Off FORTEPAN kép belinkelése: (A böngésző címsora sajnos lapozás esetén a Fortepan-on nem frissül jelenleg.) A megjelenő képen jobbra fent a link megosztás "gomb"-ra feljövő menüben (segéd ablak) a hivatkozás másolása a legalsó, az jól működik. On
A fotó teljes méretben letöltve 20MB-os és ha 1:1 méretarányba kinagyítva megnézem, nekem úgy tűnik, mintha a mozdonynak lekerekített sarkú ablakai lennének. Elvileg ez csak az első 3 (vagy 4?) Kandó példánynál volt így?
Ha látszk a hídfő, ahogy a fotón is, akkor könnyű azonosítani a jobb és a bal vágányt. Az elsőnek épült szerkezet hídfőjében egy boltozat van. Ez van a jobb vágányban. A 14 évvel későőbb épült második hid feljárójában viszont már két boltozat van. Feltételezem, hogy ez a megoldás a jobb terheléseloszlást szolgálja, mert az első híd építésekor annak mindfkét ellenfala megcsúszott a völgy felé. Ez a híd van a bal vágányban.
"1932 szeptember 12-én Komáromig a villamos üzemet felvették. E naptól gőzmozdonyok mellett rendszeresen jártak a biatorbágyi hidakon a nagy tengelyterhelésű V40 és V60 sorozatú villamos mozdonyok is. Ez a jelentős terhelés növekedés, illetve a fejlesztés alatt álló, a Kandóknál is nagyobb tömegű V44 sorozatú mozdonyok tervezett üzembe állítása 1941-re szükségessé tette a hídszerkezet további erősítését."
A Cegléd - Szolnok és a Rákos - Újszász szakasz elejétől fogva jobbjáratú volt. Viszont az Újszász - Szolnok - Szajol vonalrész baljárattal indult, ott később álltak át jobbjáratra.
Kösz. Akkor már csak a szajoli vonal története hiányzik. :-))
OT
1969-ben "dolgoztam" figuránsként a gödöllői HÉV vonal mentén. A mostani Őrs vezér tér és Nagyicce között mértük fel a közműveket a pálya áthelyezéséhez. Akkor úgy mondták, hogy utána jobb járatú lesz a HÉV. De akkor még a kis Földalatti is balra ment...
Ha jól sejtem azt gondoltam rosszul, hogy a fényképen a biatorbágyi viadukt Győr felé menetirány szerinti bal vágánya látható, és ezért jár a helytelen vágányon a V40, mert a jobboldali a helyes vágány.
Én úgy tanultam, hogy azt, hogy egy vágány helytelen vágány-e, mindig a menetirány szerint kell értelmezni.
F2 utasítás:
1.2.36. Helyes és helytelen vágány Kétvágányú pályán a kezdő vagy végpont felé tekintve egyaránt a jobb oldali vágányt helyes vágánynak, a másikat helytelen vágánynak nevezzük.
Tehát az ominózus fényképen a V40-es a menetirány szerinti jobb vágányon halad és rajta van a helytelen vágányon történő közlekedést jelző tábla, tehát abban az időben, amikor a fénykép készült a bal oldali vágánynak kellett lennie a helyes vágánynak. (vagy nem értek valamit)
Nem, teljesen vegyes volt a kép. A Budapest- Vác -Szob vonal pl. már a második vágány kiépítésétől fogva jobbjáratú volt, a a miskolcin viszont 1948 körül álltak át a jobbjáratra. A képhez visszatérve: a több szakaszban, különböző időkben történt kétvágányúsításoktól fogva a hegyesi oldal Győrig baljárató volt, de a Győr - Hegyeshalom második vágány 1926-os átadásától kezdve azon a szakaszon már jobbjátrattal vették fel az üzemet. Viszont a Kelenföld - Győr szakasz több lépcsőben, a villamosítási munkálatokkal egyidőben végzett átépítésekkel lett jobbjáratú. A villamos vontatás 1932-es megindulásákor a vonatok még Bicskéig baljáratban, onnatól jobbjáratban közlekedtek 1932 novemberéig, amikor Kelenföld - Bicske között is átálltak a jobbjáratra. (Az adatokért köszönet Oppenheim Gábörrnak.) A fotón a vonat az ekkor már helytelen bal vágányon tart Győr felé, ezért van a gép orrán a tárcsa és ezért biztos, hogy a felvétel az 1932 novemberi átállás után készült. Az már a hidak történetéhez kötödő érdekesség, hogy bár a kétvágányúsításkor a meglévő vágyány jobb oldalára került az új vágány, Torbágynál mégis a régi hídtól balra épült meg az újabbik viadukt és a régi híd került a jobb vágányba.
A Déli nem azért balvágányos, mert Kelenföld felől érkezve jobbra vannak a tárolóvágányok, és ha ki akartak vontatni egy szerelvényt, akkor keresztben kellett volna az érkező vonatok előtt?
Érdekes felvetés. Ha csak a Keleti és a Nyugati pályaudvart nézzük, az érkezési és indulási oldalak (a pénztárcsarnokok elhelyezése) miatt a Nyugatiban jobboldali közlekedés lehetett a kezdetektől, míg a Keletiben baloldali. Utóbbi Rákosig ma is balirányú; bár ez inkább egy érdekes "örökség" a hatvani és az újszászi - eredetileg egyvágányú - vonalak ottani találkozása miatt. (De mintha a Déli és Kelenföld között is balirányú lenne...)
Közben aludtam rá egyet. Nem mond ellent a kép és az eddig tárgyaltak. Hegyeshalom felől nézve a szerelvény a jobb vágányon az akkori szabályok szerint a helytelen vágányon közlekedett, tehát stimmel a tárcsa és valószínű, hogy 1941 után cserélték a vonatközlekedésben is a bal oldali közlekedést jobb oldalira (kivéve gödöllői HÉV).
Kösz. Akkor, az 1930-as években a magyar, kétvágányos vonalakon jobb oldali közlekedés volt? (azaz a bal volt a "helytelen"?) Mert úgy tudom, Ausztriában bal oldali volt az Anschluss-ig. Svájcban és Franciaországban mind a mai napig bal oldali közlekedés van. A vicces ebben az, hogy Svájcban a vezér némelyik mozdonyban a jobb oldalon ül, némelyikben a bal oldalon (a gőzmozdonyban viszont jobb oldalon volt!) mig Franciaországban a bal oldalon (és a francia gőzmozdonyokon bal oldalon volt a kormánymű, a fűtő a jobb oldalról lapátolt)
