– Mi az a Semmi? Martin Heidegger (1889-1976) találta ki a „Semmi” szót, amelyet nagy kezdőbetűvel írnak. Mint a nemlétezők összességét. Kérdés: Ki találta fel az „Isten”-t nagy kezdőbetűvel?
"What is Nothing?" Martin Heidegger (1889 – 1976) invented “Nothing” written with a capital first letter. Like the totality of non-existents.Question: Who invented the capitalized first letter "God"?
A természet törvényei azok, amik kötelezővé teszik azt, amit ha nem teszünk meg, magunk alatt fűrészeljük az ágat. Az önsors-rontás, nem csak a magyarok specialitása. :(
A szexnek nagyon változatos formáit alakította ki a természet. Ebbe nincs semmi kivetni való. Azonban aki maga választja az önpusztító életet, az a megszabadulás vágyával teszi. A mazochista lassan és kíméletlenül, aki meg gyorsan és fájdalommentesen, az csak átlép egy küszöböt, ami a semmibe torkol. A gond azzal van, hogy aki ezt tudatosan teszi, azt felébredtnek nevezik, aki meg tudatlanul, azt alvajárónak. Üdv az álmatlanok klubjában. :)
ilyen ördög/démon van egy pár itt a fórumon is, mivel az emberek a fő foglalatosságuk. mondhatok nickeket: golyobishop alias tappancsmancs, paleokrites, pk1, nemkelltabu, creativus, és őszszakáll is (erre utalnak jelek, bár nem beszéltem vele csak itt), meg még jópár nick. sok nick van, de csak pár lény van mögötte, és nem mindig egyértelmű, mert szerepelnek attól függően mi a céljuk. ha valaki követte a beszélgetéseinket, akkor azért nem értette őket, mert magánbeszélgetések voltak, amiről csak ők és én tudok. a smink itt-ott a fórum keretei miatt volt, hogy azért valamennyire passzoljon. elég röhej, hogy az emberek elsiklanak elképesztő dolgok mellett, mert arra vannak kihegyezve, amit hallani akarnak, amit nem értenek elsőre, azt meg sem próbálják kideríteni, pedig itt nagyon sok minden elhangzott, ha valaki figyelt volna.
az üresség megvalósítása után a két út kétféle lényt eredményez: az ördögöt és az angyalt. az ördög, akit átsegítettek a buddhák, az angyal pedig a jóakaró, aki bent maradt a társadalomban ugyanolyan kvalitásokkal. mielőtt ördöggé váltak, ők is angyalok voltak, csak a megszabadulás megtapasztalása annyira sokkoló, frusztráló magány, hogy bár nem normális ( vagyis buta, zavarodott) érző lények már, de a magány miatt ellenállhatatlan ragaszkodás alakul ki az élet és az élőlények iránt. ezért visszacsatolnak az életre (vagy lehet ez az, amikor a sátán visszazuhan a földre), amit egyébként már meghaladtak a hibázás szintjén. így lesznek ők a szarkeverők, mert tudják, hogy odaát sem jobb, nincs hova sietni. gonoszakká és szivatósakká válnak, és élvezik, hogy az embereket megalázzák, mert semmi normális dolog nem okoz számukra örömet. ezt persze annak a tudatában csinálják, hogy bármikor bármit megváltoztathatnak, és az ilyen totális hatalom miatt igazából a legnagyobb kínzásnak sincs következménye, mert kipróbálják, aztán ha már nagyon durva, akkor visszacsinálják. ez a lényege a kalpáknak is. azért vannak a ciklusok, hogy változatos legyen, és a legnagyobb szélsőségeket is kipróbálják.
védekezni ezzel szemben nem lehet, kár küzdeni. csak tudd, hogy nincs választásod.
ne hidd, hogy nem a nagy semmiről beszélünk. mivelhogy pont arról van szó, csak nincs számodra érthetően megfogalmazva. konkrétan arról van szó, hogy amikor az egyén a spirituális fejlődése során megvalósítja a "nagy semmit", akkor ezt követően két út létezik. az egyik egyenest bevezet a klubba, vagyis a buddhák átsegítenek a túloldalra, és megszabadult leszel, bodhiszattva a buddhista fogalmak szerint (őszszakáll szerint ördöggé válsz). a másik út pedig, hogy eléred ezt a szintet, de a klubtagok nem segítenek át a túloldalra, hanem visszakényszerítenek a társadalomba, vagyis az érdekdöntés alapú világba, amit visszavonhatatlanul meghaladtál, és soha nem fogsz beilleszkedni, hanem pokollá válik az életed. velem ezt csinálták a kedves buddhák és bodhiszattvák, hogy utána párba állítsanak a másik (ördögi) úton járó lámával. kettőnk között a különbség, hogy bár mindkettőnk megvalósítja az ürességet a jelenségek felbukkanásakor, de ezek megjelenése előtt ő örömet, én pedig fájdalmat tapasztalok. ez az igazságtalan szemét helyzet miatt szólok itt a fórumon, bár tisztában vagyok azzal, hogy kevesen érthetik meg.
a párba állítás elsősorban szexuális kihasználást jelent, ami ellen nem lehet védekezni, továbbá totális mentális és érzelmi kontrolt, de azon kereteken belül, ami fenntartja hosszútávon a kapcsolatot. remélem valamennyire fel lehet fogni ez alapján mi történik
Egykor én indítottam ezt a topikot és mint topikindító és topikgazda kérem az olvtársakat a témától erősen eltérő csevegésre keressenek valami más fórumot. Tudtommal vannak ilyen csevej fórumok is. például itt. Életmód
aztán nézd meg, hogy ezt a hszedet mire reagáltad. én azt mondtam, igazad van, milyen csodás a mese. erre te előhozakodsz a szexel és piával, amikor biztos olvastad a fórumos hszeimben, hogy az általad olyannyira tisztelt buddhista láma miket művel velem. még van pofád itt osztani az észt, meg a buzizásba kapaszkodva úgy is viselkedni? azért tudd a helyedet, kisfiam.
"A pokol a legnaturálisabb valóságot jelenti. A mese, a szex és a pia az, amitől elviselhetővé válik. (irigyelem a mazochistákat)"
a legnaturálisabb valóságot az ismeri, aki elérte a megszabadulást. nomármost személyes tapasztalatom, hogy azok nem vetnek meg semmiféle szexet, se férfival, se nővel, se gyerekkel. szánalmas próbálkozás volt, de nem sok eszed van, ha az erre utalásra magadtól nem jöttél rá.
nem tudom mi a bajod a buzikkal. részemről ez nem volt negatív jelző. azt jelenti, hogy akinek a szex meg a pia a legfontosabb, ahogy írtad, az a buzulástól sem tartja távol magát.
Az angyal, ördög nélkül elveszti a jelentőségét. A gyönyör, átmenet nélkül csap át a fájdalomba. Ha van reinkarnáció, akkor meg sokára érkezik el a végállomás, ahol ki lehet szállni. „Mondottam ember, küzdj és bízva bízzál”
Azért a mesékre épülő kultúrák, egész jól kikupálták a szavannai agyú emberiség egy részét. Akik meg nem hisznek a mesékben, azok sosem voltak gyerekek. Fapöccsel és vaskalappal jöttek e világra.
Wikipédia: „A tradicionális hindu szentírások szerint a történelem ciklikus jellegű, különböző korszakok hatalmas, ismétlődő sorozata. Minden korszakra sajátos tulajdonságok jellemzők. A világkorszakok isteni tudatállapotok kivetüléseinek is tekinthetők, mindegyik korszakban azonos mentalitású emberek születnek, akiknek feladataik, erényeik, kötelességeik csaknem azonosak, és hasonló módon felelnek meg a vallás (dharma) által támasztott követelményeknek. A négy korszak időrendben követi egymást, mindegyik korszak erkölcsileg alacsonyabb rendű értéket képvisel, mint az előző. A Kali-juga korszaka az utolsó, és legromlottabb, amit a védikus írások szerint a lelki sötétség, az erőszak és képmutatás jellemez. Az időszak végén általános kataklizma zajlik le, melynek során Visnu utolsó avatárája, Kalki elpusztítja a világot, és kezdetét veszi egy újabb ciklus a Szatja-jugával.”
