A megtalalt elmeletem tovabb fejlesztesevel (amit mi latunk erzekelunk csak holografikus vetuletei a tobb dimenzios rendszerben vegbemeno jelensegeknek) eljutottam egy olyan matematikai demonsztraciohoz amely arra enged kovetkeztetni,hogy a mi Univerzumunkban (ami szinten csak holgrafikus vetulet) az anyagi reszecskek amelyeknek nyugalmi tomeguk>0, ha gyorsulo mozgast vegeznek, akkor nem kozelithetik meg a feny sebesseget amin azt Einsten allitotta mert mar a 249500km/sec sebessegnel elhagyak a mi Univerzumunkat.Ez az izgalmas megallapitas megengedne kiserletek elvegzeset a nagy erossegu gyorsitokban, amire nem tudom,hogy jelen pillanatban van e lehetoseg.Ez a megallapitas atertekelhetne a neutrinok mozgasat is es igy kiderulhetne,hogy nyugalmi tomeguk nagyobb mint zero vagy nem.Ugyancsak el lehetne jatszani a pszi mezokben mozgo entitasok problematikajaval is.Nekem nincsen lehetosegem magas energiaju gyorsitok kozelebe jutni.Azonban lehet,hogy masnak megadatik ez a lehetoseg.
Hologram a valo vilag.Igen ez igy van.A mi univerzumunk is amely kb. 15-20 miliard eves es "atmeroje" ugyan annyi fenyev lehet, csak egy resz a valosagnak.Ez a 4 dimenzios teridogorbulet, holografikus vetuletek halmaza azoknak a jelensegeknek amelyek egy tobb dimenzios rendszerben jatszodnak le.A mikrofizikai esemenyek,jelensegek is tobb dimenzios rendszerben jatszodnak le es mi csak a holografikus vetuleteit lathatjuk eszlelhetjuk, bizonyos kiserletekben, a vetito szog maga a kiserlet amit vegzunk.Hova tovabb mind tobb es tobb vetitoszoget es vetuletet talalunk es ez vezet az univerzumunk jobb megismeresehez.A makrofizikai jelensegeknel a jelensegek egybeesnek sajat holografikus vetuleteikkel, mintha egy lapra rajzolnank valamit,vagy egy gombre helyeznenk valalmit.Fel tevodik nagyon sok kerdes:pl.letezhetik nagyobb kommunikacios sebessegu hullam mint a feny sebessege,a valaszom igen! de mar nem elektromagneses hullam,hanem mas termeszetu.Letezhetnek e mas mondjuk parhuzamos vagy eppen metszo univerzumok? a valasz szinten igen!! azok estleg mas holgrafikus vetuletek halmazai amelyeket nem a ter es ido jellemez.Lehetoseg adodhatik e a kulombozo univerzumok kozotti atjarosagra a valasz lehet igen, de egy feltetellel ha nem a mi teridogorbuletunkben megismert termeszeti torvenyek alkalmazasaval akarjuk ezt elerni.Megint feltehetjuk a kerdest lehetsegesek e tudomanyos alapon magyarazni a "para" jelensegeket, hihetunk e levitacio es mas trancendens jelensegek letezeseben?A valaszom hatarozott igen.Es meg van egy meglepetes:Einstein azt mondotta,hogy azon reszecskek (nyugalmi tomeguk>0) amelyek a mi teridogorbuletunkben gyorsulnak nem lephetik tul a feny sebesseget, ez az igazsag egy kicsit szigorodik nem lephetik at a 249500km/sec sebesseget mert akkor a mi UNIVERZUMUNKBOL kilepnek.Ez lehet egy ujabb lehetoseg egy ujabb komunikaciora.Ezt matematikailag probalom bizonyitani de csakis az elobbiekben elmondottak alapjan.Varom az erdeklodok egyuttmukodeset a tovabblepeshez. Boldog Bekes UJ esztendot es szabadsagot a Magyar Nemzetnek.
Meggyozodesem,hogy a lathato es lathatatlan szetvalaszthatatlan,es a reszben az egesz elmelete is megallja a helyet, sot a pszi mezo letezese is igazoltnak latszik,tovabba a mofogenetikus mezo is letezik es mukodik.Ennek igazolasara en pl. meg 5 nappal ezelott nem tudtam,hogy a nobeldijas tudos David Bohm felallitotta a holograma a valo vilag-elmeletet.En 1975-ben egy hasonlo vilagkepet talatam, amit ugy neveztem el,hogy a tobbdimenzios holografikus vetuletek vilagkepe.Ezt abban az idoben mint fiokmunkat kezeltem es rovid anyagokat kuldozgettem rokonaimnak,barataimnak szerte a vilagban,mint szamizdat anyagot a vad kommunista diktaturabol.(a USA-ba is).1994-ben a konyvemet kiadtak az Erdelyi Ref. Puspokseg segitsegevel.Elkelt 1000 peldany,illetve nem maradott meg meg egy sem, megis az erdeklodes nem volt eleg nagy,csalodast okozott.A munka celja az Istenhit es termeszettudomanyok kozti hamis ellentet eltuntetese.En e temakorben tovabb dolgoztam, es eljutottam erdkes kovetkeztetesekig,pl. a parhuzamos univerzumok letezesenek valo lehetosegehez, meg a materializalodas es dematerializalodas, lehetosegehez, a levitacio es hasonlo parapshihologiai jelensegek letezesehez. Szeretnem,ha kerdeseket kapnek, a web-lapomon megtalalhato a meg kinem adott konyvem anyaga."Lathato,lathatatlan es a Hit " cimmel.Lehet,hogy egyutt meg tovabb lephetunk, ha a jo Isten is ugy akarja.Vrom szeretettel a hozzaszolasokat.
Én az eredeti kétrés kísérletből indultam ki, és nem egyértelmű.
Az eltalad belinkelt kisérlet is csak azt bizonyítja, hogy nincs meghatározva, hogy mi az anyag és energia. Hol mikor van az a bizonyos időpillanat amikor áthalad.
Einsten szerint nincs abszolut idő, vannak akik az idő létét is vittatják és ebben a kísérletben is az időé a döntő szó.
Én felvetnék egy másik problémát: Tőlünk nagy távolságban lévő csilagokról is fény jut(hat) a szemünkbe. Ha a fény részecske lenne (foton) akkor bizonyos távolságból a fény nem lehetne folytonos. Mivel az azonos forrásból származó fotonok széttartóan távolodnak, lennének helyek ahonnan szemünkbe jutnak, kicsit arrébb meg már nem.
Ezzel szemben amelyik távoli fényforrást észleljük, azt folyamatosan észleljük. Tehát nincsenek "hézagok". Úgy tünik a fény egyértelműen energia hullám. A "foton" egy táguló gömbhéj. A felülete a távolság négyzetével nő. Azon a ponton, ahol a gömbhéj valaminek neki ütközik (ez a valami lehet a szemünk is) "kisül" az energiája.
Ebben az értelemben az lenne a "természetes" ha a létező összes résen átmenne. Ha a mozgásiránya nem teljesen merőleges a résekre, akkor még interferálna is önmagával...
"A forrás és a képernyõ közti táv 1,5m. míg az egymást követõ elektronok átlagos távolsága 150km.Emellett az elektron hullámcsomag hossza közelítõleg 1mm. Tehát nagyon kicsi arra az esély, hogy két elektron egy idõben legyen a forrás és a detektor között, arra pedig még kevesebb, hogy két nyaláb egyáltalán átfedje egymást. "
Ebben az esetben egy nagyon fontos kísérletről van szó. Erre hivatkoznak, erre alapoznak.
Vegyük elő Occom borotváját! Biztos, hogy minden csak úgy történhetett ahogy leírták? A kísérlet végeredménye csak úgy magyarázható, ahogy magyarázzák?
Tehát létrehoztak egy fényforrást ami 1 (fotont) bocsátot ki. Ehhez pontosan kell ismerniük egy fénykvantum energiáját. Mekkora pontossággal ismerhetik? Mennyire pontosan ismerik a plack állandót?
Elképzelhető 1/10^20 pontosságig? Nem. Rá lehet keresni.
Tehát nem biztos, hogy csak 1 fénykvantum keletkezett. Az se biztos, hogy az energia kvantumonként terjed (esetleg csak bizonyos határ felett észlelhető). Ha a csapból poharanként engeded a vizet, az azt jelenti, hogy a csapból a víz pohár-qvantumokban esik ki? És ha találsz egy kissebb poharat?
Ez az 1 foton pont a megfelelő irányba indul. Erősen kétséges. A lézernél sincs tökéletes párhuzamos foton nyaláb.
Tehát (számomra) a fotonok száma és íránya ebben az esetben erősen kérdéses.
Amikor közbe rakták a detektorokat, az meg egyértelműen hibás, hisz az útjában van a pályának, takarja az ernyőt. Ha megy valami, akkor elnyeli az energiáját, abból lesz a mérési érték. Keresztül nem mehet rajta fény, ezért nem okozhat az ernyőn interferenciát. (Ha keresztül mehetne, akkor nem érzékelhetné a fényt. Láthat a láthatatlan ember?).
Számomra az adott kísérlet inkább belemagyarázás, mint tény.
Én inkább úgy értelmezem a kisérletet ha megengeditek, hogy ha engem nem érdekel hol ment át az elektron, akkor az elektront se érdekli hol ment(mehetett volna) át.
Nem választottam, emiatt az elektron se választ az alternatívák közül, hanem a két lehetséges alternatíva keverékében létezik tovább.
A vélemény nyilvánításomot korlátozták 24 óráig, de túl vagyok rajta.
Ha meg engeded agravity, én válaszolnék.
Az időre vonatkozó megállapításaid csak azt jelzik, hogy sohase fogsz eljutni az igazság közelébe se. Ezen sajnos tapasztaltam már nem segít semmi. Erre vonatkozólag igyekszem nem vitába szállni veled, természetesen nem azért mintha neked adnék igazat.
Nézzük a "híres" kétrés kísérletet: "Az interferencia a makroszkópikus világban teljesen hétköznapi jelenség, nem takar semmi rejtélyt. Azonban a fotonoknál valami egészen más történik. Megfelelô fényforrással el tudjuk érni, hogy a lámpa rendkívül alacsony intenzitással világítson, egyszerre csak egy fotont bocsásson ki. (A 60 wattos égô egy másodperc alatt 1020 fotont sugároz.)
Ebben az esetben is ugyanaz a sávos interferenciakép látható az ernyőn. Hogy lehet ez? Hiszen egyszerre csak egy foton megy át a réseken. Nincs társa, amelyik kiolthatná. Vagy egy-egy foton ki tudja oltani saját magát? A kvantummechanika szerint igen. Valahogy úgy halad át az egyik résen, hogy "tudja" közben, mi a helyzet a másik oldalon. Sőt, a fizikusok már azt is ki merik mondani: a fényrészecske, bármennyire hihetetlen, egyszerre mindkét résen keresztülmegy. Ahogy átért a két résen, két külön hullámként viselkedik. Destruktív interferencia lép fel, kioltja önmagát. A fény tehát lényegében részecskékből, kvantumokból tevődik össze, amelyek mindeggyike önmagában hullámként viselkedik. Abban az esetben, ha két lehetséges, alternatív útból csak az egyik áll nyitva számukra, azon mennek végig. Ha csak a másik, akkor azon haladnak. Ha azonban mindkettő, akkor a két út kiolthatja egymást, s egyiken sem mehetnek végig.
De vajon tényleg keresztülment egyetlen foton egyszerre mind a két résen? A kérdés eldöntéséhez a következőképpen módosították a kísérletet. Mindkét rés mellé részecskedetektort helyeztek el. Ezeknek a detektoroknak vagy azt kellett volna jelezniük, hogy a résen egy részecske átment, vagy azt, hogy nem ment át. (Nem mutathattak tört értéket, mivel a fotonok energiája egy kvantum energiájának felel meg, így nem osztható fel.) A detektorok jeleztek is. Am az eredményt mégsem lehetett elfogadni. Amikor ugyanis a detektorokat felszerelték, a képernyőről eltűnt a sávos mintázat, az interferenciakép is."
Még azt is én dönthetem el, hogy valamiféle hullám legyen a foton(vagy az elektron) vagy részecske.
Az is attól függ, hogy milyen kisérleti berendezést építek.
Ha determinált lenne a világ, akkor mondjuk mindig hullám lenne a fény, és én mindegy milyen szerkezetet fabrikálnák, mindig ugyan az lenne az eredménye a kisérletnek, tőlem függetlenül.
Mivel nem tudod, bármelyik lehetséges állapot lehet, nem azt jelenti, hogy az élén áll. Ha megnézed akkor fogod tudni de nem akkor fog beállni. A köztes állapot azt jelenti, hogy a lehtséges állapotok között nem tudod, hogy melyik a valóságos, egyszerre van mindkét oldalán amíg nem nézed meg de nem fizikailag.
Egy átlátszatlan pohár alatt megpörgetek egy pénzérmét.
Azért mert nem látom az eredményt, azt kell feltételeznem, hogy az éllén áll? Majd a poharat leemelve, "pillantásom erejétől" billen az egyik oldalára?
Vagy tudom, hogy valamelyik oldalára eldölt, bár az eredmény még számomra nem ismert.
Esetünkben a valóság az adott kísérletben akármi lehet Az a bizonyos Schrődinger macskája, vagy életben van, vagy halott, de azért mert én nem tudom, hogy mi történt, az egyik biztosan!
Valahol márt erre írtam, hogy ha ezen múlnának dolgok, akkor pl. Csernobilban nem kellett volna figyelni a sugárzási zónában dolgozókat, mivel ekkor "köztes" állapotba kerültek volna, nem halnak meg a sugárzástól és nyugodtan dolgozhatttak volna 8 órát is. :O)
Lehetséges, hogy ezt már jobban kibontották a "Schrödinger macskája" c. topikban.
