Szabálytalanságok: Demszky retteg az elszámoltatástól 2008. január 14. 08:10
.
.
. Úgy látszik, csak egy hivatalos büntetőeljárás szoríthatja rá a főváros MSZP–SZDSZ-es vezetőit arra, hogy elszámoljanak az adófizetők hatszázmillió forintjával. Az útfelújítási botrány akár Demszky Gábor székébe is kerülhet, a napokban vélhetőleg ezért hallgatta el a valóságot az ügyben, helyettese, Hagyó Miklós pedig nyilvánvalóan hazudott. A Fidesz január végéig vár a főpolgármester magyarázatára, majd ügyészséghez fordul.
Kádár elvtárs buszt adott a fideszes önkormányzatnak
2007. november 5. , 12:17 Szilágyi Károly
A kerületi nyugdíjasok dallal és tapssal köszöntötték a BKV új járatát, felcsendült többek között a Kádár elvtárs buszt adott című nóta is. A fideszes polgármester is örült.
A budavári önkormányzat javaslatára a BKV új járatot indított, ami a remények szerint a kerületi nyugdíjasokat szállítja majd a Fény utcai piacra. A busz elsú járatán utazó nyugdíjasok többek között a Kádár elvtárs buszt adott a népnek szövegű dallal ünnepeltek. ... http://www.fn.hu/media/0711/kadar_elvtars_buszt_adott_175415.php
Ritkán járok Bp -re de érezhetően nem sokat fejlődött 10 év alatt a város, de a közbiztonság azóta katasztrófa. Vidéken kb 50 éve nem volt semilyen látványos fejlődés csak ímmel-ámmal. Akinek van egy kis esze és törvényesen akar karriert csinálni el kell hagyni ezt a szép országot ez van.
patkánytelepet találtam a Múzeum kertben. szégyen hova jutott a város!
(bal oldai bejárattól balra pár méterre a kerítés mellett nyüzsgő rágcsálótlep: alagutakkal, fehér-szürke tarka patkányokkal: legalábbis kb 2-3szor nagyobbak az egérnél hosszúkásabb a fejük és a törzsükkel megegyező hosszúságú csupasz a farkukÍ_ gondolom patkányok.)
GYF betelepitene az osszeset ha rajta mulna. Csomo kedvezmenyt, gyorsitott vizumugyintezest is kapnak persze a sok tamogatas mellett. Mo.-on lesz Kelet-Europa legnagyobb kinai logisztikai kozpontja. A kornyezo orszagok nem fogadtak be oket mert az EU nem nezi jo szemmel, sot betiltana a kinai elelmiszerek forgalmazasat is, erre a nagyokos behozza oket.
jó ötletek. pl. több külvárosi kedvezményes őrzött parkolókat kellene létrehozni a metróeállomások külvárosi részeiben, hogy onnan metróval (vagy/és HÉVel, villamossal) jöhessenek be az utazók a városközpontba. Végre végre bne kellene fejezni a körgyűrűt, hogy az átutazó forgalomamal is kevesebb legyen a városközpontba jövők aránya. minden főúthoz külön bicigliútat építetnénk, de nem a járdákra mert az csak feszültséget szül, s külön kerékpár depókat hoznéák létre a külvárosi metrómegállóknák, kedvezményes (estetleg BKV bérlettel kombinéálva) bérelt kerékpárokat üzemeltetnék. sok sok ötlet amiből szinte semmi nem valósult meg az elmúlt 17 év alatt, mert ez elmebaj Dg egy szerencsétlen hülye.
A budapesti közlekedés ténylegesen megfizetett és externális költsége együttvéve 532 milliárd forint (1999-es áron), azaz a fővárosi GDP 13 százaléka – olvasható Erhart Szilárd közgazdász tanulmányában, amely a Közgazdasági Szemlében jelent meg a közelmúltban. Ezért az árért azonban egyre lassúbb „szolgáltatás” jár: 1996 és 2005 között a budapesti közúti járművek átlagos sebessége a reggeli és esti csúcsidőszakban 35,5 kilométer/óráról 22,3 kilométer/órára csökkent.
A BKV adatai szintén a forgalom lassulását tükrözik, az autóbuszok átlagos sebessége az 1994-es 17,2 kilométer/óráról 15,2-re csökkent 2005-re. Különösen nagymérték volt az autóbuszok sebességcsökkenése 2005-ben: egyetlen év alatt csaknem ötszázalékos volt a lassulás. Súlyos a helyzet a belvárosi kerületekben: a pesti Nagykörúton belüli területeken a sebesség öt év alatt 40 százalékkal csökkent, és 2003-ban már csak 13 kilométer/órával lehetett haladni – ez alacsonyabb, mint a kerékpárosok átlagsebessége. A tanulmány szerint az idő- és benzinköltséget figyelembe véve a fővárosi átlagsebesség egy kilométer/órás csökkenése 10-15 milliárd forinttal emeli a buszok és gépkocsik együttes utazási költségét éves szinten.
Az okok között szerepel Budapestnek az európai nagyvárosokhoz hasonló monocentrikus jellege – az V., VI. és VII. kerületekben a lakosság több mint ötöde dolgozik, de csak hét százaléka él itt. A külső övezetek élhetőbb lakhelyet nyújtanak, de ez egyben megnöveli a lakosság utazási igényét. Budapesten a bejegyzett gépkocsik száma hét százalékkal nőtt az 1990-es évek közepe óta, és 2005-re megközelítette a 600 ezret – annak ellenére, hogy a lakosság ez idő alatt 12 százalékkal csökkent. Jelenleg 357 gépjármű jut 1000 lakosra a fővárosban, a tömegközlekedés iránti igény ezzel szemben drasztikusan csökkent, a HÉV- és buszutasok által megtett távolság (utaskilométer) ugyanis több mint 20 százalékkal visszaesett.
A tanulmány szerint a budapesti közlekedés már elérte azt a szintet, aminél például Londonban, Stockholmban és Oslóban a belvárosi közlekedés díjkötelessé tétele mellett döntöttek. A bevezetést megelőzően a tömegközlekedés fejlesztésére lenne szükség, ami átmenetileg növelné az állami kiadásokat. A nemzetközi tapasztalatok alapján ugyanakkor a díjfizetés a tömegközlekedés átfogó fejlesztése nélkül megvalósítható – állítja a tanulmány szerzője –, és a gépkocsiforgalom kiváltására elégséges az autóbusz-hálózat és a parkolási rendszer fejlesztése.
A fővárosi közlekedést 200-300 milliárd forintból nagymértékben lehetne fejleszteni - mondta lapunknak Wintermantel Zsolt, a fővárosi Fidesz frakcióvezető-helyettese. Ennyi pénzből lehetővé válna a buszsávok és a járműpark fejlesztése, illetve többek között a budai észak-dél irányú vonalak összekapcsolása. A cél, hogy vonzóvá váljon a tömegközlekedés. A képviselő szerint ha az egy főre jutó autók száma eléri a németországi szintet, Budapest útjai konkrétan járhatatlanná válhatnak.
Azt se felejtsük el,hogy ő a demokrácia nagykövete!Addig szavaztat ugyanarról a dologról,amíg neki megfelelő eredmény nem születik.Ha kell 2x,ha kell 3x.
