"A pszichológiának és a viselkedéstudományoknak az emberi viselkedés evolúciós gyökereivel foglalkozó területe." Bereczkei Tamás
Bővebb definíció a wikin:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Evol%C3%BAci%C3%B3s_pszichol%C3%B3gia
Vagy itt:
http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/pszich_kog/evol_pszich.htm
Kérek minden kreacionistát, ID hívőt, hogy ne offolják szét a topicot csak mert a címében szerepel az evolúció szó. Számtalan más topicban lehet küzdeni a darwinizmus ellen. Köszi.
A.
Az evolúciós pszichológia egy fiatal de létező tudományterület. Nem nekem vagy neked kell eldöntenünk, hogy miről szóljon ez a topic.
ld. a topicnyitót, linkekkel:
"A pszichológiának és a viselkedéstudományoknak az emberi viselkedés evolúciós gyökereivel foglalkozó területe." Bereczkei Tamás Bővebb definíció a wikin: http://hu.wikipedia.org/wiki/Evol%C3%BAci%C3%B3s_pszichol%C3%B3gia Vagy itt: http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/pszich_kog/evol_pszich.htm"
Én azt szeretném, hogy ez a topic az emberi viselkedés evolúciós gyökereiről szóljon. Konkrét viselkedések (udvarlás, anyai kötődés, vallás..etc.) lehetséges adaptív értékéről vagy értéktelenségéről menjen a vita. A genetikai evolúció mellett belefér a kulturális (memetikai) evolúció is. Tényekre vonatkozó állításainkat lehetőleg konkrét vizsgálatokkkal támasszuk alá. Filozófia inkább csak módjával szerepeljen, ha elkerülhetetlen bizonyos fogalmak tisztázásához.
Vallásfilozofikus agyalgás az nem fér bele.
Szerintem.
De én csak kérhetek, nem tilthatok le senkit. Az előző moderációt sem én kezdeményeztem.
Tulajdonképpen mit szeretnél itt megvitatni? Hogy mi evolválódik? Vagy mi generálja az evolúciót? Mert arról lenne véleményem, de csak részletekben, mert része egy olyan filozófiának, amit kapásból letiltottál. Mégis rejti a megoldást, annak ellenére, hogy nem szimpatikus Neked.:)
sajnos azt kell mondanom. Az említett mű alkotója, elhanyagolta a szellemi evolúció lehetőséget ha itt off vagyok. S csak a biológiaival számol, veletek együtt. Amit így legfeljebb társadalom tudománynak, nem az egyed evolválódott pszichéjével való foglalkozásnak mondok.
az odáig rendben van, de ha valamiben nincsen benne az a bizonyos gondolkodás mód... amit a pszihés hozzáállás enged ....amit tudatosításnak is nevezhetünk. Akkor annak nincs köze hozzá, vagyis a topik címe így a jóhiszemü olvasót rendesen, megvezeti a benne találtak alapján. .....az evolucinális gondolkodásmódról. Mert hogy a tudomány merre jár azt is a gondolkodásmódnak köszönhetö. tudtommal. A pszihi az ÉN ..az elme irányultsága.
tudod ... a közhely csak nézőpont kérdése. ami itt folyt az a teremtett világ értelmezése, ...így nem sok... éppen csak ránézésre érinti az evolúcionális gondolkodást. Szóval bírom amikor, a halandó mondja a "teremtőnek" hogyan kell gondolkodnia... "haláltalanság kapuja kitárva ... Gotama "
Nagyon érdekes kutatási ág az evolúciós pszichológia, ám Dennett, Dawkins, és még néhányan elvetették a sulykot. Sokan idealizálják ezeket az eredményeket.
Az evolúciós pszichológia nemelfogadása onnan ered, hogy a vallásos nézőpont számára ez kínos. Tudományosan teljesen elfogadott.
Értelmet pedig ne keressünk az evolúcióban, alapvetően értelmetlen, mint a legtöbb dolog. Csupán arra szolgál, hogy az élőlények alkalmazkodjanak környezetükhöz, és a gének számára kedvezőbb feltételek teljesüljenek. Vannak, akik a géneket megszemélyesítik, de nem szabad, ők nem gondolkodnak, nem is önzőek. Ez csak egy kifejezés. Mindenesetre ezek nagyon bonyolult dolgok.
Sziasztok! A segítségeteket szeretném kérni: tudnátok nekem olyan "tudományos" olvasmányokat ajánlani (elsősorban - neten is olvasható - tanulmányokat, de könyv is OK), amelyek a párválasztással összefüggő, nem tudatos, de konkrét cselekvésekről szólnak? Köszönöm előre is.
Ha szerinted a holocén elején a Zagrosz hegység, Mezopotámia, sőt még Egyiptom is a forró övezethez tartozott, akkor kár vitatkoznunk. Még ma sem tartoznak oda, hanem a szubtrópikushoz! Sőt az északi részük még oda sem! A forró övezet a két 30 szélessségi fok között terül el! (Olyan nehéz az általános iskolai földrajzot megtanulni? 0-30 fok meleg, 30-60 mérsékelt, 60-90 hideg s bennük az alövezetekkel és a jellegzetes klimatipusokkal ). A jégkorszak végén meg a tk. mérsékelt égöv még délebben volt. (A mérsékeltbe tartozik a szubtrópusi is!). Az Újvilágban meg szintén ez a heyzet. Mexikó nagyrésze ma is szubtrópusi övezet! MIlyen folyóvizek ömlenek a Csendes óceánba az Andok felől érkezve?
Nem elég olvasni tudni, meg is kell érteni azt amit olvastál! Tessék elővenni egy földrajz könyvet is és egy paleoföldrajzi fejezetet is kinyitni s utána osztani az észt..
Miután megtanultál különbséget tenni az éghajlati övek közt, folytathatjuk a társalgást!-:)
Az emberiség legnagyobb forradalma, ami jelentőségében még az iparin is túltesz, tehát a neolitikus forradalom, ahogy Gordon Childe elnevezte szerte a világon forró égövben játszódott le és kevés kívétellel az első civilizációk is itt alakultak ki! Akár Dél, vagy Közép-Amerikát nézzük, akár a Termékeny félhold térségét és környezetét.
Az Óvilágban a Zagrosz-hegység területén indult meg a folyamat és innen terjedt el Mezopotámia, Levante, Kisázsia és Közép-Ázsia irányába, ahol a sivatagi, félsivatagi tájon (Levante és Kisázsia kívétel) a folyóvölgyekben öntözéses gazdálkodás alakult ki. És nem mellesleg jelentős civilizációk! Tehát a forró övből a mérsékelt öv meleg vidékei (mediterrán és szélsőségesen kontinentális) irányába
Az Újvilágban, Mexikóban szintén a forró övbe tartozó vidékeken Puebla környékén a Tehuacán völgyében, vagy északabbra Tamaulipas és a Sierra Madre hasonló vidékein kezdődött meg a növények háziasítása, míg Dél-Amerikában a tengerparti népesség ún. Huaca-Prieta kultúrája kezdett hozzá a növények háziasításához (tök, bab) a folyók torkolatánakvidékén települve, ezekre az alapokra épít a kukorica északról történő megérkezése után a Guanape kultúra, amely ezen folyók völgyekben immár öntözéses földművelést folytat. Melyre alapozva itt is megjelennek az első nagy civilizációk.
Amint látható a neolitikus forradalom nagyjából hasonló vidékekről indult ki. Ezek a vidékek meg a forró égöv alatt találhatók!
Tehát a mérsékelt égövi tájakon a kultúra a száraz forró égövi tájakról, mint import érkezik csak! A kevés kívétel közt szerepel Kína. Ám a kínai kultúra alapjait, a neolitikus forradalom eredményeit ők is a forró égövből importálták.
Európa és a mediterránum civilizálódása évezredekkel a forró égövi civilizációk után kezdődik csak meg és komoly eredményeket csak az elmúlt évezredekben tudott felmutatni a (száraz) forró égövhöz képest!
Nem kisértem figyelemmel minden állat nemesitésének történetét, de azt tapasztalatból tudom, hogy a római korból származó konyhahulladékokban óriás termetű tyúkok és libák vannak! Sőt még korábbról is. Tesssék még hozzátenni a lófajtákat, a szarvasmarhákat, juhokat-kecskéket még a neotilizáció szakasszában, a gabonafélék nemesitését, a szölőét, stb. és s kész a kép. A lappok, eszkimók s más extrém körülmények közt élő népességek bár ellenkező előjelű, de hasonló helyzetben vannak mint a mindig nyárban élők. Nem vagy csak kevesett változtatnak jól bevált szokásaikon, módzsreiken. nem engedhetik meg maguknak a kockáztatást (mig az utóbbiak megengedhetnék, de nincs rá ösztönzésük).
A tudatos nemesítés az már egy nagyon fejlett, általában többezer éves mezőgazdasági kultúrát feltételez. A lappok pl. kb. úgy és annyira háziasították a rénszarvast, hogy a vadászatok során mindig követték a csordát, amit idővel sajátjuknak tekintettek. Megfigyelték, hogy az ivarérett hímek mindig elhagyják a csordát, és csak a tehenek és borjak maradnak a csordával. Ezért időben ivartalanították az összes fiatal hímet, egy kivételével (praktikus okokból, a később vadászatok esetleges megzavarására gondolva, lehetőleg a legbékésebb hím borjú férfiasságát hagyták meg), nehogy kihaljon a csorda, és így az együtt maradt. Az a mellékes tényező, hogy mindig a legbékésebb fiatal bika tudott közölük továbbszaporodni, oda vezetett, hogy mára annyira békések a fiatal bikák, hogy ivartalanítás nélkül is a csordával maradnak...
A tudatos tenyésztés talán még a rómaiaknál sem volt széles körben elterjedt. Érdekes ez a növényekkel kapcsolatban is, pl. a cseresznyefa háziasítása annyira bonyolult, tudatos, hosszútávú terveket igényel, hogy a rómaiak pl. nem is voltak képesek erre. Csak a középkorban háziasították a cseresznyefát!
Másfelől a bantuk által termesztett növények a termesztés következtében öntudatlanul is másfajta szelekciónak lettek kitéve, mint vadon termő társaik, így aztán létre is jöttek a vadon termőtől eltérő növényfajták.
Persze, a bantuk termeltek pár növényfajt (a nilóták meg tenyésztették a szarvasmarhát), de csak amennyire a közvetlen fogyásztásra szükség volt. De nem nemesitettek! Az, hogy egy fabottal árkot húzol a földbe, vagy lyukakat fursz bele és beélerakod a magot, a gumót, azt azért nem nevezném fejlett mezőgazdaságnak. Az valahol tudatos szelekcióval, keresztezéssel, nemesitéssel, oltásssal, stb. jár. A pigmeusok meg nem akarták feladni eredeti életmódjukat, igy aztán az erdő sürüjében ők voltak az inteligensebbek, az erdőn kivül meg a bantúk!-:)
Már irtam, marhaságnak tartom azokat az állitásokat, hogy egyik vagy másik nép, rassz alapjában, genetikailag meghatározottan összességében inteligensebb lenne. Ld. a médiában megjelent felmérést különböző népek okosságáról, amelyben a németek, majd a hollandok s lengyelek kerültek a pódiumos helyekre. Mint irtam, a Gaus-görbe mindenhol érvényes, csak éppen az értékelést befolyásolják az életszinvonal és vele járó beidegzések, automatizmusok túlzott figyelembe vétele. Egy tökhülye német is kezelni tudja a lakásában/munkahelyén található esetleg bonyolult szerkentyüket, ismeri a szokásokat, eligazodik a társadalmi szokásokban, mig egy hegyekből lejött szuperinteligens albán, román vagy görög, magyar stb. ebből a szempontból tökéletesen bunkóként viselkedne, de idővel nemcsak behozná a hátrányát, hanem jól le is hagyná vetéytársát!
Jól mutatja ezt az USA-beli néger lakosság kulturális emancipációja az elmúlt fél évszázadban, vagy a világ elmaradott részeiről a nyugati országokba bevándoroltakét. Kivéve, ha vallási vagy más jellegű megkötések nem akadályozzák ezt a felzárkózást. A hazai legnépesebb etnikai kisebbség inteleginciaszintje sem alacsonyabb a többségénél, de a hagyományos értékrendhez ragaszkodó tagjai csak ezeken a területeken tudnak okosabbak lenni a többségieknél. Ezen értékrend több pontját azonban társadalom, de sokszor még a törvények sem honorálnak pozitivan, mig az ő saját közösségükben ez számit kiemelkedő képességnek!
fogyasztott trópusi növényeket is Afrikában, D-Amerikában jórészt a gyarmatositók megjelenése után kezdték el termeszteni. Addig bár ismerték és felhasználták őket, de alig-alig termeszették, hanem csak betakaritották. Kevés a kivétel!
Ebben te biztos vagy? Afrika mai népességének túlnyomó része a bantu vándorlás során került a helyére, annak meg az volt a lényege, hogy a bantu földművesek szép lassan kiirtották-kiszorították a vadászó gyűjtögető többieket (akik közül a két maradék csoport, a pigmeusok és a koiszanok mára az őserdő mélyére és a sivatagi, félsivatagi környezetbe szorult). Új-Guinea felföldjein is komoly mezőgazdasági termelés folyt.
Az európaiak tudtommal csak a monokultúrás ültetvényeket honosították meg, ami egy zárt helyi gazdaságban életképtelen, és még ma is túlzott világpiaci függőséget okoz az egyébként végletekig elmaradott országoknak. (Szerintem ezek felszámolása jobb lenne, mert akkor nem kéne élelmiszert importálniuk, és akkor nem függenének ennyire a világpiaci ingadozásoktól. Mindegy, kicsit off irányba haladunk, úgy érzem... Majd a topikgazda ránkszól.)
Az észak-amerikai indiánok sem mind a vadászatra alapozták az egzisztenciájukat. Sokan közölük viszonylag fejlett földműves kultúrákat alapított, például a mai Arizona környékén a pueblo kultúra. Végülis az ő mezőgazdaságuk csinált vigasztalan sivatagot abból vidékből... :-) A maják kultúrája pedig teljesen helyi, ez nem hit kérdése. A teozinte háziasítása is Mexikóban zajlott le először, bár asszem nem pont a maja területeken. A probléma az volt, hogy egyfelől a mezőgazdaság kizsigerelte a talajt, amit az erdőirtások következtében az eső is kezdett elmosni (nem ismeretlen ez a probléma a mai USA-ban sem - ha meggondoljuk, ők a legtermékenyebb mezőgazdasági vidékeiken még kétszáz éve sincsenek jelen intenzív mezőgazdasággal...). Az éghajlat ciklikusan változott, és amikor éppen kedvező volt (úgy fél évezredig), akkor a népesség hihetetlen népsűrűségre növekedett, elérve a terület maximális eltartóképességét, majd amikor az éghajlat ismét kedvezőtlenre váltott, akkor hirtelen visszaesett a terület eltartóképessége, ami a civilizáció összeomlását eredményezte - ez azután a mezőgazdasági viszonyokra is visszahatott, és további visszaesést eredményezett a népességszámban.
Az északi gazdagon fejlődő demokraták vs déli szegény despoták küzdelmét viszont megint egy kis mintaelemszámon végzett felületes vizsgálat eredményének gondolom... :-)
