Luxmérővel mérik a lux-ot, felszerelve a lámpákat. A beszállító kihoz nehány lámpát, felszereli és beméri.
A lámpáknak a műszaki leírásán van grafikon is: a mekkor térszögben és milyen távolságon hol világít a maximumon, de ezt nehezen lehet megkapni.
Csak a prémium gyártók mutatják be a grafikont, mert a mérnökök a tervezésnél ki kell számolják egy nagyobb tér bevilágitását. És ez alapján számolják ki a lámpák típusát, számát és elosztását.
Így kerülnek prémium lámpák a tervbe.:)
A lumen az izzó (pontszerű) fényének a teljesítménye (besugázás), a lux az fényforrástól 1 méterre álló sík ernyő 1 négyzetméterre vetitet fény teljesítménye (megvilágitás).
Egy 100W-os hagyományos izzó kb. 1700 lumen. Lumen/watba kifejezve 17, ezt fényhasznosítási értéknek nevezik, ezt szokták feltüntetni az mezei lámpák a műszaki leírásában.
Tehát 32 négyzetméter x 500lux , az 16000 Lumen. Csakhogy, ez egy méter távolságra érvényes.
Ezután meg kell keresni a távolságtörvényt: egy pontszerű fényforrás esetén a besugárzása (lux) a távolság négyzetével csökken. E= E0/r2
Ha r=1, akkor E=E0,.
Neked 4 métered van, tehát megjelenik egy 16-os osztója a megvilágításnak, de szerencsére csak elméletileg- hiszen ez egy teljesen fekete falakkal és padlóval rendelkező szobába érvényes.
De a falak és a mennyezet fehérek, nem izzókat használunk, hanem lámpákat, amelyek lefele irányitják a besugárzást.
Empikiusan így számoljuk: a kért besurgáztási értéket meg kell szorozni a 0.63-as (0.9x0.7) állandóval ( de ha sokat égnek a lámpa a teremben - pl. egy sötét irodában, lépcsőházban - akkor, a 0.45 szorzó).
Innen
E(lux)= F(lumen) x 0.63/A.
F(lumen)= A x E(flux) /0.63 = 25000 lumen. Tehát kb. 15 db. 100W-os hagyományos izzó lenne szükséges. De egy ilyen megoldásnak elég erős az árnyékhatása.
Vegyünk egy modern, jó minőségű LED-es fénycsöves 120cm hosszú lámpát, ami csak 12W-os (ez 40W-os hagyományos izzónak fele meg). Szórt fényt bocsájt ki, amire nem érvényes a távolság törvénye.
A besugárzása kb. 2500Lumen, mert nagy a fényhasznosítási értéke. Ebből 10 db. kell egy 32nm-es terembe. Legyen 12, mert 4 méteres magass a terem.
Ha megméred egy luxmérővel lent a padlón, akkor kb. 500lux lesz.
Ez nem igazán csak fizika (legalábbis nem az a képletbe behelyettesítős válfaj). Ezer szempont játszik. A mennyezet és a falak ill. a berendezés fényvisszaverő képessége, a fényforrások elrendezése (távolságuk, csoportosításuk), urambocsá színhőmérsékletük, a lámpatestek kialakítása, fényvisszaverő és fényelnyelő képessége stb. Én úgy gondolom, profik igénybevétele lenne javasolt.
Hogyan lehet kiszámítani a fényerőhöz szükséges izzók vagy fénycsövek számát és teljesítményét?
8x4 méteres szobáról van szó, 4m magas, az elvárás az, hogy a padlón 500-600 lux -ot kell mérni.
Weben nem találtam számítási megoldást, csak lumen-lux-candela átváltást, és példákat, hogy az izzókra írt adatok gyártóktól függenek, reklám alapúak, de a fényerő a távolsággal csökken és tudni kellene, hogy egy adott fényforrás mekkora felületet világít be.
Köszönöm, ha valaki tud segíteni számítási példával, és izzók-fénycsövek valós adataival.
Semmi különös. A kuncsaft napi két valós és három törölt nickjének és a sorozatszerűen megtudálékolni kísérelt topikoknak a kereszthatása.
A "Matematika egyéb" topikban feltett kérdésemre (nem a tiédre ...) lett volna ez válasz vagy reakció (vagy kitudjami, mert az ott folytatott eszmecsere is az első konkrétan feltett kérdésemre kapásból bedugult).
Mi az, hogy "a kettő gyök kettő egyenlő a"? Ez egy egyenlet volna, és úgy kéne érteni, hogy kétszer gyökkettőször a egyenlő a? A valós? Mert ekkor a = 0. Mit keres ez itt?
Gondolom, ez nagy értékű dolog, nem gond ha bele kell tenni egy csomó mérő, számolgató munkát.
Meg kellene mérni egy csomó adatot.
Feszültséget adni két kivezetésre, feszültséget mérni a másik kettőn, ezt minden két kivezetéssel, tehát úgy is, hogy egy ellenállás két végére van kapcsolva a feszültség forrás.
Ellenállást mérni minden kivezetés között. Ellenállást mérni úgy is, hogy a szabad lábakat összekötjük egymással. Ellenállást mérni úgy is, hogy páronként össze vannak kötve a vezetékek.
Ezekből ki lehet számolni - ha nem is teljesen pontosan - az egyes ellenállásokat, csökkentve a vezeték ellenállások beleszólását.
Aztán el lehet tűnődni, hogy az így kapott ellenállás értékek reális mérési adatot mutathatnak, vagy valami sérült. Legegyszerűbb nyilván, ha az derül ki, hogy szakadt valami, vezeték vagy ellenállás.
Jól jött volna, ha nem csak egy ilyet építenek be...
Nem adsz meg semmi adatot, aztán csodálkozol, hogy nincs használható ötlet.
Pl.:
- konkrétan mik azok az alkatrészek, amiket ellenállással jelöltél?
- a négy kivezetés hozzáférhető, más műszerrel is lehet mérni?
A konkrét áramköri elemek ismeretében legtöbbször meg lehet mondani, hogy a gyanús mérési érték egyáltalán lehetséges-e mint valódi mérési adat (azt feltételezve, hogy a szenzorok, vezetékek jók). Pl. szimmetrikusan mozdult-e el a két ág, vagy egyik durván elmozdult, a másik normális stb.
Nyilván sok és megviselő neked ez így egyben. Első körben már az is segít, ha rákeresel, mit is jelent az, hogy "közlekedő edény". Általános iskolás anyag.
Nekünk is. Most épp Hydra non coronatnak hívják, de ez gyakran változik. A probléma sajnos nem.
Hallod, te mi a túrót szívsz? Vagy csak így alapból vagy ilyen? Mindkét eset tök rémisztő.
Ha magadban beszélsz, az gáz, de ha egy zárt szobában csinálod, nem feltétlen derül ki. Ha kiírod a netre, akkor igen. Akkor is, ha napi egy új nickkel jössz.
Amúgy máskor ha kiraksz egy grafikont, írd le, mi van a tengelyeken és milyen mértékegységben méred. És ez csak egy a százból, ami a baj a hozzászólásoddal.
