Emlékszem, élénk közéleti téma volt a sorsolás, már az akkori média is "sztárokat" kért fel kommentálni, valamelyik lapban Zalatnay nyilatkozta, hogy bántja hogy ilyen erős csoportba kerültünk, de sok sikert kíván.
végülis az akkori világbajnok, a következő világbjnok, és a következő (vagy az azutáni?) európa bajnokkal egy csoportban....
azt azért ne felejtsük el, hogy 16-os volt a VB, nem nagyon voltak olyan résztvevő csapatok, akiken csak csodálkoztunk hogy hogy a fenébe kerültek oda.
és hát mindenkinek lőttünk egy gólt, Argentína ellen vezettünk is, a meccs hátralévő része már lerágott csont... illetve valamelyik sport1-es műsorban nyilatkozta valaki, hogy a közelmúltban Garrido bíró azt nyilatkozta, hogy már nagyon közel volt ahhoz, hogy kiállítson Nyilasiékról egy argentint, de a magyaroknál előbb szakadt el a cérna... igaz-e vagy sem sose tudjuk meg....
35. perc: egy szép Gallego - Kempes - Árdiles összjátékot követően Kempes tálalt Bertonihoz, aki 8 m-ről laposan kilőtte a jobb alsó sarkot. 1:0
74 p.: egy szép Kempes - Árdiles - Kempes kényszerítőzés után Kempes emelte át a kétségbeesetten vetődő francia kapust. 2:0
87. perc: Kempes tolta ki a labdát Árdileshez, aki Luquéhez passzolt. Luque igazítás nélkül sarkazott Kempeshez, aki ezúttal sem hibázott, 10 m-ről a kapu bal oldalába lőtt.
A nagyszerű futballt bemutató argentínok lefocizták a pályáról a kissé enervált francia válogatottat.
Nem fogjátok elhinni, de győztünk az olaszok ellen.
Íme a rövid jegyzőkönyv:
Magyarország - Olaszország 3:2 (1:1)
Mar del Plata, Estadio Mar del Plata, 32.000 néző
Vezette:Ramón Barreto (Uruguay)
Partjelzők: Ferdinand Biwersi (NSZK), John Gordon (Skócia)
Magyarország: Gujdár - Martos, Kocsis, Kereki, Tóth József - Pintér, Nyilasi, Zombori - Fazekas, Törőcsik, Váradi
Cserék: Törőcsik helyett Csapó a 65. percben, Fazekas helyett Tóth András a 77. percben.
Gólok:
31. perc: Zombori jól beívelt szögleténél Nyilasi Tibi emelkedett a legmagasabbra és védhetetlenül a léc alá bólintott. "Bólints Tibi'". 1:0
43. perc: Bettega kapott egy jó labdát a 16-os sarkánál, beforgatta Martos Győzőt, majd éles szögből Gujdár Sanyi hasa alatt laposan a hálóba lőtt. 1:1
69. perc: Rossi ugrott ki Antognoni gyönyörű labdájával Kocsis és Kereki között és a kétségbeesetten kifutó Gujdár mellett a hálóba lőtt. 1:2.
76. perc: Váradi Bélát durván buktatta Scirea a kaputól 18 m-re. Scirea megkapta a jól megérdemelt sárgát, a magyar válogatott a szabadrúgást. A frissen beállt Csapó Karcsi gyönyörűen csavarta el a sorfal mellett a labdát, Zoff már csak beljebb tudta segíteni. 2:2
85. perc: mivel az olaszoknak jól volt az X, ész nélkül tördelték a játékot. Ráfáztak: Pintér Sanyi labdájával Nyilasi lódult meg a középpályán, Gentile kiváltott rá, de mielőtt még buktatni tudta volna Tibit, az kitette balra a labdát. Zombori egy lövőcsel után váratlanul 16-ról óriási ballábas lövést eresztett meg. A labda Dino Zoff ujjai mellett védhetetlenül vágódott a bal felső sarokba. 3:2.
Úgy döntöttem, hogy a szabadidőmben egy FIFA 2000-es játékprogrammal újra lejátszom a 78-as VB magyar meccseit.
Tegnap kezdtem:
Argentína - Magyarország 1:1 (0:1)
Buenos Aires, Estadio Monumental, 70 ezer néző
Játékvezető: Jose Antonio Garrido (Portugal) Partjelzők: Patrick Partridge (England) Youssou N'Diaye (Senegal)
Magyarország: Gujdár - Török, Kocsis, Kereki, Tóth J. - Pintér, Nyilasi, Zombori - Fazekas, Törőcsik, Váradi
Csere: Török helyett Martos a szünetben, Törőcsik helyett Nagy L. a 74. percben.
Gól: Bertoni (82. p.), ill. Váradi (26. perc).
25. perc: Zombori labdájával Törőcsik ugrott ki ügyesen a védők közül, de az argentín védők kíméletlenül elkaszálták. A jogosan megítélt szabadrúgást Váradi Béla 20 m-ről bődületes erővel lőtte a jobb felső sarokba (0:1).
82. perc: Túlságosan magunkra húztuk az argentínokat, aminek meglett az eredménye. Kempes tanári labdáját Bertoni közelről laposan a hálóba lőtte (1:1).
Ha más sorrendbe vannak azok a meccsek, akkor lehet, hogy nem lett volna olyan sima az a két vereség, lehet, hogy nem is lett volna vereség mindkettő. De egyrészt azért elég demoralizáló úgy veszteni, ahogy Argentína ellen sikerült, másrészt a következő meccsen nem volt se Nyilasi, se Törőcsik. Talán az lett volna a jó nekünk, ha a franciákkal kezdünk, de ezt már így nehéz megítélni.
Egyébként lehet fényezni a 78-as válogatottat, de a tényeken ez nem változtat: ha az argentínok elleni vereséget a bíró nyakába is varrjuk, akkor is két sima vereség a csapat mérlege.
Én ennyire nem mélyedtem bele a sorsolás rejtelmeibe, de még mindig sokkal jobb lett volna a brazíl csoportba kerülni, mint az argentínba.
Egyrészt a brazílokat nem nyomták annyira a bírók, mint az argentínokat, másrészt a spanyol válogatott elég gyöngének, mondhatni simán verhetőnek tűnt, az osztrák "sógorok" ellen pedig nekünk hagyományosan mindig jól ment a játék.
Ebből a csoportból akár a brazilok mögött továbbmehettünk volna a legjobb 8 közé.
Véleményem szerint azonban a legjobb 4 közé ekkor sem lett volna esélye a Baróti-gárdának bekerülni.
a sorsolás csak annyi volt, hogy az Argentin vagy Brazil csoportba kerülünk a svédekel alternatívában, más matematikai lehetőség nem volt. A német vagy holland csoportba nem kerülhettünk, azokba Peru és Mexikó kerülhetett.
Való igaz, ha pl. a lengyelek helyére kerültünk volna a B csoportba, vagy a skótok helyére a D csoportba, akkor jóval több esélyünk lett volna a továbbjutásra.
Aránytalanul a mi csoportunk volt a legnehezebb, bár a C csoport (Brazília, Svédország, Spanyolország, Ausztria) sem volt piskóta.
Ez így nem igaz, mert a 2002-es VB-re ki sem jutott a holland válogatott, mi pedig 1978-ban a kijutással már a legjobb 16 között voltunk! :-) Tehát nagyobb sanszunk volt, mint a hollandoknak 2002-ben!
Szerintem a magyar válogatott már a 70-es évek végén is csak az európai második-harmadik vonalba tartozott, csak a magyar közvélemény hitte azt, hogy még mindig a világ élvonalába tartozunk.
A 78-as gárdának a selejtezőkön szerencséje is volt (az akkor még sehol sem jegyzett görögök verték a szovjeteket), aztán az interkontinentális pótselejtezőn Bolívia ellen idehaza valóban fantasztikusat játszottunk. Emlékszem rá, hogy Zombori akkora gólt lőtt, hogy lemaradtak róla a kamerák (akkor még kevesebb kamerával vették föl a focimeccseket, mint manapság). Állítólag ez a gól azóta is csak egy fekete-fehér fotón van meg.
A bajok a selejtezők után kezdődtek, mindjárt a sorsolással.
Szerintem abból a csoportból akkor sem biztos, hogy továbbjutunk, ha a VB nem Argentínában van és a bírók nem nyomják az argentínokat. Végül is abból a csoportból két csapat is a legjobb négy közé jutott.
A londoni zakó sem tett jót a csapatnak, de a legnagyobb áldozat Váradi Béci sérülése volt. A mára méltatlanul elfeledett Váradi a ko legjobb magyar csatára volt, emlékszem, hogy hatalmas bombagóljai voltak.
Az áruházi lopás, az argentínok elleni meccsen a kettős kiállítás már ismertek.
Ettől függetlenül még föl lehetett volna állni az argentínok elleni meccs után is, de egyszerűen nem volt a csapatban annyi fizikai és pszichikai tartalék.
Simán kiestünk csoportutolsóként, sőt a VB-n is az utolsó helyen végeztünk, 0 ponttal.
Lehet, hogy ennél többre volt hivatott a 78-as gárda, de szerintem, amikor kisorsolták a csoportokat, már lehetett és kellett volna rá számítani, hogy ebből a csoportból aligha fogunk továbbjutni.
igazad van, a klubcsapatos züllés a 70-es években elkezdődött. 69-70 táján még UEFA kupadöntőket is játszottunk a Ledds Uniteddel, meg a Pécs is kiverte a Newcastle-t. S az Újpest játszott BEK elődöntőt a Bayernnal (72?). Közben csapataink már elkezdték kapni a 4-5 gólokat Bilbaoban, Chorzówban, itthoni vereségek már az első fordulóban, stb.
Utána már csak kb. 4-5 évenként volt egy feltámadás: 75-76 körül az FTC a Liverpoolt is kiverve játszott KEK döntőt, 79-ben a Diósgyőr ment 3 kört az UEFában, majd a 80-as évek közepén a Videoton menetelt az UEFA döntőig. Azután még a Vác ment egyszer 3 kört az UEFA kupában, s legtöbben már arra is emlékeznek 10 éve az FTC jutott be a Bajnokok Ligájába. 3 éve a Loki ment 3 vagy 4 kört az UEFában. Ezenkívűl a többit jobb ha elfelejtjük, ma már ciprusi, fehérorosz és lichtensteini csapatok is gondot okoznak.
Valóban nem láttam még a '78-as vb-t, és lehet, hogy utólag könnyű okosnak lenni, de ebből a csoportból nem volt szégyen nem továbbjutni. És igen, röhejesnek tűnik, hogy a '78-as vb-t egyesek akkora katasztrófának fogták fel, mint Marseille-t mondjuk. És ha már Marseille: az a tény, hogy a magyar válogatott két egymást követő vb-n nem vett részt, már mutatta, hogy azért közel sem az ötvenes-hatvanas éveket írták akkoriban. A magyar klubcsapatokat akkoriban már rendszeresen elverték a 2-3. fordulókban, szóval az már erősen a lejtő kezdete volt. Ettől függetlenül egy szerencsésebb sorsolással továbbjuthatott volna a csapat, és akkor bármi lehetett volna, de ebben a mondatban már túl sok a "volna", mint ahogy a magyar futball történetében is, és ez sem véletlen: valamiért mégis mindig elvéreztünk.
nem tudom hány éves vagy, de rosszul látod. Mások voltak a játszótársaink, ma már egy osztállyal lentebb jáccunk.
a 70-es években egy svédekkel odavissza iksz kisebb kudarcnak számított, de ha semleges pályán nem vertünk volna meg egy spanyol válogatottat, nagyobb kudarc lett volna, mintha ma itthon leikszelnénk Boszniával, Litvániával vagy Moldáviával.
a 78-as magyar válogatott kb. akkor kaliberű és esélyű csapat volt 1978-ban, mint a 2002-es VB-n pl. a portugál, angol, vagy holland válogatott.
Az tény, hogy indokolatlanul nagy volt a közvélemény elvárása a csapattal szemben, pedig a csoportbeosztás és az, hogy az argentinok ellen kezdtünk sejtette, hogy nagyon nehéz lesz. Az előzmények se voltak biztatóak. A selejtezőben kaptunk egy hatalmas sanszot azzal, hogy az akkor még igen gyenge görögök megverték a ruszkikat, a pótselejtezőn aztán a Népstadionban 6-0-ra legázoltuk Boliviát. Nagy szerencse volt, hogy Pesten volt az első meccs, igy sikerült demoralizálni őket. Ha kint kezdünk, ott a magaslaton La Pazban a még esélyes boliviaiak biztos jobban hajtanak. Igy a visszavágó sem volt vészes. A londoni vereség csúnya volt, a lopásügyek pláne, ami elsősorban Fazekast viselte meg, aki elég lelkizős tipus volt. Aztán az argentinok ellen Törőnél és Nyilnál is elszakadt ugye a cérna, eltiltások, elveszett az esély. Egyébként Törőcsiket a meccsen 28-szor rúgták fel az argentinok, ő egyszer törlesztett és leküldte a biró. Szóval jó nagy csalások voltak azon a VB-n is, gondoljunk ugye a 6-0-ás Argentina-Peru meccsre. Az sem volt tiszta, azt senki nem állithatja. A keretben egyébként kapusposzton voltunk a leggyengébbek, ha Gujdár helyett Mészáros véd, talán nem 3 vereséggel jövünk haza.
