> 100 liter levegő 300 bar nyomáson nem sok, de 100 liternyi 300 bar-os levegő kicsitt több.
Mivel gázoknál a liter mint mennyiség eleve adott nyomás (és hőmérséklet) mellett értelmezhető, természetesen 300bar-on 100 literről beszéltem én is, nem 100 liter légköri nyomású levegő összesűrítéséről. Sok értelme nem is lett volna, hiszen a 300 bar-os tartály térfogatáról van szó.
100l*300bar, az csak 3MJ, és ez csak az elvi maximum, a motor hatásfoka ezen csak ronthat, nem is keveset. És 3MJ bizony nem valami sok energia egy autónak. Ráadásul a termodinamikai veszteségek miatt a visszatöltés hatásfoka sem lehet túl jó.
A mechanikai energiatárolásnak lennének előnyei, de ez majd akkor jöhet szóba, ha sokkal erősebb anyagaink lesznek.
100 liter levegő 300 bar nyomáson nem sok, de 100 liternyi 300 bar-os levegő kicsitt több. Ráadásul fékezésnél megoldható a visszatermelés mint az elektromos meghajtásnál, és így még kellemesebb az eredmény.
Baromi kevés. 100l 300bar-on nagyságrendileg 1 deci benzin energiatartalmának felel meg. A légmotor hatásfokát persze nem ismerem, de a lehűlés miatt annak is kell, hogy legyen bőven vesztesége. De még 100% hatásfokkal, többszáz literes tartállyal és nagyon könnyű kasznival (ami a nagy tartály miatt csak korlátozottan lehetséges) sem lenne elfogadható hatótávja. Így erről azt gondoltam jó sok (6-8) éve, mikor először hallottam, hogy valami támogatásért vagy befektetői pénzért bekamuzták az egészet, csináltak pár szép videót, oszt annyi. Azóta sem tudok róla, hogy bármi előrehaladás történt volna a gyakorlatban, ez is engem látszik igazolni.
Üvegszálas anyagokból a korábbi acál tartályokhoz képest nagyon könnyű palackokat lehet készíteni. Nekem is tetszik a sűrítettlevegős ötlet.
Valaki tud információt, hogy 100l-es tartály 30 atm nyomáson kb mennyi üzemanyaggal egyenértékű. Ha van más ilyen összehasonlító infó, az is érdekelne.
És a használható légmotorok is szinte titkosak :-(
Egy - sajnos nem túl igényes - cikk a jövő autóiról. A cikkben szereplő több dologgal is lehetne vitatkozni, bár ez itt OFF. Mindenesetre a sűrített levegős autót nem említik...
Nálam is "másodautó" és az is kérdéses, hogy ha (erõsen lehasználva) nem 12 kFt+ÁFA áron jutok hozzá akkor megveszem-e. A kilométerenkénti 3 Ft körüli üzemeltetési költség azért sok mindenért kárpótol :-)))
Két személyre ideális, a gyorsulásával sincs baj 50-60-ig, úgy gyorsul, mint a troli, és rakodóhely is van benne bõven (az akkumulátor-box fölött):
Mindemellett a Tata autójában - pontosan a töltõhálózat egyszerû kiépíthetõsége miatt - nagy fantáziát látok.
Igen ám, de Mo. on - úgy látom - az emberek többsége, ha már autóvásárlásra adja a fejét, akkor multifunkcionálisabb járművet szeretne. Amivel nagyobb távolságokat is lehet menni, több személyt / terhet szállítani, stb. Mert erre van pénzünk, nem tudunk egyszerre 2-3 (városi, családi...) autót fenntartani.
Néhány minimumkövetelmény, amelyek ha teljesülnének, akkor szerintem sikeres lehetne egy "zöld" kisautó:
- kb. 120 -130 km es végsebesség, megfelelő gyorsulással
- la. 4 személy, és "némi" teher szállíthatósága
- la. 150 km-es "tankolási hatósugár", a jelenlegi benzinkúthálózathoz hasonló töltőállomás-sűrűséggel
- gyors (max. 5-10 perces) újratöltés
- jelenlegi kisautóknál nem drágább ár
- jelenlegi üzemanyagoknál nem drágább újratöltési ár
Elvileg a Tata-féle sűrített levegős autó mindegyiket teljesítené. Na jó, az első kettőt neccesen, ott még volna mit fejleszteni.
Nekem egy Pulim van. A motor teljesítménye 7.3 kW, az akkumulátorok tárolókapacitása 14.4 kWh (60 V 240 Ah). Az autó súlya 550 kg, két személyes, a végsebessége valamivel 70 alatt, a hatótávolsága 100 km körüli. Városban verhetetlen. Mivel a villanymotornál nincs alapjárat, ha megállok a pirosnál, nem fogyaszt. Két napot üzembiztosan eljárok egy töltéssel és ha este bedugom a konnektorba (benne van az automata töltõ), akkor reggelre menetkész (éjszakai árammal töltve). Ez egy 1993-as magyar technológiai szint. Ennél ma már csak jobbat lehet/szabad csinálni...
Alapjában véve egyetértek. Azt hiszem, az a magyarázat, hogy mindaddig, amíg sok embernek a nagy, benzinzabáló szörnyek is megfizethetőek, addig megveszik. Na de ez a helyzet alighanem változni fog 20-30 éven belül (nem az autók drágulnak, hanem a nafta :-)
Az lenne jó, hogy mire a Nagy Kőolaj Válság elkövetkezik, már legyen egy viszonylag elterjedt alternatíva. Ezért kellene az államnak beleszólnia, mert jelenleg úgy fest, hogy addig égetjük az olajat, amíg az utolsó csepp is el nem fogy, aztán meg jön az összeomlás. Sőt, a magyar állam ehhez kevés - uniós szinten kellenének támogatások a technológia (tovább)fejlesztéséhez, ill. elterjesztéséhez.
Egyébként én még mindig kételkedem: tényleg működőképes ez a sűrített levegős technológia? Az eddigiek túl szépen hangzanak.
Először az autózni vágyóknak kéne felébredni, azaz nemet kéne mondani az egyre nagyobb tömegű és a minden felesleges marhasággal teletömött járművekre. Mert ezek előállítása is nagy energia- és nyersanyagigényű. 400-500 kilós autók kellenek 70-80-90km/h-ás maximális sebességgel. Valóban, az állam szabályozó szerepe elsődleges lenne, de amíg a várt magasabb adóbevételekre pályázik az állam, addig nem hinném hogy támogatna egy olcsó és olcsón üzemeltethető autót a drágábbak rovására. 3-4-5 év és Kina, India (több mint 2 milliárd lakos) motorizációja gigászi méreteket fog ölteni, ott az emissziós előírások jóval elmaradnak az európaitól.
A másik probléma idehaza: a tömegközlekedés drága és rossz minden értelemben, így hát csak kevés esetben jelent megfelelő alternatívát.
Üdv mindenkinek! Kis összehasonlítás: 1. Bioüzemanyaggal működő autó. A BÜ-ok előállítása drága, többnyire támogatás nélkül (most még) nem versenyképes, és sokszor környezetkárosítóbb, mint a kőolajkitermelés (vegyszerezés, műtrágyázás, a traktoroknak is üzemanyag kell, Indonéziában őserdőket irtanak ki olajpálma-ültetvények miatt, stb.). Arról nem is beszélve, hogy a mennyiség soha nem lesz elég: ha Németország minden mai mezőgazdasági területén BÜ-t termelnének (kaját, takarmányt nem), akkor talán a felhasználásuk negyedét(!) sikerülne előállítaniuk… 2. Elektromos autó. A jelenlegi elektromosáram-tárolási módok drágasága, elégtelensége miatt (akkumlátorok, ultra-kondenzátorok) nem alternatíva, a telepek nehézfém, stb. tartalma erősen környezetkárosító. 3. Hidrogén autó. A gond az, hogy a hidrogént nagyon nehéz tárolni: vagy nagyon (300 Bar-nál nagyobb!) nagy nyomáson, vagy cseppfolyósítva (mínusz 200 C alatti hőmérsékleten) lehet csak, és még így is fellép szivárgás. Másik alternatíva: üzemanyagcellák, de jelenleg (még?) nagyon drágák, ritka fémeket igényelnek, és részben kisérleti stádiumban vannak. A hidrogén nem elsődleges energiahordozó, előállítása nagy méretekben leginkább villamos árammal történhet, tehát ugyanott vagyunk, mint a kompresszálásnál… Egyébként vannak már elég jól működő ÜC autók (pl. Honda gyár ilyet), csak éppen nem tömeggyártásra, egyszerű földi halandóknak. 4. Hibridek. Egyrészt ezek is drágák, meglehetősen bonyolultak, az akkuk miatt környezetszennyezőek is, másrész ezekbe is kell valamilyen – vagy hagyományos, vagy bio – üzemanyag. Amúgy az eddigi hozzászólásokban nagyjából elhangzott az én véleményem is, összesítve: - A légsűrítés egyfajta elektromos áram tárolási mód. A kompresszió nagyszerűen alkalmazható az áram-felhasználási csúcsok kisimítására. Elképzelhetőnek tartom, hogy a töltőállomásoknál csupán palackokat cserélnek majd, és a kiürült palackokat erre „szakosodott” üzemekben vezérelt (régiesen: „éjszakai”) árammal töltik majd. Más is következik ebből: a légsűrítés technológiája az alternatív energiatermelést is támogathatja, ui. a szél/nap/stb. erőművek egyik nagy problémája, hogy rendszertelenül termelnek, nyilván mikor fúj a szél, süt a nap, stb. - Az autó szerkezete zseniálisan egyszerű, ezért lehetne „népautó”, akár a szegényebb országokban is. - Áldozatvállalás: az egyszeri tankolással 150-200 km-es hatósugár, ill. a kisebb teljesítmény (végsebesség) azt hiszem minden józanul gondolkodó ember számára felvállalható. Az erőforrásokat így is pazaroljuk, az ökológiai lábnyomunk túl nagy, tehát ha nem fogjuk vissza magunkat és nem élünk szerényebben, gazdaságosabban, takarékosabban, stb. mint eddig, akkor nem maradunk fenn. - A közösségi közlekedésre valóban nagyobb hangsúlyt kell az eddigieknél helyezni, de belátható, hogy egy olyan, individualizmusra épülő társadalomban, mint a mienk, az autózást teljesen nem lehet kiküszöbölni (az autó nagyon sok embernek munkaeszköz). - Az elektromos rendszerek nem fognak összeomlani, mert a technológia elterjedése úgyis fokozatos lenne. Arról nem is beszélve, hogy áramot tudunk termelni karbon-szegény módokon is, ezek terjedése várható majd (remélhetőleg). A magam részéről pl. inkább egy új atomerőművet + zéró emissziós autókat látnék szívesebben, mint a jelenlegi helyzetet. A technológia valószínűleg először városi kisautóként jelenik majd meg, később országúti (valamivel nagyobb teljesítményű) modellek is várhatóak. Emellett a többi technológiával való együttélés valószínű, sőt magának a sűrített levegős autónak is lesznek hibrid (benzinessel kombinált) verziói. - Állambácsi: jó lenne, ha nem lenne ellenérdekelt. Jut is, marad is elvet kellene érvényesíteni. A jövedéki adó(k) egyrészt (sajnos) valóban kiváltható(ak) egyéb adókkal (pl. levegőadó futott km.-ek után stb.), másrészt a régi olajos technológiákat kellene nagyobb mértékben megadóztatni. Így az emberek többsége egyrészt áttérne az újra, másrészt, ha valaki (pl. sportból) hagyományos benzines autót szeretne, akkor ezt megtehetné, csak fizessen horribilis adókat…
Én inkább attól félek, hogy maga a technológia nem olyan „tuti”, mint amiket olvashattunk róla. Pl. kiderül, hogy a sűrített levegő tárolása / kompresszálása a megfelelő mértékben mégsem megy olyan egyszerűen, a hatótávolság / teljesítmény mégsem annyi, stb. Ha az igaz lenne, amiket eddig olvashattunk, akkor tényleg ez lehetne a (közel)jövő autója…
Azért az áram ára egy picit idevág. Mivel a sűrített levegős autók - tetszik/nemtetszik - árammal mennek. Csak nem akkumulátorban tárolják az áram energiáját.
" szép 5600-7200KW-os villamosmozdonyok lassításkor, és lejtmenetben rekuperálnak, és egy lejtmenetben haladó tehervonat így megtermeli egy hegymenetben haladó gyorsvonat villamosáram szükségletét... :-)"
Így igaz! És mivel ezt - szemben a benzinmotorral - a sűrített levegős autó is tud(hat)ja, (vagy akár az elektromos is), valamint a pazarló alapjárat is szükségtelen, épp ezért városi forgalomban már ma is meg van a létjogosultsága.
... Ennek egy folyamatnak kellene lenni, ami segíteni kellene, nem pedig ellenezni.
Ezzel egyetértek és megkérek minden topic lakót, hogy térjünk vissza a topic címével jelzett témához, vagy nyissunk egy új topicot Mennyibe kerül az elektromos áram címmel
"De az üa ár emelkedés még nem teszi olcsóbbá a tömeg közlekedést, hanem az is emelkedik!!!"
Emelkedni fog, de annak az oka a költségtényezők nagyobb arányú utasokra hárítása lesz. Amúgy a villamos hajtású közösségi eszközök üzemeltetésében
mennyiben járul hozzá az olaj ára?!
Tudod a svájci vasúti közlekedés olyan zseniális egy technikai ínyenc számára.
A vasútvonalak 100%-ig villamosítva vannak, így a primer károsanyagkibocsájtás
nulla, de ez nem elég, mert a "delejt" törpe vízierőművekkel állítják elő a sebesfolyású folyókon, vagyis a sekunder károsanyagkibocsájtás is nulla...
Persze ez sem elég!!!
A szép 5600-7200KW-os villamosmozdonyok lassításkor, és lejtmenetben rekuperálnak, és egy lejtmenetben haladó tehervonat így megtermeli egy hegymenetben haladó gyorsvonat villamosáram szükségletét... :-)
8-10 Ft-ért atomból, 30-40-(??) Ft-ért szénből?? És mindezek ellenére, éjszaka az atomerőművel visszaszabályozzák, (többek között azért), hogy (kötelezően) átvegyék a szélerőművek áramát??
Másrészt, nem szabad, és nem lehet egyszerre átállítani minden autót!! Ennek egy folyamatnak kellene lenni, ami segíteni kellene, nem pedig ellenezni.
Mindemellett a Tata autójában - pontosan a töltõhálózat egyszerû kiépíthetõsége miatt - nagy fantáziát látok.
