A 2 modulos fogaskeréknél a tengelyek távolsága éppen a fogszámok összege mm-ben. (Általában: tengelytáv=m*(z1+z2)/2)
Fogasszíjnál, ha egyforma a két kerék, akkor a tengelyek távolsága a fogméret*(k-z)/2, ahol k a szíj fogszáma, z pedig a kerék fogszáma. Szóval a T5-ös szíj (fogméret=5 mm) a tengelyek távolsága a 2.5mm többszöröse lesz, illetve tipikusan (páros fogszámú szíj és kerék esetén) 5 mm többszöröse lesz. Magának a keréknek a mérete nem kerek érték milliméterben.
A nem egyforma a két kerék, akkor hülye számok fognak kijönni a tengelytávra.
Szóval, egész (1,2,3,...) modulos fogaskerekek esetén, ha a fogak 5-tel oszthatók, akkor helyettesíthető lesz T5-ös szíjjal.
Ha egyforma volt a két fogaskerék, akkor még az áttétel is megmarad.
Egyszer átalakítottam egy fogaskerekes hajtóművet a 2-modulos (ha jól emlékszem) fogaskerekeket kicseréltem T5-ös szíjakra kerekekre a dolog lényege az , hogy nem kellet feszítő hozzá a régi tengelyek távolsága pont megegyezett a T5-kerekek plusz szíj méretével.
Vajon ez csak véletlen? Vagy eszt a mérnökök direkt így számolták ki!
Túlterhelés elleni védelem. A SUI40 esztergában, a D40x6-os vezérorsó hajtását egy D3mm öntöttvas pöcök adja át. Inkább ez törjön, mint egy figyelmetlen menetvágás következtében teljes amortizáció következzen be.
Ha van mondjuk egy 1 modulos fogaskereked, azon a fogak (a gördülőkörön mérve) pont π mm-re (3.141mm-re) vannak egymástól. Ha ehhez akarsz csinálni egy csigahajtást, akkor annak 3.141mm-es menetemelkedésűnek kell lennie. Ez a modulmenet.
Lehetne fordítva is: hogy a menet a metrikus és a fogaskerék fogait igazítják ehhez.
Két okból szerencsésebb a modulmenet:
1. Egy akármilyen menetemelkedésű menetet könnyebb csinálni mint egy fura fogméretű fogaskereket. A fogaskerék gyártáshoz a fogméretnek megfelelő szerszám kell, az esztergapadon meg bármilyen menetet lehet csinálni.
2. Modulos fogaskerék és modulmenet esetén mm-ben kerek értékekre jön ki a tengelyek távolsága.
Pl. egy 50 fogú 1 modulos fogaskerék gördülőkörének az átmérője 50mm (a külső átmérő 52mm). Ha ehhez kapcsolódik egy 20mm középátmérőjű modulmenet (névleges átmérő: 22mm), akkor a két tengely távolsága 25mm+10mm=35mm lesz.
Gyerekkoromból úgy emlékszem rá, hogy csigahajtásnál használják a modulmenetet. (Az én esztergám föl van készülve arra is, hogy modulmenetet vágjon. Én mégse vágtam még vele modulmenetet.) A csiga, mint egy fogaskerék jellemzően modulra épül.
Modulra. Ezért nevezik modulmenetnek. De úgy látszik csigamenetnek is hívják.
A képen látható karikázott rész lehet a ludas, mert a videón latható hogy a kúp szára forog előtolásnál mindkét irányban de a tengely nem mozdul meg, Rá nézek amint lesz időm,
ilyesmi jellegű problémára gondolok, mert a hajtás fel megy oda az Orsóhoz , váltásra reagál , de mintha megszakadt volna a kapcsolat , asztal nem mozog, de kézzel megy rendesen
Ezt a típust nem ismerem , lehet elnyíródott a retesz szét kell szedni és kiderül, nekem is volt ilyen jellegű problémám nekem az orsóba ki volt kopva a horony de csak ott ahol sokat volt használva egy lapos reszelővel satuba fogva mindenhol egyformára reszeltem a hornyot , majd csináltam egy új reteszt (C45) a kereket is hozzá igazítottam. Nekem ez a módszer bevált sokba nem került de a sok idő ráment.
Fejlemény marógéppel kapcsolatban, Amikor mentem megnézni a gépet az előtolás az asztalnak oldal irányban szépen működött, mondjuk terhelés nem volt rajta,
de ma próbálgattam és oldal irányban szaggattottan ment, majd egyáltalán nem , a kapcsolókar működik rendesen lehet látni hogy forog egy persely szerű de a tengely nem, hol keressem a hibát? Ezzel tisztába voltam hogy lesznek ilyen dolgok,
Töltöttem fel youtubra videót kérlek nézzétek meg, köszönöm!
Szerdán megyek össze pakolni délután a cuccokat, megkérdezem, ahogy láttam a szerelő akna felett van a csörlő, valószínüleg az aknába azzal engedték le a dolgokat vagy motor kiemeléshez,
Nekem van egy jó pár db balos fúróm , beleszakadt tőcsavaroknál vagy sima csavaroknál is jól jön kifúráskor sokszor volt rá példa , hogy a balos fúró kitekerte az adott csavar maradványt.
Csak félve kérdezem: készített már valaki közületek kis teljesitmenyű vízsugaras vágógépet?
Igen, tudom hogy az "igazi" az 2000 bar fölött működik, de ettől még....
Talaltam egy diy videot (ami lehet persze kamu), amiben emberünk egy hagyomanyos mosót megbuheralt, kicsit feljebb tolta a nyomast (de csak úgy 220 bar köré), illetve vett hozza egy fejet fúvokaval.
"Hagyományos" automataesztergás környezetben nem ritkaság a balos fúró - mondhatni, hogy egy tök általános dolog. Marós felhozatalban már ritkább a balos sarokmaró - ma már nem egyszerű a beszerzése sem... Próbáltam olyan példát írni, ami egy hétköznapi "jobbos?" szerszám esetében is indokolhatja a balra forgatást. (Asztalosoknál a sorozatfúró adapterben minden második hely balra forgó.) :) Utólag? :D
Pl. : Ha van egy jó kis osztófejes meló és szeretnénk látni is, hogy mit csinálunk, akkor a marótárcsa a gépész és a munkadarab közé kerülhet. Ellenirányú maráshoz ragaszkodva, a tárcsa lapjára fordul 180 fokot és forgásirányt váltunk. (De a vízszintes tüskére is feltehető fordítva a tárcsa, ha úgy a kezelőnek jobban kézreesnek a dolgok - homlokpalástmaró esetén is előjöhet, hogy trükközni kell.)
Másik dolog ! Voltam ma megnézni egy ismerősöm apukájának a hagyatékát! Sajnos elég sok mindent hagyott hatra!
Emu 250 gép illetve összes tartozék alapanyag szerszám ami a géphez köthető az vásároltam meg, árat nem írok mert ! A gép gyártásban nem dolgozott , oktató volt az illető erőműben és megkapta a gépet nyugdijba vonuláskor , kinézetre csúnya szerkezetileg minden működik rajta már amennyire lehet próbálni , csere kerekek bábok sík tárcsa , tényleg mindene megvan,
Egyenlőre míg a marógépet nem állítom talpra nem tudok vele foglalkozni csak annyira hogy haza hozzam,
próbálok gépről képet tölteni