a kiszemelt gépnek meg kell nézni az útmutatóját, de alapvetően igen, kontaktust várnak és amíg az aktív addig fűt amíg a vízhőfok alacsonyabb mint a beállított. Ha eléri akkor ki/bekapcsol, azaz tartja a vízhőfokot.
Átmeneti időszakba használnám csak, szerinted milyen típust vegyek? Kontaktust fogadnak ezek? az egysègek vagy saját termosztátja? Vagy csak igyekszik tartani egy bizonyos előremenő vízhőfokot? Bocs a sok buta kèrdèsèrt, de nem ismerem a típust. Nem akarok milliókat költeni, 8kw nèzegetek, mennyire tud egy ilyen visszaszabályozni?
Rakd minél közelebb a házhoz hogy ne sok méter cső menjen szabadon és jól szigeteld le. Rá egy fagyvédelmi szelep a biztonság kedvéért és ennyi, nem kell túlaggódni. Nálam kb 1m van szabadon, azt is alaposan leszigeteltem. A gépen belül szigetelt minden szóval idő míg átfagy.
Ha parásabb vagy rá lehet kötni a meglévő riasztóra egy zónával a hőszivattyút, ha baja van (alarm kimenet) akkor szól neked a riasztó. Vagy raksz egy klixont a csőre és azt kötöd be, ezer megoldás van.
A gépek nagyrésze amúgy járatja a keringetőt fagyvédelmi okból, szóval hacsak nem vízköri bánata van akkor forgatva a vizet nem vagy el.
Ha fagyállózni akarsz azt sem muszáj ám -25 fokra, azt kell átgondolni mi a leghidegebb ami történhet. Ha nem szoktál napokra elutazni a legnagyobb télben akkor bőven elég annyi is hogy egy nem túl durva hidegben 1-2 napot kibírjon míg a nagymamától hazaértek. Azaz -10 fokos pl. Brutális különbség van viszkozitásban, hőátadásban a kettő között.
Még1, ha fagyálló: - ha biztosan nem lesz HMV akkor mehet bele az etilénglikol is, olcsóbb és sokkal kisebb veszteséggel jár, cserében mérgező ha megiszod. Ezért nem lehet HMV esetén, mivel a hőcserélő meghibásodása esetén az ivóvízbe kerülhet. Ellenkező esetben propilénglikol kell.
Èrtem tehát a spliti kültèri tök ugyan az mint egy klíma kültèri. Melyiket èrdemes választani? Olcsóbb beruházás? a lènyeg mivel csak kiegèszítő fűtèsre kell.
Lehet buta kèrdès, levegő-víz hőszivattyú beltèri egysèg nèlkül működik? Van egy 500 l puffer, annyit nem lehet hogy a hőszivattyú csak azt csinálja hogy a pufferbe legyen 35 fokos víz? Úgy gondolom hogy csak egy kontaktus indítja a hőszivattyú kültèrit, meg a hozzátartozó szivattyút ha lehűl 35 alá a puffer, ès ennyi? A többi meg van oldva.
Haier Super Aqua hőszivattyúról mi a vèlemèny? Hogy lehet hogy a 7.8kw 600e HUF? Vagy valamit elnèzek? Egyèbkènt másodlagos fűtèsre ès átmeneti időszakban használnám, padlófűtès a hőleadó. Nem ismerem a típust, csak gyanús hogy fele annyiba kerül mint pl a Hajdú hőszivattyú.
Sacc 1440kw/h amit el kène 1 szezon alatt fűteni. Rendes hőszipkát ha 5cop számolom 12960 HUF, ha a medencefűtő tudná a 3 cop (sztem mèg 4et is tudna átlag 12 foknál, mert 10 alatt nem használnám) az 21600 HUF, tehát 1 szezon alatt 8640 HUF olcsóbb a rendes hőszipka. Így 57 èv a megtèrülèse ha 500 e HUF a difi az árba. Alapból ezèrt kèrdeztem hogy medencefűtőt lehet e használni átmeneti időszakban. Ha tudnám hogy tudja a 3 cop 10 foknál már vennèm is. Amúgy a projekt minden szemszögből pènzkidobás mert az aprítèkègető kazánomba ingyen van az aprítèk, ès megy folyamatosan, csak enyhe időben kellett leállítgatni reggel ès este meg vissza, ez macerás. Puffer nem fèr. Csak a kènyelem nem èr meg 1 millát 500e HUF mèg megèrne... Vagy használtan vannak jófogáson 200e HUF. Ha azt modjátok hogy számíthatok 3cop -ra. Akkor megvennèm a medencefűtőt. Lehet a gyártótól lehetne kèrni 10 fokra is èrtèket. 15 levegőhőfoknál 28 vízoldallal tudja az 5cop elvileg.(Ilyen körülmènyek közt ennyit tudnak a rendes hőszipkák is)
Hát nem tudom, melyik a jobb, de a napkollektor szerintem gyengébb lenne, vagy sokat kellene telepíteni belőle, hogy borús időben is elég teljesítménye legyen, az estéről, éjjelről nem is beszélve. A hőszivattyús megoldásnál pedig sok hideget, vagyis hűtést kell elvezetni zavarómentesen a környezetbe. Ez utóbbit ne gondoljuk, hogy csak pár fokkal hidegebb levegőt jelent nem nagy áramlás mellett, mikor a fűtött oldalon kilowattokról van szó. Ez csak abban az esetben lenne igaz, ha ezek a kilowattok a 230-as konnektorból származnak többnyire a villanyszámlánkat terhelve. A hőszivattyús megoldás lényege pont ennek minimalizálása, az pedig jelentős hidegoldali hideget kell generáljon, ha a másikoldalt fűt rendesen.
Kint lenne a ház falán a kazánháznál. Oda vezetnèm ki a szellőztetőből a levegőt ami fűtès szezonban melegebb 2-6 fokkal a kintinèl bár csak 100 M3/H ami csak tizede a hőszivattyú levegőigènynek. Mèg azon is gondolkodtam hogy a kazánházból is nyitnèk egy lyukat a kazánházból amire egy szervóval vezèrelt lègkiömlőt. Mert a kazánházba hulladèkhővel fűtődik, mivel csak 10c° használnám így nem gond ha hűti a kazánházat mert 10 fok alatt nem használnám. 15/28 lenne a hőszivattyú hőlèpcsője. Csak azt nèztem hogy egy fűtèsre 4kw hőszipka 1milla, 0 foknál tudja mèg a 4kwot vagy egy 9kw medence hőszipka ami az adatok alapján 6.3kwot tud fűteni 15c° on 5.7 cop al (vajon mit tud 10c°on...) vagy hagyni az egèszet... Rakni fel napkolit...
A hőszivattyús kérdések megfontolandóbb része általában mindig az ellenoldal, tehát, ha a fűtés a hasznos oldal, akkor a másik, ahol hűt. Vagyis, hogy arra a részre milyen környezet áll rendelkezésre, megfelelő-e. A hideget el kell vezetni, nem csak kinyerni onnan a hőt.
A sima hűtőszekrénynél (fordított eset) is az emberek erre nem fordítanak elég hangsúlyt. Buta mód azt csinálják, hogy lefolytják a hűtőszekrény hátulját, ahol a hőleadás történik, és ezáltal jócskán rontják a működését.
Alapból az volt a kèrdèsem, hogy átmeneti időszakra padlófűtèsre megèri e beruházni 1 millás hőszivattyúra vagy lehet e használni egy hőszivattyús medencefűtőt 500e -èrt? 15 fok kinti 26 vízkör 6.3cop
Sajnos 10c° nál nincs adat...
Vagy hagyni az egèszet ès csinálni 4m2 napkolit (házilag)
Úgy az egész. Tehát mondjuk egy kinti nem erre a célra tervezett medencében melegvizet fenntartani kellemes privát fürdőzéshez, mikor amúgy már hűvös vagy hideg időjárás van. Erre ott vannak a termálvizes fürdők, amik a Földből mélyről nyerik a hőt.
