Ez a Destilatori 100-on van, futószalag motor volt. Hajtóműves, percenként 47-et fordul, mint a gyári, 120watt talán. Olasz "minimotor" jófogáson találtam, de máshol is látni, keresni kell. Rézműves kolléga tette a gépre +keverőlapátokat. Örök hála neki. Évek óta teszi a dolgát, törkölyt is megkeverte a múlt héten.
Korábban volt szó róla, hogy mikor jön az UP? Pontosabban milyen összefüggés van a kupola hőmérséklet és az UP megjelenése között.
Most tisztáztam a fügét és figyeltem a történetet.
89 oC-ig engedtem a KP-t, éppen 5 liter lett, 72o-os párlat. Ezután a 89-91 és 91-93 oC közötti párlatot külön gyűjtöttem, legyen összehasonlítási alapom. A 89-91 oC kb 7 dl lett és kb 50-51o-os, a következő talán 4 dl és 44-45o.
A 89oC-ig leszedett párlat tökéletes KP. Semmilyen UP-ra emlékeztető íz vagy illat nem érezhető, annál inkább a fügére jellemző aromák. A második adagban már érezni ízre is szagra is valamennyi UP-ot! Nem markánsan, de jelen van a gyümölcsösség mellett. A harmadik már egyértelműen UP.
Ezek szerint nálam valahol 90oC környékén jelent meg az UP a párlatban, ami kicsit meglepett. Későbbre tippeltem.
Most azon variálok, hogy talán a második 7 dl-es adagból lehet valamennyit hozzáönteni az tiszta KP-hez, mert sok aroma van benne, nagyon kevés UP-jelleg mellett.
Szerintetek érdemes, vagy inkább hagyjam, ne kockáztassak?
Minek nevezzelek? A törköly név foglalt ... szőlő csiger pálinka ill. párlat ?
Többször főztem pálinkát (na jó, párlatot) lecsumázott és kipréselt szőlőből.
A levéből bor lett, a héj, a hús és a mag kapott ellepésnyi vizet és (csak) annyi
napfényt, hogy az erjedés biztonságosan (oxigén mentesen) meginduljon és ne menjen félre ecet irányba ill. borélesztőt és dupla pektinbontót.
Kiforrás után a lepárlással (négy tálcás tornyos) csodálatos italt ad, megjelenik az enyhén törkölyös karakter (a kerítésszaggató és büdös jelleg nélkül, hisz a csuma nincs benne) és a szőlőpálinka karakter is ...
Biztosan más is főz ilyet ... érdemes lenne ennek egységes és korrekt nevet találni ...
Azt elfelejtetted hozzátenni, hogy az ötvözetlen vas menne oldatba. DE! Az uriember hűtőhordója nem sima acélból van, hanem rozsdamentes acélból. Azaz erősen ötvözött vas. A fényessége alapján 18/10-es lehet. Az az összetétel meg, ugyebár egy intermetallikus vegyületet takar.
Ez így már lehetséges...először arra gondoltam, hogy nem is tiszta vörösréz, mert a kínaiak egy ideje már trükköznek a villanymotoroknál és az elektromos cuccoknál is, (nem mind réz, aminek látszik...stb.)
Több milliós darabszámnál a gyártásnál, biztosan sokat spórolnak...(csak sokszor gagyi lesz a termék)...:):)
A réz csőköteget egy magasan ötvözött acéllemezből készült hordóba applikálták. Megvan a két elektróda. A tulaj meg relatíve magas oldottanyag tartalmú kútvizet használt hűtésre. Megvan az elektrolit is. Ráfejelt azzal, hogy rendszeresen savazgatta a hűtő vízterét. Bár a felső távtartón van némi gumilemez szigetelés a réz és a rozsdamentes között, de alul, a párlatkivezetésnél a rézcső fémesen érintkezett a hűtőhordóval. Kész a jó kis galvánelem.
A pontszerű korrózió meg arra utal, hogy a rézcső, amiből a csőköteg készült, nem volt teljesen homogén. Vagy némi szennyeződés, vagy egyszerűen csak kristályszerkezeti inhomogenitás.
Nyugodtan csinálhatod műanyag hordóból, ahogyan az előttem szólók is mondták...2010-óta sok hűtőt készítettem műanyag hordóba is és eddig még mindegyik jól működik...egy olyan kis főzőhöz, bőven elég egy 50-literes műanyag hordó, amit "szakaszosan" átfolyósra célszerű készíteni. Ez azt jelenti, hogy a 30-as főzőt az 50-liter víz nem hűti le egészen a főzés végig, de néha egy kis folyóvíz rásegítéssel tökéletesen működik...
...ez úgy működik, hogy teletöltöd hideg vízzel és amikor a víz hőfoka eléri a 60-65°C-t, akkor az alsó kerticsapon, (amit a vízcsaphoz cstlakoztattál) óvatosan beengedsz kb. 15-20-liter hideg vizet, ami a fölső fekete csonkhoz csatlakoztatott csövön keresztül "letolja" a felső forró vízréteget... Persze a csapot alul, csak óvatosan nyitni (ellenáramú hűtés), mert ha nagyon rányitsz, akkor a felső elfolyó csövön nem tud olyan gyorsan távozni a meleg víz és bibuggyan a hordóból...:):)...Tökéletesen működik.
Persze tudom, hogy a vörösrézcső spirál belső tisztíthatósága némi gondot okozhat annak aki nagyon sokat főz vele, de ugye itt most a hordóról van szó...:)...még az 50-literes főzőnél sem (ha nincs nagyon meleg) kell, 2-3-alkalomnál többször megnyitni a hidegvizes csapot, annyira jól működik...
Közben eszembe jutott, hogy neked nem kell a flekket külön megszegecselni, elég a forrasztás is, mert a fedőnek alig van súlya. A rézüstöt meg tele is meg kell tudni emelni, úgyhogy ezért csináltam erősebbre.
A nagy szegecseket egy régebbi rézbogrács vastag füléből csináltam. Készítettem vasból egy egyszerű "üléket", amit az átmérőre kifúrtam és hagytam egy kiálló részt a levágott rézfülből, amiből egyszerűen kalapálással alakítottam ki a fejét. Azért lett egy kicsit darabos. Persze lehetett volna egy dornit megfúni egy köszörült fúróval, vagy gömbölyűre kiesztergálni, akkor szebb lett volna...:):)
A birs önmagában is egy "aroma-bomba"...de ha mindenképpen ágyazni szeretnél, akkor a tömény pálinkába áztasd a friss, feldarabolt gyömölcsöt. Aszalványt csak akkor szotak használni, ha nincs éppen, fajtaazonos gyümölcs. Aszaltból a fele is elég...arra azért számítsál, hogy az ágyazás után, akármilyen alaposan leszűröd a páleszt, egy idő után, kis felhőszerű pamacsok gyűlnek össze az üveg alján. De ne aggódj, ha megrázod eltűnik és az íze is finom marad.
Nem kell neked 2mm-es vastagság ahhoz a javításhoz...elég bunkón is nézne ki. Pont elég az 1mm vastag is.
Ha veszel egy 10x10cm-es darabot, azt négyfelé vágod és minden szegecs alá teszel egy 5x5cm-es foltot...de ha még csinosítani is akarod, akkor lekerekíted a foltokat és még jól is néz ki...
...Ennek az üstnek, a szegeccsel együtt kiszakadt a füle...
Így csináltam meg...még a szegecset is nekem kellett hozzá készíteni, mert 2-darabot abban a méretben sehol nem találtam...
Sziasztok! Tegnap dolgoztam föl birset pálinkának. Félretettem szép érett almákat ágyazáshoz, amit a 2 évvel ezelőtti pálinkába szeretnék tenni. Az lenne a kérdésem, hogy mit javasoltok: friss/nyers gyümölcsös ágyazást, vagy aszaljam meg, és utána ágyazzak vele? A birsnek friss citromos illata van; én valahogy úgy képzelem, hogy a friss gyümölcsös jobb eredményre vezet. De biztosan van már itt olyan a fórumon, aki próbált ilyesmit. Mik a tapasztalatok?