Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Igazad van. Tudni kell hogy ez egy házilag összerakott aprítèk ègető, saját vezèrlővel, a bojlerhez a padlóba megy be a fürdőszobába a cső, igaz van rajta szivacs szigetelès, ott is lehet vesztesèg. Jövőre èpítek be a visszatèrő ágba is egy hőmèrőt ès folyamatosan tudom majd monitorozni a teljesítmènyt. Egyèbkènt mint írtam, folyamatos üzembe egèsz tèlen csek ezzel fűtöttem, elment 4800 kg, faaprítèk, fűrèszpor, cirok mag, meg egy nagyon kevès egyèb mezőgazdasági hulladèk próbakènt. 150 nm házba plusz hmv, homlokzati szigetelès nèlkül sztem nem rossz. De jövőre kiderül. Az alapanyag szállítással együtt 20000 HUF alatt volt, tehát szinte ingyen, tehát nem a költsèg, csak a kíváncsiság miatt èrdekel a hatásfok.
Sziasztok. Létezik hogy 2022 december végén összevágott gyertyán még nem száradt ki? Nyitott oldalú fedett tárolóban van, és még kisebbre is hasítottam mint eredetileg terveztem. Próba képen azzal gyújtottam be, de nagyon vizes.
Hol méred a víz hőfokot? Hol van a hőcserélő a bojlerben, nem mindegy, hogy alul, vagy középen. Ha a felső harmadban mérsz, akkor alul a rétegződés miatt az nem annyi, tehát lehet, hogy nem 200 litert melegítesz 55 fokra , csak 100-at. Szóval szerintem a módszer nem jó.
Egy rövid mérés sajnos nem mérvadó, számold bele hogy minden hideg amikor kezded (kazán, víz, stb) és a végén a felmelegített bojlereden kívül a rendszerben ottmarad egy rakás hő.
Én hosszú távon mértem, puffer után hőmennyiségmérő (azaz a pufferből kivett hő egy szezonon keresztül), így minden veszteség benne maradt.
Egy szezonnyi száraz fát és a hasznosult hőmennyiséget számolva 50% körül jött ki a négyjegyű függvénytáblázat fűtőértékhez képest.
Korábban évekkel ezelőtt itt is meg más hasonló jellegű topicban - puffer stb - sokan mértek házilagos módszerrel hatásfokot. Hát az 50% hagyományos vegyestüzelésnél sok esetben már jó értéknek minősült :-(. Pufferes rendszernél jó munkaponton is ekörül mozogtak jellemzően sajnos. De tény 25% az baromi kevésnek tűnik.
Mondjuk a lenti rendszernél eleve nehezen mérhető meg jól. 200 liter vizet melegített fel + 40 liter a kazánban, ekkora mennyiséggel korrekt mérést nem lehet végezni (mintha 2km-es távolságon akarnád meghatározni egy autó hosszú távú fogyasztását), mert a hibával összemérhető meg a tranziens folyamatokkal. m3-es mennyiségeknél korrektebb az összehasonlítás.
Lehet... A ház 150nm födèm 20cm szigetelès, új ablakok, 7cm aljzat szigetelès, homlokzaton mèg nincs szigetelès, így 30kg aprítèk ha 0 fok van. Ami sztem nem rossz... Ezèrt lepődtem meg, hogy ilyen rossz a hatásfok.
Üdv urak! Szerettem volna kiszámolni hogy az aprítèk ègetőm hatásfokát. Csak a bojlert melegítettem 1 óra alatt 40ről felmelegítettem 55re a vizet kb 5kg faaprítèkkal 200l a bojler plusz 40l ami a kazánba van, tehát a víz fajsúja 4,2 kJ*kg^-1*°C^-1 ebből 4.2*240 *15 15120kj energiát vittem be. A faaprítègba az energia 12000kj/kg ebből 5kg 60000kj. Akkor a kazán hatásfoka 20 százalèk (ez elèg elszomorító). Vagy valamit nem kól számolok? Hozáteszem tüzifával mèg rosszabb a helyzet.
tömegre vetítve jelentős különbség nem lehet (ha a nedvességtartalom azonos), hiszen ugyanazok az anyagok égnek el benne, max gyorsabban mivel lazább szerkezetű.
Ezért van hogy bármilyen fát veszel, durva különbség nincs MJ/kg értékben.
Véleményetek szerint mennyivel rosszabb a fűtőértéke egy 10-15cm átmérőjű akácfának, mint egy 20-30cm nek? A vastagabb csak öregebb , masszívabb szerkezetű, vagy ez nem számottevő? A vékonyabbat nem kell hasítani, max félbe, kevesebb a munka vele. Esetleg a gömbfa lehet nehezebb ég, gyullad meg mint a hasított? Sima puffer nélküli kazánról lenne szó.
A termosztát akkor kapcsol, amikor a beállított hőmérsékletet érzékeli. Szerencsésebb lenne közvetlenül a víztérbe lógatni egy merülőhüvelyt, abba tenni egy alkalmas kialakítású termosztátot.
Adott egy cserépkályha (igen, tudom hogy nem kazán, de a kérdés lényege független ettől), a probléma, hogy a víztérből felfele távozó csövekre van rákötve a keringető szivattyú és a termosztátja is, ami miatt gyakori jelenség, hogy a víz felforr (kuttyog, bugyborékol stb) a víztérben, mire a víztérből távozó cső felső részén lévő termosztát észreveszi magát és bekapcsolja a szivattyút. Emiatt mire beindul a rendszer az egy külön kálvária, aztán ha már melegvizet keringet a rendszer, akkor minden rendben megy.
A kérdésem, hogy létezik-e olyan termosztát, ami a cső végébe csavarható megoldás (most is ilyen van), és hosszú a szondája, hogy mélyebben leérjen a csőben, annak érdekében, hogy ténylegesen a víztér hőfokára szabályozzon?
Abból indulj ki, hogy nálunk pl 2 emelet van, fent 210 belmagasság, lent 250, porotherm falazat, nincs szigetelés rajta, fafödémen 20cm gyapot.
1500l puffer fullba töltve 75-78 fokkal, 0 fok mellet kint kB 8 órát tart ki, sajnos nem többet, 21 fokot tartunk a lakásban. 50 fokot küldök felfelé (meglepő hogy melegebb a cső mögötte, mint a gázkazán után, ami tekeroje szerint 70-et xd), visszatérő kB 30 fok. Sajnos ha lejjebb veszem az előremenőt már kevés a lakásnak (radiátoros fűtés)
Mennyi fa fogy neked szezon alatt?
Mi baja szokott lenni a hőszivattyúnak? Mi elő és utószezonban klímázunk, más nem megy, 0 fok mellett is sokszor megy (hűtő - fűtő), de hidegben kell kiegészítés, mert csak előszobában van lent is fent is klíma, ha nagyon hideg a fal így kevés a szélső szobának.
Úgy tervezném, hogy a vegyes kazánnak lenne külön hőcserélője a tartályban, vagy akár kettő is, hogy kis kört fűtsön, és ne menjen 60 fok alá a vize. A hőszivattyút viszont közvetlenül kötném rá a tartályra, vagy akát a fűtőkörre, mert 40 fokos vízzel dolgozik (igrn, sajnos anno nem gondolták végig, hogy ez radiátorhoz nem épp jó, max. akkor, ha non-stop dolgozik). Haromosztatúval engedném rá a tartályból a vizrt a körre, attól függően, hogy mennyire van hideg a hazban.
Az is opció, hogy 16-17 fok korul tartanam a hazban ezzel a rendszerrel a jot, a tobbit klimaval emelnem ra.
A ház kb. 80-90 m². Vert fal, részben szigetelt plafon. Dupla fa ablakok vannak. Vegyes kazán+vizes hőszivattyú+lapradiátorok.
200 literes elég oda? Mindegyiket kazán rákötném. Illetve beépítenék egy vagy két 2,5-3 kW fűtőszálat a pufferba. Van olcsó áram éjjel.
Kérdesem az lenne, hogy az megoldás lehet-e, hogy ilyen tizenfokokban a már felfűtött házban tartsak a fűtőszálakkal meleget (35-40 fokos vizet), úgy, hogy a fűtőszálak kb. 14-16 órát fűtenének?
Hőszivattyú is besegítene, főleg hidrg időben, de nem tervezem a huzamosabb használatát, mert elég sokszor meghibásodik.
Vegyes kazánt csak hideg időben használnám, mert macera és nem is feltétlenül olcsóbb fűteni, persze csak akkor, ha nem "mindennel is" fűtenék.
Sziasztok ! Abszolut laikus vagyok , tanácsot szeretnek kerni! Örököltem egy hazat , a kemenyt szeretnem felújítani , ugyanis szelel a kemeny , most egy 120 as füstcső lóg ki a kemeny tetejéből , egesz jo huzat van igy , de felek hogy baja lessz a stucni felol ,nem merek nagyon tüzelni. Mindenféleképpen béleljük a kéményt 120 as saválló lemez fér el kényelmesen , egy 4,4Kw os kandalló menne csak róla DE most jon a java es amiert valojaban ide írok , a piros cső van felfelé kb 3 méter magas, ki lessz cserélve savállóra ,viszont a (sárga)lenti csatlakozas kb3,5 meter hosszan aminek az aljaba ott a tisztitonyilas is nem passzol osssze , ugyanis van benne egy törés, sot ahogy neztem a lenti resz kb 110-115 mm lehet tehat el se ferne a cső , kérdésem lehet belőle baj , ha a felső részt teljesen elkülönítem ,bevések egy saválló sarokidomot , azt a kémény fele kimenő savállóval összekötök, , tisztítónyilás nélkül használom a kandallót , 2-3 havonta szetszedem , kitakaritom ? Egyéb ötleteket meghallgatok , szerintem ennél egyszerűbb megoldás nincsen rá , az alsó kémény szűkössége miatt.