltam ! És akkor a halál oka is stimmel: szerintem latinul van. A laqueo csomóznit jelent, a suspend... pedig egyértelmű. Nem volt szép vége Andreas Pakan életének:(
A németem elég gyenge, ezért biztosan vannak benne félreolvasások és fordításra sem vállalkozok, én ezt olvastam ki a szövegből. Scarabaeusnak köszönöm a linket. Kardio1 ugye erre gondoltál, nem az alatta lévőre?:
„Seit 23 December 1878 irrte er in Wäldern irrsinnig herum und den 2 Juni 1879 hat manche den Walde Klemmhübel auf einem Riemen (umwickelt mit Stroh) erhängt gefunden und an Ort und Stelle, halb verweser begraben worden von seinen Verwandten.”
Tudna nekem valaki segíteni az alábbi szöveg elolvasásában? A masodik sorban lévő hosszabb bejegyzésről volna szó. Úgy látom, németül íródott, egy halotti akvi bejegyzés, az illető nem à falujában halt meg, a halálozás pontos ideje is kérdőjeles.
Első körben az inkei anyakönyveket nézném át, mivel 1897-ben antalfalui lakosként szerepel, Antalfalut (később Inkeyantalfa) pedig Inkén anyakönyveztek.
Sajnos nem tudok tovább haladni a családfán, mert ahol születhetett nincsen azon a településen már régebbi születési anyakönyvi kivonat. :(
A másik érdekesség azt a napokba vettem észre hogy valaki FS-en pár hónapja elkezdet dolgozni egy családfán amihez van közöm, nem teljesen tiszta még, hogy hogyan köti össze a gyulai gál nemesi vonalal, talán lehetnek olyan kutatásai amik nincsenek fen a FS-en? lehet később ki fog derülni, mert úgy tűnik még dolgozik a családfával.
Tamás112233: Én is találkoztam olyannal a vegyes házasságoknál, hogy a feleséghez a férj társadalmi állapotát (nemes-közrendű) írták, de attól, hogy egy másik családba házasodott be, megváltozott volna a rangja, nem tudom. A nő házasságkötéseinél, szülei és testvérei anyakönyvi bejegyzéseinél lenne érdemes megnézni.
Olvastam a redditen, hogy a románok is elkezdik feltenni az anyakönyveket, sőt már néhány fel is került, de egyelőre az oldal még tesztelés alatt van. Ha rákattintok a pdf-ekre (így töltik fel az anyakönyveket) nekem még nem azok töltődnek le, hanem valami más. Én rontok el valamit, vagy a rendszer (átmeneti ?) hibája?: Pl.: Nagyenyedi állami születési anyakönyv 1906-1909 (lent vannak a pdf-ek): https://descopera.arhivelenationale.ro/cota/?cid=10051893
A https://maticneknjige.org.rs/-on pedig a vajdaságiak mellett már elérhetőek bizonyos dél magyarországi, román (Temes, és egy kevés Arad megyei), és horvát anyakönyvek is.
Sziaszatok, több érdekeséget találtam a családfámban az első amihez választ keresek hátha valaki tud benne segíteni, hogy van egy női ősöm akinek az első férje nemes volt, a házassági anyakönyvi kivonatnál és kettő született gyerekük születési anyakönyvi kivonatuknál jelezve van a nemesi címe, de nem csak a férjnek hanem a női ősömnek is.
Később a női ősöm újra házasodot egy molnárhoz, mert a nemes férje elhunyt, az új házassági anyakönyvi kivonatnál és a születendő gyerekek születési anyakönyvi kivonatuknál már nem szerepel a női ősömnél a nemesi megnevezés.
A kérdésem az lenne, hogy maga a női ősőm lehet nem is volt nemes? csak az első férje után kapta meg a nemességet és amikor újra házasodott, akkor meg már elvesztette?
Amit még találtam, hogy a településen ahol éltek ott voltak férfi nemesek olyan vezetéknévvel, ahogy a női ősömet is hívták.
Én úgy tudom, hogy csak egy fiú gyermekük született akinek a sírjára az van írva, hogy 7 napot élt de megvan a halotti bizonyítványa, édesanyám is egy gyermekről mesélt ő volt a legidősebb gyermekük sajnos már nem élnek, majd megprobálok jobban utánajárni. Köszönöm szépen a segítséget :)
Nekem behozta az ügyfélkapu találatként Ilonát, és igen, aszerint Dunaújvárosban hunyt el. Lehet, hogy a dátumnál rontod el a kitöltést, az évet, hónapot és napot egybe kell írni, de mindegyik után pont kell, hogy kerüljön. Pl.: 1906.10.16.
Ilona volt mamám anyukája aki 1906-ban született Budapesten és 1996-ban hunyt el én úgy tudom Dunaújvárosban, őrá még emlékszem halványan, nagymamámak volt egy fia Kutas Zoltán aki sajnos nem sokat élt, Bakos Ilona halotti anykönyvi kivonatáról tudom, hogy Bakos Erzsébet volt az édesanyja.Probáltam már az ügyfélkapus lekérdezést valahogy eddig még nem sikerült.
Esetleg van valami ötlet arra, hogyan találom meg Pazman Anna felmenőmet az ő felmenőivel? Annyit tudok eddig segítséggel róla, hogy 1873-ban házasodott Kovács Jánossal Miháldon (ez ma Zala megyében van, de akkoriban lehet, hogy Somogy megyéhez tartozott). A házassági dokumentumban sajnos a szülők neve nem szerepel, csak a házasodottak életkora. Eszerint ő 17 éves volt akkor, tehát 1856 körül kellett születnie. Egyik fiuk (szintén János) 1875-ban született.
A menyasszonyt jenői (azaz baranyajenői) illetőségűnek írják, úgyhogy a házasság valójában ott lehetett.
Nagyon úgy tűnik, hogy az 1869-ben született József nem halt meg csecsemőként/kisgyermekként. Az, hogy 1875-ben egy újabb József született, ugyan szokatlan, de nem példa nélküli az ilyesmi. Üknagyapámnak két Anna nevű testvére is született, mindkettő férjhez ment... Érdemes lenne utánajárni az ifj. József sorsának...
Ha budapesti temetőre tippelsz, akkor - bár nem kis munka - meg lehetne próbálni magában a temetőben, azaz temetőkben. Még, ha nincs is már meg a sír, mert nem váltották meg, akkor is fel lehetne lelni hova temették, mivel a temetőkben évekre lebontva minden temetés regisztrálva volt. Az Új köztemetőben konkrétan az ügyfélszolgálati iroda szemközti falánál levő könyvespolcokon láttam őket, gerincükön a feliratokkal, melyik évből valók.
Ha éppen valami lazább időszakban zaklatnád őket ezzel, szerintem simán megnéznék az adott év könyvében, hogy oda temették-e, vagy sem.
Ha a belvárosban laktak, a legnyilvánvalóbbaktól a külvárosiak felé lehetne haladni.
Legvalószínűbb a Fiumei úti Temető vagy az az Új Köztemető. Én a Budapesti Temetkezési Intézetnek írtam és gyorsan válaszoltak, az új köztemetős kérdésemre (1914-es temetés).
Hát igen, ha tudnám, hogy hol készült a fénykép, előrébb lennék. De csak egy kép, minden szöveg nélkül, nincs utalás arra, hogy melyik temetőben készült.
Korábban már kerestem Vasinka István (született Vasinka István Ádám, 1850.12.23., Egyek) halálozási idejét és anyakönyvi bejegyzését. Annyit tudtam, hogy 1914-ben halt megBirtokomba került néhány régi családi fénykép, közte egy Vasinka István fejfáját ábrázolja, rajta az évszám : meghalt 1914. június 5-én. Valószínűleg Budapesten, mivel a 8. kerületben élt a család és felesége, aki szülésznő volt, még évekkel 1914 után is ott lakhatott a Budapesti Czimjegyzék szerint. Végigneztem az összes budapesti kerület halotti anyakönyveit 1914.06.05. és 07.05. között, de nem találtam rá. Hol keressem szerintetek ?
Némedi László__ és Péter555555: „Az etnikai endogámia aránya még a felekezetek közötti elzárkózásnál is sokkal magasabb volt. A különböző anyanyelvű, úgynevezett etnikai vegyes házasságok aránya a századfordulón még nem érte el az 5 százalékot sem, vagyis az eltérő nyelv és eltérő kultúra egészen a 20. századig valójában falat vont az egyes nemzetiségi csoportok közé (Népmozgalom1897). Ténylegesen a magyarországi etnikai csoportok közül csak a németek és a horvátok esetében észlelhető bizonyos hajlandóság a más nyelvű-kultúrájú csoportokkal való összeházasodásra, a nyelvi-felekezeti endogámia azonban még e „nyitottabb” csoportokban is 90 százalék körüli értéket mutatott. Az etnikai endogámia fellazulása ezen túlmenően elsősorban városi jelenségnek mondható, a falvak különböző kultúrájú, felekezetű és nyelvű etnokulturális csoportjai a 19. század végén – legalábbis a házassági kapcsolatok tekintetében – egyelőre még majdnem teljes elkülönültségben éltek (a különböző etnikumokhoz tartozók összeházasodásának aránya nem érte el a 4 százalékot sem a vidéki népességben).”
Péter555555: Pedig jól írta babramama és ajm: A házaspár első gyermeke, Erzsébet 1893. okt. 7-én született Kishajmáson. Ezután jönnek a „hidasi” gyerekek (Katalin, Mihály és Antal), akik valójában Kishajmáson születtek, csak az index írja őket hidasinak. Az apa kishajmási, az anya pedig jágonaki születésű, tehát a környező településeken házasodtak össze kb. 1890-1893 között. A két József (1869 és 1875) Kishajmáson született, ugyanattól a szülőtől. Próbáld megkeresni az 1869-es halálát, ha nincs meg 1875-ig, akkor lehet, hogy az 1875-ös József keresztnevét elírták, de ez csak feltételezés, talán más a megoldás. Ebben az időszakban két Balázs házaspárnak születtek gyermekei, a másik család Józsefének megvan a házasságkötése, ő biztos nem Kovács Anna férje.
JPmiaou: Ha még aktuális a kérdés: „Der Bräutigam ist Honved im 74 Honv Bat”
Részben rátaláltam már ezekre a nyomokra, csak kicsit eltévedtem. A Hidas mint település biztos, hogy elírás, nagymamám elmondása szerint soha nem éltek ott a felmenői. De ott az évszámok és nevek stimmelnek, ezért azt gondoljuk, hogy a Hajmás (Kishajmás) településnévvel lehet a keveredés. Mindkettő Baranya megyei, csak egész máshol vannak..
Balázs József halotti feljegyzésében sajnos nem olvasható a szülők neve. De a születési dátum igen és eszerint 2 hónap eltérés van az Fs-en megtalált adattal. 1869 július vs 1869 szept. De valószínűleg ő lesz, akit keresek, mert Kishajmással szomszéd faluban született.
Nem tudom, hogy a javítási folyamatot kijavították-e az FS-en, mert félek kipróbálni. (Kb. egy hónapja állították, hogy valamit javítottak, de hamar kiderült, hogy tévedtek; azóta nem láttam semmilyen újabb jelentést.) A már-eltünt feljegyzéseket mindenesetre még nem állították helyre; épp tegnap egy amerikai népszámlálással bajlódtam miatta.
Mondjuk az egyszerű névjavítás azt hiszem, "biztonságos"; a hiba leginkább akkor jelentkezik, ha a csoportosítást vagy a hasonló szerkezeti részleteket próbálja valaki változtatni.
Itt van pár Balázs József-Kovács Anna találat, a 3 Hidason született gyerek biztos ide tartozik. Település nélküli (csak Magyarország jelöléssel) Felsőmindszenten is vannak gyerekek, nézd át és válogad ki, ami neked kell.
Újabb segítséget kérnék, hátha van valakinek valamilyen ötlete.
Balázs József ősömről lenne szó, aki 1870 körül született és 1953-ban hunyt el (ez az évszám biztos, segítséggel kiderült). Kishajmáson (Baranya megye) hunyt el és gondolom vagy ott, vagy valahol a környéken lakhatott és születhetett.
Ami még biztos: felesége Kovács Anna volt. Feltehetően 1890 és 1900 között házasodhattak. Gyermekeik (akikről biztosan tudok) Balázs János (sz. 1902) és Balázs Antal (sz. 1900).
Van-e valakinek sejtése, elképzelése, hogy egy halotti anyakönyvben mi az oka, ha a szülők rubrikába az kerül, hogy " a szülők ismeretlenek"? Egy 1890-es évekbeli dokumentumról van szó. Kíváncsi lennék, hogy akkoriban ennek mi lehetett az oka.
Nem tudom hogy itt vagy a levelezőlistán olvastam néhány hete hogy a Family Search indexelésének hibáit javítva eltűnik az indexelt adat. Tudja valaki, hogy azóta kijavították e ezt a hibát az oldalon ?
Igen, erre én is gondoltam. Csakhogy felmenőim esetén a felekezeti különbség nemigen játszhatott szerepet, lévén mindenki római katolikus. (Magyarok, németek is.) Úgy tudom, a horvátok alapból mind katolikusok, mégsem találtam eddig sajnos nyomát, hogy házasodtak volna felmenőimmel. Így maradhat az magyarázatként, hogy nem vegyes lakosságú falvakban élhettek.
Mimanya: Ha jól látom Ilona kivételével, szinte az összes gyerek születésekor az anya VIII. kerületi lakos volt. Erzsébet lányánál elírták a lakhelyet, a fél órát élt gyermek kizárt, hogy valaha járt volna Zimonyban, az anya születési helyével téveszthették össze. De folyamatosan költöztek a kerületen belül. Nekem éppen ezért egy tippem van az anya halálára, a szintén VIII. kerületi B. Erzsébet 1928-ban hunyt el, és az életkor is nagyjából megfelel. Az Illés utcában lakott, mint Etelka születésekor a család, igaz más házszám alatt. De csak a Familysearch indexelt adatait látom, ami Budapestnél még korántsem teljes, sőt! Lehet, hogy teljesen tévút. Egy valami ellene szól, az 1935-ben, 18 évesen elhunyt Bakos Erzsébet anyakönyvi bejegyzése szerint az anya még élt. Biztos, hogy ez a Bakos Erzsébet a lánya volt? Ha a születési bejegyzését megtalálnád, az előbbre vinne. (Talán valaki másnak lesz egy jobb ötlete, mikor halt meg Erzsébet.)
Ha nem tudod Ilona pontos halálozási idejét, csak az évét, rá tudsz keresni az ügyfélkapun keresztül. Ilona Mária nevű lányának lehetséges, hogy volt egy 1967-ben, már Dunaújvárosban elhunyt fia? Mert a Familysearch felajánlja a családfánál.
Kerdezek2021: A cselédkönyv leginkább akkor maradhatott fent, ha a család megőrizte.
Igen, konkrétan horvát neveket keresek, bár gondolom hiába, mert - különösen a németek - nem házasodtak akkoriban horvátokkal (az 1800-as években). A legtöbben a saját nemzetbeliekkel házasodhattak, de ezt csak feltételezem.
Sziasztok segítséget szeretnénk kérni mert azt sem tudom, hogy merre induljak el a kutatásban.Tóth Erzsébet született Tiszabő 1946 ban,anyja neve Holló Erzsébet.A Fs - én nem találok semmit sem,bármit próbálok keresni folyamatosan kidob.Sok adatom nincs.
Illetve olyan kérdésem volna meg, hogy Tóth Matild született Beled 1893 ban,anyja neve Tálas vagy Talos Mária volt ,Ő a dédmamám.Neki a cselèdkonyvét,vagy szolgáló helyét hol tudnám megkeresni.
kadet75: Nagyjából átnéztem 1836-1865 között a pápateszéri és bakonyszűcsi, valamint 1851-ig a fenyőfői halotti anyakönyvet és nem találtam benne az 1836-os születésű R. Annát. A házassági anyakönyveknél is hasonlóan jártam, persze a hiányzó pápateszéri éveket nem tudtam megnézni. Veszprém vármegyében nem találtam, a Familysearch indexét átnézve, olyan R. Annát, aki esetleg más faluban alapított volna családot és korban is megfelelő lett volna. Szóval én azt mondanám, hogy az 1836-os Anna volt Ignác felesége. Persze, ahogy vörösvári is írta, kimaradhatott a feleség a keresztelési anyakönyvből, vagy akár az 1836-os Anna hajadonként is meghalhatott idős korában, de ez kevésbé valószínű. 1860-ban született egy Mátyás nevű törvénytelen fiú Reidmár Annától. Azt nem sikerült kiderítenem, hogy ez az 1856-ban özveggyé lett Radicsné R. Anna, vagy a későbbi Szabóné fia.
vörösvári: Nekem is Pest vármegyei (Abony és Cegléd) kellene, meg JNSz vármegyei (Szolnok, 1940-es évek második fele). Amikor a Pest vármegyei levéltárban jártam, nem túl bölcs módon az egyik ősöm származási helyét csak nagyjából jegyeztem meg és nem írtam le.
Nagyobb valószínűséggel gondoltam az 1844-es, pápateszéri születésű Anna-t, R. János és Mireider Katalin lányát a keresett személynek több okból is.
Szabó Ignác (sz. 1841) és az 1836-os születésű R Anna között életkorban 5 év volt, ami szerintem abban a korban a nő javára sok volt. 1-2 év még talán belefért, de olyat eddig nem találtam, ahol a nő ennyivel idősebb lett volna az esküvő időpontjában.. Arról nem is beszélve, hogy az 1836-os születésű R Anna az esküvőkor (1863) 27 éves lett volna, ami szintén elég hihetetlen első házasságkötésre abban az időben. (Az, hogy a házassági anyakönyvben mennyi idősnek van feltüntetve, nem veszem számításba a házassági anyakönyvek megbízhatatlansága miatt. Tapasztalatom szerint inkább lefele tért el a lányok életkora a bejegyzéshez képest.)
Viszont minden elméletem megdőlt mert megtaláltam az 1844-es születésű R Anna halotti anyakönyvi bejegyzését Pápateszéren 1845 augusztusában.
Akkor most mégis lehet, hogy az 1836-os R Anna lesz a keresett személy?
A halotti anyakönyv szerint 90 éves volt a keresett R Anna a halálakor, de mivel a halotti anyakönyvek életkor számításának sem nagyon hiszek, nem hittem volna, hogy ez valós lehet. Pedig az 1836-os születési dátumhoz jó lehet...
Sajnos nekem Pest megyében éltek az őseim, ahol nem engedte meg a levéltár igazgatója hogy a mormonok lemásolják a polgári anyakönyveket, egyedül az országban itt volt ilyen.
A dátumok vannak meg és persze annak idején kutattam is ezeket a könyveket a levéltárban, pont azok a kiegészítő dolgok lennének érdekesek lementve, mint az aláírások vagy például hogy hány órakor halt meg, amit egy sima családfaprogramban nem szokott rögzíteni az ember.
kadet75: Én babramamával értek egyet, a Reitmár és Raidmejer család ugyanaz. Ha megnézzük az 1840-1860-as éveket, Szabó Ignác három gyermekénél (György, József, Ignác) is Reitmajernek írták Annát. A Reitmajer Jakab-Hazlinger házaspárnál a pápateszéri házassági anyakönyvbe megjegyezték, hogy Bakonyszücson házasodtak. Abba az anyakönyvbe már Raitmárnak írták Jakab családnevét. A Klesic-Reitmár és Meinczinger-Reitmár családoknál felváltva használták a kétféle (sőt több) névvariációt. Ami még biztos, hogy 1840 előtt nincs Reitmár, Raidmajer és még csak hasonló sem a pápateszéri keresztelési anyakönyvekben de az 1828-as összeírásban sem. Szerintem Bakonyszücsből költözött át a család egy része a '30-as években. Tehát, aki még az 1843-as R. Annán kívül szóba jöhet: a bakonyszűcsi Reitmár József és Forsthoffer Terézia lánya 1836-ból (a család később, a pápateszéri keresztelési anyakönyv szerint átköltözött a faluba), vagy, ahogy babramama is írta, az 1844-es, pápateszéri születésű Anna, R. János és Mireider Katalin lánya.
Nem tudom a szűlők nevék ezért is keresném a halotti anyakönyvi kivonatot családom ez az ága cselédként szolgált eddig amíg sikerült visszavezetnem apukák is ismeretlennek azt nem tudom, hogy később esetleg megházasodott-e nagymamám édesanyja Bakos Ilona volt aki született 1906-ban és 1996-ban hunyt el, Bakos Ilona testvérei Bakos Erzsébet ő fiatalon elhunyt, Bakos János ő is fiatalon ment el, Bakos Ferenc József ő 1991-ben hunyt el, Bakos Etelka szintén fiatalon hunyt el 2 hónapos korukban, Bakos Erzsébet aki 18 éves korában halt meg ő egy másik Bakos Erzsébet volt
Ez eddig rendben van, de merre találom a dispensatiokat a Győri Egyházmegye oldalán?
Ebben nem vagyok otthon, hogy merre keressem, mert még soha nem kerestem rá.... Ha esetleg babramama meg tudja mondani, hol tudok utána olvasni és kb milyen dátumnál szívesen megnézem neked, vagy akár le is töltöm.
Sajnos nem találtam meg, mert nekem most nincs előfizetésem a matricula.hu-n (korábban 2x volt), az Arcanumon pedig (még) nem leltem nyomára.
Babramama felhasználó írta még a 25132 és 25146 hozzászólásban, hogy ő régebben lementette.
Ha valaki megtalálja, akkor kérem jelezze itt, mert van egy másik "hasonló" helyzet, ami lehet szintén szerepelhet benne (szintén házassági, 1865ben, Iván faluban).
Sziasztok tudnátok nekem abban segíteni, hogy Bakos Erzsébet született kb 1886-ban Szerém vármegye Zimony városában, cselédként szolgált viszont nagy valószínűséggel Budpesten halt meg gyermekei is itt születtek többek közt nagymamám anyukája is, nem tudom mikor halhatott meg igazából bármilyen adatnak információnak örülnék róla.
Nagyon köszönöm!! És jól gondolom, hogy Zoltán helységről van szó? Mert én csak Erdélyben Maros- és Kovászna megyében találtam két helyet, és ez jó messze van Szabolcstól.
Egy szó kiolvasásában kérném a segítségeteket. Jobb oldalon az 50. bejegyzés, Szilvási Józsefnél a foglalkozás rovatban az ipanus és a Zoltán közötti szót nem tudom kiolvasni. Köszönöm előre is.
Érdekes hogy mire fogják használni, a születéseket nyilván nem engedik megnézni, de ha felraknák egy adatbázisba a házasságokat és halálokat indexelve, nem lenne rossz.
Vltbrd: Lehetne ragadványnév is az egyik ős válására utalva, mert a reformátusoknál a XIX. században már előfordult a válás ('80-as évektől kezdve egyre sűrűbben), és a ragadványnevek közé könnyedén beillene, de ahogy nézem a Vált kettős nevűek közt van református és római katolikus is, már pedig a katolikusoknál nem igazán lehetett válni. Baranyában tényleg előfordult a Valt/Vald név, és akár lehetne a házastárs nevéből kialakult kettős családnév is, ahogy azt JPmiaou írja, de hogy ennyi, látszólag egymással semmilyen rokoni kapcsolatban lévő család átvegye, azt valószínűtlennek tartom. Nekem ötletem sincs, hogy mi lehet az eredete, talán valaki másnak lesz.
Kicsit OFF, de hátha: Van valakinek tapasztalata papírrégiségek archiválásával? A családból rendszeresen hozzám kerülnek a családra vonatkozó 19-20. századi ilyen-olyan dokumentumok, némelyik jobb, némelyik kevésbé jó állapotban. Mindegyik a maga módján pótolhatatlan ereklye, de egyet-kettőt nagyon megtépett a történelem: hajtott, szakadt, töredezett jó pár. Próbáltam utánaolvasni, többek közt a MNL oldalán, a legjobb gyakorlatoknak, de inkább elbizonytalanított, mint segített. Amit leszűrtem, hogy érdemes a papír savtartalmát valahogy semlegesíteni - de hogy az interneten elérhető sokféle papír közül pontosan melyik erre a legjobb, azt nem tudom. (Plusz probléma, hogy a profi levéltári anyagokat áruló boltok szinte mind csak nagykereskedők, viszonteladókat szolgálnak csak ki).
Ha már régi népszámlálás: "büszke" vagyok, hogy megtaláltam pár ősömet a kisszámú fennmaradt 1857-es népszámlálási íven - de engem legalábbis meglepett, hogy a születési adatok közül legfeljebb az év stimmelt, hónap-nap csak ritkán.
Lehetséges-e, hogy Familysearch-on egyáltalán nem találok meg valakit, de pl a vélelmezett testvéreit igen? Már sokféle kombinációt kipróbáltam, de sehogy se találom meg Pazman Anna felmenőmet. Annyit sikerült segítséggel kideríteni, hogy 1856-ban születhetett és (nagy eséllyel) Somogy megyében. A házassága 1873-ban volt Kovács Jánossal. A szüleire és más felmenőire lennék kíváncsi.
A másik keresett felmenőm Schwenzner Erzsébet. Legjobb tudásom szerint így írják a nevét, de lehet, hogy tévedek. Róla annyit tudok, hogy Fülöp József volt a férje (aki elég korán elhunyt) és lányuk, Fülöp Erzsébet 1911-ben született. Ő is Somogy megyei lehetett és az biztos, hogy az 1950-es években még élt.
Előre is köszönöm, ha valaki esetleg tudna segíteni.
Már egyszer volt erről szó itt a fórumon, de egyenlőre nincs meg a keresett személy.
REIDMÁR vagy REiTMÁR ANNA 1841 körül született. (Szerintem valahol Veszprém vármegyében.)
1863.04.19.-én házasságot kötött Szabó Ignáccal Pápateszéren.
1926 március 15.-én halt meg Bakonyszentivánon.
Már találtunk 1843.04.02.-án Bakonyszűcsön egy Reitmár Anna Máriát. Raitner István és Snur Éva gyermekét, de ha jól emlékszem Ő Fenyőfőre ment feleségül egy Farkas .... nevű férfihoz és ott is halt meg.
A kinyomtatott családfán ez egy fehér folt, így mindenképpen szeretném megtalálni a születési anyakönyvét és a szüleit.
Na igen, mindenhol van valami gond, de azért sajnálom hogy nálunk nem maradtak meg ezek az adatok, főleg a 1787-es első népszámlálás, ami II.József idején történt, adatlapjaiért kár, egy aranybánya lenne a családfakutatóknak.
Van valakinek arról fogalma, hogy amikor a pozsonyi Evangélikus Lyceum 1885-ös évkönyve a tanulók névsorában azt írja valakiről, hogy "c." = "convictor", az mi a kukutyint jelent?
De cserében Amerikában sok helyen csak a 20.-ik századtól létezik bármiféle hivatalos anyakönyvezés. (Pennsylvániában például 1906-tól vált kötelezővé.) A sok kisebb-nagyobb helyi templomocskában gyakran lelkészváltáskor az iratok (ha egyáltalán léteztek) elkallódtak, ismeretlen helyre lettek eltéve. Magyarországon megszoktuk, hogy nagyvároson kívül ha tudjuk a helységnevet és a felekezetet, akkor azt is tudjuk, hogy melyik templomnál kell érdeklődni. Ilyen errefelé nincs: a legkisebb városkában is tucatjával számoljuk a templomokat.
A népszámlálások közötti tíz év alatt nagyon sok minden történhetett; gyakran csak feltételezhetjük, hogy a túlélő gyerekek között hány kis halott volt.
Ennek köszönhetően találtam meg a rokonaimat az Usában110 év után. Fel tudtam térképezni a családfát, abból meglettek a nevek, hogy kiket kell keresni, utána már "csak" meg kellett találni valakit személyesen is..
A Vas megyei Vát község nevéről Kiss Lajos azt írja, hogy vsz. német személynévből (Wald~Walt) ered. Szerintem a megkülönböztető családnév is egyenest a személynévből eredhet, mert magyarul ritkán válik családnévvé a puszta helységnév.
Az ilyen megkülönböztetők az én (szűkös) tapasztalatom szerint leggyakrabban valamelyik feleség családnevével egyeznek, de előfordul, hogy valami teljesen más forrásból erednek: munkaadó, háztulajdonos, a faluba átköltözött sógor származási helye ... Bármi, ami a közösségben azonosította a családot a sok egyforma nevű család között.
Tudnátok valakit ajánlani, aki 1840 körül született (Nagy valószínűséggel Veszprém vármegyei) római katolikus személy anyakönyvét segítene megkeresni, akar anyagi ellenszolgáltatásért cserébe? Én nem találom, de nagy szükségem lenne rá.
Először egy 1838-as, születési egyházi feljegyzésnél találkoztam a "Vált" előtaggal, ekkor a szépapám apjának a testvérét említik "Vált Bráda Jánosként" mint Bráda Sára atyja. (Érdekesség, hogy Bráda Sára a 3 gyermeke, az első kettő születésekor az okiratok tanúsága szerint a gyermekek atyja Bráda János).
Ha a familysearch keresőjébe a családnévhez beírom, hogy Vált több családot is hoz a rendszer a környező településekről.
Vált előtag található például a Keresztes, a Bazsó, a Vincze, a Szabó és a Kun családi nevek előtt is. Mindegyik Ormánsági település.
Kisszentmárton településen több Bráda család található, valószínűleg őket megkülönböztetőileg illették a mi családunkat a vált előtaggal. De vajon mit jelenthet?
Tudom hogy most nem téma, de a polgári anyakönyvekről jut eszembe hogy milyen szerencsések az USA családfakutatói, ott a 1800-as évektől vannak népszámlálások és megőrizték a háztartásokra lebontott név szerinti adatokat, nálunk 1870 óta van rendszeres népszámlás és az összes ilyen adatlapot megsemmisítették, miután elkészültek a települések számadatai.
Szüla60: Tudom, nem túl nagy segítség, amit írok, de feltételezem, hogy a Paitli német eredetű név lehet, és én valamely módosult változatát (pl.: Paitl, Paidl, Peitl stb.) is keresném Zala és Veszprém megyében. Elsősorban Zalában, mert István (ha jól emlékszem) bezerédi lakos volt az első esküvője idején. Mivel úgy tűnik, így se jön ki találat a Familysearchön, azoknál a településeknél, ahol felbukkan a vezetéknév, a keresztelési anyakönyvet átnézném, hátha kimaradt az indexből, vagy félreindexelték, nem feledve, hogy a gyerek akár lehetett törvénytelen is, tehát az anya neve volt Paitli.
Vltbrd: Tudnál linkelni egy olyan anyakönyvi oldalt, ahol látsz ilyet? Szerintem nem a válás lesz a megoldás.
kardio1: Próbáltam most utánanézni Interneten, de sok mindent nem találtam a kérdésedre vonatkozólag. Szerintem Budapesten belül a kerületek nem problémáznának, ha nem pontosan ahhoz adod be a kérelmedet ahol a házasság vagy halál történt. Lehet, hogy kérni fogják bizonyítsd, egyenesági felmenője vagy a nagyszülődnek, dédszülődnek.
néhány beszélgetés a családtörténet levlistán a témában:
Családfakutatás közben találtam 19. századi református, egyházi anyakönyvi iratokban, némely vezetéknév előtt a "Vált" előtagot, melynek nem tudom a jelentését. Elsősorban az Ormánságban, vajszlói hiricsi, kisszentmártoni feljegyzésekben találtam. Van valakinek ötlete mit jelenthet? (Az elvált kizárható)
Azt meg tudnátok mondani, hogy ha nagyszülők, dédszülők születési, házassági vagy halálozási anyakönyvi kivonatát szeretném önkormányzati anyakönyvi hivatalból kikérni, akkor azt mindig az aktuális anyakönyvi esemény helyszínén kell kérnem ? Tehát, ha Kovács János mondjuk Budapest 3. kerületében született, a 10.-ben házasodott és Esztergomban halt meg, akkor ezek a kivonatok erről a 3 különböző helyről kérendők ki ? Írásban kell ezt megtenni ?
A kérelemhez napra pontosan kell ismerni a dátumot ?
Segítséget szeretnék kérni, mert elakadtam. Korábban már írtam, valószínűleg nem olvastátok.
Paitli István születését nem találom. Felesége Tarsol Julianna akivel házasságot kötöttek 1833. 04. 28-án Kisgörbőn https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939J-V7QY-Y?i=249&cc=4133831&cat=299445, meghalt: 1852. 01. 26-án Óhídon. Összesen 9 közös gyerek születését találtam, 8 Óhidon, egyet Bezeréden 1836 - 1852 között. Szülés után halt meg. Új házassága Farkas Erzsébettel 1852. 09. 18-án Kisgörbőn, ott két gyermek született.
Születését sajnos sehol nem találom. Rengeteg Paitli született, de István 1804 -1808 körül sehol.
Valaki esetleg tudna segíteni, hol találhatom, mert sem az FS keresőben, mely az utóbbi időben nem működik rendesen sem Óhíd, vagy Bezeréd anyakönyveiben nem találom.
Hermina születési helye eltér a két bejegyzésben, szerintem a halotti bejegyzésé a helyes: Reichenberg, Csehország, tehát Liberec.
Isola Domonkosék:
A gyerekei szüleinél Valente (vagy hasonló) a felesége neve, de az esküvőjén még Framonzka. Az eltérés okát nem tusom, de biztos, hogy a két házaspár azonos.
Szerencsére a terézvárosi római katolikus anyakönyvek nagy részében van névmutató (index). + Valaki már kutatta az Izolákat és épített egy családfát, ami ha nem is teljes, de jó alap.
Nekem a 13. kerületi kintornás (Antal Izola) volt a nagyapám (született 1895) 17 gyerekük volt, de csak 1 fiú: Ifjabb Izola Károly, kintornás (született 1940-ben)
Több cikk van róluk régi újságokban, interneten több oldalon is, amiket meg is találtam.
Antal Izola apja, talán idősebb Izola Károly. Született: 1864-ben. Felesége: Pauer teréz, (Valahol Bauernek írják), akinek 4 gyereke volt. Az ő testvére lehetett Ifjabb Izola József, aki 1857-ben született. Felesége: Steifert Hermina
Izola Lajos
Született: 1899 Anyja Bauer Teréz Apja Idősebb Izola Károly lehetett.
Találtam egy idősebb Isola József nevet is. Gondolom ő az ifjabb Izola József apja volt. Született: 1825 Meghalt: 1892 Május
DNS unokatestverem csaladfajat kezdtem kidolgozni,igy talaltam meg a Miseta csaladot , de nem talaltam osszefuggest az en csaladommal igy en abbahagytam a kutakodast.Akkor lepett velem kapcsolatba az egyik leszarmazott(valoszinuleg O is unokateso) . O kereste a Miseta Lajost mindenhol a kornyezo telepuleseken is!Nem talalt meg egyet sem ,nem hogy kettot.
Szerintem két Miseta Lajos szerepel az anyakönyvekben. Buzsákon és Táskán elég gyakori a Miseta és a Kotor családnév. (vannak gyakoribbak is a faluban)
Ha a szülők tényleg stimmelnek, akkor simán elképzelhetőnek tartom, hogy az 1863-ban született Vendelből lett egyszercsak Lajos. Így kijön a házasságiból és a halottiból számított születés. Kerestem, de ehhez a Vendelhez nem találtam családot, és ha nem is halt meg csecsemőként/kisgyermekként, akkor én nem tudok más magyarázatot adni.
Saját tapasztalat, hogy ilyesmi előfordult: egyik szépapámat 1852-ben Miklósként keresztelték, de később már mindenhol Péterként fordul elő. Érdekes lenne tudni, hogy miért...
Köszönöm, de sajnos nem hiszem. Kb 7 év különbség van a két Pazman Anna születési évszáma között. Az 1873-as házasságiján az szerepel, hogy 17 éves volt akkor, így ő sajnos nem születhetett 1849-ben...
Nagyon szépen köszönöm a segítséget, sokat segítettél!
Esetleg még abban tudnál segíteni, hogy Pazman (Pázmán) Anna ősömnek kik lehettek a felmenői? Jelentős segítséggel annyit sikerült kiderítenünk, hogy 1873-ban volt az esküvője Inkén (Somogy megye) Kovács Jánossal. És 1855-56-ban születhetett.
Schober József és Balázs József esetén biztos, hogy nem róluk van szó. Csak arra gondolhatok, hogy nem ott születhettek és hunytak el, ahol laktak. Balázs József biztos, hogy 1870 és 1952 között élt (+-1-2 év max) és Baranya megyéhez köthető.
Schober József úgyszintén Baranya megyei volt végig és az 1899 - 1964 közötti élettartam nagy eséllyel igaz. Felesége Poth Katalin (1899-1980) volt.
Engem elsősorban az őseim családnevének etimológiája és az ezekből következtethető eredet, származás érdekel. Pl a Dömse családnév egyértelműen magyar eredetű ,így valószínűleg "csak" magyar eredetű felmenőkbe botlanék, ami számomra már nem jelent különlegességet. Ugyanez a helyzet a Schober családnévvel; ebben az ágban eddig kizárólag német nevekre bukkantam, úgyhogy ezt se érdemes (számomra) tovább kutatni. A kezdeti lelkesedés ezért is múlt el nálam, mert szinte csak ilyen és ezekhez hasonló neveket fedeztem fel: Balázs, Dömse, Kovács, Kiss, Varga, Horváth, Fülöp, Kocsis stb,
Még annyit kiegészítésként, hogy Vasinka Rozália 1854-es aradi házasságánál városként Alba Regia szerepel, odavalósi, szóval az első házasságát ott köthette.
Újból szeretnék segítséget kérni; ezek most már nem annyira egyszerűek..
Vancsa Anna ősöm (kb 1852 Sásd - 1895 Meződ, Baranya megye) felmenőire lennék kíváncsi. Főleg a Vancsa-ág érdekel. Azt tudom, hogy az apja Vancsa László volt, de sok helyen a Ladislaus névalak szerepel. Az anyai Dömse-ág jóval kevésbé érdekel.
Balázs József (kb 1870-1952 Baranya megye, Kishajmás??? környéke), róla sem sikerült többet kiderítenem, ezek is csak hozzávetőleges adatok (nagymamám elmondásából).
Schober (Schobert???, Schóber??) József (Josephus??) (Kb 1899-1964) Bármelyik változatban szerepelhet a neve, de ezt az ágat kutattam eddig a legkevésbé.
Nem tudom, lehet, hogy Egyeken, vagy Aradon valóban. Arad az Ancestry.com-on érhető el, de nincs ott sem minden meg. Vasinka Rosalia, aki Aradon ment férjhez 1854-ben 39 évesen, már özvegy volt. A csóri anyakönyvet (ott anyakönyvezték öccsét, Mathiast, aki 1818-ban Ladányban (Nádasdladány ?) született), de ilyen nevű menyasszony 1849-ig bezárólag nem volt. Hátravan még Fehérvár, de ott több helyen is anyakönyveztek.
Lenne esetleg lehetőséged arra, hogy megnézd nekem, hogy Mayer József és Kurali Erzsébet 1911.01.24.-én a Veszprém megyei Bakonyszentivánon, vagy Pápateszéren kötött házasságot? Nagyobb valószínűséggel Bakonyszentiván lesz, de jó lenne egy kis megerősítés. FS-en sajnos nem elérhető. Köszönöm, ha tudsz segíteni....
Annyit sikerült haladnom, hogy Georgius Vasinka és Rosalia Süky 3 gyereke közül a már ismert életútú Ferencz (ő Egyekre, Hajdú megyébe költözött, az ő legkisebb fia István Ádám pedig egy aradi lányt Budapestre szöktetett, ott elvette 1880-ban (az ő halálozási ideje 1914 tudomásom szerint, de még nem akadtam rá). Nem értettem korábban, Arad hogy került a képbe, de már sejtem. Ferencz húga, Rosalia Aradon ment férjhez, majd egy évre rá 1855-ben meghalt. Öccse Mathias pedig Pankotán, Arad mellett halt meg 4 évvel később, 1859-ben.
Még lenne egy olyan kérdésem, h mennyire gyakori, hogy 4 évvel valakinek eltér a születése attól, amit a házasságiba beirtak. Bürgés János a második házasságánál 32 nek van beirva 1842-ben. Viszont az előző feleségétől 7 gyermekük volt. A születésiét ezen a nevén nem találtam, de a gyerekei születésénél gyakran használta a Barka János nevet. Kisteleken semmilyen Birgést, Barkát nem találtam 1810 ben. Előtte gyakorlatilag nem létezett az anyakönyvekben ez a név. Viszont 1808 ban született egy Barka János. Szerintem ő az, Birgés János, hiszen az a 32 éves nem mindegy, hogy 36 éves e, mert hihetőbb,h 36 évesen 7 gyereke van már. Ez előtt az ő apja Barka Pál nevet váltott szintén, mert 1780 után még Palmberger néven születtek gyerekei.
Sziasztok! Egy szépapám születésiét a nevén nem találtam de egy becenevén megfelelő korú születést igen. A keresztszülők ugyan azok visszafelé az apánál. Az apa is nevet változtatott, de a feleség, anya és keresztszülők minden gyereknél stimmelnek. Ez valószinüleg az az ember akit keresek? Gyakori, h ugyan az a keresztszülő minden gyereknéll?
Valaki meg tudná nézni nekem (Akinek vagy előfizetése, vagy más módon, de elérhetősége van ezekhez az anyakönyvekhez.), hogy a Veszprém megyei Bakonyszentivánon, vagy Pápateszéren kötött házasságot 1911.01.24.-én Mayer József és Kurali Erzsébet? FS-en sajnos nem elérhető. Előre is köszönöm!
Paitli István születését nem találom. Felesége Tarsol Julianna akivel házasságot kötöttek 1833. 04. 28-án Kisgörbőn https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939J-V7QY-Y?i=249&cc=4133831&cat=299445, meghalt: 1852. 01. 26-án Óhídon. Összesen 9 közös gyerek születését találtam, 8 Óhidon, egyet Bezeréden 1836 - 1852 között. Szülés után halt meg. Új házassága Farkas Erzsébettel 1852. 09. 18-án Kisgörbőn, ott két gyermek született.
Születését sajnos sehol nem találom. Rengeteg Paitli született, de István 1804 -1808 körül sehol.
Valaki esetleg tudna segíteni, hol találhatom, mert sem az FS keresőben, mely az utóbbi időben nem működik rendesen sem Óhíd, vagy Bezeréd anyakönyveiben nem találom.
Nagyon szépen köszönöm a segítségedet ! Képzeld el, hogy alaposan újra és újra átböngészve az anyakönyvet találtam egy Georgius Stracka juvenculust (igen fiatalka lehetett !) aki 1778.10.16-án elvette feleségül Annát, Andreas és Anna Gröshner hajadon leányát ! :)
Más : el vagyok akadva Vasinka Georgiusnál, aki 30 évesen elvette a szintén 30 éves Süky Rosaliát 1813.01.10-én a székesfehérvári székesegyházban. Rosalia özvegy volt, az első férje halálozása megvan, az onnan született gyerekek is, éppúgy mint a közösek. De az első esküvőt nem találom, a születésuket sem, meg persze a halálozást sem. Az utolsó gyerek Mathias már Csóron lett anyakönyvezve 1818-ban. A 18. századtól sok Vasinka van Fejér megyében, főleg Válon, de a kapcsolatot nem találom. Hogy induljak tovább szerinted ? Georgius Vasinka: L7PN-9TX a familysearchon.
Tudna valaki segíteni abban, hogy elektronikus formában hol, melyik településhez csapva találhatom meg Nyírjákó születési/házassági/halálozási anyakönyveit 1896-tól? (1895-ig találtam csak meg FS-ön.)
A Locus oszlopban én a comitatus "megye" gyakori rövidítését (cottus) vélem látni, de hogy ez a bejegyzés kontextusában tulajdonképpen mit akar jelenteni, azt nem tudom.
Kissé elakadtam egy vonalon itt kérném a segítségeteket, hátha hátha. Amiket tudok: Jospehus Nagy és Anna Deák(y)i egy időben Püspökladányban éltek. Josephus itt is halt meg 1802-ben ahogy én olvasom 37 évesen. 4 gyerekük is született itt (Joannes Josephus, Rosalia, Ágnes és Ágnes). A püspökladányi életüket megelőzően született egy Anna Mária nevű lányuk is 1795-ben Újfehértón, de ő ott meg is halt. Ami biztos, hogy Josephus-t Perilli Dni előtaggal illették és chirurgus (szebész volt), felesége pedig Nob. Dna előtaggal volt jegyezve. Viszont ennél többet nem tudtam meg. Nem találtam meg az esküvőjüket se Püspökladányban, se Újfehértón. Anna halálozását sem, illetve esetleges újraházasodását sem Püspökladányban. Egy kapaszkodóm van még, Josephus halálánál a Locus mezőben van írva valami, de nekem megfejthetetlen. Próbálkoztam a közeli vármegyék település listájávál, de az sem hozott eredményt, már ha helység nevet írtak oda. Vagy van esetleg aki a Deáky vonalon kutat? Talán ott nagyobb az esélye találatnak, mint a Nagy családnévvel elindulni.
Sziasztok, esetleg valaki kutatta már a Heves megyei Visznek-et ? 1778-tól 1820-ig nem találom az anyakönyveket, az egyházi katalógusa szerint volt egy időben Jászdózsa és Erk filiája, de ott sem találtam semmit. Levéltár még nem válaszolt, de ekkora időszakot nem hinném, h kihagytak a mormonok.
A DNS-alapú "eredet"-tel az a fő probléma, hogy a földrajz nem egy öröklődő tulajdonság.
Az, hogy a cég mintaadói közül csak (mondjuk) a skandinávok között fordult elő egy bizonyos kromoszóm-részecske, nem jelenti azt, hogy ugyanaz a részecske nem fordulhatott elő (mondjuk) Kárpát-medencei német telepes ősök között. De sajnos, mivel Trianon a Kárpát-medencét darabokra szedte, az onnan származóknak nagyon kis hányada rendelkezik egységesen egy mai országból származó nagyszülőkkel és dédszülőkkel, tehát eleve nem lehetnek részei egyik DNS-cég mintaadóinak sem. Ezért például az ilyen német telepes ősöktől örökölt DNS teljesen összezavarja a módszert, és Európa bármely szegletével mutathat egyezést, találomra.
György és Mária nevű házaspárból kettő van, ez abból derül ki, hogy az egyikük gyereke 1776.04.30. a másiké 1776.09.26-án, ami nem igazán lehetséges egy házaspárnál.
Az egyik házassság Vaisz Máriával 1774.10.06. (ha jól olvastam), a másik 1767.11.01. valamilyen Mária, elfelejtették a szülők vezeték nevét beírni.
Szerintem van még egy György, Zsuzsanna nevű feleséggel, 1777-1793 között 5 gyerekkel. A házasságukat itt nem találtam, talán Zsuzsanna nem Stubnyán lakott, és a lakóhelyén lehetett az esküvő.
Sztraka Pál 1782.12.17 születése nehezen illik be György és Mária (de hogy melyik a kettő közül?) 1783.09.02-án, és Mihály és Anna 1781.12.14-én született gyerekei közé, mivel kevés idő van a születések között.
György és Zsuzsanna 1779 és 1789 között született gyerekei közé viszont bőven befér.
Pál keresztszülei Grosman József, Mischek György és Schmid Anna, közülük Grosman József és Schmid Anna fellelhető György és Zsuzsanna többi gyerekeinél.
A falu nevét nemigazán tudtam kideríteni, de biztos, hogy a környéken lehet.
Ha németesen használták, akkor igen, de hozzátették a születéskori nevét (geborn). Bár sok függött attól is, aki beírta a neveket.
Nekem inkább elvi kifogásaim vannak. Manapság az adat a legfontosabb érték, és mi lehet ennél személyesebb adat, mint a saját DNS- ünk ?
Nem tudom, ki és mit tesz vele. Volt már ilyen botrány Amerikában, hogy betegek genetikai mintája Kínában került analízisre. Tökéletes alap az ellenségre szabott biológiai fegyverek kifejlesztéséhez...
a myheritage, és más sima DNS vizsgálat rendben van, és amit kiadnak, mint valószínű nemzetiségi összetétel, alapvetően jó és használható, az általam említett sem rossz, de már egy kicsit óvatosabban kezelném az eredményt.
Családban megnéztük, és alapvetően hozta ki honnan származott tehát nem random eredmény...
Tudom, hogy "igazi" magyar gének már csak nagyon kis százalékban jellemzőek, lévén a Kárpát-medence egy igazi sokszínű olvasztótégely.
Viszont ha már felmerült a téma, megkérdezném: van értelme a DNS- eredetvizsgálatoknak? Egyáltalán mennyire hitelesek ezek? Hallgattam már több véleményt többféle fajtáról és némileg átverést sejtettem. Elkérnek egy csomó pénzt és hangzatos jelzőkkel kábítják az embert... persze tényleg nagyon izgatna a származásom.
Ezt sejtettem, de érdekes módon a Pohl (Póhl) családnevű felmenőim (a nevük alapján) magyarokkal házasodtak Fülöp, Kiss, Varga). Ugyanezen az ágon van még Schwenzner (de az ő házastársa is Fülöp volt).
A másik ágon meg Schober, Poth (Póth), Grünwald, de csak eddig jutottam. Grünwald már ükszülő.
Igen, erről olvastam már korábban. Csakhogy szerintem inkább az előkelőbb családok élhettek ezzel (grófok, nemesek). Az én őseim mindegyike fölművelő, napszámos, uradalmi cseléd parasztember volt; nem hiszem, hogy a névmagyarosítás jelentős szerepet játszott volna náluk... persze javíts ki, ha tévedek, csak feltételezéseket írtam.
Nagyon szépen köszönöm a segítségedet, igazi detektívmunka volt. Eddig nem jutott eszembe, hogy a keresztszülőket is fugyelembe vegyem, pedig, ahogy levezetted, teljesen logikus !
Egy hasonlóan fogas kérdésben szeretném kérni a véleményed.
Ősöm, Paulus Straka/Sztraka (LDV2-WWT) 1782.12.17-én lett megkeresztelve Felső-Stubnyán. A keresztelésénél a szülők : GeorgiusStraka és Anna. Végigneztem több évet a születése előtt, 1774-ben 2 házasság volt: Georgius Straka elvette Mariát es Michael Straka Annát. Csak ilyen nevű házaspároktól születtek gyerekek ezekben az években, Georgius+ Annától nem (volt még Mathias+ Elisabeth is, de ez most nem érdekes). Melyik szülő nevet írhatták vajon tévesen Paulus születésijében ?
Másik kérdés: ha férjes nő megözvegyül, akkor ha csak egy keresztnév meg egy vezetéknév szerepel a halottiban, akkor az a férj neve, ugye ?
A lenti képen Georgius Pakannál a falu neve lehet ex Kisfalva ? Van egy Turóczkisfalu nem messze Felső-Stubnyától.
Az összes program ami volt hatványi féle, volt egy német is, volt portugál is, és volt egy amerikai is, mindet blokkolták, az-az beépítettek + biztonsági megoldást, és sessionokat, ezeket később senki nem fejlesztette tovább.
Egyetlen egy -és pont egy magyar- emberrel sikerült kapcsolatba lépnem egy programozói oldalon aki leprogramozta python-ba a letöltőt, de csak ő tölti le, tőle szoktam DGS-ket megvenni.
Neki van egy teljes FS DGS listája is, ami tartalmazza az összes fs oldalán lévő DGS-t (~7M) ez van neki adatbázisba, egyszer küldött róla egy képet ha megtalálom és érdekel valaki feldobom valahova.
Valamint neki meg van excel-be is persze nem ingyen adja, bár nem is árulja Én is sokáig könyörögtem neki, mire már olyan összeget kínáltam hogy ideadta.
Úgyhogy sajna nincs semmi lehetőség már egyzserű halandónak csak úgy letöltögetni bármit, vagy kényelmesebbé tudja tenni a keresést.
Sok DGS már nem is elérhető, főleg német, ahogy sikerült egyszer kivenni egy külföldi fs beszélgetésből az a terv hogyha indexelik majd mindet akkor a képek nem is lesznek elérhetők és sokat előfizetéshez kötik, mint ahogy már sok társoldaluknál csak "kemény" összegekért lehet kutatni.
Nekem rémlik, hogy a 19. század közepén is volt tömeges névmagyarosítás, szóval még az sem kizárt, hogy pont addig mentél csak vissza, amíg már nem az eredeti nevüket használták.
Search - catalogue- oda beírod az adott települést, és kidobja az anyakönyveket. Nézegetheted az összeset függetlenül attól, hogy indexálva van vagy nincs.
Régebben én is végeztem a családfa kutatást és akkor lehetőség volt a nem indexelt részeket is nézni a familysearch.org oldalon az FS-TOOLS (Hatvány Béla program) használatával. Jelen állapotban, mintha nem működne ezzel a programmal. Valami megoldás kínálkozik arra, hogy olvashatóvá tegyem? Köszönöm!
a kollegához még anyit tennék hozzá, hogy a magyar név nem jelent bizonyosságot.
Ugye a DNS kutatások alapján a honfoglaló magyarok DNS-e elenyésző számban van bennünk (pár százalék).
Kipróbáltam a vitatottabb mytrueancestryt, és a magyar neveim ellenére (persze szittya ősökkel is), de a szláv eredet jelentős, szóval nem biztos, hogy nincs szláv dns benned :))
Egy kissé furcsának tűnő kérdésben kérek segítséget, véleményt, vagy bármilyen építő jellegű hozzászólást.
A természetes kíváncsiságon túl azért vágtam bele őseim feltérképezésébe, hogy a családnevük alapján hátha találok közöttük szláv etnicitásúakat is (mindegy, hogy délszláv, vagy cseh, lengyel, stb). Az 1800-as évek közepéig jutottam el, de ezidáig nem bukkantam szláv származást feltételező családnévre. Tudni kell, hogy őseim nagyrészt dél-dunántúli földművesek, parasztemberek voltak. "Csak" magyar és német eredetű családnevekkel.
Az lenne a kérdésem: lehetséges, hogy semmilyen szláv vonal nem "keveredett bele" őseim származásába itt a soknemzetiségű Dél-Dunántúlon?
Esetleg az adott nemzetiséghez tartozók akkoriban nem házasodtak más származásúakkal? Pl magyar a horváttal stb. Mert a döntő többségi magyar "vonalban" csak elvétve volt német nevű, és fordítva: a német szálban alig vagy nem voltak magyarok.
Tegnap este 23:14kor olvastam, de telefonról nem tudtam belépni, így most írom meg, hogy KÖSZÖNÖM SZÉPEN!
Logikus és mesteri megfejtés, ismét emelem kalapom és tanultam megint valamit.
Külön köszönöm az FS linkeket, ezt hozzá is rakom a családfámhoz (6.szint ősszülők).
Visszatérek a másik ág (Artner) gubanchoz, újra átböngészem a sopronhorpácsi anyakönyveket és szerintem még jelentkezem, mert ott is elég elveszettnek érzem a fonalat.
Igen, az 1927es állami halotti másolatát valahogy be akarom majd szerezni, mert tudat alatt még mindig zavar, hogy az 1865ös iváni házassági bejegyzésben miért Kalmár Elisabeth az az anyja neve...
Meg tudnátok mondani, hogy miféle Berényben született Palvek Rozália? Először Lovasberényt olvastam, de hát az nem Veszprém megye. Veszprémben egy van, Vörösberény (itt a Berények listája), de azt nem vagyok képes belelátni.
Érdemes lenne a Győr Vármegyei Leváltárat felhíni (esetleg a soproni kierdeltséget), hogy náluk megtalálható-e az állami újkéri halotti anyakönyv, és megkérni őket az adatközlésre, hátha ott megemlítik a szülőket.
Igen, Bakonyszombathely (Teleki) anyakönyvben 3 gyereknél Michael László és Anna Szendy a keresztszülő (gyerekek: 1827 Mihály, 1829 Ágnes, 1831 Mihály).
Mezőörs esetén pedig a 6 gyerekből 5 gyereknél Nyári János és Horváth Anna vagy Horváth Erzsébet (1 gyereknél B.... Péter és Borsodi Anna).
A születéseket sorba rendezve pedig váltakozik az anya neve Zsédő-Mészáros-Zsédő-Mészáros-Zsédel sorminta alapján.
A szülők házasságát általában úgy keresem, hogy nézem mikor születtek gyermekeik, és arra az érdekes felfedezésre jutottam, hogy Keresztény Mihály kovácsnak 1833 és 1842 között születtek gyermekei, DE az anyjuk neve felváltva Catharina Mészáros / Catharina Zsédel (oldalszámok a mezőörsi születési anyakönyvben: 416, 424, 428, 434, 441 – FamilySearch filmszám 004659182)
Illetve még másik anyakönyvben (Bakonyszombathely/Teleki, FamilySearch filmszám 004666124) is találtam 1827-1831 között gyermekek születését, itt is ugyanúgy Catharina Zsédel (Zsédő) illetve Catharina Mészáros az anyjuk neve.
Mennyi a valószínűsége annak, hogy abban az időszakban két Keresztény Mihály volt azon a vidéken, ráadásul kovács mindkettő?!
És a Mészáros = Zsédel ugyanaz a családnév lenne a megoldás (pl. magyarosítás) ?
A (vélt) szülők házassága (Keresztény Mihály és Zsédel Catharina) Mezőörs, 1826-04-12
Már nagyon régóta követem ezt a fórumot és nagyon jó ötleteket és továbblépési pontokat/lehetőségeket ismertem meg Tőletek, amiket ezúton is nagyon köszönök!
Amiért regisztráltam ide, az az, hogy hátha tudtok segíteni a „továbbgondolkodás” jegyében, mert nagyon elakadtam, immár 3 éve (tudom, ez családfakutatás szempontjából nem számít jelentős időnek), és hátha tudtok valamilyen ötlettel segíteni a továbblépésben.
Apai ükszüleim ágán akadtam el, illetve vannak „furcsaságok”:
Artner Ferenc és Keresztény Erzsébet házassági (itt KE anyja neve Elisabeth Kalmár) Iván 1865-03-07
Eddig azt gondoltam, hogy az iváni pap részéről a házassági bejegyzésnél csak sima „elírás” történt Keresztény Erzsébet anyja nevénél (mondjuk már ez is eléggé zavart, de megbarátkoztam vele, mert több helyen is olvastam ilyen jellegű elírásokról).
De amit a mezőörsi születési anyakönyvben ezután találtam, azon magam is meglepődtem.
Biztos, hogy ők a szülők? 1793 és 1798 között még hat Ábrahám Ferenc született Szegeden, egy pedig Mindszenten. A halálkor bediktált életkor nem mindig pontos, több év eltérés is lehet.
Nekem sem sikerült megtalálni Szegeden a házasságukat, pedig a családneveik alapján helyi születésűek lehettek. Segíthet valamit, féltestvérek megtalálását, ha megkeresed a halotti anyakönyvi bejegyzéseiket. Abból kiderülhet, hogy miért csak Ferenc az egyetlen (megtalált) közös gyermekük. 1) Már korábban volt házasságuk, és mire megesküdtek, már idősek voltak még egy gyerekhez. 2) Nem volt korábbi házasságuk, de az egyikük meghalt még mielőtt újabb gyerek születhetett volna.
Egy kis segítséget szeretném kérni. Keresem Ábrahám Ferenc és Faragó Terézia házassági anyakönyvét. Eddig egyedül egy gyermeküket Ábrahám Ferencet találtam, aki 1795-ben született Szeged Alsóvároson. Itt viszont megakadtam.
A Pakan-Ferencsik házasságnál a tanúk Joannes Hogh és Joan Reichl.
Ferencsik János felesége Reichl Anna (a később születetteknél,1809 és 1814, már látszik).
A Ferencsik János és Reichl Anna gyerekeinek nagyrészben, főleg az idősebbenek, a kerszetapjuk Joannes Hogh, és mivel a másik házassági tanú Reichl nevezetű, valószinű, hogy az ő Anna lányuk lesz.
Az anyakönyvezés ma már digitális, nincsenek papír anyakönyvek talán 2005 óta - csak a házassági maradt meg. Emiatt a szülők is digitális azonosítóval kerülnek bele, így kvázi minden fontos adatuk kapcsolódik. Hogy az adott pillanatban meglévő lakcímük is benne van-e ebben, azt nem tudom, de inkább hiszem, hogy nincs. Viszont mivel konkrétan azonosítani akarják őket, így tulajdonképpen az ő születési és házassági anyakönyvezésükhöz digitálisan kapcsolódik - a személyi számukon keresztül.
Annak előtte pedig a polgári anyakönyvezésnél előírás volt, hogy ott kellett anyakönyvezni, ahol született a gyerek.
Azért mostanság teljesen más a helyzet, a keresztelőt többnyire többhónapos szervezés előzi meg, nem 1-2 napos gyerekkel indulnak útnak.
Jut eszembe, kíváncsi lennék egy mostani születési anyakönyvre. Vajon beírják a szülők lakhelyét, vagy szimplán mindenkit abban a városban anyakönyveznek, amelyiknek a kórházában született?
Sokkal inkább az valószinű, hogy még néhány évtized, míg nyílvánossá válnak -- és még azután is lehet, hogy nem lesznek interneten, mert pénzbe kerül anyakönyveket fényképezni és weboldalakat fenntartani.
Korrigálom a korábban írtakat: Paulus Pakan 1785-ben született. És 2 Anna Ferentsik van: 1793-ban és 1794-ben születtek. A kérdés viszont továbbra is az, melyik Anna az "igazi".
A keresztelés családi esemény, emiatt nem feltétlenül a család lakóhelyén végeztették el. A nővérem is budapesti születésű, mégis Szelevényben keresztelték, mert a keresztszülők odavalósiak voltak.
Őt a keresztszülők ott szerették volna kereszteltetni.
Elvileg ki van gyűjtve az összes már régen, de csak annyit tudtam megállapítani belőle, hogy összevissza kolbászolt az egész bagázs a települések között. Aki szügyi születésűnek van írva a halottiban, azt Balassagyarmaton keresztelték, akinél Balassagyarmatot írtak be születési helyként, azt Csesztvén keresztelték stb. Mintha divat lett volna újszülöttekkel feltétlenül gyalogolni pár km-t a keresztelés előtt. Mindezt úgy, hogy mindenki katolikus, tehát nem a templom miatt kóvályogtak. Mondjuk azóta is szeretünk mind utazni. Lehet, hogy innen jött?
Viszont fogalmam sincs, hogyan tovább.. nem tudom, hogy keressek. A házasságija alapján Pazman Annának 1856-ban kellett születnie és valahogy az az érzésem, hogy Tapsony-ban (vagy környékén). Arrafelé rengeteg Pazman élt.
A Kovács Anna (akinek a halálát bejelentette) szerintem nem a férje (Kovács János) testvére volt, hiszen a férje 1849-ben született, Kovács Anna meg 1825-ben, szerintem nagynénje lehetett. De ez lényegtelen most.
Még egy személlyel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Anna Ferentsik (LDV3-7BC) Paulus Pakan felesége volt, 1811.02.24-én házasodtak össze Felső-Stubnyán. Paulus Pakan a házasság idején 23, Anna 17 éves volt. Paulus ténylegesen 1786-ban született, és 50 évesen 1836-ban halt meg, felesége akkor még élt. Anna születési és halálozási ideje ismetetlen. 1794-ben nem született ilyen nevű gyerek, 1792-93-ban viszont nem is egy, de nem tudtam eldönteni, melyik az igazi. Találtam egy ilyen nevű özvegyet, aki 1841. dec. 29-én halt meg, de 67 éves volt, túl öreg....
