Egyre több komoly természet- és társadalomtudós állítja, hogy a jelenlegi társadalmi-gazdasági tendenciák a Föld erőforrásainak kimerítése, túlhasználata révén egy globális környezeti-társadalmi-gazdasági válsághoz fognak rövid időn (egy-két évtizeden) belül vezetni.
László Ervin, híres magyar filiozófus szerint a globális civilizáció máris egy bifurkációs elágazáshoz érkezett:
ha időben sikerül egy átfogó paradigmaváltást végrehajtani, akkor megmenekül(het)ünk, ha azonban továbbra is a neoliberális kapitalizmus által diktált fenntarthatatlan struktúrákat erőltetjük, akkor elkerülhetetlen az összeomlás, ami rengeteg szenvedéssel és hatalmas pusztulással fog járni.
"Megismerni a jövőt, megfejteni az emberi sors, a születés és a halál titkát, szert tenni arra a bizonyos végső ismeretre, tudományos lehetőségek híján akár az asztrológia eszközeivel, az amulett-, a talizmán- vagy a drágakőjóslat felhasználásával is, bármi áron is nincs ennél ősibb emberi kívánság. Kontra Sándor azonban hisz a tudományban, zseniális ötlete révén ő racionális módszerekkel jut el a titkok kapujáig. Mesébe illő, 300 millió dolláros örökségén felvásárolja a világ összes keselyűjét, letelepíti őket az Alföldön, majd a keselyűfarm mellett laboratóriumot építtet: kutatói derítsék ki, mi az a rejtélyes tulajdonság, amelynek birtokában ez a kizárólag dögökkel és tetemekkel táplálkozó madár szinte tévedhetetlen biztonsággal megérzi, ki mikor hal meg.
A gondosan őrzött telepen öt világrész legjobb tudósai látnak munkához, dolgoznak éjt nappá téve, míg fel nem fedezik ennek a tulajdonságnak a hordozóját egy hormonban, ötvenezer keselyű agyából gyűlik össze azután az a néhány csepp felmérhetetlen értékű váladék, amely egy ötletes szerkezetbe foglalva, mindenki legnagyobb megdöbbenésére, 1984. június elsejének tizennegyedik órájában nem kevesebbet jelöl meg, mint a világ végét.
Termonukleáris összecsapás, természeti katasztrófa következik be, vagy egy új, eddig ismeretlen vírus leküzdhetetlen támadása indul meg ezen a napon?
Kontra Sándor ellentmondások feszültségében él, holmi modern Faustként rejtvénynek tekinti a világot, amelyet mindenképpen meg akar fejteni, létének ez egyetlen értelme és feladata. Űgy érzi, bekerítette a sors, a szabadító tudás utáni vágy űzi, célját elérendő, az ismeretszerzés legkülönfélébb eszközeihez folyamodik: olvas, tanul, utazik, kísérletezik. Városszociológus, de verset, prózát, drámát és filmet is ír, szerelmet szerelemre halmoz, legjobb barátait is sokkírozza, hogy reakcióikat lemérhesse, míg egy megvilágosító erejű álomban fel nem rémlik előtte az indiai vesztőhely, ahol a kivégzéshez elővezetett gyilkos fölött, a megfellebbezhetetlen tudás fölényével, méltóságteljes köröket leírva jelennek meg a dögkeselyűk.
Hernádi Gyula új regénye kettős élménynyel szolgál az olvasónak. A rövid vágásokban kibontakozó cselekmény vérbeli sci-fi, a műfaj minden bizonnyal legidőszerűbb és leginkább gondolkodásra késztető lehetőségeit valósítva meg. A sok helyt krimiizgalmakat sem nélkülöző események mögött azonban egy konfliktusokban bővelkedő, jellegzetesen mai értelmiségi karakter és magatartás is felrajzolódik. Az író kivételes láttató erővel és nagy intellektuális érzékenységgel alkotja meg hőse jellemképét, s követi Kontra Sándort az útján, egészen az utolsó pillanatig, amikor a frankensteini végzet rajta is beteljesedik."
A témában született egy eléggé jó drámai sci-fi könyv is. Ráadásul egy magyar írótól.
Hernádi Gyula: Frankeinstein
Ott tudósok egy csoportja a keselyűk agyából kivont anyagból készített egy műszert, ami mindennek megmutatta a halála időpontját. Tesztelték és mindenre jó és pontos volt. Viszont egyszer csak nagyon sok mindennek, azonos dátumot adott ki. ...
Ebből arra következtettek, hogy akkor lesz a VILÁGVÉGE.
Azt kevesen mondják, hogy eltűnik az ember... Azt annál többen, hogy eltűnik ez a fajta civilizáció, és sokkal kevesebb ember marad, akik más módon fognak élni.
Tehát lehet, hogy a technikai civilizáció mostanában, még ebben az évszázadban éri el a csúcspontját (pesszimistábbak szerint 2050 körül), és utána nem lassan hervad el, mint a virág, hanem a szélvész tövestül kicsavarja... A titkos féreg meg nem annyira titkos, azok mi vagyunk. Ennyit Petőfiről, és a szabadságról.
(Ha a Föld megszabadul 6-7 milliárd embertől, nyilván szabadabb lesz.)
"Nem kanyarodott el, azt akarja mondani hogy a nagy összeomlás amiről
beszélgetünk kb. olyan elmélet mint az ősrobbanás."
Kissé pontosítanálak, de nagyjából helyesen írtad. A Nagy Reccs elmélet bukott már meg. Ami nagyon sok dologban hasonlít a "Nagy Összeomlás" elméletre. Rosszul mértek, rosszul számoltak és logikai hibákkal teli következtetéseket tettek.
Eleve a topik indító, akire hivatkozik ... nos inkább áltudós kategória. Az elméleteben is nagyon sok logikai bukta van. Tele van önellentmondásokkal is. Tehát inkább csak felesleges riogatás, mint megalapozott előre jelzés.(= prognózis)
Persze, nyolcmilliárd ember háztájizik, meg a szomszédtól veszi a takarmányt, mint a Tesz-Vesz városban. Álmodozz. És ráadásul az még környezetrombolóbb is lenne, mint a nagyüzemi...
"Nem kanyarodott el, azt akarja mondani hogy a nagy összeomlás amiről
beszélgetünk kb. olyan elmélet mint az ősrobbanás."
De. Elkanyarodott.
A narcisztikus személyiségzavara nem engedi meg neki, hogy a személyes tévképzeteit és fixa ideáit nehogy már ne írja oda bármilyen jobb sorsra érdemes fórumtémába. (Lásd: már mém-voodoozik is, pedig egy nap se telt el.)
Az ősrobbanás KOZMOLÓGIAI elméletének az égegyadta világon semmi köze nincsen a civilizációs összeomlás társadalomtudományi témaköréhez vagy az ökoszféra változásának földtudományi témaköréhez. Nem beszélve arról, hogy IGe semmit sem ért a kozmológiához, még ismeretterjesztő laikus szinten is nulla a tudása.
A vasúti zúzott kövek között vannak még sokan a gyíkok.
Sokan kívánkoznak ki a zöldövezetbe, de ahogy látom, viszik magukkal a megszokott beidegződésüket.
Egyre-másra az új lakók elkezdik kiirtani a zöldeket maguk körül.
Kiköltöznek, aztán mégis kősivatagot csinálnak maguk körül.
Pázsitot próbálnak néha csinálni, mindenféle bogárirtó gázokat nyomatnak a föld alá, tövig lenyírják minden másnap a robot fűnyíróval, hogy semmilyen rovar vagy giliszta nem tud ott megmaradni.
Nincs meg a kultúrájuk hozzá, csak az aszfaltot ismerik, ott érzik magukat biztonságban.
A modern ember állatok, élelemnövények tartása helyett aszfaltoz, betonoz, kivág, füvesít, majd a füvet hangos benzinüzemű fűnyíróval vagdalja gyakran. Nem tűnik fel számára a logikátlanságok sora.
"hogy ha változatlanul mennek így a dolgok, akkor az összeomlás teljesen bizonyos."
Sokan meg azt állítják hogy van megoldás, vagy majd valamit kitalálnak a tudósok, sőt aki elég nagy koponya a jó érveléssel még meg is tud győzni az igazáról.
Én is azt gondolom hogy bekövetkezik, mert a bőrömön tapasztalom hogy mekkora változás történt az elmúlt 4 évtizedben,......de van egy bizonytalansági fakt
Gyerekként még aggódtam, hogy leszakad alattuk a villanydrót.
Ám akkor még, minden háznál tartottak állatokat!
A kertvárosban is tyúkokat, libákat, kacsákat, sőt ahol nem okozott konfliktust, még sertést is. /ma már csak a gyep, és a tuják:-( a gyümölcsfa is ritka, mert permetezni kell)
De a nagyszüleim falujában is megszűnt az állattartás.
Aki állatot tart, nem tud napokra elutazni, időbeosztása generálódik, melós is, és a tápok, az állatorvos aranyárban van.
Persze régen generációk laktak együtt, így volt aki helyettesíthette a nyaralás, utazás idején a gazdát.